Keressen minket

Kiemelt cikk

A Debreceni Egyetem agrárkarán vizsgálják a NASA paprikáit

A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei űrnövény kutatásokat folytatnak

Debreceni Egyetem: Betakarították a Debreceni Egyetem űrpaprikáit az Álmok Álmodói 20 kiállításon elhelyezett speciális űrkapszulában, a Capsitronban. A DE SPACE kutatási programban speciális, zárt technológiájú rendszerben zamatos és ropogós zöldségek nevelkedtek. A projektben a DE szakemberei több paprika fajtát is vizsgálnak. A cél a legkisebb alapterületen, nulla emisszióval, a legtöbb termést előállítani.

A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei űrnövény kutatásokat folytatnak. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

Március elején a DE MÉK kísérleti üvegházába, a Biodrome-ban  a NASA űrpaprika-palántáit telepítették. Az amerikai NuMex Espanola Improved fajta mellett az egyetem által nemesített magyar űrpaprika, a Hungarian Enigma Sweet (HES) vizsgálatát is megkezdték a szakemberek.

A DE kísérleti üvegházában speciális körülmények között vizsgáljuk a paprikafajtákat. A HES érdekessége, hogy genetikailag determinált növekedésű, ezért nem szükséges a nevelése során az emberi beavatkozás, azaz a zöldmetszés. A HES zöld lombjának vizsgálatakor kiderült, hogy a biomasszája emberi fogyasztásra alkalmas, számos értékes bioaktív anyagot tartalmaz. A levelek íze leginkább a rukkolára hasonlít – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Fári Miklós a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára. A DE Zárt rendszerű növénytermesztés kutatócsoport vezetője hozzátette: az amerikai fajta a NASA előkísérleteit követően már megjárta a világűrt. Az Espanola azonban egy folytonnövő típus, a térfogathasznosítási hatékonysága nem ideális. Szűk térben metszeni kell, amely során a virágokat is eltávolítják a szakemberek, ez pedig csökkenti a termés mennyiségét.

A Biodrome-ban és a Capsitronban összehasonlító elemzéseket folytatunk. Utóbbi helyen az Espanola fajtáját kétszer kellett metszeni, mert kinőtt a „kabinból”. A HES fajtánál ezzel szemben erre nem volt szükség, mivel a limitált körülmények között nem a szár és levél növekedésére fordítjuk a termelés energiáit, nem felesleges zöldhulladékot gyártunk, hanem a termést sokszorozzuk meg- tette hozzá Fári Miklós.

A MÉK kísérleti üvegházában végzik a Hydrospace paprika kísérleteit is, amelyek a DE-SPACE program űrnövény kutatásainak egyik legfontosabb eleme. A Capsitron műszaki tervezésében és megvalósításában egy fiatal hazai biotechnológiai start-up vállalkozás, a jFermi Kft működik közre.

A magokat 3D nyomtatóval előállított, úgynevezett seedboxokba, a holdkőzetet részben imitáló, különleges földkeverékébe ültettük, amelyek 10 nap alatt csíráztak ki. Az öntözőedényzetben az ioncserélt víz és a speciális tápoldat keveréke cirkulál folyamatosan, amelyet úgynevezett waterwicken, azaz vízkanócon keresztül juttatunk el a növényekhez. A folyamat teljesen automatizált. A zárt rendszert csakis biológiai módszerekkel tisztítjuk. A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Biodrome-jában megvalósul a recirkulációs ököszisztéma, tehát a növényi nyersanyag előállítása a sejttől egészen a végtermékig, melléktermék, valamint hulladék nélkül, környezetkímélő módon folyik – tette hozzá a MÉK Növénytani Intézetének egyetemi tanára.

Fári Miklós kiemelte: Szent-Györgyi Albert hagyatéka ma is él és meghatározza a magyar paprikatudományt, amely továbbra is a világélvonalába tartozik. A DE MÉK kutatásainak a terveik szerint 2023. elejére a gyakorlatnak átadható eredményei lesznek. Az erre vonatkozó know-how-t, kutatási ismereteket a Technológia Hasznosítási Osztályon letétbe helyezték.

Forrás: Debreceni Egyetem

Kiemelt cikk

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is megjelent a madárinfluenza

Magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolták.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Magyarország eddig vírusmentes területén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. Az érintett, több mint 93 ezer darabos pecsenyekacsa-állományban a kór H5N1 altípusa ütötte fel a fejét, emiatt a telep felszámolása folyamatban van. Eközben hazánk régebb óta fertőzött területein is újabb kitörések indokolták a korlátozás alatt álló területek bővítését.

Hazánk újabb területe esett el – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is megjelent a madárinfluenza

Magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolták. (Kép: Nébih)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátor településen található, mintegy 93.800 darab pecsenyekacsát számláló gazdaságban az állatok megemelkedett elhullása és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza lehetséges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta az állományban, emiatt annak felszámolása folyamatban van.

Az állategészségügyi szakemberek a fertőzött gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint meghatározták a 10 km sugarú megfigyelési körzetet. Ezeken a területeken további vizsgálatok indultak, valamint életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Bács-Kiskun megyében és Csongrád-Csanád megyében – újabb kitörések következtében – tovább bővültek a korábban kijelölt, korlátozás alatt álló területek is.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei új eset is jelzi, hogy a madárinfluenza az ország bármely részén megjelenhet. Ismételten felhívjuk az állattartók figyelmét, hogy csakis az előírások szigorú betartásával csökkenthető annak az esélye, hogy baromfiállományuk vadmadarakkal érintkezzen és a vírussal megfertőződjön. Kiemelten fontos, hogy az állatokat zártan etessék és itassák, valamint a takarmányt és az almot lefedve tárolják. Az ország magaskockázatú területein továbbra is kötelező a baromfiállományok zártan tartása. A kötelezően előírt szállítás előtti tamponvizsgálatok továbbra is érvényben maradnak.

A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Doktor- és dísztoktoravató ünnepség a Debreceni Egyetemen – exkluzív interjú Prof. Dr. Csernoch Lászlóval

A Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepsége országos viszonylatban is kiemelkedik a felsőoktatási intézmények rendezvényei közül. Hazánk legnagyobb vidéki városa, Debrecen, a Tiszántúl meghatározó tudásbázisa, melynek történelmi funkciója és küldetése: miszerint a Kárpát-medencében élő népeket oktassa, képezze, mára jelentősen kitágult.

A Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepsége országos viszonylatban is kiemelkedik a felsőoktatási intézmények rendezvényei közül. Hazánk legnagyobb vidéki városa, Debrecen, a Tiszántúl meghatározó tudásbázisa, melynek történelmi funkciója és küldetése: miszerint a Kárpát-medencében élő népeket oktassa, képezze, mára jelentősen kitágult. Ez az expanzió képes volt arra, hogy egyedülálló módon az agrártudományoktól, a jogtudományokon keresztül az orvostudományokig bezáróan egy tető alá hozza a tudósokat, másrészt ez a növekedés átlépte a Kárpát-medence határait és napjainkban kontinentális léptéket öltött. Prof. Dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese nyitotta meg a 2021/2022-es oktatási év doktor és dísztoktoravató ünnepségét, aki az ünnepséget követően exkluzív interjú adott az Agro Jager Newsnak. Rektorhelyettes úr interjúját követően, pedig egy, az USA-ból érkezett, frissen doktorrá avatott hallgatóval, Dr. Karamchand Bramdeoval beszélgettünk.

A Debreceni Egyetem doktor-és díszdoktoravató ünnepségén. Középen Prof. Dr. Pintér Ákos általános rektorhelyettes. A fényképen baloldalon Dr. Ailer Piroska Gyöngyi, a műszaki innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes és a fényképen jobb oldalon Prof. Dr. Csernoch László tudományos rektorhelyettes

Köszöntőjében kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem jogelődjének, a Református Kollégiumot tekintik. Mit jelent ez napjainkban az itt kutató, oktató tanároknak és mit jelent az ideérkező diákoknak?

Itt a Tiszántúlon, a református Tiszántúlon, Debrecen városa mindig fontos bázisa volt az oktatásnak, hiszen nemcsak az alapfokú, régies nevén az elemi oktatás, képzés zajlott az 1538-ban megalapított Református Kollégiumban, hanem azt már korán akadémiai szintre emelték. Az évszázadok alatt töretlenül formálódó képzésnek hatalmas lökést adott, amikor 1912-ben létrehozták öt karral a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, majd 1932-ben, pontosan 90 éve felavatták ezt az épületet, amelyben ma állunk. Az idők viharait túlélte ez az épület is, ahogyan az egyetem is és reneszánszát éli. A Debreceni Egyetem, ma már a méltán híres agrároktatással kiegészülve válhatott teljesen kerekké és napjainkban 14 karral, 25 doktori iskolával működve Magyarország legrégebbi egyetemének tekinthetjük.

Interjú Prof. Dr. Csernoch Lászlóval, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesével Fotó: Agro jager News

Mintegy kilenc doktorandusz hallgató vehette át az agrártudományok területén a doktori okleveleit. Hogyan értékeli az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar fiatal kutatóinak a munkáját?

A Debreceni Egyetem mindig arra törekedett, hogy a lehető legszélesebb, a legnagyobb spektrumban oktathasson, kutathasson. Az egyetem küldetése úgy látszik, hogy igazán a XXI. században teljesedhet ki, hiszen teljesen világosan látható, hogy napjaikban egy-egy ágazat, a másik nélkül, nem képes új és innovatív eredményeket elérni. A mezőgazdasági szektor, az élelmiszerellátás és a környezetvédelem kéz a kézben jár. Szerepük felértékelődik. Nemcsak itt Debrecenben, ahol a város körüli földek az ország legjobb termőföldjei között szerepelnek, amelyek világviszonylatba is jegyzettek, hanem az élelmiszertudományok vonatkozásában ezek már nemzetközi kihívások, közös gondolkodásra késztetik a kutatókat. Együttműködések, közös kutatások nélkül látható, hogy ma már nem működik egyetlen egy szektor sem. 2022-ben mindösszesen kilenc hallgató fejezhette be a tanulmányait, közülük vannak, akik a kutatásban, mások a versenyszférában helyezkednek el. Eredményeik, kutatási témáik innovatívak, amelyekre a piac is felfigyelt.

Mintegy kilenc fő vehette át doktori oklevelét a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karáról. Középen Dr. Karamchand Bramdeo az Amerikai Egyesült Államokból.

Nagyon érdekes volt az idei avatás, mert ázsiai és afrikai hallgatók mellett feltűnt egy, az Amerikai Egyesült Államokban élő, de a guyanai cukoriparban dolgozó hallgató is. Hogyan értékeli, hogy gyakorlatilag a világ minden tájáról érkeznek Debrecenbe hallgatók?

Kijelenthetjük, hogy a debreceni kutatás és az amerikai hallgató példája alapján az agrártudományok olyan értéket, tudományos eredményeket prezentál, amelyre felfigyel nemcsak a tudományos világ, hanem a gazdaság is. A debreceni diploma jegyzett a nagyvilágban, képesítéseink, kutatóink eredményei elfogadottak. Ez egzakt módon is mérhető, számokban kifejezhető, hiszen a különféle tudományos indexek, mutatószámok, amelyekkel a hivatkozásokat, a debreceni egyetem kutatóinak idézettségét mérik, kimagasló. Persze ez feladatot is jelent a Debreceni Egyetem teljes egészének. Tudományos rektorhelyettesként, saját kutatási területemen is pontosan jól látom: nagyon fontos, hogy az új és újszerű tudományos eredményeket felhasználva szélesítsük a képzésünket. Ebben a munkában értünk el olyan eredményeket kutató, oktató munkatársaimmal, hogy a világ olyan vezető országából is, mint az USA, érkezett hozzánk hallgató.

Dr. Karamchand Bramdeo, a Debreceni Egyetem Rektori Hivatala előtt.

 

A Debreceni Egyetem idei, 2022. évi doktori és díszdoktoravató ünnepségén Dr.  Karamchand Bramdeo az Amerikai Egyesült Állomokból érkezett Magyarországra. Kutatásait a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetben végezte. Az egyetem doktori avatása után nyilatkozott, immáron doktori oklevelének birtokában, az USA-ba hazatérő kutató.

Prof. Dr. Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese és a frissen végzett Dr. Karamchand Bramdeo

Hogyan kerültél Magyarországra, mi motivált, hogy egy világviszonylatban ilyen kicsi országba érkezz tanulni, kutatni?

Magyarország alapvetően nagyon kis ország, de az agrártudományokban és a vetőmag-előállításban nagyon ismert és a Debreceni Egyetem a világ egyetemei között jó helyen áll. A BSc képzést Guyenában, Georgetownban, a Guyenai Egyetemen végeztem, majd először MSc képzésben folytattam tanulmányokat Debrecenben. Két év alatt nemcsak elméleti munkát végeztem, hanem a diploma dolgozatom miatt megengedték a vezető professzorok, hogy bekapcsolódhassak a magyar kutatásokba. Sokszor, többünket, külföldi hallgatókat, a kötelező tanulmányaink mellett konferenciákra is elvittek, ami számomra külföldiként nagyon jól esett. Az itt kutató, oktató tanárokra elmondható az is, hogy a munkaidejükön kívül is a kutatásukkal foglalkoznak, olyan, mintha a hobbyjuk lenne. Úgy gondolom, hogy sikereik egy része ebben is kereshető.

Dr. Karamchand Bramdeo kutatóként a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Állomásán

Hogy kapcsolódtál be a doktori képzésbe?

Mikor megkaptam az egyetemi diplomámat, haza utaztam és belevettem magam a munkába. Guyanában, az ország területének 85%-án trópusi esőerdők találhatóak. Területünk kicsivel több, mint kétszer nagyobb Magyarországénál, ami összesen 214 ezer km2. Ebből 18 ezer km2 víz. Guyanában nagyon jelentős a cukornádtermelés, de más élelmiszereket is szeretnénk megtermelni, hogy csökkentsük az import kiadásainkat. Jelentős mennyiségben termelünk cukornádat, ez az export termékeink közül talán az egyik legfontosabb. Mikor visszatértem Dél-Amerikába, akkor úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne a kukoricára fordítani nagyobb hangsúlyt, így kézenfekvő volt, hogy visszatérek Debrecenbe. Jelentkeztem és szerencsére felvettek.

Dr. Karamchand Bramdeo gróf Tisza István, Magyarország minszterelnökének szobra és a Debreceni Egyetem főépülete előtt.

Mivel foglalkoztál Magyarországon?

Magyarország óriási előnye, hogy itt Debrecen környékén és az ország más tájain is nagyon jó körülmények mutatkoznak nemcsak a kukorica, mint ipari növény termelésére, hanem a nagyon jövedelmező vetőmag előállításra is. Ez nagyon bonyolult termesztéstechnológiát követel meg, nemcsak abban, hogy betartsák az izolációs távolságokat egy-egy vetőmag előállítás során, hanem abban, is, hogy azok a különféle hibridvetőmagok, amelyeket Magyarországon termelnek, egyedi igényeit képesek teljesíteni, egészen a vetéstől a betakarításig. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási Kar Látóképi Kísérleti Telepe együtt dolgozik az amerikai alapokra épített KITE Zrt.-vel és megannyi céggel, túl azon, hogy az amerikai vetőmag előállítása ebben a térségben világviszonylatban is kiemelkedő. Látható, hogy a Pioneer Hi-Breed nagyvállalat, amely fuzionált a CORTEVA cég különféle leányvállalataival, a világ legnagyobb kukoricavetőmag üzemét működteti Szarvason. Igaz, Debrecenhez magyar lépték szerint nincs közel, de ez amerikai szemmel szinte jelentéktelen távolság.

A Debreceni Egyetemen szokás, hogy a városban kutató doktoranduszok, barátok egymás avatására ellátogatnak.

Milyen volt éveket eltölteni Debrecenben?

Debrecen, a Debreceni Egyetem egy világváros, mert itt az egyetemi negyedben az Egyetem tér és a Böszörményi út Agrár Campusa között, a kollégiumokon kívül is nagyon sok hallgató él. Nagyon sok barátság született és az internet miatt ma már nem szakadnak meg a kapcsolatok úgy, mint akár 20 éve. Persze senkinek nem könnyű itt tanulni, sokan megtanulnak magyarul is és sokunknak lesz egy-két magyarországi jó barátja, ami úgy gondolom, hogy élethosszig kitart. Vannak afrikai, ázsiai hallgatók és nekem is vannak dél-amerikai barátaim is. Debrecenben azt mondhatom, hogy nincsenek határok és nincsenek falak, persze ez nem azt jelenti, hogy könnyebbek lennének a vizsgaidőszakok. A tanárok közvetlensége, barátsága kötelesség is: tanulni kell, aki pedig a kutatásra adja a fejét, készüljön fel, hogy vagy a szántóföldön, vagy a laborban fog súlyos órákat, heteket, hónapokat eltölteni. Nekem, mindez nyolc év távlatából is, de megérte.

Dr. Karamchand Bramdeo nyílvános védését követően: a fényképen balról, Prof. Dr. Nagy János prorektor, nemzetközi hírű kutató gratulál.


Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Debreceni Egyetem, Dr. Karamchand Bramdeo, Agro Jager News

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Megkezdték a Debreceni Egyetem kukoricakísérleteinek vetését

2022-ben, mintegy 200 hektáron állítottak be szántóföldi kísérleteket a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet munkatársai.

Változó időjárási körülmények és szélsőségek mellett, de elindult a 2022-es kísérleti év a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetben, tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kakuszi-Széles Adrienn egyetemi docens, intézetvezető. A kísérleteket az egyetemhez tartozó Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen indították el, ahol elsősorban az a legfontosabb cél: korunk technológiáit alkalmazva összegezzék és számszerűsítsék azokat az eredményeket, amelyeket a termelés kezébe adhatnak és egyúttal beépíthetnek az egyetemi oktatásba. A Debreceni Egyetem lassan 50 éve stratégai agrárkutatásokat folytat.

 

Dr. Kakuszi-Széles Adrienn egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet intézetigazgatója Fotó: Agro Jager News

Debrecennek nemcsak az agrároktatásban vannak elévülhetetlen eredményei, hanem abban, hogy amikor a Pioneer Hi-Breed Ltd. amerikai vállalat Magyarországon kutatási és szaporítási együttműködést kötött hazánkkal, akkor a debreceni kutatók és a bakugrásnyira található nádudvari KITE központ, továbbá a Debrecen körüli hibrid üzemek felépítése után, a hajdúsági löszháton olyan magas minőségű vetőmag-előállítást valósítottak meg, amely érthető módon nemcsak az itt termelő gazdálkodóknak jelentett kiugrási lehetőséget, hanem a világ kukoricatermesztésében is rangos pozíciót eredményezett.

A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen, mintegy 200 hektáron állítottak be kísérleteket

Ahhoz azonban, hogy mind a hibrid, tehát a vetőmag előállítás, mind pedig a hagyományosan vett ipari szemes, valamint kukoricasiló termelést maximalizálni lehessen, nélkülözhetetlen volt, hogy először az új nyugati hibrid vetőmagokat megismerjük, majd a bi-, továbbá trilaterális kutatások nyomán megszülető hibridek lehetőségeit, genetikai potenciálját ki lehessen aknázni, be kellett mérni, hogy mire képesek a vetőmagok?

Ez a kísérleti tapasztalat, a debreceni agrárgenerációk, kutatógenerációk együttes tapasztalata, mind a kísérleti szakszemélyzet, mind pedig a vezető kutatók vonatkozásában felbecsülhetetlen. Egyes kísérleti parcellák tekintetében pedig valószínűsíthető, hogy értékben ki sem fejezhető – hiszen egy 30-40 éven át éppen a nitrogén vagy foszfor, netán a kálium hatóanyagok megvonásával beállított kísérletet egyszerűen nem lehet modellezni, sem megvásárolni, így pótolni sem.

A XXI. század harmadik évtizedében olyan új technológiákat érhetnek el a gazdák, amelyeket a világ legfejlettebb mezőgazdasági termelői is. Ahhoz, hogy befektetéseik megtérüljenek, ahhoz, hogy az eszközöket, technológiákat illeszteni lehessen a magyar, a Kárpát-medencei körülményekhez, le kell tesztelni és használható, értelmezhető technológiát kell mellé adni. Belátható, hogy a termelőknek nincs arra ideje, hogy fejlesszenek. Ebben az egyetem kutatóinak fontos küldetése van – vágott bele Dr. Kakuszi Széles Adrienn intézetvezető.

Munka előtt a Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós technológiai Intézetnek most a legfontosabb feladata az, hogy a különféle kísérletek vetőmagjai a parcellákba, a vetéstérképeknek, a kísérleti térképeknek megfelelően a pontosan megtervezett helyükre kerüljenek, azzal a felütéssel, hogy azok három vetésidőben, azaz háromszor ismételve: korai, normál és kései vetésidőben a talajokba kerüljenek.

Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep

A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep Debrecentől 11 km-re a hajdúsági löszháton található. 1983-ban 70 hektárral kezdték el a munkákat, mára közel 200 hektárt művelnek a kutatók. A kísérletekben, időben különböző szántóföldi tartamkísérleteket alakítottak ki, amelyekben műtrágyázási, vetésváltási és öntözési kísérletekben vizsgálják a legfontosabb ipari növények különféle tulajdonságait.

A kutatóintézet munkatársai a talajművelés, az öntözés, a műtrágyázás, a növényszám és az időjárási tényezők értékelése mellett, a környezetkímélő hatékony és alkalmazkodó termesztés-technológiákkal is foglalkoznak. Vizsgálják a szervesanyag-gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit, de a növénytermesztési tényezők kölcsönhatás vizsgálata is fókuszban szerepel. A fajtaspecifikus termesztéstechnológiák kidolgozása és a kukorica hibridek tőszám, öntözővíz- és műtrágyareakciójának, valamint természetes tápanyaghasznosító képességének vizsgálata nemcsak a vetőmagforgalmazó cégek számára, hanem a termelés oldaláról is nagy érdeklődést mutat. A termelés azonban a hagyományos és talajkímélő talajművelési módok talajfizikai állapotára gyakorolt hatását is figyeli, amellyel párhuzamosan a kukorica széles körű, újszerű, ipari, energetikai felhasználásának opciót is keresik.

Elindultak a 2022. évi kísérletek munkálatai

A minőségi termelés és termésbiztonság növelése korszerű vízgazdálkodással és öntözéssel persze megkerülhetetlen, annak a tudatában, hogy egyes öntözővizek nem feltétlenül alkalmasak a talajainkba való tartós kijuttatásra. Az információs rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban, a precíziós mezőgazdaság, a talaj-növény-atmoszféra rendszer törvényszerűségeit leíró szimulációs modellek megbízhatóságának vizsgálata szabadföldi tartamkísérletek tekintetében nemcsak ebben, hanem a XXI. század derekán sokkal hangsúlyosabb lesz. Egy biztos azonban, szögezi le az intézetvezető, hogy a környezetkímélő, csökkentett menetszámú termesztési technológiák vizsgálata, továbbá a növénytermesztési modellek, döntés-előkészítő rendszereinek (DSSAT Decission Support System for Agrotechnology Transfer) hazai adaptálása és alkalmazása az oktatásban és kutatásban egyre jobban érezteti hatásait.

Korszerű kísérlettervezési eljárások és az összefüggések tisztázására szolgáló legmodernebb biometriai módszerek validálása, a földművelési kutatások sajátosságainak figyelembe vétele, alapvetően határozza meg egy-egy kísérlet gazdasági alkalmazását. Ahhoz azonban, hogy a következtetések sikeresek legyenek kiterjedten kell a statisztikai adatok értékelésével foglalkozni, miközben szociológiai kérdések mellett egyes élelmiszertudományok által felvetett kérdésekre is kell válaszokat keresni. A mezőgazdaság, az agrárszektor önmagában egy olyan komplex rendszer, amelynek a társadalomra gyakorolt hatásai mellett sem lehet eltekinteni.

 

Így kezdődött, ilyen kilátásokkal kezdjük 2022-t

Azt már tudjuk, hogy az előző gazdasági évben, a kukorica vonatkozásában, a jövedelmezőség maximalizálását 120 kilogramm hatóanyaggal érhették el a gazdák. Aki ennél több hatóanyagot juttatott ki, a kiadásaik növelése mellett bevételeik már nem nőttek. Ebben az évben az április elején hullott eső Látóképen hideg, idő mellett 26 mm-t hozott, beáztak a talajok és aki időben lezárta a magágyakat, jelentős mennyiséget tudott megőrizni. Érdekesség – folytatta dr. Széles Adrienn, hogy miközben egy hideg tavasz köszöntött be, a talajok több helyen már 11 oC-ak, ami nagyon ideális a kukorica kezdeti növekedésének. A magok ütemesen duzzadtak, a csírák tempósan fejlődnek, ami a gombabetegségek vonatkozásában is nagyon kedvezően alakult.

Pontos tervezés után, pontos kivetelezés: a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepe

Sok év átlagában elmondható, hogy a legjobb terméseredményeket a kukorica optimális vetésideje, a tankkönyvi vetésidők hozták, de a klímaváltozás miatt felértékelődik a korai és a kései vetések folyamatos sok tényezős monitorozása!

Fontos feladat, hogy a talajművelési kísérletekben, amelyekben a KITE Zrt.-vel közösen dolgoznak, hogy bemérjék mely technikák, mely művelőeszközök azok, amelyek pontos alkalmazása többlettermést eredményez. Ezzel azért kell foglalkozni, mert világszerte újabb és újabb eszközök kerülnek a termelésbe, amelyek mögött magyar tudományos megfigyelések még nincsenek és ahhoz, hogy biztonsággal használhassuk őket, meg kell vizsgálni, hogy milyen hatást gyakorol a talaj szerkezetére, egyáltalán milyen pozitív vagy éppen negatív hatásai lehetnek. Ezeknek a vizsgálatoknak különösen fontos nemzetgazdaságra gyakorolt hatása lehet – összegzett az Intézetvezető.

A számos kísérlet mellett azonban egy új programot is indítottak, amely plusz terhet jelent a debreceni oktató, kutató tanároknak, hiszen a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programban olyan tehetséges agrártudományokat választó hallgatók kerültek be, akik kis szerencsével olyan témákban is elmélyülhetnek, amelyek a következő évtizedekben válnak súlyos, megoldandó teherré – ágazatunkban.

Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News és Debreceni Egyetem

Tovább olvasom