Keressen minket

Vadászat

Jól kifizetődik „medvevédőnek” lenni

Közzétéve:

Feltöltő:

Foglalkozni kell a medvetámadások túlélőinek maradandó testi-lelki sérüléseivel – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a LIFE programot értékelő beszédében Svédországban, a Régiók Bizottsága (RéB) Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottságának ülésén, A LIFE program félidős értékelése című dokumentumról szóló vitán.

medveproblemak

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke

Feltette a kérdést, hogy vajon mi a hatásuk a konferenciáknak, szemináriumoknak, szórólapoknak, mert szerinte inkább konkrét lépésekre lenne szükség.

– Az Európai Unió a LIFE programon keresztül eddig 2143 millió euró támogatást biztosított környezet- és természetvédelmi projektek számára. Hatalmas összegekről beszélünk, amelyek érdemi felhasználása körül sok a kérdőjel. Eddig Románia 43 projektben vett részt a LIFE programon keresztül, amely a különböző vadállatfajok eredeti élőhelyének fenntartását célozta meg. Figyelembe véve a medvék körül kialakult jelenlegi helyzetet, joggal vetődik fel a kérdés, mennyire voltak eredményesek ezek a projektek.

Az állat- és környezetvédő szervezetek hatalmas összegeket költenek el konferenciák és szemináriumok megszervezésére, plakátok és szórólapok szerkesztésére és szétosztására, amelyeknek érdemben semmilyen érezhető és mérhető hatásuk nincs.

A támogatások kiutalása esetében azokra a projektekre kell fókuszálni, amelyek mérhető célokat fogalmaznak meg. Véget kell vetni a „kirakat-projektek” támogatásának, és olyanokat kell előnyben részesíteni, amelyeknek közük van a valósághoz, és konkrét eredményeket tudnak felmutatni. Nem csupán a környezetvédelem és biodiverzitás megőrzését célzó projekteket kell támogatni, hanem figyelembe kell venni a jelenlegi helyzetet és ennek függvényében olyan konkrét intézkedéseket támogatni, amelyek célja a vadállatok eredeti élőhelyükön való megtartása, különösképpen a hegyvidéki területeken.

Továbbá olyan lépésekre van szükség, amelyek konszenzust teremtenek az állat- és természetvédő szervezetek és a vadászegyesületek, az ott élő lakosság, a gazdálkodó emberek, az erdőtulajdonosok és a természetjárók között.

Nagyon nincs rendben, hogy egy medvetámadás esetében nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy milyen megelőző intézkedéseket hozzunk. Párbeszéd, konszenzus, érdemi intézkedés – ezt a három dolgot kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk cselekedni! – véli a Hargita megyei elöljáró, aki kifejezte reményét, hogy a RéB jelentése nyomán az Európai Bizottság is foglalkozni fog a kérdéssel.

Elmondta azt is, hogy Hargita Megye Tanácsa a LIFE programhoz három pályázatot nyújtott be, de egyik sem nyert, azaz nem adtak zöld utat a Hargita megyei elképzeléseknek. Az első a nagyvadak ökológiai folyosóinak kialakítását célozta a Gyergyói-medencében, a második a hód–ember-viszony tanulmányozásáról szólt, a harmadik pedig a LIFE – WEST (Waste Energy Sinergy Treatment) című projekt volt.

* * *

TÖMÖR EGY OLDAL! Érdemes elolvasni, hogy miről is van szó a medvekérdésben, megyénk egyik kistérségében! Ami itt van, valószínű máshol is hasonló a helyzet! Köszönet a társaságnak! Tanulságos! (Borboly Csaba)

Tisztelt Borboly Csaba Elnök Úr!

A környezet és a biodiverzitás védelme mindig fontos szerepet játszott és játszik most is a vadásztársulatok életében. Sajnos mostanában a túlzott médiafélrevezetés és tömeghisztéria miatt gyilkosként kezelnek minket, holott mi vagyunk azok, akik ténylegesen teszünk is valamit a környezetért és az állatpopuláció fennmaradásáért.

Jelenleg egy 110 000 hektáros vadászterületen gazdálkodunk, ami azt jelenti, hogy a saját költségvetésünkből próbáljuk fenntartani az egyensúlyt az állam védett és nem védett vadállatai között. 2016-ban a Környezetvédelmi Ügynökség felmérései szerint a mi területünkön 289 medve található. A terület optimális medvepopuláció-száma 28!

Száztíz éve működő társulatunknál egy olyan rendszert dolgoztunk ki, amelyben minden tagunk kiveszi a részét. Tizenhárom vadőr és két halőr napi szinten minimálbérért dolgozik, valamint 365 önkéntes vadász és 1118 horgász is tevékenykedik a területen (takarmányozás, sózók, etetők, lesek készítése, haltelepítés, szemétszedési akciók, Natura 2000-es és környezetvédelmi területek kezelése…) Szoros kapcsolatban állunk a környező polgármesteri hivatalokkal és a helyi rendőrségekkel is.

Konkrét javaslatom a Life Program teljes átalakítása:

  • A programra szánt pályázati pénzeket a helyi nonprofit egyesületek (vadásztársulatok, közbirtokosságok, erdő- és legelőtulajdonosok) partnerségben a megyei tanácsokkal kapják meg;
  • Helyi szakemberek bevonása a projektekbe (vadgazdálkodási, mezőgazdasági és erdészeti személyzet, állatorvosok), ezáltal több munkahely létesülne a helyi közösségek számára;
  • Azok a nonprofit egyesületek, amelyek eddig részt vettek a Life programban nem mutattak fel semmi érdemlegeset, a mi területeinken nem voltak terepen, még a medve élőhelyét sem ismerik, nemhogy megvédjék azokat. Attól, hogy GPS-eket szerelnek egy-két medvére és közel 100 km távolságból monitorizálják őket, a medveprobléma és az élőhelyfenntartás nincs megoldva;
  • Nem lehet élőhelyet védeni fűtött irodákból, a sok laptop, plakát, golyóstoll, projektor és rengeteg menedzser kifizetése helyett inkább a területek reális megvédésére kellene fordítani a pénzt (vadföldek létrehozása minél közelebb a medve élőhelyéhez, a medvék kiszorítása a lakott területekről elriasztással, több takarmány beszerzése, monitorizálás kamerák felszerelésével – ezáltal kapnánk egy reális képet a vadállományról);
  • A medveproblémát legkésőbb tavaszig mindenképpen meg kell oldani, mielőtt még nagyobb károk keletkeznek. Az emberi élet a legfontosabb, és valakinek a felelősséget vállalnia kell! Országos szinten a vadászok évi 400 egyedet vettek ki a vadállományból, ha ezt a folyamatot meggátolják, akkor számolni kell évi 400 medvét pluszba a meglévő állományhoz (ehhez még nincs hozzáadva az évi szaporulat), ami katasztrofális következményekhez vezet úgy az ember, mint az állatvilág számára;
  • Ha a vadászat nem megoldás a túlszaporulat megfékezésére és csökkentésére, akkor szükség lesz az áttelepítésre;
  • Ha az EU területalapú támogatást biztosít azoknak a tulajdonosoknak, akiknek a területein haris (Crex Crex) él, akkor kapjanak támogatást azok a tulajdonosok is, akinek a területein medve van. Ha a tulajdonosok erre támogatást kapnának, akkor jobban védenék a medve élőhelyét;
  • A Környezetvédemi Minisztérium promoválta a SUAS (Serviciul de Ugenta a Animalelor Salbatice) megalakulását. A vadásztársulatok már rendelkeznek teljesen felszerelt irodával, terepjárókkal, ismerik a területet, nem kell egy teljesen új rendszert felépíteni, hanem a meglévőt kellene felkarolni. A helyi csendőrség és a helyi állatorvosok közreműködésével megoldódna a sürgősségi vadállatvédelem problémája is. Az államnak maradna tőkéje a vadkárok kifizetésére;
  • Fontos lenne egy EU által támogatott medvemenhely kialakítása.

Jelenleg is tárgyalásokat folytatunk a Hargita megyei polgármesteri hivatalokkal, vadásztársulatokkal és állatorvosokkal. Reményeim szerint ki tudunk alakítani egy olyan megyie szintű rendszert, amely gyorsan és hatékonyan tudná kezelni a helyi problémákat. Javasolnám, hogy a Life Program keretén belül Hargita megyében próbáljuk ki ezt a rendszert. Ha beválik és működik, akkor be lehetne vezetni országszinten is.

Tisztelettel

Marmureanu-Biró Leonard
igazgató

Vadászat

Döntés a 2025/26 évi vadgazdálkodási pályázatokról

Döntést hozott az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság.

Published

on

Az Országos Vadgazdálkodási Alap 2025/2026. vadászati érvre kiírt pályázati felhívására 2024. október hónap folyamán összesen 429 pályázat érkezett be, amelyek összes támogatási igénye elérte az 572 millió forintot.

Fotó: OMVK

Az előző évhez képest a 2025/2026. vadászati évre kiírt pályázati felhívásban jelentősen bővültek a vadászatra jogosultak pályázati lehetőségei, mivel a legutóbb pályázható négy célterület helyett idén hétféle vadgazdálkodási fejlesztési célra nyújthattak be támogatási igényt. A bővítés egyrészt annak volt köszönhető, hogy az előző kiírásban szüneteltetett fásszárú növények telepítését és a törzsállománypótlást szolgáló, apróvadnevelést célzó pályázati lehetőségek újra megnyíltak, másrészt pedig egy, a Vadgazdálkodási Alap működtetésének történetében újdonságnak számító célterület is elérhetővé vált. Ez utóbbi lehetőség a vadgazdálkodásban, és különös tekintettel a vadvédelemben használható modern eszközök alkalmazását hivatott elősegíteni. A célterület keretében a vadászatra jogosultaknak lehetőségük nyílt az egyre szélesebb körben alkalmazott drónok beszerzésére, illetve ezen szolgáltatások igénybevételére, továbbá vásárolhattak a vad-gépjármű ütközések megelőzésére szolgáló vadriasztó prizmákat, ultrahangos vadriasztókat és a kaszálások során a vadban keletkezett veszteségek megelőzésére szolgáló eszközöket is.

Az új célterület elnyerte a jogosultak tetszését, a támogatásra javasolt pályázatok száma között ez a legtöbb (96 pályázat), illetve a támogatás összege is jelentős az összes támogatási összegből, mintegy 107 millió Ft.

A pályázatok végső bírálatát, a döntéshozatalt az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság végezte el 2025. január 23-án. A bírálat során a bizottság 311 pályázatot talált támogathatónak, amelyek összes támogatási igénye mintegy 378 millió forint. A támogatásra javasolt pályázatok forrásigénye ezzel nem haladta meg a rendelkezésre álló 500 millió forintos keretösszeget, így minden olyan pályázat, amely szakmai és formai szempontból is megfelelő volt, támogatást nyert. Ebből adódóan a pályázatok pontozásának, a pontszám szerinti rangsorolásnak érdemi jelentősége most nem volt.

 

Célterület Támogatott pályázatok száma Támogatási összeg (Ft)
2/1. Fás szárú fajokból álló szegélyek, gyümölcsös fasorok kialakítása, rágóerdő telepítés, csenderesek, vadbúvók sövények kialakítása 7 7 037 626
2/2. Táplálkozó- és búvóhelyek kialakítása szántóföldi kultúrák vetésével 29 29 796 418
2/3. Termesztett növényféleségek diverzifikálása évelő zöldtakarmány keverékek telepítésével 57 75 148 485
2/4. Vadászterület vízellátását javító beavatkozás 70 128 206 459
2/5. Ragadozógyérítés, csapdapark fejlesztés 46 22 181 284
2/6. Fácán és fogoly állománygazdálkodás fejlesztése 6 8 287 511
2/7. Vadvédelmet és vadgazdálkodást segítő eszközök beszerzése, szolgáltatások igénybevétele 96 107 168 114
Összesen: 311 377 825 897

A 2025/2026. vadászati évre támogatást nyert pályázatok száma célterületenként

 

A bizottság 118 pályázatot nem talált támogatásra megfelelően kidolgozottnak, amiről minden érintett vadászatra jogosult a napokban megkapja az elutasító határozatot. Az elutasítással szemben a pályázó kérhet jogorvoslatot, élhet felülvizsgálati kérelemmel, amelyet a Vadászkamara Elnöksége a márciusi ülésén tárgyal meg.

A nyertes pályázók szintén a napokban megkapják a pályázatban a hivatalos képviselőjük elérhetőségeként megadott e-mail címre az előkészített támogatási szerződésüket (amennyiben esetleg nem találják meg a beérkezett levelek között, érdemes a levélszemét mappában is ellenőrizni). Ezt kiegészítés és aláírás után a kért mellékletekkel (banki felhatalmazó levelek és költségterv) ellátva vissza kell küldeniük postai úton a Vadászkamara központjához. A támogatások elutalását – az előző évek gyakorlatának megfelelően – 2025-ben is március 31-ig teljesítjük.

Késedelem abban az esetben fordulhat elő a kifizetésben, ha a pályázó nem, vagy nem megfelelő módon küldte vissza a támogatási szerződést. Éppen ezért ezúton is külön felhívjuk a nyertes pályázók figyelmét, hogy a szerződéskötéshez szükséges, fent leírt tennivalókat feltétlenül végezzék el! Ha pedig kérdésük van, forduljanak bizalommal a Vadászkamara területi szervezeteinél vagy központjánál dolgozó kollégákhoz az Alap pályázati felhívásából ismert elérhetőségeken.

 

Támogatott pályázatok 

Elutasított pályázatok

 

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Változott a fegyverbehozatal díja

Közleményt adott ki az OMVK:

Published

on

Módosult 2025. január 30-ától az Európai Unión kívüli országokból belépő vadászok és sportlövők lőfegyvereinek behozatalához szükséges lőfegyverkísérő igazolás kiállításakor fizetendő díj összege – tájékoztatta a vadászkamarát a NAV.

Fotó: Pixabay

Az adóhatóság Központi Irányításának Vám Főosztálya arról értesítette az érdekképviseletet, hogy a díj a korábbi 3000-ról 4050 forintra módosult. Ezt továbbra is elsődlegesen készpénzben, forintban kell megfizetni, de banki átutalással is megfizethető a 10032000-00289933-00000000 számú bankszámlára. Utaláskor a „közlemény” rovatba a „lőfegyver-behozatal ig. szolg. díj” szöveget kell írni.

További információért a lőfegyverek tervezett behozatala előtt a belépés helye szerinti NAV-határkirendeltséggel érdemes felvenni a kapcsolatot.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Megkezdődött a vaddisznók fialási időszaka

Elkezdődött a vaddisznók fialási időszaka

Published

on

Általában január második felétől, egészen májusig tart a vaddisznók fialási időszaka, de van, ahol már decemberben megérkeztek a kis csíkos hátú vadmalacok.

Fotó: Vadex

A vaddisznók, akik jellemzően kondákban élnek, napközben szívesen bújnak meg az erdő eldugottabb, rejtett sűrűjében, távolságot tartva az emberektől. Napnyugta után, éjszaka a legaktívabbak, de még hajnalban is összefuthatunk velük.

Az anyakoca a fialás előtt a kondától különvonulva úgynevezett “malacozó vackot” készít. Fialás után pedig minden energiájával azon van, hogy kicsinyeit védelmezze, megóvja, így ha veszélyben érzi őket agresszíven reagál és támadni fog.

A malacok eleinte szorosan anyjuk mellett maradnak, követik őt, nemcsak a táplálék miatt, de ilyenkor még nagy szükségük van melegségére is. Pár héttel később már nagyobb lehet a távolság a malacok és az anyakoca között, de a malac legkisebb jelzésére az anya azonnal megjelenik a takarásból. Az utódait féltő anyakoca a legveszélyesebb állat a magyar erdőkben!

Hogy elkerüljük a konfliktushelyzetet, erdei sétáink során ne térjünk le a kijelölt útvonalakról, kutyáinkat pedig vezessük pórázon.

A vaddisznók szaglása és hallása kiváló, azonban a látásuk gyengébb. Ha találkozunk velük, inkább halkan és lassan hátráljunk, ne csapjunk nagy zajt, mert az csak felingerelheti a kondát. Ha vadmalacot látunk, ne közelítsünk hozzá, ne akarjuk megsimogatni, megfogni, az anyja ott van a közelében, még ha nem is látszik!

Forrás: Vadex

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom