Vadászat
Jól kifizetődik „medvevédőnek” lenni
Foglalkozni kell a medvetámadások túlélőinek maradandó testi-lelki sérüléseivel – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a LIFE programot értékelő beszédében Svédországban, a Régiók Bizottsága (RéB) Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottságának ülésén, A LIFE program félidős értékelése című dokumentumról szóló vitán.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke
Feltette a kérdést, hogy vajon mi a hatásuk a konferenciáknak, szemináriumoknak, szórólapoknak, mert szerinte inkább konkrét lépésekre lenne szükség.
– Az Európai Unió a LIFE programon keresztül eddig 2143 millió euró támogatást biztosított környezet- és természetvédelmi projektek számára. Hatalmas összegekről beszélünk, amelyek érdemi felhasználása körül sok a kérdőjel. Eddig Románia 43 projektben vett részt a LIFE programon keresztül, amely a különböző vadállatfajok eredeti élőhelyének fenntartását célozta meg. Figyelembe véve a medvék körül kialakult jelenlegi helyzetet, joggal vetődik fel a kérdés, mennyire voltak eredményesek ezek a projektek.
Az állat- és környezetvédő szervezetek hatalmas összegeket költenek el konferenciák és szemináriumok megszervezésére, plakátok és szórólapok szerkesztésére és szétosztására, amelyeknek érdemben semmilyen érezhető és mérhető hatásuk nincs.
A támogatások kiutalása esetében azokra a projektekre kell fókuszálni, amelyek mérhető célokat fogalmaznak meg. Véget kell vetni a „kirakat-projektek” támogatásának, és olyanokat kell előnyben részesíteni, amelyeknek közük van a valósághoz, és konkrét eredményeket tudnak felmutatni. Nem csupán a környezetvédelem és biodiverzitás megőrzését célzó projekteket kell támogatni, hanem figyelembe kell venni a jelenlegi helyzetet és ennek függvényében olyan konkrét intézkedéseket támogatni, amelyek célja a vadállatok eredeti élőhelyükön való megtartása, különösképpen a hegyvidéki területeken.
Továbbá olyan lépésekre van szükség, amelyek konszenzust teremtenek az állat- és természetvédő szervezetek és a vadászegyesületek, az ott élő lakosság, a gazdálkodó emberek, az erdőtulajdonosok és a természetjárók között.
Nagyon nincs rendben, hogy egy medvetámadás esetében nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy milyen megelőző intézkedéseket hozzunk. Párbeszéd, konszenzus, érdemi intézkedés – ezt a három dolgot kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk cselekedni! – véli a Hargita megyei elöljáró, aki kifejezte reményét, hogy a RéB jelentése nyomán az Európai Bizottság is foglalkozni fog a kérdéssel.
Elmondta azt is, hogy Hargita Megye Tanácsa a LIFE programhoz három pályázatot nyújtott be, de egyik sem nyert, azaz nem adtak zöld utat a Hargita megyei elképzeléseknek. Az első a nagyvadak ökológiai folyosóinak kialakítását célozta a Gyergyói-medencében, a második a hód–ember-viszony tanulmányozásáról szólt, a harmadik pedig a LIFE – WEST (Waste Energy Sinergy Treatment) című projekt volt.
* * *
TÖMÖR EGY OLDAL! Érdemes elolvasni, hogy miről is van szó a medvekérdésben, megyénk egyik kistérségében! Ami itt van, valószínű máshol is hasonló a helyzet! Köszönet a társaságnak! Tanulságos! (Borboly Csaba)
Tisztelt Borboly Csaba Elnök Úr!
A környezet és a biodiverzitás védelme mindig fontos szerepet játszott és játszik most is a vadásztársulatok életében. Sajnos mostanában a túlzott médiafélrevezetés és tömeghisztéria miatt gyilkosként kezelnek minket, holott mi vagyunk azok, akik ténylegesen teszünk is valamit a környezetért és az állatpopuláció fennmaradásáért.
Jelenleg egy 110 000 hektáros vadászterületen gazdálkodunk, ami azt jelenti, hogy a saját költségvetésünkből próbáljuk fenntartani az egyensúlyt az állam védett és nem védett vadállatai között. 2016-ban a Környezetvédelmi Ügynökség felmérései szerint a mi területünkön 289 medve található. A terület optimális medvepopuláció-száma 28!
Száztíz éve működő társulatunknál egy olyan rendszert dolgoztunk ki, amelyben minden tagunk kiveszi a részét. Tizenhárom vadőr és két halőr napi szinten minimálbérért dolgozik, valamint 365 önkéntes vadász és 1118 horgász is tevékenykedik a területen (takarmányozás, sózók, etetők, lesek készítése, haltelepítés, szemétszedési akciók, Natura 2000-es és környezetvédelmi területek kezelése…) Szoros kapcsolatban állunk a környező polgármesteri hivatalokkal és a helyi rendőrségekkel is.
Konkrét javaslatom a Life Program teljes átalakítása:
- A programra szánt pályázati pénzeket a helyi nonprofit egyesületek (vadásztársulatok, közbirtokosságok, erdő- és legelőtulajdonosok) partnerségben a megyei tanácsokkal kapják meg;
- Helyi szakemberek bevonása a projektekbe (vadgazdálkodási, mezőgazdasági és erdészeti személyzet, állatorvosok), ezáltal több munkahely létesülne a helyi közösségek számára;
- Azok a nonprofit egyesületek, amelyek eddig részt vettek a Life programban nem mutattak fel semmi érdemlegeset, a mi területeinken nem voltak terepen, még a medve élőhelyét sem ismerik, nemhogy megvédjék azokat. Attól, hogy GPS-eket szerelnek egy-két medvére és közel 100 km távolságból monitorizálják őket, a medveprobléma és az élőhelyfenntartás nincs megoldva;
- Nem lehet élőhelyet védeni fűtött irodákból, a sok laptop, plakát, golyóstoll, projektor és rengeteg menedzser kifizetése helyett inkább a területek reális megvédésére kellene fordítani a pénzt (vadföldek létrehozása minél közelebb a medve élőhelyéhez, a medvék kiszorítása a lakott területekről elriasztással, több takarmány beszerzése, monitorizálás kamerák felszerelésével – ezáltal kapnánk egy reális képet a vadállományról);
- A medveproblémát legkésőbb tavaszig mindenképpen meg kell oldani, mielőtt még nagyobb károk keletkeznek. Az emberi élet a legfontosabb, és valakinek a felelősséget vállalnia kell! Országos szinten a vadászok évi 400 egyedet vettek ki a vadállományból, ha ezt a folyamatot meggátolják, akkor számolni kell évi 400 medvét pluszba a meglévő állományhoz (ehhez még nincs hozzáadva az évi szaporulat), ami katasztrofális következményekhez vezet úgy az ember, mint az állatvilág számára;
- Ha a vadászat nem megoldás a túlszaporulat megfékezésére és csökkentésére, akkor szükség lesz az áttelepítésre;
- Ha az EU területalapú támogatást biztosít azoknak a tulajdonosoknak, akiknek a területein haris (Crex Crex) él, akkor kapjanak támogatást azok a tulajdonosok is, akinek a területein medve van. Ha a tulajdonosok erre támogatást kapnának, akkor jobban védenék a medve élőhelyét;
- A Környezetvédemi Minisztérium promoválta a SUAS (Serviciul de Ugenta a Animalelor Salbatice) megalakulását. A vadásztársulatok már rendelkeznek teljesen felszerelt irodával, terepjárókkal, ismerik a területet, nem kell egy teljesen új rendszert felépíteni, hanem a meglévőt kellene felkarolni. A helyi csendőrség és a helyi állatorvosok közreműködésével megoldódna a sürgősségi vadállatvédelem problémája is. Az államnak maradna tőkéje a vadkárok kifizetésére;
- Fontos lenne egy EU által támogatott medvemenhely kialakítása.
Jelenleg is tárgyalásokat folytatunk a Hargita megyei polgármesteri hivatalokkal, vadásztársulatokkal és állatorvosokkal. Reményeim szerint ki tudunk alakítani egy olyan megyie szintű rendszert, amely gyorsan és hatékonyan tudná kezelni a helyi problémákat. Javasolnám, hogy a Life Program keretén belül Hargita megyében próbáljuk ki ezt a rendszert. Ha beválik és működik, akkor be lehetne vezetni országszinten is.
Tisztelettel
Marmureanu-Biró Leonard
igazgató
Vadászat
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének szervezésében és koordinálásával. A konferenciának a Békés Vármegyei Vadászszövetség székháza adott otthont. A szakmai nap megtartásának szükségességét a májusi kaszálások alkalmával áldozatul eső őzgidák és fészekaljak minél nagyobb számban történő megmentésének igénye motiválta.
Fotó: OMVK
Boros Ferenc Zsolt, az OMVK Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára, a szakmai nap ötletgazdája köszöntötte a meghívott és megjelent előadókat, vendégeket. Elmondta, hogy az eredményes mentési folyamatnak és hatékonyságnak mára már szinte nélkülözhetetlen eszköze a hőkamerás drónok alkalmazása. Boros Ferenc Zsolt az őzgidamentés és a drónok vadgazdálkodásban való alkalmazása témakörökben jártas és képzett szakembereket kért fel az előadások megtartására.
Ezt követően Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezete és a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte a rendezvény előadóit, vendégeit. Hrabovszki János elmondta, hogy még vélhetően az idén elkészülő és átadásra kerülő Ifjúságnevelési Centrumban realizálható a drónok alkalmazásával, használatával kapcsolatos ismeretterjesztő előadások megtartása is, megcélozva ezzel a digitalizációval könnyebben azonosuló fiatal generációt, akik érdekeltek a vadászat és vadgazdálkodás témakörében.
A szakmai nap első előadója Szabó László volt, az OMVK Nógrád vármegyei Területi Szervezetének titkára, továbbá az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke, aki ismertette az Őzgida- és fészekaljmentési Program legfontosabb ismérveit.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy 2024. novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával. A Bizottság célul tűzte ki a drónok használatának bevezetését a vadgazdálkodásban.
Az őzgida- és fészekaljmentési akcióprogram fontos pillérei: a vármegyei koordinátorok felkérése, az eszközök (drónok) beszerzése – Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretén belül -, továbbá a vadászatra jogosultak országos szintű tájékoztatása a program elindításáról.
Szabó László ismertette az őzgidamentés folyamatát: a gazda értesíti a kaszálás időpontjáról a vadászatra jogosultat, a vadászatra jogosult jelzi a koordinátor felé a tervezett mentés dátumát és helyszínét. A mentőcsapat összetétele a következő: 1 drónpilóta, 2-3 segítő (hivatásos vadász, vadász, civil segítő). A fellelt gidákat szigorúan gumikesztyűvel lehet megfogni, ezt követően fűvel bélelt ládába helyezik, behelyezésre kerül a fülébe a füljelző, majd a kaszálást követően visszahelyezik a fellelés helyére.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy a becsült adatok alapján évente 3.000-3.500 őzgidát kaszálnak el!!! Ismertette a 2025. év eredményeit, miszerint országosan 278 db őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
Szabó László felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára, ezen belül az online világban és a médiában való megjelenésre, a civil társadalom felé lehetséges kapcsolódási pontokra, továbbá a vadászatra jogosultak és a gazdálkodó minél szélesebb körben való tájékoztatására.
A szakmai nap másik szakmai előadója Szatmári Ákos volt, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza. Szatmári Ákos előadásában többek között ismertette a drónok használatának előnyeit a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
A dróntechnológia forradalmasítja a vadgazdálkodást, lehetőséget biztosítva a precíziós adatgyűjtésre. A dróntechnológia lehetővé teszi a precíziós vadgazdálkodást. A drónok lehetővé teszik az objektív adatgyűjtést a vadállományról, ami segíti a szakembereket a pontos döntések meghozatalát. Ez a típusú adatgyűjtés csökkenti a szubjektív értékelésekből adódó hibalehetőségeket. Ezen túlmenően csökkenti a gazdálkodói konfliktusokat, mert a pontos adatok segítenek a vadgazdálkodás során kialakult vitás helyzetek tisztázását.
Kiemelte, hogy a drónok használata külön engedélyhez kötött.
Elmondása alapján a drónhasználat stratégiai előnyei:
Az objektív adatgyűjtés, a visszakereshető dokumentáció, a tervezhető gazdálkodási stratégiák, valamint a fiatal generációk bevonása. Ezt célozta meg többek között, hogy a regisztrált résztvevők között részt vettek a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Mezőhegyesi Technikum Szakközépiskola és Kollégium erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus hallgatói is.
A szakmai nap végén Boros Ferenc Zsolt megköszönte a megjelenteknek a részvételt, és hozzátette, hogy ismét egy rendkívül hasznos és tartalmas szakmai napot tudhatunk magunk mögött. Kiemelte továbbá, hogy azok a vadászatra jogosultak, akik szeretnének részt venni az őzgidamentési programban, jelezzék a Békés vármegyei Területi Szervezetnek.
Írta: Kovácsné Nagy Katalin vadászati szakreferens – OMVK Békés vármegyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Rituper Balázs, a lábodi vadászterület fővadászának beszámolója az illegális agancsozás visszaszorításáról:
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Összefogás az illegális agancsozás ellen – a rendőri jelenlét Lábodon is sikeres 🦌. Rituper Balázs, a Lábodi vadászterület fővadásza számol be az eddigi tapasztalatokról:
Fotó: SEFAG Zrt.
„Egyértelmű, hogy a fokozott ellenőrzésnek komoly visszatartó ereje van. A tavalyi évben kezdtünk intenzíven foglalkozni a kérdéssel, és azóta a Barcsi, valamint a Nagyatádi Rendőrkapitányság kiemelt partnerünk ebben a munkában. Február elseje óta a rendőrség minden nap biztosít kollégát szakszemélyzetünk mellé.
Minden kollégának kiemelt feladata, hogy a saját területét vigyázza. Adott napon egy-egy kollégával Lábod északi és déli részén is kint tartózkodik egy-egy rendőri egység, hogy ellenőrzéseket végezzen. Ennek köszönhetően bármilyen tettenérés esetén 20 percen belül intézkedni tudunk a vadászterület teljes egészén.
Fotó: SEFAG Zrt.
Az ellenőrzések pirkadattól napnyugtáig tartanak. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak a reggeli és a délelőtti órákban kell tartaniuk az ellenőrzésektől, de a délutáni jelenlétünk is folyamatos. Az eredmények magukért beszélnek, tavaly 10, idén eddig 5 sikeres elfogás történt. Minden esetben feljelentést tettünk az erdőlátogatási korlátozás megszegése miatt, illetve ahol a helyzet megkívánta, lopás vétsége miatt.
Utóbbi elfogás március első hetében történt, a területellenőrzés során egy korábbról ismert agancsozó autóját fedeztük fel a vadászterület egy pontján, ezután a 68-as úton egy 20 egyedet számláló szarvasrudli szaladt át a 68-as főútvonalon délelőtt 10:30 körül. Kollégáinkkal összefogva megfigyeltük az adott terület különböző pontjait, lesben állva. Az akció közben folymatosan kommunikáltunk, így mindig tudtuk, hogy merre járnak az illetéktelenek. Déli 12 óra előtt sikerült tetten érni őket egy erdőterületen, ketten voltak. Hat – fejenként 3-3 – darab gímszarvas agancs volt náluk. Az agancsok össztömege meghaladta a 12 kilogrammot. Mindkettejük lopás vétsége miatt felel majd a bíróságon. Bűncselekményt követtek el, hiszen az eltulajdonított agancsok értéke fejenként meghaladta az 50.000 Ft-ot. A barcsi rendőr kollégák az elfogás után 5 perccel már a helyszínen voltak. Megtörtént a tettesek igazoltatása, majd mindkettejüknél a házkutatás is.”
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Fokozott tűzveszély miatt tűzgyújtási tilalmat rendelnek el két vármegyében
A FAO üdvözli az ENSZ határozatot a kávé nemzetközi napjáról
Kísérleti tölgyültetés az Ipoly Erdő Zrt.-nél
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
