Keressen minket

Vadászat

Keresőkutyákkal térképezték fel a sakálok jelenlétét a Világon elsőként Gödöllőn

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat, melyek jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a Velencei-tó környékén.

Közzétéve:

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat, melyek jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a Velencei-tó környékén.

A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert aranysakál az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén, miután a 19. századi jelentős élőhely-átalakítások, valamint a ragadozók kitartó üldözése miatt főként Bulgária területére szorult vissza. Újbóli megtelepedését és az azóta tartó rohamos térhódítását a faj rendkívüli alkalmazkodó képessége és üldözésének csökkenése mellett a délszláv háború, a mezőgazdasági művelés változásai, a globális klímaváltozás, valamint a nagyragadozók hiánya is elősegítette, így napjainkra országszerte elterjedt és terjed tovább hazánkból a szomszédos országok felé.

Annak ellenére, hogy a sakál terjedése az invazív fajokra jellemző gyorsasággal történik, a fajjal kapcsolatban még mindig sok a nyitott kérdés. Nem pontosan ismert például előfordulási területük sem, a sakál ugyanis éjszaka aktív, és akkor is főként a nehezen áttörhető bozótosokat, bokorerdőket és az elnádasodott nedves területeket járja. A rejtett életmódú ragadozóval tehát csak ritkán lehet találkozni, így a kutatóknak más ismertetőjeleket – például az állat üvöltését vagy ürülékét – követve kell a nyomára bukkanni.

Ezt a nehézséget felismerve Dr. Heltai Miklós egyetemi tanár és Dr. Szabó László, a Szent István Egyetem kutatói az osztrák University of Natural Resources and Life Sciences és a bajor Forest Research Institute Baden-Württemberg – Wildlife Institute intézetek szakértőivel együttműködve most egy ismert módszert használtak fel egy új területen: keresőkutyákat képeztek ki speciálisan a sakál ürülékének megkeresésére, élőhelyének felmérésére, valamint a táplálkozásvizsgálatok elősegítésére. A felmérés során a kutatók egy 133 kilométeres útvonalat jártak végig a két kiképzett kutyával (Rigával és Molly-val) a Velencei-tó környékén, ahol két sakálcsalád jelenlétét akusztikus állományfelméréssel (azaz üvöltéseik vizsgálatával) korábban már sikerrel bizonyították.

A vizsgálatban részt vevő két ebet az éles bevetés előtt 12 hónapon keresztül kondicionálták, hogy felismerjék és ugatással vagy leüléssel jelezzék gazdájuk számára a sakálok ürülékét. Mivel az időjárási körülmények és a bomlási folyamatok jelentősen befolyásolják a vadon élő egyedek ürülékének állapotát, a terepi feladatokat napsütötte, esős és havas időben is gyakorolták. Riga és Molly egyébként korábban már másutt is bizonyított, ugyanis bevetették már őket farkasok ürüléknyomainak keresésekor is.

Mammal Research szakfolyóiratban most megjelent tanulmány szerint Riga és Molly összesen 34 ürüléket azonosított, melyből 26 minta volt alkalmas a fajok azonosítására. A DNS-vizsgálatok alapján ezek közül három rókához, három kutyához, egy vidrához, 19 pedig aranysakálhoz volt köthető, ami a keresőkutyák teljesítményét illetően 73 százalékos pontosságot jelent.

Az eredmények alapján ezzel a módszerrel legyőzhető lesz a bizonytalanság az aranysakál és a vörös róka által hagyott hasonló ürüléknyomok között, még annak ellenére is, hogy a két faj az élőhely és a táplálékbázis szempontjából is sok hasonlóságot mutat. Az ígéretes módszer tehát várhatóan pontosabb képet ad majd a sakálok előfordulásáról és viselkedéséről, territóriumuk méretéről és élőhelyhasználatuk évszakos eltéréseiről, továbbá biztosabbá teszi a táplálkozásbiológiai vizsgálatokat is.

Forrás: SZIE

Képek forrása: Daniel Leopoldsberger és Dr. Szabó László

Vadászat

Vadásztanfolyam indul Szabolcs megyében

Vadásztanfolyamot indítanak Nyíregyházán 2025. január 15-én.

Published

on

2025. január 15-én a Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szövetsége vadásztanfolyamot indít Nyíregyházán.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A megyei Szövetség már több mint 20 éve, minden igényt kielégítő elméleti és gyakorlati képzésben részesíti a leendő vadászokat. A felkészítés célzottan a kamara vizsgakövetelményeihez alkalmazkodik, nagy oktatói tapasztalattal, a vadászat-és vadgazdálkodás valamennyi területén szerzett gyakorlati háttérrel zajlik.

A Vadászkamara és a megyei Szövetség szoros együttműködése eredményeként, ezidáig közel 2500 fő vizsgázott sikerrel. Az oktatás személyesen, modern digitális eszközök használatával történik.

Nagy előny a helyszíni, szimulációs lövészeti gyakorlat a sörétes lövészet alapjainak elsajátításában, mely az eddigi visszajelzések alapján nagy sikernek örvend. A lövészeti gyakorlat ugyanazon a lőtéren zajlik, ahol vizsgázni fognak a leendő vadászok. Az oktatói kollektíva hiteles, saját szakterületén elismert szakemberekből áll. A vadászjelöltek a szervezők rugalmasságának köszönhetően egy jó légkörű, gyakorlati elemekben gazdag képzésben vehetnek részt.

Információk a meghirdetett felkészítő tanfolyamról:

Helyszínek:

  • elméleti oktatás: Kamara székházában (4481 Nyíregyháza, Muskotály u. 87/A)
  • gyakorlati oktatás: Buji Táncsics Vt.
  • lövészet: Nyíregyházi Polgári Lövész Egyesület (Nyíregyháza, Stadion u.); Székely

A vadászvizsga felkészítő tanfolyam díja: 170.000 Ft

Érdeklődni:

telefonon: 06-30/239-4635

emailben: vadasztanfolyam.szabolcs@gmail.com

személyesen a Szövetség irodájában (Nyíregyháza-Sóstóhegy, Muskotály utca 87/A)

Jelentkezés:  a megadott e-mail címen

 

Forrás: OMVK

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

A születésnapi dámbikám

Published

on

Gerho Balázs ötvenedik születésnapja alkalmából különleges ajándékot kapott a párjától.  Dámszarvasbikára vadászott Nógrád vármegyében, Bátonyterenye határában fekvő Csente Vadásztársaság területén.

Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fantasztikusan szép vadásznapot tölthettem el a Csente VT-nél, ahol elejthettem életem első dámbikáját, amit az ötvenedik születésnapom alkalmára kaptam, részben a páromtól.

A vadászat napján, megérkezésemkor, elég erős ködös idő fogadott a Nagyaszólapos területrészen. Túl messzire nem lehetett látni. A vendéglátóm, Csaba, úgy gondolta, hogy beiratkozás előtt tegyünk egy gyors kört és keressük meg a bikákat, akiket már előtte délután látott azon a részen. Hamar meg is találtuk őket, egy bekerített telephely mögötti erdős kaszálón mentek felfelé a domb oldalában. Csabi mondja: ott vannak a bikák. Én meg rákérdeztem: hoooool, mert én nem látom! Nem állt rá a szemem elsőre a köd miatt. Aztán megálltunk, és távcsővel láttam őket. Örömmel mondtam én is: ott vannak a bikák! Vagy 30-40!

Fotó: Gerho Balázs – Agro Jager News

Őket láttam tegnap délután, ugyanitt. Szóval akkor itt lesznek. Körbenéztünk a területen és láttunk még bikákat másfelé is. Azt mondja Csabi: most bemegyünk és beírunk erre a részre. Úgy is lett. Beírás után kiérkeztünk a Nagyaszólápos nevű területrészre, ami Mátraverebély külterületére esik. Ahogyan átértünk egy szélesebb kökényes soron, akkor a völgy túloldalán megláttam két fiatal bikát, de be is mentek a kökénysávba és eltűntek. Leereszkedtünk a völgy aljába és áthajtottunk a túlsó oldalba, ahol a bikák eltűntek előlünk. Leállítottuk az autót és innen gyalogosan cserkelve indultunk el. Rövidesen elérkeztünk egy leskosárhoz, ahol volt egy kivágott léniás rész, ahol csendben át tudtunk menni a túloldalra, ahol egy mélyebb völgy terült el a két domb között. Távcsöveztem a területet, ahol a bikákat láttam, de sehol semmi nem mozdult. Csabi csendben odaszólt: itt van egy bika előttünk a völgyben, vagy 60 méterre, de csak egy nagyon kis része látszik ki a lapát tetejéből

Fotó: Gerho Balázs – Agro Jager News

Letérdeltünk egy pici bokor mögött, amiben állt három szál erősebb kökény. Mivel a lőbotot mindketten otthon felejtettük, így csak egy rögtönzött lőbotot törtünk segédletnek. Letérdeltünk a bokor mögé, a bika fentebb jött a völgyből, de nem eléggé, csak annyira, hogy meglássuk, mekkora gyönyörű lapátot visel a fején. Ahogyan ezt megmutatta, abban a pillanatban egy kisebb bika sétált fel a völgyből és egyenesen felénk jött. Gyanúsak voltunk neki, mert odajött hozzánk vagy 20 méterre. Csak nézett minket, mi meg őt. Ahogy nyugtázta magában 20 perc elteltével, hogy nem vagyunk veszélyesek, visszatért a völgybe, ahonnan jött és eltűnt. De amíg vele voltunk elfoglalva, az előző nagy bika mögött egy öreg, igazi szép hosszú lapátú bika mutatkozott, de ő is csak addig jött fel, amíg a szemágtól felfelé megmutatta a trófeáját. Csabi elbírálta és mondta, ha tetszik, akkor meglőhetem, ha feljön a völgyből. Igen ám, de őfelsége valamit nagyon megneszelhetett vagy érzett, mert egyenesen felénk meredt és semmi nem tántorította el a figyelmét.

Fotó: Gerho Balázs – Agro Jager News

Egy fél óráig térdeltünk, félig behajolva, görnyedve. A kényelmetlen testhelyzetből már muszájból változtatni kellett, mert kezdtem elzsibbadni. A bika nem mozdult, csak felénk bámult. Mondtam Csabinak, hogy megpróbálok lassan célozva, a bokron támasztva felemelkedni és ha meglátom a nyakát, akkor ott meglövöm. Nem sokat tudtam mozdulni, mert az öreg abban a pillanatban már vitte is az egész csapatot be a völgybe. Voltak vagy 40-en. Elszaladt mind. Egy jó nagy félívben futottak, fel a völgyből a dombra és olyan 200 méterre megálltak, majd lassan lépegetve mentek tovább. Csabi szólt, hogy a második csoportnak az elején van egy hasított lapátú bika, világos színű a szőre. Mondom neki: igen, látom. Na, akkor azt meglőheted – hangzott el a válasz. Közben a szél picit megmozdult és a ködöt elég jól elfújta. Lehetett bírálni is és célozni is, messzebbre. Mondja Csabi: ha szeretném, meglőhetem, de kb. olyan 200-220 méterre lehetnek. Mondtam neki, hogy nem baj, az jó távolság nekem. Lőhetem? Mondja: lőjem, ha úgy érzem. Ebben a pillanatban elengedtem a .243-as Geco Teilmantel lövedéket útjára. Gyönyörű mély becsapódással érkezett a vad testébe a lövedék, a lapocka mellé. A bika kivált a csapatból és 10 méter megtétele után összeesett.

Fotó: Gerho Balázs – Agro Jager News

Gyere, menjünk el az autóért – mondta Csabi – és odamegyünk. Én inkább gyalogolnék hozzá – válaszoltam. Úgy is lett. Odasétáltam hozzá,  akkorra Csabi is odaért. Amikor meglátta Csabi a trófeát és a plusz ágakat, akkor tudatosult benne, hogy nem mindennapi trófea birtokosa lehetek! Mikor odaléptem a bikához, én is megláttam. A könnyeimmel küszködve léptem hozzá oda és vettem birtokba életem első és legszebb trófeájával rendelkező bikáját! A töretet már csurgó könnyeim közepette vettem át. Még egyszer nagyon szépen köszönöm a vadászatot a Csente VT-nek és Csabinak.

Írta és fényképezte: Gerho Balázs

 

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Téli vadetetés

Kuslits István és Sárközy Áron sokéves tapasztalatai a téli vadetetésről:

Published

on

Fontos a természetes vadállomány téli táplálékának kiegészítése, ezért a hideg idő beálltával megkezdődik a vadetetés. A gazdálkodók és a vadászatra jogosultak sokat tesznek azért, hogy a vadállomány egészségesen vészelje át a téli hónapokat.

Fotó: Sopron Tv – Youtube 

A TAEG Zrt. munkatársai megkezdték a cukorrépa etetését és két-három hetente nyalósóval töltik fel az etetőhelyeket, amely biztosítja a kieső természetes tápanyag és nyomelem utánpótlást. A téli takarmányozása nélkülözhetetlen és komoly hozzáértést igénylő feladat.

Fotó: Sopron Tv – Youtube 

Magyarországon ezt a vadászok végzik több hónapon keresztül, de egész évben az ő feladatuk a rájuk bízott vadállomány egyensúlyának megóvása is. Idén a szárazság is komoly gondot okozott erdőn és mezőn egyaránt, ezért a folyadék utánpótlás biztosítása is kiemelkedő feladat volt a soproni erdőkben.

Fotó: Sopron Tv – Youtube 

Magyarország mezőgazdasági kultúrája általában változatos és a vad sokféle élelmet talál a határban, de ahol szegényebbek a termőhelyi körülmények ott nagy szükség van a vad etetésére.

Fotó: Sopron Tv – Youtube 

A téli etetés azért is szükséges, mert ilyenkor a természetes tápanyagmennyiség és választék is csökken, viszont az idő előrehaladtával nagyobb mennyiségű energiára, tápanyag fellelésére lesz szüksége az erdei állatoknak. A mesterséges tápanyag utánpótlás mellett szükség esetén gyógyszerkészítmények is kijuttathatók a takarmánnyal együtt egy bizonyos területen.

Sopron Televíziónak adott riportban Kuslits István kerületvezető erdész-vadász és Sárközy Áron vadgazdálkodási előadó kollégánk osztják meg sokéves tapasztalataikat.

Forrás: TAEG Zrt. 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom