Komoly importnyomás helyeződik a hazai élelmiszeripari feldolgozókra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint míg az elmúlt néhány évben folyamatosan erősödött a magyar élelmiszerek szerepe a kereskedelemben, ám a piaci jelzések szerint ebben az évben ismét csökken a hazai termékek aránya a polcokon. A hazai termékek választása ugyanakkor nem csak a minőségre jelent garanciát, hanem választásukkal a magyar vállalkozásokat – termelőket és feldolgozókat – is segítik a vásárlók.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Bár az infláció az év végéhez közeledve konszolidálódni látszik, az eddig igencsak jelentősnek mondható áremelkedés miatt a fogyasztók a korábbinál is árérzékenyebbek lettek, keresik az olcsóbb termékeket, sokszor a minőség rovására is inkább az olcsóbb élelmiszereket helyezik a kosaraikba. Mindez a magyar termékek kiskereskedelmi eladásaiban is érezhető visszaeséssel jár. A felpörgő élelmiszer-infláció hatására – a fogyasztáscsökkenésen túl – felgyorsult a diszkontláncok térnyerése, egyre erősödik a saját márkás termékek szerepe a márkázott árukkal szemben, újra megjelentek a különböző helyettesítő termékek, utánzatok.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint hazánk európai uniós csatlakozása utáni években folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a polcokon, 2018-tól kezdődően megfordult a trend, s három olyan év is volt, amikor érdemben emelkedett a hazai élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi forgalomban. Ez a kedvező trend ugyanakkor az idén megtört, s újra nyílik az olló a kiskereskedelmi forgalom és a hazai élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítései között.

Noha a magyar élelmiszeripar szereplői a legfontosabb élelmiszercsoportok esetében teljes egészében ki tudnák elégíteni a hazai fogyasztói igényeket, a kiskereskedők gyakorta „elcsábulnak”, ha alacsonyabb import beszállítói árakkal találkoznak. Az importnyomás az elmúlt hónapokban felerősödött. A hazai termékek aránya az idén csökkenő tendenciát mutat a polcokon és a vásárlói kosarakban is, ami azt jelenti, hogy az év egészét tekintve a hazai élelmiszeripari szereplők érdemi piacvesztést kénytelenek elszenvedni.

Ami az árakat illeti: az elmúlt évben csak a mezőgazdasági termékek, vagyis az alapanyagok esetében 50 százalékos költségnövekedést kellett lenyelnie az ágazatnak, miközben az átadási áraik „csupán” 34 százalékkal nőttek. Ugyanakkor míg 2022-ben a kereskedők hajlandóak voltak engedni a saját árrésükből, úgy tűnik, hogy 2023-ban a visszaeső forgalmat a haszonkulcsok megemelésével próbálja kompenzálni a szektor. Ez azt jelenti, hogy az idén a fogyasztói árak az élelmiszeripar átadásai árainál nagyobb mértékben emelkednek, illetve az átadási árak nagyobb mértékben csökkennek, mint a fogyasztói árak.

A szektor szereplőinek a fogyasztás visszaesése és az import térnyerése mellett további jelentős kihívásokkal kell szembe néznie. Ilyen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) is. Miközben az új rendszer a NAK számításai alapján 120-125 milliárd forintos éves költségnövekedést okoz az ágazatnak, az EPR díjtételét a piaci szereplők nagyon nehezen tudják beépíteni az átadói árakba. A rendszer működésének feltételrendszeréről, s annak részleteiről a NAK több alkalommal kezdeményezett egyeztetést a kormányzati szervekkel és a működtetésért felelős MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel.

Az ágazat rövidtávon sok nehézséggel néz szembe, az élelmiszeripari termelés jövedelmezősége pedig épp abban az időszakban csökken, amikor megjelennek a KAP Stratégiai Terv új támogatásai. A fejlesztési lehetőségekkel ezért vélhetően csak azok a vállalkozások tudnak majd élni, amelyek a jelenlegi nehezebb helyzetben is eredményesek tudnak maradni, ami felgyorsíthatja az ágazatban a konszolidációs folyamatot.  A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint olyan bölcs, tudatos állami piacvédelemre lenne szükség, ami lehetőséget teremt arra, hogy a hazai élelmiszer-feldolgozó cégek többsége sikerrel küzdje le a nehézségeket és a jövőre várhatóan növekvő keresletet mind nagyobb részben magyar élelmiszerekkel tudjuk kielégíteni.

Forrás: NAK

Hónapokon keresztül engedély nélkül vadászott két férfi a Tapolcai Rendőrkapitányság illetékességi területén. Az orvvadászok a környező erdőkben tevékenykedtek, és az így elejtett vadakat illegálisan vették magukhoz.

Fotó: Rendőrség

A tapolcai rendőrök 2023. december 04-én intézkedtek a 49 és 59 éves férfiakkal szemben, akik Sümegen a Fehérkő Vadásztársaság területén vadásztak jogosultság nélkül. A nyomozók felkérésére a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el a fiatalabb férfit Sümegen, míg idősebb társát Tapolcán.

Az egyenruhások előállították őket a Tapolcai Rendőrkapitányságra és orvvadászat bűntettének gyanúja miatt kihallgatták, a 49 éves férfit pedig őrizetbe is vették. A gyanúsítottak sümegi és tapolcai ingatlanjaiban, valamint járműveiben tartott kutatás során fegyverek, lőszerekek, íjak és nyílvesszők, hangtompítók, éjjellátók, puskára szerelhető távcsövek és további eszközök is előkerültek, amiket a nyomozók lefoglaltak.

Forrás: Rendőrség

SopronMédia: Kötetlen beszélgetés keretében mutatták be dr. Kőhalmy Tamás 12 holdtölte című könyvének második kiadását az Erdészeti Múzeumban. A húsz évvel ezelőtt írt alkotás a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. támogatásának köszönhetően megújult külsővel várja az olvasókat.

Fotó: Griechisch Tamás – SopronMédia

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

“A könyvben a vadásztörténetek mellett édesapám mintegy 50 éves munkásságát is megismerhetik az olvasók. A kötet az ország számos erdejébe, így a Bakonyba, a Gemenci-erdőbe és a Soproni-hegységbe is elkalauzolja az olvasókat. A mű középpontjában a természet és az ember kapcsolata áll” – mondta el ifj. Kőhalmy Tamás festőművész, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi docense.

Fotó: Griechisch Tamás – SopronMédia

A neves professzor nevét viseli a Károly-kilátó szomszédságában található Kőhalmy Vadászati Múzeum, ahol a szakember személyes bútorait, trófeáit, jegyzeteit és szakkönyveit is megtekinthetik a látogatók.

Forrás: SopronMédia

Fotó: Griechisch Tamás