Vadászat
Aranysakálhajtást rendeztek a Dél-Kiskunsági Erdészet területén
Szabó István, a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. “vendégeként” társasvadászaton vett részt Kelebián. A KEFAG Zrt. működési területe Bács-Kiskun megyében, Duna-Tisza között terül el az Alföldön. A KEFAG Zrt. megközelítőleg 56 ezer hektár erdőt kezel az Észak-Kiskunsági Erdészet, Bugaci Erdészet, Császártöltési Erdészet, Dél-Kiskunsági Erdészet területein.

Kelebián aranysakálhajtást rendeztek. (Kép: Szabó István – Agro Jager News)
A Dél-Kiskunsági Erdészet minden év februárjában általában kedden és csütörtökön dúvadhajtást szervez. Kelebia térségében a dámszarvas, a vaddisznó és az őz állomány jelentős. Szabó István, aki 46 évig erdészként dolgozott a KEFAG Zrt. területén, osztotta meg az aranysakál elejtésének részleteit.
A hasznos vad védelme érdekében a helyi szakemberek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a dúvad gyérítésére. Köztudott, hogy a visszatelepült ragadozó nagymértékben csökkentheti az őzgida, a vadmalac és a dámborjú állományát. A vadászaton megközelítőleg 15 fő vett részt. A hajtásokat a területileg illetékes fővadász és a hivatásos vadászok szervezték meg. Aznap négy hajtásra is sor került. A hajtások hossza minden esetben igazodott a területi adottságokhoz.
A második hajtásba kedvezett a szerencse, a területet jól ismerő fővadász ideális helyre állította az erdész vendéget. Leállóként egy kisebb völgy terült el előtte. Az aranysakál az esetek többségében vagy a hajtás kezdetén, vagy a végén tűnik fel. Miután a hajtás megindult, körülbelül 10 perc elteltével megjelent előtte egy kocogó aranysakál a nyaras, galagonyás, akácosban. Bár a szél iránya kedvező volt, valamit a vad megérezhetett. Körülbelül 30 méter távolságra a vadásztól, hirtelen megtorpant.
A tapasztalt vadász tudta, ha nem reagál, több esélyt nem kaphat. Korábbi tapasztalatokból okulva, ekkor lövést tett a sakálra. A vad nem lehetett messzebb mint 25-30 méter. A gyakorlott vadász maximálisan biztos volt abban, hogy helyben marad a ragadozó. Nem így történt. Legnagyobb meglepetésére az aranysakál megfordult, és eltűnt a hajtás irányába. Semmi jelét nem mutatta a találatnak. Eddigi pályafutása során Szabó István mindig csak úgy engedett el lövést, ha jó eséllyel helyben tudta marasztalni a vadat. Szokatlan volt a vad viselkedése, mivel biztos kézzel célzott.
Miután véget ért a hajtás, meg is nézte a rálövés helyét, ahol se vért, se szőrt nem talált. Egy rövid ideig el is volt keseredve, de egy fiatal kollégája, Szendi Máté, a gyülekezésnél azonnal gratulált a tanítómesterének.
Az erdészek, vadászok szeretnek egymással tréfálkozni, ezért nem volt teljesen világos, miért is kapja a gratulációkat. A leálló sortól megközelítőleg 150 méterre találták meg a terítékre hozott aranysakált. Mivel senki más nem tett rá lövést, ezért nyilvánvaló volt, hogy Szabó István volt az elejtő. Mint később kiderült, nyaklövést kapott a szőrmés kártevő, amit még 150 méterre elvitt a rálövés helyétől.

Kép: Szabó István – Agro Jager News
Aznap Kelebián, a Dél-Kiskunsági Erdészet területén, a hajtások végén két aranysakál és két vörösróka került terítékre – zárta beszámolóját Szabó István.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Kép: Szabó István
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Vadászat
Döntés a 2025/26 évi vadgazdálkodási pályázatokról
Döntést hozott az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság.
Az Országos Vadgazdálkodási Alap 2025/2026. vadászati érvre kiírt pályázati felhívására 2024. október hónap folyamán összesen 429 pályázat érkezett be, amelyek összes támogatási igénye elérte az 572 millió forintot.

Fotó: OMVK
Az előző évhez képest a 2025/2026. vadászati évre kiírt pályázati felhívásban jelentősen bővültek a vadászatra jogosultak pályázati lehetőségei, mivel a legutóbb pályázható négy célterület helyett idén hétféle vadgazdálkodási fejlesztési célra nyújthattak be támogatási igényt. A bővítés egyrészt annak volt köszönhető, hogy az előző kiírásban szüneteltetett fásszárú növények telepítését és a törzsállománypótlást szolgáló, apróvadnevelést célzó pályázati lehetőségek újra megnyíltak, másrészt pedig egy, a Vadgazdálkodási Alap működtetésének történetében újdonságnak számító célterület is elérhetővé vált. Ez utóbbi lehetőség a vadgazdálkodásban, és különös tekintettel a vadvédelemben használható modern eszközök alkalmazását hivatott elősegíteni. A célterület keretében a vadászatra jogosultaknak lehetőségük nyílt az egyre szélesebb körben alkalmazott drónok beszerzésére, illetve ezen szolgáltatások igénybevételére, továbbá vásárolhattak a vad-gépjármű ütközések megelőzésére szolgáló vadriasztó prizmákat, ultrahangos vadriasztókat és a kaszálások során a vadban keletkezett veszteségek megelőzésére szolgáló eszközöket is.
Az új célterület elnyerte a jogosultak tetszését, a támogatásra javasolt pályázatok száma között ez a legtöbb (96 pályázat), illetve a támogatás összege is jelentős az összes támogatási összegből, mintegy 107 millió Ft.
A pályázatok végső bírálatát, a döntéshozatalt az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság végezte el 2025. január 23-án. A bírálat során a bizottság 311 pályázatot talált támogathatónak, amelyek összes támogatási igénye mintegy 378 millió forint. A támogatásra javasolt pályázatok forrásigénye ezzel nem haladta meg a rendelkezésre álló 500 millió forintos keretösszeget, így minden olyan pályázat, amely szakmai és formai szempontból is megfelelő volt, támogatást nyert. Ebből adódóan a pályázatok pontozásának, a pontszám szerinti rangsorolásnak érdemi jelentősége most nem volt.
Célterület | Támogatott pályázatok száma | Támogatási összeg (Ft) |
2/1. Fás szárú fajokból álló szegélyek, gyümölcsös fasorok kialakítása, rágóerdő telepítés, csenderesek, vadbúvók sövények kialakítása | 7 | 7 037 626 |
2/2. Táplálkozó- és búvóhelyek kialakítása szántóföldi kultúrák vetésével | 29 | 29 796 418 |
2/3. Termesztett növényféleségek diverzifikálása évelő zöldtakarmány keverékek telepítésével | 57 | 75 148 485 |
2/4. Vadászterület vízellátását javító beavatkozás | 70 | 128 206 459 |
2/5. Ragadozógyérítés, csapdapark fejlesztés | 46 | 22 181 284 |
2/6. Fácán és fogoly állománygazdálkodás fejlesztése | 6 | 8 287 511 |
2/7. Vadvédelmet és vadgazdálkodást segítő eszközök beszerzése, szolgáltatások igénybevétele | 96 | 107 168 114 |
Összesen: | 311 | 377 825 897 |
A 2025/2026. vadászati évre támogatást nyert pályázatok száma célterületenként
A bizottság 118 pályázatot nem talált támogatásra megfelelően kidolgozottnak, amiről minden érintett vadászatra jogosult a napokban megkapja az elutasító határozatot. Az elutasítással szemben a pályázó kérhet jogorvoslatot, élhet felülvizsgálati kérelemmel, amelyet a Vadászkamara Elnöksége a márciusi ülésén tárgyal meg.
A nyertes pályázók szintén a napokban megkapják a pályázatban a hivatalos képviselőjük elérhetőségeként megadott e-mail címre az előkészített támogatási szerződésüket (amennyiben esetleg nem találják meg a beérkezett levelek között, érdemes a levélszemét mappában is ellenőrizni). Ezt kiegészítés és aláírás után a kért mellékletekkel (banki felhatalmazó levelek és költségterv) ellátva vissza kell küldeniük postai úton a Vadászkamara központjához. A támogatások elutalását – az előző évek gyakorlatának megfelelően – 2025-ben is március 31-ig teljesítjük.
Késedelem abban az esetben fordulhat elő a kifizetésben, ha a pályázó nem, vagy nem megfelelő módon küldte vissza a támogatási szerződést. Éppen ezért ezúton is külön felhívjuk a nyertes pályázók figyelmét, hogy a szerződéskötéshez szükséges, fent leírt tennivalókat feltétlenül végezzék el! Ha pedig kérdésük van, forduljanak bizalommal a Vadászkamara területi szervezeteinél vagy központjánál dolgozó kollégákhoz az Alap pályázati felhívásából ismert elérhetőségeken.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Módosult 2025. január 30-ától az Európai Unión kívüli országokból belépő vadászok és sportlövők lőfegyvereinek behozatalához szükséges lőfegyverkísérő igazolás kiállításakor fizetendő díj összege – tájékoztatta a vadászkamarát a NAV.

Fotó: Pixabay
Az adóhatóság Központi Irányításának Vám Főosztálya arról értesítette az érdekképviseletet, hogy a díj a korábbi 3000-ról 4050 forintra módosult. Ezt továbbra is elsődlegesen készpénzben, forintban kell megfizetni, de banki átutalással is megfizethető a 10032000-00289933-00000000 számú bankszámlára. Utaláskor a „közlemény” rovatba a „lőfegyver-behozatal ig. szolg. díj” szöveget kell írni.
További információért a lőfegyverek tervezett behozatala előtt a belépés helye szerinti NAV-határkirendeltséggel érdemes felvenni a kapcsolatot.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Általában január második felétől, egészen májusig tart a vaddisznók fialási időszaka, de van, ahol már decemberben megérkeztek a kis csíkos hátú vadmalacok.

Fotó: Vadex
A vaddisznók, akik jellemzően kondákban élnek, napközben szívesen bújnak meg az erdő eldugottabb, rejtett sűrűjében, távolságot tartva az emberektől. Napnyugta után, éjszaka a legaktívabbak, de még hajnalban is összefuthatunk velük.
Az anyakoca a fialás előtt a kondától különvonulva úgynevezett “malacozó vackot” készít. Fialás után pedig minden energiájával azon van, hogy kicsinyeit védelmezze, megóvja, így ha veszélyben érzi őket agresszíven reagál és támadni fog.
A malacok eleinte szorosan anyjuk mellett maradnak, követik őt, nemcsak a táplálék miatt, de ilyenkor még nagy szükségük van melegségére is. Pár héttel később már nagyobb lehet a távolság a malacok és az anyakoca között, de a malac legkisebb jelzésére az anya azonnal megjelenik a takarásból. Az utódait féltő anyakoca a legveszélyesebb állat a magyar erdőkben!
Hogy elkerüljük a konfliktushelyzetet, erdei sétáink során ne térjünk le a kijelölt útvonalakról, kutyáinkat pedig vezessük pórázon.
A vaddisznók szaglása és hallása kiváló, azonban a látásuk gyengébb. Ha találkozunk velük, inkább halkan és lassan hátráljunk, ne csapjunk nagy zajt, mert az csak felingerelheti a kondát. Ha vadmalacot látunk, ne közelítsünk hozzá, ne akarjuk megsimogatni, megfogni, az anyja ott van a közelében, még ha nem is látszik!
Forrás: Vadex
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre