Vadászat
Őzbakvadászat Okányban
Nicholas Olivér őzbakra vadászott Okányban
Békés-megyében, a Kis-Sárrétben, Okányban, az USA-ban született, new orleansi, de Magyarországon letelepedett Nicholas Olivér őzbakvadászatra indult. A tavaszi őzbakvadászatok és az üzekedés között, a különösen száraz, csapadékban szegény hetekben azonban nem volt könnyű dolga sem neki, sem pedig az Okányi Alkotmány Vadásztársaságnak, hogy vendégükkel eredményesen rácserkeljenek egy őzbakra. A vadászokat az Agro Jager News is elkísérte és végigkísértük őket két napon keresztül.

Fotó: Agro Jager News
Sajnos az idei évben, súlyos aszály pusztít Okány térségében is. Már most, milliárdos károkról beszélnek a növénytermesztők, de a helyi vadgazdálkodók sincsenek jobb helyzetben, mert szinte az összes csatorna kiszáradt – tájékoztatta lapunkat Hégely Sándor, a társaság elnöke. Éppen ezért, két-három naponta lajtoskocsival pótolják a vizet a területen élő vadnak. Méhsejtszerűen, sok helyen 50-60 centiméter mélyen is összerepedezett, összetört a talaj.
Most minden vadgazdának a legfontosabb feladata az ivóvíz pótlása. Óriási értéket képviselnek most a dúsan sarjadzó lucernacsíkok, hiszen a lucernások a legfontosabbak a vad nyári takarmányozása során. Miközben a fűfélék kisülnek, addig a mélyen gyökerező lucerna, a kaszálások után újra sarjad. A nyúlnak és az őznek is fontos tápláléka a friss lucerna, arról nem is beszélve, hogy gazdag rovarvilága miatt a fácán is megtalálja a számítását.

Cserkelés az aszály sújtotta okányi határban. (Fotó: Agro Jager News)
Jó egy hete még a kalászosok lábon álltak. A termések rosszak, mert a gabona megsült, megszorult – mondják a termelők. A kukorica a nagy meleget, az aszályt még rosszabbul viselte: csörgősre száradt. Mindenki az esőben bízott, de ahogy a tavaszi, úgy a Medárd utáni nyári esők is elmaradtak. Most, a nagy kombájnokkal egy hét alatt levágták a kalászosokat, jóformán csak itt-ott egy-egy zab maradt, de csakhamar azok is sorra kerülnek.

Naplemente Okányban. (Fotó: Agro Jager News)
A nagy meleg miatt még a vad sem mozdul meg. Azt hihetné az ember, hogy itt egy fia őzbak, annyi sincs a területen. A tipikus alföldi, az öntésen kialakult földeken, a Sebes-Körös völgyében, a szürkülettel együtt mégis megelevenedik a határ. Egy őzbakot figyeltünk, amikor a suta mellett a helyieknek megszokott sziluettek tűntek fel. A termetes madarak egy lucernásban lépkedtek, le-lehajolva, aztán tovább-tovább haladtak. Túzok – súgta oda egyikőnk Nicolasnak, aki már hallott róla, hogy itt, az Alföldön ilyen nagy madarak is élnek. Keresőtávcsövéhez nyúlva a helyiek is tudták, most nem kell magyarázni: ez a madár védett!
A túzok Európa legnagyobb, röpképes madara és a Körös-Maros Nemzeti Park mellett a vadászok is tesznek érte, hogy területükön rendszeresen költsön. Bár vadászata tilos, ezek a vadászat közbeni pillanatok, hogy vendégeiknek ilyet is tudnak mutatni – szinte megfizethetetlen. A siker az intenzív ragadozógyérítésben rejlik – folytatja Hégely Sándor elnök. A természetvédelem és a vadgazdálkodás kéz a kézben jár Okányban. A veszélyeztetett fajok esetében csak összefogással lehet sikereket elérni. Éves szinten 60-70 darab vörös rókát, és négy-öt aranysakált hoznak terítékre, mellette erős nyomást gyakorolnak a tollas kártevőkre is.

Túzokok. (Fotó: Agro Jager News)
Az első kimenetel – a túzok megfigyelést leszámítva – eredménytelen volt. Bár őzbakot láttak, de azt nem hozhatták terítékre, fiatalok voltak. Vendégüket jó előre tájékoztatták is, hogy előfordulhat, hogy több vadászat is kell ahhoz, hogy eredmények legyenek, de ez nem tántorította el a vadászattól! Sőt! Még örült is neki, hogy nemcsak kimegyünk és lövünk – mondta lapunknak.
Nicholas Olivér, new orleansi születésű. Az “amerikai” srácot barátai csak „fekete párducnak” szólítják, aki munkája miatt a világ 50 országában fordult meg. Magyar származású feleségével Olaszországban ismerkedett meg és úgy határozott, hogy hazánkban telepedik le és így a szerelem hozta Méhkerékre. Az Amerikai Egyesült Államokban a vadászat nagyon népszerű – meséli. Az amerikai vadászok, amit elejtenek, szinte minden esetben el is fogyasztják. Becsülik a trófeát, becsülik a vadat. A déli államokban, az afro-amerikai közösségekben, a vadászat szeretete egyidős az ország megalapításával – mondja. Erre nagyon büszkék vagyunk – teszi hozzá Olivér.
Jó egy hét telt el, amikor újra találkoztunk. Másodjára már oldottabb volt a hangulat, bár mi több, mint 10 éve ismerjük egymást. A múlt heti okányi cserkelések jó hangulata megalapozta az okányi barátságot is és hajnali négy óra után már ki is gördültünk a vadászház udvaráról. Szappanos Sándor és fia, valamint Török Tibor társaságában indultunk el. Egy hidegfront miatt lehűlt a levegő s bár esőt nem hozott a front, mégis hűvösebb volt a hajnal – ezt használtuk most ki. Az őzek valamelyest aktívabbak voltak és a 7200 hektáros területen a 700-800-as őzállomány meg is mutatta magát. Az itt elejtett trófeák 300-600 gramm között váltakoznak. Akadnak évek amikor erősebbek, máskor állományszinten gyengébb a felrakás. A téli takarmányozás persze fontos eleme a gazdálkodásuknak, így kétnaponta szemes kukoricát, búzát és persze lucernaszénát is juttatnak ki – meg ahogy fogy az etetőkben a takarmány.

Nicholas Olivér. (Fotó: Agro Jager News)
Az őzbakvadászat egy megfontolt, szakmai alapokra helyezett szelekciós munka is. A jó vadőr ismeri a területét, pontosan tudja, mely őzbakra indulnak és mindig van második, harmadik opció is. Mindig szem előtt tartjuk, hogy a selejt, a nem kívánatos agancsállású őzbakokat állományunkból még az üzekedések előtt elejtsük. S az olyan vadásztárs, vendég, aki szívesen rászánja az időt, a vadőrök szemében értékes vadásztárs. Az efféle szakmai munka ilyenkor már nehéz, nehezen tervezhető, hiszen a vad a meleg miatt érzékenyebb, nehezebben mozdul meg. Élénk és éber is egyben. Minden neszre, zajra, idegen szagra felfigyel és a nagy takarás miatt, néhány ugrással már el is tűnik a vadászok szeme elől. Sok megállás, sok távcsövezés után, már-már a remény határán, végül feltűnt előttünk az egyik keresett őzbak. Oliver jól viselte a várakozást és a megfigyelést is. Gyakran hozzá is tette, hogy az előző héten is jártunk erre, ami jó megfigyelőképességéről is árulkodott. Nos, hát nem hiába jártuk a múlt héten a határt…mondta lapunknak Szappanos Sándor.
A Tóhegy területrészen fordult meg aztán a szerencsénk. Bar a szél rendkívül kedvezőtlen irányból fújt, de Török Tibor vezetésével egy bokor takarásában sikerült rácselkelni egy fiatal őzbakra. A szél keresztben “járt”, de a szagukat feltehetően még a bak előtt elcsapta. Próba! Előkerült a lőbot, majd innen már borítékolható volt a siker. A szálkereszt szépen megült a blatton – mesélte Oliver és valóban a lövés után tűzben rogyott az őzbak. Mi is láttuk.

Török Tibor éppen egy ígéretes bakot figyel. (Fotó: Agro Jager News)
A nyelvi nehézségek a vadászok között sohasem okoztak nagy problémát. Félszavakból is megértik egymást, akik ennek a szenvedélynek hódolnak. Bizonyítja ezt az is, hogy a tenegerentúlról, egy teljesen más vadászati kultúrkörnyezetből érkező vadásszal is éppen úgyanúgy tudtunk cserkelni, mint bármelyik jó cimboránkkal – mesélte Hégely Sándor elnök.

Fotó: Agro Jager News
A birtokbavételt követően, az amerikai, a new orleansi hanyományok is előkerültek és vendégük külön megköszönte az őzbakot is, mint zsákmányt az okányiaknak, nemcsak a trófeát! Kérdés sem merült fel, hogy a zsigerelés és az adminisztráció után betegyék-e a hűtőbe vagy elviszi.

A Szappanos család gratulál az elejtőnek. (Fotó: Agro Jager News)
Jóleső érzés volt mindannyiuknak, amikor a töret már a magyar hagyományoknak megfelelően került a helyére. A nagy utazó, Nicolas Oliver lapunknak kiemelte, hogy számára nagyon fontos a történelem, nagyon fontos New Orleans, a hagyományok és nagyon fontosak azok a kultúrális értékek, amelyeket a vadászok és közülük a magyar vadászok, a magyar vadgazdálkodók képviselnek. Az okányi vadásztársaságnál eltöltött két nap, az együtt töltött idő, a cserkelések, a megfigyelések is megerősítették benne, hogy milyen szakmai hozzáértéssel járják a területüket a magyar vadászok. Kiemelte, hogy Magyarországra nagyon szívesen fogja elhívni amerikai barátait, hiszen itt biztosan nem éri őket csalódás.
Az őzbak agancsát 250–300 grammra, korát három–négy évesre becsülik, de pontos adatokat csak a bírálat után ígértek – tájékoztatta lapunkat az Okányi Alkotmány Vadásztársaság elnöke, Hégely Sándor.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
- Szappanos Sándor, az Okányi Alkotmány Vadásztársaság hivatásos vadásza
Vadászat
Terítéken a csülkös haszonvad
Martin papája azt mondta, hogy disznómágnes vagyok, miután a hajtássort vezetve két disznót lőttek mellettem. A mai kaland is ezt igazolta. A vadászat legfontosabb kérdése: hova menjünk, melyik lesre üljünk? Ramón sokat tett a mai sikerem érdekében. Először is elmesélte, hogy a múlt alkalommal a Deseda túlpartján turkáló három-négy fős konda átjött a mi oldalunkra (akkor túl messze voltak).

Fotó: Juhász György – Agro Jager News
Másodszor pedig amnesztiát hirdetett a rókákra, mivel a kevesebb zavarás jótékonyan hat a csülkös haszonvadak jelenlétére. A rozoga lest terveztem választani, de a friss szántást látva végül én is a forgószékes lesen kötöttem ki, akárcsak Ramón múltkor. A lemenő nap már a forgószéken ülve fogadott. Sötétedés előtt semmi mozgás, utána nyulak. A túloldalon, 450 méterre, a négyfős konda szorgalmas turkálásba fogott. A jó szélnek hála, elballagott előttem egy bak, 100 méterre a vetésben. A csülkös haszonvadakat figyeltem, abban a reményben, hogy felébred bennük a kíváncsiság, milyen íze van a vetésnek a Deseda innenső partján. Épp a csülkös haszonvadakat néztem, amikor gondoltak egyet, és iszkiri – irány az erdő, távolodva a Desedától. Lelombozódtam.

Fotó: Juhász György – Agro Jager News
Vizsgáltam a környéket, és balra, a vetés és az erdő határán, megjelent egy lompos farkú ravaszdi. Még a homlokomat is összeráncoltam, hátha nem is olyan lompos a farka – mert akkor toportyánnak minősítem. De nem: ez egy lompos farkú ravaszdi, az amnesztia birtokában közelít, majd ott, ahol a bak eltűnt, ő is eltűnik. Körülnézek, és megfagy az ereimben a vér: 160 méterre előttem a konda megfontoltan, turkálva masírozik felém a Deseda melletti nádasból. A mágneses vonzásom – semmi kétség! Condor letesz, Pixfra bekapcsol, kupak felhajt, célra tart, kibiztosít, nagyítást állít. És megvannak: három süldő és egy koca. Közelednek. Az egyik süldő megáll és oldalt fordul. Ennél nem kell jobb – 150 méter, a .243-nak ideális. Terítéken a csülkös haszonvad.
Írta és fényképezte: Juhász György
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Orvvadászokat fogtak Kelet-Lengyelországban
Orvvadászokat fogtak Lengyelországban.
Két Łęczna megyei lakosnak kell felelnie az orvvadászat miatt. A 64 és 35 éves férfi – apa és fia – a rendőrség információi alapján került őrizetbe, miután kiderült, hogy jogellenesen ejtettek el egy jávorszarvast.

Fotó: KPP Łęczna
A rendőrök az egyik istálló átkutatása során egy csaknem 200 kilogrammos jávorszarvast találtak. A gazdasági épületekben egy terítékre hozott vidrát is felfedeztek, valamint egy fagyasztóban két vaddisznó és más vadből származó húst is lefoglaltak. A helyszíni intézkedéseket az Állami Vadászati Őrség képviselője is felügyelte.
Az házkutatás során a 64 éves férfi megpróbálta elrejteni a lőfegyverét, de a rendőrök ezt megakadályozták. Összesen egy pisztolyt, egy vadászpuskát és közel ezer lőszert találtak, amelyekről kiderült, hogy a 35 éves férfi tulajdonában voltak. Emellett hat további fegyvert és több mint 700 töltényt is lefoglaltak, amelyeket a férfi engedéllyel tartott.

Fotó: KPP Łęczna
A két férfi ellen már vádat is emeltek orvvadászat miatt. Emellett a 35 éves férfinak engedély nélküli fegyvertartás miatt is felelnie kell, míg az apja a büntetőeljárás akadályozásának vádjával néz szembe, mivel megpróbálta elrejteni az illegális fegyvert. A fiatalabb férfira akár 8 év, míg az idősebb férfira akár 5 év börtönbüntetés is várhat.
Forrás: Radio Lublin
(Forrás: KPP Łęczna)
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A jeladós szalonka-kutatás fejleményei
Meglepő új eredmények születtek a szalonkák őszi vonulásáról és telelési szokásairól
A 2020-ban indult kutatási program keretében a Védegylet megbízásából, az Agrárminisztérium támogatásával a MATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének munkatársai 2020 és 2023 között 28 erdei szalonkát jelöltek meg nyomkövetővel a Budapest és Gödöllő közötti térségben.

Fotó: Védegylet
A nagy pontosságú, GPS alapú eszközökkel részletes, napi szintű adatok gyűjthetők a madarak vonulásáról és területhasználatáról, tavasszal és ősszel egyaránt. A jelölt madarak számát sikerült olyan szintre növelni, ami alapján már nemcsak érdekes különlegességekbe kapunk betekintést, hanem általános vonulási jellemzők is kezdenek kirajzolódni. Bár 2024-ben újabb jelölés nem történt, a 2023 őszén felszerelt jeladóknak (a térképen zöld színnel jelölve), valamint az egyik korábban jelölt és később megkerült szalonka jeladójának köszönhetően erre az évre vonatkozó tavaszi vonulási adatokkal is bővültek a rendelkezésre álló ismeretek.
A kutatásnak köszönhetően meglepő új eredmények születtek a szalonkák őszi vonulásáról és telelési szokásairól is, különösképpen nagyfokú területhűségükről. A kutatás eredményei nagyban segítik a monitoring során gyűjtött megfigyelési adatok értékelését is. A fontosabb eredmények:
- A jelölt szalonkák a tavaszi vonulásuk során átlagosan 2557 km-re, őszi vonulásuk során pedig átlagosan 755 km-re távolodtak el a jelölésük helyétől. Három szalonka azonban ennél jóval távolabbra, egészen Közép-Szibériáig repült (4600–5000 km). Bár az egyedek között nagy változatosságot találtunk a vonulás során megtett távolságok és az időtartam tekintetében, az egyértelműen kiderült, hogy a szalonkák két pihenő/megállóhelyük között egy alkalommal több száz kilométert tesznek meg, minden esetben átlépve ezzel az országhatárt.
- Az eddig megismert költő- és telelőhelyek is széles földrajzi skálán helyezkedtek el: költőhelyeket Lengyelországtól (400 km) egészen Oroszország Krasznojarszki területéig (5000 km), míg telelőhelyeket Spanyolországtól Görögországig találtunk. Az eddigiekből úgy tűnik, hogy a Kárpát-medencén át vonuló erdei szalonkák Európa déli peremétől, a Mediterráneumtól az Urál-hegységen túl, Szibériáig bezárólag élik életüket, vonulnak és keverednek állományaik. A faj szintjén talált óriási változatosság mellett azonban egyes egyedek zavarba ejtően pontos helyhűséget is mutatnak, amikor ugyanazokra a helyekre térnek vissza évről évre.
- A Magyarországon, egészen pontosan a jelölésük helyén áttelelő példányok mozgását is lehetőségünk nyílt megfigyelni. Az utóbbi évekre jellemző enyhe telek sem marasztaltak a Kárpát-medencében minden szalonkát, azonban néhány egyed még a rövid fagyos januári időszakot is átvészelte fedettebb élőhelyeken. Erre a 2023 őszén jelölt szalonkák között is volt példa. Emellett több egyed is igyekezett korán, akár már február elején visszatérni a térségbe nagyobb léptékű tavaszi vonulásának megkezdése előtt.
- Az eddigi eredmények alapján egyértelmű, hogy egyes madarak jelentős időt, akár egy hónapot is eltölthetnek a Kárpát-medencében tavaszi vonulásuk megkezdése előtt, vagy annak kezdeti szakaszában. E jelenségnek számottevő hatása lehet a több héten át végzett megfigyelések időbeli dinamikájára, nevezetesen a többszöri észlelésekre, ezáltal pedig az azokból levont következtetésekre is.
- Az egyik jelölt szalonkát telelőhelyén, a spanyolországi Menorca szigeten 2023 decemberében elejtették; a madár jeladója az elejtőnek, valamint a Societat Ornitològica de Menorca (Menorcai Madártani Társaság) munkatársainak köszönhetően néhány napon belül vissza is került hozzánk. A Moszkvát is megjárt eszközről letöltött adatokból megismerhettük a madár teljes vonulási útvonalát. Míg korábban csak a pontos telelőhelyet, illetve részben a tavaszi vonulás útvonalát tudhattuk, a költőterület pontos elhelyezkedésére csak így derült fény. Telelőhelyéről a következő év február végén indult el a Földközi-tengeren át, útját egy 20 napos olaszországi megállással megszakítva március második felében visszatért a Kárpát-medencébe, pontosan a jelölésének helyszínére. Oroszországi költőhelyére való vonulását két héttel később folytatta, végül május 10-ére érte azt el. Jeladója utoljára július közepén rögzített adatot, ugyanarról a területről. Mintegy másfél évvel ezután elejtését a korábban megismert telelőhelyétől mindössze 800 méter távolságról jelentették.
Dr. Schally Gergely
Dr. Csányi Sándor
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Vadbiológiai- és Vadgazdálkodási Tanszék
A monitoring programról és a jeladós kutatásról további részleteket talál a Védegylet honlapján!
Forrás: Védegylet