Keressen minket

Vadászat

Újabb vádemelés: ezúttal ragadozó madarakat csapdázó vadász ellen

Print Friendly, PDF & Email

Pannoneagle: A gerendási Széchenyi Zsigmond vadásztársaság területén az utóbbi években rendszeresen tapasztalták védett ragadozó madarak pusztulását a természetvédelmi szakemberek.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Pannoneagle: A gerendási Széchenyi Zsigmond vadásztársaság területén az utóbbi években rendszeresen tapasztalták védett ragadozó madarak pusztulását a természetvédelmi szakemberek.

Fotó: Pannoneagle

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a Készenléti Rendőrség irányítása alá tartozó, bűnügyi feladatokat ellátó nyomozó hatóság. (Ábra: Police.hu)

Ezen okból a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei a Készenléti Rendőrségi Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) környezeti bűnözés elleni nyomozóinak segítségével az esetek kivizsgálása érdekében mozgásérzékelő vadkamerákkal végeztek megfigyeléseket a területe

kihelyezett kamerák felvételei alapján bizonyosságot nyert, hogy a helyi hivatásos vadász J. László Imre védett ragadozó madarakat – egerészölyveket – fogott a vadászható ragadozó emlősök gyérítésére használt és engedélyezett élvefogó csapdákkal. A madarakat egy előre erre a célra elkészített hurkos bot segítségével a nyakuknál fogva rángatta ki a csapdából, amellyel bizonyítottan felesleges szenvedést, maradandó sérüléseket és feltételezhetően a madarak pusztulását is okozta.

Fotó: Pannoneagle

A gyanúsított a csapdából kirángatott madarakat az elengedés helyett minden rögzített esetben magával vitte, amely egyrészt hatósági engedélyköteles tevékenység, másrészt nem zárható ki, hogy a madarak elpusztultak vagy velük szemben további jogsértő tevékenység zajlott.

A csapda egyszerű kinyitásával minden esetben biztosítani lehetett volna a védett madarak elengedését, úgy, hogy az a madaraknak és a kezelőnek egyaránt biztonságos lett volna.

A csapdába esett madarak többségében egerészölyvek (Buteo buteo) voltak, amelyek egyedenként 25 000 forintos természetvédelmi értékkel bírnak. A nyolc állat vonatkozásában így összesen 200 000 forint értékű természetkárosítás bűncselekményének gyanúja áll fenn, aminek a büntetési tétele akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Fotó: Pannoneagle

Ábra: PannonEagle

Az 57 éves férfit a KR NNI környezeti bűnözés elleni nyomozói gyanúsítottként hallgatták ki, bűnösségét azonban egyelőre nem ismerte el. A nyomozás során a férfival szemben beszerzett bizonyítékok a férfi bűnösségét támasztják alá. A nyomozás befejezésével az iratokat vádemelési célból megküldték a Békéscsabai Járási Ügyészségnek.

Az MME öt szomszédos ország 10 partnerszervezetével 2017 óta az Európai Unió által támogatott és a magyar állam társfinanszírozásában zajló PannonEagle LIFE projekt keretében küzd a ragadozó madarak, és azon belül is különösen a fokozottan védett parlagi sasok (Aquila heliaca) ellen elkövetett mérgezések és egyéb bűncselekmények visszaszorítása érdekében (www.imperialeagle.eu).

Fotó: Pannoneagle

“Az MME nagyon üdvözli és gratulál a Nyomozóiroda újabb sikeres nyomozati tevékenységéhez, amely a megérdemelt felelősségre vonáson túl, nagyban segíti a hasonló esetek megelőzését is. Ez a második PannonEagle LIFE projekthez kapcsolódó magyar bűneset, amely eljutott a bírósági szakaszig és reméljük, hogy több jelenleg is folyamatban lévő nyomozás is hasonló eredménnyel fog zárulni.” – mondta Árvay Márton, az MME PannonEagle LIFE projektjének vezetője.

Forrás: Pannoneagle

Vadászat

Vadászokra támadt

Print Friendly, PDF & Email

Egy férfi a Dunaszentmiklóshoz közeli erdőből agancsot akart hazavinni. Amikor a hivatásos vadászok úton hazafelé tetten érték, rájuk támadt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Rendőrség: Egy férfi a Dunaszentmiklóshoz közeli erdőből agancsot akart hazavinni. Amikor a hivatásos vadászok úton hazafelé tetten érték, rájuk támadt.

Fotó: Rendőrség

Engedély nélkül szedett össze az erdőből szarvasagancsokat egy 50 éves férfi Dunaszentmiklós közelében 2023. március 27-én délután. A helyi vadásztársaság két tagja tetten érte a szomódi lakost, aki éppen hazafelé tartott zsákmányával.

Felszólították, hogy adja át részükre az agancsokat. B. Lajos ennek nem tett eleget, és amikor vissza akarták őt tartani, rátámadt a vadászokra. Egy kés is előkerült, a férfi azzal fenyegetőzött, majd hátrahagyva az agancsokat, távozott. A rendőrök, amint tudomást szereztek az esetről, elindultak, hogy felkutassák az elkövetőt, akit szomódi otthonában elfogtak. A férfi sem ekkor, sem a rendőrségen, kihallgatása során nem tagadta tettét. Elmondta, hogy rendszeresen járja az erdőt elhullott agancsok után kutatva, és azt is bevallotta, hogy rátámadt az őt tetten ért vadászokra.

B. Lajos ellen felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének elkövetése miatt indult eljárás a Tatai Rendőrkapitányságon.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

782 millió forint a vadgazdálkodás támogatására

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Küldöttközgyűlésének döntése alapján 2024-ban ismét 500 millió forintot helyez el a vadgazdálkodási célú fejlesztések finanszírozását szolgáló Országos Vadgazdálkodási Alapba.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

OMVK: A Vadászkamara Küldöttközgyűlésének döntése alapján 2024-ban ismét 500 millió forintot helyez el a vadgazdálkodási célú fejlesztések finanszírozását szolgáló Országos Vadgazdálkodási Alapba. Ezenkívül az érdekképviselet idén is meghirdeti a nagysikerű Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programot, amely keretében ebben az évben 282 millió forint támogatáshoz juthatnak az egyesületi formában működő vadászatra jogosultak a szakszemélyzet munkafeltételeinek javításához. Beszámoló a március 24-ei Küldöttközgyűlésről.

Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24.
Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24. (Fotó: OMVK)

 

Az esemény kezdetére a 290 küldöttből 177-en jelentek meg, így a gyűlés határozatképes volt. Az előterjesztések többségét egyhangúlag, néhány esetben túlnyomó többséggel fogadták el. (A vonatkozó anyagokat a küldöttek az Elnökség jóváhagyását követően, az Alapszabály előírásainak megfelelően megkapták postai úton, emellett a Vadászkamara honlapján is elérhetők.)

A szervezet központjának 2022. évi tevékenységéről szólva Dr. Jámbor László elnök kiemelte: a beszámoló rendkívül részletes képet nyújt az elmúlt évben elvégzett munkáról, így szóban nem fűz hozzá észrevételt. Miután kérdés, megjegyzés nem érkezett az anyaghoz, azt egyhangúlag fogadták el a küldöttek.

dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke
dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke. (Fotó: OMVK)

 

A központ 2022. évi gazdálkodásáról Bajdik Péter főtitkár szólt. A lényegi pontokra kitérve emlékeztetett: a szervezet vezetése tavaly óta arra törekszik, hogy a központnak mindig legyen körülbelül 500 millió forint stratégiai tartaléka – ez úgy tavaly, mint idén is megvalósult.

A 2022-es gazdálkodással kapcsolatban megjegyezte: a pénzügyek sokkal jobban alakultak a vártnál, részben a külföldiek által kiváltott vadászati engedélyek miatt. Ennek oka nem az engedélyek díjának emelkedése (az ebből eredő többlet idén fog realizálódni), hanem az, hogy sokan még a régi árakon, tavaly váltották ki azokat. A záró pénzeszköz állomány 663 millió forint lett, figyelembe véve az Országos Vadgazdálkodási Alap maradványösszegét és a központ takarékos gazdálkodása révén megmaradt összegeket a tervhez képest 163 millió forinttal többel kezdhette meg a kamara a 2023-as évet. A főtitkár hangsúlyozta: a visszafogott tervezés nem a központ bevételeit növeli: az 500 milliós tartalék feletti részt az érdekképviselet visszaforgatja az ágazatba. A pénzügyi beszámolóval kapcsolatban Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke elmondta: az általa vezetett testület megtárgyalta az anyagot, az abban szereplő adatok egyeznek a könyvvizsgálat eredményével, így egyhangúlag támogatja az anyag elfogadását. A 2022-es gazdálkodásról szóló beszámolót a küldöttek is egyhangúlag fogadták el.

Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára
Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára. (Fotó: OMVK)

 

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A Vadászkamara az elmúlt esztendőkben egy feladatarányos finanszírozási rendszerben osztja el a forrásait, amelyek előbb 2017-től, majd az idei évtől jelentősen növekedtek. Dr. Jámbor László emlékeztetett: a legutóbbi, tavaly novemberi Küldöttközgyűlésen még visszafogott gazdálkodással tervezett a vezetőség és az Elnökség, azonban azóta a vadászjegyek és a vadászati engedélyek díjának emelkedésével a szervezet anyagi lehetőségei tovább javultak, méghozzá jelentősen. Így vált szükségessé, hogy a Küldöttközgyűlés foglalkozzon a többletbevételek felosztásával a vármegyei Területi Szervezetek és a központ között, illetve az utóbbi forrásainak felhasználásával. A javaslat szerint a tagdíjbevételek továbbra is a vármegyéknél maradnak. A vadászjegyekből származó bevétel – 70 év alatti vadászonként 5000 forint – felosztása nem változik: néhány kivétellel az arány 50-50%. A Fővárosi és Pest Vármegyei Területi Szervezet esetében 80-20% a Központi Szervezet javára, Nógrád vármegye esetében 15-85%, Komárom-Esztergom esetében 30-70%, Csongrád-Csanád, a Heves és a Tolna esetében 45-55%, minden esetben a vármegye javára. Ami a Területi Szervezetek vadászati engedélyből származó bevételeit illeti, ezek idén megegyeznek a feladatarányos finanszírozásban korábban jóváhagyott összegekkel, és az áremelésből származó többletbevétel (440 millió forint) pedig a központhoz kerül. Fontos látni: ezen bevételek mérsékelten tervezhetők, hiszen nem tudni előre, hány külföldi vadász érkezik az adott évben, illetve nem arányosan oszlanak el az egyes vármegyék között, ez indokolja a központosításukat és újraelosztásukat.

A fentiek szerint válik lehetővé a korábban elkezdett, nagy sikerű vadászkamarai programok folytatása – szögezte le az elnök. A Központ rendelkezésére így 623 millió forintnyi többletbevétel áll, amiből azonban – a korábban elfogadottak szerint – csak 306 millió fedezi a szervezet költségeit, a fennmaradó részből különböző projekteket finanszíroznának. Összesen 952 millió forintról van szó, amely összegből egyebek mellett

  • 500 millió forint az Országos Vadgazdálkodási Alapba kerül,
  • a Vadászkamara 282 millió forinttal idén is meghirdeti a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programot (a tavalyi program eredményeiről a Nimród Hírlevél 2022. novemberi számában adtunk tájékoztatást),
  • 350 millió forinttal a Vadászkamara hírlevelét is tartalmazó Nimród Vadászújság kiadását finanszírozza a szervezet, amely kiadvány így ingyenesen jut el minden hónapban szinte minden magyar vadászhoz.

Az Elnökség javaslatait a küldöttek elsöprő többsége támogatta.

Dr. Jámbor László elmondta azt is: a feladatarányos finanszírozás rendszerét a jövőben szükséges lesz áttekinteni, újrasúlyozni, ám kizárólag azzal a feltétellel, hogy egyik Területi Szervezet forrásai sem csökkenhetnek a jelenlegiekhez képest, sőt valószínűleg nőni fognak.

Ami a Központ költségvetését illeti, a kiemelt programok támogatása szintén az ősszel elfogadott, 107 millió forintos keretből történik. Az egyes célterületekre 2023-ban biztosított összegeket az Elnökség határozta meg, a következőképpen:

  • az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program – 30 millió forint (a Területi Szervezetek pályázhatnak támogatásra),
  • a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét segítő programok – 30 millió forint (a Területi Szervezetek pályázhatnak támogatásra),
  • Országos Vadásznap (Komárom-Esztergom megye, augusztus 25-26.) – 10 millió forint,
  • az elmúlt években folytatott kutatási program befejezése – 10 millió forint,
  • „Kisvadász” kiadvány újabb számai –27 millió forint.

A központi költségvetést egyhangúlag támogatta a Küldöttközgyűlés.

Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24. (Fotó: OMVK)

 

A pénzügyi kérdéseket a jövőre az Országos Vadgazdálkodási Alapba helyezett összegről szóló döntés zárta: ez újfent félmilliárd forint lesz. A pályázati kiírás 2023 őszén jelenik majd meg a Vadászkamara online felületein. Bajdik Péter főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázati lehetőségre idén is óriási érdeklődés volt, az igény jelentősen túllépte a rendelkezésre álló forrásokat (részletek itt). A témához kapcsolódóan, kérdésre válaszolva dr. Jámbor László elmondta, hogy a tavalyi év megmutatta: a Vadgazdálkodási Rendszer működését több év után érdemes lehet finomhangolni, így az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság feladatul kapta a munka előkészítését. Az aktuális kiírásokhoz kapcsolódó javaslatokat minden évben bekérik a vármegyei Területi Szervezetek társbizottságaitól, így a rendszer áttekintéséhez, esetleges módosításához is ugyanúgy fogalmazhatnak majd meg javaslatokat. A Vadgazdálkodási Alap 2024-re félmilliárd forinttal való feltöltését a küldöttek túlnyomó többsége támogatta.

A fentieken túl a Küldöttközgyűlés egyhangúlag döntött a Vadászkamara alapszabályának módosításáról, amely több technikai pontosítás mellett a korábbinál egyértelműbben rögzíti, hogy a szervezet Központjának feladata a székhelyéül is szolgáló hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum fenntartása. Ennek a finanszírozás adminisztrációja miatt volt jelentősége.

A Vadászkamara Küldöttközgyűléseinek előterjesztései és a kapcsolódó anyagok 2017-ig visszamenőleg elérhetők honlapunk vonatkozó menüpontjában, ide kattintva.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Természetvédelem

Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében

Print Friendly, PDF & Email

BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..

Fotó: Papp Ferenc természetvédelmi őr, Nógrádi Tájegység (BNPI)

A két Duna-ág átúszása után egy állattartótelep szélére kidobott, már oszlásnak indult két kecsketetemből evett. Március 20-án, egy éjjel alatt a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet központi tömbjéig jutott, valószínűleg sehol sem állt meg útközben. A Tepke-hegy erdeiben töltött rövid pihenő után északnyugatnak vette az irányt, és a Zagyva-völgyén kereste az átjárót.

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)

Kisterenye település és a vadvédő kerítéssel lezárt 21-es főút állta útját, melyet így meg kellett kerülnie, majd a Mátraszele feletti erdőkben nappalozott. Szerdán – március 22-én – este a Bárna-patak völgyében már a helyi farkascsalád ismert csapáját követve eljutott Heves vármegyébe.

Mielőtt elhagyta volna Nógrádot, az Igazgatóságunk farkasok megfigyelésére telepített kamerái előtt is elhaladt. Az egyik vadkamerás felvételen az állatra helyezett nyakörves jeladó is egyértelműen azonosítható. A Svájcban jelölt farkas három éjszaka alatt átkelt Nógrádon. Légvonalban ez 69 km, ami a valóságban közel 100 km négy lábon. A terepen észlelt nyomok alapján a helyi farkasok által hagyott szagjelzéseknél meg-megállt, és egyértelmű lett számára, hogy lakott farkas territóriumba érkezett. Nógrád északkeleti felén, mozgása lelassult, de mégis követte a farkasok által használt csapákat.

Forrás: Bükki Nemzeti Park

Tovább olvasom