Keressen minket

Vadászat

Fácanra vadásztak Kiskunfélegyházán

Print Friendly, PDF & Email

2022. január 14-én, Bács-Kiskun vármegyében, Kiskunfélegyházán, a Pákai Vadásztársaság területén fácánvadászatot szerveztek helyi-, és vendégvadászoknak. 

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

2022. január 14-én, Bács-Kiskun vármegyében, Kiskunfélegyházán, a Pákai Vadásztársaság területén fácánvadászatot szerveztek helyi-, és vendégvadászoknak. 

Fotó: Fehér Péter – Agro Jager News

A városban két vadásztársaság működik. A Pákai Vadásztársaság Kiskunfélegyházától balra terül el. Szarka Vincze, a társaság vadászmestere tartotta meg a reggeli eligazítást a megközelítőleg 30 vadász, és a hajtók részére.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A reggeli köd szerencsére szinte azonnal eltűnt az Alföldről, ahol tiszta időben  kilométerekre el lehet látni – mesélte lapunknak Fehér Péter, kecskeméti vendégvadász. Annak ellenére, hogy a város a Kiskunság szívében helyezkedik el , itt a feketeföld  a jellemző talajtípus. Mivel jelentős csapadék hullott az előző napokban, a talaj felázott. A ragadós sár megnehezítette a vadászok dolgát, de a különböző időjárási anomáliák is részei a vadászatnak. A kora tavaszi időben gördülékenyen, jól szervezetten, kezdődött el a fácán vadászata. Körülbelül minden hajtásban 10 fő volt az elálló vadász. A rövidebb hajtásokat úgy szervezték meg a helyiek, hogy senki ne fáradjon el túlságosan. A vadászok a hat, hét hajtás alatt rendkívül sokszínű, fás, bokros, nádas területet jártak végig. A napsütéses időben a fácánkakasok szépen repültek. A hajtók és a leállók is sok-sok madárral találkoztak. A nap végén,  a terítéken 95 fácánkakas feküdt – zárta beszámolóját Fehér Péter.

Agro Jager News

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Vadászat

IV. B.-A.-Z. vármegyei dúvadgyérítési hét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Országos Magyar Vadászkamara B.-A.-Z. vármegyei Területi Szervezete, az Agrárminisztérium Tájegységi fővadászi karával közösen, 2023. március 11 – 18. között dúvadgyérítési versenyt szervezett vadgazdálkodók, valamint sport- és hivatásos vadászok részére.

Fotó: OMVK

A beszámításba kerülő fajok és azok „pontértéke” az alábbiak szerint alakult:

Szarka, Szajkó: 5 pont

Borz, Dolmányos varjú: 8 pont

Róka: 10 pont

Aranysakál: 12 pont

Nyestkutya, mosómedve: 15 pont

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Azért, hogy minél kiélezettebb legyen a verseny, egyéni megmérettetés esetében vadfajonként maximum 10 db kerülhetett beszámításra! Ettől többet természetesen el lehetett ejteni, hiszen pontegyenlőség esetén a versenyző által összesen elejtett vadfajok pontszáma döntött!

A vadászatra jogosultak versenyében a területnagyság is súlyozásra került. 0-5000 ha-ig az elejtett dúvadak után járó összpontszám 100%-a számított, 5000 ha feletti területeknél az összpontszám 80%-a, hiszen minél nagyobb egy vadászterület, annál több szőrmés- és szárnyas kártevőt lehet azon terítékre hozni!

A 28 regisztrált vadászatra jogosult közül végül 23 jogosultnál történt tényleges dúvad elejtés. Az akcióban 40 vadász vett részt. Egy személy több jogosultnál is indulhatott, a lényeg az volt, hogy csak a megyében elejtett, csapdázott vad kerülhetett terítékre, és egy vad csak egy jogosultnál szerepelhetett.

 

A dúvadgyérítési program során összesen 449 vad került terítékre az alábbiak szerint:

 

Szőrmés: 260

– 12 aranysakál

– 163 róka

– 83 borz

– 2 nyest

 

Szárnyas: 189

– 98 szarka

– 75 szajkó

– 16 dolmányos varjú

A 10 legeredményesebb vadgazdálkodó rangsora a következő: (5000 ha feletti vadászterület esetén 0,8-as szorzóval korrigálva)

1. Király Fácán Bérkilövő Vadásztársaság 633 pont

2. Megyaszói Hernádmenti Vadásztársaság 493 pont

3. Monoki Nyírjes Vadásztársaság 331 pont

4. Kemely és Vidéke Vadásztársaság 306 pont

5. Taktaközi Nimród Vadásztársaság 248 pont

6. Damak és Környék Vadásztársaság 228 pont

7. Bori Völgy Vadásztársaság 205 pont

8. Aszalói Vadásztársaság 187 pont

9. Bükki Nemzeti Park (Borsodi Mezőség) 162 pont

10. Tiszamenti Gazdálkodók Vadásztársasága 134pont

A 10 legeredményesebb vadász rangsora a következő: (minden fajból maximum 10 vehető figyelembe a pontozás során):

1. Árvai Róbert 330 pont

2. Babik Roland 283 pont

3. Ajtay Sándor 276 pont

4. Takács Sándor 243 pont

5. Rimaszécsi László 216 pont

6. Miklós László 205 pont

7. Vojtó András 178 pont

8. Ruszinkovics Dániel 161 pont

9. Bakos Barnabás 119 pont

10. Porkoláb Gábor 108 pont

Mind a vadászatra jogosultak, mind a vadászok díjazásban részesültek.

A díjak, nyeremények mellett a Reflex vadászbolt (Miskolc – Martinkertváros, Kisfaludy Károly u. 37) felajánlásának köszönhetően tárgyjutalmak is átadásra kerültek.

A versenyen indulók rendkívül komolyan álltak a feladathoz, minden elismerésünk ahhoz, amit a program alatt produkáltak. Ezúton is gratulálunk minden résztvevőnek!

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Különös párbaj a mecseki erdőben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Példa nélkül álló tragédia zajlott le a Mecsek rengetegében: két szarvasbika egymás pusztulását okozta az agancsával, mégpedig igen különös módon. Egy reggel a Komlóra vezető országút közelében – a Mecseki Állami Erdőgazdaság hosszúhetényi nagyvadas területén – fájdalmas bőgésre figyeltek fel a munkába igyekvő bányászok.

Forrás: Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

A hang irányába haladva az egyik erdei tisztáson agancsukkal összeakaszkodott szarvasbikákra bukkantak. Az egyik már elpusztult és a másik is erősen legyengült állapotban volt, de elválni nem tudott a társától, mert a fej díszük nem engedte. A még élő állatot végülis egy komlói vadász golyója váltotta meg a további szenvedéseitől.
A szakértők a következőképpen rekonstruálták a tragédia előzményeit. Két középkorú – hét-nyolc éves – páratlan 12-es agancsot viselő szarvasbika párbajra kelt egymással valamelyik tehén miatt. Dulakodás közben agancsuk összeakadt, mégpedig olyan szerencsétlenül, hogy többé nem tudtak elrugaszkodni egymástól. Erőlködés közben az egyiknek eltörött a nyakcsigolyája, a másik szarvasbika pedig – még mindig szabadulni akarván – két-három napig vonszolta magával társának tetemét árkon-bokron át. A rettenetes erőfeszítés látható jele volt az elrongyolódott bőr és a szétszakadt izomzat.

A két szarvasbika fejét leválasztották és kifőzték, de az agancsokat még ekkor sem lehetett szétszedni. A két helyen – a koszorúnál és a koronánál – összeakadt agancsokat csak fűrésszel tudnák különválasztani, ezért a Mecseki Állami Erdőgazdaság szakemberei meghagyták ebben az állapotában. Az összefonódott, együttesen tíz és fél kilogramm súlyú trófea az erdőgazdaság oktató jellegű agancsgyűjteményébe került.

Forrás: Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

Tovább olvasom

Vadászat

Dúvadhetek szerte Veszprém vármegyében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

OMVK: A vadászati év végén az apróvad szaporodási időszaka közeledtével mind fontosabbá válik a dúvadgyérítés, amelynek jelentőségére tájegységeinkben a szervezett dúvadgyérítési hetek megrendezésével hívják fel a figyelmet.

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A sort a Marcal-medencei tájegység nyitotta meg, ahol január 27. és február 2. között immár negyedik alkalommal került sor az apróvad életfeltételeinek ilyetén javítására. A Tájegységben gazdálkodó 20 vadászatra jogosultból 18-an, összesen 50 fővel képviseltették magukat a záró rendezvényen. A szakadó hóesésben elkészített dúvadteríték igazán látványosra sikerült. Összesen 52 róka, 1 aranysakál, 4 borz, 1 nyest, 4 szajkó és 1 szarka feküdt a terítéken. Ami külön érdekességnek számított, hogy a Bakonyér-menti Vadásztársaság hivatásos vadásza 6 nutriát is hozott, melyekből négyet az elmúlt napokban, kettőt a rendezvény reggelén fogott meg a vadászterületén. A dúvadhét záró rendezvényének házigazdája a Somlótája Vadásztársaság volt. A teríték elkészítését követően kürtszó nyitotta meg a rendezvényt. Takács András tájegységi fővadász köszöntette a vendégeket. Megköszönte a Somlótája Vadásztársaságnak, hogy felvállalták a házigazda szerepét, majd felkérte Nardai Sándor vt. elnököt, nyissa meg a rendezvényt. A vadásztársaság vezetője köszöntőjében kitért a vt. aktuális helyzetére, gazdálkodásukat érintő legfontosabb kihívásokra. Mindenkinek értékes szakmai napot és kellemes időtöltést kívánt. Ezt követően Pap Gyula, az OMVK Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke tartott beszédet, melyben örömét fejezte ki, hogy egy ilyen szakmai rendezvényen, ennyi embert sikerült megszólítani. Beszélt az apróvad egyre fokozódó jelentőségéről és a nagyvaddal kapcsolatos problémákról. A legtöbb dúvadat elejtő vadászatra jogosult részére (Bakonyalja Szarvaskő Vadásztársaság) tárgyjutalmat, egy direkt erre az alkalomra elkészített, gyönyörű vázát ajánlott fel. Ezt követően Takács András beszélt a dúvadgyérítés jelentőségéről, annak természetvédelmi, környezetvédelmi és össz. társadalmi jelentőségéről. Az elmúlt négy vadászati év megyei statisztikáját ismertetve bemutatta az elért eredményeket. (Az elmúlt négy vadászati évben Veszprém Vármegyében összesen 34504 dúvadat ejtettek el illetve fogtak meg a vadászatra jogosultak). Takács András beszédében hangsúlyozta, hogy a dúvadgyérítést tovább kell folytatni, mert elengedhetetlen mind az apró- mind pedig nagyvad állományunk védelme érdekében. A következőkben Papp László, a vadászati hatóság megjelent képviselője ismertesse a jogi státuszát a terítéken lévő nutriának illetve beszélt arról, mi várható ennek az új fajnak a terjedésével vagy más hasonló fajok betelepülésével kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy mostantól minden olyan jogosult, amelynek vadászterületén valamilyen állandó vízfolyás található, legyen fokozott figyelemmel és ha megállítani nem is tudja, de minden jogszabályban engedélyezett eszközzel lassítsa ennek a fajnak terjedését.

A Marcal-medencei havas dúvadteríték. Fotó: OMVK

 

Beszédét követően Takács András felkérte a Bakonyér-menti Vadásztársaság hivatásos vadászát, ismertesse a nutria megjelenésének első jeleit, felismerését, károkozását illetve megfogásának körülményeit. Dávid Sándor elmondta, mik az alapvető különbségek a hódhoz képest a nyomában, egyéb külső jegyeiben, hiszen kezdetben ő is arra gyanakodott, hogy a hódok szoktak rá a fácánetető alá kihelyezett csöves kukoricára. Ismertette, melyik típusú testszorítóval, milyen módszerrel a leghatékonyabb a gyérítés. A köszöntők, a bevezető előadások és a teríték átadása után a közösségi épületben folytatódott a program. Lakatos István tájegységi fővadász a szarvasfélék agancstő problémájával kapcsolatban tartott előadást. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kutatási program nem jöhetett volna létre az Agrárminisztérium erkölcsi és anyagi támogatása nélkül. Méltatta a tájegységi fővadászi rendszert, ahol minden esetben támogatásra kerülnek az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések. Megköszönte a kutatásban részt vevő valamennyi fővadász lelkiismeretes munkáját és bizakodását fejezte ki annak érdekében, hogy a kutatás a jövőben is tovább folytatódhat, hiszen az eredmények mára már nemzetközi jelentőségűnek tekinthetők.

Előadásában részletesen ismertette a kutatási eredményeket, felsorolva a mintagyűjtési helyszíneket és darabszámokat. Elemezte a különböző vizsgálati módszerek hatékonyságát és az általuk feltárt problémákat. Közben látványos diákkal szemléltette az általa elmondottakat. Előadása végén számos kérdés érkezett hozzá, melyben elsősorban a gyakorlati teendőkről, várható kihívásokról, esetleges humán egészségügyi összefüggésekről faggatta a hallgatóság. A következő előadó Szollár András lőoktató volt. A biztonságos fegyverkezelésről szóló bemutatója során elsősorban a fegyver használatával, kezelésével, kézbevételével, lövés előtti és utáni viselkedéssel, hordmóddal kapcsolatban tartott elméleti és gyakorlati bemutatót. Kitért az alapvető biztonsági előírásokra, viselkedési szabályokra melyet a fegyverkezeléssel kapcsolatban követni kell. Angol kollégájával közösen rendkívül érdekes, videó anyaggal illusztrált fegyvergyártási, ballisztikai, szervízelési eljárásról szóló ismereteket osztott meg a hallgatósággal. Természetesen hozzá is záporoztak a kérdések, melyek a gyártással, új kaliberekkel, ólomlövedék kontra acélsörét, új lövedéktípusok és kihívásai témaköröket érintettek elsősorban. A válaszokat követően Takács András megköszönte a vendég előadóknak, hogy elfogadták a meghívást. A rendezvényt egy rendkívül finom pörkölt és kötetlen beszélgetés zárta.

Összesen 73 dúvad feküdt a Bakonyi Tájegység dúvadhetét záró terítékén, ami az elmúlt 5 év legkomolyabb teljesítménye. A tájegység a mögöttünk álló vadászati évben az előírt 3142 dúvadból 2875-öt ejtett el, vagyis 92 százalékos teljesítménnyel büszkélkedhet, ami Németh Attila fővadász szerint egy nagyvadas gazdálkodási területen kiemelkedő teljesítmény.

Idén is a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészete adott otthont az V. Bakonyi Dúvadhét záró rendezvényének. Az elmúlt 5 év legszebb terítéke fogadta a megjelenteket: 2 aranysakál, 1 nyest, 41 róka, 20 borz, 2 dolmányos varjú, 1 szarka és 6 szajkó feküdt a terítéken. Németh Attila tájegységi fővadász a helyszínen elmondta, bár a dúvadhét nem verseny, mégis érezhető, hogy a résztvevők egészséges versenyszellemmel regisztrálnak, és vesznek részt ebben az „akcióban”. Ismertette, idén az abszolút számok tekintetében a Kislődi Hunor Vadásztásaság foglalta el a képzeletbeli dobogó harmadik fokát 11 vaddal. A második hely a Hajag Vidéki Vadásztársaságé, akik 19 vaddal járultak hozzá a terítékhez. Az első helyen pedig a házigazda Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága végzett 23 vaddal. Németh Attila szerint azonban az igazság úgy kívánja, hogy területarányosan is megvizsgáljuk a vadászatra jogosultak teljesítményét, mivel nem egyforma nagyságú területen végezték a dúvadgyérítést, és a szakszemélyzet létszáma is eltérő. Ennek fényében a Hajag Vidéki Vt. kerül a harmadik helyre, melynek tagjai ezer hektárra vetítve 1,93 darab dúvadat lőttek.

A második helyen az Uzsai Erdészeti Igazgatóság végzett 2,3 darabbal, és így átvette az első helyet a Kislődi Hunor Vadásztársaság 2,89 db/1000 hektárral. Az elmúlt öt évre visszatekintve Németh Attila elmondta, a tervszámok évről évre drasztikusan emelkedtek. – Az első három évben gond nélkül tudta teljesíteni a tájegység az elvárt darabszámokat. A negyedik évről azonban ez már nem mondható el. A tavalyi vadászati évben a Bakonyi Tájegység 25 vadászatra jogosultjából 12-nek, vagyis a tájegység közel felének állítottam ki „Nem teljesítette” igazolást. Először azt reméltük, azért nem teljesítettük, mert elfogyott a dúvad, ám erre rácáfolt a mögöttünk álló vadászati év, ugyanis idén a 25 vadászatra jogosultból mindössze 7 nem tudta teljesíteni az ismételten emelkedő tervszámokat – mutatott rá.

Tiszteletadás a bakonyi dúvadterítéknél. Fotó: OMVK

 

Németh Attila kitért egy minden vadászatra jogosultat érintő anomáliára is. – A törvény azt írja elő, hogy az igazolást az éves vadgazdálkodási tervvel együtt köteles a vadászatra jogosult benyújtani a vadászati hatóságnak. Ez a határidő február 15-e, ami azt jelenti, hogy nem kerülnek bele a teljesítésbe a február utolsó két hetében elejtett dúvadak, pedig gyakran előfordul, hogy az ez idő alatt terítékre hozott példányokkal már teljesítenék az előírt keretet – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, ezt az anomáliát jelezték a jogalkotónak, és azt kérték: módosítsák a törvényt annyiban, hogy a dúvadgyérítési igazolást a jövőben ne az éves tervvel, hanem az éves jelentéssel kelljen beadni.

Vezsenyi Imre, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a dúvadgyérítés azért is elengedhetetlenül fontos, mert ezek a szárnyas és szőrmés kártevők kiemelt vektorai, vagyis terjesztői lehetnek az afrikai sertéspestisnek, ugyanis táplálkoznak az elhullott állatokból, ráadásul hatalmas területeket járnak be. Vezsenyi Imre köszönetet mondott azoknak, akik szabadidejükből is áldoznak erre a tevékenységre. Háláját fejezte ki a Veszprém Vármegyei Vadászkamarának is, hisz pályázatokon keresztül támogatják, hogy a dúvadakat ne csak fegyverrel, hanem csapdákkal is elejthessék a vadászatra jogosultak.

Simon Sándor házigazda, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának vezetője kijelentette, a nagyvadgazdálkodás mellett az apróvad életkörülményeinek biztosítása érdekében továbbra is a ragadozók gyérítése mellett állnak. Szerinte a ragadozógyérítést csak szívbeli elköteleződésből lehet végezni, kényszerből nem, hiszen komoly kihívás golyós fegyverrel, sokszor rossz látási viszonyok mellett egy tapasztalt, rafinált ragadozó eszén túljárni. – Ugyanakkor éppen ebben rejlik a dúvadvadászat szépsége, és éppen ezért megsüvegelendő ez a hatalmas teríték, ami extra vadászati teljesítményt takar – hívta fel a figyelmet.

Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke is gratulált a terítékhez, és megköszönte a szervezést. Azzal bíztatta a megjelenteket, hogy munkájuk nem marad eredmény nélkül, hisz ha lassan is, de a dúvadgyérítés mindenképpen pozitív hatással lesz az apróvadállományra, sőt, az őzállomány alakulására is. A kamara idén egy gyönyörű vázával is díjazta a legtöbb dúvadat elejtő vadászatra jogosultat. Pap Gyula a helyszínen adta át az elismerést a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának.

VI. Balaton-felvidéki dúvadhét záróterítékének a soron következő bemutatkozó vadásztársaság, az Öreg-Tölgy Vt. adott otthont március elsején. A közös tájegységi terítéknél 1 sakálnak, 41 rókának, 11 borznak, 4 nyestnek, 2 dolmányos varjúnak, 10 szarkának, 8 szajkónak, összesen 77 elejtett, illetve elfogott dúvadnak adtak tiszteletet Fekete Róbert kürtszavának kíséretében. A dúvadhéten idén a Nagyvázsonyi Kinizsi Vadásztársaság volt a legeredményesebb 16 dúvaddal. A terítéken és az azt követő szakmai programon 15 vadászatra jogosult képviseltette magát.

A Balaton-felvidéki dúvadteríték. Fotó: OMVK

 

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara felajánlásával Surányi Péter tájegységi fővadász és Baracskay Lajos kamarai titkár átadta azt az értékes vázát, mely a 2022-23-as vadászati évben legtöbb dúvadat terítékre hozó vadászatra jogosultnak jár. Idén a Csobánc Földtulajdonosi Vadásztársaság teljesített a legjobban a dúvadelejtéseket illetően.

A program szakmai előadásokkal folytatódott: Titscher Lajos házigazda, titkár bemutatta az Öreg-Tölgy Vadásztársaságot, Vezsenyi Imre, az afrikai sertéspestis elleni Nemzeti Akciótervben foglaltaknak megfelelően megalakult, az egész országot lefedő tanácsadói hálózat Veszprém vármegyét érintő vadgazdálkodási tájegységeinek tanácsadója pedig a vármegyei vaddisznóállomány alakulásával kapcsolatban ismertette az aktualitásokat. Végül Csapó Tamás, a Bősárkányi Vadgazda Vadásztársaság hivatásos vadásza őzgazdálkodási tapasztalatait osztotta meg a közönséggel.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom