Vadászat
Exkluzív vadászbál Villányban – Galéria+Videó

Három vadásztársaságot képviselve köszöntötte Mészáros Kálmán elnök, Villányban, a Bock Pincészetben, február 18-án megrendezett vadászbál résztvevőit. Bár hagyomány, hogy évről évre Villány egyik legszebb pincészetében búcsúztatja el az Ormánsági Diána, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság és az Ormánság Gyöngye Vadásztársaság a mögöttünk álló vadászidényt, mégis a Bock kápolnában celebrált Hubertusz mise, a filmvetítés és az ilyenkor átadott, szezonzáró trófeakatalógus, az exkluzív környezet, abszolút kiemeli a vadászbálok sorából.

Hubertusz mise a Bock kápolnában Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Villányban már a Római Birodalom idején foglalkoztak szőlőműveléssel. Napjainkban, Magyarország legdélibb borvidékén, szubmediterrán klímán, kicsivel több, mint 2000 hektáron termelnek szőlőt. A legmelegebb borvidékünkre jellemző, hogy hosszú, forró nyári hónapok alatt érik a szőlő. Az itt megtelepült népek mindegyike hozzátett ahhoz, hogy ma, méltán híres és az egyik legfejlettebb magyar borvidék a villányi. Kétségtelen tény, hogy a történelmi alapokra egy magasan képzett, magasan kvalifikált borász- és növényorvos-közösség adja a hátteret. A ma ismert pincerendszer stabil alapja a borászoknak, amely kialakítása elévülhetetlen érdeme a sváboknak.
Mészáros Kálmán elnök Villányban megnyitja a vadászbált Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A vendégeket, Mészáros Kálmán, a szarvasvadászkör elnöke köszöntötte, aki kiemelte: az, hogy ilyen eredményeket ért el ez a három társaság, nem más, mint az összefogás és a szakmai alapokra helyezett, felelős vadgazdálkodás egyeneságú következménye. Jól példázza a felelős vadászati magatartást, hogy a vendégvadászatok után, a tagi vadászatok alatt olyan önmérsékletet tanúsított a három vadásztársaság tagsága, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni, hiszen ez dicséretet érdemel. Hozzátette, hogy a 2022/2023-as gazdálkodási év soha nem látott terhekkel érkezett, hiszen az elmúlt 100 év második legaszályosabb éveként vonul be a társaság és az ormánsági szarvas történetébe is. Vártuk az esőt, vártuk, hogy zsendül a határ, de az esők elmaradtak. Az egész nyár azzal telt, hogy itattunk, itattunk és itattunk. Ma már tudjuk, hogy a legjobb döntést hoztuk, amikor nem hagytuk magára az ormánsági szarvast. Sok feladat áll még előttünk: minden bizonnyal értékelni a kialakult helyzetet, majd ki kell jelölni a stratégiai célokat, hogyan folytassuk. De a ma este most az ünneplésé – nyitotta meg a villányi vadászbált Mészáros Kálmán elnök.
Hubertusz mise a Bock kápolnában
A Bock Pince bálterméből, kanyargós pincejáratokon, majd egy százméteres folyosó végén értük el a föld alatti, 10 méter mélyen fekvő, hat boltívből álló, 17 méter átmérőjű, 200 m2-es körpincét, ahol a Pécsi Egyházmegye villányi plébánosa, Darnai József Ágoston, a Baranya Vadászkürt Együttessel várta a vendégeket.

A Pécsi Egyházmegye villányi plébánosa, Darnai József Ágoston Hubertusz misét celebrál a Bock Kápolnában Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Kétségtelen tény, hogy a földalatti kápolna, a Heimann Ferenc szekszárdi építész által megálmodott, rendkívül különleges akusztikájú, varázsú helyszín és nem utolsó sorban a plébános szavai, elcsendesítették a bál résztvevőit. Nem túlzás kijelenteni, hogy szakmai és minden más szempontok szerint is olyan kezekben él az ormánsági szarvas, amely soha nem látott gyarapodását hozta az itteni állományoknak, de a plébános felhívta a figyelmet arra, hogy az úton maradni: hitbeli kérdés és döntéseink összessége. Elhatározás és választások sora, hogy azt az irányt tartsuk, amelyen elindultunk. A pár perces misét a Baranya Vadászkürt Együttes szignálja zárta.

A Baranya Vadászkürt Együttes Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Hohmann Endre, a Rotwildring, a szarvasvadászkör vadászmestere összegezte, hogy kettő gímszarvastrófeát is 15 kilogramm fölött mérlegeltek a Baranya Vármegyei Kormányhivatal munkatársai. Soha nem látott sikereket értünk el és egységesek voltunk abban is, hogy a most terítékre került nagy bikákon felül, talán két, esetleg három bika is megüthette volna a 16 kilogrammos határt. Bent maradtak.

Balról Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, középen Hohmann Endre, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének Vadvédelmi és Vadgzdálkodási Bizottság vezetőségi tagja, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere és Hohmann Péter, az OMVK Baranyai Vármegyei Területi Szervezetének sportvadász alelnöke Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Nem bántuk meg, hiszen a gímnek a korosbítás mindig jót tesz. Ezt a szemléletet követik a szomszédos vadásztársaságok is, hiszen azt is le kell szögezni, hogy ezek a jó eredmények, csakis az összefogással érhetőek el. Ám – folytatta – olyan, rajtunk kívül álló folyamatokkal is számolni kell, amelyek nyilvánvalóan az állomány mennyiségi szabályozását célozzák és amely döntések szakmai alapjai kérdőjelekre épülnek, s mi több, sok esetben teljesen nélkülözik a szakmai hátteret, a szakmai alapokat. A mezőgazdaságot, benne a vadgazdálkodást, a természetvédelmet csakis integrált szemlélettel lehet vizsgálni és nem lehet egy-egy érvet kiragadva drasztikus, sok tízesztendő munkáit felszámolni.

A 154 éves Franchi, ma már a Beretta Csoport tagja
A kerítések telepítése, az élőhelyek, az erdők elzárása nem lehet megoldás, nem lehet alternatíva. A szarvas nem egy betelepített, hanem egy őshonos állatfaj, amely mindig is itt élt a Kárpát-medencében. Törvényszerű tehát, hogy a szarvas élőhelyeit nem csökkenteni, hanem szélesíteni kell. Ebben az egyik lehetőség az ökológiai gazdálkodás térnyerése, amely együttesen, a magyar vadgazdálkodás lehetőségét is magában tartogatja.

A 2022-es szarvasbőgésben esett gímszarvasbikákról szóló katalógus rendre a vadászbálra jelenik meg Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Trófea Katalógus 2022
A Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság hagyományteremtő céllal, három éve indította el a trófeakatalógusát, amelyet a szarvasbőgés után jelentetnek meg és a tagságnak, illetve a vendégkörnek, az utókornak mementóként adnak át. A katalógusba, az idényben esett bikák adatai kerülnek be: 2022-ben 36 bika agancsa, 36 elejtő trófeája szerepel a kiadványban. Hohmann Endre kiemelte, hogy a katalógus egy egzakt, visszakereshető könyv, amelyben pontosan megtalálhatóak a területen esett bikák adatai.

Keresztes Ildikót Bock József (középen), a Bock Pincészet tulajdonosa és Mészáros Kálmán elnök köszönti Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Ez egyrészt fontos szakmai útmutató, másrészt a tagtársak, a vendégek számára egy tájékoztató, hiszen a terítékek mellett gyakran csak nagyon kevesen állhatnak. Persze a trófeaszemle erre egy kiváló lehetőség, de azt követően az ormánsági szarvasok egy olyan útra lépnek, amelyet talán soha nem tudunk lenyomolni, messze elkerülnek a hazájukból. Így a katalógussal egy kicsit talán, itthon maradnak, – nekünk. A kiadványban interjúkat olvashatunk Mészáros Kálmán elnökkel, Hohmann Endre vadászmesterrel és Hlaszni Lajos titkárral. Míg Poth Sándor: Az idő teljességéről a felnőtteknek, addig Hohmann Endre ötletére már a legkisebbeknek is jutott két oldal, amelyben Valterral, a kórósi erdészmanóval kalandozhatnak. Valter, aki a Hubert, a vadászmanó történeteiben, mint Arthur bácsi jóbarátja már korábban is feltűnt, a Dráva mellett, a téli erdőben, frissen hullott hóban cserkel…

Vörösboros szarvas, barnamártással: az ízekről a Bock Pincészet séfjei és csapata gondoskodott Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A bál sztárvendégét, Keresztes Ildikót, Bock József, a Bock Pincészet tulajdonosa és Mészáros Kálmán, a Rotwildring elnöke köszöntötte. Vacsorára, majd éjféli lakomára Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság területéről vaddisznósüldőket és szarvasborjúkat ajánlott fel, amelyet a Bock Pincéhez tartozó Bock Étterem séfjei dolgoztak fel és tálaltak a vendégeknek. A bál Villányban pitymallatig tartott…
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Vadászat
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.
🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.
Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.
Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.
Isten veled Janibá…
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Vadászat
Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben
A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.
Vadászat
Jelenleg 1636 farkas él Németországban
A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch
Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.
Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.
Csökkent az elhullott farkasok száma
A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.
A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.
A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban
A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.
„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.
A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:
„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


































































































