Keressen minket

Kiemelt cikk

DÉL-AFRIKA: Helyzetjelentés a kukoricatermesztésről

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Dél-Afrikában, a lakosság többsége napi szinten fogyaszt kukoricaeredetű élelmiszert, elsősorban a fehér színű puliszka a legkedveltebb ennivaló.  Így, a növénytermesztésben is az első helyet foglalja el, mint a legfontosabb termék. Dél-Afrikából, Dr.  Barla-Szabó Gábor, az  United Seeds igazgatója elemzi a kukoricatermesztés helyzetét, a világ másik oldalán.

Dél-Afrika kb. 13-szor nagyobb Magyarországnál, de a szántható területe, csak kb 12 millió hektár, amelynek a mintegy 60 millió feletti lakosság ellátását kell biztosítania. 3-3.5 millió hektáron termelnek kukoricát, amiből kb 3 millió hektár a búr farmerek részesedése és körülbelül félmillió az un. small scale, falusi kistermelőké, akik elsősorban saját ellátásra termelnek.

A nagy volumenű agrotechnológia, vetőmagipar, a piacra termelő réteget célozza.  A multinationális cégek, mint a Bayer, a Corteva, a LimaGrain, a Syngenta, a Don Mario (ez utóbbi a világ szójatermelésének körülbelül egy harmadát mondhatja magáénak) Magyarországon is megtalálhatóak. Vetőmagvaikkal, vegyszereikkel és termelési technológiáikkal vannak jelen és diktálják a növénytermesztést.

A kukoricatermelés többségénél a Bayer (Monsanto) hibridek dominálnak, mert időben megvették az egyik helyi vetőmagcéget és arra alapozva, azonnal előnyre tettek szert a Cortevával (Pioneer-PANNAR) szemben, akik az amerikai nemesítésű anyagokat erőltették.  A US Corn Belt genetika jól működött (működik) és az öntözött területeken, ahol a P1197 (volt világcsúcstartó) és ennek a variációi a vezető fajták, de a természetes csapadékon alapuló területeket kevésbé tudták meghódítani.

Dél-Afrika kukoricaövezete meglehetősen szélsőséges és minden évben jelentkeznek olyan körülmények, amik jelentős terméskiesést okozhatnak.  Pédául 8-10 évente, a tavalyi magyar szinthez hasonlóan, jelentkezik az aszály.

Az egycsövű, sűrű vetésre nemesített, intenzív hibridek általában nem jól viselik a hőstresszt vagy a légköri aszályt és természetesen a vízhiányt sem. Elsősorban a magas tőszám miatt, annak ellenére, hogy a multinacionális cégek stressztűrőnek minősítik a hibridjeiket.  Nyilvánvaló az a céljuk, hogy minél több vetőmagot forgalmazzanak, amit a nagyobb növénysűrűséggel könnyebb elérni.

A termelési szezon az esős évszak kezdetekor, késő tavasszal, többnyire októberben kezdődik.  A keleti magasföldön már szeptember közepe-végén megérkezik az  esős évszak és elkezdődhet a talajművelés, magágykészítés.   Mivel a talaj csontszáraz, a 6-7 hónapos száraz évszakot követően, a farmerek megvárják az első 100 mm-t a vetéssel.  Ez nem mindig lehetséges és előfordul, hogy már 60 mm csapadék után vetnek:  ez jelentős kockázatot is hordoz, mert ha 3-4 héten belül nem kapnak újabb esőt, kipusztulhat a vetés.

Ebben az országrészben, a korai vetés előnyös a termésre nézve, ezért sok farmer vállalja a kockázatot.  A novemberi vetés még megfelelő, de a farmerek íratlan szabályai szerint, decemberben már nem célszerű.

A nyugati magasföldön a rendszeres eső később érkezik, sokszor csak decemberben, ezért errefelé ekkor is folytatódik a vetés és áthúzódhat januárra is, azzal a veszéllyel, hogy a korai fagyok károkat okozhatnak a beérés előtt.   Itt nemcsak később vetnek, hanem kevesebb tőszámmal is, legtöbbnyire 20-40 ezer közötti a növényszám hektáronként!

A farmerek olcsó, biztonságos és jó profitot termelő vetésről “álmodnak”, nem REKORDOKRÓL. Itt az 5 tonna jónak számít és bőségesen visszahozza a ráfordított költséget!

A “fehér” farmerek az elmúlt 30 évben támogatást nem kaptak, annak ellenére, hogy ők látják el az országot élemiszerrel.  Magánvéleményem szerint nincs is szükség támogatásra, mert az úgy is csak korrupciót és nem kívánt eredményt szül, hanem olyan adózási- és árrendszerre kell törekedni, ami elősegiti a normális termelést, fejlesztést, és egészséges versenyhelyzetet teremt.

A kisebb befektetés alapja az olcsóbb talajművelés. Sok farmer probálkozik minimum vagy zéró tillage-vel is.  5-6 tonna termésre műtrágyáznak és a kevesebb növényszámot fél zsák maggal is el lehet érni.  A Round Up ready vagy Bt hybridek is engedélyezettek, amikkel kevesebb a vegyszerfelhasználás és környezetkímélőbb is a termesztés.

Itt ez a termelési filozófia. Nem dőlnek be a multik magas tőszámú propagandájának, mert azzal nagyon sokszor meg lehet bukni. A Pioneer több tíz éven keresztül próbálta erőltetni a magasabb vetésnormát, de ez gyakran kudarccal végződött. Ott, ahol ez nem sikerült, azt próbálták elhinteni, hogy a sikertelenség oka, nem a vetőmag, hanem Dél-Afrika nagyobb része nem alkalmas kukoricatermesztésre.  Ez ellentmond a tényeknek, mert a multik véleménye ellenére, mi itt termeljük meg az élelmiszer- és takarmányipari igényeket.

Lassan a multik is megértették ezt és ők is alacsonyabb populációt javasolnak és többcsövű hibrideket is forgalmaznak.

Mit kell érteni az itteni “alacsony populáción”?

  1. Ez az úgynevezett extenzív termesztés, ami a lehetséges megoldás, a nagyon szélsőséges termelési körülményekre. Lehet 500-600 mm eső  is, de gyakran csak 200-300 mm a realitás.  Ez kb. 2 millió hektár vetést jelent.
  2. Fotó 1. 18000 ezres tőszám, tág térállás, 2 m 15 cm sortáv.  Jó évben 4-5 cső egy növényen.  Ez a föld 9.6 t/ha termést adott ezzel a növényszámmal.
  3. Legfontosabb tehát az alacsony ráforditás, ami nem haladja meg a 3.5-4 tonna kukorica árát! A többéves termésátlag 5 tonna körüli.

Fotó 1. (Forrás: Dr. Gábor Barla-Szabó – United Seeds)

Ez a rendszer Magyarországon is használható lenne, de jelenleg a multik diktálják a termelést és a gazdák követik az istrukciókat.   A kisszámú magyar nemesítés is a multik oldalvizén evez, bizakodva, hogy meg tudják őket verni abban, amiben ők a legjobbak és nekik van rá a legtöbb pénzük.

Dél-Afrikában nem ez történik. Itt a multik feladták a magas tőszámot, (kivéve az öntözéses területeken, ami kb. 760 ezer hektár) és ők is többcsövű, alacsony tőszámú hibridekkel rukkoltak elő, követve az igényeket.

Mi, mint United Seeds, a saját stratégiánkat követjük, amivel eddig is népszerűek és sikeresek voltunk.   A legjobb hibridjeink gyakran megverik a multik anyagait a termésben, ezért a farmerek szeretik és vásárolják őket, mert biztonságosan, nagy termést adnak a jó években. A második fényképen US9614 többcsövű hibrid 38-40 ezres tőszámmal 15 t/ha, de megfelelően teljesítenek stressz alatt is.

Fotó 2. (Forrás: Dr. Gábor Barla-Szabó – United Seeds)

Mit jelent ez hétköznapi számokra lefordítva?  Egy növénynek, jó évben, kárpótolnia (compensation) kell a tőszámot a terméssel.   Nem elegendő a multik által beígért 160 grammos cső.  Ellentétben ezzel a szemlélettel, nekünk arra kell nemesítenünk, hogy 2-3 esetleg 4-5 cső is teremjen egy növényen, sőt a csövek is hosszabbak és vastagabbak is legyenek. Egy növény adhat 400-500 gramm termést is, (Fotó 3.), de láttam már 1 kg feletti egyéni teljesitményt is.

Fotó 3. (Forrás: Dr. Gábor Barla-Szabó – United Seeds)

Ez egy 50 ezres tőszámmal vetett száraz termesztés a US9614 hibridem betakaritása 14% nedvességgel, tavaly.   Fotó 4:  Itt a ráfordítás, kb 5.5 t/ha  terméssel egyenértékű, a többi tiszta profit.  Tegye fel a kezét és írjon nekem akinek van ennél jobb fotója.  (Facebook -> https://www.facebook.com/gabor.barlaszabo.1)

Fotó 4. (Forrás: Dr. Gábor Barla-Szabó – United Seeds)

Sok ehhez hasonló példát tudnék mutatni az elmúlt évek eredményeként, amiket március 1.-én, a Delmasban megrendezett Farmer Show-on be is mutattunk.  (Fotó 5.)

Fotó 5.: Dr. Gábor Barla-Szabó – United Seeds

Hadd fejezzem be azzal, hogy készítettünk Magyarországon is kipróbálásra kerülő többcsövű hibrideket.  Az idén néhány helyen el is vetjük ezeket kisérletekben. Így néznek majd ki ->  Fotó 6.

Fotó 6.: Ez egy 50 ezres tőszámmal vetett száraz termesztés – a US9614 hibrid betakarítása 14% nedvességgel.

 

Dél-Afrikából, a United Seed ügyvezetője,
Dr. Barla-Szabó Gábor jelentkezett

Kiemelt cikk

BUDAPEST: Négyszeresére növelte a kormány a kárenyhítési alap forrásait

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban – közölte Nagy István agrárminiszter. A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

Őszi káposztarepce Magyaralmás határában Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

A történelmi léptékű szárazság okozta károk enyhítése az agrárpolitika számára kiemelt feladat a gazdálkodók talpon maradásának segítése érdekében. Tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított az ország mezőgazdasági területeinek 80 százalékán, melyből 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt – hangsúlyozta Nagy István. Egyúttal a miniszter kijelentette, hogy a 2022. évi károk kompenzálására az erre jogosult 22.583 gazdálkodónak 2023. március 31-ig 50,6 milliárd forint kerül kifizetésre. Ebből 49,7 milliárd forint az aszálykárok után, a többi forrás pedig más káresemények ellentételezésére. Kiemelte, a többletforrások biztosításával a kormány az agrárkár-enyhítési alap forrásait több, mint négyszeresére emelte.

Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítési alap mellett a díjtámogatott növénybiztosítások jelentenek komoly segítséget. A biztosítási díjtámogatásoknak köszönhetően többszörösére emelkedett az aszálybiztosítással rendelkező gazdaságok száma, így a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek a tavalyi aszálykár és más, a szélsőséges időjárás okozta károk enyhítésére.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

A 2022. évi, történelmi léptékű aszály következményeinek kezelése érdekében a kormány Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset állított fel, amelynek javaslatára rendkívüli intézkedéseket is hozott a mezőgazdasági termelés finanszírozási hátterének biztosítása érdekében. A kormány gazdálkodói hitelek finanszírozási lehetőségeinek megsegítésére hitelmoratórium lehetőségét biztosította az agárszektor számára, amelynek révén a termelők 286,6 milliárd forintnyi mezőgazdasági hitel visszafizetéséhez kapcsolódóan kaphattak 2023 végéig haladékot. A kis- és középvállalkozások piaci alapú, változó kamatozású és nem kamattámogatott hiteleihez kapcsolódóan kamatstop került bevezetésre a tavalyi év végétől. Szintén a tavalyi aszályra való tekintettel a korábbi éveknél is nagyobb összeg erejéig, 322 milliárd forint értékben történt meg az uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatások előleg- és részfizetése, amelyhez a kormány ugyancsak megteremtette a szükséges finanszírozási és technikai feltételeket. Az aszály által sújtott mezőgazdasági termelők és az állattartók számára, forgóeszköz finanszírozásuk segítése érdekében megnyílt a kiemelt, legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás lehetősége az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel keretében. Szintén 2022-ben az üzemanyag hatósági ár mezőgazdasági gépekre történő kivételes alkalmazása révén mintegy 39 milliárd forintot takarítathattak meg a mezőgazdasági termelők.

A mezőgazdaság finanszírozási helyzete érdekében tett intézkedéseknek, a korábbi évek ágazati pénzügyi erősödésének is köszönhetően a magyar mezőgazdaság helyzete a tavalyi tragikus aszály súlyos következményei mellett is stabil, melyhez a kárenyhítési alapon keresztül is most komoly segítséget kapnak a gazdálkodók – tette hozzá az agrárminiszter.

AGRÁRMINISZTÉRIUM

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

DEBRECEN: Ígéretes az ipari zöldségágazat jövője

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A csemegekukoricához és zöldborsóhoz kapcsolódó termeléshez kötött támogatás éves forráskerete jelentősen emelkedik, 11,1 millió euróról 15,6 millió euróra nő, így a hektáronkénti többlettámogatás elérheti a 326 eurót – jelentette ki Feldman Zsolt a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természettudományi Intézete, valamint a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai konferenciáján.

Dr. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. Fotó: Agrárminisztérium/Vermes Tibor

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a csemegekukorica és a zöldborsó termékpálya versenyképességének lehetőségeiről és az ágazat szabályozásáról tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az ipari zöldségkultúrák 2023-tól magasabb támogatási összeget kapnak a termeléshez kötött támogatási jogcím keretében, ezzel is jelezni szeretnék a komoly szaktudást, technológiai fegyelmet és odafigyelést igénylő növények termesztésének fontosságát.

Feldman Zsolt kifejtette, a csemegekukorica és a zöldborsó termékpálya az a termelői és feldolgozói közösség, ahol leginkább egymásra utaltak a gazdaság szereplői, miután ezen termékek 90-95 százalékát a termelők szinte kizárólag a hűtő és konzervipar számára tudják értékesíteni. A kormány az elmúlt években komoly hangsúlyt fektetett a feldolgozóipar korszerűsítésére, kapacitásbővítésére, és ez az irány a következőkben is megmarad – ígérte az államtitkár. Meggyőződése szerint a termelők számára a feldolgozóipar erősítése a biztonságos értékesítés lehetőségét jelenti. Éppen ezért jelentős, és a gazdálkodók számára kulcskérdés, hogy 2027-ig több mint 1500 milliárd forintot fordít a szaktárca a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások hatékonyságnövelést segítő támogatására – fogalmazott. Ennek révén a gazdálkodók is új precíziós eszközöket vásárolhatnak, öntözésfejlesztési beruházásokat hajthatnak végre. Feldman Zsolt arra biztatott mindenkit, hogy a meglévő nehézségek ellenére készüljenek 2027-ig tervekkel, hogy a beruházásaikat a támogatások segítségével meg tudják valósítani.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természettudományi Intézete, valamint a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai konferenciája Debrecenben. Fotó: Agrárminisztérium/Vermes Tibor

A kormányzati támogatások már eddig is a fejlesztési lehetőségek széles tárházát biztosították az ágazatban, a következő években ez az irány megmarad – fogalmazott az államtitkár. Még jelenleg is nyitott az öntözési közösségek számára biztosított felhívás, amelyre 2023. június 30-ig lehet pályázni. Az öntözés kapcsán Feldman Zsolt megjegyezte, hogy az új uniós ciklusban a termeléshez kötött támogatásoknak összhangban kell lenniük a víz keretirányelvvel, amit a hatóságok kötelezően ellenőriznek majd. Feldman Zsolt jelezte azt is, hogy a támogatásnak nem feltétele, hogy az adott területet öntözzék, de ezt a tényt az egységes kérelembeadáskor jelezni kell.

Az államtitkár előadásában kitért a magas hozzáadott-értékű termékpálya ígéretes jövőjére. Megfogalmazása szerint az ágazat jelentős fejlesztés előtt áll, a kormány pedig támogatja az erőforrás-optimalizásását, a hatékonyabb termelést segítő beruházások megvalósítását.

Agrárminisztérium
Fotó: Vermes Tibor

am_email_kep

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Egyedülálló sportvadászképzés Hortobágyon, a világörökség részén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Sportvadászképzés indul a Hajdú-Bihar vármegyei Hortobágyon, ahol egyedülálló módon, egyben bonyolítják le mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati órákat. Országosan elismert, mintegy 14 magasan kvalifikált szakembert kértek fel a képzésre. Az elméleti órákat a vadásztársaság pihenőparkjában, a gyakorlati órákat pedig, a társaság vadászterületén és a Hortobágyi Sportlőtér Kft., Magyarország legújabb szabadterületű lőterén tartják meg. Közel egy éves előkszítő munka után most indul az első vadásztanfolyam – tájékoztatta az Agro Jager Newst Varga Ferenc, a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke.

A képzés egyik helyszíne a méltán híres Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság.

Különleges helyszíne a sportvadászképzésnek a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászháza és a Hortobágyi Sportlőtér, amelyet alig három éve adtak át. Sportvadászképzésünk egyedi, mert a gyakorlati órákat a társaságunk vadászterületén tartjuk. Az elmúlt években áttörő sikereket értünk el a mezeinyúl-gazdálkodásban. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatási helyszíneként is prioritás a magas színvonalú szakmai munka. Éves szinten 1200 mezei nyulat és 4000 vízi vadat hozunk terítékre. Ebben a munkában tradicionálisan együttműködünk a természetvédelemmel és a képzés alatt nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bemutassuk az integrált szemléletű vadgazdálkodás feladatait, lehetőségeit és természetesen az együttműködés során kialakult kölcsönös előnyöket is – tájékoztatta lapunkat Varga Ferenc.

A képzés gyakorlati órái alatt a tanfolyam résztvevői megismerhetik az egyedülálló vizes élőhelyeket is.

A tanfolyam 70 órás elméleti és 30 órás gyakorlati képzésből épül fel. Bemutatják az erdei, mezei és a vizes élőhelyeket. A tanfolyam összköltsége 150 000.- Ft, amelybe két rotte erejéig a lőtér használatát is beépítették.

Az oktatás időtartama 12 hét, a tanfolyam összegét, akár három részletben is be lehet fizetni. A hölgyeknek 10%, a felsőoktatásban, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulóknak 20% engedményt tudnak biztosítani.

A tanfolyam képzésében olyan országosan elismert, magasan képzett szakemberek kapcsolódnak be, akik sok esetben több évtizede dolgoznak a vadgazdálkodásban

A messzebbről, vagy határainkon túlról érkezők számára igényes, minden körülményt kielégítő, színvonalas szállást is biztosítunk a Sóvirág vendégházban és a St. Hubertus vendégházban. A tanfolyam ideje alatt, a tanfolyam résztvevői számára 50%-os szállásár kedvezményt vehetnek igénybe. Tekintettel az őzbakvadászat közelgő idénykezdetére, a foglalásokat előre érdemes lekötni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Varga Ferenc, a Hortábágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

 

Bővebb információ:
06-30-98-53-251 – Varga Ferenc elnök-vezérigazgató
06-20-424-8019 – Fekete Zoltán tanfolyamvezető
https://hortobagyisportloter.hu/
hortobagyivadaszkepzo2022@gmail.com

Tovább olvasom