Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Szövetséget kötök veletek … és minden élőlénnyel, amely veletek van: a madarakkal, a háziállatokkal, s az összes mezei vaddal” – Faragó Sándor levelező tag székfoglaló előadása

Print Friendly, PDF & Email

Faragó Sándor levelező tag 2022. október 26-án megtartotta akadémiai székfoglalóját

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Faragó Sándor levelező tag 2022. október 26-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Az ember és a környezetében élő állatvilág kapcsolata az evolúció során kulcskérdéssé vált a húsevés szerepének növekedésével. Ennek a kapcsolatnak az állatvilágra gyakorolt hatása korlátos volt még akkor is, amikor bizonyos specialista jegyek megfigyelhetők voltak. A zsákmányolás értelemszerűen a nagy testű emlősökre fókuszált, a madarak és a mezei vadnak nevezett csoport alárendelt szerepet játszott.

A zsidó-keresztény kultúrkörben sok ezer évvel ezelőtt megjelent e kapcsolat fontosságának a felismerése, s a felelős-szerető uralkodásnak az ideája. A Teremtés könyvében a többoldalú szövetség – amely az egymásrautaltságot és kötelezettségvállalást üzente – évezredekre befolyásolta az e hit szerint élő társadalmak környezethez való viszonyát. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy hosszú időszakon keresztül nem is volt az ember azon képességek és készségek (pl. fegyverek) birtokában, amelyekkel megváltoztathatta volna e szövetséggel meghatározott korlátos pozícióját. A változást elsősorban a harci és vadászati célokra egyaránt használható fegyverek és a lovasság megjelenése jelenthette. Az apróvadat/ vízivadat kis hatékonyságú vadászati módokkal (csapda, íj) ejtették el, tehát érdemben nem veszélyeztették. Nem véletlen, hogy a nagyvadállomány került először veszélybe főként Nyugat-Európában, amire a keresztény vallás a mértékletességre (=fenntarthatóságra) felszólító szentek – Szent Euszták, Szent Hubertusz és Szent Egyed – követendő életpéldáival reagált. Ez jó időre korlátozta a vadfajok kipusztításának esélyét.

A drámai változást a madár és általában a mezei és vízivad vonatkozásában a sörétes puskák vagy „Haile Shotte peics” – ahogy a 16. századi Angliában nevezték őket – kialakítása és használatba vétele okozta. Az arisztokrácia, köztük az uralkodó VIII. Henrik elsősorban madarak vadászatára használta őket. Ettől kezdve teret nyerhetett az emberi telhetetlenség és rekordhajhászás, ami a 19. századra érte el tetőfokát, és olyan fajok kipusztulásához vezetett, mint pl. az amerikai vándorgalamb (Ectopistes migratorius). A természeti erőforrások túlhasználatának jelenségét és addig kimeríthetetlennek tekintett végességüket érzékelve fogalmazódtak meg a fenntarthatóság kívánalmának elvei (először az erdőgazdálkodásban), alakultak ki a vadvédelmi törvényi szabályozás csírái és a természetvédelem gyökerei is. A fenntartható, bölcs hasznosításnak (wise use) világhírű iránymutatója gróf Károlyi Lajos volt, aki tótmegyeri vadászterületein – korát messze megelőzve – elsőként valósította meg a fenntartható apróvad-gazdálkodást.

Az ember sokszor vitatható tájátalakító tevékenységével együtthatóan, akaratlanul segítette a mezei vadállomány térfoglalását szerte a világon és Magyarország mindenkori területén. A honfoglalás idején az erdők 60-70%-os területfoglalása – a termőföldnyerési célú erdőirtások következtében – a 19. század végére 12,9%-ra csökkent. A 19. század utolsó harmadában megkezdődött lecsapolások és folyószabályozások hatására a vizes élőhelyek nagy hányada eltűnt, mezei (rét-legelő és szántó) élőhelyekké alakultak át, utóbbiak területaránya a 19. század végén 77,8% (55,4% szántó és 22,4% rét-legelő) volt. Ez a több millió hektáros mezei élőhely-növekedés a mezei apróvadállomány elterjedésének és számának jelentős növekedését vonta maga után, s ez az ideális helyzet, az ún. „aranykor” – amely a mezőgazdasági technológiák extenzív jellegével társult – az 1950-es évekig tartott.

A Trianonban megcsonkított országterületen fellépő új szükségletek erős nyomást gyakoroltak a művelési ágak arányainak átrendezésére. A szántók területaránya 100 év alatt 55,4%-ról 50,7%-ra csökkent. A gyepek (rét+legelő) egykori 22,4%-os részaránya 12,7%-ra, azaz csaknem felére esett visszaNövekedett az erdősültség, elsősorban az alföldfásítási programnak köszönhetően. A 19. század végén 12,9%-os volt, jelenleg 22,2%-os. Nőtt a kert, a gyümölcsös (1895: 1,0%; 1990: 4,7%) és a művelés alól kivett területek (1895: 5,7%; 1990: 11,5%) aránya is. A mezei élőhelyek, illetve az itt élő vadállomány veszteségei csaknem 1,5 millió hektárt tettek ki! A mezei élettér területarány-romlása mellett a táblaméretek növekedésével és a termesztéstechnológia intenzívvé válásával (kemikáliahasználat, gépesítés), a termesztett növényválaszték, azaz az élőhely-diverzitás csökkenésével a környezeti viszonyok gyökeresen megváltoztak, kedvezőtlenné váltak. E bemutatott változások az apróvad- és vízivadfajaink erőteljes, olykor drámai állománycsökkenéséhez vezettek.

Ebben a helyzetben már nem elégséges a passzív vad- és természetvédelem, hanem aktív beavatkozásra van szükség, A beavatkozás nem lehet hatékony intenzív kutatások, monitoringalapú környezetváltozás-elemzés nélkül. Jobban kell ismernünk mezei és vízivadfajainkat, állománydinamikájukat, szaporodásbiológiájukat, élőhelyhasználatukat és választásukat, táplálkozásukat, predátoraik helyzetét. Kutatásainkban a mezei területek egyik ernyőfajával a túzokkal (Otis tarda) és indikátorfajával a fogollyal (Perdix perdix) végzett több mint 3 évtizedes vizsgálatainkkal megalapozhattuk az említett két kulcsfaj és koegzisztens fajaik védelmét, illetve fenntartható hasznosítását (fogoly, fácán, mezei nyúl stb.).

Faragó Sándor több évtizedes ökológiai kutatásai igazolják a mezőgazdasági élőhelytípusok előnyeit, amelyek az élőhelyszerkezetben, a mikroklímaviszonyokban, a növényi és állati táplálékforrás-kínálatban mutatkoznak meg. Mindez a növénytermesztés kezdete óta előidézte az élőhelyváltás jelenségét, amit a faj nagyfokú alkalmazkodóképességének tekintünk. Az intenzív mezőgazdasági technológiák negatív hatásai – amelyeket a fajok nem feltétlenül érzékelnek – „ökológiai csapdába” ejthetik a fajokat. Így a mezei élőhelyek ellentmondásos környezetnek minősülnek – igaz, termesztett növényfajtáktól függően eltérő mértékben. A mezei fajok önmaguk nem tudják feloldani ezt az ellentmondást. Ha meg akarjuk menteni a túzok-, fogoly- stb. populációinkat, akkor aktív, a konfliktusokat feloldó beavatkozásokra van szükség.

Mindezt megalapozandó, kidolgozta a növénytermesztési technológiák apróvadra gyakorolt hatásának bonitálási rendszerét, valamint a mezei életterek apróvadközpontú fejlesztésének – hazai viszonyokra adaptált – ökológiai alapjait. 1992-ben létrehozta a Magyar Fogolykutató Csoportot és tevékenységének kulcsterületét, a LAJTA Projectet. Ez a terület lett az 1993–2002 között sikeresen megvalósított Magyar Fogolyvédelmi Program pilotprojektje. Ezzel egy időben alapította a MOSON Projectet a Mosoni-sík túzokállományának védelmére, amely pedig a 2005–2008 között a Kiskunsági NP gesztorsága mellett megvalósult EU LIFE – Túzokvédelmi Program referenciaterülete lett, s amely program Monitoring Központnak Faragó Sándor a vezetője volt. Mindkét projekt – amelyek napjainkban is működnek – eredményei széles tudományos és szakmai körben ismertséget és elismertséget vívtak ki veszélyeztetett kulcsfajainak állománynövekedésével.

A lecsapolások és folyamszabályozások következtében óriási veszteségeket elszenvedett vizes élőhelyeinken fészkelő és átvonuló, alkalmasint áttelelő vízivadfajaink állományainak dinamikái többnyire hasonlóan kedvezőtlen tendenciákat mutattak, mint a szárazföldi/mezei fajoknál. E kedvezőtlen helyzet megváltoztatását megalapozó kutatások megvalósítása érdekében 1984-ben kiépítette előbb a Magyar Vadlúd Monitoring megfigyelőhálózatát, majd 1996-ban a kibővített Magyar Vízivad Monitoringot: 23 megfigyelési körzet 48 standardizált megfigyelési egységében végzett, 78 vízimadárfajra kiterjedő vizsgálatával, továbbá a mindezek megvalósítását szolgáló Magyar Vízivad Kutató Csoportot.

Kutatásai eredményeként folyamatosan megállapítják és közzéteszik a vizsgált vízivadfajok legfontosabb populációjellemzőit és a vizsgált 48 területegység vízivadközösségeinek paramétereit. Meghatározta a Ramsari 6. kritériumszint alapján a hazai nemzetközi jelentőségű vizes területeket. Közép-európai viszonylatban először adta meg 42 vízivadfaj élőhely-preferenciáit és az egyes élőhelytípusok fajpreferenciáit. Megállapíthatta a halastavak kiemelkedő jelentőségét a vonuló vízivadfajok és közösségeik fenntartásában. Vizsgálataira alapozva történik meg a vízivadat érintő vadászati és természetvédelmi jogszabályok felülvizsgálata. Javaslatára – Európában elsőként – Nemzeti Vízivad-gazdálkodási Terv került elfogadásra, és vadászati jogszabályban került rögzítésre a vízivad kíméleti területek rendszere (1993). Elkészítette a tőkés réce, nyári lúd, vetési lúd, nagy lilik és szárcsa magyarországi fajkezelési tervét.

Több évtizedes vizsgálatai alapján kijelenthető, hogy van lehetőség a nem feltétlenül kedvező mezei és erősen visszaszorult vízi környezetben élő fajok, illetve közösségeik megmentésére, állományainak növelésére. Minden beavatkozás, minden program azonban csak addig lehet sikeres, amíg azt folyamatosan, teljes spektrumában megvalósítják. Ha abbamarad a segítő élőhely-gazdálkodás és a hatékony dúvadszabályozás, akkor a környezetben változatlanul munkálkodó intenzív (pl. mezőgazdálkodási) hatások válnak újfent uralkodóvá, s elvész minden addigi eredmény.

Faragó Sándor 1953-ban született Pécsett. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének egyetemi tanára, korábban az Erdőmérnöki Kar dékánja, több ciklusban az egyetem rektora.
Szakterülete a vadbiológia és vadgazdálkodás. Elsőként foglalkozott a hazai fenntartható, természetközeli apróvad-gazdálkodással, bevezette annak tartamos monitoringalapú gyakorlatát (Animal Biodiversity and Conservation, 2012). Kidolgozta a túzokvédelem ökológiai alapjait és hazai védelmi programját (Game and Wildlife Science, 2001). Az Erdészeti Tudományos Bizottságnak több ciklusban alelnöke, két ciklusban elnöke. Több hazai és nemzetközi szakmai szervezet tagja, tisztségviselője.

Forrás: MTA

Vadászat

Farkasok garázdálkodnak Kárpátalján

Print Friendly, PDF & Email

Farkas rabolt egy kiskutyát Ukrajnában – videóval:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A térfigyelő kamera kapta lencsevégre, ahogy egy farkas zsákmányul ejt egy kiskutyát a Perecsenyi kistérséghez tartozó Poroskő (Poroskovo) településen. Az esetről a Kárpátaljai Megyei Vadászok és Halászok Egyesülete számolt be. A felvételen jól látszik, ahogy a farkas az udvarra merészkedik, majd zsákmányul ejti a kiskutyát.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az egyesület elmondása szerint a teljes körű háború óta érvényben lévő ukrajnai vadászati ​​tilalom miatt legalább négyszeresére nőtt a ragadozó állatok állománya a kárpátaljai erdőkben.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A farkasok, sakálok, rókák és más állatok egyre gyakrabban merészkednek az emberek közelébe élelem után kutatva, és ez nagyon veszélyes, mivel a ragadozók nemcsak támadhatnak, hanem számos fertőzést is hordozhatnak.

Az elmúlt két évben kárpátaljai szakemberek többször is észlelték a veszettséget és leptospirózist ragadozóállatoknál, valamint az afrikai vadsertéspestis kitörését is észlelték.

Forrás: Kárpátalja.ma

Tovább olvasom

Vadászat

Hogyan pótoljuk a vadászjegyünket?

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Minden vadász életében előfordult már olyan eset, hogy útközben elveszített valamit. A legnagyobb odafigyelés mellett is sajnos előfordulhat. Főleg idegen helyen, amikor a vadászat mellett sok apró dologra kell figyelni egyszerre. Pakolni, cserkelni, autóból ki-, beszállni, esetleg utánkeresni, sok bonyodalomhoz vezethet.

Ábra: Agro Jager News

Az OMVK-tól tájékoztatást kértünk a vadászjegy pótlásával kapcsolatban, amit változtatások nélkül teszünk közzé:

 

– Milyen szankcióval jár, ha a vadász (vadászat közben),nem tartja magánál a vadászjegyét, illetve nem tudja azt felmutatni a hatóság kérésére.

Ilyen helyzetben A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1996. évi LV. törvényben (Vtv.) leírtak szerint kell eljárni

„64. § (2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.”

Emellett a Vtv. 84. § (4) bekezdése alapján jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő vadászat, a felsorolás pedig a vadászjegyet is tartalmazza (ld. alább). A 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerint a jogosulatlan vadászat vadvédelmi bírsággal sújtandó, amely mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer, legfeljebb ötmillió forint, és ismételten kiszabható.

 

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

– Kik és milyen jogszabály alapján jogosultak vadászat közben ellenőrizni a területen lévő vadászt?

A Vtv. vonatkozó rendelkezése:

„64. § (1) A vadász a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt és az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet (…) a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására bemutatni.”

 

– Ha megállapítást nyer a dokumentum hiánya, mi történik, milyen törvény alapján szankcionálható az illető, illetve mi a büntetési tétele?

A válasz az 1. a kérdésre adott válaszban megtalálható.

Ugyanakkor fontos tudni – és megköszönjük, ha ezt az információt kiemelten ajánlják olvasóik figyelmébe – hogy ez évtől az ugyfelszolgalat.omvk.hu oldalról az érvényes vadászjeggyel rendelkező személy akár az ellenőrzéskor is le tudja tölteni úgy a vadászjegy-igazolást, mint az érvényes vadászfelelősség-biztosítás meglétét igazoló dokumentumot, amelyeket a telefonja képernyőjén be is tud mutatni az ellenőrző személynek. (A funkció használatához Ügyfélkapu hozzáférés szükséges.)

Ábra: Agro Jager News

Amennyiben az ellenőrzést rendőr végzi, ő az úgynevezett „4T” adatok (ezek a természetes személy /polgár/ egyértelmű azonosítását szolgáló, egyedileg a személyhez rendelt négy természetes személyazonosító, vagyis a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve) alapján a rendőrség belső rendszerén keresztül is látja, rendelkezik-e érvényes vadászjeggyel az illető.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

– Az elveszett vadászjegyet hogyan lehet a legegyszerűbben pótolni?

A vadászjegyet csak egyféleképpen lehet pótolni. A Vtv. 84. § (1) bekezdésének i) pontja és A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vhr.) 86. § (3) bekezdése alapján a vadászjegy elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását az erről való tudomásszerzéstől számítva 8 napon belül kell bejelenteni. A Vhr. 50. § (3) bekezdése értelmében a pótlást a Vadászkamara azon vármegyei Területi Szervezeténél kell kérni, amely területileg illetékes a vadász lakóhelye (állandó lakcíme) szerint. Kivételt épeznek azon esetek, amikor a pótlásra a vadász olyan lakóhely-változtatása miatt kerül sor, amelynek következtében a vadászjegy kiállítása a Vadászkamara másik területi szervének illetékességébe kerül.

Fontos tudni, hogy az elvesztést a vadászati hatóságnak is be kell jelenteni! A Vtv. 84. § (1) i) pontja értelmében „A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni a vadász, ha a vadászjegy elvesztését, megsemmisülését vagy annak tőle való eltulajdonítását nyolc napon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak.” A (2) bekezdés szerint a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer, legfeljebb ötmillió forint, és a bírság ismételten is kiszabható.

 

– Ez milyen költséggel jár?

A Vhr. 50. § (1) bekezdése értelmében a vadászjegy fenti okokból történő pótlásáért a vadászjegy kiállításának ellentételezéséért a pótlás időpontjában érvényes fizetendő díj felét kell megfizetni. A mindenkori díjat az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. § (1b) és (1c) bekezdésében meghatározott szabályok alapján a Vadászkamara honlapján teszi közzé a vadászati évet megelőző év december 31. napjáig, jelenleg ez az összeg 25 000 Ft, tehát a pótlás díja jelenleg 12 500 Ft.

Az ábra illusztráció.

– Mennyi idő mire megérkezik az új kártya?

A kártya a bejelentéstől (pótlás igénylésétől) számított 1 hónapon belül érkezik meg. Ugyanakkor a Vadászkamara illetékes Területi Szervezetétől megkért vagy az ügyfélszolgálatról a fentiekben leírtak szerint letöltött dokumentumok addig is feljogosítják az igénylőt a vadászati tevékenység folytatására és a vadászati célú fegyvertartásra.

 

Írta: Földvári Attila szóvivő – OMVK

 

Tovább olvasom

Vadászat

A siker biológiájának nyomában: forró nyomon követik az aranysakál terjedését a MATE kutatói

Print Friendly, PDF & Email

A MATE kutatói a sakál térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálják:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gödöllő, 2024. július 18. – Gondolta volna, hogy Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent? Ennek ellenére a toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték. A szakértők véleményét a sakálok gyors visszatérésükkel hamar megcáfolták, és az 1990-es évek közepe óta terjedése nagymértékben felgyorsult. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói a kilencvenes évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik a faj rohamos térhódítását, egészen napjainkig. 

Fotó: MATE

Bijl Hanna doktorandusz, Dr. Csányi Sándor témavezetésével, doktori témája keretében a faj terjedésének modellezését tűzte ki célul. Az ő és a MATE más munkatársainak az elmúlt évtizedekben végzett alapos munkája eredményeként ma már bőséges ismeretanyag áll rendelkezésre erről a ragadozóról. Tekintsük be munkájukba közelebbről!

Hazai helyzet 

Az aranysakál az elmúlt évtizedekben sebesen elterjedt Európa-szerte, és az elsők között jelent meg újra Magyarországon. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (www.ova.info.hu) 1995-től 2021-ig terjedő adatai alapján a MATE kutatói a faj térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálták. Eredményeik szerint a faj átlagos éves növekedési üteme 40%, és mára az ország 86%-át belakta ez a nagy visszatérő. Az aranysakál elterjedési területének bővülése Magyarországon a délnyugati régióban, a Dráva feletti részen kezdődött, amely állományok nagyon gyors növekedést mutattak és a faj terjedése továbbra is hasonló ütemű maradt. Időközben az ország északkeleti és északnyugati részén is új állományok alakultak ki. Ezek az újonnan betelepült populációk tovább bővültek, és további területeket foglaltak el a központi régióban. Az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket. Érdekes adat, hogy a populáció terjeszkedési üteme csupán az utolsó években csökkent, ami arra enged következtetni, hogy az aranysakál populáció hamarosan stabilizálódik, hiszen a növekedés elérte a maximumot hazánkban. Ez azt jelzi, hogy a kezdeti betelepedéstől az állomány stabilizálódásáig két-három évtizedre volt szükség.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Terjeszkedés okai

A sakál nemcsak Magyarországon terjed, hanem egy Európa-szerte ismert és nagy figyelmet kapott jelenségről beszélünk. Bár nem mindenhol azonos ütemben növekszik számuk és terjeszkednek, de összességében miért is terjedhet ilyen sikeresen ez a faj?

A különböző aranysakálok állomány-növekedése összefügg az antropogén táplálékforrások rendelkezésre állásával, a mezőgazdasági intenzitással, a hulladékgazdálkodással, és főleg az éghajlat változásával. Az organikus hulladék létfontosságú táplálkozásuk szempontjából, és a földhasználat és az éghajlat változásai is kedvezően befolyásolták elterjedésüket. Magyarországon az erdőborítottság növekedése miatt az aranysakálok fő zsákmányállatai, a kisemlősök is növekvő számban állhatnak rendelkezésükre. Ráadásul a nagyvadállomány félévszázados növekedése miatt ezekből mára évente több, mint 300 ezret lőnek, ami azt eredményezi, hogy az aranysakálok is sokkal több zsigert (állati fehérje) tudnak elfogyasztani, különösen mivel dögöket is esznek.

Figyelembe véve a 2021-ben több mint 12 000 egyedből álló országos lelövési számot, a magyarországi aranysakál populáció valójában akár elérheti a 60 000 egyedet is, feltételezve, hogy a vadászat révén a populációnak csupán egyötödét veszik ki. Így napjainkban Magyarország lehet az az ország, ahol Európában a legnépesebb aranysakál populáció található.

Forrás: MATE

Tovább olvasom