„Hogyan védhetjük meg erdeinket a klímaváltozás és a vadkár kettős nyomása alatt?” – erre a kérdésre igyekezett válaszokat adni a 2025. november 26-án megrendezett szakmai konferencia az Erdészeti Információs Központban.

A rendezvényt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében működő KAP-hálózat Zöld Támogató Egység és a NAK Erdészeti Szakértői Hálózat szervezte, témájában kapcsolódik az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum tevékenységéhez. A rendezvénnyel a szervezők további lendületet kívántak adni a Fórum érintett munkacsoportjában megkezdett, az erdei vadkár és az erdészeti klímaadaptáció összefüggéseiről, valamint az erdei vadkár csökkentésének lehetőségeiről szóló párbeszédnek.

Az ábra Dr. Jánoska Ferencnek, a SOE Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet igazgatójának előadásából származik. Forrás: NAK

A konferenciát Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a vad és az erdő kapcsolata a klímaadaptációs kihívások közepette kulcsfontosságú. Kiemelte, hogy a nagyvadállomány hatása az erdőfelújításokra és az erdei élőhelyekre egyre jelentősebb, ezért a vad által okozott erdőkár érdemi mérséklését eredményező vadállomány-szabályozás elengedhetetlen. A megoldás alapja lehet a tudományosan megalapozott vadhatás-monitoringon nyugvó, valósághoz közeli vadkárbecslés, amely lehetővé teszi a felelős állományszabályozást, és így kulcsfontosságú eszközt jelent a klímaadaptációs törekvések megvalósítása során.

Dr. Bleier Norbert, a NAK Erdő- és Vadgazdálkodási Országos Osztályának elnöke köszöntőjében az erdő- és a vadgazdálkodás összehangolásának szükségességén túl kiemelte, mindannyiunk közös érdeke, hogy a megváltozott környezeti feltételek mellett az erdők minél nagyobb része, minél jobb, ellenállóbb- és alkalmazkodásra kész állapotban fennmaradjon. Ennek azonban sok egyéb mellett az is előfeltétele, hogy célirányos- és eredményes nagyvadállomány-szabályozással a vadgazdálkodók is támogassák ezt a folyamatot. Ez a nagyvadállomány hosszú távú érdeke is. A közelmúlt aszályos évei és az erdőpusztulások miatt mind az erdőfelújításokban, mind pedig az erdőtelepítésekben a nagyvadállomány negatív hatása egyre jelentősebb tényezővé vált. Mértékének megítélésében, kezelésében a vadhatás-monitoring egy hatékony szakmai eszköz, amely így kulcsfontosságú lehet a klímaalkalmazkodási törekvések megvalósítása kapcsán is.

A konferencia alapvető célja az volt, hogy bemutassa a vadhatás-monitoring módszertanával kapcsolatos aktuális megfontolásokat, és megvitassa a monitoring eredményein alapuló döntéstámogató rendszerek szerepét az erdei vadkár mérséklésében. A megnyitót követően az előadók az erdő- és vadgazdálkodás harmonizációjának gyakorlati tapasztalatait, a vadkárok gazdasági hatásait, valamint a tolerálható nagyvadlétszám és a döntéstámogató rendszerek szükségességét ismertették.

Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese „Erdő- és vadgazdálkodás harmonizációja” címmel tartott előadást.

Az előadás központi üzenete, hogy az erdő és a vadgazdálkodás érdekei hosszú távon csak ökológiai alapú megközelítéssel egyeztethetők össze. A klasszikus, becslésen alapuló vadgazdálkodási modell helyett olyan rendszerre van szükség, amely a vadhatás-monitoring eredményeit használja a vadlétszám-szabályozás tervezéséhez. A vadhatás-monitoring központi eleme a rendszeres felmérések és indikátorok kialakítása, amelyek a rágás mértékét, a felújítás sikerességét és az erdő regenerációs képességét mérik. Ezek az adatok alapul szolgálnak a vadászati tervekhez, a vadhatás (rágottsági index) értékelése a kilövési tervek meghatározásához szükséges bemeneti adatok egyik fontos elemét jelenti.

Külföldi példák (Németország, Ausztria) igazolják, hogy a monitoring adatokra épülő intézkedések csökkentik a kerítések szükségességét, és elősegítik a változatos, klímaadaptív erdők kialakulását.

Dr. Schiberna Endre, a SOE ERTI Ökonómiai Osztály tudományos osztályvezető előadásában „A vadkár gazdasági hatásai” -ról beszélt.

Az előadás rávilágított arra, hogy a vadkár nem csupán természetvédelmi és szakmai, hanem komoly gazdasági kérdést is jelent. Az erdei és mezőgazdasági vadkárkifizetések, valamint a védekezési költségek (kerítések, pótlások az erdősítésekben stb.) milliárdos nagyságrendű terhet rónak az erdészeti ágazatra. A vadkár aránya országosan a vadgazdálkodási kiadások 7–10%-át teszi ki, de egyes régiókban elérheti a 20%-ot is.

Dr. Jánoska Ferenc, a SOE EK Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet igazgatója előadásának címe a „Tolerálható nagyvadlétszám és döntéstámogató rendszer”.

Előadásában kiemelte, az erdőgazdálkodás-vadgazdálkodás konfliktus esetében alapvetően egy bonyolult érdekhálózatról van szó, amely messze túlmutat az általában egyedüliként tárgyalt „elfogadhatatlan vadkár – több elejtés” szempontján.

Mivel nincs olyan költséghatékony becslési módszer, ami országos léptékű, pontos állománylétszámot képes nyújtani, a vadlétszám-szabályozás új alapokra helyezését látja indokoltnak. A létszámbecslés helyett olyan országos vadhatás monitoringot javasol, ami nem a vadkár/vadhatás megállapítására, hanem döntéstámogatásként, a vadhatás időbeli változására koncentrál. Az új megközelítés tehát nem közvetlenül a vadállomány nagyságát, hanem az erdőre gyakorolt hatást mérné – az erdő állapotának folyamatos nyomon követésével – egy országos, hiteles és manipulálhatatlan rendszerben, amit mindkét oldal elfogad.

Az előadásokat irányított kerekasztal-beszélgetés, majd a jelenlévő mintegy 50 fő és az online csatlakozott, mintegy 300 fő szakember részvételével fórum követte, helyet és lehetőséget adva a széles körű szakmai eszmecserének. Ennek során fontos információként elhangzott, hogy egy folyamatban lévő törvénymódosítás eredményeként a vadászati hatóságnak az éves kilövési tervek jóváhagyása során – egyelőre csak kiegészítő szempontként – a vadállomány által okozott hatásokat is figyelembe kell majd vennie.

Az elhangzott előadásokról készült felvétel visszanézhető (videó)

Az előadások anyaga letölthető:

• Csépányi Péter előadása „Erdő- és vadgazdálkodás harmonizációja”
• Schiberna Endre előadása „A vadkár gazdasági hatásai”
• Jánoska Ferenc előadása „Tolerálható nagyvadlétszám és döntéstámogató rendszer”

A téma a KAP-hálózat Zöld Támogató Egysége számára is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a fenntartható erdőgazdálkodás, a biodiverzitás megőrzése és a klímaadaptáció előmozdítása alapvető célkitűzései közé tartozik. A vadhatás-monitoring alkalmazása hozzájárul a természeti erőforrások védelméhez és a KAP környezeti céljainak hatékony megvalósításához. A rendezvény személyesen és online is követhető volt, és akkreditált szakmai képzésként szolgált az erdészeti szakszemélyzet és szaktanácsadók számára.

Forrás: NAK

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

A harangszentelési ünnepség a tamási Szent Hubertus kápolnánál és az eucharisztikus emlékkeresztnél a Miklósvári parkerdőben 2025. december 11-én 10 órakor kezdődött.

Az ünnepség köszöntőkkel és beszédekkel kezdődött. A következők mondtak beszédet:

Fotó: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

Gőbölös Péter a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatója,
Prof. dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, 
Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős helyettes államtitkára,
Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.

Adventi üdvözlő gondolatait elmondta dr. Vejkey Imre országgyűlési képviselő, a Magyar Parlamenti Imacsoport vezetője. A harangszentelés katolikus egyház szerinti szertartását végezték:

Főtisztelendő dr. Mészáros István prépost-kanonok,
Főtisztelendő Csibi Imre tamási esperes-plébános,
Sch.P. Sárközi Sándor piarista szerzetes, tanár.

Fotó: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

Vonatkozó részlet Gőbölös Péter vezérigazgató (Gyulaj Zrt.) köszöntő beszédéből:

„Egy nagyon különleges alkalomból állunk most itt, az erdészek és a vadászok védőszentjének, Szent Hubertus tiszteletére épített kápolna mellett, ebben a festői völgyben! Ez a mai, egy olyan alkalom, amely egy átlagos ember életében ritkán, a legtöbbek esetében soha nem fordul elő, nevezetesen hogy egy frissen létrehozott harang szentelésén és megáldásán vehessen részt. Itt Tamásiban ilyen esemény utoljára közel 100 éve, 1927-ben volt. Olyan, hogy ez az egyházi ünnepi szertartás egy szántóterületen történő erdőtelepítés, egy új erdő létrehozásának az ünnepségével kapcsolódjon össze, nem tudom, hogy volt-e már Magyarország történelmében valaha, magam nem bukkantam írásos nyomára. Az, hogy mindez a karácsonyi várakozásunkban, az adventben történik, nagyon különleges érzéseket kelt az emberben. Egy ilyen alkalommal elkerülhetetlen, hogy megkeressük, mi a közös ebben a mai, két ünnepelt eseményben. A közös pont pedig az emberek, a közösségek összefogása, a közös alkotás és annak sikerének az öröme, melyet vegyük sorjában.

A Szent Hubertus erdei kápolna 57 kg-os, B hangolású, elegáns kivitelű, és hibátlan rezgéssel szóló harangját 2025. április 15-én Őrbottyánban, Gombos Miklós aranykoszorús harangöntő és fia Ferenc harangöntő mesterek öntödéjében készítették. Az öntésénél személyesen ott lehettünk, együtt örülhettünk az öntészekkel a sikeres munka után. A most megszentelendő erdei harangnak a hangja, a keresztelőkön, esküvőkön, ünnepeken, gyász megemlékezéseken szép és méltóságteljes hanggal szólal majd meg ebben a festői erdei völgyben. A hangja a Miklósvári-tó víztükrén tova futva, a történelmi, sok évszázados léptékekben is nemzetközi hírű, a mellettünk lévő Gyulaji vadászterület öreg fái visszhangozzák majd vissza.

Fotó: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

Hálásan és nagyrabecsüléssel köszönjük ezúton is Prof. dr. Kovács Leventének a Magyar Bankszövetség főtitkárának, a Gyulaj Zrt. Felügyelőbizottsága elnökének és Dr. Ugron Gáspárnak a Gyulaj Zrt. FB tagjának a két magánszemélyi főtámogatóknak az adományát, akik ketten ezt a szép harangkészítési kezdeményezést jólelkű nagyvonalúságukkal pénzügyileg megfinanszírozták! Az ötlet mögött egy páratlan, lelkes közösségi összefogás is létrejött, hiszen a meghirdetésünkre a tamási plébániai közösségéből, és a Tamási város lokálpatriótái közül sokan adományoztak használaton kívüli fémpénzeket beolvasztásra. Mindemellett a Gyulaj Zrt. szakszemélyzete, a fenntartható vadgazdálkodásunk során kilőtt töltények összegyűjtött hüvelyeiből, egy kisebb mennyiségét is jelképesen beleolvasztottunk a harangba. A nagyobb hányad fémfelvásárlási árából denevérodúkat vásároltunk és az erdőterületeinken helyeztük ki, a denevéreket megsegítve.

Öröm és boldogság, hogy egy ilyen aktív és jószívű közösségben élünk!

Nagyon szépen köszönjük, a kedves, jószívű emberek támogatását! (…)”

Idézet dr. Mészáros István prépost-kanonok bevezető gondolataiból:

„(…) Mielőtt bármi mást mondanék, megköszönöm Gőbölös Péter úrnak, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatójának a meghívást. Csibi Imre esperes-plébános úrral és Sárközi Sándor piarista atyával együtt örömmel teszünk eleget annak a felkérésnek, hogy itt a Miklósvári-parkerdőben harangot szenteljünk. Mindhárman kifejezzük az adományozók felé nagyrabecsülésünket is, legyen jutalmuk Isten bőséges áldása.

Amikor a 21. században, a technika vívmányainak köszönhetően szinte bármilyen hang képes megszólalni akár a zsebünkben lévő telefonról is, mi mégis harangot szentelünk. Vajon van még létjogosultsága egy ilyen régi, több ezer éves hagyománynak: elkészíttetjük a harangot, felvitetjük a toronyba, és egyszer csak meghúzzuk?

Hallatszik-e a mai világ emberei között, ahogy a bronzos csengésű hangja megszólal a kápolna tornyán? Mennyire jut majd erről az emberek eszébe, hogy az imádság ideje van?

Talán már sokkal inkább a telefon emlékeztetőjében állítjuk be, ha valamire emlékezni akarunk. Mit mond a harang nekünk, mai keresztényeknek, akik egyesek szemében anakronisztikus maradványai vagyunk a múltnak.

Nem is tudjuk, mekkora dolog, amihez hozzáfogtunk. Ennek a harangnak a megérkezése „isteni válasz” korunk társadalmi kihívására.

Vannak országok – nem is olyan távol tőlünk – ahol a harang hangját már rég nem hallják meg az emberek. Ezért ott, ahol a fülek nyitottak még erre, még tudatosabban kell imádkozni. Ez a harang jelzi felelősségünket, hogy itt, Kelet-Európában őriznünk kell a tüzet, ami Európa kereszténységét jelenti. Rendkívül aktuális ez most. A tűz őrzői lettünk. Küldetésünk, imaéletünk nemcsak saját életünkért, családunkért, nemzetünkért szól, de a többiekért is, akik jó úton haladnak afelé, hogy elkallódjanak. Így fogunk most hozzá a harang megáldásához.”

Forrás: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

„17. éves az Országos Szalonka Monitoring Program” címmel szervezett tanácskozást az Országos Magyar Vadászati Védegylet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetével közösen. A rendezvényen, amelynek az egyetem Tudástranszfer Központja adott otthont december 4-én, az aktív közreműködők foglalták össze a program bő másfél évtizedes tapasztalatait, amelyek alapján egyértelműek kimondható: a nemzetközi szinten is kivételes kezdeményezésnek a jövőben is folytatódnia kell.

Fotó: Országos Magyar Vadászati Védegylet

A megjelenteket – száznál is több embert, köztük mások mellett a vadászati érdekképviseletek munkatársait, a program vármegyei koordinátorait, illetve a vadászati hatóság képviselőit – házigazdaként prof. dr. Heltai Miklós, az Intézet igazgatója köszöntötte, egyben átadva prof. dr. Gyuricza Csaba, az egyetem rektorának, illetve az esemény védnökének üdvözletét is. Miután néhány szóval bemutatta az általa vezetett intézményt, annak főbb eredményeit az elmúlt évekből, hangsúlyozta a tudomány-gazdálkodás-hasznosítás hármas egységének fontosságát. A különböző érdekelt felek megfelelő együttműködésére jó példa a monitoring program.

Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke megnyitó beszédében tolmácsolta dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a konferencia fővédnökének üzenetét, miszerint a monitoring program folytatása a jövőben is feltétlenül szükséges. Felidézte a kezdeményezés másfél évtizeddel ezelőtti indulásának okait és körülményeit, amikor is az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, az így hazánkra is vonatkozó Madárvédelmi Irányelv rendelkezései miatt megszűnt az erdei szalonka tavaszi húzáskor történő vadászata. Az érdekképviseleti vezető megköszönte minden közreműködő – külön a jelenlévők – munkáját, amely révén az elhivatott magyar vadászoknak lehetőségük nyílik az erdei szalonka tavaszi elejtésére. Külön köszönetet mondott a program tudományos hátterének biztosításáért a kezdetekben bekapcsolódó Soproni Egyetem, illetve a monitoring ezen részét mindmáig koordináló MATE érintett munkatársainak. Hangsúlyozta: munkájuknak köszönhetően mostanra egy különösen értékes anyag gyűlt össze az erdei szalonkáról, amelyeknek hála meg lehet védeni az Európai Unió előtt a tavaszi elejtéseket, hiszen egyértelműen látszik: azok nem befolyásolják a faj állományát.

Az első előadást prof.dr. Csányi Sándor, az Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője tartotta, „A vadmadarakra való vadászat korlátai és a derogáció lehetőségei az Európai Unióban, különös tekintettel az erdei szalonka kérdéskörére” címmel. Miután ismertette a véleménye szerint számos bizonytalanságot      tartalmazó EU-s jogszabályi hátteret, rámutatott: Magyarországon az erdei szalonka tavaszi elejtése a Madárvédelmi Irányelv előírásaival összhangban oly módon történhet (tehát úgy vonatkozhat rá derogáció), ha nincs más megfelelő megoldás, az elejtés pedig szigorúan szabályozott feltételek mellett és szelektív alapon, kis számban történik. Alternatíva a hazai szakmai szervezetek álláspontja szerint nincs, lévén az őszi húzáson történő vadászat teljesen más körülményeket jelentene. A szabályozott feltételeket Magyarországon a jogszabályi környezet szavatolja, ami pedig a szelektivitást és a teríték nagyságágát illeti, ezen feltételek bizonyítását, igazolását szolgálja a tudományosan megalapozott monitoring program, amely biztosítja, hogy az elejtések ne veszélyeztessék az állományt, illetve ha a faj természetvédelmi helyzete kedvezőtlenül változik, be lehessen avatkozni. A professzor felhívta a figyelmet egy lehetőségre is: az Irányelv szövege azonos szinten említi az ökológiai, a tudományos és a kulturális követelmények különösen fontos figyelembevételét, amely utóbbi a tavaszi szalonkázás szempontjából az elsődleges szempont, amikor a hagyomány megőrzéséről van szó. Ezt az érvet jelentősen erősítené, ha a tavaszi szalonkavadászat felkerülne az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára (amelynek magyar elemei között szerepel a solymászat – a szerk.). A prof. dr. Csányi Sándor által javasolt cselekvési terv első lépéseként ezt a vadászati hagyományunkat fel kellene venni a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére (ebben 2010 óta szerepel a magyar solymászat, 2018 óta pedig a magyar vadászati hagyományok – a szerk.), amely munkába be lehetne vonni a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumot és a Vadászati Kulturális Egyesületet (VKE).

Dr. Buzgó József, a Védegylet országos programkoordinátora a monitoring program történetét foglalta össze a kezdetektől napjainkig. Felidézte, hogy a kezdeményezés elindításához általános összefogás alakult ki az érintett szervezetek – a Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a VKE, a Soproni (akkor még Nyugat-magyarországi) Egyetem, a MATE (akkor még Szent István Egyetem), valamint az érintett tárcák (a Földművelési és Vidékfejlesztési, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) – között. Kifejtve a derogáció részleteit, feltételeit és gyakorlati megvalósítását elmondta, hogy 2009-ben igen komoly feladatot jelentett a monitoringhálózat megtervezése. Bemutatta a program eddigi ciklusait, azok jelentőségét és sajátosságait is. Szólt egyebek között a rendszer finomhangolásairól és ezek okairól, a fejlesztésekről – így például a webes adatfeltöltő felület létrehozásáról –, az elejtéseket lehetővé tévő hatósági határozatok egységesítéséről. Megemlítette azt a GPS jeladós kutatást is, amelyet a Védegylet megbízásából, az Agrárminisztérium (AM) támogatásával végeznek a MATE kutatói a monitoring programtól függetlenül, de ahhoz szervezesen kapcsolódva. Az erdei szalonkák jelölése révén rengeteg új információt tudhattunk meg a faj vonulásáról (részletek a Védegylet honlapján, itt.) Ami a statisztikai adatokat illeti, dr. Buzgó József előadásából kiderült a többi között, hogy 2025-ben 546 vadgazdálkodási egység vett részt a monitoring programban, ezek területén 1366 standot jelöltek ki, amelyeken a vadászok 3243 mintát gyűjtöttek be. Ez utóbbi adat jelentősége, hogy tükrében jól látszik: a faj tavaszi becsült, egyébként stabil hazánkon átvonuló állományához képest (az elmúlt 15 év átlagában kb. 150-200 000 madár) az itt elejtett mennyiség elenyésző, így megfelel a kis számú hasznosítás feltételének.

Kovács Ferenc, az AM Vadgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője az államigazgatás szemszögéből mutatta be a programot. Miután részletesen ismertette az EU-s jogszabályi hátteret és annak hazai alkalmazását, bemutatta azt is, hogy a program során mely résztvevők között milyen kapcsolat van, kinek mik a feladatai. Külön szólt az Európai Bizottságnak (EB) évente leadott derogációs jelentésekről, azok összeállításának folyamatáról. Hangsúlyozta: ebben a vármegyei vadászati hatóságok a legfontosabb szereplők, ezért rendkívül fontos, hogy azok munkatársai pontos adatokat szolgáltassanak. A főosztályvezető aláhúzta: a program jövője a helyes adatszolgáltatáson múlik. Kitért arra is, hogy az EB felülvizsgálja a jelentéseket, és ha szükségesnek látja, kérdésekkel fordul Magyarországhoz, ezekre eddig mindig kielégítő válaszokkal tudtunk szolgálni.

Dr. Kemenszky Péter, a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy vármegyei Területi Szervezetének titkára a megyei koordinátorok szempontjából beszélt a programról. Mint elmondta, az erdei szalonka vadászatának megszűnése annak idején váratlanul érte a faj szerelemeseit, sőt az információhiány miatt felháborodás is követte a változást. Ebben a helyzetben a Védegylet lépett elő „mentőseregként”, kezdeményezve a monitoring programot. Felmerültek ugyan kezdeti anomáliák, de a rendszer kiheverte a gyermekbetegségeket. A szakember kiemelte azt is: a hálózat alapeleme az önkéntesség, amely pedig a szalonka, a szalonkázás iránti lelkesedésre épül. Nemcsak a résztvevő vadászok, de a koordinátorok is lelkes szalonkások. Az ilyen vadászok (megfogalmazása szerint: „szalonkaőrültek”) érdeme, hogy a program ennyi ideje sikeresen folytatódik, hiszen az ő munkájuk – a megfigyelés és a mintagyűjtés – révén keletkeznek a kiértékelhető adatok. Ezen munkára pedig szabadidejüket, saját anyagi forrásaikat fordítják. Külön is beszámolt a Somogy vármegyei munkáról és tapasztalatokról. Specialitásként említette meg, hogy évente tartanak egy értekezletet kimondottan a monitorzó vadászok részére, amely eseményen mindig hiánytalan a jelenlét. Ilyenkor minden fontosabb tudni- és tennivalót újra átvesznek a Védegylet, a MATE és a vármegyei vadászati hatóság képviselőinek közreműködésével.

A szalonkázás kulturális hátterével, történelmével, a magyar vadászok hagyományokban betöltött szerepével Feiszt Ottó, az Országos Magyar Vadászkamara korábbi elnöke, a Zalaerdő Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója ismertette meg a konferencia résztvevőit. Előadását szakkifejezésekkel, szak- és vadászirodalmi idézetekkel, sőt a madárhoz kapcsolódó, kultuszára utaló mondásokkal is tarkította. Elragadtatva írt a tündérmadár vadászatáról – a teljesség igénye nélkül.

Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!

marketing@agrojager.hu

+36703309131