Mezőgazdaság
Nehéz téma – az ólom: Rejtett veszély a természetre és az emberi egészségre
Az MME cikket közölt az ólom környezeti és egészségügyi hatásairól:
Nem érintünk gyakran olyan ügyeket, amelyek a természetvédelmet és azon belül a madarak védelmét közvetetten érintik, azonban az Európai Unióban egyre többet foglalkoznak egy súlyos témával, az ólommal. Mivel hazánkban is aktuális ez a tárgykör, a tények ismerete elengedhetetlen.
Ábra: MME
Az ólom rendkívül mérgező, nincs biztonságos szintje sem az emberek, sem az állatok, sem a környezet számára. Mégis évente több mint 44 000 tonna ólom kerül ki a természetbe az Európai Unió területén vadászati, sportlövészeti és horgászati tevékenységek révén. Bár az ólom használatát már rég betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben – hiszen az emberekre gyakorolt hatások közvetlenek és egyértelműek voltak ebben az esetben -, a természetben történő felhalmozódása továbbra is súlyos problémát jelent. A megoldás egyértelmű: az ólom teljes betiltása elengedhetetlen, és ezt mielőbb be kell vezetni. Két madárcsoport esetén régebb óta egyértelmű tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre az ólom toxikus hatásáról. Az egyik a táplálékláncban magasan elhelyezkedő ragadozómadarak, amelyeknél a biológiai felhalmozódás (akkumuláció) jelent veszélyt, valamint a vizes élőhelyeken táplálkozó récék, ludak, hattyúk és búvárok, amelyek tápláléknak nézik és elfogyasztják a vízben lévő ólomsöréteket és horgászati eredetű, elveszett ólmokat.
Mérgező, ólomból készült horgászsúlyok. Fénykép: Ruff tuff cream puff – MME
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)
2021 januárjában az EU törvénybe iktatta az ólomtartalmú sörétes lőszerek használatának tilalmát a vizes élőhelyeken és azok környékén. Ez egy nehéz küzdelem eredménye volt, amely során a legnagyobb természetvédelmi szervezetek több mint három évtizeden át kampányoltak az EU és a nemzeti szintű szabályozásért.
Ez ugyan egy fontos lépés volt a helyes irányba, az ólom betiltása a vizes élőhelyeken önmagában nem elég!
Az Európai Bizottság felismerte, hogy az ólom továbbra is jelentős kockázatot jelent, ezért felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), hogy dolgozzon ki egy átfogóbb korlátozási javaslatot az ólom használatára vonatkozóan. Ez magában foglalja az ólom szabadtéri lövészetben és horgászatban történő használatának és értékesítésének korlátozását.
Az ECHA az ólom vadászatban, sportlövészetben és horgászatban való használatának korlátozását javasolta. A javasolt korlátozás eredményeként a bevezetését követő 20 év alatt körülbelül 630 000 tonnával csökkenhet az ólomkibocsátás. Jelenleg az Európai Bizottság egy korlátozási javaslat kidolgozásán dolgozik, amelyet az uniós tagállamok, az Európai Tanács és az Európai Parlament fog megvitatni és felülvizsgálni.
Eljött az idő, hogy döntéshozóink egy mérgező anyagoktól mentes jövő mellett kötelezzék el magukat!
Az ólom környezeti és egészségügyi hatásai
Vad- és háziállatok veszélyben!
Évente 1 millió madár pusztul el ólommérgezés miatt Európában, köztük olyan ikonikus fajok, mint a parlagi sas, a szakállas saskeselyű és a rétisas.
Az ólomtartalmú horgászsúlyok és lövedékek a talajba és a vízbe kerülve felhalmozódhatnak, károsítva az ökoszisztémákat és a táplálékláncba továbbjutva állat- és emberegészségügyi kockázatot jelenthetnek.
Egy 2017-ben elpusztul 22 éves parlagi sas májában magas (7,28 mg/kg) ólom-koncentrációt találtak. Ez a mérgezés is felhívja a figyelmet arra, hogy a vadászatok következtében hatalmas mennyiségben természetbe kerülő, és a táplálékláncban feldúsuló ólomsörét mekkora környezeti kockázattal jár.
A Cambridge Egyetem és a Leibniz Intézet kutatásai szerint az ólommérgezés miatt kb. 55 000 ragadozómadár hiányzik az európai égboltról, mivel a vadászatok során megsebzett és nem begyűjtött tetemek és ólommal szennyezett zsákmány elfogyasztása halálos lehet számukra.
Emberi egészségügyi kockázatok
Az ólomtartalmú lőszerekkel elejtett vadakban található maradvány-ólomtartalom, illetve az ólomtartalmú lőszerek, ólomnehezékek vagy műcsalik otthoni készítése káros hatással lehet az emberi egészségre. Az ólomsörét madarak általi felvételével – annak zúzógyomorban történő kopásával – a madarak testében a felhalmozódott ólommennyiség megnövekszik, ezért fogyasztásuk komoly egészségügyi kockázattal járhat. A jelenlegi kibocsátásokat feltételezve a következő 20 év során megközelítőleg 876 000 tonna ólom kerül majd a környezetbe.
Az ólommal szennyezett vadhúsok fogyasztása a gyermekeket is érinti, a becslések szerint évente 1 millió gyermek van kitéve az ólommérgezés veszélyének Európában a vadon élő állatok húsának fogyasztása révén.
Ólommaradványok egy elejtett vadban. Fénykép: The Scavanger Hung – MME
Az ólom károsítja a gyermekek agyi fejlődését, növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus vesebetegség és a magas vérnyomás kockázatát, valamint termékenységi problémákat is okozhat.
A vadászat során elejtett állatokból származó ólomszennyezett húst nemcsak emberek, hanem háziállatok is elfogyasztják, így kutyák és macskák is veszélyben vannak.
A fokozatos és célzott tiltás a járható út
Bár az ólom teljes betiltása az egyetlen fenntartható megoldás, a konfliktusok minimalizálása és az érintett ágazatok – vadászat és horgászat – fokozatos átállásának biztosítása érdekében célszerű a tiltás ütemezett bevezetése. Az első lépéseket a legnagyobb környezeti kárt okozó területeken kell megtenni, miközben biztosítani kell az érintettek megfelelő tájékoztatását, az alternatív eszközök, módszerek bevezetését.
Az alábbiakban a leggyakrabban ismételt kérdésekre lehet választ találni. (A kérdésre kattintva lenyílik a válasz!)
Hogyan használják jelenleg az ólmot a vadászatban, sportlövészetben és horgászatban?
Az ólmot évszázadok óta használják különböző célokra nagy sűrűsége és viszonylagos puhasága miatt. Mivel azonban rendkívül mérgező, a felhasználása általában szigorúan szabályozott. Ennek ellenére az ólmot még mindig alkalmazzák vadászatban és sportlövészetben – például ólomsörét és ólomlövedék formájában –, valamint horgászfelszerelések részeként.
Becslések szerint ezekből a tevékenységekből évente több mint 44 000 tonna ólom kerül az EU környezetébe:
- 57% sportlövészetből,
- 32% vadászatból,
- 11% horgászatból.
Hogyan kerül az ólom a környezetbe vadászat, sportlövészet és horgászat során?
Ólomsörét
Egy ólomsörétes puskatöltény több száz apró sörétszemet tartalmazhat. A kilőtt söréteknek csak kis része találja el a célpontot, míg a többség szétszóródik a környezetben, ahol a vadon élő állatok lenyelhetik, vagy beszivároghat a talajba és a vízkészletekbe.
Ha egy sörétszem eltalál vagy megsebez egy állatot, de nem öli meg, az ólom az állat testében marad, amelyet ragadozók vagy dögevők elfogyaszthatnak, így a mérgezés továbbterjed és a ragadozókban, dögevőkben felhalmozódhat.
Sportlövészetben és nyílt lőtereken a sörétek nagy mennyiségben halmozódnak fel a talajban. A koncentrált ólomszennyezés kockázatai közé tartozik:
- vadállatok általi lenyelés,
- talajszennyezés és az ólom növények általi felvétele,
- vízszennyezés, amikor az ólom eső vagy talajvíz révén a vizekbe kerül.
Ólomlövedékek
Vadászati célú lövedékek esetén az ólom széttöredezik és szétszóródik az állat testében. Ha a tetem bizonyos részei – például a belsőségek – a természetben maradnak, azokat ragadozók és dögevők elfogyaszthatják, így az ólom továbbjut a táplálékláncban.
Céllövészet során az ólomlövedékek valamivel könnyebben visszanyerhetők, mint a szétszóródó sörétek, de a környezetszennyezés továbbra is jelentős problémát jelent, különösen, ha az ólom a vízrendszerekbe jut.
Horgászfelszerelés
Az ólomtartalmú horgászsúlyok gyakran elvesznek a használat során , így a vízimadarak és más állatok lenyelhetik őket, ami mérgezést okozhat.
Milyen hatásai vannak az ólom használatának a vadászatban, sportlövészetben és horgászatban?
Az ólom rendkívül mérgező és minden élő szervezetet érint. Nincs biztonságos szintje az emberi szervezetben, ezért már betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben. Ennek ellenére évente 44 000 tonna ólom kerül az EU környezetébe vadászatból, sportlövészetből és horgászatból.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által végzett vizsgálatok szerint tudományos konszenzus van az ólom káros hatásairól. Az ólom folyamatos felhalmozódása súlyos mérgezési kockázatot jelent az emberekre, a vadon élő állatokra, a haszonállatokra és az ökoszisztémákra.
Milyen hatásai vannak az ólom használatának a vadászatban, sportlövészetben és horgászatban?
Az ólom rendkívül mérgező és minden élő szervezetet érint. Nincs biztonságos szintje az emberi szervezetben, ezért már betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben. Ennek ellenére évente 44 000 tonna ólom kerül az EU környezetébe vadászatból, sportlövészetből és horgászatból.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által végzett vizsgálatok szerint tudományos konszenzus van az ólom káros hatásairól. Az ólom folyamatos felhalmozódása súlyos mérgezési kockázatot jelent az emberekre, a vadon élő állatokra, a haszonállatokra és az ökoszisztémákra.
Milyen hatásai vannak az ólomnak a vadon élő állatokra?
Az ólom mérgező minden vadállat számára.
- Évente 1 millió madár pusztul el ólommérgezésben Európában, köztük olyan ikonikus fajok, mint a szakállas saskeselyű, a parlagi sas és a rétisas.
- Számos emlős, például medvék, pockok, ragadozók és dögevők szintén veszélyeztetettek az ólomexpozíció miatt.
Az ólommérgezés két fő módon történhet:
- Elsődleges mérgezés – amikor egy állat közvetlenül ólmot fogyaszt a környezetéből, például a vízimadarak lenyelik az ólomsúlyokat, mert azokat kavicsnak vagy magvaknak hiszik.
- Másodlagos mérgezés – amikor egy állat ólomszennyezett növényzetet, vizet vagy másik állatot fogyaszt, amely ólmot tartalmaz.
Az ólommérgezés nemcsak a tömeges pusztulást okozza, hanem szenvedést is jelent az állatok számára. Gyengíti az immunrendszert, súlycsökkenést, viselkedési zavarokat és mozgáskoordinációs problémákat okoz. Ezáltal az állatok nehezebben találnak táplálékot, és nagyobb eséllyel válnak ragadozók áldozataivá vagy pusztulnak el más okokból.
Mivel az ólom a szaporodási és halálozási rátát is befolyásolja, populációs szinten is veszélyezteti a fajokat.
Milyen hatásai vannak az ólomnak az emberi egészségre?
A vadászatból származó hús fogyasztásával ólomrészecskék kerülhetnek az emberi szervezetbe. Az ólomlövedékek az állat testében széttöredeznek, és az ólom a főzés során is oldódhat a húsban.
A leginkább veszélyeztetett csoportok:
- Gyermekek – az ólom károsíthatja az agy fejlődését.
- Várandós nők – a magzati fejlődésre is súlyos hatással lehet.
- Rendszeresen vadhúst fogyasztók – például vadászok és családtagjaik.
Becslések szerint évente 1 millió gyermek van kitéve az ólommérgezés veszélyének vadhús fogyasztás révén – ez annyi, mintha egész Finnország vagy Szlovákia összes gyermeke érintett lenne.
A vadászok és sportlövészek belélegezhetik az ólomgőzöket és port lövés közben. Azok, akik saját lőszert vagy horgászsúlyokat öntenek, szintén belélegezhetik az olvadt ólom gőzeit.
Az ólom agykárosodást, szív- és érrendszeri betegségeket, krónikus vesebetegséget, magas vérnyomást és termékenységi problémákat okozhat.
Milyen hatásai vannak az ólomnak a haszonállatokra?
A haszonállatok – például szarvasmarhák és baromfik – ólommérgezést szenvedhetnek, ha olyan területen legelnek, ahol ólomsöréttel vadásztak. Az állatok ólomszemcséket vehetnek fel a földről, vagy szennyezett takarmányt fogyaszthatnak, ami egészségkárosodáshoz és gazdasági veszteségekhez vezethet.
Milyen hatással van az ólom a háziállatainkra?
Kutatások kimutatták, hogy háziállataink is ki vannak téve az ólommérgezés veszélyének, elsősorban a táplálékuk révén. Különösen veszélyes, ha a kutyatáp vadászatból származó húst vagy vadhús-maradékokat tartalmaz, mivel ezek kiugróan magas ólomszintet mutathatnak. Az ilyen táplálék akut és krónikus egészségügyi problémákhoz vezethet a kutyák és más háziállatok esetében.
Milyen hatással van az ólom a tágabb környezetre?
Az ólom kibocsátása hosszú távon szennyezi a talajt és a vizeket, különösen a lőterek környékén, ahol a csapadék miatt az ólom könnyen bejuthat a vízrendszerekbe, és így az élővilágot is veszélyeztetheti. Az idő előrehaladtával az ólom különböző kémiai és fizikai folyamatok révén lebomlik, bekerül a talajba és a növényekbe, majd a táplálékláncon keresztül tovább halmozódik.
Milyen előnyei vannak az ólom betiltásának?
Az ólom betiltása jelentős előnyökkel járna a társadalom számára:
- Megakadályozná az ólommérgezést és az ebből fakadó elhullásokat,
- Egészségesebb környezetet teremtene az emberek, a vadon élő állatok és a haszonállatok számára,
- Az orvosok, állatorvosok, tudósok, valamint a progresszív vadászok és horgászok egyaránt támogatják a váltást,
- A szabályozás elősegítené a stabil vállalkozói környezetet, előmozdítaná az ólommentes alternatívák elterjedését, és növelné a piacot az egészségesebb vadhús számára.
A sportlövészet esetében a szabályok módosítása javítaná a sportolók egészségét, miközben csökkentené a környezet szennyezését, ezzel megszüntetve a drága lőtértisztítási költségeket.
Egyszerűen fogalmazva: az ólommentes alternatívák mindenki érdekeit szolgálják – a vadászokét, a horgászokét és a természetvédőkét egyaránt.
Lehetséges egyáltalán az ólom betiltása?
Igen! Több ország már bizonyította, hogy az ólommentes átállás megvalósítható és sikeres.
- Dánia és Hollandia az 1990-es években betiltotta az ólomsörét használatát vadászatban, és a vadászati közösség azóta is virágzik.
- Dánia 2024-ben betiltja az ólomlövedékek használatát is!
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség (FACE) szerint a nem mérgező alternatívák hatékonyak és elérhető árúak. - Az EU már tett lépéseket: 2021-ben betiltotta az ólomsörét használatát a vizes élőhelyeken, most pedig a Bizottság egy szélesebb körű tilalmat javasol az ólom használatára a lőszerekben és a horgászfelszerelésekben.
Ez egy kulcsfontosságú lépés az ólom teljes és átfogó tilalma felé az Európai Unióban.
Milyen alternatívák léteznek az ólomlövedékek helyett?
Számos alternatíva érhető el, amelyek a legtöbb tűzfegyverrel kompatibilisek:
- Acél – a legelterjedtebb ólomsörét-alternatíva, mivel olcsó és könnyen beszerezhető.
- Bizmut és volfrám – további alternatívák a sörét helyettesítésére.
- Réz és sárgaréz – az ólomlövedékek helyettesítésére, mivel kevésbé fragmentálódnak becsapódáskor.
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség (FACE) útmutatást nyújt a megfelelő alternatívák kiválasztásához.
Biztonságosak az ólommentes alternatívák?
Minden lőszer – legyen az ólomtartalmú vagy nem mérgező – veszélyes lehet, ha nem megfelelően használják.
- Az ajánlások betartása mellett az ólommentes lőszerek ugyanolyan biztonságosan használhatók, mint az ólomalapúak.
- A környezet és a vadon élő állatok szempontjából az acélsörét, volfrám és bizmut-ón ötvözet szigorú teszteken ment keresztül, és Észak-Amerikában feltétel nélkül engedélyezték (Thomas et al. 2009).
- Az ólommentes alternatívákra való átállás csökkenti az emberi egészségügyi kockázatokat és megszünteti az ólom belélegzésének vagy fogyasztásának veszélyeit.
Összességében az ólommentes alternatívákra való átállás jobb egészséget és biztonságosabb környezetet eredményez mind a vadászok, sportlövők, mind a társadalom egésze számára.
Milyen alternatívák léteznek az ólomsúlyok helyett a horgászatban, és mennyire megvalósíthatók?
Az ólommentes horgászsúlyok használata védelmet nyújt a vízimadarak számára, és csökkenti a horgászokat és családjaikat érintő egészségügyi kockázatokat.
- Az ólomsúlyok helyettesítésére alkalmas biztonságos és megfizethető anyagok:
- ón, bizmut, acél, kerámia és volfrám.
- Belgiumban például a horgászboltokban a leggyakoribb alternatíva a volfrám.
- A természetes megoldások is elérhetők, például kövek vagy kavicsok, amelyek ingyenes és fenntartható lehetőséget kínálnak.
Használnak ólomtartalmú lőszereket az olimpián?
Igen.
Jelenleg mind a 15 olimpiai lövészeti versenyszám ólomtartalmú lőszert használ. Ez nemcsak egészségügyi és környezeti kockázatokat jelent, hanem ellentmond az olimpiai eszméknek, amelyek az egészséget és a fenntarthatóságot hangsúlyozzák.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) célja egy jobb világ építése a sporton keresztül, így a nem mérgező lőszerekre való áttérés lehetőséget adna arra, hogy az olimpiai sportágak igazodjanak ehhez a küldetéshez.
Ha továbbra is engedélyezik az ólom használatát a sportlövészetben, milyen intézkedések szükségesek?
Ha az ólom továbbra is engedélyezett marad a sportlövészetben, akkor szigorú környezetvédelmi előírások bevezetése szükséges:
- A lőtereknek hatékony ólomvisszanyerő rendszereket kell alkalmazniuk,
- Vízzáró akadályokat kell telepíteni, hogy az ólom ne kerülhessen a talajba,
- A szennyezett víz megfelelő kezelésére és ellenőrzésére van szükség.
Ezek rendkívül költséges intézkedések, ezért olcsóbb és fenntarthatóbb megoldás az ólommentes lőszerek használatára való áttérés.
Az ólom betiltása logikus lépés – miért nem történt meg mégis?
Jogos kérdés!
- Az ólmot évszázadok óta használják lőszerekben és horgászfelszerelésekben, és a hagyományok megszakítása kihívást jelenthet.
- A vadászok korábban is alkalmazkodtak a technológiai fejlődéshez – például az íjászatról áttértek a tűzfegyverekre –, ezért az ólommentes alternatívákra való váltás szintén könnyen kivitelezhető.
- Dánia példája bizonyítja, hogy az átállás nem rombolja a vadászközösségeket, hanem természetes fejlődési folyamat része lehet.
- A lőszergyártók ellenállása is szerepet játszik, mivel nem szívesen változtatnak a jelenlegi üzleti modelljükön.
- A változás azonban már elkezdődött:
- Dániában és Hollandiában már érvényben vannak szabályozások,
- Egyre nagyobb a kereslet az ólommentes alternatívák iránt,
- A gyártók már elkezdték fejleszteni és árusítani az ólommentes termékeket.
A szabályozás stabil alapot teremtene a gyártóknak a termelés bővítésére és az árak csökkentésére.
Mennyire sürgős az ólom betiltása?
További információ az ólom környezeti és természetvédelmi hatásairól a BirdLife Europe témával foglalkozó honlapján: https://banleadnow.com/
Forrás: MME
Mezőgazdaság
A törvényt kijátszva akarta megszerezni a termőföldet
Három férfi a jogszabályok megkerülésével akarta átjátszani egy földterület tulajdonjogát.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A Ceglédi Járási Ügyészség mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése miatt emelt vádat három férfival szemben, akik a jogszabályok megkerülésével akarták átjátszani egy földterület tulajdonjogát.
A vádirat szerint a Cegléd közeli településen élő egyik férfi rendelkezett egy jelzálogjoggal és végrehajtási joggal terhelt, szántó művelési ágú, mezőgazdasági hasznosítású, budapesti külterületi földterülettel. A férfit felkereste a másik vádlott, hogy megvásárolná a földterületet. A két vádlott megállapodott az adásvételben és az eladó kifizette a kialkudott vételárat. A két férfi ekkor kereste fel a bűnügy harmadik vádlottját, egy budapesti ügyvédet.
A fénykép illusztráció. Fotó: Ügyészség
Az ügyvéd hamisan szerződésbe foglalta, hogy a tulajdonostól a másik férfi elbirtokolta a földterületet, mert azt már több mint tizenöt éve ő használja. A tulajdonszerzés hamis jogcímének feltüntetése a földforgalmi törvény tilalmainak, korlátozásainak kijátszását célozta. Az elbirtoklási eljárásban ugyanis nem érvényesülnek az elővásárlási jogra és a helyi földbizottság állásfoglalásának beszerzésére vonatkozó szabályok.
Az ügyvéd a hamis szerződést jóváhagyásra benyújtotta a kormányhivatalba, azonban a földügyi igazgatási szerv a hatósági jóváhagyást megtagadta. A Ceglédi Járási Ügyészség a három férfit mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének bűntettével vádolja.
A vádlottak bűnösségéről a Ceglédi Járásbíróság fog dönteni.
Forrás: Ügyészség
Mezőgazdaság
Lézeres gyomirtás: prototípusoktól a kereskedelmi megoldásokig
A vegyszerszermentes gyomszabályozáshoz használt lézertechnológia dinamikusan fejlődik,
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A vegyszerszermentes gyomszabályozáshoz használt lézertechnológia dinamikusan fejlődik, a gyártók részéről gyors előrelépés tapasztalható. Számos, 1-2 éve bemutatott kísérleti modell és prototípus már megvásárolható.
Fotó: NAK
Míg 2 évvel ezelőtt mindössze egy gyártó forgalmazott lézeres gyomirtót, ma már legalább 8 gyártó termékei elérhetők, és ezek közül a legtöbb vállalkozás még ebben az évben tud szállítani. Az alábbiakban 8, már kereskedelmi forgalomban elérhető lézeres gyomírtó meghatározó technológiai paramétereit szeretnénk összefoglalni, összehasonlíthatóvá téve az egyes modelleket.
Piackész agrárinnováció: kereskedelmi forgalomban kapható lézeres gyomírtók
Bár már az 1990-es évek elejétől kísérleteznek a lézeres gyomszabályozási technológiákkal, a termelői és a gépforgalmazói igényekre alapozva csak az elmúlt években terelődött erősen a kutatások és a fejlesztések fókuszába.
A Carbon Robotics által gyártott LaserWeeder a világ első kereskedelmi forgalmú, traktorvontatású lézeres gyomirtó berendezéseként 2022. februárjában jelent meg a piacon. Ma már számos gép működik Európában, Észak Amerikában és Ausztráliában. Piacra lépése óta a Carbon Robotics már kétszer váltott technológiát. A fejlesztők 3 évvel ezelőtt az autonóm mezőgazdasági robotról egy traktorra rögzíthető modellre váltottak, tavaly pedig egy másik típusú lézertechnológiára. A második generációs gép, a LaserWeeder G2 nemcsak optikailag tér el gyökeresen az első generációtól (G1). A gyártó a CO₂-lézerekről áttért az infravörös diódalézerekre. Ennek oka, hogy a fejlesztői tapasztalat szerint a diódalézerek nagyobb teljesítményűek, emellett robusztusabbak: a CO₂-lézerek üvegcsövei sérülékenyek voltak és amortizálódtak a használat során, ami a csövek korai cseréjét tette szükségessé.
A LaserWeeder piacra lépése óta eltelt 3 év alatt számos fejlesztés és prototípus tesztelése került lezárás közeli szakaszba, illetve fejeződött be sikeresen. Ennek megfelelően több gépgyártó kínálatában megjelentek a lézeres gyomírtók. Így pl. a német Digital Workbench idén kezdi meg a gyomirtó lézer moduljai tesztelését, amellyel a tervek szerint 2026 végére szeretne piacra lépni. A Nature Robots, egy másik német mezőgazdasági robotgyártó lézeres gyomírtó modulja szintén az utolsó tesztfázisban van, ugyanez vonatkozik a holland Luxeed Roboticsra is. A görög Terra Robotics új, traktorra szerelhető lézeres gyomirtója ezzel szemben már kapható 2, 3 vagy 4 modullal, mindegyik 2 lézerrel. A 3 modullal rendelkező változat ára 250 000–300 000 euró lesz.
A jelenleg már kereskedelmi forgalomban elérhető lézeres gyomírtók meghatározó technológiai paramétereit összefoglaló és az összehasonlíthatóságot megkönnyítő táblázatokat tartalmazó tájékoztató IDE KATTINTVA olvasható.
Forrás: Dr. Kozak Anita – NAK
Mezőgazdaság
Fokozott madárinfluenza-kockázat
Az időjárás enyhülésének hatására a vadmadarak szétszóródtak és országszerte nagy kockázatot jelentnek baromfiállományokra.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Az időjárás enyhülésének hatására a vadmadarak szétszóródtak és országszerte nagy kockázatot jelentnek baromfiállományainkra. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a baromfitartók figyelmét a megelőző járványügyi intézkedéseket maradéktalan betartásának fontosságára. A betegség jelentkezésének és tovább terjedésének megelőzése a teljes baromfi ágazat szempontjából kulcsfontosságú. A Nébih kéri az érintettek felelős együttműködését a betegség elleni védekezésben.
Fotó: NÉBIH
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a tél végi, februári enyhébb időjárás fokozott madárinfluenza járványügyi kockázatot jelent. Ennek oka, hogy az enyhébb, csapadékosabb időjárás kedvez a vírus környezeti fennmaradásának, így az hosszabb ideig fertőzőképes marad. Ezzel párhuzamosan, a téli hideg időszakban a madarak a természetes vizeink befagyása, valamint az élelemhiány következtében összetömörültek, ami kedvezett a betegség telelő állományokon belüli intenzívebb terjedésének. Az időjárás enyhülésének hatására a vadmadarak szétszóródtak hazánkban és országszerte nagy kockázatot jelentnek a potenciális fertőzött vadon élő madarak baromfiállományainkra.
Ebben az időszakban különösen fontos a baromfiállományok védelme és az állomány vadmadarakkal – közvetlen vagy közvetett módon – érintkezésének megakadályozása. A járványvédelmi intézkedések maradéktalan betartása, valamint a takarmány, alom és az ivóvíz megfelelő védelme elengedhetetlen. A zárt tartás jelentősen csökkenti a kockázatot. Fontos az állattartók és állatorvosok ébersége, valamint gyanú esetén a gyors mintaküldés és az ilyenkor szokásos protokollok betartása.
A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk, elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
Duna-Ipoly Nemzeti Park: Összefogás a fekete galagonyáért
KITEKINTŐ: Spanyolország- További afrikai sertéspestis-eseteket jelent vadon élő vaddisznókban
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa
Egy téli vadászat Visegrádon – A 61. Orvoshajtás
Az énekes rigó az idei év madara
Februári meglepetés
Szigorú ellenőrzések és zéró tolerancia az illegális agancsozók ellen
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
A törvényt kijátszva akarta megszerezni a termőföldet
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
Kotorják a biharugrai Zöldhalmi tavat – GALÉRIA
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
