Vadászat
Küldöttközgyűlés – újrahangolás
Átalakul a vadászkamara vadgazdálkodást támogató pályázati rendszere
Átalakul a vadászkamara vadgazdálkodást támogató pályázati rendszere és a szervezet forrásainak elosztását meghatározó feladatarányos finanszírozási rendszer – egyebek mellett erről döntött a kamara rendes éves küldöttközgyűlése, amelyre idén március 27-én, a Gödöllői Királyi Kastélyban került sor.
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer
A 2017-ben létrehozott Országos Vadgazdálkodási Alap, amely révén a Vadászkamara összességében több mint 3 milliárd forint támogatást biztosított a vadgazdákodási ágazatnak, az évek során kisebb-nagyobb módosításokon esett át. Mostanra azonban megértek a koncepcionális változások is: az országos pályázati alap helyett az erre elkülönített forrásokat a vármegyei területi szervezetek kezelhetik a következő pályázati évtől. A Vadgazdálkodási Alapot a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer váltja, amelyből a korábbi vadgazdálkodási célokon kívül a hivatásos vadászokat támogató programok is megvalósulhatnak.
Dr. Jámbor László, a kamara elnöke kifejtette: az új rendszerben a vadászatra jogosultak vármegyei száma jelentené a vármegyei pénzügyi keret alapját, vármegyénként történne a pályáztatás. A korábbi statisztikák alapján csak három vármegye jogosultjai pályáznának kisebb összegű forrásra, mint eddig. Ezt a későbbi tapasztalatok – a forrást meghaladó igények – tükrében akár orvosolni is lehet majd. Az elnök ezzel együtt kiemelte: a Területi Szervezetek felelőssége immár nagyobb lesz, hisz a vármegyei forrás felosztásáról, célokról az Elnökség által megalkotandó szabályzat adta keretrendszeren belül, de a jövőben önállóan döntenek. A pályázati rendszer átalakítását elsöprő többséggel támogatták a küldöttek. A változásokról részletesen itt olvasható tájékoztatás.
Feladatarányos finanszírozás
Változott a kamara bevételeinek a központ és a vármegyei Területi Szervezetek közötti megosztását szabályozó feladatarányos finanszírozás rendszere is. Dr. Jámbor László emlékeztetett: a három fő bevételi forrás – a vadászjegyek és a külföldiek vadászati engedélyeinek díja, illetve a tagdíj összegén a folyó vadászati évre nem változtatott az erre 2023 decemberében jogszabályban feljogosított érdekképviselet. A konkrét, befolyó bevételek érdemi változására így nem kell számítani 2024-hez képest. Ily módon a kamara ezekben az esztendőkben összesen mintegy évi 2,95 milliárd forintból gazdálkodhat.
Az újonnan kialakított, és az Elnökség által korábban jóváhagyott finanszírozási struktúrában a tagdíj a továbbiakban is 100%-ban a területi szervezeteknél marad, míg a vadászati engedélyek teljes bevétele a központhoz kerül. Utóbbi oka, hogy az engedélyek a vadászati turizmustól függenek, és potenciálisan kiszámíthatatlanabbak, a központ pedig jobban le tudja reagálni az évközben kiegyenlítetlen módon érkező bevételeket.
Ami változott, az a vadászjegyekből befolyó díjak elosztása. Korábban ez sávos alapon történt, a vadászok száma alapján, ami azonban anomáliákhoz vezetett: amennyiben egy vármegye vadászlétszáma csak minimálisan lépte át a sávhatárt akár felfelé, akár lefelé, jóval több vagy éppen jóval kevesebb finanszírozást kapott, mint más, az adott kategóriába tartozó Területi Szervezetek. Ennek kiküszöbölésére a jövőben minden szervezet 45 millió forintot tarthat meg a vadászjegybevételből, mint működési hozzájárulást, a fennmaradó részből pedig vadászonként 6000 (a Főváros és Pest vármegyei szervezet esetében 3500) forintot.
Ily módon a feladatarányos finanszírozás jóval egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb lesz, ugyanakkor minden Területi Szervezet több bevételhez jut, mint eddig. Összesen mintegy 170 millió forinttal több forrás oszlik el közöttük, mint tavaly.
Ami a központ költségvetését illeti, a források – a működési költségeken túl – továbbra is az Alapszabályban meghatározott célokat szolgálják. Ezek közül külön is érdemes kiemelni a vadgazdálkodás támogatását – immár a Vadgazdálkodási Alapot váltó Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretében –, valamint a Kiemelt Kamarai Célok finanszírozását („Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program, vadgazdálkodási kutatások, Országos Vadásznap és a hivatásos vadászok munkafeltételeinek, helyzetének javítása).

Fotó: OMVK
Egyebek
Több ponton változott a szervezet Alapszabálya, a vonatkozó napirendi pont előterjesztője dr. Kovács Sándor sportvadász alelnök volt, aki a szavazást is lebonyolította. A módosítások jelentős része a pályázati rendszer átalakításával függött össze. Emellett a jövőre esedékes tisztújításhoz, a küldöttközgyűlésekhez, a jegyzőkönyvvezetéshez, a küldötti mandátumokhoz kapcsoló pontosításokról is döntés született.
A 2026-os küldöttközgyűlésen tisztújításra is sor kerül. Ennek előkészítése el is kezdődött. Miként dr. Jámbor László emlékeztetett, már a két megelőző tisztújítás alkalmával is egy évvel korábban megválasztották a Jelölőbizottságot, hogy a jelölésre valódi idő álljon rendelkezésre. A testület elnökének Szalai Árpádot, a kamara Komárom-Esztergom vármegyei Területi Szervezetének elnökét, míg tagjainak Hrabovszki Jánost, a Békés, illetve Polónyi Györgyöt, a Heves vármegyei területi szervezet elnökét választották meg.
A küldöttek a fentieken túl elfogadták a szervezet központjának 2024-es tevékenységéről, illetve gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint a 2025-ös költségvetést is.
Az „egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter főtitkár a többi között a szervezet országos eseményeiről tájékoztatott: a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyéről, amelyet idén Csongrád-Csanád vármegyében, Ópusztaszeren rendeznek június 18-19-én, az Országos Vadásznapról, amelyet október 17-19-én tartanak a Győr-Moson-Sopron vármegyei Göbös-majorban, valamint az idei – nemzetközi – vizsla Főversenyről, amelyre Vásárosnaményban kerül sor október 17-19-én.
Az ülés zárásaként dr. Jámbor László megköszönte a küldöttek munkáját, amelyet a jövőre záruló választási ciklus alatt végeztek. Az idén esedékes vármegyei tisztújítások kapcsán kérte: az egyes pozíciókra történő jelölések, illetve a választások során a szokottnál is jobban tartsák szem előtt a szakmai felkészültséget, az agilitást, lévén a következő évek – már csak a vármegyei szinten működő pályázati rendszer miatt is – feltétlenül rátermett és proaktív hozzáállást követelnek majd meg az érdekképviselettől.
A vadászkamara küldöttközgyűléseinek összes anyaga évekre visszamenőleg elérhető honlapunkon ide kattintva.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Már mobilalkalmazáson is rögzíthetik a szakértők az amerikai szőlőkabóca észleléseket
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos Károsító-monitoring rendszere új funkcióval bővült.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos Károsító-monitoring rendszere új funkcióval bővült. Mostantól a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) betegség terjesztésért felelős amerikai szőlőkabóca előfordulási adatai és fejlődési alakjai már Android alapú mobilalkalmazáson keresztül is bejelenthetőek. A fejlesztés révén a szakemberek a terepi észleléseket közvetlenül, azonnal rögzíthetik a rendszerben.

Fotó: NÉBIH
Az amerikai szőlőkabóca a szőlő aranyszínű sárgaság betegség fő terjesztője. A károsító elleni védekezés megfelelő időzítése kulcsfontosságú a betegség terjedésének megakadályozásában. Már az L2-L3-es lárvastádiumtól indokolt lehet a rovarölő szeres védekezés, az L3-as fejlettségű lárvák akár a fitoplazma terjesztésére is képesek. A hatékony növényvédelmi beavatkozásokhoz elengedhetetlenek a naprakész információk, amiben jelentős segítséget nyújtanak a Nébih országos Károsító-monitoring rendszerében rögzített szemleadatok. A felületre a következő szervezetek szakemberei tölthetnek fel adatokat: a kormányhivatalok, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a kutatóintézetek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A rendszer új, kiegészítő elemeként a napokban élesített mobilalkalmazás lehetővé teszi, hogy a terepen dolgozó szakemberek azonnal rögzítsék a szemlék tapasztalatait. Az applikációba belépni kizárólag a webes felületen regisztrált és jóváhagyott felhasználók tudnak. Ezáltal a szőlősgazdák a legfrissebb adatok alapján tervezhetik a növényvédelmi kezeléseket. Az Android alapú applikáció használatával tehát a szakértők hozzájárulnak a gyorsabb információátadáshoz, a hatékonyabb előrejelzéshez és a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma elleni eredményesebb védekezéshez.
Forrás: NÉBIH
Tudomány
KITEKINTŐ: Szerbia – Bemutatták a „Hunting Dictionary” mobilalkalmazást
Ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re a Hunting Dictionary, az Erasmus+ SHUNTDIEM projekt többnyelvű vadászati és vadászati turisztikai szótáralkalmazása.
A digitalizáció és a nemzetközi együttműködés egyre fontosabb szerepet játszik a vadászat és a vadászati turizmus fejlődésében. Ennek szellemében, az Erasmus+ SHUNTDIEM projekt keretében fejlesztették ki a Hunting Dictionary mobilalkalmazást, amely egy egyedülálló, többnyelvű szótár vadászok, hallgatók, szakemberek, turisztikai dolgozók, valamint mindazok számára, akik vadászattal, vadgazdálkodással és vadászati turizmussal foglalkoznak – tájékoztatták az Agro Jagert Szerbiában.

Dr. Milosava Matejevic PhD, a Novi Sadi Egyetem docense, aki felvállalta és irányítja a Szerb Vadászszövetségen belül a fiatalok edukálásást. Fotó: Agro Jager
Ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re
Az alkalmazás immár hivatalosan is ingyenesen letölthető Android- és iOS-eszközökre. A felhasználók gyorsan és egyszerűen hozzáférhetnek a vadászat és a vadászati turizmus szakterminológiájához, akár irodában, tanteremben vagy éppen terepen tartózkodnak.
Nemzetközi együttműködésben készült
Az alkalmazás tartalma a SHUNTDIEM projektben részt vevő partnerintézmények együttműködésével jött létre: a prágai Erdészeti Kar, az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kara – Földrajzi, Turisztikai és Szállodaipari Tanszék –, a zágrábi Agrártudományi Kar, valamint a szaloniki Erdészeti Kar közreműködésével.
Törődjön kedvencével! Kattintson a képre és ismerje meg a legújabb termékeket!
Széles körű vadászati szakterminológia
Az alkalmazás alapját egy többnyelvű szótár képezi, amely a vadászat és a vadászati turizmus szempontjából számos fontos szakterület terminológiáját foglalja magában.
A felhasználók olyan kifejezéseket találhatnak benne, amelyek a vadfajokra, élőhelyekre és tájakra, fegyverekre és vadászati biztonságra, vadászati módokra, vadászati felszerelésekre és ruházatra, vadászkutyákra, trófeákra, vadászati létesítményekre, vadgazdálkodásra és jogszabályi előírásokra, valamint az utazásra és a vadászati turizmusra vonatkoznak.
Nyolc nyelven érhető el
Jelenleg az alkalmazásban nyolc nyelven érhetők el fordítások: angolul, németül, csehül, szerbül, horvátul, görögül, magyarul és finnül.
Az angol nyelv szolgál a kifejezések keresésének és fordításának alapjául, a következő időszakban pedig a tartalom további bővítését és új nyelvek bevonását tervezik.

A nyolc nyelvű szótár letöltve, internet kapcsolat nélkül is működik!
Internetkapcsolat nélkül is használható
Dr. Milosava Matejević, a szerb projektcsapat vezetője szerint az alkalmazás egyik legjelentősebb előnye, hogy internetkapcsolat nélkül is használható.
A letöltést követően a felhasználók a szótárhoz olyan területeken is hozzáférhetnek, ahol nincs mobilhálózati jel. Ez különösen fontos a vadászterületeken, erdőségekben és más távoli terepeken való tartózkodás során.
Ez a funkció megbízható társsá teszi az alkalmazást nemcsak a vadászati tevékenységek során, hanem az oktatásban, a szakmai továbbképzésben és a nemzetközi együttműködésekben is.
Megbízható ablakot keres Novi Sad környékén? Kattintson a képre és nézze meg az Instagramon a cég munkáit!
A SHUNTDIEM projekt egyik fontos eredménye
A „Hunting Dictionary” mobilalkalmazás fejlesztése a SHUNTDIEM projekt egyik legjelentősebb eredménye. A projekt célja az oktatás, a digitális készségek és a nemzetközi együttműködés fejlesztése a vadászati turizmus területén.
Azáltal, hogy megkönnyíti a szakterminológia megértését és hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé a különböző országokból érkező felhasználók között, ez az eszköz hozzájárul a fenntartható vadászati turizmus fejlődéséhez, a tudásmegosztáshoz és a szakmai kapcsolatok európai szintű erősítéséhez.

Érdemes a Play Áruházban véleményezni az alkalmazást, hiszen a fejlesztők folyamatosan frissítik és javítják az alkalmazást.
Folyamatos fejlesztés várható
A projekt mögött álló csapat a jövőben is folytatja az alkalmazás fejlesztését: frissíti a tartalmakat, új kifejezéseket és nyelveket ad hozzá, valamint figyelembe veszi a felhasználók javaslatait és tapasztalatait.
Többnyelvű vadászati szótár a zsebben
Töltse le a Hunting Dictionary alkalmazást, és vigye magával a többnyelvű vadászati szótárat – bárhová is vezesse útja, tanulmányai vagy vadászati tevékenységei.
Dejan Dzakula
Lov i jos ponesto & Agro Jager News

Kattintson a képre és töltse le telefonjára, tablettjéra az alkalmazást és kommunikáljon bátran idegen nyelvterületen is.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Románia – Orvvadászat gyanúja merült fel a sportvadász egyesület vezetője ellen
Orvvadászat gyanúja miatt indított nyomozást az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság
Rendőrségi ellenőrzés során vaddisznóhúst találtak abban az autóban, amelyben Nicolae Deme, az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS) igazgatója is utazott – erősítette meg az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság.
A kisjenői rendőrök a DN 79A jelzésű országúton, Nagypél térségében állítottak meg egy járművet, amelyben egy 65 éves sofőr és egy 68 éves utas (utóbbi az AJVPS vezetője) tartózkodott. A jármű átvizsgálásakor két vaddisznótól származó hús került elő, amelyet a hatóságok lefoglaltak és a megyei állategészségügyi igazgatósághoz szállítottak vizsgálatra.

A fénykép illusztráció. Fotó: Orbán Orsolya – Krónika
A rendőrség közlése szerint a hús eredetét elemzik, és az eredmények függvényében döntenek a szükséges jogi lépésekről. Deme megerősítette, hogy a hús a járműben volt, de tagadta, hogy bármilyen vadászaton részt vett volna.
„A hús egy magyarországi, Balaton környéki vadásztársaságtól származik. Látogatóban voltunk, és a sofőrt megkérték, hogy hazafelé vigye el a húst egy békési személynek. Mivel nem találtunk senkit otthon, visszajöttünk Romániába, ahol a rendőrök megállítottak. A hús szállítási dokumentumai a sofőr nevére szóltak. Nem vadásztunk, és nem volt nálunk fegyver” – mondta az AJVPS igazgatója.
A rendőrség egyelőre nem közölte, milyen bűncselekmény gyanújával folyik az eljárás. Nicolae Deme 36 éve vezeti az AJVPS-t, előtte tíz évig vadászati technikusként dolgozott – összesen 46 éves szakmai múlttal rendelkezik a szervezetben.
Forrás: Pataky Lehel Zsolt – Krónika
Fotó: Orbán Orsolya – Krónika







