Vadászat
Küldöttközgyűlés – újrahangolás
Átalakul a vadászkamara vadgazdálkodást támogató pályázati rendszere
Átalakul a vadászkamara vadgazdálkodást támogató pályázati rendszere és a szervezet forrásainak elosztását meghatározó feladatarányos finanszírozási rendszer – egyebek mellett erről döntött a kamara rendes éves küldöttközgyűlése, amelyre idén március 27-én, a Gödöllői Királyi Kastélyban került sor.
Fotó: OMVK
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer
A 2017-ben létrehozott Országos Vadgazdálkodási Alap, amely révén a Vadászkamara összességében több mint 3 milliárd forint támogatást biztosított a vadgazdákodási ágazatnak, az évek során kisebb-nagyobb módosításokon esett át. Mostanra azonban megértek a koncepcionális változások is: az országos pályázati alap helyett az erre elkülönített forrásokat a vármegyei területi szervezetek kezelhetik a következő pályázati évtől. A Vadgazdálkodási Alapot a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer váltja, amelyből a korábbi vadgazdálkodási célokon kívül a hivatásos vadászokat támogató programok is megvalósulhatnak.
Dr. Jámbor László, a kamara elnöke kifejtette: az új rendszerben a vadászatra jogosultak vármegyei száma jelentené a vármegyei pénzügyi keret alapját, vármegyénként történne a pályáztatás. A korábbi statisztikák alapján csak három vármegye jogosultjai pályáznának kisebb összegű forrásra, mint eddig. Ezt a későbbi tapasztalatok – a forrást meghaladó igények – tükrében akár orvosolni is lehet majd. Az elnök ezzel együtt kiemelte: a Területi Szervezetek felelőssége immár nagyobb lesz, hisz a vármegyei forrás felosztásáról, célokról az Elnökség által megalkotandó szabályzat adta keretrendszeren belül, de a jövőben önállóan döntenek. A pályázati rendszer átalakítását elsöprő többséggel támogatták a küldöttek. A változásokról részletesen itt olvasható tájékoztatás.
Feladatarányos finanszírozás
A nyúlsíró sípot a fényképre kattintva lehet elérni!
Változott a kamara bevételeinek a központ és a vármegyei Területi Szervezetek közötti megosztását szabályozó feladatarányos finanszírozás rendszere is. Dr. Jámbor László emlékeztetett: a három fő bevételi forrás – a vadászjegyek és a külföldiek vadászati engedélyeinek díja, illetve a tagdíj összegén a folyó vadászati évre nem változtatott az erre 2023 decemberében jogszabályban feljogosított érdekképviselet. A konkrét, befolyó bevételek érdemi változására így nem kell számítani 2024-hez képest. Ily módon a kamara ezekben az esztendőkben összesen mintegy évi 2,95 milliárd forintból gazdálkodhat.
Az újonnan kialakított, és az Elnökség által korábban jóváhagyott finanszírozási struktúrában a tagdíj a továbbiakban is 100%-ban a területi szervezeteknél marad, míg a vadászati engedélyek teljes bevétele a központhoz kerül. Utóbbi oka, hogy az engedélyek a vadászati turizmustól függenek, és potenciálisan kiszámíthatatlanabbak, a központ pedig jobban le tudja reagálni az évközben kiegyenlítetlen módon érkező bevételeket.
Ami változott, az a vadászjegyekből befolyó díjak elosztása. Korábban ez sávos alapon történt, a vadászok száma alapján, ami azonban anomáliákhoz vezetett: amennyiben egy vármegye vadászlétszáma csak minimálisan lépte át a sávhatárt akár felfelé, akár lefelé, jóval több vagy éppen jóval kevesebb finanszírozást kapott, mint más, az adott kategóriába tartozó Területi Szervezetek. Ennek kiküszöbölésére a jövőben minden szervezet 45 millió forintot tarthat meg a vadászjegybevételből, mint működési hozzájárulást, a fennmaradó részből pedig vadászonként 6000 (a Főváros és Pest vármegyei szervezet esetében 3500) forintot.
Ily módon a feladatarányos finanszírozás jóval egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb lesz, ugyanakkor minden Területi Szervezet több bevételhez jut, mint eddig. Összesen mintegy 170 millió forinttal több forrás oszlik el közöttük, mint tavaly.
Ami a központ költségvetését illeti, a források – a működési költségeken túl – továbbra is az Alapszabályban meghatározott célokat szolgálják. Ezek közül külön is érdemes kiemelni a vadgazdálkodás támogatását – immár a Vadgazdálkodási Alapot váltó Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretében –, valamint a Kiemelt Kamarai Célok finanszírozását („Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program, vadgazdálkodási kutatások, Országos Vadásznap és a hivatásos vadászok munkafeltételeinek, helyzetének javítása).
Fotó: OMVK
Egyebek
Több ponton változott a szervezet Alapszabálya, a vonatkozó napirendi pont előterjesztője dr. Kovács Sándor sportvadász alelnök volt, aki a szavazást is lebonyolította. A módosítások jelentős része a pályázati rendszer átalakításával függött össze. Emellett a jövőre esedékes tisztújításhoz, a küldöttközgyűlésekhez, a jegyzőkönyvvezetéshez, a küldötti mandátumokhoz kapcsoló pontosításokról is döntés született.
A 2026-os küldöttközgyűlésen tisztújításra is sor kerül. Ennek előkészítése el is kezdődött. Miként dr. Jámbor László emlékeztetett, már a két megelőző tisztújítás alkalmával is egy évvel korábban megválasztották a Jelölőbizottságot, hogy a jelölésre valódi idő álljon rendelkezésre. A testület elnökének Szalai Árpádot, a kamara Komárom-Esztergom vármegyei Területi Szervezetének elnökét, míg tagjainak Hrabovszki Jánost, a Békés, illetve Polónyi Györgyöt, a Heves vármegyei területi szervezet elnökét választották meg.
A küldöttek a fentieken túl elfogadták a szervezet központjának 2024-es tevékenységéről, illetve gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint a 2025-ös költségvetést is.
Az „egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter főtitkár a többi között a szervezet országos eseményeiről tájékoztatott: a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyéről, amelyet idén Csongrád-Csanád vármegyében, Ópusztaszeren rendeznek június 18-19-én, az Országos Vadásznapról, amelyet október 17-19-én tartanak a Győr-Moson-Sopron vármegyei Göbös-majorban, valamint az idei – nemzetközi – vizsla Főversenyről, amelyre Vásárosnaményban kerül sor október 17-19-én.
Az ülés zárásaként dr. Jámbor László megköszönte a küldöttek munkáját, amelyet a jövőre záruló választási ciklus alatt végeztek. Az idén esedékes vármegyei tisztújítások kapcsán kérte: az egyes pozíciókra történő jelölések, illetve a választások során a szokottnál is jobban tartsák szem előtt a szakmai felkészültséget, az agilitást, lévén a következő évek – már csak a vármegyei szinten működő pályázati rendszer miatt is – feltétlenül rátermett és proaktív hozzáállást követelnek majd meg az érdekképviselettől.
A vadászkamara küldöttközgyűléseinek összes anyaga évekre visszamenőleg elérhető honlapunkon ide kattintva.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Magyar vizslát mentettek a katasztrófavédelem munkatársai Büsüben
Délelőtt érkezett a segélykérő hívás, ugyanis gyerekek bukkantak egy elhagyatott területen lévő kút mélyén rekedt kutyára a Somogy vármegyei Büsüben – tájékoztatott a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága.
15 méter mély kútba zuhant egy magyar vizsla Büsüben. Gyerekek találták meg. Fotó: Kaposvári Hivatásos tüzoltó-parancsnokság
Pár napja már keresték gazdái a magyar vizslát, végül gyerekek találtak rá a szomszéd telkén. A kutya szorul helyzetében egy gazzal benőtt, fedetlen kút mélyén várta megmentőit.
További vadászati hírekért látogasson el a Vadászati rovatunkba! Kattintson a képre!
A kaposvári hivatásos tűzoltók mentőkötéllel leengedték egyik társukat a mintegy 15 méteres kútba, aki a barátságos állatot ölbe vette és végül így húzták őket fel. Szerencsére a kutyának nem esett baja zuhanás közben!
Forrás:
Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Dél-Afrika – A Sziklaművészeti Kutatóintézet
Dr. Sam Challis a Witwatersrand Egyetem Sziklaművészeti Kutatóintézet (RARI) vezetője és vezető kutatója David Pearce professzor, Dr. Catherine Namono és David Lewis-Williams professzor, emeritus professzor mellett a RARI elkötelezett a dél-afrikai sziklaművészeti örökség felfedezése és védelme mellett. Dr. Sam Challis és Dr. Catherine Namono egyaránt a Rock Art Network tagjai. Az Intézet arra törekszik, hogy a közvélemény és az akadémiai közösség felé közvetítse a dél-afrikai és afrikai sziklaművészet összetettségét, finomságát és társadalmi értékét az őslakos hiedelmek, szokások, rituálék és életmódok tekintetében. Célja továbbá, hogy megtanítsa és képezze a jövő tudósait és technikusait, hogy elősegítsék a sziklaművészet megértését és megbecsülését, és megőrizzék azt a következő generációk számára. A RARI arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló összes technikával rögzítse Afrika gyorsan eltűnő sziklaművészeti örökségét, és hogy a világ számára elérhetővé tegye a SARADA online digitális archívumán keresztül. Az intézet különösen azt igyekszik megérteni a sziklaművészeten keresztül, hogy az emberek Afrikában hogyan érzékelték és reagáltak a társadalmi változásokra az elmúlt tízezer év során.
Expedíció a Drakensberg-hegységben, ami a helyi nyelven Sárkány-hegységet jelent.
Sok szakértő a világ legfinomabb sziklaművészetét írja le, de ma már nem csak szépségéről ismert a dél-afrikai alkotás együttes. Az intézetben végzett több mint 35 éves kutatás hozzájárult ahhoz, hogy a dél-afrikai sziklaművészet a világ egyik legjobban megértett művészetévé válhasson. A bennszülött hiedelmek ismerete alapján a kutatók kimutatták, hogy a művészet alapvető szerepet játszott festőinek vallási életében.
Vadászokat ábrázoló kép a Drakensberg-hegységben.
A vadászó-gyűjtögető művészet a legkülönfélébb lények által lakott másik, szellemvilágot ragadta meg, ahová a táncosok szellemutazhattak, ahol erőt meríthettek és visszahozhattak gyógyulásra, esőszabályozásra és a vadállatok „megszelídítésére”. A pásztorok és afrikai földművesek művészete a vallási tapasztalatokhoz is köthető, különösen a lányok és fiúk beavatási gyakorlataihoz. A gyarmati időszak művészetét gyakran a fentiekből álló vegyes csoportok hozták létre, akik igyekeztek ellenállni a holland, majd később a brit uralom alatt.
Sok ezer éves rajzokat vizsgálnak, rögzítenek a kutatók.
Ahogy az intézet növekedett, az afrikai kontinens több régióját igyekezett kiszolgálni. Jelenleg minden dél-afrikai tartományban, valamint Zimbabwéban, Szváziföldön, Lesotóban, Botswanában, Mozambikban, Zambiában, Malawiban, Tanzániában és Kenyában folynak projektek.
További vadászati hírekért látogasson el a Vadászati rovatunkba! Kattintson a képre!
A SARADA digitális archívum több ilyen nemzet gyűjteményét tartalmazza.
Ez az új kutatás gazdag sokszínűségében; magában foglalja vadászok-gyűjtögető, a khoe és a nilotic pásztorok, valamint az afrikai földművesek, például a Chewa és az északi sotóksziklaművészetét, valamint a vegyes portyázó csoportok sziklaművészetét.
A vadászat történelmét, kultúráját örökítik meg a sok ezer éves afrikai rajzok is.
E sokrétű kutatás hátterében az afrikai sziklművészet összetett szimbolikájára való összpontosítás áll. Az intézet különösen azt igyekszik megérteni a sziklaművészeten keresztül, hogy az emberek Afrikában hogyan érzékelték és reagáltak a társadalmi változásokra az elmúlt tízezer év és a gyarmati folyamat során; ily módon az intézet arra törekszik, hogy a kontinens történelmét afrikai felfogáson, nem csupán gyarmati feljegyzéseken alapuljon.
Jobbról Damon de László, a Brandshow Alapítvány elnöke, Ben Smith, a RARI korábbi vezetőjével.
A Bradshaw Alapítvány közel két évtizede vesz részt a RARI-ban, megosztva az Intézet által végzett kutatásokat. 2007-ben Damon de Laszlo , a Bradshaw Alapítvány elnöke és Peter Robinson , annak szerkesztője csatlakozott Dr. Ben Smithhez, a RARI akkori vezetőjéhez egy sziklaművészeti expedícióban a Drakensberg-hegységben, számos helyszínt meglátogatva.
Folytatjuk..
Forrás: Bradshaw Alapítvány
Szerkesztette:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Rábapordányi tehenészetben jelent meg az RSZKF
Életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések Rábapordányban:
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírus jelenlétét igazolta egy rábapordányi gazdaságban április 17-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumba. A mintegy 600 állatot számláló állomány egy tehenénél 17-én reggel jelentkezett a betegség tünete a fejés során. A gyanút délutánra a Nébih laboratóriuma is megerősítette, így haladéktalanul életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések. A további korlátozás alatt álló terület újabb településekkel bővült, valamint az országos főállatorvos április 21-e éjfélig mozgatási korlátozást rendelt el a fogékony állatokra.
Fotó: Google
Április 17-én egy rábapordány tehenészetben a reggeli fejés során jelentkezett az RSZKF tünete egy tehénnél. Az állategészségügyi hatóság szakemberei egy másik tehénnél is észleltek tüneteket. A telepen haladéktalanul megfigyelési zárlatot, valamint mintavételt rendeltek el, továbbá megkezdték a kontaktkutatást. A Nébih laboratóriuma 17-én délután megerősítette a betegség jelenlétét. A 600 állatot számláló állományban soron kívül megindult a vakcinázás, valamint a tünetet mutató állatokat leölték. A többi állat leölését is a lehető leghamarabb, várhatóan 18-án reggel megkezdik annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a vírusürítés.
A hatóság a kitörés körül védő- és megfigyelési körzetet állított fel, amelyekben szigorított előírások léptek életbe. A szakemberek haladéktalanul megkezdik a cenzust, azaz a fogékony állatok számbavételét, valamint ezen állományokból mintavétel is történik.
Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a további korlátozás alatt álló terület bővítését is Vas és Veszprém vármegyék irányába. Az érintett települések listája elérhető a https://portal.nebih.gov.hu/
A járványügyi nyomozás elindult. A hatósági szakemberek mindenekelőtt a fertőzött telepekkel kapcsolatban álló kontaktgazdaságok felkutatására koncentrálnak, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják. Az eddigi információk alapján a vírus megjelenése nem vezethető vissza a korábbi kitörésekre. A tehenészetben március 11-én és 23-án, a vele kapcsolatban álló sertéstelepen április 4-én, 9-én és 10-én történt mintavétel, melyek mindegyike negatív eredményt adott.
Az RSZKF agresszív terjedését ez az újabb eset is alátámasztja. Az állattartók felelőssége óriási a saját állataik védelmében és az összes állattelep védelmében, a vírus terjedésének megállításában. Hatóságunk országszerte ellenőrzi az állattartó telepeket. Az állattartókra vonatkozó szabályok, ajánlások, valamint a betegséggel kapcsolatos egyéb tudnivalók elérhetőek a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Magyar vizslát mentettek a katasztrófavédelem munkatársai Büsüben
Kitekintő: USA – Pisztrángtúra Montanában a Feketelábúak földjén – magyar felségjellel
Így edzik a lovas rendőröket és társaikat
KITEKINTŐ: Dél-Afrika – A Sziklaművészeti Kutatóintézet
Rábapordányi tehenészetben jelent meg az RSZKF
KITEKINTŐ: Szlovákia – Keddig 80 engedélyt adtak ki a medvék kilövésére
Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust
Az első vaddisznó – A babos
Tájékoztatás a MePAR Böngésző megszűnéséről
Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
Medve támadt egy férfire, ő meg erre belevágta a fejszéjét az állat fejébe (VIDEÓ)
A ragadós száj- és körömfájásról vadászoknak
KITEKINTŐ: Orvvadászok kerültek a rendőrök hálójába
Sárba tiporták a becsületét, betelt a pohár a rókatetemek szállításával hamisan megvádolt vadásznál
Baranya vármegyei hivatásos vadász verseny 2025
Fájdalommal búcsúztak állataiktól a csallóközi gazdák
Móró Balázs: A régen várt remetém
Baranya Vármegyei Diana Vadászhölgy Klub
KITEKINTŐ: Holtan találtak egy férfit, tele sebekkel – medve támadhatta meg
