Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!

Az Országos Vadásznapon, amelyre idén Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kisalföldi Erdőgazdaság Göbös-major ökoturisztikai központban került sor október 11-én, hagyományosan számos elismerést vehettek át az azokra érdemes személyek. (fotók: Botár Gergely)

Magyar Érdemrend lovagkeresztje, polgári tagozat

(állami kitüntetés)

dr. Kovács Sándor

Fotó: Botár Gergely – OMVK

A Rendőrtiszti Főiskola elvégzése, majd a jogi diploma megszerzése után 1969-től 92-ig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőrkapitányságon dolgozott, majd ügyészi pályára lépett, és a megyei Főügyészség nyomozóügyészség-vezetőjeként dolgozott 2017-es nyugdíjazásáig. 1977 óta a szajoli Béke Vadásztársaság tagja, és noha az egyesület székhelye és neve többször változott, máig ezen a területen vadászik. Több mint tíz évig betöltötte a vadásztársaság elnöki posztját is. Az 1980-as évek végén választották meg a megyei vadászszövetség fegyelmi bizottsági tagjának, később alelnökének, amely pozíciót 2020-ig töltötte be. Aktívan részt vett az ágazatot érintő érdekképviseleti munkában, így az 1996-ban életbe lépett Vadgazdálkodási törvényhez kapcsolódó jogi eljárásrendek kidolgozásában, azok megvalósításában, valamint a Vadászkamara megalakításának előkészítésében. 1997-ben megválasztották a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területi Szervezet elnökének, ezt a tisztséget máig betölti. Emellett második ciklusát tölti a szervezet országos sportvadász alelnökeként. Szakmai munkáját korábban Nimród Vadászéremmel és a Vadászkamara Aranyérmével is elismerték. Jelen kitüntetést több évtizedes, a vadgazdálkodásért, a vadászatra jogosultakért és a vadászokért végzett munkája elismeréseként vehette át.

Magyar Nemzeti Vadászrend

(az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a SEFAG Zrt., az ÉSZAKERDŐ Zrt., a Zalaerdő Zrt., a Nimród Vadászújság és a Vadcoop Bérkilövő Vadásztársaság által alapított elismerés)

Buday Péter

Fotó: Botár Gergely – OMVK

Miután 1993-ban kézhez vette erdőmérnöki diplomáját, a vadászathoz való kötődését a Pilisi Parkerdő művelési és vadászati műszaki vezetőjeként alapozta meg: a magas színvonalú vadgazdálkodás feladatok szervezése tartozott felelősségi körébe. 2003-ban az ÉSZAKERDŐ Zrt. csábítására a Zempléni-hegységben folytatta pályafutását a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság erdészeti igazgatójaként. Az itteni vadregényes erdők természetközeli vadállományát a helyi nehézségek ellenére – különös tekintettel az itt élő, kárpáti jellegű gímszarvasra – több évtizede elkötelezetten ápolja. Őszinte, nyitott, humorral átszőtt, emberszerető és -tisztelő jellemével, szakmai elkötelezettségével szerzett töretlen bizalmat a helyi vadásztársadalomban. Aktív szerepvállalása révén megbecsült tagja úgy a helyi, mint az országos erdész-vadászközösségnek. Több ciklus óta a Vadászkamara Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Szervezetének hivatásos vadász alelnöke, az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság és a vármegyei Területi Vadgazdálkodási Tanács tagja. Hobbija a sportlövészet, tevékeny közreműködése nyomán alakították ki az erdőgazdaság „Koplalói” lőterét is.

Macsek Lajos

Fotó: Botár Gergely – OMVK

Miután végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán, 1993-tól az Ipolyerdő Zrt.-nél, majd 1995-től a Budapesti Erdőfelügyelőségnél vállalt munkát. Szakmai felkészültségének köszönhetően 1999-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. Gödöllői Erdészetének vezetője lett. Csaknem két évtizeden keresztül irányította a mintegy 7800 hektáros terület gazdálkodását, összefogva a vadászati ágazatot is, valamint összehangolva azt az erdő- és mezőgazdálkodással. Fél évig a Budakeszi Vadaspark megbízott igazgatójaként is tevékenykedett. Szakmai gyakorlata, készségei megalapozták, hogy 2017-től betölthesse a Vérteserdő Zrt. vezérigazgatói posztját. Ebben a minőségében is törekszik a vadgazdálkodás folyamatos fejlesztésére. Szívén viseli a vadászetikát és a biztonságos fegyverkezelést, magas színvonalú lőtudást, ez utóbbiakat szolgálja az irányítása alatt épült Csákberényi Lőtér. Egy cikluson keresztül volt elnöke, és ma is vezetőségi tagja a Vadászkamara Fővárosi és Pest vármegyei Területi Szervezetének. Tagja a Soproni Egyetemért Alapítvány Felügyelő Bizottságának, küldötte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom Vármegyei Szervezetének. Macsek Lajost 2024-ben az erdő- és vadgazdálkodás terén végzett magas színvonalú munkájának elismeréseként Magyaroroszág köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki.

Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt

(az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Nimród Vadászújság által alapított elismerés)

Blaumann Ödön

Fotó: Botár Gergely – OMVK

Bár a családjában nem voltak vadászok, már általános iskolásként nyúlbefogásokra járt hajtani. A vadőri hivatást később Csongrádon sajátította el. Az érettségi után a Váli Vadaskertben dolgozott, majd 1987-től a híres fehérvárcsúrgói vadaskertben – itt elhivatottsága és szakmai tudása révén végül fővadászi pozícióit töltött be. 15 év után a szakmát nem elhagyva, de letette a puskát. 1995-ben kezdett komolyan foglalkozni a vadfotózással, amelynek – korábbi tapasztalatai révén – megkerülhetetlen úttörőjévé vált. Nemcsak a hazai, de a nagynevű külföldi lapok szintén kérték, kérik el felvételeit, rendszeresen címlapfotókhoz is. A 2000-es években fordult a mozgókép felé: több mint 40 vadászfilmet készített, alkotásait a mai napig sugározzák televíziócsatornák. Három évvel ezelőtt prémium vadfotós monográfiasorozattal rukkolt elő: a kötetekben a hazai vadászható nagyvadfajokat mutatja be.

Fehér Sándor

Fotó: Botár Gergely – OMVK

2002-ben szerzett okleveles erdőmérnöki, valamint felsőfokú vadgazdálkodási végzettséget a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán, később a Nyugat-Magyarországi Egyetemen mérnök-közgazdászként is végzett. Pályafutása kezdetétől a NEFAG Zrt. munkatársa: 2002-ben gyakornok, 2003-tól ágazatvezető, 2006-tól erdészetigazgató-helyettes, 2007-től pedig már erdészetigazgató a Pusztavacsi Erdészetnél. 2010-től az állami erdőgazdaság termelési és kereskedelemi vezérigazgató-helyettese, e minőségében működött közre a méltán híres pusztavacsi dámállomány gondozásában. Felismerve, hogy a Társaság vadgazdálkodásának fejlesztése csak a környező vadászatra jogosultakkal együttműködve lehet eredményes, elvállalta a 2013-ben alakult Gerje-menti Vadásztársaságok és Vadászok Szövetségnek elnökségét. Azóta is aktív szerepet vállal a térségben meghatározó szervezet programjainak rendezésében. 2023-tól a NEFAG Zrt. vezérigazgatója. 2024 óta elnöke a Pest Megyei Vadgazdálkodók Szövetségének és a Vadászkamara Fővárosi és Pest Vármegyei Területi Szervezetének.

Fehér Sándor szakmájában tekintély, elkötelezettsége, stratégiai szemlélete, emberi tulajdonságai és készségei révén elismert és hiteles vezető. Tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a vadászati hagyományok megőrzésére, a szakmai érdekképviselet erősítésére, munkásságával jelentősen hozzájárul a vadgazdálkodás térségi és országos fejlődéséhez.

Vadászkamara Aranyérme

Elek Ferencné, Erzsébet

Fotó: Botár Gergely – OMVK

2000 decemberében került a Csekő Sándor által vezetett Magyar Vadászlap szerkesztőségéhez, ahol az iroda titkársági vezetőjeként dolgozott. Bár neve először csak a következő év májusában jelent meg a lap impresszumában, az ő ötlete nyomán kezdett a szerkesztőség vadászkönyveket árusítani a FeHoVa rendezvényen, majd a különböző vadásznapokon – hosszú éveken keresztül.
Noha vadászvizsgát nem tett, a vadászati kultúra kiemelt fontossággal bír életében. Munkája mellett számos éven át dolgozott a Vadászati Kulturális Egyesületnél is, segítve a szervezet munkáját. Feladatai és meghatározó szerepe révén az ország vadászai jól ismerik, miközben a szerkesztőség erőfeszítései nyomán a vadászati szak- és irodalmi könyvek ismerőjévé vált. Ezt a tudást és tapasztalatot a mindennapi munkájában kamatoztatja.

Tizenkilenc év után hagyta el fő munkahelyét, hogy az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítást lebonyolító nonprofit kft.-nél dolgozzon, emellett pedig az újjáalakult Nimród Vadászújság titkársági feladatait is ellátja mind a mai napig. A világkiállítás központi eseményén húsz napon át vezette a HUNGEXPO területén felállított könyvárusító pavilon működését, amely a kiállítás jegyében elkészült köteteket kínálta a látogatóknak. Neve az idők folyamán megkerülhetetlen lett, ha valaki vadászkönyvet keres.

Rónaszéki-Lakatos Erzsébet Anna

Fotó: Botár Gergely – OMVK

A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum igazgatóhelyettese, a Koronauradalmi Vadászkürt Együttes és a Heves Vármegyei Vadászkürt Együttes alapító tagja, vezetője. Aktív vadászati közéleti szereplő, aki missziójának tekinti az ifjúságnevelést, az ismeretek bővítését a természetvédelemről, a vadgazdálkodásról, a vadászatról az arra fogékony óvodások és iskolások körében, az új, élményalapú oktatási módszerek és eszközök bevezetését a múzeumpedagógiába, a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzés ösztönzését a hatvani Vadászati Múzeumban és a Vadászkamara Területi Szervezeteinek oktatási központjaiban. A vadászat társadalmi elfogadottságát igyekszik javítani szemléletformálással, nyílt kommunikációval, rendezvényekre történő kitelepülésekkel. A Múzeum menedzselésével és a kiállítóterek megújításával jelentősen növelte a látogatók számát és elégedettségét, kollégáival a hatvani Grassalkovich-kastélyt élettel töltik meg, együttműködést alakítottak ki a szlovákiai Szentantali Múzeummal.

Nagy Balázs

Fotó: Botár Gergely – OMVK

Magyargencsen nevelkedett, az erdő volt a mindene. Kiválóan tanult, országos szakmai versenyeken való részvételt és kiemelkedő tanulmányi eredményeket követően a Sobori Vadásztársaság hivatásos vadászaként kezdte szakmai pályafutását. Az egyesületi tapasztalatokat követően hamarosan egy állami erdőgazdaság, a KAEG Zrt. fővadászaként 6 vadászterület irányítását kapta meg feladatául. Nagy munkabírása, kitartása, a maximumra való törekvése minden területen elismerésre méltó.

A Vadászkamara Győr-Moson-Sopron vármegyei Területi Szervezetének hivatásos vadász alelnöke, Erdészeti szakirányító és édesapa.

2021-ben Vadászkamara érdemérme kitüntetésben részesült.

Dr. Nagy István agrárminiszter a 2025 tavaszán megjelent ragadós száj- és körömfájás járvány leküzdése során végzett kiemelkedő és elkötelezett szakmai munkájáért Hutÿra Ferenc Elismerő Oklevelet adományozott részére.
Rau András

(a kitüntetést távollétében Vinnai Attila, a Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Területi Szervezetének hivatásos vadász alelnöke, a Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségéne vadászmestere vette át)

1949. szeptember 25-én született a Békés vármegyei Mezőberényben. Dolgosnak, szorgalmasnak ismert, sváb származású családjában nem volt vadász.

Elemi iskoláit Békés vármegyében végezte, majd 1968-ban a Nyíregyházi Főiskolán folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg leendő feleségével, Rózsai Katalinnal. Szintén ekkor ismerte meg Kuritár Antal és Réti Gábor barátai révén a vadászat semmihez nem hasonlítható milliőjét. Innen egyenes út vezetett a vadászvizsgáig, amelyet 1975-ben tett le.

A főiskola elvégzése után az akkor igen nagy területen gazdálkodó és vadászatban is erős Balkányi Állami Gazdaságban kapott munkát, így feleségével Balkányba költöztek. András fia 1977-ben, Andor pedig 1981-ben született. Ebben az évben választották a Balkányi Nimród Vadásztársaság elnökévé, mely tisztet a mai napig ellátja.

Az állami gazdaság idejében nagy létszámban neveltek és vadásztattak fácánt, jelentős számban fogtak be mezei nyulat, majd az őz bérvadásztatásba is bekapcsolódtak.

Az új vadászati törvény életbe lépése után kisebb területen, de töretlen kitartással folytatta szakmai munkáját a vadásztársaság.

Vadászként sem a trófeákat, hanem az élményt kereste. Kedvenc vadjai mindig is a pézsmapocok és a récék voltak, de a fácánozást, nyulászatot és szőrmés kártevők vadászatát is nagyra tartja. Külföldre soha nem vágyott, és nem is vadászott hazánk határain kívül. Bár lehetősége bőven lett volna, első gímbikáját 70. születésnapján ejtette el.

Hajlíthatatlan jelleme, a vadászati etika tisztelete és szakmai hírneve nagy súllyal estek latba, amikor 2009-ben a Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Területi Szervezete és a Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége egyaránt a Felügyelőbizottsága elnökének választotta.

Tisztségeit a mai napig betölti. Munkája során számos, messze a napi gazdálkodás ellenőrzését meghaladó feladatot oldottak meg vezetésével a bizottságok.

A Vadászkamaránál az új székház megvétele majd felújítása, a golyós lőtér beruházás, valamint az Országos Vadgazdálkodási Alap pályázatainak helyszíni ellenőrzése, illetve a gazdasági beszámolók áttekintése voltak a kiemelkedő szakmai feladatok, amelyekben oroszlánrészt vállalt. A Felügyelőbizottság munkájának eredményeként is az Állami Számvevőszék, illetve a kamara országos Felügyelőbizottságának ellenőrzése sem talált érdemi hibát a területi szervezet gazdálkodásában, működésében.

A Szövetségnél a vadgazdálkodók részére nagy tételben beszerzett eszközök értékesítése során felmerülő gazdasági, valamint a saját tulajdonban lévő ingatlan bérbeadása körüli jogi kérdések tisztázásában bizonyultak nélkülözhetetlennek Rau András tanácsai.

Személyében olyan vadászember kapta a Vadászkamara Aranyérmét, aki nem anyagi lehetőségei okán elért eredményekért, hanem a magyar vadgazdálkodásért végzett lelkiismeretes, becsületes munka eredményeként vívta ki lakhelye és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye vadászainak tiszteletét.
Vadászkamara Érdemérme

dr. Krisch Róbert

Fotó: Botár Gergely – OMVK

1953-ban született Ács községben. Soproni szülők gyermekeként sok időt töltött a városban. Tanulmányait Budapesten végezte, a BME Vegyészmérnöki Karán szerzett diplomát 1977-ben. 1978-ban az ELZETT Soproni Gyárában helyezkedett el, melynek utódvállalatainál 2018-ig különböző beosztásokban dolgozott.

Az 1997-ben megalakult IKVA-Völgye Vt. alapító tagja, jelenleg, illetve korábban 2010-től 10 éven át annak elnöke. Ez idő alatt az egyesület a Gróf Nádasdy Ferenc Emlékplakett elismerésben is részesült.

1999-óta tagja a Tiroli Vadászegyletnek. Tagja a Délbakonyi Vadásztársaságnak.

Győr-Moson-Sopron vármegyei vadászkamarai küldött. Hosszú évekig a vadásznapi művészeti kiállítások támogatója, segítője. A vadászat terén végzett munkája elismeréseként Nimród Vadászérmet és Hubertusz Keresztet vehette át. Fiával, aki szintén az IKVA Vt. tagja, együtt hódolhatnak közös szenvedélyüknek, a vadászatnak és remélhetően az unokák közül valaki ezt folytatni fogja.

Sárdi László

Fotó: Botár Gergely – OMVK

Korán elköteleződött a vadászat mellett. Rábaközi falusi gyerekként édesapja mellett csodálta a természetet, akkor ívódott bele annak tisztelete, szeretete. Elleste titkait, s korán megtanulta a bölcs-mértéktartó hasznosítás, a védelem és az óvás szükségességét. Saját jogon 1983 óta vadászik a Beledi Nimród Vadásztársaság tagjaként, s tevékenykedik a vadászok közössége, illetve a vadgazdálkodók, és ezen belül vadásztársai érdekében – szerényen és évtizedek óta kitartóan, eredményesen.

Szalai Ferenc

Fotó: Botár Gergely – OMVK

1973-ban született Kapuváron, több felmenős vadászcsaládba. Ötéves kora óta járta az erdőt édesapjával. Tizenéves korától lehetősége volt apját elkísérni külföldi vadászútjaira is. A természet és a vadászat szeretete iránti indíttatásból jelentkezett a Róth Gyula Erdészeti Technikumba 1988-ban, ahol 1993-ban fejezte be tanulmányait.

Erdésztechnikusi végzettséggel első munkahelye a Délhansági Vadásztársaságnál volt hivatásos vadászként – itt szerezte első vadászélményeit gyermekként, apja társaságában. Dolgozott a TAEG állami erdőgazdaságnál beosztott erdészként, később pedig kerületvezető lett. 2006-tól a területek kialakításánál a helyi földtulajdonosokkal összeállva kialakítottak egy vadászterületet, ahol Csapod-Himod-Hövej Földtulajdonosi közösség néven kezdtek vadászni. Ez a ciklus tíz évig tartott, amely alatt fővadászként tevékenykedett a területen. 2017-ben alakult meg a mai napig működő Berekmenti-Csalit Vadásztársaság, amélynél hivatásos vadászként, illetve vadászmesterként dolgozik. Az induló egyesületnél tevékenyen részt vett a vadászat helyi rendjének kialakításában, a szabályok lefektetésében, a földhasználókkal a vadkárok miatt kialakuló konfliktusok rendezésében. Feladatának tekintette a társasági tagsággal nem rendelkező földtulajdonosoknak a vadkárelhárító vadászat biztosítását.

Jelenleg Csapodon él családjával. Felesége szintén vadászcsaládból származik, amelyben a férfi tagok kivétel nélkül vadásztak. Apósa nyugdíjazásáig hivatásos vadász volt.

Szalai Ferenc hivatása mellett mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkozik. Büszke családjára, munkájára, a Berekmenti-Csalit Vadásztársaságra, illetve arra, hogy a mai napig azt csinálja, amit gyermekként megálmodott magának. Elmondható róla, hogy a munkája egyben a hobbija is, ami egy életforma a maga minden velejárójával.

Venator Terrae Siculorum

(a “Székelyföld Vadásza”)

Zambó Péter

(a fotón baloldalt)

Fotó: Botár Gergely – OMVK

A székelyföldi Vadon Közhasznú Egyesület kitüntetését idén az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára vehette át Demeter Jánostól, az Egyesület ügyvezető igazgatójától. Az elismerést 2014-ben hozta létre a szervezet azzal a céllal, hogy megköszönje azok munkáját, akik kiemelkedőt alkotnak és tesznek a székelyföldi vadászat, a vadászati kultúra, a vad és élőhelye védelmében.

Edmond Blanc Diploma

(a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács, a CIC elismerése)

Bakony-Vad Vadásztársaság

Fotó: Botár Gergely – OMVK

Az egyesület 7250 hektáros vadgazdálkodási egységet kezel, amelyen mind az öt magyarországi nagyvadfaj megtalálható. A 40%-os erdősültség mellett a területet mezőgazdasági területek tarkítják, így téve azt mozaikossá: ez a szerkezet változatos táplálékforrást biztosít a vad számára. Az egyesület nagyon jó együttműködést ápol a helyi gazdálkodókkal a vadkárok csökkentése érdekében. A dámvad az 1980-as években jelent meg a területen, eleinte vadaskertekben, de 2003 óta már csak szabadon élő állománnyal büszkélkednek. A dám idővel a vadásztársaság elsődleges vadfajává vált, a dámgazdálkodás 2022-ben érte el csúcspontját, és azóta is több világszínvonalú dámlapát került ki ezekből az erdőkből. (A fotón balról: Nagy Károly, a vadásztársaság elnöke, Marghescu Tamás, a CIC nagykövete és dr. Hecker Kristóf, a CIC munkatársa.)

Gróf Nádasdy Ferenc Emlékplakett

(az Országos Magyar Vadászati Védegylet kitüntetése)

Fertőmenti Vadásztársaság

Fotó: Botár Gergely – OMVK

Az egyesület az elismerést azzal érdemelte ki, hogy munkája során kiemelten kezeli a vad óvását, a természetvédelemmel összehangolt vadgazdálkodást, az etikus vadászatot. Az Emlékplakettet a vadásztársaság nevében Vámosi Lajos vette át.

Sólyom-díj

(a Vadászkamara Győr-Moson-Sopron vármegyei Területi Szervezetének elismerése)

Csiszár Tamás

Fotó: Botár Gergely – OMVK

A Rábamenti Vadásztársaság elnöke környezetvédelmi és vadgazdálkodási technikusként 2014-ben kezdett vadászni. Hamarosan elindította a Csiszárvadfarmot, ahol fácán, vadddisznó és dámszarvas tenyésztésével foglalkozik. Szenvedélye a vadászat, 2015-től a Rábamenti Vadásztársaság vadászmestere, majd hamarosan elnöke. Az egyesület meghatározó személye, aki önzetlen és áldozatos munkájával érdemelte ki az elismerést.

Czimmerer József

Fotó: Botár Gergely – OMVK

1975-ben született Győrben, jelenleg Töltéstaván él családjával. Egy fiúgyermek édesapja. A vadászattal 2005-ben került kapcsolatba barátai révén, évekig kísérőként, hajtóként vett részt a vadászatokon. A vadászvizsgát 2009-ben teljesítette. Legfőképpen a kutyás vadászati módok érdekelték, ebből fakadóan a Vadászkamara Győr-Moson-Sopron vármegyei Területi Szervezete Kinológiai Bizottságának munkáját 2010 óta aktívan segítette. Magyar vizsláival, vérebével és kotorékebeivel napi szinten foglalkozik, és vesz részt vadászatokon. 2022-ben szerezte meg a VAV teljesítménybírói képesítést. A vadászkutyázás és a vadászat iránti elkötelezettsége nagy hatást gyakorolt fiára is, aki most harmadéves erdésztechnikus tanuló.

A 2024 januárjában újjáalakult Kinológiai Bizottság, számítva tapasztalataira, tagjai közé hívta. Azóta állandó résztvevője a VAV felkészítő tanfolyamoknak, amelyeken tudásával, tapasztalatával segíti a vizsgára jelentkezőket.

Nagy Károly

Fotó: Botár Gergely – OMVK

A Gyömörei Vadásztársaságnál kezdte vármegyei szakmai pályafutását, majd ezt követően a Bakony-Vad Vadásztársasághoz került, ahol máig felsőbb vezetőként irányítja a vadgazdálkodási feladatokat. A Bakony-Vad területén számos kiemelkedő dámtrófea került terítékre, 2024-ben az új világrekord bika elejtése is ehhez a területhez köthető. Jelenleg a magyar ranglistán ezen felül is több kiemelkedő dámtrófeával büszkélkedhetnek. Nagy Károly több kiemelkedő eredményt tud felmutatni, úgy a vadászkutya-kiképzés, mint a vadgazdálkodás területén. Kiváló vérebvezető, a vármegyei kinológiai bizottság tagja.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131