Kiemelt cikk
A digitális beírókönyv – az Agrárminisztérium válaszolt
2026. március 31-én útnak indul a digitális beírókönyv – jelentette be a 32. FeHoVá-n Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Vadászati Védegylet választmányi elnöke.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
2026. március 31-én útnak indul a digitális beírókönyv – jelentette be a 32. FeHoVá-n Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke. A megvalósítás és a felügyelet azonban a Nagy István által vezetett az Agrárminisztérium feladata. Ezért lapunk, az Agro Jager News, megkereste a szaktárcát, akik rendkívül gyorsan és készségesen válaszoltak is a szerkesztőségünkhöz eljuttatott és abból válogatott kérdésekre.
Nagy István agrármiszter megerősítette, hogy 2026. március 31-én elindítják a digitális beírókönyvet. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Egyszer és mindenkorra véget érhetnek a beírókönyv körüli anomáliák, amelyek országos viszonylatban okoztak problémákat. Sokszor nemcsak súrlódásokat jelentettek, hanem különféle közigazgatási eljárásokat is indukáltak, amelyek a legjobb esetekben is újravizsgázásokkal, hat hónapos vadászjegy-visszavonásokkal jártak. Mindenki találkozott már olyan esettel, hogy a vadőr magánál tartja a beírókönyvet és bizalmi elv alapján – telefonhívásra – jegyezte be a vadásztárs külterületen tartózkodását, holott a beírókönyvet saját kezűleg kellett volna aláírnia. Lehetne sorolni végtelenségig azokat a példákat, amelyek a mai digitális világunkban teljesen életszerűtlen helyzeteket okoztak. A digitális beírókönyvről már évekkel korábban lehetett hallani, most végre elindulhat. Olyan programot ígérnek, amely egységes, átlátható, letisztult keretek közé emeli országos viszonylatban a vadászatot.
Popovics István, a Biharnagybajomi Dózsa Népe Vadásztársaság vadőre, hivatásos vadásza a társaság beírókönyvével. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az elmúlt időszakban számos kérdés jutott el hozzánk, amelyekből néhányat megküldtünk a szaktárcának, akik készségesen és villámgyorsan válaszoltak:
1. Hogyan lehet letölteni? Hogyan lehet regisztrálni? Szükséges-e hozzá asztali számítógép, vagy telefonon, tableten is alkalmazható?
Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás (a továbbiakban: e-beírókönyv) jelenleg még nem érhető el, annak bevezetése és műszaki előkészítése folyamatban van, így a rendszer letöltésére és a regisztrációra egyelőre nincs lehetőség. Az e-beírókönyv indulásáról és elérhetőségéről az érintettek részére tájékoztatást adunk, amelyben a használattal, regisztrációval és technikai feltételekkel kapcsolatos valamennyi releváns információ közzétételre kerül. A rendszer asztali számítógépen, valamint megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező mobilkészüléken és tableten egyaránt használható lesz. Az e-beírókönyv böngészőalapú felületen – külön alkalmazás telepítése nélkül – válik elérhetővé, emellett mobilalkalmazás formájában is rendelkezésre állnak majd a főbb funkciók.
2. Az egyéni vadászatok mellett a társasvadászatok bejelentése okoz aggodalmat. Ezt hogyan lehet lebonyolítani a felületen? Tartanak tőle, hogy egyesével nehézkessé válik a reggeli „beiratkozás”.
Az e-beírókönyv a társas vadászatokat terveink szerint külön lesz képes kezelni, ebben az esetben a vadászatvezető bevezetheti a résztvevő vadászok adatait a felületre.
A digitális beírókönyv biztonságot is nyújt, hogy a tagtársak is látják merre járunk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
3. Mi történik hozzáférési hiba esetén? Megmarad-e valahol a papíralapú beiratkozás lehetősége? A párhuzamos regisztráció miatt hogyan lehet védekezni a visszaélések ellen?
Mint a legtöbb elektronikus rendszernek, így tervezetten az e-beírókönyvnek 99% feletti rendelkezésre állást kell biztosítania, amely alól kivételt képeznek az ütemezett karbantartások (természetesen a legkevésbé zavaró időpontokban). Fontos kiemelni, hogy a bevezetést követően továbbra is megmarad a papíralapú beírókönyv használatának lehetősége, azonban a vadászatra jogosult vagy csak az e-beírókönyvet, vagy pedig csak a papíralapú beírókönyvet használhatja majd, azaz egyszerre nem lehet majd a kettőt használni. Ez utóbbinak részleteiről a Vtv. Vhr. 47/C. §-ában találnak bővebb tájékoztatást.
A Deszki Gazdák Vadásztársaságának elnöke Schulcz József (balról) és Bolgár József vadászmestere a terítékadatokat rögzíti – még papír alapon. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
4. Vendéghíváskor hogyan alakul az ügymenet?
Nincs különbség a papíralapú beírókönyv és az e-beírókönyv között. Az ágazati jogszabályok meghatározzák a beírásra vonatkozó szabályokat, amelyeket elektronikus átállás esetén is alkalmazni kell, tehát, ha az egyéni vendégvadászathoz a vadászatra jogosult kísérővadászt állított, a vadászatot a kísérő jegyzi be.
5. Elejtéskor, illetve elejtés után, krotália nélkül, de rögzítve a vad nemét és faját, lehet-e a vadtesttel közlekedni?
Ahogy eddig sem, úgy ezután sem lehet vadászterületen krotália nélkül nagyvadat szállítani, tehát a vad elejtését követően, az elejtés helyéről történő szállítás megkezdésekor továbbra is meg kell jelölni a nagyvadfajokat. Akárcsak jelenleg a papíralapú napló vezetésénél, úgy az e-beírókönyvben is a vadászat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül rögzíti kell az elejtést.
A tisztességes vadászoknak, tagtársaknak biztonságot ad a digitális beírókönyv. A képen a biharnagybajomi Tóth László rókájával fényképezkedik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
6. A vadászatra jogosultak esetében a társaságon belül ki láthatja az egyéni tagok helyzetét?
A biztonságos vadászat biztosítása érdekében – a papíralapú beírókönyvhöz hasonlóan – látszódni fog a biztonsági körzetek foglaltságának állapota.
7. Valóban ingyenes és önkéntes-e a csatlakozás, és ez a lehetőség mikortól válik kötelezővé és országos érvényűvé?
Igen, valóban ingyenes és önkéntes lesz, ezt a Vtv. 58/A. §-a is tartalmazza. A kötelezővé tétele jelenleg nincsen tervben.
Az Agrárminisztériumot Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.,
az Agro Jager News tulajdonos-lapigazgatója kérdezte
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Itt az agancshullatás időszaka: Fokozott rendőri jelenlét a SEFAG-nál
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre. Az erdészek a rendőrséggel szorosan együttműködve, összehangoltan, folyamatosan végzik a helyszíni razziákat a SEFAG Zrt. teljes vadászterületén, alkalmazva az olyan technikai eszközöket is, mint a drónok, illetve a hőkamerák – tájékoztatott a SEFAG Zrt.
Az akció során drónokat is bevetnek!
Kiemelték, hogy a jogszerűtlen magatartás minden esetben rendőrségi feljelentést von maga után. Az illegális agancsgyűjtés jogi következményei lehetnek a vadászati hatóság által kiszabott vadvédelmi bírság, illetve – amennyiben a módszer kimeríti a Büntető Törvénykönyv szerinti állatkínzás fogalmát -, a cselekmény szabadságvesztéssel is büntethető.
A rendőrség terepjárókat is bevet.
Eredményes razzia esetén, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, az eseteket több fórumon nyilvánosságra hozzák. Az illegális agancsgyűjtés lopás, a levetett agancs a vadászatra jogosult tulajdona.
A NISSAN Patrol már igazi terepjárónak számít, nehéz előle elmenekülni.
A SEFAG Zrt. kéri a fentiek tudomásulvételét és a jogszabályok maradéktalan betartását. Az akcióról és annak eredményeiről február folyamán rendszeresen tájékoztatást ígér a részvénytársaság.
SEFAG
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.
Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.
Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.
A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.
Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.
Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.
Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News
Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.
Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News
Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.
A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.
Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.
Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.
Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News
Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.
Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Vadászok vadászat nélküli jótékony kezdeményezése az egészségügyért
Bács-Kiskun vármegyében ismét igazolták a madárinfluenzát
Orvvadászat miatt indult eljárás
Kihívások után új lendület: az OTP Bank szerint idén erősödik a mezőgazdasági szektor
Ottokárral találkozhattak a dorozsmai óvodások
Ökológiai célú vízpótlás a Felső-Kiskunságban
Elkészült a 2026. évi 23. Országos Sasleltár
Megemelték a kárenyhítési alap keretét
Mit jelent a fakitermelés az erdőlátogatóknak?
Fakitermelés és természetvédelem – valóban ellentétes fogalmak?
A digitális beírókönyv – az Agrárminisztérium válaszolt
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
