Vadászat
Myxomatózis – élvonalban a Soproni Egyetem Kutatócsoportja
A járvány hazai megjelenésére elsőként a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézete reagált.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2025 őszén új vírus jelent meg a magyarországi mezei nyúlállományban, ami komoly kihívás elé állítja a vadgazdálkodást és a természetvédelmet. A Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézete az elsők között kezdte meg a betegség hazai vizsgálatát, és mára olyan kutatási programot vezet, amely Európában is egyedülállónak számít. Az eddigi eredmények biztatóak, ugyanis a mezei nyulak a vártnál nagyobb arányban lehetnek képesek alkalmazkodni a fertőzéshez, miközben a kutatók a vírus terjedésének mérséklését és a vadgazdálkodás támogatását is szolgáló ismereteket gyűjtenek.
Fertőzött mezei nyúl Fotó: Pesti József – Soproni Egyetem
A klasszikus myxomatózis az üregi nyúl és a házi nyúl betegségeként volt ismert. Az elmúlt években azonban kialakult egy új, úgynevezett rekombináns myxomavírus (ha-MYXV), amely már a mezei nyulat is képes megfertőzni járványt okozva állományukban. A vírus néhány év alatt Európa több országában megjelent, majd 2025 októberében Magyarországra is eljutott.
A betegség könnyen felismerhető tüneteket okoz. A fertőzött nyulak kötőhártyagyulladással küzdenek, könnyeznek, jellegzetes – gyakran szőr nélküli – csomók, göbök jelennek meg a fejen és a végtagokon, az ivarszerv körül szintén ödémák jelennek meg, majd legyengülnek és végül sok esetben elpusztulnak.
A Soproni Egyetem reagált elsőként
A járvány hazai megjelenésére elsőként a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézete reagált. Az intézet kutatói a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen rövid idő alatt laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták a vírus jelenlétét, majd országos kutatási programot indítottak.
Dr. Bende Attila, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének kutatója szerint a cél kezdettől az volt, hogy a tudományos eredmények a gyakorlatban is segítsék a vadgazdálkodókat.
„Igyekszünk nemcsak a tudományért kutatni, hanem a vadgazdálkodók számára használható információkat szolgáltatni annak érdekében, hogy ezek a tudományos eredmények a szakmában is hasznosuljanak.”
A kutatás jelentőségét jól mutatja, hogy az első eredményekből már egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent D1-es publikáció is született.
„Ez mutatja azt is, hogy mekkora impaktja van ennek a témának a nemzetközi frontokon. Aktuális, fontos kutatás, amely tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt jelentős.” – fogalmazott Dr. Bende Attila.
Európában is egyedülálló országos monitoring
Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) a Soproni Egyetem Történeti és Alkalmazott Zoológiai Kutatócsoportját kérte fel az országos myxomatosis monitoringprogram kidolgozására, a cél pedig annak vizsgálata, hogy hogyan reagál a magyarországi mezei nyúlállomány az új vírusra.
Terepi mintavétel. Jobbra dr. Bende Attila, balra pedig Keszthelyi Gáspár Fotó: Dufla Zalán
Az OMVK finanszírozásával megvalósuló kutatás során három mintavételi időszakban gyűjtik a mintákat az ország meghatározó nyulas régióiban 19 vadászatra jogosult területén. Az első mintavétel tavasszal, április–májusban zajlott, a második július első felében, míg a harmadik már az őszi vadászidényben történik. E kutatás során képet kaphatunk arról, hogy hogyan változik a fertőzés időben és térben, illetve hogyan alkalmazkodnak hozzá az állatok.
Agro Jager – a magyar vadászat online otthona
Tartalmak 1999-től
A vizsgálatok elsősorban azokra a térségekre koncentrálnak, ahol laboratóriumi vizsgálatokkal már igazolták a vírus jelenlétét. A legtöbb fertőzött egyedet Nyugat-Magyarország nyugati határ menti térségeiben, valamint Kelet- és Délkelet-Magyarországon találták, később pedig az ország belső vármegyéiben is megjelent a fertőzés. Különösen azok a területek érintettek, ahol jelentős mezei nyúlállomány él.
Az első eredmények biztatóak
A kutatók a nemzetközi szakirodalomban közölt adatokhoz számottevően magasabb arányban találtak olyan klinikailag egészséges egyedeket, amelynek szervezetében kimutatható volt az ellenanyag. Ez azt jelenti, hogy sok állat ugyan megfertőződött, de túlélte a betegséget.
„Ez rendkívül izgalmas eredmény. Azt sugallja, hogy ugyan nagyon nagy arányban megfertőződnek a nyulak, de szerencsére jóval alacsonyabb arányban hullanak el, mint azt a szakirodalomban olvashattuk.” – emelte ki Dr. Bende Attila.
A kutatás végére több mint 600 mezei nyúl vizsgálati eredménye áll majd rendelkezésre, amely ilyen nagyságrendben Európában eddig nem valósult meg.
A Soproni Egyetem kutatása jóval túlmutat a myxomatózis vizsgálatán, hiszen a rekombináns vírus mellett az intézetben dr. Bánáti László állatorvossal közösen egyéb a mezei nyulat érintő vadbiológiai kérdéseket is értékelnek. Vizsgálják a mezei nyulak szaporodásbiológiáját, valamint az őszi időszakban a tularémiát is.
Ez utóbbi különösen fontos, mert a tularémia nemcsak a mezei nyulakat érinti, hanem emberre is átterjedhet, azaz zoonózis. A kutatók azt szeretnék tisztázni, hogy van-e kapcsolat a két betegség előfordulása között.
„Három időpillanatból lesz képünk ugyanazokról a területekről, így a szerológiai áthangolódás dinamikáját is értékelhetjük. Emellett az ektoparaziták szerepét, a mezei nyúl szaporodásbiológiáját és a tularémia előfordulását is kutatjuk, hogy minél teljesebb képet kapjunk a ezeinyulat érintő kérdéskörben.” – mondta Dr. Bende Attila.
Fotó: Keszthelyi Gáspár
Sopron térsége jelenleg kedvező helyzetben van
A kutatások szerint Sopron és környéke jelenleg nem tartozik a fertőzött területek közé. Bár a vírust a várostól néhány tíz kilométerre már kimutatták, a térségben eddig nem találtak fertőzött mezei nyulat.
Ennek egyik oka, hogy Sopron környékén jóval ritkább a mezei nyúlállomány, mint az ország legerősebb nyulas vidékein. A kisebb állománysűrűség csökkenti annak esélyét is, hogy a vírus gyorsan terjedjen az állatok között. Dr. Bende Attila szerint a nyúlállomány sűrűsége az egyik meghatározó tényező a járvány alakulásában. „Azokon a területeken, ahol nagyon nagy a mezei nyúl sűrűsége, természetesen jóval nagyobb a fertőzés kockázata is.”
A kutatás közvetlenül segíti a vadgazdálkodást
Magyarország Európa egyik legerősebb mezei nyúlállományával rendelkezik, ezért a vírus gazdasági szempontból valóban jelentős, ezért kiemelten fontos, hogy a szakemberek megértsék a betegség terjedését és segítsék a védekezést. A Soproni Egyetem kutatói folyamatos kapcsolatot tartanak a vadgazdálkodókkal, a hivatásos vadászokkal, terepi tapasztalataikat is beépítik a tudományos munkába.
„Nem lehet mindent a laborban megválaszolni. Fel kell venni a gumikesztyűt, ki kell menni a terepre és meg kell kérdezni a kollégákat…” – hangsúlyozta Dr. Bende Attila.
A lakosság is segítheti a kutatást
A Soproni Egyetem kutatói arra kérik a természetjárókat, kirándulókat, hogy ha olyan mezei nyulat látnak, amely feltűnően bizalmas, szemgyulladása van, vagy göbök láthatók rajta, készítsenek róla fényképet, és jelezzék azt a kutatóknak. A lakossági bejelentések segítenek a vírus terjedésének nyomon-követésében, és új fertőzési helyek azonosításában is.
A Soproni Egyetem kutatása nemzetközi jelentőségű
A Soproni Egyetem vezetésével megvalósuló kutatás újabb eredményei nemcsak a magyarországi, hanem az európai szakemberek számára is fontos információkkal szolgálhat. A Nébih és az Országos Magyar Vadászkamara együttműködésével kialakított országos monitoringprogram egyedülálló módon kapcsolja össze a laboratóriumi vizsgálatokat, a terepi kutatásokat és a vadgazdálkodók gyakorlati tapasztalatait.
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a magyar mezei nyúlállomány jó eséllyel rövid idő alatt képes lehet alkalmazkodni az új vírushoz. A kutatás ugyanakkor ennél is többet jelent. Olyan tudományosan megalapozott ismereteket ad a szakemberek kezébe, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a hazai mezei nyúlállomány megőrzéséhez és a fenntartható vadgazdálkodáshoz.
Forrás: Soproni Egyetem
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
Milyen szabályok vonatkoznak a vadászokra, és milyen következményekkel járhat egy nem vadászható, védett vagy fokozottan védett állat elejtése? Az Országos Rendőr-főkapitányság részletesen válaszolt a vadászattal, a lőfegyverhasználattal és a lehetséges szankciókkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az elmúlt időszakban a galamb-, és a gerlevadászatok kapcsán többször felvetődött: milyen előírásoknak kell megfelelnie a vadászoknak és azok megszegése esetén milyen szankciókra számíthatnak. Különösen Dél-Magyarország vonatkozásában, a sűrűn lakott tanyás térségekben jelentkeztek konfliktusos helyzetek, melyekről a helyi sajtóorgánumok beszámoltak. A vadászati szektor feladatai rendkívül szerte ágazóak, a vadkár kérdésétől a természetvédelemig, ezért fontosnak tartottuk, hogy az ágazatban dolgozók, valamint a külterületen élők számára a legfontosabb kérdéseket tisztázzuk. Ebben nyújtott segítséget az Országos Rendőr-főkapitányság, aki a szezonális, legfontosabb és leggyakrabban felmerülő kérdésekben adta ki állásfoglalását.
Az Országos Rendőr-főkapitányság válaszában azonban messze túlmutatott a szűken vett gerle-, és galambvadászati idény határain, mivel az összes vadászati forma kapcsán alkalmazható jogszabályokat idézte, így egységesen, Nyíregyházától, Zalaegerszegig, ezek a vadászati szabályok vonatkoznak a hivatásos-, és sportvadászokra. Különösen fontosnak tartottuk tisztázni a nem vadászatható fajok vétlen elejtését, így a védett-, és fokozottan védett fajok kapcsán is kikértük az Országos Rendőr-főkapitányság álláspontját, már csak azért is: milyen eljárásra és milyen szankciókra számíthatunk ezek megszegése esetén. A pontos és részletgazdag válaszok nemcsak a sportvadászok, hanem a hivatásos vadászok számára is alapos és egyértelmű helyzetet rögzítettek.
Az Országos Rendőr-főkapitányságnak ezúton is köszönjük a rendkívül gyors és alapos válaszát, amely az augusztus 15-én kezdődött gerle- és galamb vadászati szezonban zsinórmértékül szolgál a vadászok, de a külterületen élő lakosság számára is.
Dél-Magyarország tanyás térségeiben konfliktusok forrása lehet a vadászat. Fotó: Agro Jager archív.
Az Országos Rendőr-főkapitányság válaszát változtatás nélkül közöljük!
Amennyiben nem vadászható állatfajt ejt el a vadász – leggyakrabban házi galambok vagy postagalambok kerülhetnek terítékre –, milyen büntetési tételre számíthat a vadász, és egyáltalán követ-e el bűncselekményt?
Nem vadászható állatfaj elejtése is minősülhet bűncselekménynek, de nem orvvadászatnak, mivel az orvvadászat kizárólag vadászható állatfajokra vonatkozik.
Amennyiben az elejtett értékkel rendelkező egyed (pl. a házi- vagy postagalamb) valakinek a tulajdonát képező állat, így azok kilövése a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 371. §. alapján rongálás bűncselekmény (vagy szabálysértésnek) gyanúját valósítja meg. Rongálás bűncselekmény megvalósulása esetén a büntetési tétel az okozott kár értékétől függ, kisebb kárt okozó rongálásért 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Magyarországon a gerle- és galambvadászat augusztus 15-én vette kezdetét. Fotó: Agro Jager
Egyes szándékos esetekben megvalósul a Btk. 244. § (1) bekezdésbe ütköző állatkínzás gyanúja is, amennyiben a kilövés a gerinces állatnak felesleges szenvedést okoz, és amellyel annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Állatkínzásért szintén 2 évig terjedő szabadságvesztés büntetést helyez kilátásba a törvényalkotó.
A vadászat lőfegyverrel végzett, szigorú biztonsági szabályokhoz kötött foglalkozás. Ha a vadász úgy ad le lövést, hogy nem győződött meg a célpontról, vagy lakott terület, esetleg emberek közelében lő, közvetlen veszélynek teszi ki mások életét vagy testi épségét akár a Btk. 165. § foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés is megvalósulhat.
Magyarországon védett vadgerlék, természetvédelmi értékük 50 000 Ft. Forrás: FACE
Aki vétlenül védett, vagy fokozottan védett állatot ejt el, követ-e el bűncselekményt, és ha igen, akkor a természetkárosítás bűntette megállapítható-e?
Védett vagy fokozottan védett állat vétlen (gondatlan) elejtése normasértést valósít meg. A gondatlan pusztítás esetén a Btk. 242. § természetkárosítás vétsége bizonyos feltételekkel valósulhat meg. Az elpusztított, fokozottan védett élő szervezet egyedei összértékének el kell érnie a norma alkotó által megállapított legmagasabb természetvédelmi érték kétszeresét. Mivel a jogszabályok szerint a legmagasabb egyedi természetvédelmi érték jelenleg 1 000 000 Ft (például a parlagi sas vagy a rákosi vipera esetében), ennek a kétszerese 2 000 000 Ft. A gondatlan vétség tehát csak ezen értékhatár (2 millió Ft) elérése esetén valósul meg. A természetkárosítás gondatlan alakja (vétség) miatt az elkövető 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Egyéb esetben a természetvédelmi hatóság által lefolytatott eljárásban szankcionálható a normaszegés.
Válogasson a mintegy 965 féle Benelli és Franchi fegyver között! Részletekért kattintson a képre!
Külföldi vendégvadász kíséret nélkül, egyedül kint tartózkodhat-e a vadászterületen, illetőleg a vadászatát a területileg illetékes rendőrkapitányságokon be kell-e jelenteni?
Külföldi vendégvadász a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, valamint annak végrehajtási szabályairól szóló a 79/2004. (V.4.) FVM rendelet alapján vadászhat jogszerűen az ország területén meghatározott feltételekkel.
Vadász egy napraforgó táblában. Fotó: Agro Jager
Az FVM rendelet 66. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni. Egyéni vadászatra vonatkozóan ilyen adatközlési kötelezettséget ezen jogszabály nem tartalmaz.A hatályos 2004. évi XXIV. törvény (Ftv.) és a 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet sem a hazai, sem a külföldi vendégvadászok esetében magyarországi egyéni vadászatuk előtt az illetékes rendőrkapitányságok részére adat megküldési kötelezettséget nem tartalmaznak.
Rendőrök ellenőrzik a vadászokat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Fotó: Agro Jager archív
Külterületen, a vadászatra jogosult kezelésében álló vadászterületen, milyen távolságra lehet vadászni, például egy tanyától vagy lakott ingatlantól milyen messze lehet sörétes lőfegyverrel lövést leadni? Mit követ el az a vadász, aki hulló söréttel beterít egy-egy fóliasátrat vagy lakott tanya udvarát, gépjárműveit, illetve a háztetőket akkor, ha személyi sérülés nem történt, de az ott élőkben félelmet vált ki? Zavarhatja-e a vadász vadászati tevékenységével az ott élőket? Gerlevadászat esetén ez sokszor több órát is igénybe vehet.”
Kérdéseinek megválaszolása nem tartozik a rendőrség kompetenciájába.
ORFK
Szerkesztőségünk azonban tájékozódott ebben a kérdésben is!
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezik többek között a birtokvédelemről.
5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]
- A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).
- Birtokvédelmi eljárás a jegyzőnél
Amennyiben az eset mostanában történt (1 éven belül), a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezhet birtokvédelmi eljárást.
- A kérelem célja: A jegyző kötelezze a helyi vadásztársaságot a birtoksértő magatartás megszüntetésére. Nevezetesen arra, hogy a jövőben a tanya közvetlen közelében úgy vadásszanak, hogy a lövedékek vagy sörétek ne veszélyeztessék az Önök ingatlanát.
- Bizonyítás: Ha anyagi kár (pl. kilyukadt fólia, beszakadt tető) nincs, a tényeket egyéb módon kell valószínűsíteni. Csatoljon a kérelemhez tanúnyilatkozatokat (családtagok, szomszédok), rögzítse a pontos dátumot és időpontot, és ha megtalálhatóak a lehullott sörétszemek, azokat fotózza le.
Agro Jager – a magyar vadászat online otthona
Tartalmak 1999-től
- Bejelentés a Rendőrségen és a Vadászati Hatóságnál
A birtokvédelem mellett ebben az esetben sokkal hatékonyabb és gyorsabb eredményt hozhat a fegyveres biztonsági szabályok megsértése miatti fellépés.
- Rendőrségi bejelentés: A lőfegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályok alapján a vadásznak úgy kell leadnia a lövést, hogy a lövedék ne hagyja el a vadászterület biztonságos zónáját, és ne veszélyeztessen lakóházat vagy embert. Tegyen bejelentést a helyi Rendőrkapitányságon a biztonsági szabályok megszegése miatt.
- Kormányhivatal (Vadászati Hatóság): Tegyen hivatalos panaszt a megyei kormányhivatal, mint vadászati hatóság felé. A hatóság kivizsgálja, hogy a társaság betartotta-e a kötelező lőtávolságokat és biztonsági előírásokat.
- Közvetlen kapcsolat a Vadásztársasággal
- Keresse meg a helyi vadásztársaság elnökét vagy vadászmesterét.
- Jelezze nekik írásban (ajánlott levélben vagy e-mailben) az esetet, megjelölve a pontos időpontot.
- A vadászati napló alapján a társaságnak pontosan tudnia kell, ki vadászott azon a napon azon a részen. A belső fegyelmi eljárás vagy a vadászatvezető figyelmeztetése gyakran azonnali megoldást jelent a probléma jövőbeli elkerülésére.
Agro Jager News
Ne maradjon le! Kattintson a képre és nézze meg, milyen akciókkal érkezett Magyarországra a Benelli és a Franchi!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Szlovákia – Három ország 70 fiatal lövésztehetsége vett részt a nemzetközi M-800-as versenyen
A Szlovák Vadászkamara (Slovenská poľovnícka komora) cikket közölt a fiatalok kiskaliberű puskával megrendezett nemzetközi lövészversenyéről.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Szlovák Vadászkamara (Slovenská poľovnícka komora) a Malackai Járási Vadászkamarával (OPK Malacky) és a Malackai Sportlövész Klubbal (ŠSK Malacky) együttműködve rendezte meg a kiskaliberű puskával lövő fiatalok nemzetközi versenyét a malackai lőtéren.
A kétnapos rendezvény ünnepélyes megnyitóján részt vett Štefan Engel, a Szlovák Köztársaság Idegenforgalmi és Sportminisztériumának államtitkára is. A rendezvény a tavaly sikeresen megtartott első verseny folytatása volt, amelyet a Cseh–Morva Vadászszövetség (Českomoravská myslivecká jednota) indított útjára.
Fotó: Szlovák Vadászkamara
A malackai lőtéren összesen 70 fiatal lövésztehetség találkozott három országból: Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról. A versenyzők három fő kategóriában küzdöttek a lehető legjobb eredményekért. Szlovákiát 23, Csehországot 29, Magyarországot pedig 18 versenyző képviselte.
Az első versenynapon a fiatal lövészeknek nemcsak az M-400-as versenyszám nehéz céltábláival, hanem a rendkívül forró nyári időjárással is meg kellett küzdeniük.
Magyar győzelem a 11–15 éves lányok között
A 11–15 éves lányok mezőnyében a magyar Hajzer Diána bizonyult a legpontosabbnak. Kiváló teljesítménnyel 794/800 pontos eredményt ért el, amellyel megszerezte az első helyet. Szorosan mögötte végzett a cseh Anabel Backová, aki 788/800 pontot lőtt. A bronzérem szintén Magyarországra került: Szvitán Sára 765/800 pontos eredménnyel végzett a harmadik helyen.
A 11–15 éves fiúk között a cseh David Kukol dominált, aki hibátlan teljesítménnyel a maximális 800/800 pontot érte el, és fölényesen megszerezte az első helyet. A második a szlovák Jack Oláh lett 782/800 ponttal, mindössze egy ponttal megelőzve a 781/800 pontos eredményt elérő cseh Martin Steklýt.
Cseh fölény a juniorok között
A 16–20 éves junior lányok versenyében kizárólag cseh sportlövők állhattak fel a dobogóra. Az aranyérmet Nikol Hradecká szerezte meg, aki a nehéz körülmények között 786/800 pontot ért el. A második helyen Sára Kůželová végzett 774/800 ponttal, míg Elena Farská 759/800 ponttal lett harmadik.
A 16–20 éves junior fiúk között ugyancsak a cseh versenyzők domináltak. Tadeáš Kazda 781/800 pontos eredménnyel győzött. Az ezüstérmet Matyáš Mička szerezte meg 771/800 ponttal, míg Jakub Moudrý 764/800 ponttal végzett a harmadik helyen.
A csapatversenyek is izgalmas küzdelmeket hoztak
A 11–15 éves fiúk csapatversenyében a cseh CZE 3 csapat bizonyult a legjobbnak, összesen 2339/2400 ponttal. Kiváló eredményt ért el az Oláh, Naď és Mészáros összeállítású szlovák SVK 1 csapat is, amely 2272/2400 ponttal megszerezte a második helyet. A harmadik helyen a magyar HUN 1 csapat végzett 2212/2400 ponttal.
Fotó: Szlovák Vadászkamara
A 15 év alatti lánycsapatok között magyar siker született: a HUN 2 csapat 2310/2400 ponttal győzött. A második helyet a cseh CZE 1 szerezte meg 2255/2400 ponttal, míg a bronzérmes a szintén cseh CZE 2 lett 2104/2400 ponttal.
A junior csapatok versenye
A junior lányok csapatversenyében a cseh CZE 5 együttese bizonyult a legjobbnak, 2288/2400 pontos összeredménnyel. A második helyen honfitársaik, a CZE 6 versenyzői végeztek 2196/2400 ponttal, míg a harmadik helyet a magyar HUN 4 juniorjai szerezték meg 2075/2400 ponttal.
A junior fiúk csapatversenyében a cseh CZE 7 nyújtotta a legjobb teljesítményt. A közölt eredmény szerint a csapat 230/2400 ponttal győzött. A második helyen a CZE 8 végzett 2256/2400 ponttal, míg a harmadik helyet a magyar HUN 3 szerezte meg 2162/2400 ponttal.
Köszönet a szervezőknek és támogatóknak
A Szlovák Vadászkamara köszönetét fejezte ki az OPK Malacky és az ŠSK Malacky részére a kétnapos rendezvény komoly szervezőmunkájáért. Külön köszönetet mondtak Marian és Stanislav Haramiának a verseny irányításáért, Jozef Jurkovič vezető versenybírónak és a teljes bírói testületnek, Miroslav Kopiarnak, az OPK elnökének, valamint Norbi Sánto és Róbert Szabo tolmácsoknak. A három nap során az étkezést és a frissítőket a DUB’S étterem biztosította.
Egy ilyen nagyszabású nemzetközi rendezvény megszervezése nem lett volna lehetséges a partnerek és támogatók segítsége nélkül. A szervezők ezért köszönetüket fejezték ki az Odimon, a Vojenské lesy a majetky SR, š.p., a Lovtek, a Sellier & Bellot a.s. és a Veľkoobchod zbrane Fraňo vállalatoknak és szervezeteknek, valamint a Halali televízió szerkesztőségének és a Poľovníctvo a rybárstvo magazinnak mint médiapartnereknek.
Megjegyzés: az eredeti szlovák szövegben valószínűleg elírás van a CZE 7 eredményénél: „230/2400” szerepel, ami a második helyezett 2256/2400 pontos eredménye alapján nyilvánvalóan hibás adat. Ezt szándékosan nem javítottam találomra.
Forrás: Szlovák Vadaszkamara
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Interjú Izeli Róbert hivatásos vadásszal
A Komárom-Esztergom vármegyei Vadászkamara interjút készített Izeli Róberttel a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyének idei döntőjéről.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tisztelt Vadásztársak!
Az alábbiakban olvashatják vármegyei versenyzőnkkel, Izeli Róberttel készült interjúnkat.
Egy mozgalmasabb munkanapon előforduló feladatok versenyhelyzetben – így jellemezte Izeli Róbert a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyének idei döntőjét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Bujon rendezett megmérettetésen vármegyei szervezetünk képviseletében vett részt Robi. A Gyermelyi Zrt. hatezer hektáros területén kollégájával, Ruzsa Árminnal teljesítenek szolgálatot a mindennapokban.
Fotó: OMVK
Róbert már gyermekkorában beleszeretett a természetbe. Tarjánban a falu szélén lakott családjával, így az erdőjárás, a bungi-építés, a légpuskás lövészet a konzerves dobozokra, majd később keresztapjánál tett látogatások alkalmával a trófeák látványa egyenes úton vezette a … pék szakmához. A viccet félretéve, Robinak tényleg az élete része a természet, 2011 óta pedig hivatásos vadászként dolgozik.
A javarészt nagyvadas gyermelyi területen jó tömegű bikák, közepes bakok élnek és az apróvadas állomány fejlesztése is folyamatban van. Az aszály újabb kihívások elé állítja a szakembereket, de nem csak például a fácánok kisebb szaporulata miatt, hanem az állatok ellátása okán is. Vannak ugyan olyan patakok a területen, amelyek szinte sosem száradnak ki, most azonban ezek medre is kopog.
Fotó: OMVK
Dagonyára és ivóvízre szükség van, ennek biztosításához minden eszköz rendelkezésre is áll, ami szerencsés adottság a gazdasági társaság kezelésében. A mezőgazdasági termeléshez szükséges géppark jól hasznosítható. Az apróvadnak automata itatókat helyeztek ki, és ha száraz lesz a tavasz, újra ezt a megoldást választják majd. Az erdőrészek forrásai még megmaradtak, így ott legalább a sár, a dagonya adott. Ahol kell, oda lajtoskocsival, traktorral szállítják a vizet.
Van tehát munka bőven, így a verseny a drukkal kiegészülve jelentett kihívást. Robi annak idején a pék szakmát egy világbajnoki szakmai szerepléssel zárta, innen is adódott a kiváncsisága. Jól felépített, izgalmas, érdekes versenyről számolt be, miután hazatért. A középmezőnyben végzett, és bosszantotta őt, hogy éppen azoknál a feladatoknál szenvedte el a pontlevonást, ahol jobban bízott magában. Érdekességként említette meg, hogy amitől félt – az angol nyelvű feladatoktól – sikeresen teljesítette a jó hangulatú állomáson. A némettel sváb faluból érkezve nem voltak problémái, ahogy a trófeabírálattal is szép eredményt ért el.
Fotó: OMVK
A szállást biztosító Verba Tanya nagyszerű helyszínnek bizonyult ahhoz, hogy a versenydrukkot letéve baráti beszélgetésekkel, tapasztalatcserével múlassák a szabadidőt a versenyzők.
Fotó: OMVK
A döntőt végül a házigazda vármegye versenyzője, Róka Bence nyerte meg, a dobogó második fokára Polyák Béla Tamás állhatott fel Bács-Kiskun vármegye képviseletében, míg a harmadikra Viserálek Martin Vas vármegyéből.
Vadászüdvözlettel: KEV Vadászkamara Tatabánya
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
Alapos locsolást kapott északkelet, végre országszerte esett
KITEKINTŐ: Szlovákia – Három ország 70 fiatal lövésztehetsége vett részt a nemzetközi M-800-as versenyen
Interjú Izeli Róbert hivatásos vadásszal
Kárenyhítési előleg igényelhető a tavaszi fagykár és a jégesőkár után
Bulin István: Harminc év elteltével – őzbakvadászat Vas vármegyében
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
Rendkívüli aszály sújtja a halgazdaságokat: már 1588 hektár halastó száradt ki
KITEKINTŐ (Szlovákia): Értékes vadásztrófeákat loptak egy vadászházból
KITEKINTŐ: Bulgária – Rókák lepik el Szófiát
“A sörétek a palatetőn pattognak, közvetlenül az udvarunk mellett” – vadászok miatt bosszankodnak Kiskundorozsmán
FEGYVERMESTER: Először Magyarországon a Benelli Lupo 6 mm Creedmoor
KITEKINTŐ: Az aranysakálok terjedési útvonalai és élőhelyhasználata
Aranysakálra várt, vaddisznókant ejtett el a 6 mm Creedmoorral
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Tiszteletet a vadászoknak a közösségi médiában!
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
FEGYVERMESTER: A 6 mm-es és a 6,5 mm-es Creedmoor-lőszerek, valamint azok BC-értékei