Mezőgazdaság
Az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikája: az EP-képviselők arról vitáztak, mennyire legyen „zöld” a következő KAP
A vadászok számára is fontos kérdésekről vitáztak a KAP jövője kapcsán
Június 29-én az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága első alkalommal vitatta meg a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó közös agrárpolitika, vagyis a KAP tervezetéhez készült jelentést. A dokumentumot Norbert Lins európai parlamenti képviselő, a jelentés előadója mutatta be.

Fotó: FACE
A KAP az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere. Ez a szabályozás határozza meg, hogy a gazdálkodók milyen feltételekkel és milyen célokra kaphatnak támogatást. Emiatt a KAP az európai mezőgazdasági területeken élő vadon élő állatok szempontjából is kiemelkedően fontos, hiszen a szabályok döntik el, milyen tevékenységekért részesülnek támogatásban a gazdálkodók.
Norbert Lins hét fő prioritás köré építette fel jelentését. Ezek között szerepel egy garantált minimális költségvetés biztosítása a környezetvédelemre és az állatjólétre. Ugyanakkor a jelentés nagyrészt a tagállami kormányokra bízná annak eldöntését, hogy az Európai Unió következő költségvetéséből ténylegesen mennyi pénz jusson a mezőgazdaságra.
A legélénkebb politikai vita az egyes gazdaságoknak kifizethető támogatások felső határáról alakult ki. A jelentéstevő azt javasolja, hogy egyetlen gazdaság se kaphasson évi 500 000 eurónál több közvetlen támogatást. Emellett megszüntetné azt a szabályt is, amely szerint egy bizonyos összeg felett fokozatosan csökkentik a támogatás mértékét.
Több politikai képviselőcsoport ezzel szemben az Európai Bizottság által javasolt, jóval alacsonyabb, 100 000 eurós felső határt támogatná.
A természetvédelem szempontjából azonban ennél is fontosabb kérdés volt, hogy mekkora szabadságot kapjanak a tagállami kormányok. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, vagyis az S&D képviselőcsoport arra figyelmeztetett, hogy a jelentés több jelenleg kötelező szabályt választhatóvá tenne.
Szerintük ez nem egyszerű technikai részletkérdés, hanem annak veszélyét hordozza, hogy fellazulnak azok a közös szabályok, amelyek a KAP-ot valóban egységes európai politikává teszik.
A Renew Europe más megközelítést képviselt. A frakció támogatja a környezetvédelmi célokat, de csak akkor, ha azok a gazdaságokban a gyakorlatban is megvalósíthatók. Egyetértettek azzal, hogy a vidékfejlesztési források 35 százalékát a mezőgazdasági területeken végrehajtott környezetvédelmi programokra különítsék el.
A Renew szerint valódi változást úgy lehet elérni, ha a gazdálkodókat megfelelően jutalmazzák a természetvédelmi intézkedésekért, nem pedig úgy, hogy egyre több adminisztrációval és papírmunkával terhelik őket.
Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága hasonló álláspontot képviselt. A Sean Kelly európai parlamenti képviselő által vezetett véleménytervezet szerint elengedhetetlen egy elkülönített és védett környezetvédelmi költségvetés, amennyiben azt várják el a gazdálkodóktól, hogy a természet megóvását szolgáló intézkedéseket hajtsanak végre.
A megközelítés alapját az úgynevezett „Egy egészség” – One Health – szemlélet adja, amely szerint az ökoszisztémák, az állatok és az emberek egészsége szorosan összefügg egymással.
A természetvédelem szempontjából egy különösen fontos probléma is felmerült. Egy európai parlamenti képviselő rámutatott arra, hogy a javaslat szerint a Natura 2000 területeken gazdálkodók támogatása továbbra is választható maradna, miközben az ezeken a területeken előírt kötelezettségek jogilag kötelezőek a gazdálkodók számára.
A Natura 2000 az Európai Unió természetvédelmi területeinek hálózata.
Miért fontos mindez a vadászok számára?
A vita megerősítette, hogy a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz: a jövőbeli közös agrárpolitika biztosít-e elegendő pénzügyi támogatást és megfelelő ösztönzést a gazdálkodók és a földhasználók számára ahhoz, hogy fenntartsák, helyreállítsák és javítsák azokat a mezőgazdasági élőhelyeket, amelyektől Európa vadon élő állatvilágának jelentős része függ.
Forrás: FACE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Lépfenét igazolt a hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
A lépfene jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A lépfene jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban, miután hat állat hirtelen elhullott. A fertőzés forrása vélhetően a lépfene spórával fertőzött közeli legelőterület. A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy a megelőzés érdekében hatékony, közforgalomban elérhető, lépfene elleni vakcina áll rendelkezésre.

Fotó: NÉBIH
Az érintett állatok a lépfenére utaló jellegzetes tünetek nélkül, hirtelen hullottak el. A járási főállatorvos haladéktalanul elrendelte a helyi zárlatot, továbbá megkezdődött az érintett állomány vakcinázása is.
A lépfene (anthrax) kiemelt jelentőségű fertőző megbetegedés, amely állatokat és embereket egyaránt megbetegíthet. A betegség emberről emberre vagy állatról állatra nem terjed, a fertőzés minden esetben a közös fertőzési forrásra vezethető vissza. A lépfene spórái a talajban akár évtizedekig is fertőzőképesek maradhatnak. A spórák különböző környezeti hatások – például talajmunka, földmozgatás, áradás, valamint tartós szárazság és aszály – következtében kerülhetnek ismét a felszínre, és válhatnak újabb fertőzések forrásává.
A fertőzés elsősorban a legelő állatokat (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti, de más állatokban és emberben is súlyos megbetegedést okozhat. A fertőzés antibiotikumokkal jól gyógyítható.
A lépfene hazai viszonylatban ritkán fordul elő, a kórokozót legutóbb 2025-ben és 2019-ben egy-egy esetben azonosította az állategészségügyi hatóság.
A betegség megelőzésének egyik hatékony eszköze az állatok számára engedélyezett közforgalomban elérhető vakcina legeltetés előtti beadatása a fertőzéssel érintett területeken.
Fertőzés gyanúja esetén emellett kiemelten fontos a szükséges hatósági intézkedések maradéktalan betartása.
A lépfenéről további részletes információk találhatók a Nébih honlapján.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Mire érdemes figyelni, ha AÖP keretében lófélékkel is legeltetünk
Az MVH cikket közölt a lófélékkel történő legeltetés szabályairól.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján két fontos hibára/hiányosságra hívjuk fel a gazdálkodók figyelmét lófélékkel történő legeltetés esetén.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
1. Bejelentések az Egységes kérelemben
Az AÖP keretében lehetőség van arra, hogy az Egyéb (nem Natura 2000) gyep és a Natura 2000 gyep földhasználati kategóriákban legeltetéses gyakorlatokat vállaljunk. A következő gyakorlatok közül lehet választani.
– Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés
– Őshonos haszonállatokkal történő legeltetés
– Őshonos haszonállatokkal történő emelt szintű legeltetés
Mindhárom gyakorlat keretében lehetőség van lófélékkel történő legeltetésre.
Az Egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat a táblákat, melyre a gazdálkodó vállalja a gyakorlat teljesítést, és ezzel egyidejűleg meg kell adni, hogy a legeltetést milyen állatfajjal végzi a kiválasztott területen.
Gyakori probléma volt az elmúlt években, hogy a gazdálkodónak voltak lovai, szamarai vagy öszvérei, melyeket legeltetett, de az Egységes kérelemben a lovakat nem jelölte meg legeltetett állatként a területen. Ennek eredménye az lett, hogy a lófélék nem számítottak bele a minimális állatállomány meglétének ellenőrzésébe.
A fentiek miatt kérjük a gazdálkodókat, hogy amennyiben lóféléket is legeltetnek, abban az esetben mindenképpen jelöljék meg azokat is mint legeltetett állatokat. Erre bármikor van még lehetőség adatváltozás keretében.
Kérjük, hogy a korábban felvett agrotechnikai műveletet ne töröljék, hanem csupán egészítsék ki azt a lófélék valamelyikével. Továbbá kérjük, hogy a többi, már korábban felvezetett állatfajt ne töröljék, hanem mint plusz állatfajt jelöljék ki a korábbi agrotechnikai műveletbe.
2. Bejelentések az OLIR-ban
Szintén problémát okozott az elmúlt években, hogy a gazdálkodó, aki lófélékkel is legeltetett, az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerben (OLIR-ban) nem a lófélék tartójaként, hanem csupán azok tulajdonosaként került nyilvántartásba vételre. Ez a támogatás szempontjából nem elfogadható. Amennyiben a fenti gyakorlatokat vállalta a gazdálkodó, és lófélékkel is legeltet, abban az esetben csak akkor lehetséges beleszámítani az állatokat a minimálisan elfogadható állategység teljesítésébe, ha azok a gazdálkodónál, mint tartónál vannak nyilvántartva.
A fentiek miatt kérjük, hogy ellenőrizzék azt, hogy a legeltetési időszakban (tárgyév április 24. és október 30. között) a gazdaságban tartott és legeltetéses gyakorlatba bevont lófélék milyen módon kerültek bejelentésre az OLIR-ba.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Már a magyar határ közelében a japán cserebogár
Kiemelt zárlati károsítót fogtak a magyar határtól mindössze mintegy 500 méterre.
A magyar határtól mindössze mintegy 500 méterre fogtak egy japán cserebogarat (Popillia japonica) a szlovéniai Pince település autópálya melletti pihenőhelyén. A kiemelt zárlati károsító észlelése miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi szakemberek haladéktalanul megkezdték a szükséges növényegészségügyi intézkedéseket, többek között feromoncsapdákat helyeztek ki az esetleges terjedés mielőbbi észlelése érdekében. A lakosság és az utazók figyelme kiemelten fontos a károsító hazai megtelepedésének megelőzésében.

Fotó: NÉBIH
A japán cserebogár rendkívül sok tápnövényű faj. Az imágók többek között szőlőn, gyümölcsfákon, rózsán és számos dísznövényen táplálkoznak, míg a talajban fejlődő lárvák a növények gyökereit károsítják. Csoportosan táplálkozva akár teljes tarrágást is okozhatnak. Nagy távolságokra elsősorban emberi közreműködéssel terjedhet: az imágók járművekben, szállítmányokban, poggyászban vagy kempingfelszerelésben is megbújhatnak.
A szlovén hatóságok júliusban észlelték a károsítót a magyar határtól mintegy 500 méterre, Pince településen. Nőstény egyedet fogtak, ami fokozott kockázatot jelent a megtelepedés és szaporodás szempontjából. A környéken azóta nem találtak tápnövényeken károsítást, és ültetési anyagot előállító telep vagy kertészeti áruda sincs a közelben, azonban továbbra is indokolt a kiemelt hatósági figyelem. A szlovéniai észlelés miatt a Nébih és a területi hatóságok hat feromoncsapdát helyeztek ki Zala vármegyében a Szlovénia felől érkező tranzitforgalom által érintett útvonalak mentén. A monitoring a 86-os főút mellett Kálócfáig, valamint az M70-es és M7-es utak környezetében Zalakomárig terjed.
A károsító folyamatos terjedését jelzi, hogy júliusban Ausztriában is találtak japán cserebogarat: a magyar határtól kb. 90-kmre, Graz közelében fekvő Premstätten egyik pihenőhelyén, az olaszországi fertőzött területekkel összekötő közlekedési folyosó mentén fogtak két hím egyedet. A térségben sem csapdázással, sem vizuális ellenőrzéssel nem találtak újabb példányokat, így az egyedeket jelenleg behurcolt, „stoppos” példányokként kezelik.
Ismerjük fel a japán cserebogarat!
A 8–11 mm-es imágó (kifejlett egyed) feji része és előtora fémesen zöld, szárnyfedői rézbarna, vöröses árnyalatúak. Jellegzetes ismertetőjegyei a test két oldalán található öt-öt, valamint a potroh végén lévő két fehér szőrcsomó. A szárnyfedők tetején nem találhatók serteszőrök.

Ábra: NÉBIH
A külföldről hazatérők mindig vizsgálják át ruházatukat, poggyászukat, járművüket és kempingfelszerelésüket, valamint ne hozzanak be ellenőrizetlen forrásból származó növényeket és növényi anyagokat.
A japán cserebogár észlelése, valamint már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. A gyanús egyedek, illetve a feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et. Az időben megtett lakossági bejelentések ugyanis kulcsszerepet játszanak a károsító hazánkba történő behurcolásának és további terjedésének megelőzésében.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.
Forrás: NÉBIH


