Vadászat
Magyar sikerek a nemzetközi ifjúsági lövész versenyen
A szlovákiai Malacka település lőterén rendezték meg a nemzetközi ifjúsági kispuska-lövészversenyt.
A szlovákiai Malacka település lőtere július 31. és augusztus 2. között adott otthont a második alkalommal megrendezett nemzetközi ifjúsági kispuska lövészversenynek. A tavaly útjára indított kezdeményezés célja, hogy a közép-európai országok 11 és 20 év közötti fiataljai nemzetközi környezetben mérhessék össze tudásukat, tapasztalatot szerezzenek egy vadászias versenyrendszerben, valamint hosszú távú szakmai kapcsolatokat építsenek egy kedves közegben. A magyar csapat indulását az Országos Magyar Vadászkamara is támogatta.

Fotó: OMVK
Az idei versenyt a Szlovák Vadászkamara (SPK), a Malackai Körzeti Vadászkamara és a Malackai Sportlövész Klub közösen rendezte meg. A megnyitón minden delegáció képviselője az ifjúságnevelést hangsúlyozta, az SPK egy fontos üzenettel, figyelemfelhívó „A vadászatnak van értelme” mottóval nyitotta meg a rendezvényt.
A kétnapos versenyen három ország összesen 70 fiatalja vett részt: Csehországból 29-en, Szlovákiából 23-an, hazánkból pedig 18-an. A magyar csapat a júliusban, összesen 60 fiatal részvételével, a BEFAG keszthelyi lőterén, valamint Békéscsabán megrendezett válogatóversenyek eredményei alapján állt össze.
A megmérettetésen .22 LR kiskaliberű puskával kellett lőni, optikai irányzékkal. A versenyt négy egyéni kategóriában rendezték: serdülő lányok (11–15 év); serdülő fiúk (11–15 év); junior nők (16–20 év); junior férfiak (16–20 év). Emellett országonként háromfős csapatok is versenyeztek. A célokat 50 méteres távolságban helyezték el, a versenyzők pedig különböző méretű, négyféle vadalakos lőlapra (róka, őz, zerge, vaddisznó) adták le lövéseiket meghatározott testhelyzetben. A serdülő kategóriában asztalról kizárólag a könyékről támasztott fegyverrel lőhettek a fiatalok, először 3 próbalövés után a rókára, majd az őzre és a zergére, a vaddisznó esetében pedig már egy fix lőbotot is használhattak. A junioroknak a 3 próbalövést és az értékelt 10 első sorozatot fekvő pozícióban kellett abszolválniuk, az őzet fix lőbot mellől, a zergét egylábú ,,seprűnyél” – nem rögzített lőbot – segítségével. A vaddisznó volt a legnehezebb feladat, ugyanis szabadkézből kellett a 10 értékelt lövést leadni. A feladatokra, tehát a 10 lövésre lőlaponként 6 perc állt rendelkezésre.
A verseny két, egyenként 400 körös részből állt (M–400), így a maximálisan elérhető eredmény 800 kör volt. Minden lövés legfeljebb 10 pontot ért, ezért egy hibátlan sorozat 100 körös eredményt jelentett. A rendkívül szoros mezőny jól mutatja a verseny magas színvonalát: néhány elhibázott lövés több helyezésnyi különbséget is jelenthetett.
A magyar csapat számára különösen tanulságos volt látni, hogy Szlovákiában és Csehországban a fiatalok már 11 éves kortól használhatnak sportcéllal .22 LR kaliberű fegyvert lőtéren, természetesen szigorú biztonsági előírások és szakképzett felügyelet mellett. Külön figyelemre méltó volt, hogy a junior fiúk mezőnyében egy cseh versenyző a maximálisan megszerezhető 800 pontot érte el. Ez jól szemlélteti azt a magas szakmai színvonalat, amelyet a korán megkezdett, következetes utánpótlás-nevelés eredményezhet. Érdemes elgondolkodni azon, hogy Magyarországon milyen lehetőségek nyílhatnának a fiatalok korábbi, biztonságos bevonására.
A magyar csapat valamennyi korosztályban kiválóan szerepelt, eredményeik alább.
Egyéni eredmények
Serdülő lányok
- Hajzer Diána – 794 pont (4 X 100as lőlap)
- Szvitán Sára – 765 pont (2 X 100as lőlap)
- Horváth Regina – 756 pont
- Szabó-Tóth Petra – 751 pont
- Varga Vica – 365 pont
Serdülő fiúk
4. Varga Zsombor – 771 pont
- Hullay Zovárd Barnabás – 730 pont
- Szabián Levente – 716 pont
- Ifi Barnabás – 711 pont
- Molnár Máté – 623 pont (1 X 100as lőlap)
Junior férfiak
- Kurdi Mátyás – 757 pont (2 X 100as lőlap)
- Soós Gergő – 754 pont (1 X 100as lőlap)
- Babos Bence – 651 pont
- Megyeri Zsombor – 597 pont
Junior nő
- Györök Dóra – 713 pont (1 X 100as lőlap)
- Havasi Viktória – 705 pont
- Kiss Rebeka – 702 pont (1 X 100as lőlap)
- Bozsolik Sarolta – 660
Csapateredmények
A magyar csapatok négy dobogós helyezést szereztek.
- hely: Serdülő lányok – Szabó-Tóth Petra, Hajzer Diána, Szvitán Sára
- hely: Serdülő fiúk – Hullay Zovárd, Varga Zsombor, Ifi Barnabás
- hely: Junior lányok – Bozsolik Sarolta, Kiss Rebeka, Györök Dóra
- hely Junior fiúk – Soós Gergő, Babos Bence, Kurdi Mátyás
A versenyt egy hivatalos edzésnap előzte meg, így a résztvevők három nap alatt csaknem 10 000 lövést adtak le.
A magyar csapat teljesítményét jól mutatja, hogy versenyzőink összesen 12 hibátlan, 100 körös sorozatot lőttek. Ezek közül Hajzer Diána négyet, Kurdi Mátyás és Szvitán Sára kettőt-kettőt, míg Soós Gergő, Molnár Máté, Györök Dóra és Kiss Rebeka egyet-egyet ért el.
A csapat felkészülését a versenyt megelőző hetekben Varga András, a vadászkamara Fegyverügyi és Vadászlövész Szakbizottságának elnöke szakmailag segítette.
A malackai verseny nem csupán egy nemzetközi megmérettetés volt, hanem kiváló alkalom arra is, hogy a fiatalok egymástól tanuljanak, megismerjék más országok képzési rendszerét és sportszakmai gyakorlatát. A három nap során kialakult barátságok és szakmai kapcsolatok legalább olyan fontosak, mint a megszerzett érmek.
Az is jól látszik, hogy a környező országokban alkalmazott, korábbi életkortól kezdődő képzés jelentős előnyt jelenthet a nemzetközi mezőnyben. Reméljük, hogy a vadászkamara elveihez illeszkedő program hosszútávon további fiatalokat tud bevonni, ami híd lehet a nem vadászó polgártársaink felé.
Gratulálunk valamennyi versenyzőnek, felkészítőnek és csapatvezetőnek a kiváló szerepléshez!
Köszönjük támogatóinknak, hogy hozzájárultak a magyar csapat sikeres felkészüléséhez és nemzetközi szerepléséhez: Blaser Magyarország, Odimon, HIKMICRO, Spektív.hu, Taciturn Silencer, WildZone, Leitz Hungaria, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Vadászkamara, valamint a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum.
Hivatalos fotógaléria ide kattintva érhető el
Forrás: Botta Zsófia – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szervezet Elnöksége szeptember 9-ei ülésén döntött egy átfogó, az ágazati kommunikációt újratervező és meghatározó tervezet megvalósításáról. A testület ülésén, amelynek a szervezet székhelyének is otthont adó hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum adott otthont, egyebek mellett a hivatásos vadászok bértáblaajánlásáról, a csapdázáshoz és a kotorékozáshoz kapcsolódó jogszabálymódosítási javaslatokról, illetve a jövőre Gödöllőn megrendezendő Vadászkürtös Európa-bajnokságról is szó esett.

Fotó: OMVK
A hivatásos vadászok bértáblája
Az első napirendi pont keretében Fehér Sándor hivatásos vadász alelnök a szakszemélyzet bértáblaajánlásáról, annak frissítéséről beszélt. Mint elmondta, a téma aktualitását az adja, hogy a Vadászkamara négyéves stratégiai tervében külön is szerepel a hivatásos vadászok megbecsültségének javítása, ennek pedig egyik eleme az első alkalommal 2017-ben közzétett, és utoljára 2022-ben frissített ajánlás elkészítése. A módosítás a vármegyei hivatásos vadász alelnökök véleményének bekérését követően született meg. Az alelnök megjegyezte: meglepően nagy szórás volt a javaslatok közt, a javaslatok átlaga került az összeállított előterjesztésbe, az emelés ezzel együtt a korábbi összegekhez képest így is jelentős. A bértáblaajánlás, amely mellett a kamara érveket is felsorakoztat majd, további, a szaktárcával is folytatott egyeztetéseket követően válik majd nyilvánossá. Az érdekképviseletnek kiemelt feladata lesz, hogy lehetőségeihez mérten igyekezzen az iránymutatást egyfajta etalonként elfogadtatni a szakmával.
Fehér Sándor a stratégiában megfogalmazott életpályamodellről is szólt: véleménye szerint ilyet akkor lehetne bevezetni, ha az kötelezően megvalósítandó elemeket tartalmazna, ezzel szemben a munkáltatók döntéseit a Vadászkamara nem tudja befolyásolni, mint ahogy a munkaadó vadászatra jogosultak és a munkavállaló hivatásos vadászok megegyezésére, azaz a munkaszerződés tartalmára sem lehet ráhatása. Ennek tükrében az életpályamodell kidolgozása jelen körülmények között nem releváns.
Szintén a hivatásos szakszemélyzethez kapcsolódó téma az utánpótlás biztosítása: e tekintetben a Vadászkamara – ugyancsak a stratégia mentén – a szakképzést folytató oktatási intézményekkel kíván együttműködni. Az első lépés egy egyeztetés összehívása lesz, miután tisztázódik, miként alakul át a szakképzés rendszere a változások előtt álló közoktatásban.
Kommunikációs stratégia
Második napirendi pontként a kommunikációs stratégiát tárgyalta a testület, amelynek időszerűségét dr. Jámbor László, a szervezet elnöke is hangsúlyozta felvezetésében. Földvári Attila szóvivő az előterjesztéshez kapcsolódó előadásában kiemelte: a Vadászkamara kommunikációjának a megváltozott médiakörnyezethez kellene igazodnia. A hagyományos, elsősorban sajtókommunikációra és hiteles tájékoztatásra épülő gyakorlat helyett a társadalmi elfogadottság tudatos erősítésére, a proaktivitásra és az új, jellemzően közösségi médiához sorolható csatornákra, illetve az azokhoz illeszkedő formátumokra kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez óhatatlanul külső szakértők segítségét, szolgáltatásait is igénybe kell venni. A stratégia alapja egy reprezentatív kutatásokra épülő, adatalapú cselekvési terv, a vadgazdálkodás, a vadászat, illetve a Vadászkamara imázsának, márkájának – brandjének – tudatos kialakítása, valamint hiteles szakértők, ismert személyiségek és „véleményvezérek” bevonása.
A kommunikáció középpontjába elsősorban a vadászat természetvédelmi és társadalmi haszna, a természetjárás, a kalandérzet, illetve a vadhús és a vadgasztronómia kerülne. A stratégia fontos eleme továbbá a vadászok közössége saját erejének mozgósítása, valamint egy hatékony belső kommunikációs rendszer – rendszeresen frissített honlap, médiafigyelés és online hírlevél – kialakítása.
Az összefoglaló előadás fő üzenete, hogy egy olyan információs térben, amelyben féligazságokkal vagy egyenesen valótlanságokkal támadják a vadgazdálkodási ágazatot, ezzel a közvéleményt is befolyásolva, a hiteles és aktív kommunikáció már nem pusztán hivatali feladat, hanem a ma ismert vadgazdálkodás és vadászat fennmaradásának egyik záloga.
Az elnökség a stratégiát elfogadta és támogatta, a szükséges források biztosításáról a későbbiekben születhet döntés.
Országos Vadász-Gyermeknap
Erre a rendezvényre idén – részben az elmaradt Országos Vadásznapot is pótolva – Hatvanban, a vadászati múzeum szervezésében került sor. Az eredményekről Dikasz Tamás ügyvezető igazgató számolt be. Mint elmondta, a rendezvény túlmutat egy egyszeri eseményen: létrehozták a vadásznap brandjét, megfogalmazták mottóját („Ahol a természet szeretete összeköt bennünket!”), és ezek mentén szervezték meg az egésznapos programsorozatot. A korábbi – elsősorban tavalyi – év tapasztalataiból merítve bővítették a helyszíneket, illetve beléptetőrendszert alakítottak ki. Ez utóbbi révén tudható, hogy az Országos Vadász-Gyermeknapra összesen 11 135-en látogattak el. (Az eseményről részletesen itt olvashat.)
A kiemelt témákon túl
Bajdik Péter arról is tájékoztatta az elnökséget, hogy a Vadászkamara központja egy részletes jogszabálymódosítási javaslatot juttatott el az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz az elmúlt időszakban előtérbe került témával, a kotorékvadászattal kapcsolatban. Mint elmondta, szakértői munkacsoportok közreműködésével születtek meg azok az anyagok, amelyeket megkapott a szaktárca; ennek illetékesei a médiában is megjelent módon már egyeztettek az elképzelésekről a szintén érintett Élő Környezetért Felelős Minisztériummal.
Ugyancsak Bajdik Péter foglalta össze a Vadászkürtös Európa-bajnokság előkészületeivel kapcsolatos tudnivalókat, amely versenynek hazánk adhat otthont. A rangos megmérettetésre Gödöllőn kerülhet sor 2027. őszén, a Vadászkamara a technikai hátteret biztosítja a rendezvényhez. A résztvevő országok kürtös szakemberei a tervek szerint Gödöllőn találkoznak 2026. október 26-án, a rendezőiroda szervezésében. (Részletek a rendezvényről, annak eddigi előkészületeiről itt olvashat.)
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetséggel (FACE) folytatott egyeztetésekről is a Vadászkamara főtitkára számolt be. A szervezetnek a kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet is tagja (a tagdíjat az előbbi fizeti). Augusztusban a magyar érdekképviseletek vezetői találkoztak a FACE elnökével, Laurens Hoedemakerrel és David Scallan főtitkárral. Az egyeztetést összefoglalva Bajdik Péter elmondta, hogy a FACE élénken érdeklődik a magyar vadgazdálkodás, vadászat keretrendszere és gyakorlata, mint sok szempontból követendő példák iránt, a magyar fél számára pedig hasznosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyeket a FACE szerzett a vadászat elleni támadások kivédésében Európa más országaiban. A FACE tagdíjemelést is tervez több tagország, köztük Magyarország esetében, amelyet a Vadászkamara elfogad, annál is inkább, hogy a jövőben szorosabbra kívánja fűzni az együttműködést a nemzetközi szervezettel.
A két, Vadászkamara által is támogatott, jelenleg futó kutatásról is friss információkat tudhattak meg az Elnökség tagjai. Az őzek szaporodásbiológiáját vizsgáló programról Bajdik Péter elmondta: több mint 1600 értékelhető minta érkezett be, ami európai szinten is párját ritkító eredmény. (Erről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel /MATE/ közös kutatásról a Nimród Vadászújság idei januári számában, a Vadászkamara hírlevelében olvashat, amely itt érhető el.) A róka- és aranysakálállomány Echinococcus multilocularis-fertőzöttségét vizsgáló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közös projekt a közeljövőben indul el (a kezdeményezésről bővebben a Nimród Vadászújság idei júliusi számban megjelent hírlevelünkben olvashat).
Az Egyebek napirendi pont keretében Pap Gyula, a kamara Veszprém vármegyei Területi Szervezetének elnöke egy országos ifjúsági találkozó terveit, elképzeléseit ismertette: „Jövőnk a természet” mottóval Pápán – ahol korábban már két országos vadásznapra is sor került – egy, a természetet népszerűsítő egynapos eseményre kerülhet sor a Vadászkamara kezdeményezésére. Ezen a környezet- és természetvédelmen, a vadgasztronómián, a színpadi bemutatókon túl a képzőművészet, a mesterségbemutatók és a vadászat tematikája is teret kapna. A megvalósítás a jövőbeni anyagi lehetőségek függvénye is.
Dr. Jámbor László egyebek mellett a Nimród Vadászújsággal kapcsolatban is adott tájékoztatást. Ezt októbertől új kiadó jelentetni meg, de 2026 végéig a lapban az eddigi gyakorlat szerint 16 oldalon olvasható lesz a Vadászkamara hírlevele, amelyet az azt korábban igénylő vadászok megkapnak az év végéig.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban
„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.

Fotó: SEFAG Zrt.
A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



