Vadászat
KITEKINTŐ: Valójában hány vaddisznó él Csehországban?
A cseh Svět myslivosti vadászati szaklap cikket közölt a csehországi vaddisznóállományról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2025-ben a Svět myslivosti című vadászati szaklapban cikksorozat jelent meg arról, hogyan lehet a vaddisznó biológiájával kapcsolatos ismereteket a vadgazdálkodási gyakorlatban alkalmazni. Eredetileg nem számítottunk arra, hogy a sorozatot folytatni kell, azonban jól látható, hogy a helyzet továbbra is változik, és a nyilvánosságban számos, a vaddisznóállománnyal kapcsolatos információ jelenik meg.
Az egyik visszatérő kérdés a vaddisznó állománynagysága: vagyis valójában hány vaddisznó él Csehország területén. A közelmúltban a médiában egymillió egyedről is szó esett, ezért úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a vaddisznókkal kapcsolatos tévhitek tisztázását.
Fotó: Pixabay
Vaddisznóteríték Európában
A Svět myslivosti Csehország egyik legnagyobb és legismertebb vadászati szakmédiuma. Ábra: Svetmyslivosti
Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a vaddisznó populációdinamikájával, különösen a szaporodási sikerrel, a környezeti feltételek változásával és a táplálékforrások folyamatos bővülésével.
A rendelkezésre álló táplálék, valamint más tényezők Európa-szerte a vaddisznóállomány növekedéséhez vezettek. Ezzel a folyamattal számos európai kutatócsoport foglalkozik. A közép-európai vaddisznóteríték elmúlt évtizedekben tapasztalt alakulását a Svět myslivosti 2025/3. számában mutatták be. Ha egész Európát összehasonlítjuk, az ENETWILD tudományos kezdeményezés adatai adhatnak támpontot, amely összesítette az Európában elejtett vaddisznók számát.
Az ENETWILD szerint a legtöbb vaddisznót Németországban ejtik el: 2022-ben 881 886 példányt. Ezt Franciaország követi 842 802 példánnyal.
Mindkét ország éghajlati adottságai kedvezőek a faj számára, és jelentős mennyiségű természetes táplálék, például makk és bükkmakk áll rendelkezésre. A tölgy és a bükk bő termésű évei napjainkban ráadásul jóval gyakrabban fordulnak elő, mint korábban.
Jelentősebb lemaradással következnek a dél-európai országok: Spanyolországban 2022-ben 434 542, Olaszországban pedig 313 080 vaddisznót ejtettek el.
Lengyelországban 2020-ban 376 008 példány került terítékre. Ennél az adatnál azonban figyelembe kell venni, hogy az afrikai sertéspestis jelentősen megtizedelte a lengyel vaddisznóállományt.
Csehország következik 240 011 elejtett vaddisznóval, szintén 2020-as adattal. A rangsor másik végén az északi országok találhatók. Finnországban 2022-ben mindössze 1413 vaddisznót ejtettek el, Norvégiában pedig évente csupán néhány százat, 2021-ben például 449-et.
Ezekben az északi országokban a vaddisznó történelmileg nem volt őshonos, ezért még ezek a viszonylag alacsony számok is azt mutatják, hogy a faj európai elterjedési területe tovább bővül, és állománya növekszik.
Kivételt jelent Svédország, ahol 2022-ben 119 972 vaddisznót ejtettek el. Ha azonban a teríték nagyságát a vadászterület egységére vetítjük, Csehország Európa-rekordernek számít.
A vaddisznóállomány nagyságával kapcsolatban természetesen az állománycsökkentés hatékonysága is rendszeresen felmerül. A tudományos szakirodalomban már olyan vélemények is megjelentek, amelyek szerint a hagyományos, szabadidős vadászat önmagában nem tölti be kellően hatékonyan a vaddisznóállomány csökkentésében elvárt szerepet.
Valószínű, hogy a jövőben egyre gyakrabban találkozunk majd ilyen álláspontokkal.
Miért nehéz meghatározni a vaddisznóállomány nagyságát?
A patás vadfajok állománynagyságának becslésénél figyelembe kell venni az adott faj biológiáját. Általában az elejtett állatok nyilvántartott számából lehet kiindulni, bár ezeknek az adatoknak is megvannak a korlátai.
A szarvasfélék esetében alkalmazható az úgynevezett visszaszámításos módszer. Ennek lényege, hogy az elejtett és elhullott állatok adatai alapján visszamenőleg megbecsülhető, hány nőivarú egyednek kellett lennie az állományban ahhoz, hogy a hosszú távon elejtett mennyiséget biztosító szaporulat létrejöhessen.
A nőivarú állatok számához ezután az ivararány alapján hozzá lehet számítani a hímeket és a fiatal állatokat is. A vaddisznó esetében azonban a helyzet jóval bonyolultabb.
A számítást nehezíti, hogy a kifejlett kocák és a süldők eltérő számú malacot hoznak világra. Emellett egy adott időpontra sem egyszerű meghatározni az állomány nagyságát, mert a mai körülmények között a fialás gyakorlatilag egész évben előfordulhat.
Az idősebb kocák jellemzően tavasszal ellenek, míg a fiatalabb, süldő korú nőivarú egyedek többnyire később, gyakran nyáron hozzák világra malacaikat. Ugyanakkor szinte az év bármely szakában találkozhatunk frissen született malacokkal.
A becslést az is nehezíti, hogy a vaddisznót egész évben vadásszák. Ha tehát a szaporodás utáni állománynagyságot próbáljuk meghatározni, ahogyan az más patás vadfajoknál megszokott, figyelembe kell venni, hogy Csehország szabad területein ez a létszám valójában soha nincs jelen egyszerre.
Tavasszal, a fialási időszak alatt már folyamatosan vadásszák a süldőket, különösen a fiatal kanokat. A hőkamerás eszközök egyre szélesebb körű használatával ezek az állatok könnyebben megtalálhatók és viszonylag pontosan azonosíthatók.
Később, nyáron, még azelőtt, hogy a süldők egy része fialna, már megkezdődik a tavasszal született malacok vadászata is. Ezek ekkorra elérhetik a körülbelül 20 kilogrammos testtömeget, így vonzó vadászati lehetőséget jelentenek.
Ezért a tavaszi időszakhoz kötött becsült populációnagyság valójában nem jelenik meg egyetlen pillanatban teljes egészében a természetben.
A csehországi vaddisznóállomány nagysága egy európai kutatás szerint
Mivel a vaddisznók számának meghatározása fontos és érdekes kutatási téma, több európai vizsgálat is készült az állománynagyság becslésére. A legfrissebb eredményeket egy, az European Journal of Wildlife Research tudományos folyóiratban 2026 februárjában megjelent tanulmány közölte.
Smith és munkatársai két egymástól független adatforrást használtak fel a vaddisznó európai állománynagyságának becsléséhez. Az egyik a Global Biodiversity Information Facility adatbázisában szereplő helyi előfordulási adatokból állt, a másik pedig a hivatalosan jelentett terítékadatokból.
Ezeket az adatokat a környezet jellemzőivel is összevetették. Modern statisztikai modellezési módszerekkel európai léptékű vaddisznó-sűrűségi modellt készítettek.
Az eredményeket ezután 77 európai helyszín tényleges populációsűrűség-becsléseivel hasonlították össze. Ez lehetővé tette az egyes országokra vonatkozó becslések pontosítását az afrikai sertéspestis megjelenése előtti állapotokra vonatkozóan. A vaddisznóállomány nagyságát kétféle módszerrel határozták meg. Az egyik modell a faj előfordulási adataiból indult ki, a másik pedig az elejtett vaddisznók számából.
Az eredmények jelentősen eltértek egymástól. Az előfordulási adatokon alapuló modell Csehország vaddisznóállományát 88 994 példányra becsülte. Az elejtési adatokon alapuló modell ezzel szemben 305 602 vaddisznóval számolt. Mindkét modellt a vadászati idény megkezdése előtti, vagyis nyár végi–kora őszi populációsűrűséghez igazították. Ez az az időszak, amikor elméletileg a vadászat még nem csökkentette jelentős mértékben az állományt.
Ha a két becslés egyszerű átlagát vesszük, akkor a vadászat előtti időszakban 197 298 vaddisznós becsült állománynagyságot kapunk.
Kísérleti számítással meghatározott állománynagyság
Ezt az értéket egy módosított visszaszámításos módszerrel is megpróbálhatjuk ellenőrizni. A számítás természetesen hipotetikus, és több bizonytalan feltételezésre épül, de legalább hozzávetőleges becslést adhat.
Kiindulási alapnak a 2023-as rekordterítéket, kerekítve 250 ezer vaddisznót vesznek. Feltételezik továbbá, hogy az állomány növekedése még nem állt meg, hanem hosszabb távon tovább folytatódik.
Ábra: Svetmyslivosti
Ez azt jelenti, hogy a 250 ezer elejtett állatnak legalább ugyanekkora megszületett malacmennyiségnek kell megfelelnie ahhoz, hogy az állomány stabil maradjon vagy tovább növekedjen. Felmerül tehát a kérdés: hány kocára van szükség 250 ezer malac megszületéséhez?
A számítás során azt feltételezik, hogy:
- a malacok 70 százalékát kifejlett kocák hozzák világra, átlagosan hat malaccal kocánként;
- a malacok 30 százaléka 12–18 hónapos fiatal nőivarú egyedektől származik, átlagosan 3,5 malaccal egyedenként;
- a kifejlett kocák 95 százaléka vesz részt a szaporodásban;
- a fiatal nőivarú egyedeknek pedig mintegy 50 százaléka szaporodik.
A teljes állománynagyság becsléséhez a hímek számát is meg kell határozni.
Feltételezésként egy kifejlett kan jut három kocára.
A fiatal kanok és nőivarú süldők arányánál pedig abból indulnak ki, hogy a vadászat során a kanokat nagyobb arányban ejtik el, ezért a szezon végére két nőivarú süldőre nagyjából egy kan jut.
Ezek alapján a csehországi vaddisznóállomány nagysága a szaporodási időszak előtt, vagyis a vadászati főidény végén, március végén–április elején körülbelül 115 ezer példányra becsülhető.
Ez a következőképpen oszlana meg:
- körülbelül 31 ezer kifejlett koca;
- 72 ezer, 10–14 hónapos süldő;
- körülbelül 12 ezer kifejlett kan.
Ebben a számban még nincsenek benne a frissen megszületett malacok. Jól látható, hogy még ez a becslés is nagyon messze van azoktól a sajtóban megjelent állításoktól, amelyek szerint Csehországban egymillió vaddisznó él.
Még akkor is, ha ehhez a 115 ezerhez hozzáadjuk az újonnan születő mintegy 250 ezer malacot, a maximális elméleti állománynagyság is csak mintegy 365 ezer példányt jelentene.
Ez az érték nagyjából összhangban van az előbb bemutatott európai kutatás felső becslésével. Fontos azonban ismét hangsúlyozni, hogy még ez a mintegy 365 ezres állomány sem fordul elő egyszerre Csehország területén, mivel a vaddisznók vadászata folyamatos.
Miért tűnik ez „ilyen kevésnek”?
Az európai tanulmány és a kísérleti számítás eredménye az egymilliós médiabecsléssel összehasonlítva meglepően alacsonynak, akár alulbecsültnek is tűnhet.
Ez abból a gondolatból fakad, hogy ha évente rendszeresen több mint 200 ezer vaddisznót ejtenek el Csehországban, akkor ennél nyilván sokkal több állatnak kell élnie az országban.
Ez azonban elsősorban a szarvasféléknél lenne igaz. A vaddisznó esetében éppen ellenkező a helyzet. A vaddisznó úgynevezett r-stratégista faj, vagyis viszonylag alacsony kiinduló állománynagyságból is rendkívül nagy szaporulatot képes létrehozni. Vegyünk egy leegyszerűsített példát. Ha egy átlagos vadászterületen kora tavasszal 40 vaddisznó él, akkor 1:1 ivararányt és kocánként öt malacot feltételezve a szaporodás után az állomány létszáma körülbelül 140 példányra emelkedhet.
Ebből évente akár 100 vaddisznót is elejthetnek úgy, hogy az állomány hosszú távon mégsem csökken. A közúti vadbalesetek és más elhullási okok ehhez képest viszonylag kis szerepet játszanak a teljes állomány alakulásában.
És mi történne akkor, ha valóban egymillió vaddisznó élne Csehországban?
A korábbiak alapján könnyen elképzelhető, milyen ütemben növekedhetne egy ekkora kiinduló állomány, és milyen következményekkel járna mindez, például a cseh mezőgazdaság számára.
A tanulmány a Cseh Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma tanácsadói tevékenységének támogatásával készült.
A hivatkozott szakirodalom jegyzéke a cikk szerzőinél érhető el.
Szerzők:
Ing. Jan Cukor, Ph.D.
Erdészeti és Vadgazdálkodási Kutatóintézet, valamint Cseh Agrártudományi Egyetem, Prága
doc. Ing. Miloš Ježek, Ph.D.
Cseh Agrártudományi Egyetem, Prága
Forrás: Svetmyslivosti
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A szervezet Elnöksége szeptember 9-ei ülésén döntött egy átfogó, az ágazati kommunikációt újratervező és meghatározó tervezet megvalósításáról. A testület ülésén, amelynek a szervezet székhelyének is otthont adó hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum adott otthont, egyebek mellett a hivatásos vadászok bértáblaajánlásáról, a csapdázáshoz és a kotorékozáshoz kapcsolódó jogszabálymódosítási javaslatokról, illetve a jövőre Gödöllőn megrendezendő Vadászkürtös Európa-bajnokságról is szó esett.
Fotó: OMVK
A hivatásos vadászok bértáblája
Az első napirendi pont keretében Fehér Sándor hivatásos vadász alelnök a szakszemélyzet bértáblaajánlásáról, annak frissítéséről beszélt. Mint elmondta, a téma aktualitását az adja, hogy a Vadászkamara négyéves stratégiai tervében külön is szerepel a hivatásos vadászok megbecsültségének javítása, ennek pedig egyik eleme az első alkalommal 2017-ben közzétett, és utoljára 2022-ben frissített ajánlás elkészítése. A módosítás a vármegyei hivatásos vadász alelnökök véleményének bekérését követően született meg. Az alelnök megjegyezte: meglepően nagy szórás volt a javaslatok közt, a javaslatok átlaga került az összeállított előterjesztésbe, az emelés ezzel együtt a korábbi összegekhez képest így is jelentős. A bértáblaajánlás, amely mellett a kamara érveket is felsorakoztat majd, további, a szaktárcával is folytatott egyeztetéseket követően válik majd nyilvánossá. Az érdekképviseletnek kiemelt feladata lesz, hogy lehetőségeihez mérten igyekezzen az iránymutatást egyfajta etalonként elfogadtatni a szakmával.
Fehér Sándor a stratégiában megfogalmazott életpályamodellről is szólt: véleménye szerint ilyet akkor lehetne bevezetni, ha az kötelezően megvalósítandó elemeket tartalmazna, ezzel szemben a munkáltatók döntéseit a Vadászkamara nem tudja befolyásolni, mint ahogy a munkaadó vadászatra jogosultak és a munkavállaló hivatásos vadászok megegyezésére, azaz a munkaszerződés tartalmára sem lehet ráhatása. Ennek tükrében az életpályamodell kidolgozása jelen körülmények között nem releváns.
Szintén a hivatásos szakszemélyzethez kapcsolódó téma az utánpótlás biztosítása: e tekintetben a Vadászkamara – ugyancsak a stratégia mentén – a szakképzést folytató oktatási intézményekkel kíván együttműködni. Az első lépés egy egyeztetés összehívása lesz, miután tisztázódik, miként alakul át a szakképzés rendszere a változások előtt álló közoktatásban.
Kommunikációs stratégia
Második napirendi pontként a kommunikációs stratégiát tárgyalta a testület, amelynek időszerűségét dr. Jámbor László, a szervezet elnöke is hangsúlyozta felvezetésében. Földvári Attila szóvivő az előterjesztéshez kapcsolódó előadásában kiemelte: a Vadászkamara kommunikációjának a megváltozott médiakörnyezethez kellene igazodnia. A hagyományos, elsősorban sajtókommunikációra és hiteles tájékoztatásra épülő gyakorlat helyett a társadalmi elfogadottság tudatos erősítésére, a proaktivitásra és az új, jellemzően közösségi médiához sorolható csatornákra, illetve az azokhoz illeszkedő formátumokra kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez óhatatlanul külső szakértők segítségét, szolgáltatásait is igénybe kell venni. A stratégia alapja egy reprezentatív kutatásokra épülő, adatalapú cselekvési terv, a vadgazdálkodás, a vadászat, illetve a Vadászkamara imázsának, márkájának – brandjének – tudatos kialakítása, valamint hiteles szakértők, ismert személyiségek és „véleményvezérek” bevonása.
A kommunikáció középpontjába elsősorban a vadászat természetvédelmi és társadalmi haszna, a természetjárás, a kalandérzet, illetve a vadhús és a vadgasztronómia kerülne. A stratégia fontos eleme továbbá a vadászok közössége saját erejének mozgósítása, valamint egy hatékony belső kommunikációs rendszer – rendszeresen frissített honlap, médiafigyelés és online hírlevél – kialakítása.
Az összefoglaló előadás fő üzenete, hogy egy olyan információs térben, amelyben féligazságokkal vagy egyenesen valótlanságokkal támadják a vadgazdálkodási ágazatot, ezzel a közvéleményt is befolyásolva, a hiteles és aktív kommunikáció már nem pusztán hivatali feladat, hanem a ma ismert vadgazdálkodás és vadászat fennmaradásának egyik záloga.
Az elnökség a stratégiát elfogadta és támogatta, a szükséges források biztosításáról a későbbiekben születhet döntés.
Országos Vadász-Gyermeknap
Erre a rendezvényre idén – részben az elmaradt Országos Vadásznapot is pótolva – Hatvanban, a vadászati múzeum szervezésében került sor. Az eredményekről Dikasz Tamás ügyvezető igazgató számolt be. Mint elmondta, a rendezvény túlmutat egy egyszeri eseményen: létrehozták a vadásznap brandjét, megfogalmazták mottóját („Ahol a természet szeretete összeköt bennünket!”), és ezek mentén szervezték meg az egésznapos programsorozatot. A korábbi – elsősorban tavalyi – év tapasztalataiból merítve bővítették a helyszíneket, illetve beléptetőrendszert alakítottak ki. Ez utóbbi révén tudható, hogy az Országos Vadász-Gyermeknapra összesen 11 135-en látogattak el. (Az eseményről részletesen itt olvashat.)
A kiemelt témákon túl
Bajdik Péter arról is tájékoztatta az elnökséget, hogy a Vadászkamara központja egy részletes jogszabálymódosítási javaslatot juttatott el az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz az elmúlt időszakban előtérbe került témával, a kotorékvadászattal kapcsolatban. Mint elmondta, szakértői munkacsoportok közreműködésével születtek meg azok az anyagok, amelyeket megkapott a szaktárca; ennek illetékesei a médiában is megjelent módon már egyeztettek az elképzelésekről a szintén érintett Élő Környezetért Felelős Minisztériummal.
Ugyancsak Bajdik Péter foglalta össze a Vadászkürtös Európa-bajnokság előkészületeivel kapcsolatos tudnivalókat, amely versenynek hazánk adhat otthont. A rangos megmérettetésre Gödöllőn kerülhet sor 2027. őszén, a Vadászkamara a technikai hátteret biztosítja a rendezvényhez. A résztvevő országok kürtös szakemberei a tervek szerint Gödöllőn találkoznak 2026. október 26-án, a rendezőiroda szervezésében. (Részletek a rendezvényről, annak eddigi előkészületeiről itt olvashat.)
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetséggel (FACE) folytatott egyeztetésekről is a Vadászkamara főtitkára számolt be. A szervezetnek a kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet is tagja (a tagdíjat az előbbi fizeti). Augusztusban a magyar érdekképviseletek vezetői találkoztak a FACE elnökével, Laurens Hoedemakerrel és David Scallan főtitkárral. Az egyeztetést összefoglalva Bajdik Péter elmondta, hogy a FACE élénken érdeklődik a magyar vadgazdálkodás, vadászat keretrendszere és gyakorlata, mint sok szempontból követendő példák iránt, a magyar fél számára pedig hasznosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyeket a FACE szerzett a vadászat elleni támadások kivédésében Európa más országaiban. A FACE tagdíjemelést is tervez több tagország, köztük Magyarország esetében, amelyet a Vadászkamara elfogad, annál is inkább, hogy a jövőben szorosabbra kívánja fűzni az együttműködést a nemzetközi szervezettel.
A két, Vadászkamara által is támogatott, jelenleg futó kutatásról is friss információkat tudhattak meg az Elnökség tagjai. Az őzek szaporodásbiológiáját vizsgáló programról Bajdik Péter elmondta: több mint 1600 értékelhető minta érkezett be, ami európai szinten is párját ritkító eredmény. (Erről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel /MATE/ közös kutatásról a Nimród Vadászújság idei januári számában, a Vadászkamara hírlevelében olvashat, amely itt érhető el.) A róka- és aranysakálállomány Echinococcus multilocularis-fertőzöttségét vizsgáló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közös projekt a közeljövőben indul el (a kezdeményezésről bővebben a Nimród Vadászújság idei júliusi számban megjelent hírlevelünkben olvashat).
Az Egyebek napirendi pont keretében Pap Gyula, a kamara Veszprém vármegyei Területi Szervezetének elnöke egy országos ifjúsági találkozó terveit, elképzeléseit ismertette: „Jövőnk a természet” mottóval Pápán – ahol korábban már két országos vadásznapra is sor került – egy, a természetet népszerűsítő egynapos eseményre kerülhet sor a Vadászkamara kezdeményezésére. Ezen a környezet- és természetvédelmen, a vadgasztronómián, a színpadi bemutatókon túl a képzőművészet, a mesterségbemutatók és a vadászat tematikája is teret kapna. A megvalósítás a jövőbeni anyagi lehetőségek függvénye is.
Dr. Jámbor László egyebek mellett a Nimród Vadászújsággal kapcsolatban is adott tájékoztatást. Ezt októbertől új kiadó jelentetni meg, de 2026 végéig a lapban az eddigi gyakorlat szerint 16 oldalon olvasható lesz a Vadászkamara hírlevele, amelyet az azt korábban igénylő vadászok megkapnak az év végéig.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Újabb kutyát találtak holtan Filíben egy olyan eset után, amelyet farkastámadásnak tulajdonítanak. Mindez alig néhány nappal azután történt, hogy ugyanebből a térségből legalább 12 kutya pusztulását jelentették. Az újabb eset tovább fokozza a helyi lakosok és az önkéntesek aggodalmát, mivel egyre gyakrabban jelennek meg vadon élő állatok a Párnitha-hegység lábánál és a lakott területek közelében.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Dytikí Óchthi beszámolója szerint ezúttal egy körülbelül öt kilogrammos, gazdás kistestű kutya vált áldozattá. Az állatnak csupán a fejét találták meg, testének többi részét pedig feltehetően elfogyasztották.
Újabb felhívás az állattartókhoz
Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.
Az esetet követően Kéti Zerváki, a Filí Állatvédő Egyesület elnöke ismét arra kérte a gazdákat, hogy ne hagyják felügyelet nélkül szabadon mozogni állataikat, különösen a hegyvidéken és a Párnitha-hegység lábánál.
Ez az eset tovább bővíti a Filíből korábban érkezett súlyos bejelentések sorát. Szeptember elején az iHunt.gr már beszámolt legalább 12 kutyáról, amelyeket holtan, széttépve találtak meg. Az állatvédő egyesület akkor az illetékes hatóságok azonnali beavatkozását kérte.
„Még mindig várjuk a választ”
Az újabb beszámoló szerint az egyesület elnöke már korábban megkereste az illetékes szerveket. Azt kérte, hogy szervezzenek összehangolt egyeztetést Filí önkormányzata, Attika régió vezetése, az illetékes minisztérium, valamint az érintett intézményi, tudományos és állatvédő szervezetek részvételével.
A beszámoló szerint azonban mindeddig nem érkezett érdemi válasz. A Dytikí Óchthi az állam közömbösségéről ír, miközben a helyiek továbbra is azt tapasztalják, hogy farkasok, rókák és vaddisznók közelítik meg Chasiá és Zofriá lakott területeit.
Ismét előtérbe került a farkasok jelenlétének kezelése
Az egymást követő esetek egyre sürgetőbben vetik fel a farkasok jelenlétének kezelésével kapcsolatos kérdéseket azokon a területeken, ahol a vadon élő állatok már rendszeresen kapcsolatba kerülnek kedvtelésből tartott állatokkal és az emberi tevékenységekkel.
Egy vadon élő faj védelme nem teszi szükségtelenné az állomány rendszeres megfigyelését, az esetek tudományos értékelését és konkrét intézkedések bevezetését, ha a lakott területek közelében ismétlődő konfliktusok alakulnak ki. Ezzel párhuzamosan a kutyatartóknak is fokozott óvintézkedéseket kell tenniük, és nem szabad felügyelet nélkül hagyniuk állataikat a Párnitha-hegység peremén.
Forrás: Ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.
Fotó: SEFAG Zrt.
A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Elfogadták a Vadászkamara kommunikációs stratégiáját
Négy vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Októberben újra jön a TeSzedd! hulladékgyűjtési akció
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Koros bika a terítéken – Szántód
Madártani érdekesség: fakó keselyű bukkant fel a Csanádi pusztákon
Ugartyúk-hírek: zajlik a gyülekezés,és egy kiskunsági madár tragikus sorsa Egyiptomban
Kiszáradó patakok és a folyami rák menedékei a Cserhátban
Több ezer piócával pakolta meg a hűtőtáskáját
Baromfipestist igazolt a Nébih két Bács-Kiskun vármegyei baromfiállományban
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
FRISSÍTVE drónfelvétellel: Tűz pusztított Zsadányban, mintegy 650 szalmabála égett, 100 marhát mentettek – GALÉRIA+Drón
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Búcsúzik Bors Richárd
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
A 24 kilós dunai amurom története
Szabó Anetta: Alföldi Kéktúra – Biharugrán át, Körösnagyharsányon keresztül Körösszakálig – GALÉRIÁVAL
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
Bulin István: Harminc év elteltével – őzbakvadászat Vas vármegyében
