Vadászat
KITEKINTŐ: Ezért vált Svédország a dánok vadászparadicsomává
A sokszínű vadászati lehetőségeknek köszönhetően Svédország a dán vadászati turizmus egyik legfontosabb célpontjává vált.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A rövid távolságok, a határtalan természet, valamint a vaddisznó-, jávorszarvas-, siketfajd- és nyírfajdvadászat lehetősége, továbbá a kivételesen nagy testű őzbakok valódi vadászparadicsommá tették Svédországot a dánok számára.
Amikor a dán vadászok külföldi lehetőségeket keresnek, tekintetüknek már nem kell egészen Lengyelországig, Magyarországig vagy még keletebbre elkalandoznia.
Az Öresund és a Kattegat túloldalán ugyanis olyan vadászati célpont található, amely számos tekintetben gyökeresen mást kínál, mint Dánia. Dél-Svédország ráadásul annyira könnyen megközelíthető, hogy sokak számára a vadászat különösebben hosszú utazás nélkül is megvalósítható.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Ábra: BG LOV.com
Svédországot azonban nem csupán földrajzi elhelyezkedése teszi ennyire vonzóvá.
A döntő tényező a hatalmas erdőségek, a viszonylag alacsony népsűrűség és a gazdag fajválaszték együttese – a vaddisznótól és az őztől kezdve a jávorszarvason és a ludakon át az északi erdei madarakig. E lehetőségek közül az elmúlt évtizedekben éppen a vaddisznó változtatta meg alapvetően az összképet.
A vaddisznó megváltoztatta a svéd vadászatot
A svédországi vaddisznóállomány fejlődését nehéz lenne figyelmen kívül hagyni.
Az 1980-as években az állományt mindössze néhány száz egyedre becsülték. A svéd hatóságok 2020 körül már mintegy 300–400 ezer vaddisznóval számoltak. Később az állomány – részben a rendkívül intenzív elejtés következtében – csökkent, jelenleg azonban ismét növekvő tendenciát mutat (Naturvårdsverket).
Svédországban 2024-ben több mint 9200 vaddisznóval történt közúti balesetet regisztráltak. Ez több mint 55 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A Svéd Környezetvédelmi Ügynökség (Naturvårdsverket) hangsúlyozta, hogy a balesetek számának emelkedése nem feltétlenül jelenti az állomány ugyanilyen arányú növekedését. Egyúttal azonban azt is megállapította, hogy számos területen az állomány gyarapodása is fontos része a magyarázatnak.
A vadász számára mindez nagyon is kézzelfogható dolgot jelent: Svédország ma már nagy létszámú és vadászati szempontból rendkívül érdekes nagyvadállománnyal rendelkezik, amelyre Dániában ismeretlen módon lehet vadászni.
Éjszakai vaddisznóvadászat
Éppen az éjszakai vadászat jelenti a vaddisznó egyik legnagyobb vonzerejét. Ez a vadászat egészen sajátos, semmihez sem hasonlítható hangulattal rendelkezik. A vadász az erdő szélén vagy egy szóró, illetve etető közelében ül, és vár, miközben a svéd erdei táj lassan sötétségbe borul.
A vaddisznó elsősorban éjszakai életmódot folytat. Az őz-, gím- és dámszarvasvadászathoz szokott dánok számára ez egészen más vadászati élményt jelent. Talán ez a legfontosabb önálló magyarázata annak, hogy Dél-Svédország napjainkban miért ennyire vonzó a dán vadászok számára.
Svédország régóta híres kiváló őzbakjairól. Dél-Svédország egyes részei, mindenekelőtt Öland szigete, kivételes, érmes trófeáival tűnnek ki.
Svédország éppen akkor válik vonzóvá a dán őzvadász számára, amikor a dániai nyári vadászidény befejeztével a puskát egyébként már visszahelyeznék a fegyverszekrénybe. Augusztus 16-án azonban minden újrakezdődhet.
A jávorszarvas még mindig a király – de már nem úgy, mint régen
A svédországi vadászatról szóló beszámoló nem lehet teljes a jávorszarvas nélkül. A dán vadászok nemzedékei számára a svédországi jávorszarvasvadászat testesítette meg a nagy skandináv vadászélményt: kutyás vadászat, évszázados erdők, hideg őszi reggelek és az izgatott várakozás, hogy valahonnan a fenyők közül meghallják a kutya csaholását.
A jávorszarvasvadászat azonban már nem olyan, mint a faj fénykorában volt. Svédországban 1982-ben mintegy 175 ezer jávorszarvast ejtettek el. A 2024–2025-ös vadászati idényben az elejtések száma körülbelül 56 680 egyedre csökkent (Naturvårdsverket). Hosszú távon ez drasztikus visszaesést jelent.
Az elmúlt évek tendenciája ugyanakkor árnyaltabb képet mutat. A Naturvårdsverket a 2024 őszén kezdődő vadászati idény kezdetén mintegy 300 ezer egyedre becsülte az állományt, amelyből valamivel kevesebb mint 57 ezret ejtettek el. Az ügynökség azt is jelezte, hogy az állomány létszáma a többéves csökkenés után lassan ismét emelkedni kezdett.
A jávorszarvas tehát továbbra is a svéd vadászat egyik meghatározó faja. Elmúlt azonban az az időszak, amikor egymagában ez a faj határozta meg Svédországot vadászati célországként. Napjainkban elsősorban a vadászati lehetőségek sokfélesége és széles köre teszi vonzóvá az országot.
A kanadai lúd
A kanadai lúd elismert vadászható faj Svédországban, ahol a rendes vadászati idénye hagyományosan hosszú. A jelenlegi szabályok szerint az ország legnagyobb részén a nyári lúd és a kanadai lúd rendes vadászati idénye augusztus 11-én kezdődik, és január 31-ig tart.
Ez azt jelenti, hogy a dán vadász már augusztusban más vadászatokkal is összekapcsolhatja a lúdvadvadászatot. A kanadai lúd azért is érdekes, mert Svédország számtalan tavával, mezőgazdasági területeivel és hatalmas nyílt térségeivel sok helyen a dániainál egészen más környezetet kínál a vízivad vadászatához.
Az erdőben siketfajdra és nyírfajdra vadászva
Északabbra haladva egy újabb vadászati világ tárul fel. A siketfajd, a nyírfajd és más erdei madarak azok közé a fajok közé tartoznak, amelyek sajátos arculatot adnak a svéd vadászatnak – olyat, amilyet Dánia egyszerűen nem tud kínálni.
Itt maga a táj válik az élmény meghatározó részévé. Hatalmas, összefüggő erdőségek, mocsarak, nyíresek és kilométereken át húzódó nyílt területek teremtik meg a klasszikus svéd erdeimadár-vadászat feltételeit. Nyár végén és ősszel vizslákkal – álló- vagy kajtatóebekkel –, valamint speciálisan erre a célra tenyésztett spiccekkel, illetve lajkákkal vadásznak. Ez utóbbiak, a trädskällare kutyák felkutatják, majd ugatásukkal jelzik a fán ülő siketfajdot.
A tél beköszöntével azonban egészen másfajta vadászatra nyílik lehetőség.
Téli vadászat a fák koronájában (Topjagt)
A fák koronájában ülő siketfajdra és nyírfajdra golyós fegyverrel történő vadászat, a topjagt, az egyik legjellegzetesebb élmény, amelyet Svédország a golyós fegyverrel vadászóknak kínálhat.
Amikor hó borítja az erdőt, a vadász – hagyományosan síléccel – halad a terepen, és a fák koronájában keresi a madarakat. A nyírfajdok a nyírfákon táplálkoznak, amelyek barkái téli táplálékuk fontos részét képezik. A Svéd Vadászszövetség (Svenska Jägareförbundet) ezt a vadászati módot a havas időszak erdeimadár-vadászatának csúcspontjaként jellemzi. Csendes és precíz vadászat ez: a vadásznak fel kell fedeznie a madarat, majd észrevétlenül lőtávolságra kell megközelítenie.
Amikor a tél Dániában lezárja a hagyományos golyós fegyveres vadászati lehetőségek többségét, a svéd erdők továbbra is szélesre tárják kapuikat a vaddisznóvadászat és e sajátos északi téli vadászati forma előtt.
Több vadászország egyetlen országban
Svédországot nem csupán egyetlen vadfaj teszi ennyire érdekessé. Az ország vadászati jellege szinte teljesen átalakul, ahogy egyre északabbra haladunk.
- Dél-Svédországban őzekkel, dámszarvasokkal, gímszarvasokkal és mindenekelőtt jelentős vaddisznóállománnyal találkozhat a vadász. Éjszaka vaddisznóra várhat, másnap reggel pedig őzbakra indulhat.
- Északabbra haladva fokozatosan az erdő veszi át az uralmat. Egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a jávorszarvas, az erdei madarak pedig a vadászat elválaszthatatlan részévé válnak.
- Még északabbra megjelennek a hegyvidéki tundrák, vagyis a fjäll területei, a hófajdok és a hatalmas, vad svéd tájak.
Dániához ilyen közel nehéz lenne hasonló változatosságot találni. Az ősz jávorszarvast, hajtóvadászatokat és erdeimadár-vadászatot kínál, a vaddisznó pedig sok szempontból összekapcsolja ezeket a lehetőségeket. A svédországi vadászat lehet hajtóvadászat egy hideg téli napon, de lehet csendes egyéni vadászat is egy sötét estén, amikor a vadász egyedül ül, és az erdő csendjét hallgatja.
A nagyragadozók
Svédországban a barnamedvére is vadásznak, engedélyezési rendszer keretében. A Naturvårdsverket 2026-ra a középső és északi nagyragadozó-gazdálkodási régiók megyei közigazgatási hivatalaira ruházta át a medve engedélyhez kötött vadászatával kapcsolatos döntési jogkört. Ez nem szabad vadászatot jelent, hanem szigorúan szabályozott elejtést, pontosan meghatározott földrajzi területekkel, kvótákkal és különleges követelményekkel.
A hiúz szintén vadászható faj Svédországban, de vadászata szigorú ellenőrzés mellett zajlik. A 2026-os engedélyhez kötött vadászat során összesen 153 hiúz elejtését hagyták jóvá 14 megyében. A vadászati idény március 1-jén kezdődött. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a hiúzállomány mintegy 1500 egyedből áll.
A farkas ugyancsak része a nagyragadozók aktív kezelési tervének. Bár a 2026 telére tervezett engedélyhez kötött vadászatot egy bírósági jogorvoslati eljárás következtében ideiglenesen felfüggesztették, a Naturvårdsverket 2026 júniusában ismét a középső és déli régiók – Gotland szigetének kivételével – megyei közigazgatási hivatalaira ruházta a jövőbeni engedélyhez kötött vadászatról szóló döntések jogát.
Mindez azt jelenti, hogy a dán vadász az otthonától mindössze néhány órányi utazásra olyan ökoszisztémában találhatja magát, ahol jávorszarvasok, vaddisznók, őzek, siketfajdok és nyírfajdok élnek együtt farkasokkal, hiúzokkal és barnamedvékkel. A vadfajoknak ez a gazdagsága és a vadászati lehetőségek ilyen széles köre olyasmi, amivel Dánia egyszerűen nem tud versenyezni.
Minden a lehetőségek kombinációjában rejlik
Svédország már nem csupán az az ország, ahová az ember azért utazik, hogy jávorszarvast ejtsen el. A svédországi vadászat a dán vadászati év természetes folytatásává vált, és nem kevés vadász számára egyértelműen Svédország az első számú vadászati úti cél.
A jávorszarvas továbbra is betölti a skandináv vadászat klasszikus jelképének szerepét, bár állománya nyomás alatt áll a korábbi évtizedekhez képest. Az őzbak lehetőséget kínál a vadászidény folytatására, amikor a dán nyári vadászat már véget ért. A kanadai lúd újabb távlatokat nyit, a vaddisznó és az északi vadfajok pedig teljessé teszik az élményt.
Forrás: BGLOV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja
Az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja a vonuló madarak útvonalait és telelését Görögországban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A hőmérséklet, a csapadék és mindenekelőtt a rendelkezésre álló táplálék jelentősen befolyásolhatja a vonuló madarak mozgását és görögországi telelését. A megfigyelések szerint az olyan fajok, mint az erdei szalonka és a különböző vízimadarak, gyorsan reagálnak az időjárás változásaira, és kedvezőtlen körülmények esetén más területekre húzódnak.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kérdés a vadászok számára is különösen fontos, mivel az időjárás változása a madarak érkezésének időpontját és telelőterületeken belüli eloszlását egyaránt befolyásolhatja. Az iHunt.gr korábban már részletesen foglalkozott az időjárás és az őszi, illetve téli madárvonulás kapcsolatával.
- A hideg idő kezdetben több vízimadarat terelhet Görögország felé.
- A tartós fagy azonban arra késztetheti a madarakat, hogy még délebbre vonuljanak.
- Az erdei szalonka alacsonyabban fekvő területekre húzódik, amikor a fagy miatt nehezebben fér hozzá a földigilisztákhoz.
- A csapadék és a talaj nedvességtartalma jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyiségét.
- Az éghajlatváltozás nem minden fajra gyakorol azonos hatást, ezért következményeinek megismeréséhez hosszú távú tudományos megfigyelésekre van szükség.
A hideg Görögországba terelheti, de tovább is űzheti a madarakat
Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.
Periklísz K. Bírcasz, a Thesszáliai Egyetem vadbiológiai professzora és az egyetem Vadgazdálkodási Laboratóriumának igazgatója szerint a tél a vonuló madarak számára lényegében a táplálkozáshoz és a túléléshez legkedvezőbb körülmények folyamatos keresését jelenti.
Az északabbra fekvő területeken bekövetkező lehűlés nagyszámú madarat terelhet a görögországi vizes élőhelyek felé. Ha azonban az alacsony hőmérséklet tartósan fennmarad, és a táplálékhoz való hozzáférés nehezebbé válik, ugyanezek a madarak még délebbre vonulhatnak.
A madarak nagy számban történő megjelenése tehát nem pusztán attól függ, hogy hideg van-e. Meghatározó a hideg időszak hossza, az északabbra fekvő területeken uralkodó időjárás, valamint az is, hogy továbbra is hozzáférhető-e elegendő táplálék.
Az erdei szalonka a kedvező körülményeket és a táplálékot követi
Különösen érdekes az erdei szalonka viselkedése, amelyet a görög vadászok is jól ismernek. A faj helyzetének megértéséhez hasznos információkkal szolgálnak azok az adatok is, amelyek bemutatják, hol költ az erdei szalonka, és milyen körülmények kedveznek számára.
Erős lehűlés idején az erdei szalonka elhagyhatja a magasabban fekvő erdőket, és alacsonyabb területekre húzódhat, ahol a talaj még nem fagyott meg.
Ennek oka közvetlenül összefügg a táplálkozásával. A földigiliszták alapvető szerepet töltenek be az erdei szalonka étrendjében, a fagyott talajból azonban a madár csak nehezen tudja megszerezni őket. A csapadék és a talaj nedvességtartalmának növekedése ezzel szemben több alkalmas táplálkozóhelyet teremthet, ami a madarak nagyobb területen történő szétszóródásához vezethet.
Mi történik a vízimadarakkal?
Hasonló, de nem teljesen azonos folyamat figyelhető meg a vízimadaraknál. Európa északabbra fekvő területeinek lehűlése Görögország, különösen az ország északi részének vizes élőhelyei felé terelheti őket.
A récék, ludak és más vízimadarak nyílt vízfelületeket és hozzáférhető táplálékot keresnek. Ha azonban a rendkívüli hideg miatt befagynak a vizek, vagy jelentősen romlanak a táplálkozási lehetőségek, a madarak továbbvonulhatnak délebbre.
Nem minden faj reagál egyformán
A tudományos összkép jóval összetettebb annál az egyszerű összefüggésnél, hogy „minél nagyobb a hideg, annál több a madár”. Az egyes fajok ökológiai igényei eltérnek, ezért ugyanazokra az időjárási körülményekre is különbözőképpen reagálnak.
A mezőgazdasági területek madarainál például a helyi időjárás, valamint a madarak maradása vagy továbbvonulása közötti kapcsolat nem mutatható ki olyan egyértelműen, mint az erdei szalonka és a vízimadarak esetében.
Átalakulhatnak a telelőterületek
Hosszabb távon a hőmérséklet és a csapadék változása valószínűleg hatással lesz arra, hogy a vonuló madarak mely területeken telelnek, mennyi ideig maradnak ott, valamint milyen fajok jelennek meg a görögországi vizes élőhelyeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken.
Periklísz Bírcasz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyes évek között tapasztalható eltéréseket nem lehet automatikusan az éghajlatváltozásnak tulajdonítani. Annak megállapításához, hogy átmeneti elmozdulásról, a telelőterületek tartós megváltozásáról vagy valódi állományváltozásról van-e szó, rendszeres és hosszú távú megfigyelési adatokra van szükség.
Miért fontos mindez a vadászok számára?
A vonuló fajokra vadászók számára mindez megerősíti azt, amit már évtizedek óta tapasztalnak a terepen: a madarak jelenlétét nem csupán a naptári időszak határozza meg, hanem a költőterületeken, a vonulási útvonalak mentén és a telelőhelyeken uralkodó körülmények összetett együttese.
Az iHunt.gr korábban azt is bemutatta, hogy az erdei szalonka vonulása az időjárási körülményekkel függ össze, nem pedig olyan hiedelmekkel, mint a telihold hatása.
Különösen az erdei szalonka és a vízimadarak esetében idézhet elő jelentős helyváltoztatást a hőmérséklet, a csapadék, a fagy és a rendelkezésre álló táplálék mennyisége – akár ugyanazon a télen belül is.
Forrás: Ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Szlovákiában 2026-ban még 312 nagy kárókatona ejthető el
A Szlovák Vadászkamara kezdeményezte a nagy kárókatona állományának gyérítését.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Szlovák Vadászkamara (a továbbiakban: SPK) engedélyt kért arra, hogy Szlovákia területén – a vonatkozó határozat mellékletében felsorolt helyszínek kivételével – nagy kárókatonákat (Phalacrocorax carbo) lehessen elejteni, illetve szándékosan zavarni.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nagy kárókatona védett állatfaj, ezért elejtése és szándékos zavarása alapesetben tilos. A hatóság azonban a természet és a táj védelméről szóló, többször módosított 543/2002. számú törvény 35. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott tilalmak alól mentességet adott.
A Szlovák Vadászkamara 2026. április 30-án tájékoztatta a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumát arról, hogyan hajtották végre az engedélyben foglaltakat a 2025/2026-os vadászati idényben.
2026-ban még 312 nagy kárókatona ejthető el. Az elejtést haladéktalanul, kizárólag az erre szolgáló elektronikus űrlapon keresztül kell bejelenteni. A DoReviru.sk elektronikus rendszer használóinak nem kell külön kitölteniük ezt az űrlapot.
Az elektronikus űrlap itt érhető el:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeEnhVnWwU-k3l-z-5xxYNrYBbLW67s5g1ZS3KCYVH1UV1x5A/viewform
A Szlovák Vadászkamara 2026. február 23-án megelőző intézkedésként leállította a nagy kárókatonák elejtését. Erre azért volt szükség, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a vadászterületek használóitól érkező bejelentések feldolgozására, és elkerüljék az engedélyezett keret túllépését.
Ezt követően ellenőrizték a DoReviru.sk elektronikus nyilvántartásban és a külön elektronikus űrlapon szereplő adatokat, kiszűrték a kettős bejelentéseket, majd az eredményeket egyeztették a Szlovák Horgászszövetség zsolnai tanácsával.
Az ellenőrzött adatok szerint:
-
- szeptember 1. és december 31. között 220 nagy kárókatonát ejtettek el;
-
- január 1. és február 23. között 1488 nagy kárókatonát ejtettek el.
Szlovákiában naptári évenként összesen 1800 nagy kárókatona elejtése engedélyezett. Mivel 2026. január 1. és február 23. között 1488 példányt ejtettek el, az adott évre meghatározott keretből még 312 példány elejtésére van lehetőség.
Forrás: Slovenská poľovnícka komora
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
VAV bírói képzést és vizsgát tartott a Kinológiai Szakbizottság
A Vadászkamara szakmai testülete augusztus 25-27-én Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV) bírói képzést szervezett Bugyin, a Forster Vadászkastélyban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Vadászkamara szakmai testülete augusztus 25-27-én Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV) bírói képzést szervezett Bugyin, a Forster Vadászkastélyban. A háromnapos tanfolyamon a vármegyei kamarai területi szervezetek által delegált bírójelöltek vettek részt. A képzés célja az volt, hogy vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgája iránti, megnövekedett igényeket az érdekképviselet megfelelő módon ki tudja szolgálni.
Fotó: OMVK
A vizsgát az érdeklődés mellett az is indokolta, hogy a bírói testület az utóbbi időben megfogyatkozott. Az érdeklődés különösen az agarász VAV iránt volt jelentős, de lehetőség nyílt utánkereső és apróvadas bírói vizsgát is tenni. A tanfolyamon résztvevők elméleti és gyakorlati ismereteket szereztek a vadászkutyázást érintő legfontosabb jogszabályokról, az egyes vadászati módokról, az alapvető állatvédelmi, állatjóléti tudnivalókról, a VAV általános szabályairól és specifikusan az egyes VAV típusok gyakorlati végrehajtásáról, a bírálati szempontokról.
Az első napon Kovács Gábor, a Szakbizottság elnöke ismertette a vadászkutyázást érintő jogszabályi hátteret, a VAV jelentőségét, a vizsgaszabályzat általános rendelkezéseit és a bírói testület működését. Ezt követően Tapasztó Sándor a vadászati kinológia alapjairól, a kutyák eredetéről, anatómiájáról, élet- illetve küllemtanáról és etológiájáról tartott előadást.
A délutáni program középpontjában az utánkeresés állt: Nyúl András a sebzett nagyvad keresésének sajátosságait, a vércsapamunka értékelését, az utánkereső kutyák munkájának megítélését és a gyakori bírói hibákat ismertette, majd gyakorlati bemutató keretében az utánkereső VAV lebonyolításának menetét is bemutatta Bognár Tamás vérebvezető és kutyája közreműködésével. A résztvevők a gyakorlatban is megfigyelhették az utánkereső kutya munkáját és annak bírói értékelési szempontjait.
Másnap Babiczky Attila a vadászkutya-fajtaismeret, a vadászati módok, a kutyák tanítása és munkája, valamint az apróvadas VAV felépítésének és értékelésének kérdéseit járta körül. Keresztes János ezt követően a magyar agár funkcionális felépítéséről, állóképességéről, gyorsaságáról, vadászszenvedélyéről, munkakészségéről és teljesítményének objektív megítéléséről tartott előadást. A délutáni gyakorlati program során az apróvadas és az agarász VAV feladatait a Kóhalma Vadásztársaság vadászterületén vették végig a résztvevők.
A zárónap délelőttjén dr. Fodor Kinga az ebtartás szabályairól, a vadászkutyák táplálásáról és dietetikájáról, valamint az állatvédelem alapjairól adott átfogó képet. Ezt követően került sor a vizsgákra. Agarász, apróvadas és utánkereső VAV-ból összesen 46-an adtak számot megszerzett tudásukról, illetve az agarász tematikus nap végén a már VAV-bíró kollégák kiegészítő vizsgát tehettek kizárólag a magyar agár VAV bírálatára vonatkozóan.
A képzés a bírói utánpótlás biztosítása mellett az egységes bírói szemlélet és értékelési gyakorlat erősítését is szolgálta. A sikeresen vizsgázó jelöltek a szabályzatban foglaltak szerint az egyéb feltételek teljesítését követően kapcsolódhatnak be a Vadászkamara VAV bírói testületének munkájába.
Az eseményről Facebook-galéra érhető el Facebook-oldalunkon
Forrás: Botta Zsófia a Kinológiai Szakbizottság titkára – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
„Túlélő üzemmódban vagyok”: új növényekre váltanak a gazdák a sorozatos aszályok miatt
KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja
KITEKINTŐ: Szlovákiában 2026-ban még 312 nagy kárókatona ejthető el
VAV bírói képzést és vizsgát tartott a Kinológiai Szakbizottság
Soha nem látott aszálykár sújtja a magyar mezőgazdaságot
A nyár megerősítette: hamarabb szorulhat ki az Alföldről a kukorica, mint korábban vártuk
A klímaváltozás átírja a vonulás menetrendjét
Jégkorszaki vadló a Duna medréből
Új interaktív táblázatok segítik az ASP miatti sertésszállítások tervezését
A Drónos Szakbizottság konferenciája
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
FRISSÍTVE drónfelvétellel: Tűz pusztított Zsadányban, mintegy 650 szalmabála égett, 100 marhát mentettek – GALÉRIA+Drón
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
Búcsúzik Bors Richárd
KITEKINTŐ: Szerbia – XXIII. Guzsalyos Találkozó Kisoroszon – GALÉRIÁVAL
A 24 kilós dunai amurom története
Szabó Anetta: Alföldi Kéktúra – Biharugrán át, Körösnagyharsányon keresztül Körösszakálig – GALÉRIÁVAL
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
