Vadászat
A 2026-os gidamentésről és a tervekről
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága augusztus 25-én Kecskeméten tartotta idei második ülését. A résztvevők az Országos Őzgida- és Fészekaljmentő Program idei tapasztalatairól, valamint a dróntechnológia további fejlesztési lehetőségeiről egyeztettek.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága augusztus 25-én, Kecskeméten tartotta idei második ülését, amelynek középpontjában az Országos Őzgida- és Fészekaljmentő program idei tapasztalatai, a dróntechnológia további fejlesztési lehetőségei, valamint a jövő évi feladatok álltak.
Fotó: OMVV
A szakbizottság értékelése szerint a drónok egyre fontosabb szerepet tölthetnek be a kaszálások során veszélyeztetett őzgidák felkutatásában és megmentésében, ugyanakkor az idei év tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a technológia önmagában nem elegendő: a sikeres programhoz aktív vadgazdálkodói részvételre, megfelelő koordinációra és minden érintett közötti gyors információáramlásra is szükség van.
Több mint 5500 hektárt repültek le
Szabó László, a szakbizottság elnökének tájékoztatása szerint az idei, továbbra is a Vadászkamara közreműködésével megvalósuló program során összesen 5548 hektárnyi területet ellenőriztek drónnal, amelynek eredményeként 306 őzgidát és 10 fészekaljat sikerült megmenteni. Az eredmények ugyanakkor megyénként jelentős eltéréseket mutattak: volt, ahol bizonyos, helyi körülmények miatt egyáltalán nem történt mentés e kezdeményezés égisze alatt.
A tapasztalatok szerint ott működik hatékonyan a program, ahol a koordinátorok személyesen is felveszik a kapcsolatot a vadászatra jogosultakkal és a földhasználókkal. A pusztán írásban történő megkeresés több esetben nem bizonyult elegendőnek. A szakbizottság ezért a jövőben az aktívabb, személyesebb koordináció erősítését tartja szükségesnek.
Az őzgidák jelölése fontos tapasztalatokat hozott
A program részeként – az Agrárminisztérium támogatásával – idén 12 őzgidát láttak el jeladóval a Gemenci és az Illancs-Bácskai Vadgazdálkodási Tájegységben. A hőkamerás drónnal felkutatott állatoknál speciálisan átalakított füljelzőket alkalmaztak. A jeladók négy hónapig működnek, és lehetővé teszik a megjelölt állatok későbbi követését.
A projekt első eredményei ugyanakkor aggodalomra adnak okot, mert igen magas, kb. 80%-os az elhullási arány. A rendelkezésre álló adatok alapján az elhullások okaira egyelőre nem lehet megbízható következtetéseket levonni. A megfigyelések között kaszálás következtében elpusztult egyed is előfordult, de az időjárási szélsőségek, a vízhiány, a predáció és az esetleges betegségek szerepe is további vizsgálatot igényel.
Fotó: OMVV
A szakbizottság ezért egyetértett abban, hogy az őzállomány helyzetének és az őzgidák túlélési esélyeinek vizsgálatát a következő években folytatni szükséges. Az idei jelölési program elsősorban tapasztalatszerzésre volt alkalmas, az eredmények pedig további kutatásokat indokolnak.
A megelőzésben a gazdák együttműködése is kulcsfontosságú
A szakemberek tapasztalatai szerint a gidamentés eredményességét jelentősen javítaná, ha a földhasználók a kaszálás előtt időben értesítenék a vadgazdálkodókat. A gyakorlatban azonban a kaszálás időpontja sokszor rövid idő alatt, például az időjárás változása miatt dől el, így a vadgazdálkodók nem mindig kapnak előzetes jelzést. A szakbizottság szerint ezért érdemes lenne megvizsgálni egy előzetes kaszálási bejelentési rendszer lehetőségét is. Különösen veszélyesek lehetnek azok a kultúrák, amelyekben az őzgidák nehezen észlelhetők, így például a lucerna és a here.
A szakbizottság a technológiai megoldások között kiemelten foglalkozott a szenzoros kaszák alkalmazásával is. Jó példaként merült fel egy Kunszentmiklós térségében működő gazdaság gyakorlata, ahol Pöttinger SensoSafe eszközt alkalmaznak. A tapasztalatok szélesebb körű bemutatása és a hasonló eszközök támogatási lehetőségeinek megteremtése a jövőben fontos része lehet a szakbizottság munkájának.
A vadriasztó lánc alkalmazása szintén a megelőzés egyik eszköze. A szakbizottság szerint célszerű lenne a lánc műszaki paramétereinek egységes rögzítésével tovább javítani annak gyakorlati alkalmazhatóságát.
Adatalapúbbá válhat a gidamentés
Az ülés egyik fontos témája egy online adminisztrációs és koordinációs rendszer terve volt, amely a gidamentés valamennyi fontos szereplője – a többi között a vadászatra jogosultak, a tájegységi fővadászok, a koordinátorok és a drónpilóták – számára biztosíthatna megfelelő hozzáférést. A rendszerben a mentési tervek rögzítése, a területek térképi megjelenítése, valamint a mentési adatok kezelése és elemzése is megoldható lenne – ismertette a lehetőségeket a rendszert kidolgozó Pukánszki Zoltán.
A fejlesztés egyik legfontosabb előnye az lehet, hogy a programból minden eddiginél részletesebb és összehasonlíthatóbb statisztikai adatok állnának rendelkezésre. Ezek nemcsak a következő évek mentési munkáját segíthetnék, hanem az őzelhullások okainak vizsgálatához és az adatalapú vadgazdálkodási döntésekhez is értékes információkat biztosíthatnak.
A rendszerhez akár mobilalkalmazás is kapcsolódhatna, és a tervek szerint a későbbiekben más vadbiológiai monitoringprogramok számára is hasznos lehetne.
Már most el kell kezdeni a jövő évi program szervezését
A szakbizottság szerint a 2027-es gidamentési program előkészítését nem szabad a tavaszi időszakra hagyni. A tapasztalatok alapján már jóval a következő mentési szezon előtt meg kell kezdeni a vadgazdálkodók és földhasználók bevonását, valamint a drónpilóták és az alkalmazható technikai eszközök felmérésérét.
A kommunikáció erősítése szintén fontos feladat. A gidamentés olyan pozitív, közérthető tevékenységként jelenhet meg, amely jól bemutathatja a vadászati közösség természet- és vadvédelmi munkáját. Ennek részeként a következő évben a programhoz kapcsolódó közösségi médiás tartalmak, bemutatók és akár önkéntesek bevonását célzó kezdeményezések is szerepet kaphatnak.
Az idei tapasztalatok tovább erősítették a tavalyiakat: a dróntechnológia jelentős segítséget jelenthet az őzgidák védelmében, de a sikerhez legalább ilyen fontos a megfelelő szervezettség, a gyors információáramlás, a földhasználókkal való együttműködés és az adatok szakszerű gyűjtése. A következő időszak egyik legfontosabb feladata ezért az lehet, hogy ezek az elemek egy egységesebb, hatékonyabb rendszerben kapcsolódjanak össze a jövő évi mentési időszakra.
Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja
Az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja a vonuló madarak útvonalait és telelését Görögországban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A hőmérséklet, a csapadék és mindenekelőtt a rendelkezésre álló táplálék jelentősen befolyásolhatja a vonuló madarak mozgását és görögországi telelését. A megfigyelések szerint az olyan fajok, mint az erdei szalonka és a különböző vízimadarak, gyorsan reagálnak az időjárás változásaira, és kedvezőtlen körülmények esetén más területekre húzódnak.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kérdés a vadászok számára is különösen fontos, mivel az időjárás változása a madarak érkezésének időpontját és telelőterületeken belüli eloszlását egyaránt befolyásolhatja. Az iHunt.gr korábban már részletesen foglalkozott az időjárás és az őszi, illetve téli madárvonulás kapcsolatával.
- A hideg idő kezdetben több vízimadarat terelhet Görögország felé.
- A tartós fagy azonban arra késztetheti a madarakat, hogy még délebbre vonuljanak.
- Az erdei szalonka alacsonyabban fekvő területekre húzódik, amikor a fagy miatt nehezebben fér hozzá a földigilisztákhoz.
- A csapadék és a talaj nedvességtartalma jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyiségét.
- Az éghajlatváltozás nem minden fajra gyakorol azonos hatást, ezért következményeinek megismeréséhez hosszú távú tudományos megfigyelésekre van szükség.
A hideg Görögországba terelheti, de tovább is űzheti a madarakat
Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.
Periklísz K. Bírcasz, a Thesszáliai Egyetem vadbiológiai professzora és az egyetem Vadgazdálkodási Laboratóriumának igazgatója szerint a tél a vonuló madarak számára lényegében a táplálkozáshoz és a túléléshez legkedvezőbb körülmények folyamatos keresését jelenti.
Az északabbra fekvő területeken bekövetkező lehűlés nagyszámú madarat terelhet a görögországi vizes élőhelyek felé. Ha azonban az alacsony hőmérséklet tartósan fennmarad, és a táplálékhoz való hozzáférés nehezebbé válik, ugyanezek a madarak még délebbre vonulhatnak.
A madarak nagy számban történő megjelenése tehát nem pusztán attól függ, hogy hideg van-e. Meghatározó a hideg időszak hossza, az északabbra fekvő területeken uralkodó időjárás, valamint az is, hogy továbbra is hozzáférhető-e elegendő táplálék.
Az erdei szalonka a kedvező körülményeket és a táplálékot követi
Különösen érdekes az erdei szalonka viselkedése, amelyet a görög vadászok is jól ismernek. A faj helyzetének megértéséhez hasznos információkkal szolgálnak azok az adatok is, amelyek bemutatják, hol költ az erdei szalonka, és milyen körülmények kedveznek számára.
Erős lehűlés idején az erdei szalonka elhagyhatja a magasabban fekvő erdőket, és alacsonyabb területekre húzódhat, ahol a talaj még nem fagyott meg.
Ennek oka közvetlenül összefügg a táplálkozásával. A földigiliszták alapvető szerepet töltenek be az erdei szalonka étrendjében, a fagyott talajból azonban a madár csak nehezen tudja megszerezni őket. A csapadék és a talaj nedvességtartalmának növekedése ezzel szemben több alkalmas táplálkozóhelyet teremthet, ami a madarak nagyobb területen történő szétszóródásához vezethet.
Mi történik a vízimadarakkal?
Hasonló, de nem teljesen azonos folyamat figyelhető meg a vízimadaraknál. Európa északabbra fekvő területeinek lehűlése Görögország, különösen az ország északi részének vizes élőhelyei felé terelheti őket.
A récék, ludak és más vízimadarak nyílt vízfelületeket és hozzáférhető táplálékot keresnek. Ha azonban a rendkívüli hideg miatt befagynak a vizek, vagy jelentősen romlanak a táplálkozási lehetőségek, a madarak továbbvonulhatnak délebbre.
Nem minden faj reagál egyformán
A tudományos összkép jóval összetettebb annál az egyszerű összefüggésnél, hogy „minél nagyobb a hideg, annál több a madár”. Az egyes fajok ökológiai igényei eltérnek, ezért ugyanazokra az időjárási körülményekre is különbözőképpen reagálnak.
A mezőgazdasági területek madarainál például a helyi időjárás, valamint a madarak maradása vagy továbbvonulása közötti kapcsolat nem mutatható ki olyan egyértelműen, mint az erdei szalonka és a vízimadarak esetében.
Átalakulhatnak a telelőterületek
Hosszabb távon a hőmérséklet és a csapadék változása valószínűleg hatással lesz arra, hogy a vonuló madarak mely területeken telelnek, mennyi ideig maradnak ott, valamint milyen fajok jelennek meg a görögországi vizes élőhelyeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken.
Periklísz Bírcasz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyes évek között tapasztalható eltéréseket nem lehet automatikusan az éghajlatváltozásnak tulajdonítani. Annak megállapításához, hogy átmeneti elmozdulásról, a telelőterületek tartós megváltozásáról vagy valódi állományváltozásról van-e szó, rendszeres és hosszú távú megfigyelési adatokra van szükség.
Miért fontos mindez a vadászok számára?
A vonuló fajokra vadászók számára mindez megerősíti azt, amit már évtizedek óta tapasztalnak a terepen: a madarak jelenlétét nem csupán a naptári időszak határozza meg, hanem a költőterületeken, a vonulási útvonalak mentén és a telelőhelyeken uralkodó körülmények összetett együttese.
Az iHunt.gr korábban azt is bemutatta, hogy az erdei szalonka vonulása az időjárási körülményekkel függ össze, nem pedig olyan hiedelmekkel, mint a telihold hatása.
Különösen az erdei szalonka és a vízimadarak esetében idézhet elő jelentős helyváltoztatást a hőmérséklet, a csapadék, a fagy és a rendelkezésre álló táplálék mennyisége – akár ugyanazon a télen belül is.
Forrás: Ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Szlovákiában 2026-ban még 312 nagy kárókatona ejthető el
A Szlovák Vadászkamara kezdeményezte a nagy kárókatona állományának gyérítését.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Szlovák Vadászkamara (a továbbiakban: SPK) engedélyt kért arra, hogy Szlovákia területén – a vonatkozó határozat mellékletében felsorolt helyszínek kivételével – nagy kárókatonákat (Phalacrocorax carbo) lehessen elejteni, illetve szándékosan zavarni.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nagy kárókatona védett állatfaj, ezért elejtése és szándékos zavarása alapesetben tilos. A hatóság azonban a természet és a táj védelméről szóló, többször módosított 543/2002. számú törvény 35. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott tilalmak alól mentességet adott.
A Szlovák Vadászkamara 2026. április 30-án tájékoztatta a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumát arról, hogyan hajtották végre az engedélyben foglaltakat a 2025/2026-os vadászati idényben.
2026-ban még 312 nagy kárókatona ejthető el. Az elejtést haladéktalanul, kizárólag az erre szolgáló elektronikus űrlapon keresztül kell bejelenteni. A DoReviru.sk elektronikus rendszer használóinak nem kell külön kitölteniük ezt az űrlapot.
Az elektronikus űrlap itt érhető el:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeEnhVnWwU-k3l-z-5xxYNrYBbLW67s5g1ZS3KCYVH1UV1x5A/viewform
A Szlovák Vadászkamara 2026. február 23-án megelőző intézkedésként leállította a nagy kárókatonák elejtését. Erre azért volt szükség, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a vadászterületek használóitól érkező bejelentések feldolgozására, és elkerüljék az engedélyezett keret túllépését.
Ezt követően ellenőrizték a DoReviru.sk elektronikus nyilvántartásban és a külön elektronikus űrlapon szereplő adatokat, kiszűrték a kettős bejelentéseket, majd az eredményeket egyeztették a Szlovák Horgászszövetség zsolnai tanácsával.
Az ellenőrzött adatok szerint:
-
- szeptember 1. és december 31. között 220 nagy kárókatonát ejtettek el;
-
- január 1. és február 23. között 1488 nagy kárókatonát ejtettek el.
Szlovákiában naptári évenként összesen 1800 nagy kárókatona elejtése engedélyezett. Mivel 2026. január 1. és február 23. között 1488 példányt ejtettek el, az adott évre meghatározott keretből még 312 példány elejtésére van lehetőség.
Forrás: Slovenská poľovnícka komora
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
VAV bírói képzést és vizsgát tartott a Kinológiai Szakbizottság
A Vadászkamara szakmai testülete augusztus 25-27-én Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV) bírói képzést szervezett Bugyin, a Forster Vadászkastélyban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Vadászkamara szakmai testülete augusztus 25-27-én Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV) bírói képzést szervezett Bugyin, a Forster Vadászkastélyban. A háromnapos tanfolyamon a vármegyei kamarai területi szervezetek által delegált bírójelöltek vettek részt. A képzés célja az volt, hogy vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgája iránti, megnövekedett igényeket az érdekképviselet megfelelő módon ki tudja szolgálni.
Fotó: OMVK
A vizsgát az érdeklődés mellett az is indokolta, hogy a bírói testület az utóbbi időben megfogyatkozott. Az érdeklődés különösen az agarász VAV iránt volt jelentős, de lehetőség nyílt utánkereső és apróvadas bírói vizsgát is tenni. A tanfolyamon résztvevők elméleti és gyakorlati ismereteket szereztek a vadászkutyázást érintő legfontosabb jogszabályokról, az egyes vadászati módokról, az alapvető állatvédelmi, állatjóléti tudnivalókról, a VAV általános szabályairól és specifikusan az egyes VAV típusok gyakorlati végrehajtásáról, a bírálati szempontokról.
Az első napon Kovács Gábor, a Szakbizottság elnöke ismertette a vadászkutyázást érintő jogszabályi hátteret, a VAV jelentőségét, a vizsgaszabályzat általános rendelkezéseit és a bírói testület működését. Ezt követően Tapasztó Sándor a vadászati kinológia alapjairól, a kutyák eredetéről, anatómiájáról, élet- illetve küllemtanáról és etológiájáról tartott előadást.
A délutáni program középpontjában az utánkeresés állt: Nyúl András a sebzett nagyvad keresésének sajátosságait, a vércsapamunka értékelését, az utánkereső kutyák munkájának megítélését és a gyakori bírói hibákat ismertette, majd gyakorlati bemutató keretében az utánkereső VAV lebonyolításának menetét is bemutatta Bognár Tamás vérebvezető és kutyája közreműködésével. A résztvevők a gyakorlatban is megfigyelhették az utánkereső kutya munkáját és annak bírói értékelési szempontjait.
Másnap Babiczky Attila a vadászkutya-fajtaismeret, a vadászati módok, a kutyák tanítása és munkája, valamint az apróvadas VAV felépítésének és értékelésének kérdéseit járta körül. Keresztes János ezt követően a magyar agár funkcionális felépítéséről, állóképességéről, gyorsaságáról, vadászszenvedélyéről, munkakészségéről és teljesítményének objektív megítéléséről tartott előadást. A délutáni gyakorlati program során az apróvadas és az agarász VAV feladatait a Kóhalma Vadásztársaság vadászterületén vették végig a résztvevők.
A zárónap délelőttjén dr. Fodor Kinga az ebtartás szabályairól, a vadászkutyák táplálásáról és dietetikájáról, valamint az állatvédelem alapjairól adott átfogó képet. Ezt követően került sor a vizsgákra. Agarász, apróvadas és utánkereső VAV-ból összesen 46-an adtak számot megszerzett tudásukról, illetve az agarász tematikus nap végén a már VAV-bíró kollégák kiegészítő vizsgát tehettek kizárólag a magyar agár VAV bírálatára vonatkozóan.
A képzés a bírói utánpótlás biztosítása mellett az egységes bírói szemlélet és értékelési gyakorlat erősítését is szolgálta. A sikeresen vizsgázó jelöltek a szabályzatban foglaltak szerint az egyéb feltételek teljesítését követően kapcsolódhatnak be a Vadászkamara VAV bírói testületének munkájába.
Az eseményről Facebook-galéra érhető el Facebook-oldalunkon
Forrás: Botta Zsófia a Kinológiai Szakbizottság titkára – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
„Túlélő üzemmódban vagyok”: új növényekre váltanak a gazdák a sorozatos aszályok miatt
KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja
KITEKINTŐ: Szlovákiában 2026-ban még 312 nagy kárókatona ejthető el
VAV bírói képzést és vizsgát tartott a Kinológiai Szakbizottság
Soha nem látott aszálykár sújtja a magyar mezőgazdaságot
A nyár megerősítette: hamarabb szorulhat ki az Alföldről a kukorica, mint korábban vártuk
A klímaváltozás átírja a vonulás menetrendjét
Jégkorszaki vadló a Duna medréből
Új interaktív táblázatok segítik az ASP miatti sertésszállítások tervezését
A Drónos Szakbizottság konferenciája
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
FRISSÍTVE drónfelvétellel: Tűz pusztított Zsadányban, mintegy 650 szalmabála égett, 100 marhát mentettek – GALÉRIA+Drón
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
Búcsúzik Bors Richárd
KITEKINTŐ: Szerbia – XXIII. Guzsalyos Találkozó Kisoroszon – GALÉRIÁVAL
A 24 kilós dunai amurom története
Szabó Anetta: Alföldi Kéktúra – Biharugrán át, Körösnagyharsányon keresztül Körösszakálig – GALÉRIÁVAL
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
