Keressen minket

Vadászat

Sikeresen zárt a 27. FEHOVA

Több mint 50 ezer látogatóval zárt idén a 27. FEHOVA, a Kárpát-medence vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek legnagyobb találkozója. A HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ két pavilonjában csaknem 300 kiállító, köztük a legjelentősebb gyártók és forgalmazók mutatták be termékeiket, szolgáltatásaikat.

Az ésszerű és életszerű fegyvertörvényről, az új vadászati törvény megalkotásáról, valamint a jövőre Magyarországon rendezendő Vadászati Világkiállításról beszélt megnyitójában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes, a Magyar Vadászati Védegylet elnöke szerint végül olyan fegyvertörvényt sikerült tető alá hozni, amely nem érinti sem a vadászokat, sem a sportlövőket, sem a fegyvergyűjtőket, mégis eleget tesz az EU kívánalmainak. A Vadászati Világkiállításról szólva kijelentette: a kormány biztosítja majd azt a forrást, amely a „kiállítás grandiózus lebonyolításához szükséges”. A rendezvény turisztikailag és nemzetgazdaságilag is értelmes befektetés – fűzte hozzá.

Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy a szaktárca szeretné, ha idehaza mindenki elsajátítaná a természet iránti tiszteletet és szeretetet, ezért kiemelt figyelmet fordít a környezeti nevelésre, a megfelelő tájékoztatásra.

Kovács Zoltán, a Vadászati és Természeti Világkiállításért és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos szerint a 2021. szeptember 25. és október 14. között tartandó rendezvényre olyan programsorozatot készítenek, amelyben a vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó szervezetek mindegyike meg tudja mutatni magát.

Ganczer Gábor, Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a kiállítás megnyitóján a többi között arról beszélt, hogy a Hungexpo a most folyó revitalizációs munkálatok idején is a szokott színvonalon rendezi meg kiállításait, amelyek közül az egyik legfontosabb, az évek óta tízezreket vonzó FEHOVA.

Ezúttal is a kiállítás első napján rendezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „A vadgazdálkodás aktuális kérdései” című konferenciáját, amelyen a vidékfejlesztési, erdő- és vadgazdálkodási szakértők vettek részt, köztük Győrffy Balázs, a Kamara elnöke, Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára.

A konferencia részvevői tájékoztatást kaptak a vadgazdálkodást érintő jogszabályok változásairól, az új vadászkártya bevezetéséről és az afrikai sertéspestis hazai megjelenésének vadászatra gyakorolt hatásairól. Bors Richárd, az Egy a természettel Nonprofit Kft. igazgatója a 2021-es Vadászati Világkiállítás aktualitásairól beszélt.

A vadászok és horgászok szezonnyitó rendezvényén ezúttal is számos újdonsággal találkozhattak a látogatók. Rengetegen keresték fel a Vadásztrófeák határon innen és túl című bemutatót, az 50 éve elhunyt vadász-író, Fekete István emlékére rendezett kiállítást, valamint a nemzetközi hírű vadász, a most 84 éves Hidvégi Béla legkedvesebb fegyvereiből összeállított tárlatot.

Nagy siker volt a Takarék Csoport által szervezett filmvetítés, amelyen a látogatók megtekinthették a VADONVILÁG – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című életrajzi dokumentumfilmet.

Immár második alkalommal rendezték a FEHOVA kiállításon a Nemzetközi Nyílt Preparátor Versenyt (a Magyar Vadászlap és az ETC közreműködésével), amelyen a részvevők bármely emlős, madár, és hal preparálásával indulhattak. A verseny legjobbja („best in show”) Bohdan Vasiliev fekete medvéje lett.

A szokásoknak megfelelően idén is volt Vadászkürtös Fesztivál (szombaton a vadász színpadon), valamint ezúttal ugyanitt rendezték a VII. Ifjúsági Vadászkürtös Szóló Versenyt.

A FEHOVA egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye a IX. FEHOVA Kupa Nemzetközi Szarvasbőgő Bajnokság volt, amelyet idén Búr Zoltán, a 2019-es Európa-bajnok nyert meg.

A horgászoknak ezúttal is három helyszínen – az Óriás Akváriumnál, a Horgász színpadnál és a Pergető medencénél – szerveztek látványos és érdekes programokat a szervezők. Sokan keresték fel az Energofish új etetőhajóit, az erre a célra épített medencében, és a négy nap alatt rengetegen fordultak meg a Pergető medencénél is, ahol a horgászok hasznos pergető tippeket és trükköket hallhattak és láthattak a legjobb szakemberektől.

Ezúttal is sikert aratott a fárasztó szimulátor és a MOHOSZ Horgász suli a gyerekeknek.

A látogatók találkozhattak a világbajnok női horgász válogatott tagjaival, a szintén világbajnok férfi feeder válogatottal, valamint a VB ezüstérmes csónakos pergető válogatott tagjaival.

A FEHOVA kiállítással egy időben rendezték a VIII. FEHOVA-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítást (CAC, CACIB), amelyen a zsűrik több száz négylábút minősítettek.

A jövő évi FeHoVa–Fegyver, Horgászat, Vadászat nemzetközi kiállítás időpontja: 2021. február 11-14.

Forrás: HUNGEXPO Zrt.
Borítókép: AGRO JAGER NEWS

Természetvédelem

Dámszarvasbikát mentettek Tolna-megyében – VIDEÓVAL

Tolna megyében, Kisszékely és Tolnanémedi határában, területbejáráson vett részt Móricz Zsuzsanna és Kovács Zsolt, amikor egy földúton egy földön fekvő állatra lettek figyelmesek.

Fotó: Móricz Zsuzsanna – Agro Jager News

Azt hitték először, hogy egy elpusztult dámszarvasbikát találtak. A vad azonban megriadt, felállt és megpróbált elszaladni. Akkor vették észre, hogy a fejére és az agancsára nagy adag kötél csavarodott. A dámbika a kötél miatt szinte mozgásképtelen volt, alig tudott pár métert eltávolodni az emberektől. Az állattenyésztésben gyakorlott pár, az elmúlt évek alatt, családi gazdaságukban számos kecske és birka között óriási tapasztalatra tett szert. Zsolt félelemérzet nélkül azonnal utána eredt. A rémült állatot először hátulról kapta el, majd az  agancsánál megragadta, Zsuzsanna pedig a hátát nyomta le.

“Stabilan tartottuk, gyakorlatilag letepertük a fűben” – mesélték.

Kés mindig van az autóban, ezért segítség nélkül, ketten elkezdték a fejére tekeredett kötelet levágni. A pár összeszokottan dolgozott és még sikerült eközben levideózni a munka legutolsó pillanatait is. Az állat kiszabadítása nem tartott öt percnél tovább.

A nem vadászó házaspár értesítette a helyi vadásztársaságot is, akik megköszönték munkájukat. A dámszarvasbika, miután kiszabadult, azonnal  a közeli erdőbe szaladt. Senki nem szenvedett sérülést. A dámszarvas feltehetően emberi felelőtlenség miatt került veszélybe. Sok esetben az erdőkben illegális lerakott hulladék is veszélyezteti a vadonélő állatokat.

A gyakorlott, az állatokkal bánni tudó fiatal házaspár rutinosan szabadította ki a dámszarvast, azonban tudni kell, hogy egy nagyvad mentése veszélyes. Nagyon könnyen zúzódásokat, rosszabb esetben akár súlyos sérülést is okozhat egy riadt, nagytestű, csapdába szorult állat.

Ha ilyennel találkozunk inkább kérjünk segítséget a helyi vadgazdálkodóktól, vadászoktól – zárta beszámolóját Móricz Zsuzsanna.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Videót készítette: Móricz Zsuzsanna

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH nemrég erősítette meg weboldalán (https://www.woah.org/en/what-we-offer/self-declared-disease-status/). A kedvező besorolás visszamenőleg, július 27-től érvényes, mely információról  Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatta a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza-kereskedelmi-informaciok) tájékozódhatnak az érintettek.

2022.  augusztus 10-én megjelent az országos főállatorvos legújabb határozata is, hogy visszavonta azon intézkedését, mely szerint Magyarország madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területein* kötelező zártan tartani a baromfikat. A könnyítésre a járványhelyzet kedvező alakulásnak köszönhetően kerülhetett sor, ugyanis a Nébih laboratóriuma 2022. június 9-e óta nem mutatott ki újabb fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban.

A madárinfluenza betegség újbóli megjelenésének elkerülése érdekében kiemelten fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi minimum feltételeket. Ennek értelmében továbbra is országszerte érvényesek a fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen történő etetést és itatást előíró rendelkezések. A takarmányt és alomanyagot zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá a vadmadarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza.

Háttérinformáció:
* madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területek: Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A kockázati besorolás a Nébih interaktív térképén (önállóan beállítható réteg formájában) is megtalálható: http://airterkep.nebih.gov.hu/aaijo/hpai/hpai.htm
Forrás: Nébih
Tovább olvasom

Vadászat

Aranysakál kölyköket fényképeztek a Kis-Balatonnál – Galériával

Zala megyében, Horváth Zoltán, vadász-, természetfotós, egyéni cserkelésre indult a fényképezőgépével a Kis-Balaton vidékén. Fényes nappal igen nehéz célzottan aranysakált fényképezni  – osztotta meg tapasztalatait Zoltán, aki sok évtizedig erdészként járta a magyar erdőket. Miután elfoglaltuk a lest, a lehető legnagyobb csöndben várni kell, akár fél órát is. Bármennyire is csöndesek voltunk a magasles megközelítésekor, a vad tudja, hogy „valami” ott járt.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A tapasztalt vadász előzetesen egy olyan helyet választott ki, ahol egy tarló repcetábla terült el, egy mozaikos terület szélén. Köztudott, hogy a könnyű táplálékszerzés reményében, az aranysakál kifejezetten keresi a tarlókat, a frissen kaszált réteket, mezőket. Rövid idő elteltével, egy mezeinyúl bukkant fel, ami lépésben egyre közelebb jött a magasleshez, majd eltűnt egy fedettebb részen.Nem sokra rá felbukkant egy kis barnafolt, ugyanazon a nyomon haladva, mint pár perccel ezelőtt a mezeinyúl. Bizony egy kölyök aranysakál jött a nyomon! A fényképezőgép eközben felkészült a találkozásra. A sakál jött magától pontosan Zoli irányába, egyre közelebb. Azonban nem minden feltétel volt optimális, mivel a magasles egy dombon helyezkedett el, ami mögött nem volt semmilyen takarás. A kölykök nem tudták hogy figyelik őket, azonban a szülők 150-200 méter távolságból felügyelték kölykeiket. A vörös rókával szemben, az aranysakál falkában marad, egymást segítik, tanítják. Ha a falka összefog, akár még vaddisznómalacokat is rabolhatnak kocáktól. Kora tavaszi hónapokban nem egyszer hallani malacvisítást az erdő mélyéről. A vörös rókák, territoriális viselkedésük miatt, a saját kölykeiket „elverik”, miután már képesek magukat ellátni.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A két felnőtt sakál felbukkanása mindent azonnal megváltoztatott. Az egyik egyed azonnal megállt, alig mutatva magát és a magaslesre nézett. Azonnal kiszúrta a fényképezőgépes vadászt. Tizedmásodperc alatt be is ugrottak egy fedett helyre. „Minden baj a lesről jön” – mottója az aranysakáloknak. Ha a toportyán már találkozott emberrel és lövést is tettek rá, soha többet nem követi el ugyanazt a hibát mégegyszer. A fiatal nádi farkas, a kölyök vérebhez hasonlítható. Az aranysakál fiatal időszakában még sete-suta, butácska. Kisebb-nagyobb sikerrel próbálja megérteni a világot . Ilyenkor kifejezetten könnyű őket terítékre hozni. A fiatal egyedek lassan tanulnak, próbálják elmélyíteni a vadászati tudásukat, amikor tücsköket, békákat, gyíkokat keresnek a területen. Majd pár hónap elteltével valami történik, és „öntudatra” ébrednek. Hirtelen egyik pillanatról a másikra, az aranysakálok nagyon „okosak” lesznek. Természetesen sok hibát is vétenek, de egyre nehezebben lehet őket megtéveszteni.

Vélhetően a klímaváltozásnak köszönhetően, egyre enyhébbek a telek Magyarország területén is. A hó gyakorlatilag megszűnt, a tél sem olyan fagyos, mint jó pár évtizede. Ennek is köszönhetően egyre több gázlómadár telel át a Kis-Balaton körül. Az ornitológusok is folyamatosan monitorozzák, figyelemmel kísérik a fajok alkalmazkodását a változó feltételekhez. A szürkegém, nagykócsag áttelelő állományai évről-évre egyre nagyobbak. A téli hónapokban, ha a vizek befagynak, búzavetéseken pockokat keresnek. Azonban éjszakára a nádasokba térnek vissza éjszakázni. Az aranysakál gyorsan kitanulta a madarak szokásait. A mancsa miatt könnyen tud mozogni a vizes élőhelyeken, mocsarakban. A vörös rókára nem jellemző az, hogy nagykócsagot vagy szürkegémet támadjon meg.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

Horváth Zoltán több esetben talált olyan tetemeket, amelyeknek a csontjai is el voltak roppantva. Abban az esetben, ha rétisas zsákmányol gázlómadarat, a csont nem sérül, csak a lágy húst fogyasztják el a tetemről. Vélhetően aranysakál zsákmányolta az áttelelő gázlómadarakat. A Kis-Balaton környékén nem ritka, amikor rétisas, aranysakál kölyköt zsákmányol, amit ezidáig még nem sikerült megörökítenie a fotósnak.

Talán egy pozitívuma van az aranysakálnak a Kis-Balaton ökoszisztémájában. A rágcsálók gyérítése mellett, szinte egyedüli ragadozóként képes hattyút zsákmányolni. Ez a nagytestű madár territoriális viselkedést mutat, bármit megtámadhat. A célpont lehet ember, réce vagy kutya, a hattyú nem mérlegel. Az aranysakál pedig kihasználja a madár támadását.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A faj opportunista, alkalmazkodik a területen lévő zsákmányállatokhoz. Éppen ezért, a viselkedése szinte minden esetben az élőhely milyenségétől függ. Országrészenként egymásnak ellentmondó megfigyelésekről számolnak be vadászok. A kölyök nevelés időszakában hívásra szinte alig reagálnak a felnőtt egyedek, ilyenkor a szezonálisan jól működő csalik sem hoznak eredményt. Zala megyében az aranysakálok színezete inkább „ordas”.

Egy “sötétebb színű” aranysakál a Kis-Balaton vidékén. (Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News)

Dél-Somogy megye homokos területein főleg „sárga” színűek. Ez vélhetően az UV-sugárzás miatt alakul ki.

Egy világosabb színváltozat. A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztreg község határában. (Fotó: Fentős Dániel – Agro Jager News)

„Szegényebb” élőhelyeken az aranysakál akár nappal is mozoghat. Többször éri napfény a bundáját – összegezte megfigyeléseit Horváth Zoltán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Horváth Zoltán, Fentős Dániel, Varga Attila, Kominek Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom