Keressen minket

Vadászat

Az első Csongrád megyei vadászbál – Galéria

Csongrád Megyei Vadászszövetség, valamint az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezete megyei vadászbált szervezett február 22-én, a megye legnagyobb báltermében, Hódmezővásárhelyen, a Fekete Sas Rendezvényházban.  A patinás környezetben megrendezett eseményt Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg, majd Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője köszöntötte a megye vendégeit, a megye vadászait.

A Csongrád Megyei Vadászszövetség, valamint az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezete megyei vadászbált szervezett február 22-én, a megye legnagyobb báltermében, Hódmezővásárhelyen, a Fekete Sas Rendezvényházban.  A patinás környezetben megrendezett eseményt Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg, majd Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője köszöntötte a megye vendégeit, a megye vadászait.

Farkas Sándor köszöntőjében kiemelte, hogy 2021-ben Magyarország rendezi – 50 év után újra – a Vadászati Világkiállítást. Ebben nagy felelőssége van minden megyének, köztük Csongrád megyének is, amely az alföldi megyék közül az egyik legfontosabb bázisa az apróvadtenyésztésnek és az őzgazdálkodásnak. A vadászat azonban szervesen kapcsolódik a mezőgazdasághoz, az erdőgazdálkodáshoz.

Az elkövetkező évtizedekben kiemelt szerepet kap a vízgazdálkodás, hogy stabilan és biztonságosan lehessen termelni. Ezeknek a fejlesztéseknek azonban mindenképpen haszonélvezői lesznek a vadásztársaságok is. A civil egyesületek, a vadászklubok munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy nem csak a vadászható, hanem a védett természeti értékeinket meg tudjuk őrizni. Ehhez a munkához kívánt jó egészséget Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.

Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője örömét fejezte ki, hogy a hagyományteremtő szándékkal elindított első Csongrád megyei vadászbál közel teltházas rendezvény lehetett. A Csongrád Megyei Kormányhivatal az elmúlt években sikeresen végrehajtotta a közigazgatásban kitűzött célokat és a megye több pontján felújították, illetve új helyszínekkel tovább bővítették a kormányablakok számát, amelyben, ha úgy vesszük, a vadászok kiemelt helyen szerepelnek. A közigazgatás struktúrájában ugyanis, szinte példa nélküli az, hogy a kormányhivatal munkatársai a hivatal épületein túl – ahogyan ezt a kihelyezett trófeabírálatok esetében megvalósították – végezzenek hatósági munkát. A Csongrád Megyei Kormányhivatal az elmúlt évtizedben reorganizálta a vadászati szakigazgatást és dinamikus csapattal támogatja a gazdasági, a civil szféra munkáját. Az országban szinte egyedüli, hogy „egyudvaros” ügyintézéssel, ingyenes parkolási lehetőség mellett intézhessék hivatali ügyeiket Csongrád megyében a vadásztársaságok, ahol a kormányhivatal konferenciákra, megbeszélésekre, egyeztetésekre továbbra is elérhetővé teszi a hódmezővásárhelyi „vadásztermet”. Kormánymegbízott asszony vallja, hogy a legsikeresebb az élő közigazgatás. Így a vacsorát követően – a báli hangulat ellenére is – készségesen válaszolt egy-egy megkeresésre.

A megnyitókat követően fellépett a debreceni Csokonai Színház társulatából Papp István színész, majd a Csongrád Megyei Vadászkürtösök önálló programjukkal varázsoltak ünnepi hangulatot a több, mint 100 éves barokk és rokokó elemekkel tarkított Fekete Sas Szállóba. Míg a bálteremben a Budapest Showtime Zenekar játszott, addig az étteremben a 100 Tagú Cigányzenekar Kamarazenekara szórakoztatta a vendégeket.

Az első Csongrád megyei vadászbálra érkezett vendégeket dámszarvas paté, lilahagyma chutney és birsalma mártással fogadták. Főételként gyöngyöző fácánlevest julienne zöldséggel gazdagon tálaltak fel, amelyet vörösboros szarvascomb követett, erdei gombák legjavával, friss áfonyával és szalvétagombóccal körítve. Végül desszertként Szent Hubertusz süteményt szolgáltak fel.

Szabó Lajos, a Csongrád megyei Vadászszövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy a megye szinte összes vadásztársaságából képviseltették magukat a vendégek, illetve kiemelte, hogy külön megtiszteltetés érte, hiszen Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető igazgatója és kedves párja, Dr. Kun Edit művésznő is elfogadta a meghívást Hódmezővásárhelyre.

Szabó Lajos az Agro Jager Newsnak összefoglalta, hogy az elmúlt évben megújult a Csongrád Megyei Vadászszövetség elnöksége és nem csak a szakmai munkában dolgoznak együtt a megyei vadásztársaságok elnökeivel, küldötteivel, hanem a nyilvánosság számára is meg szeretnék mutatnia, hogy milyen értékek érdekében dolgozik a szakma és milyen értékek mentén vadászik megyénkben 2200 ember. Csongrád megyében szerte 2200 család asztalán szerepelnek a vadételek. Biztosan, minden vadász lehetőségei szerint ad egy-egy fácánt, mezei nyulat barátainak is. Számos szakgimnázium, felsőoktatási intézmény keretein belül lehet vadászati ismereteket elsajátítani és így sokan érkeznek megyénkbe, nem csak dolgozni, hanem tanulni is. Csongrád megyében a tanyavilág a városok és falvak még nem távolodtak el egymástól. Köszönhető ez annak is, hogy jelentős a növénytermesztés, a kertészet a megye határain belül és a vidéki ember, ha teheti ma is szívesen jár vadászni. Persze nagyon fontos, hogy a vasárnapi ünnepi asztalra kerülhessen vadétel, de aki most itt van a bálteremben, jól láthatja azt is, hogy a vadászbarátság, az együtt töltött közös idő mennyire fontos a vadászembereknek.

A vadászok mindig nagyon barátságosak, nyitottak, ezért is határoztunk úgy, hogy mintegy száz darab jegy erejéig a nagyközönség számára is biztosítunk lehetőséget, hogy az évzáró vadászbálon velünk ünnepelhessenek. Örömmel tapasztaltuk, hogy nem vadász barátaink is elfogadták a meghívásunkat.

A kezdeményezés ezzel nem ért véget – folytatta az elnök – s bár hamarosan kezdődik a megye számára az egyik legfontosabb időszak, az őzbakvadászat, mégis már a következő megyei vadásznap körvonalairól is egyeztettek.

Beszélgetésünk végén aztán, az este sztárvendége, a Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Pál István Szalonna és Bandája tűnt fel, akik fergeteges hangulattal röpítették tovább a hódmezővásárhelyi éjszakában a vadászbál résztvevőit..

Kép és szöveg: Agro Jager News

 

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb veszett rókát lőttek ki Magyarország ukrán határ melletti területén

Nébih: Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

2022. november 20-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett, diagnosztikai célból lőttek ki egy rókát a helyi vadásztársaság szakemberei. A Nébih laboratóriumában elvégzett vizsgálat során a róka veszettséggel való fertőzöttségét állapították meg. A veszett vadállatot a vírustól eddig mentes vadgazdálkodási egységben lőtték ki, de közel ahhoz a területhez, ahol idén szeptemberben számos járványügyi intézkedés, többek között fokozott felügyelet elrendelését kezdeményezte a Nébih egy veszett róka miatt.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nébih az újonnan érintett vadgazdálkodási egységekben is elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket, fenntartva ezek mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében korábban elrendelt intézkedéseket, amelyek érvényben is maradnak mindaddig, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi. Az esetről a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékes szervét, továbbá az Európai Uniót és az Állategészségügyi Világszervezetet is tájékoztatta a hivatal.

Magyarországon 2017 óta nem azonosítottak veszett állatot, azonban 2022-ben ez már a negyedik igazolt eset. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Ezt támasztja alá, hogy valamennyi eset az ukrán határtól számított 10 kilométeren belül történt. Emellett a térségben a korábbinál magasabb a járványügyi kockázat, mivel Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt idén nem tudta végrehajtani a rókaállományban végzett immunizálási programját.

Mindez a hazai járványügyi helyzet szempontjából azért aggályos, mert a veszettséggel megfertőződött, idegrendszeri tünetekben szenvedő, rendellenesen viselkedő vadállatok nagy távolságokat is megtehetnek, és a fertőzést továbbadhatják. Mivel a vírus az emberre is veszélyes, a veszettség elleni védekezés a házi- és vadállatokban az emberi megbetegedések megelőzését is szolgálja.

Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, haladéktalanul jelentse az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244)!
A betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről további információk olvashatók a Nébih tematikus honlapját, a www.veszettsegmentesites.hu oldalon.

Forrás: Nébih
***
Tovább olvasom

Vadászat

Élve fogó csapdával aranysakált fogtak Újirázon

Hajdú-Bihar megyében, Újirázon, Mucsi László hivatásos vadász a csapdaparkját ellenőrizte az Aranyláp Vadásztársaság területén. A terület a Kis-Sárrét északi részén helyezkedik el, a Sebes-Körös jobb partján, nem messze a magyar-román határtól.

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

Az 5050 hektáros területen jelentős a mezei nyúl állománya. Éves szinten, megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak, amihez elengedhetetlen a folyamatos vadvédelem, valamint a szőrmés és tollas kártevők gyérítése is. Az idei évben a vadásztársaságnak a csapadékhiány okozta az egyik legnagyobb problémát. A terület vadászai augusztus végéig folyamatosan ellenőrizték, töltötték a vaditatókat. A jó adottságú élőhelyen, főleg mezőgazdasági táblákon, azonban az elmúlt években feltűnt egy hallomásból ismert ragadozó: az aranysakál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Gyérítése, itt, az Alföldön sem egyszerű, mivel a nagy mezőgazdasági táblákban szinte egész évben rejtett életmódot folytathat. A fegyveres gyérítése mellett a csapdázás is felértékelődött. Szemben a vörös rókával, az aranysakált csapdával sem könnyű feladat terítékre hozni. Míg a róka, a kihelyezett csapdáknál könnyen megfogható, az aranysakál itt is nagyon óvatos. Mintha megérezné a “csapdát”, ezért sokszor csak körbejárja, a lábával piszkálja. Talán ennek is köszönhető az, hogy a csapda ritkán fogja meg ezt a ragadozót. A csapdák használatakor első számú szabály a rögzítés. Néhány évvel ezelőtt, az egyik csapda nem volt rögzítve és eltűnt a helyéről. Ellopták volna ? – merült fel a tapasztalt vadászban az első gondolat. Lehetetlen. Ismerem a határt, és mindenkit Újirázon! Majd szemügyre vette a helyszínt, ahol nyomokat fedezett fel. Közel 100 métert megtéve találta meg a kimúlt aranysakált, ami elhúzta magával a csapdát.  A vad viselkedése változó, egyes esetekben szokatlan mintázatot követ. Jónás Attila hivatásos vadász barátjával történt egy furcsa eset. Egy nagytestű aranysakálra lövést tett egyéni vadászaton. A magaslesen ülve hallotta a becsapódást. Várt egy kicsit, majd elindult a vad keresésére. Hirtelen a magas fűben felbukkant előtte a sebzett sakál, ami nem menekült. Ellenkezőleg, először morgott, majd nekifordult a fegyverét kiválóan kezelő vadásznak, aki alig pár méterre hozta terítékre a támadó aranysakált.

Mucsi László az esetek többségében füstölt sertéskörmöt kínál fel a csapdáiban, amit több kisebb részre összevág, majd rögzíti. Ez a csali, a nyúlfej mellett az egyik legkapósabb Újirázon, amit Farkas Tibor ismert ragadozóvadász kollegájától tanult. Éves szinten fegyverrel és csapdával megközelítőleg 20-30 egyeddel csökkentik a helyi állományt.

Baranya, Somogy, és Zala megyében a már jól ismert ragadozóval, az Alföldön  még csak most “ismerkednek” a helyi vadászok. Többször látott pályafutása alatt olyat, amikor két-három egyed együtt kerítette be a mezei nyulakat. Lövést az esetek többségében nem tudott tenni. Az egyik alkalom után, másnap megkereste a helyszínt, ahol gyakorlatilag semmi nem maradt a prédaállatból. A sakálok mindent együtt csinálnak. Ha baj van, akkor sem hagyják egymást cserben. A felnőtt egyedek hasonló viselkedést mutatnak az utódaikkal is, minden esetben tudni akarják, mi történt a kölykeikkel. Furák Károly barátja is heteken keresztül vadászott egy olyan sakálpárra, amiben az egyik egyed háromlábú volt. Vélhetően vándorló állatok lehetettek, mert előtte egyszer sem látta őket senki a területen. Többször sikerült őket megtéveszteni, lövést is tettek a sakálokra. Ezután valami történt, mert a sakálok egyik pillanatról a másikra eltűntek.

Forrás: Frommer Kft.

2022. novemberében a Dögkút területrészen a nagyméretű ládacsapdáját ellenőrizve, abban egy nagytestű aranysakált pillantott meg. A szakmában csak nagyon ritkán tudnak élve fogó csapdával sakált zsákmányolni. Ez az egyed egy nagytestű idei kan aranysakál volt, aminek a tömege meghaladta a 12 kilogrammot. A csapda mellett kaparás nyomokat látott az újirázi vadász, a többiek közösen megpróbálták kimenekíteni a társukat. A fiatal sakál vélhetően azért hibázott, mert nem ismerte ez a csapdatípust.

Az aranysakált meg lehet téveszteni a különböző csalisípokkal, de ha egyszer megtanulják, hogy rájuk is vadásznak, jóval elővigyázatosabbá válnak. A törvényi feltételek változásával hamarosan egy éjjellátót is használhat Mucsi László. Az elmúlt két évben fegyverlámpával csak nagyon ritka esetben tudott aranysakált terítékre hozni. Bármilyen felvillanó fényre azonnal elugrik a vad. Az autót gyorsan összekötötték a vadászokkal, ezért ha tehetik, messze elkerülik azt. A sakál sikeres vadászatához sok területjárás, elhivatottság, jó lőtudás és a tárgyi feltételek együttesen szükségesek.

A vadászható ragadozó fajok közül az egyik legnehezebb az aranysakál vadászata. Ennél a fajnál kell a legügyesebbnek lennie a vadásznak.

Éppen ezért az egyik legszebb vadászatok egyike ma Magyarországon, amit nem lehet megvenni – zárta beszámolóját Mucsi László hivatásos vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom