Keressen minket

Vadászat

Közeleg az őzbak szezon

Az alföldi vadásztársaságok éves finanszírozásában jelentős tételnek számít az őzbak vadásztatásából származó összeg. Ezt, az afrikai sertéspestis miatt drasztikusan zuhanó vaddisznó felvásárlási árak mellett, a mezei nyúl állományainak csökkenése még inkább hangsúlyossá tette. Most úgy tűnik, hogy a jelenlegi járványügyi helyzet tovább rontja az alföldi vadásztársaságok helyzetét, de innen is van kiút.

A részleges kijárási korlátozás szerencsére a belföldi vendégek mozgását nem akadályozza, ezzel kapcsolatos állásfoglalását március 27-én adta ki az Országos Magyar Vadászkamara. Sajnálatos azonban az a tény, hogy az őzbak áprilisi szezon kezdésére döntő többségében külföldi vendégvadászok érkeznek Magyarországra, amely úgy tűnik, ebben az évben elmarad. A helyzet példa nélküli.

Az őzbaknyitányra rendszerint a tőlünk nyugatabbra fekvő európai uniós tagországokból érkeznek bérvadászok. Jelentős mennyiségű vendég érkezett Spanyolországból, Ausztriából és természetesen Németországból is az elmúlt években. Olasz vadász barátaink pedig inkább a szárnyasok vadászatát helyezik előtérbe. Ki kell emelni, hogy a határmenti és környező országokból is sok vadászvendég, vadász barát érkezett hazánkba. Így Szlovákiából, Kárpátaljáról, Romániából és Erdélyből, Szerbiából és azon belül a Vajdaságból is egyre gyakoribb a vadászok látogatása.

Április első dekádjára az ígéretes agancsú, koros, golyóérett bakok legtöbbje már letisztított s területeiket elfoglalták. A vadgazda általában arra törekszik, hogy legértékesebb, legjobb agancsban lévő bakjára ilyenkor vadásszanak. Míg a külföldi vendégek ebben az időszakban szeretnek Magyarországra utazni, addig a magyar vadászati szokások lassan áttevődnek a nyár derekára, amikor is kezdetét veszi az őznász.

Mind a két vadászat esetében megvannak azonban a vadásztatás buktatói. Az országszerte egyre nagyobb vetésterületet uraló repce éppen ebben az időben szökken szárba, amely egyúttal kedvenc tartózkodási helyei is az őzbakoknak. Egyik pillanatról a másikra kialakuló komoly takarás megnehezíti a bakvadászatot, ami a nyár közepére a kukoricák, a napraforgók s a belombosodott erdők miatt már csak hívással és lesvadászattal oldható meg. Ez nagyon kívánatossá teszi ezt a vadászati módot, hiszen több időt, esetenként több napi utánajárást követel meg. Ám ezzel a terítékre hozható bakok száma is jelentősen csökken.

Őzbak

A belső, a magyar vadászati piac is minden bizonnyal átalakul. Azok a vadásztársaságok, amelyek őzbakjaikat igyekeztek nem csak külföldi, hanem belföldi vendégkörnek is értékesíteni, egy picit könnyebb helyzetben lehetnek. Egyre több vadásztársaság jelent meg az online felületen és az árakat összevetve nagy eltéréseket is találhatunk.

Fontos, hogy ne csak a boltokban járva keressük a magyar termékeket, hanem a 70 000 magyar vadász – lehetőségeihez mérten – nézzen körül a magyar vadászati lehetőségek széles tárházában. Érdeklődjünk közvetlenül: ma már szinte minden vadásztársaságot meg tudunk találni az interneten.

Az őzbak vadászata még jó kísérővel is meglehetősen izgalmas kihívás, különösen akkor, ha ragaszkodunk a cserkeléshez. S bár a járványügyi helyzet miatt érdemes itt is betartani az egészségügyi előírásokat, mégis az őz területtartó viselkedése miatt meg tudjuk vadászni lesről is ezt a pompás vadat.

Persze most több lehetőségünk van egyezkedni és egy-egy vadásztársaság nagyon kedvező ajánlatokkal várja máris a vendégeit, de most ne éljünk vissza egymás szorult helyzetével. Biztos vagyok benne, ha jó helyen kopogtatunk, új barátságok, új vadászatok is születhetnek.

A járvány ezt az ágazatot sem fogja kímélni és azért örüljünk annak, hogy a társasvadászatok jó hangulatait már nem veheti el tőlünk. Most rajtunk a sor és összefogással az alföldi vadásztársaságoknak már-már kötelességünk is segíteni. Bajban ismerszik meg a jó barát!

Schakal
Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom

Természetvédelem

Dámszarvasbikát mentettek Tolna-megyében – VIDEÓVAL

Tolna megyében, Kisszékely és Tolnanémedi határában, területbejáráson vett részt Móricz Zsuzsanna és Kovács Zsolt, amikor egy földúton egy földön fekvő állatra lettek figyelmesek.

Fotó: Móricz Zsuzsanna – Agro Jager News

Azt hitték először, hogy egy elpusztult dámszarvasbikát találtak. A vad azonban megriadt, felállt és megpróbált elszaladni. Akkor vették észre, hogy a fejére és az agancsára nagy adag kötél csavarodott. A dámbika a kötél miatt szinte mozgásképtelen volt, alig tudott pár métert eltávolodni az emberektől. Az állattenyésztésben gyakorlott pár, az elmúlt évek alatt, családi gazdaságukban számos kecske és birka között óriási tapasztalatra tett szert. Zsolt félelemérzet nélkül azonnal utána eredt. A rémült állatot először hátulról kapta el, majd az  agancsánál megragadta, Zsuzsanna pedig a hátát nyomta le.

“Stabilan tartottuk, gyakorlatilag letepertük a fűben” – mesélték.

Kés mindig van az autóban, ezért segítség nélkül, ketten elkezdték a fejére tekeredett kötelet levágni. A pár összeszokottan dolgozott és még sikerült eközben levideózni a munka legutolsó pillanatait is. Az állat kiszabadítása nem tartott öt percnél tovább.

A nem vadászó házaspár értesítette a helyi vadásztársaságot is, akik megköszönték munkájukat. A dámszarvasbika, miután kiszabadult, azonnal  a közeli erdőbe szaladt. Senki nem szenvedett sérülést. A dámszarvas feltehetően emberi felelőtlenség miatt került veszélybe. Sok esetben az erdőkben illegális lerakott hulladék is veszélyezteti a vadonélő állatokat.

A gyakorlott, az állatokkal bánni tudó fiatal házaspár rutinosan szabadította ki a dámszarvast, azonban tudni kell, hogy egy nagyvad mentése veszélyes. Nagyon könnyen zúzódásokat, rosszabb esetben akár súlyos sérülést is okozhat egy riadt, nagytestű, csapdába szorult állat.

Ha ilyennel találkozunk inkább kérjünk segítséget a helyi vadgazdálkodóktól, vadászoktól – zárta beszámolóját Móricz Zsuzsanna.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Videót készítette: Móricz Zsuzsanna

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH nemrég erősítette meg weboldalán (https://www.woah.org/en/what-we-offer/self-declared-disease-status/). A kedvező besorolás visszamenőleg, július 27-től érvényes, mely információról  Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatta a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza-kereskedelmi-informaciok) tájékozódhatnak az érintettek.

2022.  augusztus 10-én megjelent az országos főállatorvos legújabb határozata is, hogy visszavonta azon intézkedését, mely szerint Magyarország madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területein* kötelező zártan tartani a baromfikat. A könnyítésre a járványhelyzet kedvező alakulásnak köszönhetően kerülhetett sor, ugyanis a Nébih laboratóriuma 2022. június 9-e óta nem mutatott ki újabb fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban.

A madárinfluenza betegség újbóli megjelenésének elkerülése érdekében kiemelten fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi minimum feltételeket. Ennek értelmében továbbra is országszerte érvényesek a fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen történő etetést és itatást előíró rendelkezések. A takarmányt és alomanyagot zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá a vadmadarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza.

Háttérinformáció:
* madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területek: Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A kockázati besorolás a Nébih interaktív térképén (önállóan beállítható réteg formájában) is megtalálható: http://airterkep.nebih.gov.hu/aaijo/hpai/hpai.htm
Forrás: Nébih
Tovább olvasom

Vadászat

Aranysakál kölyköket fényképeztek a Kis-Balatonnál – Galériával

Zala megyében, Horváth Zoltán, vadász-, természetfotós, egyéni cserkelésre indult a fényképezőgépével a Kis-Balaton vidékén. Fényes nappal igen nehéz célzottan aranysakált fényképezni  – osztotta meg tapasztalatait Zoltán, aki sok évtizedig erdészként járta a magyar erdőket. Miután elfoglaltuk a lest, a lehető legnagyobb csöndben várni kell, akár fél órát is. Bármennyire is csöndesek voltunk a magasles megközelítésekor, a vad tudja, hogy „valami” ott járt.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A tapasztalt vadász előzetesen egy olyan helyet választott ki, ahol egy tarló repcetábla terült el, egy mozaikos terület szélén. Köztudott, hogy a könnyű táplálékszerzés reményében, az aranysakál kifejezetten keresi a tarlókat, a frissen kaszált réteket, mezőket. Rövid idő elteltével, egy mezeinyúl bukkant fel, ami lépésben egyre közelebb jött a magasleshez, majd eltűnt egy fedettebb részen.Nem sokra rá felbukkant egy kis barnafolt, ugyanazon a nyomon haladva, mint pár perccel ezelőtt a mezeinyúl. Bizony egy kölyök aranysakál jött a nyomon! A fényképezőgép eközben felkészült a találkozásra. A sakál jött magától pontosan Zoli irányába, egyre közelebb. Azonban nem minden feltétel volt optimális, mivel a magasles egy dombon helyezkedett el, ami mögött nem volt semmilyen takarás. A kölykök nem tudták hogy figyelik őket, azonban a szülők 150-200 méter távolságból felügyelték kölykeiket. A vörös rókával szemben, az aranysakál falkában marad, egymást segítik, tanítják. Ha a falka összefog, akár még vaddisznómalacokat is rabolhatnak kocáktól. Kora tavaszi hónapokban nem egyszer hallani malacvisítást az erdő mélyéről. A vörös rókák, territoriális viselkedésük miatt, a saját kölykeiket „elverik”, miután már képesek magukat ellátni.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A két felnőtt sakál felbukkanása mindent azonnal megváltoztatott. Az egyik egyed azonnal megállt, alig mutatva magát és a magaslesre nézett. Azonnal kiszúrta a fényképezőgépes vadászt. Tizedmásodperc alatt be is ugrottak egy fedett helyre. „Minden baj a lesről jön” – mottója az aranysakáloknak. Ha a toportyán már találkozott emberrel és lövést is tettek rá, soha többet nem követi el ugyanazt a hibát mégegyszer. A fiatal nádi farkas, a kölyök vérebhez hasonlítható. Az aranysakál fiatal időszakában még sete-suta, butácska. Kisebb-nagyobb sikerrel próbálja megérteni a világot . Ilyenkor kifejezetten könnyű őket terítékre hozni. A fiatal egyedek lassan tanulnak, próbálják elmélyíteni a vadászati tudásukat, amikor tücsköket, békákat, gyíkokat keresnek a területen. Majd pár hónap elteltével valami történik, és „öntudatra” ébrednek. Hirtelen egyik pillanatról a másikra, az aranysakálok nagyon „okosak” lesznek. Természetesen sok hibát is vétenek, de egyre nehezebben lehet őket megtéveszteni.

Vélhetően a klímaváltozásnak köszönhetően, egyre enyhébbek a telek Magyarország területén is. A hó gyakorlatilag megszűnt, a tél sem olyan fagyos, mint jó pár évtizede. Ennek is köszönhetően egyre több gázlómadár telel át a Kis-Balaton körül. Az ornitológusok is folyamatosan monitorozzák, figyelemmel kísérik a fajok alkalmazkodását a változó feltételekhez. A szürkegém, nagykócsag áttelelő állományai évről-évre egyre nagyobbak. A téli hónapokban, ha a vizek befagynak, búzavetéseken pockokat keresnek. Azonban éjszakára a nádasokba térnek vissza éjszakázni. Az aranysakál gyorsan kitanulta a madarak szokásait. A mancsa miatt könnyen tud mozogni a vizes élőhelyeken, mocsarakban. A vörös rókára nem jellemző az, hogy nagykócsagot vagy szürkegémet támadjon meg.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

Horváth Zoltán több esetben talált olyan tetemeket, amelyeknek a csontjai is el voltak roppantva. Abban az esetben, ha rétisas zsákmányol gázlómadarat, a csont nem sérül, csak a lágy húst fogyasztják el a tetemről. Vélhetően aranysakál zsákmányolta az áttelelő gázlómadarakat. A Kis-Balaton környékén nem ritka, amikor rétisas, aranysakál kölyköt zsákmányol, amit ezidáig még nem sikerült megörökítenie a fotósnak.

Talán egy pozitívuma van az aranysakálnak a Kis-Balaton ökoszisztémájában. A rágcsálók gyérítése mellett, szinte egyedüli ragadozóként képes hattyút zsákmányolni. Ez a nagytestű madár territoriális viselkedést mutat, bármit megtámadhat. A célpont lehet ember, réce vagy kutya, a hattyú nem mérlegel. Az aranysakál pedig kihasználja a madár támadását.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A faj opportunista, alkalmazkodik a területen lévő zsákmányállatokhoz. Éppen ezért, a viselkedése szinte minden esetben az élőhely milyenségétől függ. Országrészenként egymásnak ellentmondó megfigyelésekről számolnak be vadászok. A kölyök nevelés időszakában hívásra szinte alig reagálnak a felnőtt egyedek, ilyenkor a szezonálisan jól működő csalik sem hoznak eredményt. Zala megyében az aranysakálok színezete inkább „ordas”.

Egy “sötétebb színű” aranysakál a Kis-Balaton vidékén. (Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News)

Dél-Somogy megye homokos területein főleg „sárga” színűek. Ez vélhetően az UV-sugárzás miatt alakul ki.

Egy világosabb színváltozat. A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztreg község határában. (Fotó: Fentős Dániel – Agro Jager News)

„Szegényebb” élőhelyeken az aranysakál akár nappal is mozoghat. Többször éri napfény a bundáját – összegezte megfigyeléseit Horváth Zoltán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Horváth Zoltán, Fentős Dániel, Varga Attila, Kominek Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom