Vadászat
A kilencezerhez közelít a hazai aranysakál-állomány
Az aranysakál a kilencvenes évek elején bukkant fel újra Magyarországon, az állományt mára már 8800 körülire becsülik, és bár az állatok elsősorban pockokra vadásznak, károkat okoznak a vadállományban is.
Az aranysakál a kilencvenes évek elején bukkant fel újra Magyarországon, az állományt mára már 8800 körülire becsülik, és bár az állatok elsősorban pockokra vadásznak, károkat okoznak a vadállományban is.
Az aranysakál (Kép: MTI)
Heltai Miklós, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének igazgató-helyettese az MTI-nek elmondta, hogy az aranysakál élőhelyeinek visszaszorulása és az irtás miatt Bulgária kivételével egész Európában kipusztult az 1940-es évekre.
Bulgáriában 1961-ben védetté nyilvánították, és mivel jól alkalmazkodik, gyorsan szaporodik, a 90-es évek elején a Duna és a Dráva mentén ismét felbukkant az országban. Azóta az északabbra fekvő tájakon is egyre gyakrabban látni a szürkületkor zsákmány után induló, falkában vadászó aranysakált. Rejtőzködő életmódja, óvatossága miatt viszonylag kevés példányt ejtenek el. Az aranysakál egész évben vadászható, de mérgezni nem lehet, csak csapdázni.
A rókánál nagyobb, 10-15 kilós őshonos ragadozó a jugoszláviai háború nyomán jelent meg délen, mára azonban az északi megyékben is megtalálható. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint 14 évvel ezelőtt 59 aranysakált ejtettek el, a tavalyi vadászidényben már 1813-at.
Természetes ellensége a farkas, de tőle Magyarországon nem kell tartania. Az évi 4-5 utódot nevelő aranysakál elsősorban pockokra, egerekre vadászik, de képes az őzgidát, a vaddisznó malacát is megfogni. Élőhelyéről a rókát is kiszoríthatja. Az embert azonban kerüli, nem jelent veszélyt a kirándulókra – jegyezte meg Heltai Miklós.
Borsodban eddig nem bukkantak nyomára, Komárom-Esztergom, Fejér és Heves megyében sem számottevő az állomány, Nógrád megyében pedig eddig egyetlen példányt lőttek. Veszprém megyében sem okoz egyelőre jelentős károkat a populáció, ahogy Vas megyében sem.
Tolna megyében azonban gyorsan nő a számuk. A megyei kamara titkára, Király István szerint leginkább a mezei nyúl, fácán, esetleg az őzgida állományt csökkenti. A bogyiszlói Dunagyöngye Vadásztársaság vadászmestere, Ezer Csaba pedig arról számolt be, hogy az utóbbi időben lakóházak közelében is láttak aranysakálokat. Úgy vélte: az apróvad- és őzállomány a vesztese a faj megjelenésének, a 6000 hektáros vadászterületen már nincs olyan rész, ahol ne tűnne fel. Idén a mezei pocok inváziója miatt nagyobb részt rágcsálókkal táplálkoznak, ezért több őzet látni a vadászterületen.
Győr-Moson-Sopron megyében is egyre több az aranysakál, 4-5 példányt ejtenek el évente – mondta Orbán Henrik, a megyei vadászkamara titkára. Nagyobb, öt-tíz példányos populációról a Hanságban tudnak. Ez az a létszám, amellyel már hatékonyan tud falkában vadászni. Arra, hogy nemcsak visszatelepült egyedek élnek itt, az is utal, hogy fiatal, már bizonyosan a megyében született példányokat is ejtettek el. Főként nem a zsákmányolás miatt van probléma a fajjal, hanem azért, mert vadászati stratégiája olyan stresszt okoz az állatoknak, hogy menekülni kezdenek a területről – mondta.
Somogy kiváló élettér az aranysakálnak, ahol 1995-ben ejtették el az első példányt, az elmúlt vadászati idényben már 650-et lőttek le – mondta Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadász Kamara megyei titkára, aki arról is beszámolt, hogy a Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem együttműködésével kutató programot indítottak, hogy többet megtudhassanak a fajról.
Baranya megyében körülbelül tíz éve nő erőteljesen a nádi farkasnak is nevezett állatok száma. Becslések szerint több mint kétezer egyed él itt – mondta Papp János András megyei vadászati és halászati főfelügyelő. Elsősorban a vaddisznó, az őz és a gímszarvas fiatalabb egyedeit tizedelik. Hozzátette: a vadászok becslései alapján az őzgida-állomány 50, a vaddisznómalac-állomány 10 százalékkal csökkent miattuk, de rejtett életmódja miatt nehéz elejteni őket, így a csapdázás az egyetlen jó, és legális megoldás a gyérítésre.
Zala megyében a napokban egy szukát és egy kölyköt lőttek ki hivatásos vadászok – mondta Páll Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati felügyelője. Már nem magányosan kóborolnak, hordákba tömörülnek és úgy szerzik zsákmányukat. A vadászok szerint az őzszaporulatot tizedelik, mert a megyében apróvadat, fácánt, vadnyulat nem sokat találnak. Páll Tamás elmondta, egyelőre nem tudni, terjesztenek-e a rókákhoz hasonlóan veszettséget vagy galandférges fertőzést, mert ezek az emberre is veszélyesek lehetnek.
Békés megyében az ártéri területeken, a közeli erdőkben és a háborítatlan pusztákon figyelhető meg a faj egyre nagyobb számban. Dian János, a Nagyrátai Vadásztársaság fővadásza elmondta, hogy az egymást hívogató sakálok üvöltése húsz évvel ezelőtt ismeretlen volt a térségben, de ma már nappal is hallható. A mezei nyúl és az őzek száma 15 év alatt mintegy 20-30 százalékkal csökkent. A mezei nyúl éves terítéke másfél évzized alatt ezerről 150-re esett vissza.
Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója beszámolt róla, hogy Csongrád megyében a közelmúltban bukkant fel a Tisza-Maros-szögben, a Fehér-tónál és Szeged-Kiskundorozsmán is. Csapatban elejtik az őzgidát, a szarvasborjút és a vadmalacot is. A megfigyelések szerint, míg az egyik ragadozó a nőstényt támadja meg, a másik a fiatal állatot ragadja el, azt azonban szavai szerint vizsgálni kell, összefüggés lehet-e bizonyos területeken az őzállomány csökkenése és a sakál megjelenése között.
Az aranysakál Kecskemét vonzáskörzetében már komoly veszélyt jelent a vadállományra – mondta Szigeti Béla, a megyei vadászkamara alelnöke. Az őzgidák pusztítása már látszik az állományon, különösen ott, ahol nem védekeznek hatékonyan az aranysakál ellen.
Szendrei László, a Debreceni Egyetem egyetemi adjunktusa elmondta, Hajdú-Bihar megyében 2007-2008-tól jelent meg a megyei lelövési statisztikában először a faj.
Forrás: Szent István Egyetem
Vadászat
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
Vadásztársaságok és a szakigazgatás számára fejlesztett vadgazdálkodási statisztikai programjával mutatkozott be Belgrádban, a Szerbiában élő Fenyvesi István. Az alapvégzettségét tekintve a programozó informatikus, de szabadidejében vadászó szakember az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés számára, hogy a fővárosban, Szerbia legnagyobb vadászati, horgászati és hajózási kiállításán számolhatott be a fejlesztésekről.
Fenyvesi Istvánnal a nagyközönség két éve, az újvidéki könyvvásáron találkozhatott először, ahol Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője egy standon gyűjtötte össze a tudományos szakembereket. Fenyvesi István elmondta, hogy az adatok feldolgozásának szükségességére és az eredmények statisztikai feldolgozására először a Szenttamási Vadásztársaság elnökeként figyelt fel.
Fenyvesi István Belgrádban. Fotó: Agro Jager News
1981-től informatikai mérnök és szenvedélyes vadász. A legnagyobb problémát abban látja, hogy nincs adatszinten rögzítve, egy-egy vadászterületen belül, az elejtett vad mennyisége és annak minősége. Ez egy-egy év vonatkozásában, s egy-egy terület életében nem is jelentős, de évtizedes léptékben, úgy, hogy a társaságok vezetősége, munkásai, beosztottai cserélődnek és az információ elveszik, már jelentős veszteség.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A cél tehát az, hogy modernizáljuk a napi munkát és ne csak társasági, hanem régiós, és országos viszonylatban is átlátható adatsorokat kapjunk. Ebbe a munkába csatlakozott be Ristic professzor, aki az Újvidéki Egyetem vadászati professzoraként a trófeaelbírálásról adott ki szakkönyvet Szerbiában. Fenyvesi István ehhez csatlakozva adatbázist épített és mai nyelvezettel élve, megvalósították az interdiszciplináris kutatásokat.
Konkrétan egy trófea elbírálási alapot alkottak. Az adatokat összegyűjtve, a vad elejtésének helyétől kezdve egységesen kezelik. Ezeket az adatokat a szerbiai hiteles törvényes szabályzattal összehangban kitöltik.
Belgrád: Balról Fenyvesi István barátai társaságában. Fotó: Agro Jager News
Ezek után az adatbázisba beviszik a további mérési adatokat, amely automatikusan kitölti és kiszámolja a trófeák pontjait.
Ezzel a programmal nem kell számolni. Amikor tervezik az évi vagy a tízéves stratégia tervet, a vadászatra jogosultak, akkor ebben a táblázatban azonnal látható, hogy melyik határrészekben, milyen eredményeket értek el.
Az egységesítés miatt körzetek szerint is látni lehet, hogy miként alakul az őz állománya és terítékadatai.
Ez a tervezésre kifejezetten jó hatással bír és valós adatokkal dolgoznak. Jó lehetősége a programnak, hogy fényképeket is lehet csatolni. Ma muflonra, szarvasra, vaddisznóra és őzre készítették el a programokat.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Könnyű használni, az adatok átláthatóak.
Fenyvesi István kiemelte, hogy Belgrádban különleges élménynek számított előadást tartani. Nagy megtiszteltetés, abból az aspektusból pedig különösen, hogy olyan, a vadgazdálkodásban – Szerbia szerte – elismert szakember támogatta és használja kutatásaiban a programot, mint Prof. Dr. Zoran Ristic.
Fenyvesi István előadása közben. Fotó: Agro Jager News
Szerbiában a vadászok és a lakosság is rajong a vadászatért. Sokat tesz érte a kormány, összefognak a vadászok, Vajdaságtól egészen Szerbia magashegyi vadászterületéig. A vadászok Szerbiában összetartanak és nagyon sokan ismerik egymást. Gyorsan tájékozódnak és gyorsan terjednek a hírek. Összetartó közösség, akik nemcsak vadászni szeretnek, hanem tesznek is a vadért. Ehhez a munkához lehet segítség ez a program, hogy régiós, avagy ágazati szinten is átlátható lehessen a gyakorlati munka, a gyakorlati eredmény, hiszen a hivatásos vadászok munkáit, eredményeit pontosan ellenőrizni és felügyelni kell. A gyakorlati munka irányítását a mérnökökre, a vadgazdamérnökökre kell bízni, akik meghatározzák a hosszú távú stratégiai irányokat. Ehhez a széles ismeretek mellett pontos adatsorokat kell biztosítani. Ebben a munkában lehet segítség ez a program – tájékoztatta Belgrádból az Agro Jager Newst Fenyvesi István.
Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Vadászat
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki a vadelütések megelőzése érdekében:
A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki a vadelütések megelőzése érdekében:
Fotó: Rendőrség
1. Lassíts
A megengedett legnagyobb sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell haladnia. Ha lakott területen kívül 90 helyett csak 80 km/óra sebességgel mész, jóval több időd lesz reagálni egy esetlegesen hirtelen felbukkanó vadra.
2. Kapcsold be a biztonsági övet Már nem lesz rá időd, mielőtt a fékre taposol.
3. Kapcsold fel a távolsági fényszórót Így nagyobb területet láthatsz át. Szembejövő forgalom esetén természetesen kapcsold le a reflektort!
4. Tudj róla, hogy szembejövő forgalomnál nehezebb észrevenni a közelben lévő vadállatokat A sebesség csökkentése segíthet.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
5. Tarts nagyobb követési távolságot Az elöl haladó gépkocsi is ugyanúgy bármikor hirtelen fékezésre kényszerülhet.
6. Folyamatosan figyeld az út két oldalát is Vezetés közben az ember hajlamos elmerengeni – különösen éjszaka egy kihalt úton.
7. Ha vadat látsz, lassíts A vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek. Van, hogy nem mozdulnak, de az is lehet, hogy megugranak és valamelyik irányba vágtatni kezdenek.
8. Ha egy őzet vagy szarvast látottál, számíts többre is Általában ezek az állatok csoportokba verődnek.
9. Dudálj, ha vadállat van az úttesten A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látják a járművet, a hangjelzés segíthet nekik, hogy tudják, merről jön a veszély. Vigyázz azonban, ha az állat nem az úton áll – lehet, hogy a hangtól megriad és pont a kocsi elé ugrik.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
10. Lakott területen belül is találkozhatunk őzekkel vagy más vadállatokkal. Általában sötétedés után jönnek elő, de gyakorlatilag bárhol és bármikor felbukkanhatnak, ezért legyél ezeken a területeken is nagyon körültekintő
11. Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezz, adj hangjelzést, de ne rántsd félre a kormányt, még ha így el is ütöd az állatot Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva sokkal súlyosabb baleset következhet be.
12. Ha elpusztult vadállatot látsz az úton, hívd a 112 segélyhívó számot Ne próbáld meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult állatot ne vidd magaddal, az lopásnak számít!
Fontosak ezek a kora tavaszi napok és hetek a szürkeharcsa-horgászok életében. A késő őszi hónapok óta fél év telt el harcsahorgászat nélkül. Nagyon sok idő ez egy szenvedélyes horgász életében – kezdte beszámolóját Zsolna Mihály, a Vác Dunakanyar Catfish Team csapat oszlopos tagja.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Barátaival már hónapokkal ezelőtt elkezdték szervezni a tavaszi horgászatot, a Hajdú-Bihar vármegyében található Ohati 3-as tóra, amely Tiszafüredtől 30 kilométerre, Debrecentől alig 50 kilométerre helyezkedik el, a Hortobágy szívében. A helyi egyesület szabályaihoz alkalmazkodva, január 15-e után le is foglalták az időpontot a helyi tógazda segítségével. Zalkodi András, amiben csak tudott, segített a barátainak. Tippekkel, tanácsokkal látta el ismerőseit, akik többnapos horgászatot szerveztek.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Április 11-én, kora reggel érkezett meg a baráti társaság: Pálinkás Viktor, a Váci harcsalesők csapatából, Kramlik Kázmér pedig az LKV Catfish csapatát erősítette. A hivatalos versenyeken, más- más csapatban, egymás ellen versenyeznek, barátságuk azonban megkérdőjelezhetetlen.
Csütörtök kora délelőtt foglalták el nagy reményekkel a négyes állást. Előzetesen, amire csak tudtak, mindenre felkészültek. Az Ohati 3-as tavon csalihalat fogni szinte kizárt, mert a tó bővelkedik a nagytestű harcsákban, amik szinte minden kisebb testű halat felfalnak. Időnként a helyi tógazdaságból hoznak több száz kikó keszeget, kárászt, ami alig négy-öt nap alatt el is tűnik a harcsák gyomrában.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Idén a csalihalakért, Kázmér volt a felelős, aki az Ipolyból, főleg vörösszárnyú keszeggel segítette a barátait. Egy hidegfront miatt hirtelen megváltoztak a körülmények. Drasztikusan esett a légnyomás, jóval hűvösebb lett. Ez óriási sikerrel kecsegtetett, mert ilyenkor a kapitális harcsák rendkívül agresszívvé válnak, a harcsarablások száma megtöbbszöröződik. A nagyobb méretű harcsák is félreteszik az óvatosságukat, mivel hamarosan kezdődik az ívás. A szaporodás sok energiába kerül, kora tavasszal farkaséhesek a harcsák.
Bár mindhárman nagy tapasztalattal rendelkeznek, idén igazán nagy harcsákat akartak zsákmányolni. Zsolna Mihály és Pálinkás Viktor 2021-ben a Harcsafogó Országos Bajnokságon második helyezést ért el a Váci harcsalesők csapatával.
Annak ellenére, hogy 25 éve horgászik szürkeharcsára és 15-20 esetben fogott már 190 és 196 centiméter közötti halat, két méternél nagyobb harcsát egyszer sem akasztott meg.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Az első nagy halat Kramlik Kázmér fogta ki, péntek hajnalban három óra körül, spannolós módszert alkalmazva. Az első harcsa 240 centiméter hosszúságú volt fejétől a faroktő végéig. A négy napos horgászatuk alatt ez a hal bizonyult a legnagyobbnak. A hal becsült súlya megközelítőleg 90 kilogramm lehetett. Sérülésmentesen egy ekkora halat már nagyon nehéz lemérni. Így rövid fotózás után vissza is engedték. Evvel Kázmér megdöntötte az egyéni rekordját, amit Pálinkás Viktor 220 centiméteres harcsája követett. Vélhetően a súlya megközelítette a 70 kilogrammot. Bár már nagyon sok halat fogtak együtt, óriási élmény volt mindhármuknak ekkora halakat fárasztani.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Zsolna Mihály 2024-ben, 25 évnyi próbálkozás után kifogta az első igazán nagy harcsáját, aminek a teljes hossza elérte a 231 centimétert. A súlyát megközelítőleg 78-83 kilogrammosra becsülték. Ezt a halat hétfő hajnalban sikerült megakasztani. Ezekre a nagy halakra Ohaton nagyon vigyázni kell, amire külön felhívja a figyelmet Zalkodi András tógazda. A halakért minden esetben csónakkal mentek. A kapitális méretű halaknál nagyon fontos a kíméletes bánásmód. A cél: a minél gyorsabb fárasztás, és fogás, amihez elengedhetetlen a jó minőségű felszerelés, ami kibírja az ekkora terhelést.
A több napos horgászat alatt számos kisebb harcsát is akasztottak. Viktornak volt egy rontott kapása is, amin valószínűleg még egy kapitális harcsa lehetett. A kapás erejéből következtettek hal méreteire, azonban a gerebenfogak sűrűjéből kicsúszott a horog.
Az eredményes napok és éjszakák után mindhárman tudták, hogy egyszer minden horgászat véget ér. Hétfőn reggelre szinte már mindent összepakoltak, kivéve a botokat, amik az ég felé állva várták az újabb harcsákat. Reggel hatig szólt a horgászjegyük, ezért az utolsó másodperceket is kihasználták. Zsolna Mihály egyik horgászbotján, a felszín közelében felkínált karikakeszeg, amit a horgászok csak “kelj fel Jancsinak” neveznek – eddig eredménytelennek bizonyult. Pálinkás Viktor folyamatosan biztatta barátját, hogy alkalmazzon más tecnikát, de Mihály kitartott a taktikája mellett.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Reggel, hat óra előtt pár perccel, a karikakeszeggel megindult egy újabb óriási kapitális harcsa. A csapat azonnal mozgásba lendült. Óriási volt a meglepetés. Akik harcsáztak már életükben, pontosan jól tudják, hogy egy ilyen kapás a horgászat legvégén, ritka, mint a fehér holló. A fárasztás során érezték, hogy egy újabb nagy hal került a horogra. A sok-sok év megtanította őket arra, hogy csak akkor örülhetnek igazán, amikor a hal már kint pislog a parton. Óriási öröm volt egy újabb kapitális harcsát a partra emelni. Közben véletlenül egy pezsgő is kinyílt, amivel megünnepelték a horgásztúrájuk legutolsó nagy halát, a parton nézelődökkel és az parton megjelenő újabb horgászokkal együtt.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Így Zsolna Mihálynak sikerült kifognia két nagy harcsát alig pár óra leforgása alatt. A mostani hal pontosan 228 centiméter hosszúságú volt, amit egy gyors fénykép elkészítése után vissza is engedtek a tóba.
A kora tavaszi horgászat alatt mindhárman megdöntötték az egyéni legnagyobb harcsarekordjukat. A harcsa horgászatának 60 %- a szerencsén múlik. Ezt követi talán az egyik legfontosabb tényező: az időjárás. A harcsa kifejezetten kedveli a hidegfrontot, a legoptimálisabb időszak a harcsák horgászatára a kora tavaszi és késő őszi hónapok. Ekkor még a legokosabb, legöregebb halak is feladják a méltán híres óvatosságukat.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
A harcsahorgászat egy nagyon időigényes hobby, amelyhez óriási türelem és kitartás szükséges. Egyes horgászok akár egy-két éven belül is képesek két méter feletti harcsákat is kifogni, amihez óriási szerencse kell. Sokan nem is tudják megfelelően értékelni ezeket a szép halakat. Másoknak ugyanehhez az eredményhez sok-sok év, évtized szükségeltetik. Ezeket a nagy harcsákat óvni, védeni kellene. Gasztronómiai értéke kevés. A legízletesebb harcsák súlya nem több öt-hat kilogrammnál.
Zsolna Mihályt, a Versus Kft. támogatja a Harcsafogó Országos Bajnokságon, amit idén áprilisban Tiszalúcon majd késő ősszel, az Atkai holtágon rendeznek meg.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Salori – Horgász-vadász kiállítás és vásár Eszéken
A sertés termelői ára 8 százalékkal emelkedett
Kapitális aranysakált lőttek Rábapatonán
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
