Keressen minket

Vadászat

Simicskó István: Kötelességünk megvédeni a magyar nemzeti értékeket

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

1. kép: Erdélyi kopó kölykök

2. kép: Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője

Simicskó István (KDNP) előterjesztőként a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításáról kifejtette: egy nemzeti érték megmentése érdekében fogalmazódott meg a javaslat. Őseink olyan állatfajtákat hagytak ránk, amelyek kifejezetten a Kárpát-medencében honosak, és amelyek megvédendők – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus, majd felidézte a hungarikum törvény kimunkálását és elfogadását.
A jogszabály rögzít kilenc kutyafajtát, ugyanakkor az erdélyi kopó kimaradt, és nálunk ezzel a fajtával nem lehet terelővadászatot folytatni. Az elkötelezett kopótenyésztők nehéz helyzetbe kerültek, és a fajta a kihalás szélére került – hívta fel a figyelmet.

A most beterjesztett javaslattal – a kutyák marmagasságra vonatkozó főszabálytól eltérve – megengednék, hogy az erdélyi kopóval is lehessen terelővadászatot folytatni Magyarországon.

Kötelességünk megvédeni a magyar nemzeti értékeket, és felmutatni gyermekeinknek – fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.

A kormány támogatja a javaslatot

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a kormány támogatja a javaslatot.

Hajtóvadászatokon alkalmazható az erdélyi kopó már most is, de a terelővadászatokon csak 45 cm-nél kisebb marmagasságú kutyákat lehet használni – mondta, és fontosnak nevezte a fajta megmentését.

Vezérszónokok és képviselői felszólalások

Dankó Béla (Fidesz) kiemelte: a nemzeti kincsnek számító kutyák közül az erdélyi kopó van a legveszélyeztetettebb helyzetben. A mostani törvény nagymértékben korlátozza a vadászati használhatóságot és ezzel a tartási igényt is. Adjanak egy esélyt az erdélyi kopónak, biztosítsanak lehetőséget a vadászatokon a széles körű használatra – hívott fel.

Steimetz Ádám (Jobbik) azt mondta, hogy bízik benne az előterjesztő, illetve a tárca gyakorló vadászokkal, vadgazdálkodókkal is egyeztetett. A szándékot nemesnek nevezte, és egyetértett azzal, hogy a fajtát meg kell menteni a kipusztulástól. Kérdés milyen módon valósítják ezt meg. A módosítással elvi probléma, hogy a főszabály mellett kivételt tesznek, és ehhez szakmai szempontokat is kevésnek érezte. A jelenlegi szabályozás azért tiltja a 45 cm-nél magasabb marmagasságú kutyák részvételét, mert sokszor nem tudnak odaférni a vadakhoz, amiket oda kellene hajtani a vadászokhoz, illetve könnyebben sérülnek meg. Szerinte a mostani szabályozás nem véletlenül alakult ki – jegyezte meg.

Varga László (MSZP) rámutatott: meg kell fontolni az előtte elhangzott fenntartásokat, ugyanakkor az alacsony egyedszám a problémákat nem nagyítja fel. Reméli, az egyedszám annyira megnő majd, hogy a felvetéseket komolyan meg kell vitatni.

Felidézte a 16 éve az Országgyűlés által elfogadott határozatot, amelyben szerepel, hogy az egyes fajtákat rögzítő mellékletet öt évente felülvizsgálják. Jó volna egy olyan összefoglalót hallani, hogy az állam mit tett az egyes fajták fenntartásáért és állományuk megőrzéséért – mondta.

Vadai Ágnes (DK) az elv, az erdélyi kopó megmentése, üdvözlendő és támogatandó elképzelés. Ehhez hosszú távú stratégiára és rendes fajta mentő programra lenne szükség. Lehet érdemesebb lenne egy komplexebb javaslatot benyújtani – jegyezte meg az ellenzéki politikus.

Sajnálatosnak tartotta, hogy 2018-ban csak 24 erdélyi kopót törzskönyveztek, de jó lenne tudni azt is, hogy tavaly, illetve idén mi a helyzet, milyen a tendencia.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szintén arra volt kíváncsi, volt-e egyeztetés vadászati, állatvédelmi szervezetekkel. Az nagyon fontos, hogy az erdélyi kopó mint őshonos faj tovább éljen, de a módosítás indoklásával nem értenek egyet. Nem látják, hogy ettől az erdélyi kopó jövője biztosított lesz majd – jegyezte meg, és kampány indítását vetette fel a faj népszerűsítése érdekében. A célt igen, a javaslatot nem tudják támogatni – jelezte.

Varga-Damm Andrea (független) szerint elképesztő ostobaság a javaslat. A faj megmaradását és az egyedszám növekedését szeretnék elérni, és ehhez képest a vadászati törvényt akarják módosítani – mutatott rá, és a javaslat visszavonására szólított fel. Azt mondta, biztos, hogy anyagi érdek áll a háttérben, vagy a szimbolikus törvényalkotás példája az előterjesztés.

Mesterházy Attila (MSZP) szerint a szándék nemes, helyes a kezdeményezés, de valamilyen hosszú távú, fenntartható programba kellene illeszkednie, a fajtamentésnek komplexebb programként kellene megjelennie.

Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a céllal egyetértenek, de abban nem lehet vita, hogy ez a javaslat önmagában nem elegendő, még ha segítséget is jelenthet, és az irány jó.

Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta: a legveszélyeztetettebb magyar őshonos kutyafajtáról van szó, ezért fontos ügy a megmentése. Népszerűbbé kellene tenni ezt a fajtát, erre stratégiát kell kidolgozni, továbbá rendet kell teremteni az ebtenyésztésben – tette hozzá.

Nacsa Lőrinc (KDNP) zárszavában visszautasította, hogy hátsó érdek állna a javaslat mögött. Közös cél e fajta megmentése, meg kell akadályozni, hogy eltűnjön ez az őshonos magyar kutyafajta, kötelesség, közös felelősség a megvédése – jelentette ki.

Hozzáfűzte: többen a szakmából is azt mondják, hogy jó irányban indulnak el a kezdeményezéssel.

Forrás: KDNP

Képek megnevezése:

1. kép: Erdélyi kopó kölykök
2. kép: Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője

Képek forrása:

  1. kép: amarqt.com
  2. kép: kndp.hu

Vadászat

Újabb veszett rókát lőttek ki Magyarország ukrán határ melletti területén

Nébih: Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

2022. november 20-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett, diagnosztikai célból lőttek ki egy rókát a helyi vadásztársaság szakemberei. A Nébih laboratóriumában elvégzett vizsgálat során a róka veszettséggel való fertőzöttségét állapították meg. A veszett vadállatot a vírustól eddig mentes vadgazdálkodási egységben lőtték ki, de közel ahhoz a területhez, ahol idén szeptemberben számos járványügyi intézkedés, többek között fokozott felügyelet elrendelését kezdeményezte a Nébih egy veszett róka miatt.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nébih az újonnan érintett vadgazdálkodási egységekben is elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket, fenntartva ezek mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében korábban elrendelt intézkedéseket, amelyek érvényben is maradnak mindaddig, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi. Az esetről a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékes szervét, továbbá az Európai Uniót és az Állategészségügyi Világszervezetet is tájékoztatta a hivatal.

Magyarországon 2017 óta nem azonosítottak veszett állatot, azonban 2022-ben ez már a negyedik igazolt eset. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Ezt támasztja alá, hogy valamennyi eset az ukrán határtól számított 10 kilométeren belül történt. Emellett a térségben a korábbinál magasabb a járványügyi kockázat, mivel Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt idén nem tudta végrehajtani a rókaállományban végzett immunizálási programját.

Mindez a hazai járványügyi helyzet szempontjából azért aggályos, mert a veszettséggel megfertőződött, idegrendszeri tünetekben szenvedő, rendellenesen viselkedő vadállatok nagy távolságokat is megtehetnek, és a fertőzést továbbadhatják. Mivel a vírus az emberre is veszélyes, a veszettség elleni védekezés a házi- és vadállatokban az emberi megbetegedések megelőzését is szolgálja.

Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, haladéktalanul jelentse az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244)!
A betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről további információk olvashatók a Nébih tematikus honlapját, a www.veszettsegmentesites.hu oldalon.

Forrás: Nébih
***
Tovább olvasom

Vadászat

Élve fogó csapdával aranysakált fogtak Újirázon

Hajdú-Bihar megyében, Újirázon, Mucsi László hivatásos vadász a csapdaparkját ellenőrizte az Aranyláp Vadásztársaság területén. A terület a Kis-Sárrét északi részén helyezkedik el, a Sebes-Körös jobb partján, nem messze a magyar-román határtól.

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

Az 5050 hektáros területen jelentős a mezei nyúl állománya. Éves szinten, megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak, amihez elengedhetetlen a folyamatos vadvédelem, valamint a szőrmés és tollas kártevők gyérítése is. Az idei évben a vadásztársaságnak a csapadékhiány okozta az egyik legnagyobb problémát. A terület vadászai augusztus végéig folyamatosan ellenőrizték, töltötték a vaditatókat. A jó adottságú élőhelyen, főleg mezőgazdasági táblákon, azonban az elmúlt években feltűnt egy hallomásból ismert ragadozó: az aranysakál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Gyérítése, itt, az Alföldön sem egyszerű, mivel a nagy mezőgazdasági táblákban szinte egész évben rejtett életmódot folytathat. A fegyveres gyérítése mellett a csapdázás is felértékelődött. Szemben a vörös rókával, az aranysakált csapdával sem könnyű feladat terítékre hozni. Míg a róka, a kihelyezett csapdáknál könnyen megfogható, az aranysakál itt is nagyon óvatos. Mintha megérezné a “csapdát”, ezért sokszor csak körbejárja, a lábával piszkálja. Talán ennek is köszönhető az, hogy a csapda ritkán fogja meg ezt a ragadozót. A csapdák használatakor első számú szabály a rögzítés. Néhány évvel ezelőtt, az egyik csapda nem volt rögzítve és eltűnt a helyéről. Ellopták volna ? – merült fel a tapasztalt vadászban az első gondolat. Lehetetlen. Ismerem a határt, és mindenkit Újirázon! Majd szemügyre vette a helyszínt, ahol nyomokat fedezett fel. Közel 100 métert megtéve találta meg a kimúlt aranysakált, ami elhúzta magával a csapdát.  A vad viselkedése változó, egyes esetekben szokatlan mintázatot követ. Jónás Attila hivatásos vadász barátjával történt egy furcsa eset. Egy nagytestű aranysakálra lövést tett egyéni vadászaton. A magaslesen ülve hallotta a becsapódást. Várt egy kicsit, majd elindult a vad keresésére. Hirtelen a magas fűben felbukkant előtte a sebzett sakál, ami nem menekült. Ellenkezőleg, először morgott, majd nekifordult a fegyverét kiválóan kezelő vadásznak, aki alig pár méterre hozta terítékre a támadó aranysakált.

Mucsi László az esetek többségében füstölt sertéskörmöt kínál fel a csapdáiban, amit több kisebb részre összevág, majd rögzíti. Ez a csali, a nyúlfej mellett az egyik legkapósabb Újirázon, amit Farkas Tibor ismert ragadozóvadász kollegájától tanult. Éves szinten fegyverrel és csapdával megközelítőleg 20-30 egyeddel csökkentik a helyi állományt.

Baranya, Somogy, és Zala megyében a már jól ismert ragadozóval, az Alföldön  még csak most “ismerkednek” a helyi vadászok. Többször látott pályafutása alatt olyat, amikor két-három egyed együtt kerítette be a mezei nyulakat. Lövést az esetek többségében nem tudott tenni. Az egyik alkalom után, másnap megkereste a helyszínt, ahol gyakorlatilag semmi nem maradt a prédaállatból. A sakálok mindent együtt csinálnak. Ha baj van, akkor sem hagyják egymást cserben. A felnőtt egyedek hasonló viselkedést mutatnak az utódaikkal is, minden esetben tudni akarják, mi történt a kölykeikkel. Furák Károly barátja is heteken keresztül vadászott egy olyan sakálpárra, amiben az egyik egyed háromlábú volt. Vélhetően vándorló állatok lehetettek, mert előtte egyszer sem látta őket senki a területen. Többször sikerült őket megtéveszteni, lövést is tettek a sakálokra. Ezután valami történt, mert a sakálok egyik pillanatról a másikra eltűntek.

Forrás: Frommer Kft.

2022. novemberében a Dögkút területrészen a nagyméretű ládacsapdáját ellenőrizve, abban egy nagytestű aranysakált pillantott meg. A szakmában csak nagyon ritkán tudnak élve fogó csapdával sakált zsákmányolni. Ez az egyed egy nagytestű idei kan aranysakál volt, aminek a tömege meghaladta a 12 kilogrammot. A csapda mellett kaparás nyomokat látott az újirázi vadász, a többiek közösen megpróbálták kimenekíteni a társukat. A fiatal sakál vélhetően azért hibázott, mert nem ismerte ez a csapdatípust.

Az aranysakált meg lehet téveszteni a különböző csalisípokkal, de ha egyszer megtanulják, hogy rájuk is vadásznak, jóval elővigyázatosabbá válnak. A törvényi feltételek változásával hamarosan egy éjjellátót is használhat Mucsi László. Az elmúlt két évben fegyverlámpával csak nagyon ritka esetben tudott aranysakált terítékre hozni. Bármilyen felvillanó fényre azonnal elugrik a vad. Az autót gyorsan összekötötték a vadászokkal, ezért ha tehetik, messze elkerülik azt. A sakál sikeres vadászatához sok területjárás, elhivatottság, jó lőtudás és a tárgyi feltételek együttesen szükségesek.

A vadászható ragadozó fajok közül az egyik legnehezebb az aranysakál vadászata. Ennél a fajnál kell a legügyesebbnek lennie a vadásznak.

Éppen ezért az egyik legszebb vadászatok egyike ma Magyarországon, amit nem lehet megvenni – zárta beszámolóját Mucsi László hivatásos vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

KITEKINTŐ: Szerbia -> 31 kutyát neveztek a Šujica Petar emlékversenyre – GALÉRIÁVAL

Szerbiában a társasvadászatnak nagy hagyományai vannak. Ha régebbi újságokat lapozgatunk, akkor is erős közösségi életről olvashatunk. Most, a Vajdaságban, Vojvodinában, Banatsko Karađorđevoban, magyarul Pálmajorban rendezték meg a II. Šujica Petar emlékversenyt, amelyre mintegy 31 kutyavezető jelentkezett. Az Agro Jager News a helyszínről tudósított.

II. Šujica Petar emlékverseny megnyitója Banatsko Karađorđevoban

Az előzetes jelentkezések miatt három bírót kértek fel, hogy ütemesen lehessen levezényelni a II. Šujica Petar emlékversenyt. A felkérést végül Žika Mitrović, Novica Spasojević és Milan Mirić kaphatta meg. Banatsko Karađorđevo a Bánátban helyezkedik el, viszonylag közel húzódik a román határ. Olyan sík vidék ez, mint nálunk a Hortobágy, annyi különbséggel, hogy az asztal simaságú a tájon a termőföld olyan, hogy szoktuk mondani itthon is, hogy elég csak rászórni az ilyen földre a magot, az akkor is terem. Annyira egyenes, annyira sík a táj, hogy vonalzót lehetne tenni a horizontra. Hány kilométerre lehet az a gabonasiló – érdeklődöm, amelyre egyöntetűen érkezik a válasz: 25 km!

 

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Az aszály itt sem végzett félmunkát. Az emberemlékezet óta nem látott forróság ezt a vidéket sem kímélte. Menni kell reggelizni és szólnak hozzám szerbül, magyarul, van, aki angolul, amonnan németül kérdezték, hogy akár úgy is beszélhetünk. „Negoram srbski” – (Nem beszélek szerbül)– Nem baj, beszélhetünk magyarul is – mosolyog rám egy kedves hölgy.

Kora reggeli nevezés Banatsko Karađorđevoban

Sokan vagyunk. Meglehet, hogy 50-nél többen is, de a nagy vadászháznak megsem kottyan, amely bent a faluban, a falu szívében, szépen takarosan szigetelve és ahogy kell, zöldre festve várja a folyamatosan érkező vadászokat. Aki Szerbiába indul vadászni, tudnia kell, hogy Szerbia vendégszeretete magasan messze teljesít. Aki kijön vadászni, hajtani, segíteni, annak ott a helye az asztalnál is. Senki nem maradhat ki és az államtitkár mellett ott ülnek a falubéli hajtók is. A szokás maga az élő törvény!

Reggeli Banatsko Karađorđevoban, a II. Šujica Petar emlékversenyen

A reggelire már tegnap óta készültek és hajnalban már sült a pljeszkavica és a csevap is, de volt ott sült szalonna, kolbászok, és persze disznósajt. Sajtok, túró, savanyúság, éppen csak a tányérainknak volt egy-egy zsebkendőnyi hely. Nem lehetett kívánni olyat, amit ne hoztak volna elő. Milyen bicskád van? Ez meg az enyém! Üdvözlünk Szerbiában! Gyere! Együnk!

Vadászház Banatsko Karađorđevoban, a Vajdaságban

A beiratkozás sorsolással kezdődött és régi barátokra emlékezve egy percre, néma főhajtással indították el a 2022/20023-as szezont. A versenyt nem más, mint Šujica Petar, a társaság nagy tiszteletben álló elnöke tiszteletére szervezték meg, idén már második alkalommal. A kalapok kerültek a kézbe. A régi elnök, a jó barát hangja még a vadászházban visszhangzik. A megemlékezés még fáj, hiszen még a legkisebbek is ismerték, hát még azok, akikkel együtt küzdöttek azért, hogy legyen vadászház, hogy megmaradjon a társaság! Jó földek, de gazdálkodni is kell és van úgy, hogy már éltében tudja mindenki, hogy nagy elnöke van a társaságnak. Šujica Petarra így emlékeznek. Ő ilyen volt – mondta valaki mellettem, s ha nem is párásodtak be a szemek, de egy-egy torokköszörülés elárulta, hogy hiányzik a régi jó barát…

Megelevenedik az udvar Banatsko Karađorđevoban

Menjünk mi is és megelevenedik az udvar. A 31 vizsla, amelyek eddig szoborként ültek a gazdáik mellett, tudták, hogy indulunk és szinte vitték a vadászokat: majd tudják ők, melyik autó az övék! Így keresi majd a kakast is! Úgy legyen- tette mellé egy másik vadász és kézszorításokkal, kölcsönös drukkolással, végül három felé vált a csapat!

Indulás előtt – Banatsko Karađorđevo

Az Agro Jager Newsnak Djurdjica Maric szervező, kiemelte, hogy a verseny szervezési munkájában Dragan Nikolić vállalta fel a legnagyobb feladatot, hiszen az LD “Papo” Banatsko Karađorđevoból (Pálmajor) fogadta a versenyt, továbbá Trivun Ćulum – LD “Banatski Despotovac” -tól vett még részt ebben az egész napos programban. Így hárman sikerült megszervezni a II. Šujica Petar emlékversenyt, amelynek a verseny lebonyolítása jelentette az egyik nagy kihívást, miközben nagyon sokan dolgoztak azon, hogy a vendégek jól érezzék magukat Banatsko Karađorđevoban. Sokan dolgoztak, hogy legyen reggeli és sokan dolgoztak azon, hogy az ebéd, majd az esti hidegtálak, a zenészek és egyáltalán a vendéglátásra mindenki büszke lehessen a faluban. Ennek az összefogásnak az eredményét élvezhette mind az, aki nevezett és megmérettette magát ebben az erős mezőnyben.

Csak egyszer engedjenek innen ki!

Ezek a versenyek nagyon fontosak és jelentős eseménynek számítanak, hiszen ilyenkor nemcsak a kutyák, hanem a kutyavezetők is versenyeznek és egymástól, a bíróktól is értékes tapasztalatokat szereznek. Tanulnak és mi több látjuk egymás kutyáit is, hiszen kellenek a    kölykök is. Vannak kiemelkedően jó felépítésű, jó adottságú, jó orrú kutyák, amelyek alapjai lehetnek a szerbiai vadászkutyások bázisának.

Régi vadászok, régi vadászatokról mesélnek a vadászház fényképei!

Összefoglalta, hogy a helyszínt a Lovačko društvo “PAPO 1923” biztosította. Újvidéktől keletre, mintegy 80 kilométerre vagyunk, ahol mezei nyúllal, fácánnal és az őzzel gazdálkodnak. Fürjvadászataik messze híresek, arra mindenképpen érdemes majd visszatérnem – invitálnak. Egyébként a faluban él Nemanja Svorcan is, aki elkötelezett dúvadvadász és csak ebben az évben 230 aranysakált ejtett el. Nemanja bólogat, itt ül előttem, ezt a terepjárót ő vezeti és mikor megállunk, fényképek is kerülnek elő.

Népszerűek a vadászkutyás-programok Szerbiában

A kutyás rendezvények nagyon kedveltek Szerbiában és a támogatók szívesen ajánlottak fel díjakat is. Így az USR Jamura, Mesna zajednica Banatsko Karađorđevo, Firma ŽarVel- hrana za pse i mačke “Gosbi”, Fima Aćanski vállalta, hogy díjakkal és további anyagi támogatással segítik a versenyt, hogy a nevezési díjakat leszorítsák és a vendéglátáshoz hozzájáruljanak.

Milan Mirić, kutyabíró lapunknak értékelte a versenyt: a terep adottságok, az egész éjszaka tartó hosszú és kiadós esők megnehezítették a helyszínek megközelítését, miközben nem kedvezett a mezei munkának sem. Mind a három esetben magas fűben, sok helyen derékig érő füves, itt-ott gyékényes, helyenként felbukkanó nád között rendezték meg a versenyt.

Az utolsó eligazítás a területen!

A kutyavezetők feladata az volt, hogy megtalálják a területen a fácánokat. Lehetőleg a kutyáknak meg kellett állni a vadat és meg kellett várni, míg a vadat felugrasztotta a vezetője. Annak ellenére, hogy sokféle vadászkutyával neveztek, alapvetően elvárható, hogy a kutya visszahívható legyen, fajtától függően a vadász körül keressen, megállja a vadat, vezényszóra bevárja a vadászt. Miközben a lövésre nem ijedhet meg és a lőtt vadat szabályszerűen kell behoznia, átadnia. A feladat bár egyszerűnek tekinthető, a nehézsége mégis az apró részletek külön-külön teljesítésében rejlett. A bíróknak egymás bírálatában meg kellett bízni és a vadászháznál összesítették és állították fel a végső rangsort.

A verseny igazi pillanatai Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

A verseny minden résztvevője emléklapot vehetett át és a díjátadó után a vendégek és a szezonnyitó tiszteletére vacsorát adtak, amely alatt a helyi együttes húzta a talpalávalót.

  1. Šujica Petar emlékverseny végső eredménye alapján végül az első díjat Milan Veskov, a második díjat Miljan Vujević, míg a harmadik díjat David Jović vehette át!

Az első díjat Milan Veskov, a második díjat Miljan Vujević, míg a harmadik díjat David Jović vehette át.

A vadászat végén, vacsorára káposztás csülköt tálaltak fel, amelyet levében hosszú ideig főztek, mindaddig, míg a csontról le nem vált a hús és azt szálasan szét nem lehetett szedni. A csülök mellé, a levébe, aztán kockára vágott savanyú káposztát adtak, összefőzték és úgy kínálták. A nehéz füstölt hús és a savanyú káposzta mellé további köretként pedig egészben főtt krumplit szolgáltak fel, amelyet éppen csak annyi vízben főztek meg, hogy a sorban összerakott krumplit ellepte.

Vacsora Banatsko Karađorđevoban

Szerbiából, Dr. Szilágyi Bay Péter jelentkezett
Fotó: Agro Jager News

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom