Keressen minket

Vadászat

Megjelent az erdei vadkárfelvételi és értékelési útmutató

Hiánypótló – országos, egységes eljárási rend kialakítására nyílik lehetőség azzal, hogy megjelent az Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató, jelentette be január 5-én az Agrárminisztérium.

Nimród Vadászújság: Hiánypótló – országos, egységes eljárási rend kialakítására nyílik lehetőség azzal, hogy megjelent az Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató, jelentette be január 5-én az Agrárminisztérium.

A vadkár értelmezése körül számos probléma elhárult az Agrárminisztérium munkájának köszönhetően (Kép: Nimród Vadászújság)

Több évtizedes probléma a növénytermesztők és a vadgazdálkodók között, a vadászható vad által okozott, vagy a vadkárnak gondolt károk miatt a vadászatra jogosultat keresték fel, hogy térítse meg a keletkezett kárt. A Polgári törvénykönyv teljesen tisztán értelmezi ezt a helyzetet, hiszen a felelősséget, az állatok károkozásáért, ezen belül a vadászható vad által okozott kár megtérítéséért, a vadászatra jogosultat teszi felelőssé akkor is, ha nem a vadászterületen okozta a vad a kárt.
A kárfelmérésben, a kárszakértésben rutinus szakértők ugyan könnyen és gyorsan meghatározták az elszenvedett kár mértékét és nagyságát, tudták, hogy azt vadon élő állat okozta, vagy éppen védett állatok, például darvak, avagy más technológiai hibából eredhetett a kár. Ilyen – a vadászatra jogosulton kívüli – ok lehet például a rossz minőségű vetőmag, a különféle gombabetegségek, a belvíz, vagy más körülmény. Ehhez a munkához azonban mind a szántóföldi, mind pedig az erdőművelésben jártas, nagy tapasztalatú szakemberek szükségesek.
Az eddig gyakorlat, a kárszakértésben mindenféle protokoll nélkül, csak a kárszakértő saját tapasztalataira, a megszokásra és gyakorlatára tudott építeni.
Az országos problémát érzékelte az Agrárminisztérium és felkérte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, továbbá az Országos Magyar Vadászkamarát, hogy együttműködésük révén dolgozzanak ki és működjenek közre egy olyan, az agrárszektor által elfogadott metódus elkészítésben, amely alapján egységesen felmérhetővé válik hazánkban a vad által okozott károk nagysága. Az, hogy a kártérítési követelés három év alatt évül el, néhány esetben évekig elhúzódó pereskedéseket eredményezett és feleslegesen terhelte a bíróságokat, illetve rontotta a növénytermesztők és a vadászatra jogosultak közötti viszonyt. A szakemberek most azt várják ettől az útmutatótól, hogy rugalmasan, gördülékenyen, ütemesen lehet felmérni már a téli hónapokban az okozott vagy éppen az elszenvedett kárt, s azt valós értéken megtérítve, csökkenjenek a vitás ügyek. Azonban meg kell jegyezni azt is, hogy a konszenzuson alapuló, a kölcsönösségre épülő közös munka, a földtulajdonosok arányának növekedése a vadászatra jogosultak között, mindezidáig a legsikeresebb kármegelőzési opció.

A megjelent útmutatókkal kapcsolatban Bajdik Pétert, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkárát kérdeztük:

A megjelent vadkárfelmérési útmutató több éves egyeztetői munka eredménye, mely elsősorban a vadászokat és a gazdálkodókat tömörítő érdekképviseleti szervezetek, vagyis az Országos Magyar Vadászkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felkért független szakértői testület munkáján alapul. A két szervezet mindvégig arra törekedett, hogy az egyes esetekben nagy különbségeket hozó vadkárbecslési eljárást olyan keretek között sikerüljön szabályozni, mely nem tesz lehetőséget nagy eltérések kialakulására a felmérési eljárásban. Ezzel véleményünk szerint amellett, hogy kiszámíthatóbb lesz maga a felmérési eljárás és ezáltal egységesebb bírói gyakorlat alakul ki, nem mellékesen hatékonyabbá válhat a vadkár problémakör legnagyobb feladata: a védekezési, megelőzési munka és annak gazdálkodó és vadászatra jogosult közti összehangolása is. A Vadászkamara részéről alapvetően továbbra is törekszünk arra, hogy a vadkárfelmérés eljárásrendje kötelező erővel bírjon, melynek jogi garanciái érdekében a két kamara közös jogszabálymódosítási javaslatokkal élt az Agrárminisztérium felé.

Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Szilágyi Bay Péter

Természetvédelem

Dámszarvasbikát mentettek Tolna-megyében – VIDEÓVAL

Tolna megyében, Kisszékely és Tolnanémedi határában, területbejáráson vett részt Móricz Zsuzsanna és Kovács Zsolt, amikor egy földúton egy földön fekvő állatra lettek figyelmesek.

Fotó: Móricz Zsuzsanna – Agro Jager News

Azt hitték először, hogy egy elpusztult dámszarvasbikát találtak. A vad azonban megriadt, felállt és megpróbált elszaladni. Akkor vették észre, hogy a fejére és az agancsára nagy adag kötél csavarodott. A dámbika a kötél miatt szinte mozgásképtelen volt, alig tudott pár métert eltávolodni az emberektől. Az állattenyésztésben gyakorlott pár, az elmúlt évek alatt, családi gazdaságukban számos kecske és birka között óriási tapasztalatra tett szert. Zsolt félelemérzet nélkül azonnal utána eredt. A rémült állatot először hátulról kapta el, majd az  agancsánál megragadta, Zsuzsanna pedig a hátát nyomta le.

“Stabilan tartottuk, gyakorlatilag letepertük a fűben” – mesélték.

Kés mindig van az autóban, ezért segítség nélkül, ketten elkezdték a fejére tekeredett kötelet levágni. A pár összeszokottan dolgozott és még sikerült eközben levideózni a munka legutolsó pillanatait is. Az állat kiszabadítása nem tartott öt percnél tovább.

A nem vadászó házaspár értesítette a helyi vadásztársaságot is, akik megköszönték munkájukat. A dámszarvasbika, miután kiszabadult, azonnal  a közeli erdőbe szaladt. Senki nem szenvedett sérülést. A dámszarvas feltehetően emberi felelőtlenség miatt került veszélybe. Sok esetben az erdőkben illegális lerakott hulladék is veszélyezteti a vadonélő állatokat.

A gyakorlott, az állatokkal bánni tudó fiatal házaspár rutinosan szabadította ki a dámszarvast, azonban tudni kell, hogy egy nagyvad mentése veszélyes. Nagyon könnyen zúzódásokat, rosszabb esetben akár súlyos sérülést is okozhat egy riadt, nagytestű, csapdába szorult állat.

Ha ilyennel találkozunk inkább kérjünk segítséget a helyi vadgazdálkodóktól, vadászoktól – zárta beszámolóját Móricz Zsuzsanna.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Videót készítette: Móricz Zsuzsanna

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH nemrég erősítette meg weboldalán (https://www.woah.org/en/what-we-offer/self-declared-disease-status/). A kedvező besorolás visszamenőleg, július 27-től érvényes, mely információról  Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatta a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza-kereskedelmi-informaciok) tájékozódhatnak az érintettek.

2022.  augusztus 10-én megjelent az országos főállatorvos legújabb határozata is, hogy visszavonta azon intézkedését, mely szerint Magyarország madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területein* kötelező zártan tartani a baromfikat. A könnyítésre a járványhelyzet kedvező alakulásnak köszönhetően kerülhetett sor, ugyanis a Nébih laboratóriuma 2022. június 9-e óta nem mutatott ki újabb fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban.

A madárinfluenza betegség újbóli megjelenésének elkerülése érdekében kiemelten fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi minimum feltételeket. Ennek értelmében továbbra is országszerte érvényesek a fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen történő etetést és itatást előíró rendelkezések. A takarmányt és alomanyagot zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá a vadmadarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza.

Háttérinformáció:
* madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területek: Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A kockázati besorolás a Nébih interaktív térképén (önállóan beállítható réteg formájában) is megtalálható: http://airterkep.nebih.gov.hu/aaijo/hpai/hpai.htm
Forrás: Nébih
Tovább olvasom

Vadászat

Aranysakál kölyköket fényképeztek a Kis-Balatonnál – Galériával

Zala megyében, Horváth Zoltán, vadász-, természetfotós, egyéni cserkelésre indult a fényképezőgépével a Kis-Balaton vidékén. Fényes nappal igen nehéz célzottan aranysakált fényképezni  – osztotta meg tapasztalatait Zoltán, aki sok évtizedig erdészként járta a magyar erdőket. Miután elfoglaltuk a lest, a lehető legnagyobb csöndben várni kell, akár fél órát is. Bármennyire is csöndesek voltunk a magasles megközelítésekor, a vad tudja, hogy „valami” ott járt.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A tapasztalt vadász előzetesen egy olyan helyet választott ki, ahol egy tarló repcetábla terült el, egy mozaikos terület szélén. Köztudott, hogy a könnyű táplálékszerzés reményében, az aranysakál kifejezetten keresi a tarlókat, a frissen kaszált réteket, mezőket. Rövid idő elteltével, egy mezeinyúl bukkant fel, ami lépésben egyre közelebb jött a magasleshez, majd eltűnt egy fedettebb részen.Nem sokra rá felbukkant egy kis barnafolt, ugyanazon a nyomon haladva, mint pár perccel ezelőtt a mezeinyúl. Bizony egy kölyök aranysakál jött a nyomon! A fényképezőgép eközben felkészült a találkozásra. A sakál jött magától pontosan Zoli irányába, egyre közelebb. Azonban nem minden feltétel volt optimális, mivel a magasles egy dombon helyezkedett el, ami mögött nem volt semmilyen takarás. A kölykök nem tudták hogy figyelik őket, azonban a szülők 150-200 méter távolságból felügyelték kölykeiket. A vörös rókával szemben, az aranysakál falkában marad, egymást segítik, tanítják. Ha a falka összefog, akár még vaddisznómalacokat is rabolhatnak kocáktól. Kora tavaszi hónapokban nem egyszer hallani malacvisítást az erdő mélyéről. A vörös rókák, territoriális viselkedésük miatt, a saját kölykeiket „elverik”, miután már képesek magukat ellátni.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A két felnőtt sakál felbukkanása mindent azonnal megváltoztatott. Az egyik egyed azonnal megállt, alig mutatva magát és a magaslesre nézett. Azonnal kiszúrta a fényképezőgépes vadászt. Tizedmásodperc alatt be is ugrottak egy fedett helyre. „Minden baj a lesről jön” – mottója az aranysakáloknak. Ha a toportyán már találkozott emberrel és lövést is tettek rá, soha többet nem követi el ugyanazt a hibát mégegyszer. A fiatal nádi farkas, a kölyök vérebhez hasonlítható. Az aranysakál fiatal időszakában még sete-suta, butácska. Kisebb-nagyobb sikerrel próbálja megérteni a világot . Ilyenkor kifejezetten könnyű őket terítékre hozni. A fiatal egyedek lassan tanulnak, próbálják elmélyíteni a vadászati tudásukat, amikor tücsköket, békákat, gyíkokat keresnek a területen. Majd pár hónap elteltével valami történik, és „öntudatra” ébrednek. Hirtelen egyik pillanatról a másikra, az aranysakálok nagyon „okosak” lesznek. Természetesen sok hibát is vétenek, de egyre nehezebben lehet őket megtéveszteni.

Vélhetően a klímaváltozásnak köszönhetően, egyre enyhébbek a telek Magyarország területén is. A hó gyakorlatilag megszűnt, a tél sem olyan fagyos, mint jó pár évtizede. Ennek is köszönhetően egyre több gázlómadár telel át a Kis-Balaton körül. Az ornitológusok is folyamatosan monitorozzák, figyelemmel kísérik a fajok alkalmazkodását a változó feltételekhez. A szürkegém, nagykócsag áttelelő állományai évről-évre egyre nagyobbak. A téli hónapokban, ha a vizek befagynak, búzavetéseken pockokat keresnek. Azonban éjszakára a nádasokba térnek vissza éjszakázni. Az aranysakál gyorsan kitanulta a madarak szokásait. A mancsa miatt könnyen tud mozogni a vizes élőhelyeken, mocsarakban. A vörös rókára nem jellemző az, hogy nagykócsagot vagy szürkegémet támadjon meg.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

Horváth Zoltán több esetben talált olyan tetemeket, amelyeknek a csontjai is el voltak roppantva. Abban az esetben, ha rétisas zsákmányol gázlómadarat, a csont nem sérül, csak a lágy húst fogyasztják el a tetemről. Vélhetően aranysakál zsákmányolta az áttelelő gázlómadarakat. A Kis-Balaton környékén nem ritka, amikor rétisas, aranysakál kölyköt zsákmányol, amit ezidáig még nem sikerült megörökítenie a fotósnak.

Talán egy pozitívuma van az aranysakálnak a Kis-Balaton ökoszisztémájában. A rágcsálók gyérítése mellett, szinte egyedüli ragadozóként képes hattyút zsákmányolni. Ez a nagytestű madár territoriális viselkedést mutat, bármit megtámadhat. A célpont lehet ember, réce vagy kutya, a hattyú nem mérlegel. Az aranysakál pedig kihasználja a madár támadását.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A faj opportunista, alkalmazkodik a területen lévő zsákmányállatokhoz. Éppen ezért, a viselkedése szinte minden esetben az élőhely milyenségétől függ. Országrészenként egymásnak ellentmondó megfigyelésekről számolnak be vadászok. A kölyök nevelés időszakában hívásra szinte alig reagálnak a felnőtt egyedek, ilyenkor a szezonálisan jól működő csalik sem hoznak eredményt. Zala megyében az aranysakálok színezete inkább „ordas”.

Egy “sötétebb színű” aranysakál a Kis-Balaton vidékén. (Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News)

Dél-Somogy megye homokos területein főleg „sárga” színűek. Ez vélhetően az UV-sugárzás miatt alakul ki.

Egy világosabb színváltozat. A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztreg község határában. (Fotó: Fentős Dániel – Agro Jager News)

„Szegényebb” élőhelyeken az aranysakál akár nappal is mozoghat. Többször éri napfény a bundáját – összegezte megfigyeléseit Horváth Zoltán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Horváth Zoltán, Fentős Dániel, Varga Attila, Kominek Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom