Keressen minket

Vadászat

A tiszadobi dámbikák

Print Friendly, PDF & Email

Nimród Vadászújság: Tiszadob már a honfoglalás előtt is lakott település volt, itt gazdálkodik a Táncsics Vadásztársaság 5300 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati csücskében, a Holt-Tisza mellett – tájékoztatta a Nimród Vadászújságot Réthi József vadászmester.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Nimród Vadászújság: Tiszadob már a honfoglalás előtt is lakott település volt, itt gazdálkodik a Táncsics Vadásztársaság 5300 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati csücskében, a Holt-Tisza mellett – tájékoztatta a Nimród Vadászújságot Réthi József vadászmester.

Tiszadobra az Andrássy grófok hozták be a dámszarvast, ami túlélte a 20. század vészterhes időszakait. Állami betelepítés 1980-ban fejeződött be. A két állomány összekeveredett Tiszadobon. (Kép: Nimród Vadásújság)

A tagok száma 40 fő, akik zömmel helyi földtulajdonosok és helyi születésű vadászok, emellett néhányan Nyíregyházáról és Debrecenből is tagsággal rendelkeznek náluk. A terület 50 százaléka körülbelül erdős-ligetes, a tölgy és az akác, valamint az ártér tipikus fafajai találhatók meg a területen. Többek között ezért is szeret a dám ezen a területen élni, az őz és az apróvad-állomány mellett. Az afrikai sertéspestis a vaddisznó állományunkat erőteljesen lecsökkentette. Elenyésző dámállományunk volt még az Andrássy grófok korából. A fennmaradó állomány túlélte a 20. század minden borzalmát. Ezen dámok ismeretlen helyről származnak, rövid lapáttal és világosabb színnel rendelkeznek. Ezt követően, 1978 és 1980-as évek között, Gúthról dámokat telepítettek be ide Tiszadobra – állami segítséggel. A két állomány keveredett, az itteni dámlapátok sötétebb színűek, mint a Gyulajban élő egyedek, illetve a grófi dámokhoz képest a mostani agancsszárak hosszabbak.

A dámtrófeák átlagtömege 3,6 kilogrammot ért el Tiszadobon. (Kép: Nimród Vadászújság)

Nagyon büszkék a dámállományukra, de mindent meg is tesznek értük, etetik, védik őket. Az állományszelekciót körülbelül 30 éve az egyik kollégájuk, Marcis Demeter hivatásos vadász végzi – főképpen – akinek a tapasztalatai úgy tartják, hogy „aranyat érnek”. Az utóbbi években ugyanis nem lőttek mínuszpontos bikát, nagy körültekintéssel néznek az állományukra, gondosan válogatják őket a legjobb szakmai tudásuk szerint. Az idei évben a barcogás időszakában 26 bikát ejtettek el – főleg hazai vadászokkal – a koronavírus miatt. A dámtrófeák átlagtömege 3,6 kilogramm volt, az elejtett bikákból három arany-, nyolc ezüst-, 5 bronzminősítést szerzett a trófeabírálat során. Selejtezés időszakában még tíz egyedet szándékoznak elejteni a dámidény végéig.

A koronavírus-járvány következtében a külföldiek szinte teljesen eltűntek. Az idei év éppen ezért rendkívül nehéz volt itt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is a vadgazdálkodóknak (Kép: Nimród Vadászújság)

Az idei év gazdasági okokból is nehéz időszaknak számított a Táncsics Vadásztársaságnál, mivel elmaradtak a külföldi vendégek, de ennél nagyobb baj is történt, mivel két jó barátjukat a világjárvány elragadta tőlük, ami bizony megviselte a tiszadobiakat.

Vigyázzunk egymásra! Mi vadászok, tartsunk össze ezekben a vészterhes hónapokban is – nyilatkozta Réthi József tiszadobi vadászmester.

Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Dr. Szilágyi Gergely

Vadászat

Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”

Print Friendly, PDF & Email

Patócsné Khern Monika előadást tartott óvodásoknak Alsó-Szeliben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Múlt héten lehetőségem volt megosztani vadász tapasztalataimat kis óvodásokkal. Ellátogattam az Alsó-Szeliben található óvodába és a Meseország Óvodába, Nagy Födémesre, ahol örömmel meséltem a vadászok munkájáról, az állatokról és a természetvédelem fontosságáról.

Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News

A beszélgetésünk egyszerű kérdéssel kezdődött: “Mit csinálnak a vadászok?” Megpróbáltam nekik elmagyarázni, hogy a vadászok nem csak az állatok vadászatával foglalkoznak, hanem munkájuk magában foglalja a vadon élő állatok és környezetük gondozását is. Meséltem nekik arról, hogyan segítenek a vadászok az állatpopulációk és az élőhelyük közötti egyensúly fenntartásában.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ezután beszéltem nekik azokról az állatokról, amelyekkel találkozhatunk erdeinkben. A gyerekek lelkesen hallgattak, amikor különböző állatfajokról és egyedi tulajdonságaikról meséltem nekik. Együtt beszélgettünk arról, hogyan tudjuk megvédeni az állatok élőhelyét, és biztosítani, hogy elegendő táplálékhoz és menedékhez jussanak.

Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News

Végül a természetvédelem fontosságával foglalkoztunk. Együtt beszéltünk arról, hogyan segíthet mindenki a bolygónk védelmében, ha figyelemmel vagyunk a természetre és az állatokra. A gyerekek nagyon lelkesek voltak és megígérték, hogy részt vesznek a környezetvédelemben.

Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News

Ez egy gyönyörű és inspiráló találkozás volt ezekkel a kisgyerekekkel, akiknek olyan szenvedélyük van a természet iránt. Remélem, hogy sikerült nekik kicsit megérteni és szeretni a természetet és hogy a jövőben is részt vesznek gyönyörű természetünk védelmében.

Írta és fényképezte: Patócsné Khern Monika

Tovább olvasom

Vadászat

A dél-afrikai trófeabehozatalról

Print Friendly, PDF & Email

Gyorsítanák a dél-afrikai trófeaimportot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt időszakban számos vadásztársunk – nem csak magyarok, külföldiek is – szembesülhettek egy rendkívül bosszantó problémával: a Dél-afrikai Köztársaságból nagyon nehezen, hosszadalmas eljárás során engedik ki a trófeákat. A vadászkamara és a védegylet segíteni kíván a probléma megoldásában.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A vadászati érdekképviselethez eljutott hírek alapján a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó trófeákra annak ellenére adják ki indokolatlanul lassan az exportengedélyt a dél-afrikai hatóságok, hogy minden szükséges feltétel teljesül, és a kapcsolódó engedélyek, dokumentumok is rendelkezésre állnak. Más afrikai országok esetében ugyanakkor nem tapasztaltak ilyen fennakadásokat a vadászatszervezők. (Fontos megjegyezni azt is: a magyar Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, amely az importengedélyeket adja ki, gördülékenyen dolgozik, nem tudunk a behozatalnál felmerülő problémákról.)

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Dél-Afrikában hónapok telnek el az exportengedélyek és egyéb okmányok kiállításáig, miután a szállítmányozó cégek azokat megigénylik. Ez bizonyos trófeák esetében komoly gondot jelent, hiszen a raktározás alatt állaguk romlik, akár tönkre is mehetnek, miután a speditőr raktára, ahol a trófeák várakoznak, alapvetően nem alkalmas a kényes bőrök tartós tárolására a szellőzés, a bogarak, férgek elleni védelem hiánya és egyéb körülmények miatt. Ráadásul a dél-afrikai hatóságok által kiadott dokumentumok sokszor hibákat, elgépeléseket tartalmaznak, amelyek miatt javításra van szükség. A rendkívül lassú ügyintézés alatt egyéb dokumentumok – például a fogadó országok importengedélyeinek – érvényessége is lejárhat, így azokat újra kell igényelni, ami további időveszteséget okoz.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Mindezekért a két országos érdekképviselet vezetője, dr. Semjén Zsolt és dr. Jámbor László interveniált Pretoriába az engedélyező hivatalnál a Dél-Afrikába látogató magyar vadásztársak – és egyben minden odautazó vadász – érdekében. Azt kérték, hogy tegyenek meg mindent a vadásztró­feákkal összefüggő ügyintézésben tapasztalt anomáliák megszüntetéséért, mert a vadászokat érő kellemetlenségek ronthatják a kivételes idegenforgalmi és vadászturisztikai adottságokkal bíró ország imázsát, mi több, árthatnak a dél-afrikai turizmusnak.

Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet

Tovább olvasom

Vadászat

Őzbakvadászat Kömpöcön

Print Friendly, PDF & Email

Őzbakokra vadásztak Kömpöcön. Pipis Gyula élménybeszámolója:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföld szívében, Bács-Kiskun vármegye dél-keleti szegletében járunk Kömpöcön, Kiskunmajsától alig 11 kilométerre. Pipis Gyula és fia Békés vármegyéből érkeztek őzbakra vadászni, a nyolc ezer hektáros Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság területére. A főleg apróvadas területen váltóvadként jelen van a vaddisznó, a gím-, és dámszarvas is. A területen jelentős a mezeinyúl és a fácánállomány, ami a vadásztársaság éves bevételeinek a 60 %-át adja. A területen  kimagasló az őz állománya is. Annak ellenére, hogy Kömpöc környékén a homoktalajok dominálnak, minden évben esik egy-két aranyérmes őzbak is. Idén az őzbak vadászata április 13-án kezdődött. 

Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News

Pipis Gyula számolt be élményeiről:  

Fiammal már több éve járunk apa-fia vadászatra, egy-egy őzbak elejtéssel egybekötve. Idén április 19.-én a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaságnál voltunk őzbakvadászaton, amire meghívtuk a jánoshalmi vendégeinket is. Dobai Zoltán hivatásos vadász kísért bennünket, aki mindent megtett azért, hogy jól érezzük magunkat és eredményes legyen a vadászatunk itt, a Kiskunságban.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A rendkívül szeszélyes április ellenére, eredményesen cserkeltük be az őzbakokat. A közös vadászatunkon barátainkkal nagyon jól éreztük magunkat. Ápoltuk barátságunkat közös szenvedélyünk, a vadászat ideje alatt.

Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News

Annak ellenére, hogy most voltunk először ezen a területen vendégségben, nagyon szép élményekkel gazdagodtunk. Az alföldi erdők utánozhatatlan fényekben ragyognak a kora reggeli órákban.

Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News

A terítékre hozott bakok közül két egyed koros volt. Trófeasúlyuk megközelítőleg 260 gramm körül alakul. A másik három körülbelül 300 gramm körüliek.

Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News

Remélem jövőre is vissza tudunk jönni a baráti társaságunkkal Kömpöcre vadászni – zárta beszámolóját Pipis Gyula tótkomlósi vadász.

 

Írta: Pipis Gyula

Fényképek: Dobai Zoltán, a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság hivatásos vadásza

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Tovább olvasom