Keressen minket

Vadászat

Az aranysakálok egyre több munkát adnak a vadászoknak Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Toportyán, nádi farkas – ezekkel az elnevezésekkel is emlegetik az aranysakált, melynek egyedszáma folyamatosan gyarapodik hazánkban, így megyénkben is. Míg korábban a laikusok „farkasnak”, ismeretlen állatnak titulálták váratlanul megpillantott példányait, mára már nem okoz meghökkenést felbukkanása. A vadászok is mind több egyedet kapnak puskavégre.

Toportyán, nádi farkas – ezekkel az elnevezésekkel is emlegetik az aranysakált, melynek egyedszáma folyamatosan gyarapodik hazánkban, így megyénkben is. Míg korábban a laikusok „farkasnak”, ismeretlen állatnak titulálták váratlanul megpillantott példányait, mára már nem okoz meghökkenést felbukkanása. A vadászok is mind több egyedet kapnak puskavégre.

Az aranysakál a Balkánról jött be Magyarországra. Okos, bátor, és rendkívüli idegekkel rendelkezik. Jól érzi itt magát, és az állománya a gyérítése ellenére növekszik (Kép: shutterstock.com)

A Szolnoki Diana Vadásztársaság tagja, Buzsáki Barnabás decemberben kapta puskavégre élete első toportyánját a Tisza mentén, a Kovácsi ártéren.

Kettesben mentünk Fejes Zoltánnal, a vadásztársaság hivatásos vadászával őz tarvad vadászatra – idézte fel az eseményeket Buzsáki Barnabás. – Felültünk a lesre, majd fél óra múlva azt láttuk, hogy átsurran a nyiladékon egy állat a túloldalra. Egércincogó síppal sikerült visszacsalogatni, és fél négy körül terítékre is került.

A Kovácsi ártéren korábban még nem lőttek aranysakált, a mostani volt az első alkalom – mondja Buzsáki Barnabás (Fotó: Nagy Balázs)

Érdekesség, hogy a Tisza innenső oldalán, a vadásztársaság területén még nem lőttek korábban aranysakált – mondta el Buzsáki Bar­nabás. Fejes Zoltán hivatásos vadász viszont hétfő este kapott puskavégre egy aranysakált, szintén Kovácsinál, nem messze onnan, ahol Barnabás is elejtette az állatot.

Negyven éve vadászom, de nekem is ez az első aranysakálom – árulta el Zoltán. – Ez is fiatal állat volt, csak az enyém kan, Barnabásé pedig nőstény. Elméletileg négy-öt kölyök szokott lenni, valamint az anya és az apa, így várható, hogy találkozunk még több példánnyal is ezen a területen.

Egyre több egyébként az aranysakál a Szolnoki Diana Vadásztársaság területén is, mely összesen 6500 hektár. Az elmúlt másfél évben négy került terítékre az úgynevezett Kenderáztató területén, hármat lőttek, egyet pedig csapdázással ejtettek el. Kovácsinál ez a kettő volt eddig. De lőttek egyet a Tisza árterében és a Zagyvához közel is.

Megfelelő életteret találtak itt, van víz, táplálék, búvóhely és nagyon jól tudnak alkalmazkodni. A vadászok nem örülnek, ha megveti a lábát valahol ez a ragadozó, mert a nagyvadak szaporulatát leredukálja.

Társaságunk fő bevételi forrását az őz adja, így komoly veszteség, ha megcsappan a számuk – hangsúlyozta a hivatásos vadász. Szőke Attila, a Tiszapüspöki Hofi Géza Vadásztársaság hivatásos vadásza a napokban kapta puskavégre tizenegyedik aranysakálját a Tisza árterében, Szajolnál.

Lesről vadásztam, és láttam, hogy ballag felém. Száz méterre tőlem megállt, akkor tudtam rálőni. Viszonylag nagy példánynak bizonyult – számolt be a vadászélményéről Attila. – Három-négy éve jelent meg a területen ez a faj, azóta folyamatosan jelen van az ártéren. Hol több, hol kevesebb példánnyal találkozunk, de ez az állat igen nagy területeket képes bejárni – mutatott rá a vadász. Mint megtudtuk, negyven felé jár már a lőtt példányok száma.

Aranysakál van a mi területünkön is – számolt be róla Puskás Béla Csaba, a tiszajenői Tisza Vadásztársaság elnöke. – Az utóbbi időben több példányt látnak a vadászaink, szaporodnak itt is. Tavaly öt-hat állatot lőttek. Itt rengeteg őz van, az aranysakál pedig csapatban vadászik, így könnyen elkapják a fiatalabb állatokat, így nem örülünk a jelenlétüknek.

Találkoznak toportyánnal a Karcagi Nagykun Vadásztársaság területén is. Gyarapodott, az utóbbi két évben viszont stagnál az állományuk – mutatott rá Hubai Imre Csaba, a társaság elnöke. – Ennek egyik oka, hogy az életterüket megtalálták itt, nem véletlenül nádi farkas a másik neve ennek a ragadozónak, viszont a táplálékláncba még nem tudott annyira bekapcsolódni, mint a konkurens róka. Vadászterületünk 26 200 hektár, itt évente 10-14 aranysakált lőnek, de Karcag 36 ezer hektáros közigazgatási területén évi 18–20 darab is terítékre kerül.

Ha találkoznak vele a vadásztársak, kilövik, hiszen dúvadnak számít.

Kasuba András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász hírportálunknak elmondta, az aranysakálok egyedszáma megyénkben is folyamatosan növekszik. Két éve, 2019-ben 148 került terítékre, tavaly ennél körülbelül hússzal több. Ha pedig nő az elejtett darabszám, akkor az azt jelzi, hogy az állomány is növekszik.

Forrás: Szoljon

A külföldi aranysakál tapasztalatokról lapunk már korábban beszámolt, ami itt érhető el..

 

Vadászat

Élve fogó csapdával aranysakált fogtak Újirázon

Hajdú-Bihar megyében, Újirázon, Mucsi László hivatásos vadász a csapdaparkját ellenőrizte az Aranyláp Vadásztársaság területén. A terület a Kis-Sárrét északi részén helyezkedik el, a Sebes-Körös jobb partján, nem messze a magyar-román határtól.

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

Az 5050 hektáros területen jelentős a mezei nyúl állománya. Éves szinten, megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak, amihez elengedhetetlen a folyamatos vadvédelem, valamint a szőrmés és tollas kártevők gyérítése is. Az idei évben a vadásztársaságnak a csapadékhiány okozta az egyik legnagyobb problémát. A terület vadászai augusztus végéig folyamatosan ellenőrizték, töltötték a vaditatókat. A jó adottságú élőhelyen, főleg mezőgazdasági táblákon, azonban az elmúlt években feltűnt egy hallomásból ismert ragadozó: az aranysakál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Gyérítése, itt, az Alföldön sem egyszerű, mivel a nagy mezőgazdasági táblákban szinte egész évben rejtett életmódot folytathat. A fegyveres gyérítése mellett a csapdázás is felértékelődött. Szemben a vörös rókával, az aranysakált csapdával sem könnyű feladat terítékre hozni. Míg a róka, a kihelyezett csapdáknál könnyen megfogható, az aranysakál itt is nagyon óvatos. Mintha megérezné a “csapdát”, ezért sokszor csak körbejárja, a lábával piszkálja. Talán ennek is köszönhető az, hogy a csapda ritkán fogja meg ezt a ragadozót. A csapdák használatakor első számú szabály a rögzítés. Néhány évvel ezelőtt, az egyik csapda nem volt rögzítve és eltűnt a helyéről. Ellopták volna ? – merült fel a tapasztalt vadászban az első gondolat. Lehetetlen. Ismerem a határt, és mindenkit Újirázon! Majd szemügyre vette a helyszínt, ahol nyomokat fedezett fel. Közel 100 métert megtéve találta meg a kimúlt aranysakált, ami elhúzta magával a csapdát.  A vad viselkedése változó, egyes esetekben szokatlan mintázatot követ. Jónás Attila hivatásos vadász barátjával történt egy furcsa eset. Egy nagytestű aranysakálra lövést tett egyéni vadászaton. A magaslesen ülve hallotta a becsapódást. Várt egy kicsit, majd elindult a vad keresésére. Hirtelen a magas fűben felbukkant előtte a sebzett sakál, ami nem menekült. Ellenkezőleg, először morgott, majd nekifordult a fegyverét kiválóan kezelő vadásznak, aki alig pár méterre hozta terítékre a támadó aranysakált.

Mucsi László az esetek többségében füstölt sertéskörmöt kínál fel a csapdáiban, amit több kisebb részre összevág, majd rögzíti. Ez a csali, a nyúlfej mellett az egyik legkapósabb Újirázon, amit Farkas Tibor ismert ragadozóvadász kollegájától tanult. Éves szinten fegyverrel és csapdával megközelítőleg 20-30 egyeddel csökkentik a helyi állományt.

Baranya, Somogy, és Zala megyében a már jól ismert ragadozóval, az Alföldön  még csak most “ismerkednek” a helyi vadászok. Többször látott pályafutása alatt olyat, amikor két-három egyed együtt kerítette be a mezei nyulakat. Lövést az esetek többségében nem tudott tenni. Az egyik alkalom után, másnap megkereste a helyszínt, ahol gyakorlatilag semmi nem maradt a prédaállatból. A sakálok mindent együtt csinálnak. Ha baj van, akkor sem hagyják egymást cserben. A felnőtt egyedek hasonló viselkedést mutatnak az utódaikkal is, minden esetben tudni akarják, mi történt a kölykeikkel. Furák Károly barátja is heteken keresztül vadászott egy olyan sakálpárra, amiben az egyik egyed háromlábú volt. Vélhetően vándorló állatok lehetettek, mert előtte egyszer sem látta őket senki a területen. Többször sikerült őket megtéveszteni, lövést is tettek a sakálokra. Ezután valami történt, mert a sakálok egyik pillanatról a másikra eltűntek.

Forrás: Frommer Kft.

2022. novemberében a Dögkút területrészen a nagyméretű ládacsapdáját ellenőrizve, abban egy nagytestű aranysakált pillantott meg. A szakmában csak nagyon ritkán tudnak élve fogó csapdával sakált zsákmányolni. Ez az egyed egy nagytestű idei kan aranysakál volt, aminek a tömege meghaladta a 12 kilogrammot. A csapda mellett kaparás nyomokat látott az újirázi vadász, a többiek közösen megpróbálták kimenekíteni a társukat. A fiatal sakál vélhetően azért hibázott, mert nem ismerte ez a csapdatípust.

Az aranysakált meg lehet téveszteni a különböző csalisípokkal, de ha egyszer megtanulják, hogy rájuk is vadásznak, jóval elővigyázatosabbá válnak. A törvényi feltételek változásával hamarosan egy éjjellátót is használhat Mucsi László. Az elmúlt két évben fegyverlámpával csak nagyon ritka esetben tudott aranysakált terítékre hozni. Bármilyen felvillanó fényre azonnal elugrik a vad. Az autót gyorsan összekötötték a vadászokkal, ezért ha tehetik, messze elkerülik azt. A sakál sikeres vadászatához sok területjárás, elhivatottság, jó lőtudás és a tárgyi feltételek együttesen szükségesek.

A vadászható ragadozó fajok közül az egyik legnehezebb az aranysakál vadászata. Ennél a fajnál kell a legügyesebbnek lennie a vadásznak.

Éppen ezért az egyik legszebb vadászatok egyike ma Magyarországon, amit nem lehet megvenni – zárta beszámolóját Mucsi László hivatásos vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

KITEKINTŐ: Szerbia -> 31 kutyát neveztek a Šujica Petar emlékversenyre – GALÉRIÁVAL

Szerbiában a társasvadászatnak nagy hagyományai vannak. Ha régebbi újságokat lapozgatunk, akkor is erős közösségi életről olvashatunk. Most, a Vajdaságban, Vojvodinában, Banatsko Karađorđevoban, magyarul Pálmajorban rendezték meg a II. Šujica Petar emlékversenyt, amelyre mintegy 31 kutyavezető jelentkezett. Az Agro Jager News a helyszínről tudósított.

II. Šujica Petar emlékverseny megnyitója Banatsko Karađorđevoban

Az előzetes jelentkezések miatt három bírót kértek fel, hogy ütemesen lehessen levezényelni a II. Šujica Petar emlékversenyt. A felkérést végül Žika Mitrović, Novica Spasojević és Milan Mirić kaphatta meg. Banatsko Karađorđevo a Bánátban helyezkedik el, viszonylag közel húzódik a román határ. Olyan sík vidék ez, mint nálunk a Hortobágy, annyi különbséggel, hogy az asztal simaságú a tájon a termőföld olyan, hogy szoktuk mondani itthon is, hogy elég csak rászórni az ilyen földre a magot, az akkor is terem. Annyira egyenes, annyira sík a táj, hogy vonalzót lehetne tenni a horizontra. Hány kilométerre lehet az a gabonasiló – érdeklődöm, amelyre egyöntetűen érkezik a válasz: 25 km!

 

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Az aszály itt sem végzett félmunkát. Az emberemlékezet óta nem látott forróság ezt a vidéket sem kímélte. Menni kell reggelizni és szólnak hozzám szerbül, magyarul, van, aki angolul, amonnan németül kérdezték, hogy akár úgy is beszélhetünk. „Negoram srbski” – (Nem beszélek szerbül)– Nem baj, beszélhetünk magyarul is – mosolyog rám egy kedves hölgy.

Kora reggeli nevezés Banatsko Karađorđevoban

Sokan vagyunk. Meglehet, hogy 50-nél többen is, de a nagy vadászháznak megsem kottyan, amely bent a faluban, a falu szívében, szépen takarosan szigetelve és ahogy kell, zöldre festve várja a folyamatosan érkező vadászokat. Aki Szerbiába indul vadászni, tudnia kell, hogy Szerbia vendégszeretete magasan messze teljesít. Aki kijön vadászni, hajtani, segíteni, annak ott a helye az asztalnál is. Senki nem maradhat ki és az államtitkár mellett ott ülnek a falubéli hajtók is. A szokás maga az élő törvény!

Reggeli Banatsko Karađorđevoban, a II. Šujica Petar emlékversenyen

A reggelire már tegnap óta készültek és hajnalban már sült a pljeszkavica és a csevap is, de volt ott sült szalonna, kolbászok, és persze disznósajt. Sajtok, túró, savanyúság, éppen csak a tányérainknak volt egy-egy zsebkendőnyi hely. Nem lehetett kívánni olyat, amit ne hoztak volna elő. Milyen bicskád van? Ez meg az enyém! Üdvözlünk Szerbiában! Gyere! Együnk!

Vadászház Banatsko Karađorđevoban, a Vajdaságban

A beiratkozás sorsolással kezdődött és régi barátokra emlékezve egy percre, néma főhajtással indították el a 2022/20023-as szezont. A versenyt nem más, mint Šujica Petar, a társaság nagy tiszteletben álló elnöke tiszteletére szervezték meg, idén már második alkalommal. A kalapok kerültek a kézbe. A régi elnök, a jó barát hangja még a vadászházban visszhangzik. A megemlékezés még fáj, hiszen még a legkisebbek is ismerték, hát még azok, akikkel együtt küzdöttek azért, hogy legyen vadászház, hogy megmaradjon a társaság! Jó földek, de gazdálkodni is kell és van úgy, hogy már éltében tudja mindenki, hogy nagy elnöke van a társaságnak. Šujica Petarra így emlékeznek. Ő ilyen volt – mondta valaki mellettem, s ha nem is párásodtak be a szemek, de egy-egy torokköszörülés elárulta, hogy hiányzik a régi jó barát…

Megelevenedik az udvar Banatsko Karađorđevoban

Menjünk mi is és megelevenedik az udvar. A 31 vizsla, amelyek eddig szoborként ültek a gazdáik mellett, tudták, hogy indulunk és szinte vitték a vadászokat: majd tudják ők, melyik autó az övék! Így keresi majd a kakast is! Úgy legyen- tette mellé egy másik vadász és kézszorításokkal, kölcsönös drukkolással, végül három felé vált a csapat!

Indulás előtt – Banatsko Karađorđevo

Az Agro Jager Newsnak Djurdjica Maric szervező, kiemelte, hogy a verseny szervezési munkájában Dragan Nikolić vállalta fel a legnagyobb feladatot, hiszen az LD “Papo” Banatsko Karađorđevoból (Pálmajor) fogadta a versenyt, továbbá Trivun Ćulum – LD “Banatski Despotovac” -tól vett még részt ebben az egész napos programban. Így hárman sikerült megszervezni a II. Šujica Petar emlékversenyt, amelynek a verseny lebonyolítása jelentette az egyik nagy kihívást, miközben nagyon sokan dolgoztak azon, hogy a vendégek jól érezzék magukat Banatsko Karađorđevoban. Sokan dolgoztak, hogy legyen reggeli és sokan dolgoztak azon, hogy az ebéd, majd az esti hidegtálak, a zenészek és egyáltalán a vendéglátásra mindenki büszke lehessen a faluban. Ennek az összefogásnak az eredményét élvezhette mind az, aki nevezett és megmérettette magát ebben az erős mezőnyben.

Csak egyszer engedjenek innen ki!

Ezek a versenyek nagyon fontosak és jelentős eseménynek számítanak, hiszen ilyenkor nemcsak a kutyák, hanem a kutyavezetők is versenyeznek és egymástól, a bíróktól is értékes tapasztalatokat szereznek. Tanulnak és mi több látjuk egymás kutyáit is, hiszen kellenek a    kölykök is. Vannak kiemelkedően jó felépítésű, jó adottságú, jó orrú kutyák, amelyek alapjai lehetnek a szerbiai vadászkutyások bázisának.

Régi vadászok, régi vadászatokról mesélnek a vadászház fényképei!

Összefoglalta, hogy a helyszínt a Lovačko društvo “PAPO 1923” biztosította. Újvidéktől keletre, mintegy 80 kilométerre vagyunk, ahol mezei nyúllal, fácánnal és az őzzel gazdálkodnak. Fürjvadászataik messze híresek, arra mindenképpen érdemes majd visszatérnem – invitálnak. Egyébként a faluban él Nemanja Svorcan is, aki elkötelezett dúvadvadász és csak ebben az évben 230 aranysakált ejtett el. Nemanja bólogat, itt ül előttem, ezt a terepjárót ő vezeti és mikor megállunk, fényképek is kerülnek elő.

Népszerűek a vadászkutyás-programok Szerbiában

A kutyás rendezvények nagyon kedveltek Szerbiában és a támogatók szívesen ajánlottak fel díjakat is. Így az USR Jamura, Mesna zajednica Banatsko Karađorđevo, Firma ŽarVel- hrana za pse i mačke “Gosbi”, Fima Aćanski vállalta, hogy díjakkal és további anyagi támogatással segítik a versenyt, hogy a nevezési díjakat leszorítsák és a vendéglátáshoz hozzájáruljanak.

Milan Mirić, kutyabíró lapunknak értékelte a versenyt: a terep adottságok, az egész éjszaka tartó hosszú és kiadós esők megnehezítették a helyszínek megközelítését, miközben nem kedvezett a mezei munkának sem. Mind a három esetben magas fűben, sok helyen derékig érő füves, itt-ott gyékényes, helyenként felbukkanó nád között rendezték meg a versenyt.

Az utolsó eligazítás a területen!

A kutyavezetők feladata az volt, hogy megtalálják a területen a fácánokat. Lehetőleg a kutyáknak meg kellett állni a vadat és meg kellett várni, míg a vadat felugrasztotta a vezetője. Annak ellenére, hogy sokféle vadászkutyával neveztek, alapvetően elvárható, hogy a kutya visszahívható legyen, fajtától függően a vadász körül keressen, megállja a vadat, vezényszóra bevárja a vadászt. Miközben a lövésre nem ijedhet meg és a lőtt vadat szabályszerűen kell behoznia, átadnia. A feladat bár egyszerűnek tekinthető, a nehézsége mégis az apró részletek külön-külön teljesítésében rejlett. A bíróknak egymás bírálatában meg kellett bízni és a vadászháznál összesítették és állították fel a végső rangsort.

A verseny igazi pillanatai Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

A verseny minden résztvevője emléklapot vehetett át és a díjátadó után a vendégek és a szezonnyitó tiszteletére vacsorát adtak, amely alatt a helyi együttes húzta a talpalávalót.

  1. Šujica Petar emlékverseny végső eredménye alapján végül az első díjat Milan Veskov, a második díjat Miljan Vujević, míg a harmadik díjat David Jović vehette át!

Az első díjat Milan Veskov, a második díjat Miljan Vujević, míg a harmadik díjat David Jović vehette át.

A vadászat végén, vacsorára káposztás csülköt tálaltak fel, amelyet levében hosszú ideig főztek, mindaddig, míg a csontról le nem vált a hús és azt szálasan szét nem lehetett szedni. A csülök mellé, a levébe, aztán kockára vágott savanyú káposztát adtak, összefőzték és úgy kínálták. A nehéz füstölt hús és a savanyú káposzta mellé további köretként pedig egészben főtt krumplit szolgáltak fel, amelyet éppen csak annyi vízben főztek meg, hogy a sorban összerakott krumplit ellepte.

Vacsora Banatsko Karađorđevoban

Szerbiából, Dr. Szilágyi Bay Péter jelentkezett
Fotó: Agro Jager News

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Vadászat

FEGYVERMESTER: Golyósfegyver karbantartása

Az előző cikkemben a golyósfegyver karbantartása elmulasztásának a következményéről írtam. Ebből következően most az általam vélt helyes karbantartási módot szeretném ismertetni. Persze, ez nem a minden használat utáni kötelező tisztítás, inkább az időszakos „nagy” karbantartás – Tibori Ádámnak, a budapesti Frommer Fegyverbolt fegyverművesének, fegyvermesterének legújabb cikkét olvashatják.

Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News

A minden alkalom utáni állagmegőrző gondoskodást, szerintem majdnem mindenki elsajátította, de vajon kinek, mit takar az időszakos nagytakarítás? Persze, ha van ilyen.

Én, minden esetben  a fegyvert szétszedem, ami a zárdugattyú kihúzásával kezdődik, majd a tusrögzítő csavarok eltávolítása következik, ami az ágyazatot a fegyver tokrészéhez rögzíti.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Így maga a fegyver fémrészét leválasztjuk a tusról.  Ezzel hozzáférést biztosítunk, a fegyver sütéséhez és biztosításához is. Ilyenkor sokszor azzal szembesülünk, hogy a fegyver nem, vagy nagyon régen nem volt szétszedve és az alkatrészek kenésére szolgáló anyag kisűrűsödve vagy megkeményedve, az ellenkező célt szolgálja már – sajnos.

Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News

Ábra: Frommer fegyverbolt

A felületeken lerakódott megkeményedett réteg, a sütés erejét és dinamikáját jelentősen befolyásolja. Ezek eltávolítása bő olajozással és egy műanyag kefe segítségével viszonylag könnyedén megoldható. A végén a feloldott szennyeződést és a felesleges olajat kompresszor segítségével eltávolítom. Így biztosítva a fegyver megfelelő sütését. A téli időszakra gondolva, olyan olajat használok, ami a nagy hidegben sem sűrűsödik ki, ezzel megakadályozva esetleg a pontosabb lövés leadását.

No és persze a biztosítás is gördülékenyebbé válik, ha az évek alatt felgyülemlett koszt eltávolítjuk.

A főbb kezelőszervek takarítása után, természetesen a tok belső részét is kitakarítjuk. a pesti műhelyünkben azt egy régi sörétes csőtisztítóval szoktuk elvégezni. A műanyag sörte elegendő takarítóerőt biztosít, hogy itt is olaj segítségével megszabaduljunk a nemkívánatos szennyeződéstől.

Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News

A zárdugattyú egy igen sarkalatos pont, mivel a karbantartás elmulasztása miatt találkoztam olyan fegyverrel, amiben annyira bele volt kövesedve az olaj, hogy az ütőszeg nem tudott a csappantyúra beütni és ezért a kívánt vad elejtése meghiúsult.

Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News

A zárfejen és a hüvelyvonó alatt felgyülemlett kosz is képes sok bosszúságot okozni. A zároló szemölcsök és reteszelő bordák elhanyagolása azok kopásához vezet és a zárolási hézag megnövekedéséhez. Ha nem sűrűn látja a fegyvermester, akkor ezt a hibát nem biztos, hogy mi magunk kiszűrjük.

Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News

A gyakorlottabb vadásztársak az ütőszeg kiszedésével és pár csepp olajjal elkerülhetik az ilyen jellegű meglepetéseket. A gyakori tisztítás még nem láttam, hogy kárt tett volna bármelyik fegyverben is. A szakszerűtlen karbantartás, vagy annak a hiánya, már annál inkább.

Nem véletlenül hagytam magát a csövet a végére. mivel ez a legfontosabb rész: ennek az elhanyagolását már az előző cikkemben félig meddig kiveséztem. Az első nálam a fizikai takarítás, ahol csak szimpla olajat fújok be, majd egy jó erős rézkefe segítségével elkezdem felszedni a lerakódást.

Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News

Én részemről a Raetz kefét részesítem előnyben. Ha a végeztem ezzel a fázissal, akkor a csövet vagy egy puha rongydarabbal, vagy egy kaliberezett WFG filckoronggal tisztára húzom. A cső szemrevételezésével addig ismétlem, ameddig tisztának nem ítélem meg. Én ezek után rézoldót is használok amit 1-2 órán át a fegyverben hagyok, és utána szintén olajos filckoronggal kihúzom.

Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News

Fontos momentum, hogy a rézoldót nagyon alaposan ki kell takarítani és az első használat elött próbalövést kell végezni.
Amikor készen vagyunk, nincs más hátra, mint a tus kezelése tusolajjal. Itt fontos a belső felület ápolása, mert így tudjuk impregnálni a farészeket.

Meglátásom szerint, időnként egy ilyen alaposabb karbantartás, a fegyver életének meghosszabítását jelentheti. Végezetül csak annyit tudok javasolni, hogy aki nem kíván vele bajlódni, annak javaslom szakember igénybevételét.

Kattintson és töltse be a térképnézetet!

Vadász üdvözlettel: Tibori Ádám fegyverműves

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

Tovább olvasom