Keressen minket

Vadászat

Az aranysakálok egyre több munkát adnak a vadászoknak Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Toportyán, nádi farkas – ezekkel az elnevezésekkel is emlegetik az aranysakált, melynek egyedszáma folyamatosan gyarapodik hazánkban, így megyénkben is. Míg korábban a laikusok „farkasnak”, ismeretlen állatnak titulálták váratlanul megpillantott példányait, mára már nem okoz meghökkenést felbukkanása. A vadászok is mind több egyedet kapnak puskavégre.

Toportyán, nádi farkas – ezekkel az elnevezésekkel is emlegetik az aranysakált, melynek egyedszáma folyamatosan gyarapodik hazánkban, így megyénkben is. Míg korábban a laikusok „farkasnak”, ismeretlen állatnak titulálták váratlanul megpillantott példányait, mára már nem okoz meghökkenést felbukkanása. A vadászok is mind több egyedet kapnak puskavégre.

Az aranysakál a Balkánról jött be Magyarországra. Okos, bátor, és rendkívüli idegekkel rendelkezik. Jól érzi itt magát, és az állománya a gyérítése ellenére növekszik (Kép: shutterstock.com)

A Szolnoki Diana Vadásztársaság tagja, Buzsáki Barnabás decemberben kapta puskavégre élete első toportyánját a Tisza mentén, a Kovácsi ártéren.

Kettesben mentünk Fejes Zoltánnal, a vadásztársaság hivatásos vadászával őz tarvad vadászatra – idézte fel az eseményeket Buzsáki Barnabás. – Felültünk a lesre, majd fél óra múlva azt láttuk, hogy átsurran a nyiladékon egy állat a túloldalra. Egércincogó síppal sikerült visszacsalogatni, és fél négy körül terítékre is került.

A Kovácsi ártéren korábban még nem lőttek aranysakált, a mostani volt az első alkalom – mondja Buzsáki Barnabás (Fotó: Nagy Balázs)

Érdekesség, hogy a Tisza innenső oldalán, a vadásztársaság területén még nem lőttek korábban aranysakált – mondta el Buzsáki Bar­nabás. Fejes Zoltán hivatásos vadász viszont hétfő este kapott puskavégre egy aranysakált, szintén Kovácsinál, nem messze onnan, ahol Barnabás is elejtette az állatot.

Negyven éve vadászom, de nekem is ez az első aranysakálom – árulta el Zoltán. – Ez is fiatal állat volt, csak az enyém kan, Barnabásé pedig nőstény. Elméletileg négy-öt kölyök szokott lenni, valamint az anya és az apa, így várható, hogy találkozunk még több példánnyal is ezen a területen.

Egyre több egyébként az aranysakál a Szolnoki Diana Vadásztársaság területén is, mely összesen 6500 hektár. Az elmúlt másfél évben négy került terítékre az úgynevezett Kenderáztató területén, hármat lőttek, egyet pedig csapdázással ejtettek el. Kovácsinál ez a kettő volt eddig. De lőttek egyet a Tisza árterében és a Zagyvához közel is.

Megfelelő életteret találtak itt, van víz, táplálék, búvóhely és nagyon jól tudnak alkalmazkodni. A vadászok nem örülnek, ha megveti a lábát valahol ez a ragadozó, mert a nagyvadak szaporulatát leredukálja.

Társaságunk fő bevételi forrását az őz adja, így komoly veszteség, ha megcsappan a számuk – hangsúlyozta a hivatásos vadász. Szőke Attila, a Tiszapüspöki Hofi Géza Vadásztársaság hivatásos vadásza a napokban kapta puskavégre tizenegyedik aranysakálját a Tisza árterében, Szajolnál.

Lesről vadásztam, és láttam, hogy ballag felém. Száz méterre tőlem megállt, akkor tudtam rálőni. Viszonylag nagy példánynak bizonyult – számolt be a vadászélményéről Attila. – Három-négy éve jelent meg a területen ez a faj, azóta folyamatosan jelen van az ártéren. Hol több, hol kevesebb példánnyal találkozunk, de ez az állat igen nagy területeket képes bejárni – mutatott rá a vadász. Mint megtudtuk, negyven felé jár már a lőtt példányok száma.

Aranysakál van a mi területünkön is – számolt be róla Puskás Béla Csaba, a tiszajenői Tisza Vadásztársaság elnöke. – Az utóbbi időben több példányt látnak a vadászaink, szaporodnak itt is. Tavaly öt-hat állatot lőttek. Itt rengeteg őz van, az aranysakál pedig csapatban vadászik, így könnyen elkapják a fiatalabb állatokat, így nem örülünk a jelenlétüknek.

Találkoznak toportyánnal a Karcagi Nagykun Vadásztársaság területén is. Gyarapodott, az utóbbi két évben viszont stagnál az állományuk – mutatott rá Hubai Imre Csaba, a társaság elnöke. – Ennek egyik oka, hogy az életterüket megtalálták itt, nem véletlenül nádi farkas a másik neve ennek a ragadozónak, viszont a táplálékláncba még nem tudott annyira bekapcsolódni, mint a konkurens róka. Vadászterületünk 26 200 hektár, itt évente 10-14 aranysakált lőnek, de Karcag 36 ezer hektáros közigazgatási területén évi 18–20 darab is terítékre kerül.

Ha találkoznak vele a vadásztársak, kilövik, hiszen dúvadnak számít.

Kasuba András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász hírportálunknak elmondta, az aranysakálok egyedszáma megyénkben is folyamatosan növekszik. Két éve, 2019-ben 148 került terítékre, tavaly ennél körülbelül hússzal több. Ha pedig nő az elejtett darabszám, akkor az azt jelzi, hogy az állomány is növekszik.

Forrás: Szoljon

A külföldi aranysakál tapasztalatokról lapunk már korábban beszámolt, ami itt érhető el..

 

Természetvédelem

Dámszarvasbikát mentettek Tolna-megyében – VIDEÓVAL

Tolna megyében, Kisszékely és Tolnanémedi határában, területbejáráson vett részt Móricz Zsuzsanna és Kovács Zsolt, amikor egy földúton egy földön fekvő állatra lettek figyelmesek.

Fotó: Móricz Zsuzsanna – Agro Jager News

Azt hitték először, hogy egy elpusztult dámszarvasbikát találtak. A vad azonban megriadt, felállt és megpróbált elszaladni. Akkor vették észre, hogy a fejére és az agancsára nagy adag kötél csavarodott. A dámbika a kötél miatt szinte mozgásképtelen volt, alig tudott pár métert eltávolodni az emberektől. Az állattenyésztésben gyakorlott pár, az elmúlt évek alatt, családi gazdaságukban számos kecske és birka között óriási tapasztalatra tett szert. Zsolt félelemérzet nélkül azonnal utána eredt. A rémült állatot először hátulról kapta el, majd az  agancsánál megragadta, Zsuzsanna pedig a hátát nyomta le.

“Stabilan tartottuk, gyakorlatilag letepertük a fűben” – mesélték.

Kés mindig van az autóban, ezért segítség nélkül, ketten elkezdték a fejére tekeredett kötelet levágni. A pár összeszokottan dolgozott és még sikerült eközben levideózni a munka legutolsó pillanatait is. Az állat kiszabadítása nem tartott öt percnél tovább.

A nem vadászó házaspár értesítette a helyi vadásztársaságot is, akik megköszönték munkájukat. A dámszarvasbika, miután kiszabadult, azonnal  a közeli erdőbe szaladt. Senki nem szenvedett sérülést. A dámszarvas feltehetően emberi felelőtlenség miatt került veszélybe. Sok esetben az erdőkben illegális lerakott hulladék is veszélyezteti a vadonélő állatokat.

A gyakorlott, az állatokkal bánni tudó fiatal házaspár rutinosan szabadította ki a dámszarvast, azonban tudni kell, hogy egy nagyvad mentése veszélyes. Nagyon könnyen zúzódásokat, rosszabb esetben akár súlyos sérülést is okozhat egy riadt, nagytestű, csapdába szorult állat.

Ha ilyennel találkozunk inkább kérjünk segítséget a helyi vadgazdálkodóktól, vadászoktól – zárta beszámolóját Móricz Zsuzsanna.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Videót készítette: Móricz Zsuzsanna

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH nemrég erősítette meg weboldalán (https://www.woah.org/en/what-we-offer/self-declared-disease-status/). A kedvező besorolás visszamenőleg, július 27-től érvényes, mely információról  Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatta a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza-kereskedelmi-informaciok) tájékozódhatnak az érintettek.

2022.  augusztus 10-én megjelent az országos főállatorvos legújabb határozata is, hogy visszavonta azon intézkedését, mely szerint Magyarország madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területein* kötelező zártan tartani a baromfikat. A könnyítésre a járványhelyzet kedvező alakulásnak köszönhetően kerülhetett sor, ugyanis a Nébih laboratóriuma 2022. június 9-e óta nem mutatott ki újabb fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban.

A madárinfluenza betegség újbóli megjelenésének elkerülése érdekében kiemelten fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi minimum feltételeket. Ennek értelmében továbbra is országszerte érvényesek a fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen történő etetést és itatást előíró rendelkezések. A takarmányt és alomanyagot zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá a vadmadarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza.

Háttérinformáció:
* madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területek: Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A kockázati besorolás a Nébih interaktív térképén (önállóan beállítható réteg formájában) is megtalálható: http://airterkep.nebih.gov.hu/aaijo/hpai/hpai.htm
Forrás: Nébih
Tovább olvasom

Vadászat

Aranysakál kölyköket fényképeztek a Kis-Balatonnál – Galériával

Zala megyében, Horváth Zoltán, vadász-, természetfotós, egyéni cserkelésre indult a fényképezőgépével a Kis-Balaton vidékén. Fényes nappal igen nehéz célzottan aranysakált fényképezni  – osztotta meg tapasztalatait Zoltán, aki sok évtizedig erdészként járta a magyar erdőket. Miután elfoglaltuk a lest, a lehető legnagyobb csöndben várni kell, akár fél órát is. Bármennyire is csöndesek voltunk a magasles megközelítésekor, a vad tudja, hogy „valami” ott járt.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A tapasztalt vadász előzetesen egy olyan helyet választott ki, ahol egy tarló repcetábla terült el, egy mozaikos terület szélén. Köztudott, hogy a könnyű táplálékszerzés reményében, az aranysakál kifejezetten keresi a tarlókat, a frissen kaszált réteket, mezőket. Rövid idő elteltével, egy mezeinyúl bukkant fel, ami lépésben egyre közelebb jött a magasleshez, majd eltűnt egy fedettebb részen.Nem sokra rá felbukkant egy kis barnafolt, ugyanazon a nyomon haladva, mint pár perccel ezelőtt a mezeinyúl. Bizony egy kölyök aranysakál jött a nyomon! A fényképezőgép eközben felkészült a találkozásra. A sakál jött magától pontosan Zoli irányába, egyre közelebb. Azonban nem minden feltétel volt optimális, mivel a magasles egy dombon helyezkedett el, ami mögött nem volt semmilyen takarás. A kölykök nem tudták hogy figyelik őket, azonban a szülők 150-200 méter távolságból felügyelték kölykeiket. A vörös rókával szemben, az aranysakál falkában marad, egymást segítik, tanítják. Ha a falka összefog, akár még vaddisznómalacokat is rabolhatnak kocáktól. Kora tavaszi hónapokban nem egyszer hallani malacvisítást az erdő mélyéről. A vörös rókák, territoriális viselkedésük miatt, a saját kölykeiket „elverik”, miután már képesek magukat ellátni.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A két felnőtt sakál felbukkanása mindent azonnal megváltoztatott. Az egyik egyed azonnal megállt, alig mutatva magát és a magaslesre nézett. Azonnal kiszúrta a fényképezőgépes vadászt. Tizedmásodperc alatt be is ugrottak egy fedett helyre. „Minden baj a lesről jön” – mottója az aranysakáloknak. Ha a toportyán már találkozott emberrel és lövést is tettek rá, soha többet nem követi el ugyanazt a hibát mégegyszer. A fiatal nádi farkas, a kölyök vérebhez hasonlítható. Az aranysakál fiatal időszakában még sete-suta, butácska. Kisebb-nagyobb sikerrel próbálja megérteni a világot . Ilyenkor kifejezetten könnyű őket terítékre hozni. A fiatal egyedek lassan tanulnak, próbálják elmélyíteni a vadászati tudásukat, amikor tücsköket, békákat, gyíkokat keresnek a területen. Majd pár hónap elteltével valami történik, és „öntudatra” ébrednek. Hirtelen egyik pillanatról a másikra, az aranysakálok nagyon „okosak” lesznek. Természetesen sok hibát is vétenek, de egyre nehezebben lehet őket megtéveszteni.

Vélhetően a klímaváltozásnak köszönhetően, egyre enyhébbek a telek Magyarország területén is. A hó gyakorlatilag megszűnt, a tél sem olyan fagyos, mint jó pár évtizede. Ennek is köszönhetően egyre több gázlómadár telel át a Kis-Balaton körül. Az ornitológusok is folyamatosan monitorozzák, figyelemmel kísérik a fajok alkalmazkodását a változó feltételekhez. A szürkegém, nagykócsag áttelelő állományai évről-évre egyre nagyobbak. A téli hónapokban, ha a vizek befagynak, búzavetéseken pockokat keresnek. Azonban éjszakára a nádasokba térnek vissza éjszakázni. Az aranysakál gyorsan kitanulta a madarak szokásait. A mancsa miatt könnyen tud mozogni a vizes élőhelyeken, mocsarakban. A vörös rókára nem jellemző az, hogy nagykócsagot vagy szürkegémet támadjon meg.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

Horváth Zoltán több esetben talált olyan tetemeket, amelyeknek a csontjai is el voltak roppantva. Abban az esetben, ha rétisas zsákmányol gázlómadarat, a csont nem sérül, csak a lágy húst fogyasztják el a tetemről. Vélhetően aranysakál zsákmányolta az áttelelő gázlómadarakat. A Kis-Balaton környékén nem ritka, amikor rétisas, aranysakál kölyköt zsákmányol, amit ezidáig még nem sikerült megörökítenie a fotósnak.

Talán egy pozitívuma van az aranysakálnak a Kis-Balaton ökoszisztémájában. A rágcsálók gyérítése mellett, szinte egyedüli ragadozóként képes hattyút zsákmányolni. Ez a nagytestű madár territoriális viselkedést mutat, bármit megtámadhat. A célpont lehet ember, réce vagy kutya, a hattyú nem mérlegel. Az aranysakál pedig kihasználja a madár támadását.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A faj opportunista, alkalmazkodik a területen lévő zsákmányállatokhoz. Éppen ezért, a viselkedése szinte minden esetben az élőhely milyenségétől függ. Országrészenként egymásnak ellentmondó megfigyelésekről számolnak be vadászok. A kölyök nevelés időszakában hívásra szinte alig reagálnak a felnőtt egyedek, ilyenkor a szezonálisan jól működő csalik sem hoznak eredményt. Zala megyében az aranysakálok színezete inkább „ordas”.

Egy “sötétebb színű” aranysakál a Kis-Balaton vidékén. (Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News)

Dél-Somogy megye homokos területein főleg „sárga” színűek. Ez vélhetően az UV-sugárzás miatt alakul ki.

Egy világosabb színváltozat. A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztreg község határában. (Fotó: Fentős Dániel – Agro Jager News)

„Szegényebb” élőhelyeken az aranysakál akár nappal is mozoghat. Többször éri napfény a bundáját – összegezte megfigyeléseit Horváth Zoltán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Horváth Zoltán, Fentős Dániel, Varga Attila, Kominek Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom