Keressen minket

Vadászat

16 ezer vadgázolás történt hazánkban a tavalyi évben

16 ezer nagyvad pusztult el gázolás miatt a 2019-2020-as vadászati idényben Magyarországon. Elsősorban nagyvadak, de nagy számban apróvadak is áldozatául esnek a gázolásoknak a magyar közutakon, milliárdos nagyságrendű a kár – mondta az InfoRádiónak Méhes Dóra, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.

16 ezer nagyvad pusztult el gázolás miatt a 2019-2020-as vadászati idényben Magyarországon. Elsősorban nagyvadak, de nagy számban apróvadak is áldozatául esnek a gázolásoknak a magyar közutakon, milliárdos nagyságrendű a kár – mondta az InfoRádiónak Méhes Dóra, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.

A lehető legrosszabb opció ha autó nagyvaddal fut össze a hazánk útjain. Anyagi kár mellett súlyos személysérülés is bekövetkezhet (Kép:bpiautosok.hu)

“A Soproni Egyetemnek van egy statisztikája, amely alapján az ütközések következtében elhunyt vadállatok fele nagyvad, a számuk mintegy hatezer az elmúlt vadászidényben. Közel 10 ezer róka, 4 és fél ezer borz és közel 450 vidra esik áldozatul egy ilyen ütközés során. Ha értéket nézünk, több mint 1,1 milliárd kár keletkezett a vadállományban” – ecsetelte Méhes Dóra.

Ha valaki vadat lát az út mentén, akkor lassítania kell, vagy ha nagyvadról van szó teljesen megállni. Ha megtörténik a baj és a kocsi elé ugrik az állat vészfékezés szükséges, de semmiképpen sem szabad félrerántani a kormányt.

A vadgázolás közúti balesetnek számít, így az ütközés után mindenképpen rendőrt kell hívni – sorolta a teendőket Méhes Dóra. A szóvivő hozzátette a vadat tilos hazavinni, mert ez lopásnak számít.

“Nem szabad elvinni a helyszínről a vadat. A területileg illetékes vadászatra jogosultak kiértesítése megtörténik a rendőrségen keresztül. Állami tulajdon a vad.”

Székely István, a vadászkamara ügyvédje elmondta, hogy bonyolult peres eljárássá is fajulhat egy vadgázolás, ökölszabályként annyi elmondható, hogy a vadveszélyt jelző tábla és az autós vezetési stílusa perdöntő lehet.

“Felróható magatartás lehet a vadászatra jogosult oldaláról az, ha egy évszázados vadváltó keresztezi a közutat, vagy pedig olyanok a körülmények, hogy a vadak folyamatosan mozognak az út egyik oldaláról a másikra, és nincs kint a vadveszélyre figyelmeztető tábla. Ha nincs kint, a vadászatra jogosult felel az autóban okozott kárért, és viseli a vadban keletkezett kárt is. Ha viszont kint van a tábla, és az autós még túl gyorsan is hajt, akkor az autós felelhet.”

Méhes Dóra arról is beszélt, hogy ha az ütközéskor a vad nem halt meg, semmiképp sem szabad a közelébe menni, mert a sérült, rémült állat veszélyes lehet.

Forrás: bpiautosok.hu

.

Vadászat

Aranysakál kölyköket fényképeztek a Kis-Balatonnál – Galériával

Zala megyében, Horváth Zoltán, vadász-, természetfotós, egyéni cserkelésre indult a fényképezőgépével a Kis-Balaton vidékén. Fényes nappal igen nehéz célzottan aranysakált fényképezni  – osztotta meg tapasztalatait Zoltán, aki sok évtizedig erdészként járta a magyar erdőket. Miután elfoglaltuk a lest, a lehető legnagyobb csöndben várni kell, akár fél órát is. Bármennyire is csöndesek voltunk a magasles megközelítésekor, a vad tudja, hogy „valami” ott járt.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A tapasztalt vadász előzetesen egy olyan helyet választott ki, ahol egy tarló repcetábla terült el, egy mozaikos terület szélén. Köztudott, hogy a könnyű táplálékszerzés reményében, az aranysakál kifejezetten keresi a tarlókat, a frissen kaszált réteket, mezőket. Rövid idő elteltével, egy mezeinyúl bukkant fel, ami lépésben egyre közelebb jött a magasleshez, majd eltűnt egy fedettebb részen.Nem sokra rá felbukkant egy kis barnafolt, ugyanazon a nyomon haladva, mint pár perccel ezelőtt a mezeinyúl. Bizony egy kölyök aranysakál jött a nyomon! A fényképezőgép eközben felkészült a találkozásra. A sakál jött magától pontosan Zoli irányába, egyre közelebb. Azonban nem minden feltétel volt optimális, mivel a magasles egy dombon helyezkedett el, ami mögött nem volt semmilyen takarás. A kölykök nem tudták hogy figyelik őket, azonban a szülők 150-200 méter távolságból felügyelték kölykeiket. A vörös rókával szemben, az aranysakál falkában marad, egymást segítik, tanítják. Ha a falka összefog, akár még vaddisznómalacokat is rabolhatnak kocáktól. Kora tavaszi hónapokban nem egyszer hallani malacvisítást az erdő mélyéről. A vörös rókák, territoriális viselkedésük miatt, a saját kölykeiket „elverik”, miután már képesek magukat ellátni.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A két felnőtt sakál felbukkanása mindent azonnal megváltoztatott. Az egyik egyed azonnal megállt, alig mutatva magát és a magaslesre nézett. Azonnal kiszúrta a fényképezőgépes vadászt. Tizedmásodperc alatt be is ugrottak egy fedett helyre. „Minden baj a lesről jön” – mottója az aranysakáloknak. Ha a toportyán már találkozott emberrel és lövést is tettek rá, soha többet nem követi el ugyanazt a hibát mégegyszer. A fiatal nádi farkas, a kölyök vérebhez hasonlítható. Az aranysakál fiatal időszakában még sete-suta, butácska. Kisebb-nagyobb sikerrel próbálja megérteni a világot . Ilyenkor kifejezetten könnyű őket terítékre hozni. A fiatal egyedek lassan tanulnak, próbálják elmélyíteni a vadászati tudásukat, amikor tücsköket, békákat, gyíkokat keresnek a területen. Majd pár hónap elteltével valami történik, és „öntudatra” ébrednek. Hirtelen egyik pillanatról a másikra, az aranysakálok nagyon „okosak” lesznek. Természetesen sok hibát is vétenek, de egyre nehezebben lehet őket megtéveszteni.

Vélhetően a klímaváltozásnak köszönhetően, egyre enyhébbek a telek Magyarország területén is. A hó gyakorlatilag megszűnt, a tél sem olyan fagyos, mint jó pár évtizede. Ennek is köszönhetően egyre több gázlómadár telel át a Kis-Balaton körül. Az ornitológusok is folyamatosan monitorozzák, figyelemmel kísérik a fajok alkalmazkodását a változó feltételekhez. A szürkegém, nagykócsag áttelelő állományai évről-évre egyre nagyobbak. A téli hónapokban, ha a vizek befagynak, búzavetéseken pockokat keresnek. Azonban éjszakára a nádasokba térnek vissza éjszakázni. Az aranysakál gyorsan kitanulta a madarak szokásait. A mancsa miatt könnyen tud mozogni a vizes élőhelyeken, mocsarakban. A vörös rókára nem jellemző az, hogy nagykócsagot vagy szürkegémet támadjon meg.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

Horváth Zoltán több esetben talált olyan tetemeket, amelyeknek a csontjai is el voltak roppantva. Abban az esetben, ha rétisas zsákmányol gázlómadarat, a csont nem sérül, csak a lágy húst fogyasztják el a tetemről. Vélhetően aranysakál zsákmányolta az áttelelő gázlómadarakat. A Kis-Balaton környékén nem ritka, amikor rétisas, aranysakál kölyköt zsákmányol, amit ezidáig még nem sikerült megörökítenie a fotósnak.

Talán egy pozitívuma van az aranysakálnak a Kis-Balaton ökoszisztémájában. A rágcsálók gyérítése mellett, szinte egyedüli ragadozóként képes hattyút zsákmányolni. Ez a nagytestű madár territoriális viselkedést mutat, bármit megtámadhat. A célpont lehet ember, réce vagy kutya, a hattyú nem mérlegel. Az aranysakál pedig kihasználja a madár támadását.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A faj opportunista, alkalmazkodik a területen lévő zsákmányállatokhoz. Éppen ezért, a viselkedése szinte minden esetben az élőhely milyenségétől függ. Országrészenként egymásnak ellentmondó megfigyelésekről számolnak be vadászok. A kölyök nevelés időszakában hívásra szinte alig reagálnak a felnőtt egyedek, ilyenkor a szezonálisan jól működő csalik sem hoznak eredményt. Zala megyében az aranysakálok színezete inkább „ordas”.

Egy “sötétebb színű” aranysakál a Kis-Balaton vidékén. (Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News)

Dél-Somogy megye homokos területein főleg „sárga” színűek. Ez vélhetően az UV-sugárzás miatt alakul ki.

Egy világosabb színváltozat. A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztreg község határában. (Fotó: Fentős Dániel – Agro Jager News)

„Szegényebb” élőhelyeken az aranysakál akár nappal is mozoghat. Többször éri napfény a bundáját – összegezte megfigyeléseit Horváth Zoltán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Horváth Zoltán, Fentős Dániel, Varga Attila, Kominek Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

A vadásztanfolyamok és -vizsgák új szabályai

Július 29-én, a Magyar Közlöny 2022. évi 128. számában megjelent és augusztus 1-jétől hatályos az agrárminiszter 19/2022. (VII. 29.) AM rendelete, amely számos új szabályt tartalmaz úgy a vadásztanfolyamos képzésekre, mint a vizsgáztatásra vonatkozóan. A rendeletmódosítással kapcsolatban a szaktárca rendszeresen kikérte a Vadászkamara véleményét is, és észrevételeink, javaslataink jelentős részben beépültek az új jogszabályi szövegbe. Az alábbiakban foglaljuk össze a főbb változásokat a témakört 2014 óta szabályozó (és mostantól hatályon kívül helyezett) rendelethez képest.

Fotó: OMVK

A tanfolyamszervezőket érintő főbb változások:

· A képzéseket a korábbi 15 nap helyett 8 nappal azok kezdete előtt, illetve a képzés során bekövetkező változásokat haladéktalanul be kell bejelenteni a hatóságnak (azaz az Agrárminisztériumnak).

· A jogszabály meghatározza a tanfolyamszervező által a végzett résztvevőknek kiadott, a képzés teljesítéséről szóló, a vizsgára jelentkezéshez szükséges igazolás adattartalmát.

· Vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos ismeretek oktatásához elméleti tárgyaknál továbbra is felsőfokú szakirányú végzettség szükséges, a gyakorlatiaknál azonban elég a középfokú. Fontos változás, hogy a korábban felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel a teljes tanfolyam oktatható volt, azonban most meghatározásra került, hogy milyen ismereteket milyen végzettséggel és milyen szakmai gyakorlattal rendelkező személy oktathat. Az elsősegély oktatása kivételével az oktatónak érvényes vadászjeggyel kell rendelkeznie.

· A rendelet előírásait a hatályba lépés előtt a hatóságnak már bejelentett tanfolyamokra akkor kell alkalmazni, ha a képzés augusztus 1-e után indul.

· Az új rendelet hatályba lépése előtt engedélyt kapott tanfolyamszervezőknek 2022 végéig kell igazolniuk, hogy képzéseik oktatói megfelelnek a jogszabályban előírt feltételeknek.

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A tanfolyamokat érintő főbb változások:

· A foglalkozások csak jelenléti oktatásban tarthatók meg. (Így az online oktatás lehetősége megszűnik).

· A jogszabályalkotó egyértelműsítette a tanórák időtartamát, amelyet 60 percben határozott meg. A korábbitól eltérően a tanfolyam időtartamára legalább 100 órát ír elő a rendelet, tehát nincs felső korlát. Elméleti órából egy napon legfeljebb 8 tartható.

· A témakörök közé bekerültek a vadállományt fenyegető járványos vagy nagy gazdasági kárral járó állatbetegségek és az ellenük való védekezés alapvető járványvédelmi ismeretei.

· A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a tanfolyamra jelentkezéskor írásban nyilatkozik, ha a gyakorlati lővizsgát nem kívánja teljesíteni. A nyilatkozat tényét a tanfolyam teljesítéséről szóló igazoláson is rögzíteni kell.

A vizsgákat érintő főbb változások:

· Mindenki csak a Vadászkamara lakóhelye szerinti területi szervezeténél vizsgázhat. Akinek korábban sikertelen volt a vizsgája, nem abban a megyében van a lakóhelye, ahol vizsgázott, és még nem járt le a tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás, az szeptember végéig vizsgázhat újra ugyanabban a megyében. Azt követően a lakóhelye szerinti vadászkamarai Területi Szervezetnél jelentkezhet vizsgára.

· A vadászvizsga díja 20 ezerről 25 ezer forintra emelkedik. (A fegyverismeretre és -használatra vonatkozó, illetve a vadászíjász, solymász, agarász kiegészítő vizsga ára továbbra is a vizsgadíj 50%-a.)

· Az elméleti vizsgarészen történő bukás esetén legfeljebb egy éven belül legfeljebb kétszer próbálkozhat újra a vizsgázó csak az elméleti vizsgarésszel, azt követően már a gyakorlati vizsgarészt (lővizsgát) is újra le kell tennie. Ahogy eddig is, a teljes vizsgadíjat kell megfizetni minden esetben.

· A gyakorlati (lőtéri) vizsgán a sörétes lövészetnél a korong kérése vállból leengedett fegyverrel történik.

· A vadászíjász, solymász és agarász kiegészítő vizsgákra a Vadászkamara központjánál kell jelentkezni(eddig ez a Vadászkamara Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezetének illetékessége volt). A vizsgákat a kamara központja által kijelölt területi szervezet rendezi meg.

· A rendeletben módosult a vadászíjász és a solymász kiegészítő vizsga szabályzata(utóbbiba beépült a természetvédelmi vizsga ismeretanyaga, így a továbbiakban a solymászoknak nem kell külön természetvédelmi vizsgát tenniük), valamint bekerült a jogszabályba az agarász kiegészítő vizsga szabályzata is.

Forrás: OMVK

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Vadászat

Mentsük, ami menthető!

2022.08.03-án este 9 és 10 óra között az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél a köztéri világítás csapdájába esett dunavirág raj mentésére vállalkoztunk páran az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól.

DSC_8629-Editb

Fotó: Hegyi Róbert – OVF

A rendelkezésünkre álló eszközök szegényesek voltak, de a célnak megfeleltek. Egy A4-es papírcsomag dobozfedele volt a hordozótálca és egy elhasznált nagyméretű boríték a söprű.

DSC_8669-Edit

Fotó: Hegyi Róbert – OVF

A mentési feladat az volt, hogy az aszfalton vergődő és végül kimúló dunavirágokat illetve a mintegy 1 cm hosszú sárga színű petecsomagocskákból minél többet juttassunk el a Dunába. A dunavirág (tiszavirághoz hasonló kérészfajta) nőstényeknek a vízfelszínre kellene lerakniuk a petéiket, ehelyett a híd fénycsapdájába esett kérészek végkimerülésben az útra hullnak, és az aszfalton rakják le a petét tartalmazó petecsomóikat. A kérészek igencsak rövid (el)repülő életének egyetlen célja, hogy biztosítsák a jövő generációt.

DSC_8696-Edit

Fotó: Hegyi Róbert – OVF

A mentési akcióban a papírdoboz fedőbe söpörtük a boríték segítségével a vergődő dunavirágokat, majd az egészet beleöntöttük a Dunába. Az elmúlt 10 évben számos cikk jelent meg arról, hogy a dunavirágok milyen fontos elemei a hazai vízi ökoszisztémának, amelynek a szaporodásában jelentős károkat okoz a fényszennyezés. A dunavirágok idei rajzása ugyanakkor, azt is jelzi, hogy a Duna alacsony vízállása ellenére a víz minősége kiváló még a budapesti szakaszon is.

Forrás: Tahy Ágnes – OVF

Tovább olvasom