Keressen minket

Vadászat

Mit csinálnak a halak télen a Balatonban?

Print Friendly, PDF & Email

Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt szüntették be a kereskedelmi célú halászatot a hazai természetes vizeken, ami, nem csoda, mára a szakma lassú kihalásához vezetett. A halász mint mesterség azonban itthon sem tűnt el teljesen, máig vannak, akik űzik az ökológiai halászatot – közölte az Index.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt szüntették be a kereskedelmi célú halászatot a hazai természetes vizeken, ami, nem csoda, mára a szakma lassú kihalásához vezetett. A halász mint mesterség azonban itthon sem tűnt el teljesen, máig vannak, akik űzik az ökológiai halászatot – közölte az Index.

A halászat egy ősi xcsaládi tradíciókra épülő mesterség. (Kép: Index)

A százezrek által űzött horgászat előretörésével csak felgyorsult a folyamat, mire megszületett a törvény, addigra mindössze 100-150, leginkább részmunkaidőben dolgozó hivatásos halász volt az országban, főként olyanok, akik a családi tradíciókat követve, apáiktól örökölték a mesterséget – mondta el az Indexnek Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) szóvivője.

Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója (Kép: Mónus Márton/MTI)

Azonban a szakember hozzáteszi, az ökológiai célú halászatnak köszönhetően továbbra sem veszett ki a halászat műfaja, amely teljesen legálisan, ráadásul védve a környezetet, máig aktívan működik. Már csak azért is szükség van rá, mert a túlhasznált hazai természetes vizek lassú pusztulása húsz-harminc éves folyamat.

A tógazdálkodással is foglalkozó profi halászok által űzött ökológiai halászat mindenekelőtt arról szól, hogy a megfelelő mértékben szorítsák vissza az ökoszisztémára veszélyes, invazív halfajokat – ezek a törpeharcsa, az ezüstkárász, illetve a busa.

Hogy a természetes vizek fajgazdagságát megőrizzék, tavaly a helyi halászok speciális eszközökkel csak a Tisza két területén közel 80 tonna, apró, szinte semmire sem használható törpeharcsát fogtak ki, amely ivadékfalásával és élettérfoglalásával tönkreteszi a természetes vizeket – említi a példát Lévai Ferenc.

Elsősorban a globális felmelegedéssel összefüggésben a következő nagy lépés a természetes vizeinkben egyre gyakoribb busa kifogása lesz. Mint a szakember mondja, a főleg sekély, gyors folyású, felmelegedő folyószakaszokon ívó halak már a Dunán is találnak maguknak kellemes szaporodóhelyet.

Pethő Krisztián (b) és Csanaki Gábor halászok hálóval csónakba emelnek egy busát a Balatonon, Balatonudvari közelében (Kép: Varga György/MTI)

Így már a Duna busaállományának visszaszorítását is ideje elkezdeni. Ennek ellenére leginkább a Tisza elbusásodása nevezhető igazán aggasztó jelenségnek, ahol szintén az történik, hogy a busa kifalja a táplálékot az őshonos, ugyanakkor nála jóval gyámoltalanabb, kisebb testű keszegfélék elől.

Újdonság az is a felmelegedés okozta problémák sorában, hogy a halak 25-28 százalékkal hosszabb ideig táplálkoznak, mint harminc éve. Vidáman esznek még novemberben is. Régebben ekkorra már belefagytunk a halászatokba, az ország karácsonyi halellátása pedig a jég alól történt – emlékszik vissza a MAHAL szóvivője.

Mivel a halak változó testhőmérsékletű állatok, teszi hozzá Lévai Ferenc, az étvágyuk a vízhőmérséklettől függően nő vagy csökken. Ahogy az első fagy megérkezik, lelassult állapotba kerülnek. Lemerülnek a jég alá, a legmélyebb fenékrészeken várják a víz melegedését, hogy újból beinduljon az életciklusuk.

Szintén mára kicsúcsosodó probléma, hogy a kormoránok évi 3500–4000 tonnányi halat falnak ki Magyarország tógazdaságaiból és természetes vizeiből. Ezért Lévai Ferenc és kollégái most imádkoznak, hogy legyen a tavakon olyan vastag a jégpáncél, hogy a kormorán ne tudjon alámenni.

Ennyi kormoránt, mint tavaly ősszel és az idén, még életében nem látott senki az országban. Nem tudjuk, miért érkeztek meg ekkora tömegekben északról a ránk törő fekete seregek. A minisztérium már lőszertámogatást ad, hogy visszafogjuk a kormoránokat, és szerencsétlen halaink ne a fákon, ürülék formájában végezzék az életüket – panaszolja Lévai Ferenc.

A koronavírustól igazi horgásznagyhatalom lettünk

A március óta nálunk is pusztító koronavírus-hullámok kevés gazdasági nyerteseinek egyike mindenképpen a horgászkellék, a horgászokat támogató háttéripar. A horgászatot mint sportot, szabadidős tevékenységet különösebben korábban sem kellett népszerűsíteni, a regisztrált horgászok létszáma már öt évvel ezelőtt is 350-400 ezer körül mozgott.

A koronavírus betörése azonban igazi robbanást hozott, mára 700 ezer körül tartják számon a hazai horgászösszlétszámot, akik az itthoni 200 ezer hektárnyi természetesen vízen, a Dunán, a Tiszán és a Balatonnál pecáznak. Köszönhetően annak, hogy a horgászatot a járványidőszakban sem tiltották be, mert a horgászok jellemzően békeidőben sem csoportosulnak, legfeljebb a szűkebb családdal.

A Covid-járvány mindeközben azzal is járt, hogy a tavasszal leálló export miatt a magyar haltermelők palettáján beszorult 1200 tonnányi ponty, amit kormányzati segítséggel, mintegy 800 millió forintból sikerült végül kihelyezni a magyar állami tulajdonú természetes vizekbe. Így a magyar horgászok kétszer akkora telepítési sűrűséggel találkozhattak.

A hazai halastársadalom egyébként megközelítőleg 1700–2000 tonnányi halat helyez ki évente a Magyar Országos Horgász Szövetség hatáskörébe tartozó vizeken, hogy a kellő horgászfogás meglegyen. Különben természetes vizeink eltartóképessége nem bírná a tempót, nem biztosítaná a kellő haltermelést, horgászzsákmányt, miután a magyar horgásztársadalom évente több mint ötezer tonnányi halat fog ki belőlük.

Forrás: Index

Vadászat

Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”

Print Friendly, PDF & Email

Patócsné Khern Monika előadást tartott óvodásoknak Alsó-Szeliben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Múlt héten lehetőségem volt megosztani vadász tapasztalataimat kis óvodásokkal. Ellátogattam az Alsó-Szeliben található óvodába és a Meseország Óvodába, Nagy Födémesre, ahol örömmel meséltem a vadászok munkájáról, az állatokról és a természetvédelem fontosságáról.

Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News

A beszélgetésünk egyszerű kérdéssel kezdődött: “Mit csinálnak a vadászok?” Megpróbáltam nekik elmagyarázni, hogy a vadászok nem csak az állatok vadászatával foglalkoznak, hanem munkájuk magában foglalja a vadon élő állatok és környezetük gondozását is. Meséltem nekik arról, hogyan segítenek a vadászok az állatpopulációk és az élőhelyük közötti egyensúly fenntartásában.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ezután beszéltem nekik azokról az állatokról, amelyekkel találkozhatunk erdeinkben. A gyerekek lelkesen hallgattak, amikor különböző állatfajokról és egyedi tulajdonságaikról meséltem nekik. Együtt beszélgettünk arról, hogyan tudjuk megvédeni az állatok élőhelyét, és biztosítani, hogy elegendő táplálékhoz és menedékhez jussanak.

Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News

Végül a természetvédelem fontosságával foglalkoztunk. Együtt beszéltünk arról, hogyan segíthet mindenki a bolygónk védelmében, ha figyelemmel vagyunk a természetre és az állatokra. A gyerekek nagyon lelkesek voltak és megígérték, hogy részt vesznek a környezetvédelemben.

Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News

Ez egy gyönyörű és inspiráló találkozás volt ezekkel a kisgyerekekkel, akiknek olyan szenvedélyük van a természet iránt. Remélem, hogy sikerült nekik kicsit megérteni és szeretni a természetet és hogy a jövőben is részt vesznek gyönyörű természetünk védelmében.

Írta és fényképezte: Patócsné Khern Monika

Tovább olvasom

Vadászat

A dél-afrikai trófeabehozatalról

Print Friendly, PDF & Email

Gyorsítanák a dél-afrikai trófeaimportot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt időszakban számos vadásztársunk – nem csak magyarok, külföldiek is – szembesülhettek egy rendkívül bosszantó problémával: a Dél-afrikai Köztársaságból nagyon nehezen, hosszadalmas eljárás során engedik ki a trófeákat. A vadászkamara és a védegylet segíteni kíván a probléma megoldásában.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A vadászati érdekképviselethez eljutott hírek alapján a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó trófeákra annak ellenére adják ki indokolatlanul lassan az exportengedélyt a dél-afrikai hatóságok, hogy minden szükséges feltétel teljesül, és a kapcsolódó engedélyek, dokumentumok is rendelkezésre állnak. Más afrikai országok esetében ugyanakkor nem tapasztaltak ilyen fennakadásokat a vadászatszervezők. (Fontos megjegyezni azt is: a magyar Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, amely az importengedélyeket adja ki, gördülékenyen dolgozik, nem tudunk a behozatalnál felmerülő problémákról.)

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Dél-Afrikában hónapok telnek el az exportengedélyek és egyéb okmányok kiállításáig, miután a szállítmányozó cégek azokat megigénylik. Ez bizonyos trófeák esetében komoly gondot jelent, hiszen a raktározás alatt állaguk romlik, akár tönkre is mehetnek, miután a speditőr raktára, ahol a trófeák várakoznak, alapvetően nem alkalmas a kényes bőrök tartós tárolására a szellőzés, a bogarak, férgek elleni védelem hiánya és egyéb körülmények miatt. Ráadásul a dél-afrikai hatóságok által kiadott dokumentumok sokszor hibákat, elgépeléseket tartalmaznak, amelyek miatt javításra van szükség. A rendkívül lassú ügyintézés alatt egyéb dokumentumok – például a fogadó országok importengedélyeinek – érvényessége is lejárhat, így azokat újra kell igényelni, ami további időveszteséget okoz.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Mindezekért a két országos érdekképviselet vezetője, dr. Semjén Zsolt és dr. Jámbor László interveniált Pretoriába az engedélyező hivatalnál a Dél-Afrikába látogató magyar vadásztársak – és egyben minden odautazó vadász – érdekében. Azt kérték, hogy tegyenek meg mindent a vadásztró­feákkal összefüggő ügyintézésben tapasztalt anomáliák megszüntetéséért, mert a vadászokat érő kellemetlenségek ronthatják a kivételes idegenforgalmi és vadászturisztikai adottságokkal bíró ország imázsát, mi több, árthatnak a dél-afrikai turizmusnak.

Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet

Tovább olvasom

Vadászat

Őzbakvadászat Kömpöcön

Print Friendly, PDF & Email

Őzbakokra vadásztak Kömpöcön. Pipis Gyula élménybeszámolója:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföld szívében, Bács-Kiskun vármegye dél-keleti szegletében járunk Kömpöcön, Kiskunmajsától alig 11 kilométerre. Pipis Gyula és fia Békés vármegyéből érkeztek őzbakra vadászni, a nyolc ezer hektáros Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság területére. A főleg apróvadas területen váltóvadként jelen van a vaddisznó, a gím-, és dámszarvas is. A területen jelentős a mezeinyúl és a fácánállomány, ami a vadásztársaság éves bevételeinek a 60 %-át adja. A területen  kimagasló az őz állománya is. Annak ellenére, hogy Kömpöc környékén a homoktalajok dominálnak, minden évben esik egy-két aranyérmes őzbak is. Idén az őzbak vadászata április 13-án kezdődött. 

Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News

Pipis Gyula számolt be élményeiről:  

Fiammal már több éve járunk apa-fia vadászatra, egy-egy őzbak elejtéssel egybekötve. Idén április 19.-én a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaságnál voltunk őzbakvadászaton, amire meghívtuk a jánoshalmi vendégeinket is. Dobai Zoltán hivatásos vadász kísért bennünket, aki mindent megtett azért, hogy jól érezzük magunkat és eredményes legyen a vadászatunk itt, a Kiskunságban.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A rendkívül szeszélyes április ellenére, eredményesen cserkeltük be az őzbakokat. A közös vadászatunkon barátainkkal nagyon jól éreztük magunkat. Ápoltuk barátságunkat közös szenvedélyünk, a vadászat ideje alatt.

Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News

Annak ellenére, hogy most voltunk először ezen a területen vendégségben, nagyon szép élményekkel gazdagodtunk. Az alföldi erdők utánozhatatlan fényekben ragyognak a kora reggeli órákban.

Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News

A terítékre hozott bakok közül két egyed koros volt. Trófeasúlyuk megközelítőleg 260 gramm körül alakul. A másik három körülbelül 300 gramm körüliek.

Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News

Remélem jövőre is vissza tudunk jönni a baráti társaságunkkal Kömpöcre vadászni – zárta beszámolóját Pipis Gyula tótkomlósi vadász.

 

Írta: Pipis Gyula

Fényképek: Dobai Zoltán, a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság hivatásos vadásza

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Tovább olvasom