Keressen minket

Vadászat

Szlovákiai vadvédelem télvíz idején

Nimród Vadászújság: Koza Martin Szlovákiában él. Vadásztársaságuk, a jelenleg 30 tagú Javorské Oščadnica 1968-ban alakult. Az Északnyugati-Kárpátok külső vonulatán, a Beszkidekben (Beskydy), mintegy 3084 hektáron gazdálkodnak.

Nimród Vadászújság: Koza Martin Szlovákiában él. Vadásztársaságuk, a jelenleg 30 tagú Javorské Oščadnica 1968-ban alakult. Az Északnyugati-Kárpátok külső vonulatán, a Beszkidekben (Beskydy), mintegy 3084 hektáron gazdálkodnak.

Koza Martin a hátán cipeli fel az eleséget a nagyvadállománynak az Északnyugati-Kárpátok külső vonulatán található Beszkidekben (Kép: Nimród Vadászújság)

Aki valaha is járt északi szomszédainknál, megtapasztalhatta, mennyire fontos számukra a vadászati hagyományok és a vadászati kultúra ápolása. Ám nem csak ebben, hanem a vadgazdálkodásban, a vadvédelemben is jeleskednek, amelynek ékes példája Martin, aki a kifejezetten zord időjárásban, a nehezen megközelíthető helyekre, a hátán vitte fel a szénát és az abraktakarmányt a napokban.

Abraktakarmány mellett szemesterményt is visz fel a helyi vadász (Kép: Nimród Vadászújság)

Ehhez egy fakeretet is készített, amelyet a hátára felvéve, vágott neki a hegynek. Területükön éves szinten 15 őz, 50 szarvas és általában 60 vaddisznó esik. A vadászterületen a nagyragadozók nagy veszteségeket okoznak, így a farkas, de a hiúz és a medve is nagy nyomás alatt tartja a vadállományt. Vadászni ott sem lehet a farkasra, ahogyan a hiúzra és a medvére sem. Sajnos azonban a balesetek is jelentősek, de az igazán nagy veszteséget mégis a nagyragadozók okozzák.

Festői a táj, de a nagy hóban az őzek pusztulásra vannak ítélve a vadászok segítsége nélkül (Kép: Nimród Vadászújság)

Martin öreg mesterétől úgy tanulta, hogy: „Ha vadászni akarsz a hegyen, akkor etetned, óvnod is kell a vadállományt!“. A vadon élő állatok közül az őzre kell a legjobban ügyelni, mert a nagy havazások után, a magas hóban nehezen találnak maguknak táplálékot. Ezért fontos, hogy olyan helyekre is kerüljön takarmány ahová autóval már nem lehet eljutni.

Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Szilágyi Bay Péter

 

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb veszett rókát lőttek ki Magyarország ukrán határ melletti területén

Nébih: Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

2022. november 20-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett, diagnosztikai célból lőttek ki egy rókát a helyi vadásztársaság szakemberei. A Nébih laboratóriumában elvégzett vizsgálat során a róka veszettséggel való fertőzöttségét állapították meg. A veszett vadállatot a vírustól eddig mentes vadgazdálkodási egységben lőtték ki, de közel ahhoz a területhez, ahol idén szeptemberben számos járványügyi intézkedés, többek között fokozott felügyelet elrendelését kezdeményezte a Nébih egy veszett róka miatt.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nébih az újonnan érintett vadgazdálkodási egységekben is elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket, fenntartva ezek mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében korábban elrendelt intézkedéseket, amelyek érvényben is maradnak mindaddig, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi. Az esetről a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékes szervét, továbbá az Európai Uniót és az Állategészségügyi Világszervezetet is tájékoztatta a hivatal.

Magyarországon 2017 óta nem azonosítottak veszett állatot, azonban 2022-ben ez már a negyedik igazolt eset. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Ezt támasztja alá, hogy valamennyi eset az ukrán határtól számított 10 kilométeren belül történt. Emellett a térségben a korábbinál magasabb a járványügyi kockázat, mivel Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt idén nem tudta végrehajtani a rókaállományban végzett immunizálási programját.

Mindez a hazai járványügyi helyzet szempontjából azért aggályos, mert a veszettséggel megfertőződött, idegrendszeri tünetekben szenvedő, rendellenesen viselkedő vadállatok nagy távolságokat is megtehetnek, és a fertőzést továbbadhatják. Mivel a vírus az emberre is veszélyes, a veszettség elleni védekezés a házi- és vadállatokban az emberi megbetegedések megelőzését is szolgálja.

Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, haladéktalanul jelentse az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244)!
A betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről további információk olvashatók a Nébih tematikus honlapját, a www.veszettsegmentesites.hu oldalon.

Forrás: Nébih
***
Tovább olvasom

Vadászat

Élve fogó csapdával aranysakált fogtak Újirázon

Hajdú-Bihar megyében, Újirázon, Mucsi László hivatásos vadász a csapdaparkját ellenőrizte az Aranyláp Vadásztársaság területén. A terület a Kis-Sárrét északi részén helyezkedik el, a Sebes-Körös jobb partján, nem messze a magyar-román határtól.

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

Az 5050 hektáros területen jelentős a mezei nyúl állománya. Éves szinten, megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak, amihez elengedhetetlen a folyamatos vadvédelem, valamint a szőrmés és tollas kártevők gyérítése is. Az idei évben a vadásztársaságnak a csapadékhiány okozta az egyik legnagyobb problémát. A terület vadászai augusztus végéig folyamatosan ellenőrizték, töltötték a vaditatókat. A jó adottságú élőhelyen, főleg mezőgazdasági táblákon, azonban az elmúlt években feltűnt egy hallomásból ismert ragadozó: az aranysakál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Gyérítése, itt, az Alföldön sem egyszerű, mivel a nagy mezőgazdasági táblákban szinte egész évben rejtett életmódot folytathat. A fegyveres gyérítése mellett a csapdázás is felértékelődött. Szemben a vörös rókával, az aranysakált csapdával sem könnyű feladat terítékre hozni. Míg a róka, a kihelyezett csapdáknál könnyen megfogható, az aranysakál itt is nagyon óvatos. Mintha megérezné a “csapdát”, ezért sokszor csak körbejárja, a lábával piszkálja. Talán ennek is köszönhető az, hogy a csapda ritkán fogja meg ezt a ragadozót. A csapdák használatakor első számú szabály a rögzítés. Néhány évvel ezelőtt, az egyik csapda nem volt rögzítve és eltűnt a helyéről. Ellopták volna ? – merült fel a tapasztalt vadászban az első gondolat. Lehetetlen. Ismerem a határt, és mindenkit Újirázon! Majd szemügyre vette a helyszínt, ahol nyomokat fedezett fel. Közel 100 métert megtéve találta meg a kimúlt aranysakált, ami elhúzta magával a csapdát.  A vad viselkedése változó, egyes esetekben szokatlan mintázatot követ. Jónás Attila hivatásos vadász barátjával történt egy furcsa eset. Egy nagytestű aranysakálra lövést tett egyéni vadászaton. A magaslesen ülve hallotta a becsapódást. Várt egy kicsit, majd elindult a vad keresésére. Hirtelen a magas fűben felbukkant előtte a sebzett sakál, ami nem menekült. Ellenkezőleg, először morgott, majd nekifordult a fegyverét kiválóan kezelő vadásznak, aki alig pár méterre hozta terítékre a támadó aranysakált.

Mucsi László az esetek többségében füstölt sertéskörmöt kínál fel a csapdáiban, amit több kisebb részre összevág, majd rögzíti. Ez a csali, a nyúlfej mellett az egyik legkapósabb Újirázon, amit Farkas Tibor ismert ragadozóvadász kollegájától tanult. Éves szinten fegyverrel és csapdával megközelítőleg 20-30 egyeddel csökkentik a helyi állományt.

Baranya, Somogy, és Zala megyében a már jól ismert ragadozóval, az Alföldön  még csak most “ismerkednek” a helyi vadászok. Többször látott pályafutása alatt olyat, amikor két-három egyed együtt kerítette be a mezei nyulakat. Lövést az esetek többségében nem tudott tenni. Az egyik alkalom után, másnap megkereste a helyszínt, ahol gyakorlatilag semmi nem maradt a prédaállatból. A sakálok mindent együtt csinálnak. Ha baj van, akkor sem hagyják egymást cserben. A felnőtt egyedek hasonló viselkedést mutatnak az utódaikkal is, minden esetben tudni akarják, mi történt a kölykeikkel. Furák Károly barátja is heteken keresztül vadászott egy olyan sakálpárra, amiben az egyik egyed háromlábú volt. Vélhetően vándorló állatok lehetettek, mert előtte egyszer sem látta őket senki a területen. Többször sikerült őket megtéveszteni, lövést is tettek a sakálokra. Ezután valami történt, mert a sakálok egyik pillanatról a másikra eltűntek.

Forrás: Frommer Kft.

2022. novemberében a Dögkút területrészen a nagyméretű ládacsapdáját ellenőrizve, abban egy nagytestű aranysakált pillantott meg. A szakmában csak nagyon ritkán tudnak élve fogó csapdával sakált zsákmányolni. Ez az egyed egy nagytestű idei kan aranysakál volt, aminek a tömege meghaladta a 12 kilogrammot. A csapda mellett kaparás nyomokat látott az újirázi vadász, a többiek közösen megpróbálták kimenekíteni a társukat. A fiatal sakál vélhetően azért hibázott, mert nem ismerte ez a csapdatípust.

Az aranysakált meg lehet téveszteni a különböző csalisípokkal, de ha egyszer megtanulják, hogy rájuk is vadásznak, jóval elővigyázatosabbá válnak. A törvényi feltételek változásával hamarosan egy éjjellátót is használhat Mucsi László. Az elmúlt két évben fegyverlámpával csak nagyon ritka esetben tudott aranysakált terítékre hozni. Bármilyen felvillanó fényre azonnal elugrik a vad. Az autót gyorsan összekötötték a vadászokkal, ezért ha tehetik, messze elkerülik azt. A sakál sikeres vadászatához sok területjárás, elhivatottság, jó lőtudás és a tárgyi feltételek együttesen szükségesek.

A vadászható ragadozó fajok közül az egyik legnehezebb az aranysakál vadászata. Ennél a fajnál kell a legügyesebbnek lennie a vadásznak.

Éppen ezért az egyik legszebb vadászatok egyike ma Magyarországon, amit nem lehet megvenni – zárta beszámolóját Mucsi László hivatásos vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom