Keressen minket

Vadászat

Mekkora a fogoly otthonterület-nagysága?

Print Friendly, PDF & Email

A fogoly otthonterület-nagyságának meghatározása mind Európában, mind Amerikában foglalkoztatta a kutatókat. Különböző módszerek (köztük a rádiótelemetria) felhasználásával kapták eredményeiket.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A fogoly otthonterület-nagyságának meghatározása mind Európában, mind Amerikában foglalkoztatta a kutatókat. Különböző módszerek (köztük a rádiótelemetria) felhasználásával kapták eredményeiket.

A fogoly (Perdix perdix) //Kép: Adri Hoogendlik – MME//

DUDZINSKI (1988) Lengyelországban vizsgálta a tél folyamán a fogoly otthonterületének nagyságát, s azt átlagosan 26,4 ha-nak, havas teleken 24,4 ha-nak, kis hóval jellemezhető teleken 33,1 ha-nak találta. Nem volt kimutatható összefüggés a csapatnagyság és az otthonterület nagysága között. WEIGAND (1980) szerint a csapatok sűrűsége az, ami az otthonterület nagyságát befolyásolja. UPGREN (1969, idézi WEIGAND, 1980) Észak-Dakotában egy 8 madárból álló csapat téli otthonterületét mintegy 5 ha-nak határozta meg. Ugyancsak Észak-Dakotában SCHULZ (1974, idézi WEIGAND, 1980) 6 csapat otthonterülete után 24,5 ha-os átlagot mutatott ki.

Egy Németországban végzett vizsgálat szerint (DÖRING és HELFRICH, 1988) tél végén/tavasz elején, – tehát a párba szakadáskor –, a kakasoknál 5,82 ha, a tyúkoknál 2,78 ha volt az átlagos mozgáskörzet. Ezt követően megnőtt az aktivitás, olykor egész messze elvándoroltak téli otthonterületüktől a madarak (főként a kakasok). A párba állás után lecsökkent az otthonterület nagysága, 10 pár átlagában 1,97 ha-ra. Ez az érték a csibék vezetése során lényegesen nem változott. Szeptemberben azután újra megnőtt a mozgáskörzet – s az otthonterület átlagos nagysága ekkor átlagosan 6,35 ha volt –, mely tovább nőtt a téli időszak során, kb. 11,06 ha-ig. WEIGAND (1980) 1974-ben Montanában vizsgálta a foglyok tavaszi otthonterületének nagyságát. Kimutatta, hogy az öreg tojók 259–550 méterre, a fiatalok pedig 750–910 méterre távolodnak el a téli aktivitási centrumtól. Az idősebb madarak kisebb mozgáskörzetét a monogámiával és a több évig tartó párhűséggel lehet magyarázni, hiszen e madaraknak már nem kell párt keresniük. A fiatal tyúkoknak viszont szomszédos csapatokból kell párt találni, ehhez nagyobb utat kell megtenniük.

Arra a tényre, hogy a csibenevelés időszakában a home range (otthonterület) nagysága az ízeltlábú táplálékkínálat függvénye, HILL és RANDS (1986) derítettek fényt. Vizsgálatukban a vegyszerezett táblákban az otthonterület átlagosan 2,2 ha-nak, vegyszermentes területen 0,8 ha-nak adódott.

JENKINS (1961) fogoly esetében összefüggést talált a terep fedettsége és az otthonterület, illetve a populációsűrűség és az otthonterület között. Kicsi volt az otthonterület fedett terepen, míg nyílt terepen a mozgáskör sugara meghaladta a 400 m-t (azaz az 50 ha-t). Ugyanakkor azt is tapasztalta, hogy alacsony sűrűségű populációkban kisebb, magas sűrűségűekben nagyobb volt az akciórádiusz. Ezzel a kis sűrűségű állományok párválasztási lehetőségei lényegesen csökkennek.

Összességében megállapítható, hogy a fogoly otthonterületének nagysága függ a terület struktúrájától, a populációsűrűségtől és az évszaktól. Mivel az otthonterület nagysága a kritikus fészkelési időszakban a legkisebb – azaz ekkor a legkevésbé mobil a pár, illetve a család –, ez az az időszak, amikor az élőhelynek a legváltozatosabbnak kell lennie.

Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park

Vadászat

A rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.

Fotó: OMVK

Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.

Fotó: OMVK

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!

Fotó: OMVK

A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.

Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom