Keressen minket

Vadászat

Bemutatkozik a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet

Print Friendly, PDF & Email

A Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet az ország legnagyobb vadgazdálkodási és természetvédelmi felsőfokú képzését folytató oktató- és kutatóhelye. Alapfeladatai mellett tudományos szolgáltatást és gyakorlati jellegű szaktanácsadást, valamint tudományos és innovációs tevékenységet is folytat. Ismerjük meg közelebbről a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet 42 munkatársának tevékenységét, Dr. Heltai Miklós intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet az ország legnagyobb vadgazdálkodási és természetvédelmi felsőfokú képzését folytató oktató- és kutatóhelye. Alapfeladatai mellett tudományos szolgáltatást és gyakorlati jellegű szaktanácsadást, valamint tudományos és innovációs tevékenységet is folytat. Ismerjük meg közelebbről a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet 42 munkatársának tevékenységét, Dr. Heltai Miklós intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója (Kép: MATE)

Mi az Intézet alaptevékenysége?

A Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyik meghatározó alaptevékenysége a vadgazda és természetvédelmi mérnöki alap- és mesterszakok, a wildlife management engineering alap- és mesterszakok, valamint az alap- és mesterszintű vadgazdálkodási igazgatási szakmérnök (szakirányító) és szakképzett méhész szakirányú továbbképzések gesztorálása. Az Intézet oktatási feladatai ezeken felül kiegészülnek a képzési területekhez kapcsolódó doktori képzésekkel is. Az oktatás Gödöllőn, Gyöngyösön, Kaposváron és Keszthelyen zajlik, a vadgazdálkodási képzés továbbá Csíkszeredán is elérhető, illetve angol nyelven is elsajátítható. A zoológia, valamint az alapozó jellegű vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretek oktatásával az Intézet a MATE minden képzési helyén szolgáltat szakterületi tárgyakat.

Célunk, a természeti erőforrások védelméhez és az azokkal való gazdálkodáshoz szükséges, egységes, ökológiai szemléletű, a természeti folyamatokat értő természetvédelmi és vadgazdálkodási szakemberek képzése, a szakterületek megismertetése a többi agrárszakos hallgatóival, valamint a szakterülethez kapcsolódó interdiszciplináris alap- és alkalmazott kutatási központ létrehozása.

Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?

A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetében számos, a vadgazdálkodáshoz, természetvédelemhez, ökológiához és konzervációbiológiához kapcsolódó, a biodiverzitás megőrzését segítő botanikai, zoológiai, ökológiai, vadbiológiai, tájgazdálkodási, tájtörténeti, vadgazdálkodási és interdiszciplináris, azaz több tudományterületet átfogó kutatás zajlik. Ilyenek például az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése, a természetvédelmi és vadgazdálkodási kezelés, valamint az invázióbiológiai beavatkozások megalapozása. Kutatásainkban együttműködünk a hazai természetvédelmi, vadgazda és erdőgazdálkodási állami és civil szervezetekkel, valamint hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel is.

Kik az Intézet szakmai partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?

Az Intézet szakmai partnerei közé tartozik a Soproni Egyetem, mind a tíz nemzeti park igazgatóság, az állami erdőgazdaságok közül a Pilisi Parkerdő, a Gemenc EVAG és a Somogyi EFAG, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Budakeszi Vadaspark, az Agrárminisztérium, a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány, valamint a vadásztársaságok és természetvédelmi civil szervezetek, mint például az MME és a WWF. A szakmai partnerek közvetlen megbízásokkal (kutatási, monitoring és felmérési feladatok végrehajtása), tudják segíteni a tudományos munkát. Az Országos Magyar Vadászkamarával és az Agrárminisztériummal éppen most történt egy-egy együttműködés megállapodás aláírása, ugyanakkor e két intézménnyel és más partnerekkel pályázati forrásokból megvalósítható projektek útján is be tudunk kapcsolódni különböző szakmai, stratégiai fejlesztésekbe, együttműködésekbe. Kiemelt projektünk – amiben például az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint több területileg érintett nemzeti park igazgatóság és a WWF is aktív szerepet vállal – az Észak-Magyarországon élő nagyragadozó fajokra fókuszál.

Partneri kapcsolataink hallgatóink számára is nagy segítséget nyújtanak a féléves mérnöki, a nyári vagy éppen az egyes tárgyakhoz kapcsolódó gyakorlati helyek biztosítása segítségével.

A Soproni Egyetemmel a közelmúltban született meg egy megállapodás, amely a két egyetem természetvédelmi és vadgazdálkodási, illetve vadbiológiai képzései és kutatási terén kezdeményez együttműködést.

Melyek az Intézet szervezeti egységei?

  • Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék (Szent István Campus)
  • Állattani és Ökológiai Tanszék (Szent István Campus)
  • Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék (Szent István Campus)
  • Természetvédelmi Biológia Tanszék (Georgikon Campus)
  • Természetmegőrzési Tanszék (Kaposvári Campus)
  • Országos Vadgazdálkodási Adattár (Szent István Campus)

Összesen hány fő dolgozik az Intézetnél?

Az Intézetben 42 fő dolgozik.

Néhány szóban mutassa be az intézet által végzett szolgáltatásokat!

Az Intézet legfontosabb szolgáltatása az Országos Vadgazdálkodási Adattárhoz (OVA) köthető, amelynek alapítója Dr. Csányi Sándor, finanszírozása pedig a magyar állam költségvetésében folyamatosan biztosított.  Továbbá az Intézet partnerhálózata felől érkező megbízások is az Intézet által végzett szolgáltatások közé sorolhatók.

Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, beszélne erről pár szót?

Az Intézet munkatársai több nagyobb külföldi projektben is érintettek, amelyek között Erasmus+ pályázatok, H2020-as pályázatok is megtalálhatók. A legjelentősebb pályázat a The Yamnaya Impact on Prehistoric Europe (YMPACT) H2020-as konzorciális kutatási pályázat, amelyet a Helsinki Egyetem vezet és koordinál. A nemzetközi konzorciumban több német és angol egyetem mellett az ELTE és a MATE kutatói vesznek részt hazánkból.

A kutatás célja annak megértése, hogyan formálta át Eurázsia, illetve Európa kulturális, nyelvi és genetikai térképét a bronzkori jamnaya kultúra. Az eurázsiai sztyeppeövben migráló jamnaya közösségek genetikai hatása a mai napig tetten érhető több európai ország lakosságában. Genetikai markereik máig kimutathatók. Kulturális hatásukat visszavezetik az indoeurópai nyelvek kialakulásához, de minden valószínűség szerint hozzájuk kapcsolható egy, a sztyeppeövben zajló utazásokat és a távolsági kereskedelmet forradalmasító újítás is, a kerék feltalálása. A jamnaya kultúra jellegzetes sírhalmokba temetkezett, amelyeket egy jövevényszóval kurgánoknak nevezünk. A kurgánok megépítésével a kor embere nemcsak egy méltó sírhalmot emelt, hanem a kurgántest alatti talajtakaró egy részét izolálta a környezetétől. Mind a kurgánok alatti talajok, mind a kurgántestet adó talajanyag izgalmas környezettörténeti információkat rejt. Lényegében pontszerű időkapszulák az eurázsiai sztyeppeöv végtelen pusztáin.

Az YMPACT keretében a MATE kutatói hajdúsági, romániai, ukrán és bolgár kurgánok paleotalajtani, geokémiai vizsgálatával foglalkoznak. Az eltemetett talajokból feltárható környezeti információk segítenek megérteni a korabeli környezeti változásokat. Hozzájárulnak annak tisztázásához, hogy milyen környezeti változások és folyamatok váltották ki közel 5000 évvel ezelőtt a jamnaya közösségek vándorlását az eurázsiai sztyeppeöv nyugati zónájában.

Az Intézet segíti-e valamelyik nemzetközi szervezet kutatásait?

Különösen erős és élénk az Intézet együttműködése az aranysakállal kapcsolatos nemzetközi vizsgálatok tekintetében, gyakorlatilag az összes környező országgal aktív kutatói kapcsolatot ápolunk. Ennek eredménye többek között, hogy 2022-ben az Intézet aktív közreműködésében és szervezésében kerül megrendezésre a Nemzetközi Sakál Konferencia, amelyet Szerbia és Görögország után hazánk harmadikként rendezhet meg.

Kapcsolatot ápolunk az alábbi külföldi szervezetekkel: BOKU, Trinity College Dublin, University of Lausanne (Svájc), Alpine Forest Genomics Network, BFW, Beijing Forestry University, Naturhistorisches Museum Wien, Natural History Museum London, Novosibirsk State University, Museum Brno, Environmental Protection College (Velenje, Szlovénia).

Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?

Az Intézet jövőbeli céljait több szempont szerint érdemes bemutatni. Oktatási céljaink között kiemelt helyen szerepel a jelenlegi oktatási szerkezet fenntartása, amelyre nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a jövőben is. A szakképzett méhész szakirányú képzés piacra történő bevezetése és népszerűsítése szintén egy olyan oktatási cél, amelyre szeretnénk kiemelt figyelmet fordítani. Ez a képzés nemcsak a nálunk végzett hallgatók számára tud hasznos kiegészítő ismeretanyagként szolgálni, hanem más agrárszakos hallgatóknak is érdekes lehet. Szeretnénk kialakítani egy új képzést a városi területek élővilágkezelésével kapcsolatban, hiszen ezek a városi területek, mint a biodiverzitás forrópontjai egyre ismertebbek szerte a világon. A városokban megjelenő fajok és a városi élőhelyek megismerésével, az azokkal való tudatos gazdálkodással sok konfliktusforrás elkerülhetővé válna. Ezen veszélyhelyzetek kezelésére szeretnénk életre hívni a városi vadgazdálkodó-természetvédő szakirányú szakot, amelynek oktatási és jogi oldalról történő előkészületei éppen most zajlanak. Hasonló tervezett képzésünk a vadkárfelmérés és -becslés, amely szintén az előkészítés fázisában tart.

A humánpolitikai célok között a fiatal kutatók, PHD-hallgatók megtartása, támogatása szerepel. Sajnos az Intézet korfájának elöregedése, mint kortárs jelenség elérte bennünket is, így kiemelt, személyes céljaim közé tartozik a fiatal munkatársak előmenetelének segítése, támogatása. A vezető oktatók esetében azoknál, akik megfelelő teljesítményt nyújtanak minden támogatást megkapnának annak érdekében, hogy a jövőben benyújthassák MTA doktori értekezésüket. Bízom abban, hogy az elkövetkezendő öt évben három esetben is történni fog ilyen jellegű előmenetel. Fontosnak tartom a nemzetközi kutatói életbe való bekapcsolódást és aktív szerepvállalást is, kifejezetten biztatom és támogatom, hogy kollégáink kisebb, nemzetközi kapcsolatokra is lehetőséget biztosító pályázatokon vegyenek részt, ezzel építve karrierjüket, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerüket, jövőjüket.

Az Egyetem fejlesztésével megújul az Intézet infrastruktúrája, amelyre oktatási és kutatási szempontból is nagy szükség volt. Bízom benne, hogy az új szerkezetnek köszönhetően a már megvalósult néhány pozitív változás folytatódhat a jövőben is.

Melyek azok az egyéb tevékenységek, amelyeket fontosnak tart megemlíteni?

Az élővilág változatosságának globális megőrzésére kiemelt küldetésként tekint az Intézet. Fontosnak tartom, hogy az oktatott tárgyak a világviszonylatban kiemelt feladatként jelentkező, a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és az élőlények élővilágának gazdagításához szükséges szakismereteket tartalmazzák értékközpontú szemléletben, a problémák valódi okait feltárva és a megoldásokat holisztikus megközelítéssel kidolgozva. A napokban csatlakozott egyetemünk az első magyar és a világ negyedik felsőoktatási intézményeként az „Együtt a biológiai sokféleségért!” nemzetközi koalícióhoz, melynek fő célja, hogy a részt vevő szervezetek együttes erővel hívják fel a figyelmet a természeti válságra és emeljék fel szavukat az élővilág változatosságának globális megőrzéséért. Az Intézet megkezdte a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállításon való megjelenés előkészületeit, intézeti és egyetemi szinten egyaránt. Az esemény kapcsán Intézetünk aktív szerepet vállal a kapcsolódó tudományos nemzetközi konferencia szervezésében (a konferencia elnöke Prof. Dr. Csányi Sándor, a MATE professzora, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője), a magyar nyelvű, gyakorlati szakembereknek szóló konferencia megvalósításában. Ezeken túl pedig tudományos-ismeretterjesztő előadásokkal, szakmai anyagok készítésével és jelentős hallgatói részvétellel kapcsolódunk be a Világkiállítás előkészítésébe és megvalósításába is.

Forrás: MATE

Vadászat

A rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.

Fotó: OMVK

Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.

Fotó: OMVK

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!

Fotó: OMVK

A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.

Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom