Vadászat
Ilosvay Ferenc, a nyírségi vadászíró
Egyaránt megjárta a fasiszta haláltáborok és a kommunista munkatáborok poklát – s egyiket sem származása, de fanatikus szabadságszeretete miatt. A Nyírségből elszármazott Ilosvay Ferenc (1914–1990) író, újságíró július 8-án hunyt el. A soproni erdőmérnöki akadémián szerzett diplomát, az állatélettani és erdészeti kutatóintézetben dolgozott -közölte a Nimród Vadászújság.
Egyaránt megjárta a fasiszta haláltáborok és a kommunista munkatáborok poklát – s egyiket sem származása, de fanatikus szabadságszeretete miatt. A Nyírségből elszármazott Ilosvay Ferenc (1914–1990) író, újságíró július 8-án hunyt el. A soproni erdőmérnöki akadémián szerzett diplomát, az állatélettani és erdészeti kutatóintézetben dolgozott – közölte a Nimród Vadászújság.
GESTAPO náciellenessége miatt, az ÁVH klerikális és szovjetellenes vádakkal internálta. Utóbb a gemenci vadrezervátum vezetője lett, az ʼ56-os forradalom után Nyugatra menekült. Bécsben telepedett le és alapított családot, emigráns újságok munkatársa volt. Lelke, sziporkázó szelleme az emigrációban is itthon járt. Vadászkönyvei a vadászélmények mellett a haza sajátos lírai földrajza, vallomás a szülőföldről és annak természetéről, tele költészettel. Végigvadászta Magyarországot, többször járt Afrikában. Könyveit – Jó vadászatot, Tizenkét ösvény, …ha Dunáról fúj a szél, Megfordul a szél (halála után, 1992, Püski) stb. – Széchenyi, Kittenberger és Fekete I. műveivel rokonítják.
Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala
Vadászat
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
Patócsné Khern Monika előadást tartott óvodásoknak Alsó-Szeliben
Múlt héten lehetőségem volt megosztani vadász tapasztalataimat kis óvodásokkal. Ellátogattam az Alsó-Szeliben található óvodába és a Meseország Óvodába, Nagy Födémesre, ahol örömmel meséltem a vadászok munkájáról, az állatokról és a természetvédelem fontosságáról.
A beszélgetésünk egyszerű kérdéssel kezdődött: “Mit csinálnak a vadászok?” Megpróbáltam nekik elmagyarázni, hogy a vadászok nem csak az állatok vadászatával foglalkoznak, hanem munkájuk magában foglalja a vadon élő állatok és környezetük gondozását is. Meséltem nekik arról, hogyan segítenek a vadászok az állatpopulációk és az élőhelyük közötti egyensúly fenntartásában.
Ezután beszéltem nekik azokról az állatokról, amelyekkel találkozhatunk erdeinkben. A gyerekek lelkesen hallgattak, amikor különböző állatfajokról és egyedi tulajdonságaikról meséltem nekik. Együtt beszélgettünk arról, hogyan tudjuk megvédeni az állatok élőhelyét, és biztosítani, hogy elegendő táplálékhoz és menedékhez jussanak.
Végül a természetvédelem fontosságával foglalkoztunk. Együtt beszéltünk arról, hogyan segíthet mindenki a bolygónk védelmében, ha figyelemmel vagyunk a természetre és az állatokra. A gyerekek nagyon lelkesek voltak és megígérték, hogy részt vesznek a környezetvédelemben.
Ez egy gyönyörű és inspiráló találkozás volt ezekkel a kisgyerekekkel, akiknek olyan szenvedélyük van a természet iránt. Remélem, hogy sikerült nekik kicsit megérteni és szeretni a természetet és hogy a jövőben is részt vesznek gyönyörű természetünk védelmében.
Írta és fényképezte: Patócsné Khern Monika
Az elmúlt időszakban számos vadásztársunk – nem csak magyarok, külföldiek is – szembesülhettek egy rendkívül bosszantó problémával: a Dél-afrikai Köztársaságból nagyon nehezen, hosszadalmas eljárás során engedik ki a trófeákat. A vadászkamara és a védegylet segíteni kíván a probléma megoldásában.
A vadászati érdekképviselethez eljutott hírek alapján a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó trófeákra annak ellenére adják ki indokolatlanul lassan az exportengedélyt a dél-afrikai hatóságok, hogy minden szükséges feltétel teljesül, és a kapcsolódó engedélyek, dokumentumok is rendelkezésre állnak. Más afrikai országok esetében ugyanakkor nem tapasztaltak ilyen fennakadásokat a vadászatszervezők. (Fontos megjegyezni azt is: a magyar Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, amely az importengedélyeket adja ki, gördülékenyen dolgozik, nem tudunk a behozatalnál felmerülő problémákról.)
Dél-Afrikában hónapok telnek el az exportengedélyek és egyéb okmányok kiállításáig, miután a szállítmányozó cégek azokat megigénylik. Ez bizonyos trófeák esetében komoly gondot jelent, hiszen a raktározás alatt állaguk romlik, akár tönkre is mehetnek, miután a speditőr raktára, ahol a trófeák várakoznak, alapvetően nem alkalmas a kényes bőrök tartós tárolására a szellőzés, a bogarak, férgek elleni védelem hiánya és egyéb körülmények miatt. Ráadásul a dél-afrikai hatóságok által kiadott dokumentumok sokszor hibákat, elgépeléseket tartalmaznak, amelyek miatt javításra van szükség. A rendkívül lassú ügyintézés alatt egyéb dokumentumok – például a fogadó országok importengedélyeinek – érvényessége is lejárhat, így azokat újra kell igényelni, ami további időveszteséget okoz.
Mindezekért a két országos érdekképviselet vezetője, dr. Semjén Zsolt és dr. Jámbor László interveniált Pretoriába az engedélyező hivatalnál a Dél-Afrikába látogató magyar vadásztársak – és egyben minden odautazó vadász – érdekében. Azt kérték, hogy tegyenek meg mindent a vadásztrófeákkal összefüggő ügyintézésben tapasztalt anomáliák megszüntetéséért, mert a vadászokat érő kellemetlenségek ronthatják a kivételes idegenforgalmi és vadászturisztikai adottságokkal bíró ország imázsát, mi több, árthatnak a dél-afrikai turizmusnak.
Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Az Alföld szívében, Bács-Kiskun vármegye dél-keleti szegletében járunk Kömpöcön, Kiskunmajsától alig 11 kilométerre. Pipis Gyula és fia Békés vármegyéből érkeztek őzbakra vadászni, a nyolc ezer hektáros Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság területére. A főleg apróvadas területen váltóvadként jelen van a vaddisznó, a gím-, és dámszarvas is. A területen jelentős a mezeinyúl és a fácánállomány, ami a vadásztársaság éves bevételeinek a 60 %-át adja. A területen kimagasló az őz állománya is. Annak ellenére, hogy Kömpöc környékén a homoktalajok dominálnak, minden évben esik egy-két aranyérmes őzbak is. Idén az őzbak vadászata április 13-án kezdődött.
Pipis Gyula számolt be élményeiről:
Fiammal már több éve járunk apa-fia vadászatra, egy-egy őzbak elejtéssel egybekötve. Idén április 19.-én a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaságnál voltunk őzbakvadászaton, amire meghívtuk a jánoshalmi vendégeinket is. Dobai Zoltán hivatásos vadász kísért bennünket, aki mindent megtett azért, hogy jól érezzük magunkat és eredményes legyen a vadászatunk itt, a Kiskunságban.
A rendkívül szeszélyes április ellenére, eredményesen cserkeltük be az őzbakokat. A közös vadászatunkon barátainkkal nagyon jól éreztük magunkat. Ápoltuk barátságunkat közös szenvedélyünk, a vadászat ideje alatt.
Annak ellenére, hogy most voltunk először ezen a területen vendégségben, nagyon szép élményekkel gazdagodtunk. Az alföldi erdők utánozhatatlan fényekben ragyognak a kora reggeli órákban.
A terítékre hozott bakok közül két egyed koros volt. Trófeasúlyuk megközelítőleg 260 gramm körül alakul. A másik három körülbelül 300 gramm körüliek.
Remélem jövőre is vissza tudunk jönni a baráti társaságunkkal Kömpöcre vadászni – zárta beszámolóját Pipis Gyula tótkomlósi vadász.
Írta: Pipis Gyula
Fényképek: Dobai Zoltán, a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság hivatásos vadásza
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.