Keressen minket

Vadászat

Akiknek majd az ételeinket köszönhetjük

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdaságban is űrtechnika és mesterséges intelligencia kezelésére kell felkészíteni a jövő szakembereit. Interjú Lévai Imrével, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatójával.

A színvonalas agrárszakképzés a nemzet jövőjét jelenti gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt – dr. Nagy István agrárminiszter utalt így az agrároktatás átszervezésének céljára és jelentőségére. Egy év tapasztalatainak értékelésére kértük az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatóját, Lévai Imrét.

Lévai Imre: „A most induló ágazati képzőközpontokban a vállalkozók megtalálhatják a jövő szakembereit” | Fotó: Sipeki Péter

Hogyan épül fel az új intézményrendszer s fedi le az országot, a szakterületet?

Az ipari szakképzésben már öt éve működő új intézményi hálózathoz hasonlóan egy éve alakították át a mezőgazdasági szakképzést is, 2020. július 1-én jöttek létre az agrárszakképzési centrumok. Az Agrárminisztériumhoz tartozó 61 intézményt öt centrumba szervezték.

Az Északi Agrárszakképzési Centrum négy megye, Hajdú-Bihar, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 tagintézményét integrálja, mintegy 3300 tanulóval, hat ágazatban: mezőgazdaság és erdészet, élelmiszeripar, turizmus-vendéglátás, rendészet, gépészet és környezetvédelem. A központ Nyíregyházán, a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskolában kapott helyet.

Mi volt a legfontosabb cél, a koncepció az új szervezeti rendszer kialakításánál?

Két fontos célt emelnék ki, az egyik az oktatási intézmények összefogása, együttműködése, mely számos területen növeli a hatékonyságot és könnyíti meg a munkát. Központosított munkaszervezet látja el a speciális szakmai tudást igénylő, a gazdálkodási és a munkáltatói kötelezettségekből adódó feladatokat, a közbeszerzések és pályázati programok levezénylését, de ide sorolható a nemzetközi kapcsolatok építése vagy a külső kommunikáció is. Az intézmények megmaradtak önálló jogi személynek, a költségvetés központi helye viszont a centrum, az egységesítés és a racionalizálás eredménye a nagyobb költséghatékonyság.

A másik fontos cél, hogy vonzóvá tegyük az agrárszakmákat, és a képzési hálózattal, a magasabb oktatási színvonallal hívjuk fel a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre. Nagy szükség van a piacképes tudással, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, dolgozni tudó és akaró szakemberekre, ez valóban nemzetgazdasági, stratégiai kérdés, ahogy miniszter úr is rámutatott.

Minden szakma szenved az utánpótlás hiányától. Itt mivel lehet megnyerni a fiatalokat?

Több eszköz is van a kezünkben. Ilyen például az új ösztöndíjrendszer, amelyben a tanulók már az iskolai évek alatt egészen komoly összeghez juthatnak. Az új törvény adta lehetőségnek köszönhetően szeptembertől már munkaszerződést lehet kötni a 9. osztályt végzett, ágazati alapvizsgát letett tanulókkal, függetlenül attól, hogy duális partnernél vagy a most alakuló ágazati képzőközpontnál töltik a gyakorlatot.

A tanulók akár 100 ezer forintot is kaphatnak így egy hónapban, az ösztöndíjrendszerben maradva mintegy a fele érhető el, természetesen megfelelő tanulmányi eredmény mellett. Ez komoly motiváció, de szükség is van rá, mert ma Magyarországon valóban nincs olyan ágazat, ahol ne küzdenének az utánpótlás, a szakemberek hiányával. Erre reagált a kormányzati politika és segíti elő a szakképzés fejlesztését, teszi vonzóbbá az ágazatot. Ez az ösztöndíj a szociálisan rászoruló, szerényebb anyagi hátterű családok gyermekeinek is komoly esélyt teremt.

A végzett tanulók agrárismereteik birtokában maguk is hozzákezdhetnek a föld műveléséhez vagy elhelyezkedhetnek már működő gazdaságoknál, cégeknél, legyen a profil állattartás vagy növénytermesztés, kertészet, ezzel a falvak elnéptelenedését is fékezheti ez a rendszer. Az eredmény már megmutatkozik, alig egy év múltán 30 százalékkal növekedett az agrár közép- és felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezők száma.

Északi ASzC Mátra Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

A tagintézmények tanárait munkajogi szempontból is érintette a változás. Ők hogyan fogadták ezt?

Az intézményekben dolgozó pedagógus és technikai állomány kikerült a közalkalmazotti törvény alól. A centrum égisze alatt 400 pedagógus dolgozik, őket oktatói státuszba sorolták át, és ezt jelentős béremelés követte, átlagosan 25 százalékot meghaladó mértékben, az intézményvezetők döntése szerint differenciáltan.

Általános elégedettség kísérte az intézkedést, de voltak, akik éltek a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségével és végkielégítést vettek fel. Az intézményvezetői posztok meghirdetése után hamarosan kézbe vehetik kinevezésüket az igazgatók. Az új rendszer szemléletváltást is megkövetelt, a korábbi, megyehatárokig terjedő gondolkodásról nagyobb léptékre kell átállni, és egységes követelményeknek kell megfelelni a jövőben.

Szakképzésről lévén szó, kulcsfontosságú kérdés a gyakorlati ismeretek megszerzése. Ebben mi a terv?

A gyakorlati képzés megszervezésére és végrehajtására az agrárszakképzési centrumok a gazdálkodó szervezetekkel összefogva ágazati képzőközpontokat hoznak létre. A duális képzés erősítésével a tanulók korszerű, a kor kihívásainak megfelelő, üzemi környezetben végezhetik tanulmányaikat, amely a későbbiekben akár a munkahelyük is lehet. Ez fontos mérföldkő a hazai szakképzés átalakításában.

A mi körzetünkben a mezőgazdaság, erdészet és élelmiszeripar szakterületen tervezzük képzőközpont alapítását, amelyben 60 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik majd a centrum, 40 százalékot a vállalkozók birtokolhatnak. Már tárgyalunk érdeklődő cégekkel, amelyekről csatlakozás esetén minden adminisztrációs terhet leveszünk. Korábban is voltak gyakorlati képzőhelyek, ahol tanulószerződést kötöttek a diákokkal, de ez sokkal szélesebb lehetőséget kínál munkáltatónak és diáknak egyaránt.

Minden céget arra bátorítok, aki szeretne jó szakmai tudással felvértezett utánpótlást, kapcsolódjon be a gyakorlati oktatásba. Megismerhetik a diákokat, az ügyesebb, szorgalmasabb tanulót végzés után megnyerhetik munkatársnak. Őstermelőknek, kisebb gazdaságoknak, ahol bőven akad munka, szintén érdemes kapcsolatba lépni a szakképzési centrumokkal.

Északi ASzC Mátra Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

A pályaválasztó fiataloknak további vonzerőt jelenthet az egyetemekkel kötött megállapodás. Ez mit takar?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a közép- és felsőfokú agrárképzés gyakorlati és elméleti tudásának javítására szakmai partnerségre lépett az öt agrárszakképzési centrummal. Ez az együttműködés biztosítja a közép- és felsőfokú agrárszakképzés szoros kapcsolatát. A kezdeményezésnek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy a középfokú agrár­szakképző intézményekben végző tanulók egyenes úton juthassanak be a felsőoktatási intézményekbe.

Komoly lehetőség a tanulóknak, hogy a középfokú képzésben átadott tananyag egy részét beszámítják az egyetemen, akár 30–40 kreditpont erejéig is. Mi már a Nyíregyházi Egyetemmel is együttműködési megállapodást kötöttünk. Emellett az iskolai rendszer és a felnőttoktatás közelebb kerül egymáshoz, mert az agrárszakképzési centrumok vizsgaközpontokat alakíthatnak ki, most tart az akkreditációs eljárás.

Érdekessé teheti-e a fiatalok szemében a mezőgazdaságot az alkalmazott csúcstechnológia?

A miniszter úr jól érzékeltette, amikor úgy fogalmazott erről: ez már nem a gumicsizmás sárdagasztás helye és ideje. Klimatizált, digitalizált erőgépekkel kell dolgozni, már nem újdonság a GPS vezérelt kombájn, de egyre inkább teret nyer a mesterséges intelligenciával támogatott feladat-végrehajtás.

A dróntechnika is a gyakorlat része, például a növényvédelemben, a centrumhoz tartozó 876 hektár tangazdasági területen a kukoricát és a napraforgót már drónnal permeteztük Borsodban. A munkaerőhiány miatt még intenzívebb lesz a csúcstechnológia alkalmazása, ennek kezelése bizony izgalmas munka, nagy kihívás egy mai fiatalnak a mezőgazdaságban is.

Északi ASzC Mátra Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

Hogy tud ezzel lépést tartani az oktatói gárda?

Rengeteg továbbképzésen kell részt venniük, el kell sajátítaniuk a legújabb technikát, a XXI. századi eljárást ahhoz, hogy maguk is taníthassák. A tanulóknak pedig tudniuk, érezniük kell: biztos megélhetést nyújtó szakmát szerezhetnek, várják őket a mezőgazdaság különböző területein. Az új képzési struktúrában arra is lehetőség adódik, hogy nem egy, hanem két szakképesítést is megszerezzen egy tanuló. Egy mezőgazdasági alapképzettség mellett pedig egy kiegészítő élelmiszeripari vagy környezetvédelmi képesítés a jövőben egyre fontosabb szerepet kap a társadalom és a gazdaság életében.

Főigazgatóként sem távolodott el az agrármérnöki hivatástól. Mi ennek a hozadéka ebben a pozícióban?

Az agráregyetem elvégzése után mérnöktanári végzettséget is szereztem, s úgy alakult, hogy harminc éve köteleztem el magam az agrároktatás mellett, azonban a mai napig gyakorló gazdálkodó, őstermelő vagyok. Foglalkoztam például nyúl- és sertéstenyésztéssel, hízóbikát neveltem, kertészkedtem, a fő vonalat a növénytermesztés jelenti, benne búza, kukorica, napraforgó, csemegekukorica, újabban fehérjenövények. Minden területtel foglalkoztam valamennyit, ezért pontosan tudom, mi hogyan működik. Sok tapasztalatot szereztem, és ennek hasznát veszem a centrum irányításában is.

Forrás:
SZON-Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hírportál
Nyéki Zsolt

Vadászat

Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében

Print Friendly, PDF & Email

Ragadozógyérítést szerveztek J-N-Szolnok vármegyében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kártevőgyérítési program ideje: 2024. március 13-20 között volt, melynek során a vadászatra jogosult feladata fokozott szőrmés és szárnyas kártevők gyérítése, egyéni és társas formában, minden a jogszabályok által megengedett eszközzel és módon.

Fotó: OMVK

A programban 33 jogosult vett részt és hozta el a program ideje alatt elejtett kártevőket.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az idei évben terítéken volt: 21 aranysakál, 222 róka, 47 borz, 6 nyest, 20 dolmányos varjú, 2 szarka, 9 szajkó

Fotó: OMVK

A programban való részvételt értékeltük úgy is, hogy a legeredményesebb jogosultakat kiemeltük.

Az értékelést és a rangsorolást a 79/2004 Vhr. 41 (1) hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után a 26. számú mellékletben meghatározott mértékű lődíj alapján területarányosan állapítottuk meg.

Fotó: OMVK

Ezek alapján:

I. helyen végzett:                      Papp Agro Kft.  Jászágó

II. helyen végzett:                     Mester Vt. Meterszállás

III. helyen végzett:                   Tiszaugi Tisza Vt.

Különdíj /legtöbb vad/:          Kunsági Dózsa Vt. Tiszagyenda

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Forráselosztás, etika – komoly változások!

Print Friendly, PDF & Email

Március 22-én tartotta idei rendes küldöttközgyűlését a Vadászkamara.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Március 22-én tartotta idei rendes küldöttközgyűlését a Vadászkamara. Az országos küldöttek egyebek mellett döntöttek a szervezethez kerülő (az elmúlt években jelentősen megnőtt) források elosztását szabályozó feladatarányos finanszírozási rendszer átalakításáról, valamint az Etikai Szabályzat több ponton történő szigorításáról is.

Fotó: Botta Zsófia – OMVK

Visszatekintve az elmúlt év jogszabályváltozásaira, dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke bevezetőjében kiemelt egy, a 2023-as szakmai beszámoló elején olvasható összefoglalóban is szereplő gondolatot. Mint mondta, a technikai fejlődés az ágazatunkba is begyűrűzött részben a modern megoldások, részben pedig a tavaly engedélyezett technikai eszközök révén (ezeket részletesen körüljártuk a 2023-as szakmai konferenciánkon). Ennek a folyamatnak az érdekképviselet nem kíván gátat vetni, sőt: a digitalizációban élen is jár, elég csak az elmúlt években lehetővé vált elektronikus vadászjegyérvényesítésre vagy vadászati engedély váltásra gondolni. Az új, elektronikus eszközök tekintetében azonban mindenképp külön kell választani a vadászatot és a vadgazdálkodási tevékenységet: a technikai megoldások elsősorban ez utóbbit kell, hogy erősítsék. Dr. Jámbor László hozzátette: meggyőződése szerint a 70 000 magyar vadász jelentős része továbbra sem a szóban forgó eszközökben találja meg az örömét.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az elnök csak néhány szóbeli kiegészítést fűzött hozzá a szervezet 2023. évi tevékenységéről szóló szakmai beszámolóhoz, miután ezt – a Küldöttközgyűlés minden más anyagával együtt – a jelenlévők korábban megkapták postai úton, illetve a dokumentumok elérhetők a Vadászkamara honlapján is.

  • kiemelt kamarai célokkal kapcsolatban hangsúlyozta: ezek két kardinális pontját az ifjúsági programok és a hivatásos vadászok munkafeltételeit javító programok adják. Az ezekre fordított finanszírozás az elmúlt években is növekedett, illetve szükség esetén az érdekképviselet Elnöksége átcsoportosítással biztosította a szüksége – 2023-ban a 60-on felül további, több 22 mint millió forintos finanszírozást. 2024-ben pedig – az elnökség döntése értelmében – a két célterületre külön-külön 60-60 millió forint áll rendelkezésre (A célterületek nyertes pályázatairól éves bontásban ide kattintva érhetők el információk.).
  • 2022-ben és 2023-ban szintén a vadgazdálkodási szakszemélyzetet segítő kezdeményezés volt a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Program, amelyre az első esztendőben több mint 350, míg a másodikban 280 millió forint állt rendelkezésre. A tavalyi alacsony kihasználtság miatt ezt a pályázati rendszerben működő támogatási formát nem hirdeti meg a Vadászkamara. (A program eredményeiről részletesen beszámoltunk a Nimród Hírlevél 2022 novemberi és 2023 decemberi számában.)
  • Az Országos Vadgazdálkodási Alap felhívását 2024-ben is közzéteszi a szervezet, erre 500 millió forintos keret áll rendelkezésre, a pályázati kiírás várhatóan augusztusban jelenik meg. Dr. Jámbor László emlékeztetett: 2022-ben – a vizes célterület bevezetése miatt – a pályázati igény jóval nagyobb volt a vártnál, így számos, egyébként megfelelő pályázatot kellett elutasítani forráshiány miatt. 2023-ban ezzel szemben a pályázati kedv visszaesett (vélhetően ebben szerepe volt az önrész 30-ról 40%-ra történő emelésének), így a vadászatra jogosultak nem használták ki a félmilliárdos keretet. Így a kiírás összeállításáért felelős országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság az új kiírás összeállításakor az elmúlt évek ezen tapasztalatait is figyelembe veszi majd, szükség szerint egyszerűsíti a kiírást vagy módosítja a célterületeket. (Az Alap indulása óta elért eredményeiről részletesen olvashat ide kattintva a Nimród Vadászújság 2023. augusztus számának 43-45. oldalán.)

A szakmai beszámolót a Küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta.

A 2023-ról szóló pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódóan Bajdik Péter főtitkára elmondta: a Vadászkamara Központja továbbra is mértéktartó, óvatos becslésen alapaluló tervezéssel állította össze az éves költségvetést, valamint takarékos (de az indokolt feladatokra kellő forrást biztosító) gazdálkodást folytatott. Így mintegy 30 millió forintos megtakarítással zárult a 2023-as év. A pénzügyi beszámolót Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke is elfogadásra javasolta, a Küldöttközgyűlés szintén egyhangúlag fogadta el.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A 2024-es költségvetéshez kapcsolódóan a Vadászkamara elnöksége a források elosztását valamelyest új alapokra javasolta helyezni, átdolgozva az évek óta működő feladatarányos finanszírozási rendszert. A részletekről dr. Jámbor László tartott előadást, amelyből kiderült: a javaslat szerint a vadászkamarai tagdíj a továbbiakban is a vármegyei Területi Szervezeteknél marad, a vadászati engedélyek díjából befolyó, kevésbé biztos és tervezhető, az év során beérkezők bevételek teljes egészükben a Központhoz kerülhetnek, a vadászjegyek díjából származó bevételek elosztása pedig a vadászok vármegyei létszámához igazodva, sávosan történhet. Ily módon, a tagdíjakat is figyelembe véve, abszolút összeget tekintve egyik Területi Szervezetnek sem lesz a korábbiaknál kevesebb a bevétele. A fentiek alapján a jövőben is biztosított a működéshez és a rendszeres feladatokhoz kapcsolódó költségek fedezete. Emellett a kiemelt vadászkamarai célokhoz illeszkedő, konkrét projektekre a Területi Szervezetek további finanszírozást igényelhetnek a Központtól. A forráselosztásról szóló javaslatot szintén támogatták a küldöttek.

Az elhangzott előadás prezentációjának anyagát, benne háttérinformációkkal és részletes számadatokkal ide kattintva érheti el pdf formátumban.

A Vadászkamara központjának költségvetéséről szóló előterjesztést az Elnökség egy alapszabálymódosítással összhangban készítette el oly módon, hogy a jövőben a Küldöttközgyűlés által az egyes célfeladatokra jóváhagyott források maradványait az Elnökség át tudja csoportosítani más feladatokra. Az Alapszabályt egyéb okokból is módosítani kellett, a kidolgozott előterjesztést dr. Kovács Sándor sportvadász alelnök adta elő, aki maga is aktívan részt vett az anyag előkészítésében. A módosítások – a pénzügyi kérdéseken és technikai pontosításokon túl – a Vadászkamarai törvény közelmúltban történt változásaihoz is hozzáigazították az Alapszabályt. A küldöttek támogatták úgy költségvetésről, mint mint az Alapszabály módosításáról szóló előterjesztést, így ez utóbbi révén a jövőben bizonyos pénzügyi kérdésekben a szervezet rövidebb reakcióidővel és nagyobb finanszírozási rugalmassággal tud eljárni. Dr. Jámbor László megragadva az alkalmat a Vadászkamar Központjának bizottságaihoz és szakbizottságaihoz is szólt, arra kérve azok elnökeit: olyan feladatokra igényeljenek finanszírozást a központi költségvetésből, amelyek megvalósítását valóban reálisnak látják, mivel az ilyen feladatokra elkülönített összegeknek jelentős része felhasználatlan maradt az elmúlt években.

A Vadászkamara Etikai Szabályzatának módosításáról szóló javaslatot dr. Bárándy Péter, az Etikai Bizottság elnöke terjesztette elő, a Küldöttközgyűlés támogatta.

  • A testület indokolatlan mentőkörülménynek tartja, hogy az Etikai Kódex előírásait megsértő vadászokkal szemben jelenleg csak megrovás alkalmazható szankcióként. Mivel az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ez a szabályozás túl enyhe, a Bizottság javasolta a vonatkozó rendelkezés eltörlését.
  • A vármegyei Etikai Bizottságok munkájának egységesítését és gördülékenyebbé tételét szolgálja egy másik javaslat, amely azon esetekhez kapcsolódik, amikor több, különböző vármegyékben nyilvántartott vadász közösen követ el vétséget. Eddig minden személy esetében a lakóhelye (és a vadászjegyváltás) szerinti vármegyében folyt eljárás. A javaslat szerint ilyen esetben egyetlen vármegyei Etikai Bizottság lenne az illetékes, amelyet az Országos Bizottság elnöke jelölne ki.
  • Végezetül dr. Bárándy Péter még egy előírásra hívta fel a figyelmet, amelyet a Bizottság szintén módosítani javasol a jövőben. Jelenleg a megrovásnál súlyosabb büntetés etikai vétségért csak akkor szabható ki, ha valaki a vadászetikai szabályokat ismételten és súlyosan sérti meg. A Bizottság javaslata szerint az „és”-t „vagy”-ra kellene cserélni. Mivel a módosítani kívánt kitétel a Vadászkamarai törvényben is szerepel, azt szükséges módosítani a Szabályzat előtt, így dr. Bárándy Péter – az országos küldöttek támogatásával – azt kérte a Vadászkamara vezetőségétől: forduljon a témában a jogszabályalkotóhoz.

Fotó: Botta Zsófia – OMVK

Az „Egyebek” napirendi pontban egyebek mellett szó esett a több térségben tapasztalt hivatásos vadász hiányról, ezt a Vadászkamara elsősorban a szakirányú oktatás erősítésének ösztönzésével, így például a két tanintézményben már elindított duális képzéssel tervezi ellensúlyozni. Több vármegye küldöttjei jelezték, hogy sok vadgazdálkodó területén tapasztaltak az utóbbi időben őzelhullást (helyenként igen komolyat), amelynek okára egyelőre nem derült fény. A Vadászkamara – amely korábban is támogatott már vadgazdálkodási kutatásokat – tervezi, hogy foglalkozik a témával és előmozdítja az okok, illetve a megoldások felderítését.

A Küldöttközgyűlés munkaanyagai és határozatai ide kattintva érhetők el.

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom