Keressen minket

Vadászat

Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás

Print Friendly, PDF & Email

Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás; sem erdőgazdálkodás, sem mezőgazdaság, sem vadgazdálkodás – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Fejér megyei Nádasdladányban, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) 140 éves jubileumi ünnepségén.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás; sem erdőgazdálkodás, sem mezőgazdaság, sem vadgazdálkodás – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Fejér megyei Nádasdladányban, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) 140 éves jubileumi ünnepségén.

Kép: Fotó: Botár Gergely – AM

Az emlékülést a Nádasdy-kastélyban tartották, mert 1881-ben a kastély építtetője, gróf Nádasdy Ferenc szorgalmazta az OMVV alapítását, s őt választották meg a szervezet első elnökének. Semjén Zsolt az emlékülésen kifejtette: a közelgő világkiállítás fő üzenete a magyar vadászati hagyományok bemutatása mellett a fenntartható vadászat legitimitásának bizonyítása lesz. Úgy vélte, amennyiben a világkiállításon Magyarország észérvekkel alátámasztva bemutatja a vadászat legitimitását a gasztronómiától kezdve a kultúráig bezárólag, akkor hazánkból kiindulva az egész világon megkísérlik bizonyítani a fenntartható vadászat legitimitását.

Kép: Fotó: Botár Gergely – AM

A miniszterelnök-helyettes, aki egyben az OMVV elnöke, beszélt a védegylet elmúlt tíz évéről is, amelynek kezdetén két célt tűztek ki maguk elé: a fegyvertörvény és a vadászati törvény megalkotását, amelyek 21. századiak és megfelelnek a társadalmi elvárásoknak. Semjén Zsolt felidézte, hogy a korábbi fegyvertörvény ésszerűtlen és életszerűtlen volt, ma pedig olyan fegyvertörvénye van hazánknak, amelyről ez nem mondható el. Példaként említette, hogy ma már a fegyvertartási engedélyek nem járnak le, amennyiben valaki megszerezte azt, csak időszakos megújításukat orvosi vizsgálathoz kötik. Az újraalkotott vadászati törvénnyel kapcsolatban leszögezte: “ez ma a világ legjobb vadászati törvénye”. Mint mondta, a három legfontosabb dolog, ami általa megvalósult, a húszéves haszonbérlet, a 3000 hektáros minimális vadgazdálkodási területnagyság, valamint a trófeabírálat visszaállítása.

Kovács Zoltán az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos szerint, amikor 140 évvel ezelőtt gróf Nádasdy Ferenc létrehozta a védegyletet, maga sem gondolta volna, milyen tartós és fontos civil szervezetet hoz létre. A védegylet sohasem volt politikai szervezet, ugyanakkor képes volt megőrizni a hagyományokat akkor is, amikor politikailag nem volt egyetértés egy adott kérdésben – fűzte hozzá. A világkiállításról elmondta, hogy egy metszetet mutat majd be a vadászatról, amelynek gyökerei nem 140 évre, hanem ennél sokkal messzebbre nyúlnak vissza, egészen a magyarság eredetéig.

A világkiállítás missziót teljesít, mert a 21. század elején a vadászat támadás alatt áll, amely nem politikai természetű, hanem a természetvédelem és környezetvédelem ürügyén az embert akarják kitiltani a természetből – mondta az államtitkár. A vadászok a felelősség felől közelítik meg a kérdést, az Egy a természettel szlogen is erre utal – tette hozzá. Kovács Zoltán jelezte, hogy 98 ország jön a világkiállításra, ahol állatvédők, környezetvédők és civil szervezetek is ott lesznek, s értelmes párbeszédet fognak folytatni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadászok az utolsó pillanatban vannak érveik hangsúlyozásában, mert “öt éven belül megpróbálják eltakarítani a vadásztársadalmat a Föld színéről, mert Nyugat-Európában nincs helye tradíciónak, kultúrának, szakmai szempontoknak sem”.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet az elmúlt tíz évben olyan törvénymódosításokat javasolt, amelyek garantálják a vadgazdálkodás fenntarthatóságát, az élőhelyek ökológiai értékének megőrzését, emellett a magyar vadgazdálkodást még eredményesebbé teszik nemzetközi szinten is. Hozzátette: a törvénymódosítások során az agrártárca stratégiai partnerként tekintett a szervezetre, ezt jelzi a 2012-ben aláírt, majd 2014-ben és 2019-ben megújított együttműködési megállapodás is.

Az államtitkár köszöntőjében a védegylet elmúlt 140 évben elért eredményeit és kiemelkedő szerepét hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy alapításakor a vadászati szervezet a törvények végrehajtásának ellenőrzését, a vadorzás megfékezését, a vadfajok honosítását és a veszélyeztetett fajok védelmét tűzte ki céljául. Zambó Péter úgy fogalmazott: a védegylet működésének hatására a 19. század utolsó harmadát a magyar vadászat aranykorának tekinthetjük. Hozzátette: a vadászati törvények megalkotása, a vadvédelmi intézkedések foganatosítása, az újabb vadaskertek alapítása, a vadhonosítás és a vadászati egyesületek létrejötte mind hozzájárultak a vadállomány növekedéséhez.

Forrás: AM

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.

Fotó: OMVK

Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.

Fotó: OMVK

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!

Fotó: OMVK

A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.

Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Megjelentek az első új erdészeti pályázati felhívások

Print Friendly, PDF & Email

Megjelentek az első erdészeti vidékfejlesztési pályázati felhívások

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megjelentek az első erdészeti vidékfejlesztési pályázati felhívások a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között, így a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó kompenzációs kifizetését lehetővé tévő és az erdőkárok helyreállítását támogató felhívás. Mindkét egységköltség alapú támogatás igénybe vétele érdekében először a 2024. évi egységes kérelem keretében nyújthatók be támogatási, egyben kifizetési kérelmek – jelentette be Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kormányzat elkötelezett abban, hogy több és jobb minőségű erdő legyen Magyarországon, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek. Éppen ezért a Közös Agrárpolitika keretében a korábbi költségvetési időszaknál háromszor nagyobb, összesen 310 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a magyar erdők fejlesztésére. Az agrártárca erdők iránti kiemelt figyelmét mutatja, hogy az erdészeti pályázati felhívások megjelenése az elsők között indult. Így már elérhető a Natura 2000 területek támogatásával és az erdőkárok helyreállításával kapcsolatos felhívás – tájékoztatott az államtitkár.

A 60,6 milliárd forint keretösszegű, „Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések” elnevezésű (KAP-RD34-1-24 kódszámú) felhívás a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával járó többletköltség, valamint bevételkiesés kompenzációját jelenti az erdőgazdálkodók számára. A 2030-ig szóló Nemzeti Erdőstratégia rögzíti, hogy az erdők hármas funkciója közül a természetvédelmi szempontok érvényesülése és érvényesítése is fontos társadalmi érdek. A Natura 2000 erdőterületek állapotának megőrzése, megfelelő kezelésük biztosítása és lehetőség szerinti javítása ennek megfelelően alapvető erdészeti cél. Jelentőségét mutatja, hogy a Natura 2000 hálózatba 773 ezer hektár erdő tartozik, ezekből 594 ezer hektár állami erdő, 179 ezer hektár pedig magánerdő – hangsúlyozta Zambó Péter.

A felhívás keretében a minimális támogatható erdőterület mérete 1 hektár és csak teljes erdőrészlet támogatható azzal, hogy a 0,25 hektár nagyságot el nem érő erdőrészletre nem vehető igénybe támogatás. A támogatás mértéke faállomány típus csoportok, illetve korcsoportok szerint változik és a pályázati felhívásban megtekinthető. Bizonyos faállomány típusok esetében, amennyiben az igényelt támogatás meghaladja a 200 euró/ha/év összeget, és a kérelem olyan erdőrészlethez kapcsolódik, amelyre az elmúlt 5 naptári évben már vettek igénybe Natura 2000 erdő kompenzációs támogatást, a támogató döntések meghozatala érdekében az Agrárminisztérium egy uniós notifikációs folyamat keretében megkérte az Európai Bizottság jóváhagyását.

Zambó Péter kiemelte, hogy a 10 milliárd forint keretösszegű, „Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása” elnevezésű (KAP – RD41-2-24 kódszámú) felhívás abból indul ki, hogy a gyors ütemben változó klimatikus adottságok és az ezzel összefüggő környezeti hatások miatt az erdőállományok komoly kihívásokkal néznek szembe. A felhívás alapvető célja, hogy a fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló abiotikus környezeti károsító körülmények és események – például vízhiány és aszály következtében kialakuló erdő- és vegetációtüzek, fagykárok és viharkárok -, továbbá a biotikus kórokozók és károkozók elterjedésének hatására bekövetkező erdőkárok helyreállításának támogatásával ellentételezze az erdőgazdálkodók többletköltségeit. A kiírás keretében különböző típusú helyreállítási tevékenység kapcsán igényelhető támogatás. Az alaptámogatás mértéke célállomány-típus csoportként és kártípusonként változik, például „mesterséges erdősítéssel történő helyreállítás” esetén hozzávetőlegesen összesen 2300-3900 eurónak megfelelő forintösszeg hektáronként. A pontos értékek a pályázati felhívásban tekinthetők meg.

Mindkét támogatási konstrukció esetében a mindenkori egységes kérelem keretében nyújthatóak be a vissza nem térítendő egységköltség alapú támogatás igénybe vétele érdekében támogatási, egyben kifizetési kérelmek. 2024. évre értelemszerűen ez az idei egységes kérelem benyújtását jelenti – közölte az államtitkár.

Az Agrárminisztérium célja, hogy egyensúlyt teremtsen a környezeti és versenyképességi szempontok között, de a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása csak a gazdálkodók aktív bevonásával lehet igazán eredményes. A felhívások és az azokhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a kap.gov.hu-n találhatók.

Forrás: AM

Tovább olvasom