Keressen minket

Tudomány

A Lyme-kór kezelésében is előrelépést jelenthet az mRNS-vakcina

A kullancscsípések és az általuk okozott betegségek gyógyításában is alkalmazhatók az új típusú, a koronavírus elleni küzdelemben is bevetett, mRNS-alapú vakcinák – közölte a Világgazdaság.

A kullancscsípések és az általuk okozott betegségek gyógyításában is alkalmazhatók az új típusú, a koronavírus elleni küzdelemben is bevetett, mRNS-alapú vakcinák – közölte a Világgazdaság.

Az mRNS-alapú vakcinák segíthetnek a szervezetnek a kullancscsípés azonnali felismerésében és hatástalanításában (Kép:Pixabay)

A tengerimalacokon végzett kísérletek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a vakcina segíthet a szervezetnek a kullancscsípés azonnali felismerésében és hatástalanításában. A kutatási eredményeket a Science Translational Medicine folyóiratban közölték.

Több mint egy tucat betegség terjedhet kullancscsípés útján. A legismertebb a Lyme-kór, amelyet egy baktérium okoz. A közelmúltban már fejlesztettek ki erre vakcinákat, azonban az mRNS-technológia abban új, hogy azonnali immunválaszt vált ki, egyből a kullancs ellen védekezik, és a parazitákat már azelőtt semlegesíti, mielőtt azok kifejthetnék kártékony hatásukat.

Az embereken való tesztelésre és a konkrét alkalmazásra még néhány évet várni kell.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Egyetem a zöldebb gazdálkodásért

Európai Zöld Megállapodás címmel konferenciát rendeztek a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem új agrárképzéséről és kutatóközpontjáról is szó volt „Az EU klíma- és környezetvédelmi céljaiból adódó kihívások és ezek hatásai a magyar agrárgazdaságra – Európai Zöld Megállapodás” címmel pénteken a Gazdaságtudományi Karon rendezett konferencián.

Európai Zöld Megállapodás” címmel konferenciát rendeztek a Debreceni Egyetemen. (Kép: Debreceni Egyetem)

A konferencián az élelmiszer-gazdaságban érintett agrárközgazdászok és a termelői szféra képviselői vettek részt, hogy megvitassák a következő évek egyik legfontosabb kihívását, a környezeti fenntarthatósági kritériumok megfelelő üzemi és ágazati szintű versenyképességének fenntartása a hazai élelmiszergazdaságban. A résztvevők kitértek még az ezzel összefüggő globális kihívásokra – úgy mint a klímaváltozás, ÜHG-gázok kibocsátása, mikroműanyag-szennyezés, növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentése.

A rendezvény célja volt, hogy bemutassák a problémakör szakpolitikai hátterét, tudományos igényű megközelítésből tárják fel a témát.

Bács Zoltán kancellár a megnyitón mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a területen dolgozó szakemberek meg fogják találni a megoldást arra, hogy az ellátásbiztonság és a gazdálkodás hatékonysága is kezelhető legyen ezen új körülmények között.

Kép: Debreceni Egyetem

Ennek érdekében a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara és az intézmény más egységei is mindent megtesznek. A Szenátus éppen a májusi ülésén döntött a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont létrehozásáról, amelynek a többi közt ezzel a témakörrel is van feladata, a környezetvédelem, természetvédelem, agrárium, vízgazdálkodás tekintetében – részletezte a kancellár.

Kapronczai István, a Gazdálkodás főszerkesztője kiemelte: a konferenciát kettős céllal rendezték meg.

Kép: Debreceni Egyetem

Az egyik cél, hogy szakmailag fejlődjünk, aktuális kérdésekre adjunk választ a tudomány, illetve a gyakorlat oldaláról. Ezeket közkinccsé téve szeretnénk segíteni a gazdálkodók és a gazdaságpolitika munkáját. A másik cél az, hogy szakmai közösséget építsünk, együttműködésünket szakmai és emberi értelemben fejlesszük – fogalmazott.

Szűcs István, a Gazdálkodástudományi Intézet igazgatója szerint ahhoz, hogy megfeleljünk az EU irányvonalainak, az új környezetbarát technológiáknak, a humánerőforrás a legszűkebb keresztmetszet.

Kép: Debreceni Egyetem

A mi egyetemünk ebben lépett, hiszen elsőként létrehoztuk szakalapítóként és szeptembertől indítjuk az agrár üzleti digitalizáció szakot, ami pontosan ehhez a területhez fog szakembereket képezni – hangsúlyozta az intézetigazgató.

Az eseményen átadták az agrárgazdálkodás tudományos lapja, a Gazdálkodás folyóirat éves Nívódíjait. A három díjazott között volt egy debreceni egyetemi munkacsoport is. Feketéné Ferenczi Alíz, Szűcs István és Vida Viktória „Családi gazdasági kertek között működő méhészeti vállalkozás üzemtani vizsgálata” című cikkét ismerte el Nívódíjjal a szakmai lap.

Kép: Debreceni Egyetem

Az eseményen egyebek mellett az Európai Zöld Megállapodás potenciális hatása az EU és Magyarország állattenyésztésére, az EU klíma- és környezetvédelmi céljainak való megfelelés közvetlen és közvetett hatása a hazai élelmiszergazdaság versenyképességére és a technológiai fejlődés különös tekintettel a digitalizációra és a precíziós technológiákra – szerepe az agrárium környezeti fenntarthatóságában címmel hangoztak el előadások.

A konferencia az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 „Tehetségből fiatal kutató” – a kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban című pályázathoz kapcsolódott.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Tudomány

Prof. Dr. Faragó Sándor az MTA levelező tagja

Prof. Dr. Faragó Sándort a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül, az Akadémikusok Gyűlése megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait a május 3-ai ülésén. Prof. Dr. Faragó Sándor, a Soproni Egyetem rektor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Levelező Tagja lett. Köszönjük, hogy Professzor Úr által, a Soproni Egyetem tudományos közössége és elismertsége tovább erősödhetett. Egyetemünk valamennyi oktatója, kutatója, dolgozója és hallgatója nevében tisztelettel és őszinte nagyrabecsüléssel gratulálunk és kívánunk jó egészséget Akadémikus Úrnak – közölte a Soproni Egyetem.

Prof. Dr. Faragó Sándor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Kép forrása: Soproni Egyetem

A Magyar Tudományos Akadémia által közreadott hivatalos ismertető: 

Prof. Dr. Faragó Sándor 1953-ban született Pécsett. 2007 óta az MTA doktora. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének egyetemi tanára, korábban az Erdőmérnöki Kar dékánja, több ciklusban az egyetem rektora. Szakterülete a vadbiológia és vadgazdál­kodás.

Elsőként foglalkozott a hazai fenntartható, természetközeli apróvad-gazdálkodással, beve­zette annak tartamos monitoringalapú gyakorlatát (Animal Biodiversity and Conservation, 2012). Kidolgozta a túzokvédelem ökológiai alapjait és hazai védelmi programját (Game and Wildlife Science, 2001). Nemzetközi hálózatba integrálva működteti a Magyar Vízivad Moni­toringot (Ornis Svecica, 2010), kidolgozta az első nemzeti szintű vízivad-gazdálkodási tervet Európában (Game and Wildlife, 1997), amelynek unikális része a vízivad-kíméleti területek hálózata.

Összes publikációinak száma 707, közöttük 35 könyve, 55 könyvrészlete jelent meg. A publikációira kapott független hivatkozások száma 1168 (ebből idegen nyelvű 346). A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola vezetője. Végzett dokto­rainak száma 16.

Két ciklusban az MTA közgyűlési képviselője. Az Erdészeti Tudományos Bizottságnak több ciklusban alelnöke, két ciklusban elnöke. A Vadgazdálkodási Albizottság elnöke (1994–2020). A TIT Országos Elnökségének tagja (2010–). Több hazai és nemzetkö­zi szakmai szervezet tagja, tisztségviselője. Szerkeszti a Magyar Vízivad Közleményeket és a Magyar Apróvad Közleményeket. Elismerései: Pro Silva Hungariae díj (1999), Akadémiai Díj (2004), Gesellschaft für Wildtier- und Jagdforschung külső tag (2005), a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2010), Magyar Érdemrend középkeresztje (2015), Civitas Fidelissima díj (2015).

AJÁNLÓK: Csáki Csaba, Horváth József, Mátyás Csaba, Neményi Miklós, Németh Ta­más

Forrás: Soproni Egyetem

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

A Debreceni Egyetem agrárkarán vizsgálják a NASA paprikáit

A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei űrnövény kutatásokat folytatnak

Debreceni Egyetem: Betakarították a Debreceni Egyetem űrpaprikáit az Álmok Álmodói 20 kiállításon elhelyezett speciális űrkapszulában, a Capsitronban. A DE SPACE kutatási programban speciális, zárt technológiájú rendszerben zamatos és ropogós zöldségek nevelkedtek. A projektben a DE szakemberei több paprika fajtát is vizsgálnak. A cél a legkisebb alapterületen, nulla emisszióval, a legtöbb termést előállítani.

A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei űrnövény kutatásokat folytatnak. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

Március elején a DE MÉK kísérleti üvegházába, a Biodrome-ban  a NASA űrpaprika-palántáit telepítették. Az amerikai NuMex Espanola Improved fajta mellett az egyetem által nemesített magyar űrpaprika, a Hungarian Enigma Sweet (HES) vizsgálatát is megkezdték a szakemberek.

A DE kísérleti üvegházában speciális körülmények között vizsgáljuk a paprikafajtákat. A HES érdekessége, hogy genetikailag determinált növekedésű, ezért nem szükséges a nevelése során az emberi beavatkozás, azaz a zöldmetszés. A HES zöld lombjának vizsgálatakor kiderült, hogy a biomasszája emberi fogyasztásra alkalmas, számos értékes bioaktív anyagot tartalmaz. A levelek íze leginkább a rukkolára hasonlít – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Fári Miklós a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára. A DE Zárt rendszerű növénytermesztés kutatócsoport vezetője hozzátette: az amerikai fajta a NASA előkísérleteit követően már megjárta a világűrt. Az Espanola azonban egy folytonnövő típus, a térfogathasznosítási hatékonysága nem ideális. Szűk térben metszeni kell, amely során a virágokat is eltávolítják a szakemberek, ez pedig csökkenti a termés mennyiségét.

A Biodrome-ban és a Capsitronban összehasonlító elemzéseket folytatunk. Utóbbi helyen az Espanola fajtáját kétszer kellett metszeni, mert kinőtt a „kabinból”. A HES fajtánál ezzel szemben erre nem volt szükség, mivel a limitált körülmények között nem a szár és levél növekedésére fordítjuk a termelés energiáit, nem felesleges zöldhulladékot gyártunk, hanem a termést sokszorozzuk meg- tette hozzá Fári Miklós.

A MÉK kísérleti üvegházában végzik a Hydrospace paprika kísérleteit is, amelyek a DE-SPACE program űrnövény kutatásainak egyik legfontosabb eleme. A Capsitron műszaki tervezésében és megvalósításában egy fiatal hazai biotechnológiai start-up vállalkozás, a jFermi Kft működik közre.

A magokat 3D nyomtatóval előállított, úgynevezett seedboxokba, a holdkőzetet részben imitáló, különleges földkeverékébe ültettük, amelyek 10 nap alatt csíráztak ki. Az öntözőedényzetben az ioncserélt víz és a speciális tápoldat keveréke cirkulál folyamatosan, amelyet úgynevezett waterwicken, azaz vízkanócon keresztül juttatunk el a növényekhez. A folyamat teljesen automatizált. A zárt rendszert csakis biológiai módszerekkel tisztítjuk. A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Biodrome-jában megvalósul a recirkulációs ököszisztéma, tehát a növényi nyersanyag előállítása a sejttől egészen a végtermékig, melléktermék, valamint hulladék nélkül, környezetkímélő módon folyik – tette hozzá a MÉK Növénytani Intézetének egyetemi tanára.

Fári Miklós kiemelte: Szent-Györgyi Albert hagyatéka ma is él és meghatározza a magyar paprikatudományt, amely továbbra is a világélvonalába tartozik. A DE MÉK kutatásainak a terveik szerint 2023. elejére a gyakorlatnak átadható eredményei lesznek. Az erre vonatkozó know-how-t, kutatási ismereteket a Technológia Hasznosítási Osztályon letétbe helyezték.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom