Keressen minket

Vadászat

Kitekintés: skóciai tapasztalatok

Print Friendly, PDF & Email

Az Agro Jager News olyan cikkek közlését tűzte ki célul, amivel gyakorlati információkat adhat más országok szokásairól és szabályairól. Interjúalanyunk, Végh György, skóciai magyar vadász osztotta meg a tapasztalatait.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az Agro Jager News olyan cikkek közlését tűzte ki célul, amivel gyakorlati információkat adhat más országok szokásairól és szabályairól. Interjúalanyunk, Végh György, skóciai magyar vadász osztotta meg a tapasztalatait.

Skócia a Brit-sziget északi harmadát foglalja el. Területe megközelítőleg  78 772 km². A vadászati kultúra, és a vadászati törvények jelentősen különböznek a magyartól (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Mesélj, kérlek, pár szót magadról!

A családommal 2006-ban döntöttünk úgy, hogy egy új életet kezdünk Skóciában. A kezdeti nehézségek ellenére, lépésről lépésre befogadtak bennünket, és megkezdtük az új életünk kialakítását. Először műlegyezni tanultam meg, de úgy éreztem, hogy a horgászat mellett a vadászat is egyre jobban vonz. A munkám miatt egyre több és több embert ismerhettem meg, akik közül páran vadászbarátaim lettek. Nekik köszönhetem, hogy az évek elmúltával az álmaimból valóság lett.

Hogyan lehet Skóciában vadászati engedélyt szerezni?

A tűzfegyverek tartása itt is szigorú szabályokhoz kötött. A fegyvertartáshoz nyomós indok szükségeltetik. Fenn kell állnia valamilyen igazolt tevékenységnek, mint például sportcél vagy klubtagság egy lőtéren. Ha valaki sportcélra kapott engedélyt, abból nehéz szintet lépni a következő lépcsőfokra, ami a vadászat…

Vadászati engedélyt szerezni Skóciában nehéz és bonyolult folyamat, de nem kivitelezhetetlen.. (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Az előírások azonban gyökeresen eltérnek a magyarországi szabályozástól. Lakóhelyemen írásbeli szerződést kötöttem egy gazdával, akivel megegyeztünk, hogy milyen vadfajokra vadászhatok és egyéb szabályokat is megbeszéltünk, amit a gazda kért tőlem. Ezeket természetesen minden esetben be kell tartanom, mert a terület bérlése szólhat határozott, és határozatlan időre egyaránt.

Ezt, hogy kell értelmezni, kifejtenéd bővebben is?

Van egy szomszédom, aki intenzív állattenyésztéssel foglalkozik, azaz húsmarhákat tart szabadföldön, a saját legelőjén. Sok az üregi nyúl, ami ugye szeret lyukakat ásni a földbe. Evvel veszélyezteti a marháit, mivel könnyen beszakad alattuk a föld és eltörhet az állatok lába. Emellett, egy bizonyos területen vadászhatok még örvös galambra, csókára és fácánra is. A borz például az egész Egyesült Királyság területén védett, hasonlóan a mezei nyúlhoz. Abban az esetben, ha a borz haszonállatra támad, engedélyezett az elejtése. A két fél, mint egy szerződésben az összes feltételt leírja: az időtartam kezdetét és végét, a vadászható állatfajok listáját, aminek természetesen itt is vadászati idénye van. Emellett szerepel a terület nagysága hektárban, és az összeg, amiért bérelhetem a területet a tulajdonostól. Ezt minden esetben, minden gazdával szerződésbe kell foglalni. Bérleti díj az esetek többségében nincs, mivel hasznot hajtok és vigyázok a termésre és a haszonállatai biztonságára. Én például három gazda földjén vadászok. Fontos, hogy minden esetben megadjam a gazda számára a tiszteletet, azaz a farmja körül csak akkor vadászok, ha azt külön kéri tőlem.

Vörös rókát akár éjjellátó használatával is terítékre lehet hozni Skóciában (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Mindazonáltal vadásztársasági tagságom is van, amire skóciai magyarként nagyon büszke vagyok. Az esetek többségében jelképes összegben állapodunk meg, mivel mindkét fél számára előnyös az együttműködés. Ezt követően be kell adni a rendőrségre egy kérvényt a szerződéssel együtt. A hatóság ellenőrzi a kérelmet, és ha nincs kizáró ok, akkor engedélyt kaphatunk lőfegyverek tartására. Kaliberenként más-más szabályok vonatkoznak rám, a tartható lőszerek mennyiségét illetően. A .243 kaliberű fegyveremhez 60 darab lőszert tarthatok otthon, és csak 40 darabot vehetek. A .22-es puskámnál 500 lőszer lehet otthon, és csak 300-at vásárolhatok meg egyszerre.

Magyar vizslák nélkül nincs vadászat Skóciában (Kép: Végh György – Agro Jager News)

A sörétes fegyveremnél ilyen megkötés nincs. Azt is kell közölni a rendőrséggel, hogy a fegyverszekrényünkben összesen hány fegyver tartható. Az én engedélyemben például öt fegyver tartása szerepel. A szekrényt a falhoz kell rögzíteni azért, hogy illetéktelenek ne lophassák el könnyen. A szekrényen belül a golyósfegyverek a lőszereikkel együtt nem tárolhatóak, azt külön kell zárni. Sörétes puska esetében ilyen megkötés nincs. Ha hangmoderátort is szeretnék, az is engedélyköteles és a vadászboltokban csak rendőrségi engedéllyel vásárolhatjuk meg. Éjjellátóval szőrmés kártevők közül csak a vörös róka gyéríthető. Illetve üregi nyúlra, és patkányra is vadászhatok így. Minden más esetben tiltott vadászati módnak számít. Az engedély megszerzése azonban nehéz feladat, ennél csak vadásztársasági tagságot nehezebb szerezni…

Van-e bármilyen tanfolyam, ami kötelező?

Miután megkaptuk az engedélyünket a rendőrségtől, Skóciában gyakorlatilag vadásszá váltunk. Mivel nincs tanfolyam kötelezettség, nekünk kell tudni azt, hogy egy üregi nyúl vagy éppen egy mezei nyúl van előttünk, és ez igaz az összes olyan fajra, amit a tulajdonossal előzetesen rögzítettünk. A rendőrség az egyetlen olyan szervezet, amely ellenőrizhet bennünket. Az eltelt évek alatt engem például senki nem ellenőrzött, a vadászközösségen belül senki nem érdekelt a szabályok áthágásában.

Kép: Végh György – Agro Jager News

Egyes vadásztársaságnál viszont kérhetnek az elvégzett tanfolyamról igazolást, amelyet a Game & Wildlife Conversation Trust – szervezet lát el. Azonban ezek sem kötelezőek, csak lehetőség a vadászok számára. A szabályok változása az elmúlt évek során azt jelzi, hogy változtatni fognak az előírásokon, de egyelőre nincs napirenden.

Legnehezebb a tagság megszerzése volt Skóciában…(Kép: Végh György – Agro Jager News)

Az én vadásztársaságomban például kérik a tanfolyam meglétét. A vizsgával együtt a tanfolyam négy napos. A három napos tanfolyamot követően főleg gyakorlati kérdésekből kell számot adni. A tananyag két különböző részegységből áll. Nálam a DSC-1 részt kérték. A tanfolyam a szárnyas apróvadra és a mezei nyúlra koncentrált. A második egység a vízimadár témakör (DSC-2). Vagyis nem kellett mindegyiket teljesítenem, nekem csak az egyes fejezet volt kötelező a tagsági felvételhez.  A vizsgák során kifejezetten a gyakorlati részt tartják fontosnak, mint például a fegyverkezelést, és a betegségek felismerését. Az elméleti kérdések mellett szabadkézből célba kellett lőni 50 méter távolságra. A vizsga része volt az is, hogy szóban megkérdezték az oktatók, hogy mi alapján tehetek meg egy lövést. Ha volt kizáró ok, azt el kellett magyaráznom. Vad mögött nem tartózkodhat se ember, se haszonállat és vigyázni kell mások vagyontárgyaira is. Az oktatók a tárgyi tudásom gyakorlati felhasználását értékelték. Itt Skóciában azt is nézik, hogy elejtést követően hogyan történik a zsigerelés, és azt a jelölt hogyan abszolválja.

Hasonlóan a magyarországi gyakorlathoz, a vadászterületet itt is a tulajdonosok adják össze, éppen ezért megválogatják az új tagokat. A vadászok két csoportra oszthatóak: a fél puskások és a teljes puskások. Az az valaki csak apróvadra szeret vadászni, mások csak nagyvadra. Kevés az olyan vadász, aki mindkét csoport tagja, szemben a magyarországi vadászokkal. A nagyvadfajok esetében jóval több pénzbe kerül a tagság éves díja. Én félpuskásként a 660 fontot fizetek a tagságomért évente. Ez azt jelenti, hogy nyolc apróvadhajtásból négy alkalmon veszek részt. Egy vadászati idény teljes költsége apróvadas területen 1100 font. Nagyvadas terület költsége 350 font éves szinten. Emellett a biztosítás díj körülbelül 50 font, ami egy millió fontig téríti meg a káreseményt.

Rosie és Rebeka a két magyar vizsla is jól alkalmazkodott az új körülményekhez.. (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Hivatásos vadászt (game keeper), csak olyan társaságokban találunk, akik bérkilövéssel foglalkoznak. Ilyen társaságoknál hajtókkal is találkozhatunk. A mi területünk mérete megközelítőleg 2500 hektár és 25 fő vadászik. Itt mindent egymás között osztanak fel a tagok és a munkából mindenkinek ki kell vennie a részét. Minden vadászidény előtt megbeszéljük azt, hogy hány munkanapot kell teljesíteni a társaságnak. Ha ezt valaki nem teljesíti, bírságra számíthat, amit megint a tagság határoz meg. A fácánok például júniusban érkeznek hozzánk. A kibocsátásig mindent mi csinálunk meg, vigyázunk rájuk, etetjük, óvjuk őket bármiféle ragadozótól. Amikor elindul a vadászati idénye a fácánnak, akkor a hajtók száma is minimális, sok helyen nincs is. Jelképes összeget kapnak a munkájukért.  Az én tagságomban, ha valaki első körben a hajtásban megy, a következőben leálló lesz és fordítva. A skótok nem készítenek terítéket, erre csak abban az esetben kerül sor, ha európai vadászt látnak vendégül. Ez nagyon fontos szabály, kivéve, ha valakinek egészségügyi problémája van, vagy életkora nem engedi, hogy ugyanúgy sétáljon, mint a többi vadász, az igencsak változékony, szeles, téli Skóciai határban. A skótok is megadják az elejtett vadnak a tiszteletet a maguk módján, de terítéket, úgy, mint Magyarországon, nem készítenek. Skóciában van egy ősi szokás, amit nem ismertem és nagyon meg is lepett: Ha egy vadász elejt egy új vadfajt, akkor itt az állat vérével kenik be az arcát – evvel jelezve a vadászatának sikerességét. Természetesen erre csak betegséget nem hordozó állatfajok esetében kerül sor. Vörös rókánál, a fertőzés kockázata miatt, nem alkalmazzák ezt a vadászhagyományt.

A vadásztársasági tagság esetében, – mivel több tulajdonos földjére is bemegyünk egyéni vadászataink során, – egyedi szabályozás működik. Egy üzenetküldő alkalmazásban jelezni kell, hogy ki, pontosan hova megy ki, mi az autó rendszáma, színe és mire vadászik. Ezt mindenki látja, olvashatja ugyanabban az időben. Tisztességes és egyértelmű szabály ez is. Az autóinkra ilyenkor egy mágneses, a társaság címerét viselő matricát is ki kell helyezni, egyértelműen jelezve azt, hogy nem ismeretlen autó van kint a területen. Emiatt a szabály miatt rend van, és a földtulajdonsok is biztonságban érzik magukat.  A szabályok és a vadászati kultúra teljesen más, de ettől egyedi a vadászati élet itt Skóciában – zárta beszámolóját Végh György.

Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

 

 

 

 

 

 

Vadászat

Forráselosztás, etika – komoly változások!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Március 22-én tartotta idei rendes küldöttközgyűlését a Vadászkamara. Az országos küldöttek egyebek mellett döntöttek a szervezethez kerülő (az elmúlt években jelentősen megnőtt) források elosztását szabályozó feladatarányos finanszírozási rendszer átalakításáról, valamint az Etikai Szabályzat több ponton történő szigorításáról is.

Fotó: Botta Zsófia – OMVK

Visszatekintve az elmúlt év jogszabályváltozásaira, dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke bevezetőjében kiemelt egy, a 2023-as szakmai beszámoló elején olvasható összefoglalóban is szereplő gondolatot. Mint mondta, a technikai fejlődés az ágazatunkba is begyűrűzött részben a modern megoldások, részben pedig a tavaly engedélyezett technikai eszközök révén (ezeket részletesen körüljártuk a 2023-as szakmai konferenciánkon). Ennek a folyamatnak az érdekképviselet nem kíván gátat vetni, sőt: a digitalizációban élen is jár, elég csak az elmúlt években lehetővé vált elektronikus vadászjegyérvényesítésre vagy vadászati engedély váltásra gondolni. Az új, elektronikus eszközök tekintetében azonban mindenképp külön kell választani a vadászatot és a vadgazdálkodási tevékenységet: a technikai megoldások elsősorban ez utóbbit kell, hogy erősítsék. Dr. Jámbor László hozzátette: meggyőződése szerint a 70 000 magyar vadász jelentős része továbbra sem a szóban forgó eszközökben találja meg az örömét.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az elnök csak néhány szóbeli kiegészítést fűzött hozzá a szervezet 2023. évi tevékenységéről szóló szakmai beszámolóhoz, miután ezt – a Küldöttközgyűlés minden más anyagával együtt – a jelenlévők korábban megkapták postai úton, illetve a dokumentumok elérhetők a Vadászkamara honlapján is.

  • kiemelt kamarai célokkal kapcsolatban hangsúlyozta: ezek két kardinális pontját az ifjúsági programok és a hivatásos vadászok munkafeltételeit javító programok adják. Az ezekre fordított finanszírozás az elmúlt években is növekedett, illetve szükség esetén az érdekképviselet Elnöksége átcsoportosítással biztosította a szüksége – 2023-ban a 60-on felül további, több 22 mint millió forintos finanszírozást. 2024-ben pedig – az elnökség döntése értelmében – a két célterületre külön-külön 60-60 millió forint áll rendelkezésre (A célterületek nyertes pályázatairól éves bontásban ide kattintva érhetők el információk.).
  • 2022-ben és 2023-ban szintén a vadgazdálkodási szakszemélyzetet segítő kezdeményezés volt a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Program, amelyre az első esztendőben több mint 350, míg a másodikban 280 millió forint állt rendelkezésre. A tavalyi alacsony kihasználtság miatt ezt a pályázati rendszerben működő támogatási formát nem hirdeti meg a Vadászkamara. (A program eredményeiről részletesen beszámoltunk a Nimród Hírlevél 2022 novemberi és 2023 decemberi számában.)
  • Az Országos Vadgazdálkodási Alap felhívását 2024-ben is közzéteszi a szervezet, erre 500 millió forintos keret áll rendelkezésre, a pályázati kiírás várhatóan augusztusban jelenik meg. Dr. Jámbor László emlékeztetett: 2022-ben – a vizes célterület bevezetése miatt – a pályázati igény jóval nagyobb volt a vártnál, így számos, egyébként megfelelő pályázatot kellett elutasítani forráshiány miatt. 2023-ban ezzel szemben a pályázati kedv visszaesett (vélhetően ebben szerepe volt az önrész 30-ról 40%-ra történő emelésének), így a vadászatra jogosultak nem használták ki a félmilliárdos keretet. Így a kiírás összeállításáért felelős országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság az új kiírás összeállításakor az elmúlt évek ezen tapasztalatait is figyelembe veszi majd, szükség szerint egyszerűsíti a kiírást vagy módosítja a célterületeket. (Az Alap indulása óta elért eredményeiről részletesen olvashat ide kattintva a Nimród Vadászújság 2023. augusztus számának 43-45. oldalán.)

A szakmai beszámolót a Küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta.

A 2023-ról szóló pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódóan Bajdik Péter főtitkára elmondta: a Vadászkamara Központja továbbra is mértéktartó, óvatos becslésen alapaluló tervezéssel állította össze az éves költségvetést, valamint takarékos (de az indokolt feladatokra kellő forrást biztosító) gazdálkodást folytatott. Így mintegy 30 millió forintos megtakarítással zárult a 2023-as év. A pénzügyi beszámolót Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke is elfogadásra javasolta, a Küldöttközgyűlés szintén egyhangúlag fogadta el.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A 2024-es költségvetéshez kapcsolódóan a Vadászkamara elnöksége a források elosztását valamelyest új alapokra javasolta helyezni, átdolgozva az évek óta működő feladatarányos finanszírozási rendszert. A részletekről dr. Jámbor László tartott előadást, amelyből kiderült: a javaslat szerint a vadászkamarai tagdíj a továbbiakban is a vármegyei Területi Szervezeteknél marad, a vadászati engedélyek díjából befolyó, kevésbé biztos és tervezhető, az év során beérkezők bevételek teljes egészükben a Központhoz kerülhetnek, a vadászjegyek díjából származó bevételek elosztása pedig a vadászok vármegyei létszámához igazodva, sávosan történhet. Ily módon, a tagdíjakat is figyelembe véve, abszolút összeget tekintve egyik Területi Szervezetnek sem lesz a korábbiaknál kevesebb a bevétele. A fentiek alapján a jövőben is biztosított a működéshez és a rendszeres feladatokhoz kapcsolódó költségek fedezete. Emellett a kiemelt vadászkamarai célokhoz illeszkedő, konkrét projektekre a Területi Szervezetek további finanszírozást igényelhetnek a Központtól. A forráselosztásról szóló javaslatot szintén támogatták a küldöttek.

Az elhangzott előadás prezentációjának anyagát, benne háttérinformációkkal és részletes számadatokkal ide kattintva érheti el pdf formátumban.

A Vadászkamara központjának költségvetéséről szóló előterjesztést az Elnökség egy alapszabálymódosítással összhangban készítette el oly módon, hogy a jövőben a Küldöttközgyűlés által az egyes célfeladatokra jóváhagyott források maradványait az Elnökség át tudja csoportosítani más feladatokra. Az Alapszabályt egyéb okokból is módosítani kellett, a kidolgozott előterjesztést dr. Kovács Sándor sportvadász alelnök adta elő, aki maga is aktívan részt vett az anyag előkészítésében. A módosítások – a pénzügyi kérdéseken és technikai pontosításokon túl – a Vadászkamarai törvény közelmúltban történt változásaihoz is hozzáigazították az Alapszabályt. A küldöttek támogatták úgy költségvetésről, mint mint az Alapszabály módosításáról szóló előterjesztést, így ez utóbbi révén a jövőben bizonyos pénzügyi kérdésekben a szervezet rövidebb reakcióidővel és nagyobb finanszírozási rugalmassággal tud eljárni. Dr. Jámbor László megragadva az alkalmat a Vadászkamar Központjának bizottságaihoz és szakbizottságaihoz is szólt, arra kérve azok elnökeit: olyan feladatokra igényeljenek finanszírozást a központi költségvetésből, amelyek megvalósítását valóban reálisnak látják, mivel az ilyen feladatokra elkülönített összegeknek jelentős része felhasználatlan maradt az elmúlt években.

A Vadászkamara Etikai Szabályzatának módosításáról szóló javaslatot dr. Bárándy Péter, az Etikai Bizottság elnöke terjesztette elő, a Küldöttközgyűlés támogatta.

  • A testület indokolatlan mentőkörülménynek tartja, hogy az Etikai Kódex előírásait megsértő vadászokkal szemben jelenleg csak megrovás alkalmazható szankcióként. Mivel az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ez a szabályozás túl enyhe, a Bizottság javasolta a vonatkozó rendelkezés eltörlését.
  • A vármegyei Etikai Bizottságok munkájának egységesítését és gördülékenyebbé tételét szolgálja egy másik javaslat, amely azon esetekhez kapcsolódik, amikor több, különböző vármegyékben nyilvántartott vadász közösen követ el vétséget. Eddig minden személy esetében a lakóhelye (és a vadászjegyváltás) szerinti vármegyében folyt eljárás. A javaslat szerint ilyen esetben egyetlen vármegyei Etikai Bizottság lenne az illetékes, amelyet az Országos Bizottság elnöke jelölne ki.
  • Végezetül dr. Bárándy Péter még egy előírásra hívta fel a figyelmet, amelyet a Bizottság szintén módosítani javasol a jövőben. Jelenleg a megrovásnál súlyosabb büntetés etikai vétségért csak akkor szabható ki, ha valaki a vadászetikai szabályokat ismételten és súlyosan sérti meg. A Bizottság javaslata szerint az „és”-t „vagy”-ra kellene cserélni. Mivel a módosítani kívánt kitétel a Vadászkamarai törvényben is szerepel, azt szükséges módosítani a Szabályzat előtt, így dr. Bárándy Péter – az országos küldöttek támogatásával – azt kérte a Vadászkamara vezetőségétől: forduljon a témában a jogszabályalkotóhoz.

Fotó: Botta Zsófia – OMVK

Az „Egyebek” napirendi pontban egyebek mellett szó esett a több térségben tapasztalt hivatásos vadász hiányról, ezt a Vadászkamara elsősorban a szakirányú oktatás erősítésének ösztönzésével, így például a két tanintézményben már elindított duális képzéssel tervezi ellensúlyozni. Több vármegye küldöttjei jelezték, hogy sok vadgazdálkodó területén tapasztaltak az utóbbi időben őzelhullást (helyenként igen komolyat), amelynek okára egyelőre nem derült fény. A Vadászkamara – amely korábban is támogatott már vadgazdálkodási kutatásokat – tervezi, hogy foglalkozik a témával és előmozdítja az okok, illetve a megoldások felderítését.

A Küldöttközgyűlés munkaanyagai és határozatai ide kattintva érhetők el.

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom