Keressen minket

Vadászat

Kitekintés: skóciai tapasztalatok

Az Agro Jager News olyan cikkek közlését tűzte ki célul, amivel gyakorlati információkat adhat más országok szokásairól és szabályairól. Interjúalanyunk, Végh György, skóciai magyar vadász osztotta meg a tapasztalatait.

Az Agro Jager News olyan cikkek közlését tűzte ki célul, amivel gyakorlati információkat adhat más országok szokásairól és szabályairól. Interjúalanyunk, Végh György, skóciai magyar vadász osztotta meg a tapasztalatait.

Skócia a Brit-sziget északi harmadát foglalja el. Területe megközelítőleg  78 772 km². A vadászati kultúra, és a vadászati törvények jelentősen különböznek a magyartól (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Mesélj, kérlek, pár szót magadról!

A családommal 2006-ban döntöttünk úgy, hogy egy új életet kezdünk Skóciában. A kezdeti nehézségek ellenére, lépésről lépésre befogadtak bennünket, és megkezdtük az új életünk kialakítását. Először műlegyezni tanultam meg, de úgy éreztem, hogy a horgászat mellett a vadászat is egyre jobban vonz. A munkám miatt egyre több és több embert ismerhettem meg, akik közül páran vadászbarátaim lettek. Nekik köszönhetem, hogy az évek elmúltával az álmaimból valóság lett.

Hogyan lehet Skóciában vadászati engedélyt szerezni?

A tűzfegyverek tartása itt is szigorú szabályokhoz kötött. A fegyvertartáshoz nyomós indok szükségeltetik. Fenn kell állnia valamilyen igazolt tevékenységnek, mint például sportcél vagy klubtagság egy lőtéren. Ha valaki sportcélra kapott engedélyt, abból nehéz szintet lépni a következő lépcsőfokra, ami a vadászat…

Vadászati engedélyt szerezni Skóciában nehéz és bonyolult folyamat, de nem kivitelezhetetlen.. (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Az előírások azonban gyökeresen eltérnek a magyarországi szabályozástól. Lakóhelyemen írásbeli szerződést kötöttem egy gazdával, akivel megegyeztünk, hogy milyen vadfajokra vadászhatok és egyéb szabályokat is megbeszéltünk, amit a gazda kért tőlem. Ezeket természetesen minden esetben be kell tartanom, mert a terület bérlése szólhat határozott, és határozatlan időre egyaránt.

Ezt, hogy kell értelmezni, kifejtenéd bővebben is?

Van egy szomszédom, aki intenzív állattenyésztéssel foglalkozik, azaz húsmarhákat tart szabadföldön, a saját legelőjén. Sok az üregi nyúl, ami ugye szeret lyukakat ásni a földbe. Evvel veszélyezteti a marháit, mivel könnyen beszakad alattuk a föld és eltörhet az állatok lába. Emellett, egy bizonyos területen vadászhatok még örvös galambra, csókára és fácánra is. A borz például az egész Egyesült Királyság területén védett, hasonlóan a mezei nyúlhoz. Abban az esetben, ha a borz haszonállatra támad, engedélyezett az elejtése. A két fél, mint egy szerződésben az összes feltételt leírja: az időtartam kezdetét és végét, a vadászható állatfajok listáját, aminek természetesen itt is vadászati idénye van. Emellett szerepel a terület nagysága hektárban, és az összeg, amiért bérelhetem a területet a tulajdonostól. Ezt minden esetben, minden gazdával szerződésbe kell foglalni. Bérleti díj az esetek többségében nincs, mivel hasznot hajtok és vigyázok a termésre és a haszonállatai biztonságára. Én például három gazda földjén vadászok. Fontos, hogy minden esetben megadjam a gazda számára a tiszteletet, azaz a farmja körül csak akkor vadászok, ha azt külön kéri tőlem.

Vörös rókát akár éjjellátó használatával is terítékre lehet hozni Skóciában (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Mindazonáltal vadásztársasági tagságom is van, amire skóciai magyarként nagyon büszke vagyok. Az esetek többségében jelképes összegben állapodunk meg, mivel mindkét fél számára előnyös az együttműködés. Ezt követően be kell adni a rendőrségre egy kérvényt a szerződéssel együtt. A hatóság ellenőrzi a kérelmet, és ha nincs kizáró ok, akkor engedélyt kaphatunk lőfegyverek tartására. Kaliberenként más-más szabályok vonatkoznak rám, a tartható lőszerek mennyiségét illetően. A .243 kaliberű fegyveremhez 60 darab lőszert tarthatok otthon, és csak 40 darabot vehetek. A .22-es puskámnál 500 lőszer lehet otthon, és csak 300-at vásárolhatok meg egyszerre.

Magyar vizslák nélkül nincs vadászat Skóciában (Kép: Végh György – Agro Jager News)

A sörétes fegyveremnél ilyen megkötés nincs. Azt is kell közölni a rendőrséggel, hogy a fegyverszekrényünkben összesen hány fegyver tartható. Az én engedélyemben például öt fegyver tartása szerepel. A szekrényt a falhoz kell rögzíteni azért, hogy illetéktelenek ne lophassák el könnyen. A szekrényen belül a golyósfegyverek a lőszereikkel együtt nem tárolhatóak, azt külön kell zárni. Sörétes puska esetében ilyen megkötés nincs. Ha hangmoderátort is szeretnék, az is engedélyköteles és a vadászboltokban csak rendőrségi engedéllyel vásárolhatjuk meg. Éjjellátóval szőrmés kártevők közül csak a vörös róka gyéríthető. Illetve üregi nyúlra, és patkányra is vadászhatok így. Minden más esetben tiltott vadászati módnak számít. Az engedély megszerzése azonban nehéz feladat, ennél csak vadásztársasági tagságot nehezebb szerezni…

Van-e bármilyen tanfolyam, ami kötelező?

Miután megkaptuk az engedélyünket a rendőrségtől, Skóciában gyakorlatilag vadásszá váltunk. Mivel nincs tanfolyam kötelezettség, nekünk kell tudni azt, hogy egy üregi nyúl vagy éppen egy mezei nyúl van előttünk, és ez igaz az összes olyan fajra, amit a tulajdonossal előzetesen rögzítettünk. A rendőrség az egyetlen olyan szervezet, amely ellenőrizhet bennünket. Az eltelt évek alatt engem például senki nem ellenőrzött, a vadászközösségen belül senki nem érdekelt a szabályok áthágásában.

Kép: Végh György – Agro Jager News

Egyes vadásztársaságnál viszont kérhetnek az elvégzett tanfolyamról igazolást, amelyet a Game & Wildlife Conversation Trust – szervezet lát el. Azonban ezek sem kötelezőek, csak lehetőség a vadászok számára. A szabályok változása az elmúlt évek során azt jelzi, hogy változtatni fognak az előírásokon, de egyelőre nincs napirenden.

Legnehezebb a tagság megszerzése volt Skóciában…(Kép: Végh György – Agro Jager News)

Az én vadásztársaságomban például kérik a tanfolyam meglétét. A vizsgával együtt a tanfolyam négy napos. A három napos tanfolyamot követően főleg gyakorlati kérdésekből kell számot adni. A tananyag két különböző részegységből áll. Nálam a DSC-1 részt kérték. A tanfolyam a szárnyas apróvadra és a mezei nyúlra koncentrált. A második egység a vízimadár témakör (DSC-2). Vagyis nem kellett mindegyiket teljesítenem, nekem csak az egyes fejezet volt kötelező a tagsági felvételhez.  A vizsgák során kifejezetten a gyakorlati részt tartják fontosnak, mint például a fegyverkezelést, és a betegségek felismerését. Az elméleti kérdések mellett szabadkézből célba kellett lőni 50 méter távolságra. A vizsga része volt az is, hogy szóban megkérdezték az oktatók, hogy mi alapján tehetek meg egy lövést. Ha volt kizáró ok, azt el kellett magyaráznom. Vad mögött nem tartózkodhat se ember, se haszonállat és vigyázni kell mások vagyontárgyaira is. Az oktatók a tárgyi tudásom gyakorlati felhasználását értékelték. Itt Skóciában azt is nézik, hogy elejtést követően hogyan történik a zsigerelés, és azt a jelölt hogyan abszolválja.

Hasonlóan a magyarországi gyakorlathoz, a vadászterületet itt is a tulajdonosok adják össze, éppen ezért megválogatják az új tagokat. A vadászok két csoportra oszthatóak: a fél puskások és a teljes puskások. Az az valaki csak apróvadra szeret vadászni, mások csak nagyvadra. Kevés az olyan vadász, aki mindkét csoport tagja, szemben a magyarországi vadászokkal. A nagyvadfajok esetében jóval több pénzbe kerül a tagság éves díja. Én félpuskásként a 660 fontot fizetek a tagságomért évente. Ez azt jelenti, hogy nyolc apróvadhajtásból négy alkalmon veszek részt. Egy vadászati idény teljes költsége apróvadas területen 1100 font. Nagyvadas terület költsége 350 font éves szinten. Emellett a biztosítás díj körülbelül 50 font, ami egy millió fontig téríti meg a káreseményt.

Rosie és Rebeka a két magyar vizsla is jól alkalmazkodott az új körülményekhez.. (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Hivatásos vadászt (game keeper), csak olyan társaságokban találunk, akik bérkilövéssel foglalkoznak. Ilyen társaságoknál hajtókkal is találkozhatunk. A mi területünk mérete megközelítőleg 2500 hektár és 25 fő vadászik. Itt mindent egymás között osztanak fel a tagok és a munkából mindenkinek ki kell vennie a részét. Minden vadászidény előtt megbeszéljük azt, hogy hány munkanapot kell teljesíteni a társaságnak. Ha ezt valaki nem teljesíti, bírságra számíthat, amit megint a tagság határoz meg. A fácánok például júniusban érkeznek hozzánk. A kibocsátásig mindent mi csinálunk meg, vigyázunk rájuk, etetjük, óvjuk őket bármiféle ragadozótól. Amikor elindul a vadászati idénye a fácánnak, akkor a hajtók száma is minimális, sok helyen nincs is. Jelképes összeget kapnak a munkájukért.  Az én tagságomban, ha valaki első körben a hajtásban megy, a következőben leálló lesz és fordítva. A skótok nem készítenek terítéket, erre csak abban az esetben kerül sor, ha európai vadászt látnak vendégül. Ez nagyon fontos szabály, kivéve, ha valakinek egészségügyi problémája van, vagy életkora nem engedi, hogy ugyanúgy sétáljon, mint a többi vadász, az igencsak változékony, szeles, téli Skóciai határban. A skótok is megadják az elejtett vadnak a tiszteletet a maguk módján, de terítéket, úgy, mint Magyarországon, nem készítenek. Skóciában van egy ősi szokás, amit nem ismertem és nagyon meg is lepett: Ha egy vadász elejt egy új vadfajt, akkor itt az állat vérével kenik be az arcát – evvel jelezve a vadászatának sikerességét. Természetesen erre csak betegséget nem hordozó állatfajok esetében kerül sor. Vörös rókánál, a fertőzés kockázata miatt, nem alkalmazzák ezt a vadászhagyományt.

A vadásztársasági tagság esetében, – mivel több tulajdonos földjére is bemegyünk egyéni vadászataink során, – egyedi szabályozás működik. Egy üzenetküldő alkalmazásban jelezni kell, hogy ki, pontosan hova megy ki, mi az autó rendszáma, színe és mire vadászik. Ezt mindenki látja, olvashatja ugyanabban az időben. Tisztességes és egyértelmű szabály ez is. Az autóinkra ilyenkor egy mágneses, a társaság címerét viselő matricát is ki kell helyezni, egyértelműen jelezve azt, hogy nem ismeretlen autó van kint a területen. Emiatt a szabály miatt rend van, és a földtulajdonsok is biztonságban érzik magukat.  A szabályok és a vadászati kultúra teljesen más, de ettől egyedi a vadászati élet itt Skóciában – zárta beszámolóját Végh György.

Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

 

 

 

 

 

 

Vadászat

SZERBIA: 20 éves a Vajdasági Erdészeti Közvállalat

Fennállásának és megalapításának 20. évfordulóját ünnepelte a Vajdasági Erdészeti Közvállalat, az Újvidéken megrendezett 54. LORIST, Vadászati és Horgászati Kiállítás és Vásár harmadik napján, amelyet a kiállítás megnyitója után, második ízben tisztelt meg jelenlétével Pásztor István, a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának elnöke.

Balról Pásztor István, a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának elnöke, jobbról Kókai Roland, a Vajdasági Erdészeti Közvállalat igazgatója Fotó: Agro Jager News

Pásztor István az ünnepélyes megnyitón kiemelte, hogy a 20 éve kidolgozott terv és kezdeményezés bebizonyította: jó döntésnek bizonyult, hogy útjára indították a Vajdasági Erdészeti Közvállalatot. A feladatai azóta még összetettebbé váltak, hiszen a klímaváltozás, a globalizáció újabb és újabb kihívások elé állították az erdészeket és egyáltalán magát a vállalatot.

A Vajdasági Erdészeti Közvállalat irányításával szarvasokat is telepítenek vissza Fotó: Agro Jager News

A gazdasági kihívások mellett társadalmi szükségleteket, igényeket, környezet- és természetvédelmi kérdéseket, vadászati és persze erdészeti feladatokat kell megoldania a vállalatnak. Kiemelte: jól látszik, hogy magasan képzett szakemberekkel nemcsak a törvényi feltételeknek tud megfelelni, hanem gazdasági tevékenysége egyben fenntarthatóvá tette a tevékenységét, amellyel eközben gazdagodott a környezetünk.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Az erdészek munkája mellett növekedett az erdőhöz köthető fajok száma, miközben olyan gyepekre is vigyázniuk kell, amely nemzetközi viszonylatban is kiemelten fontos élőhelyeket jelent. Az út, amelyre ráléptünk, jó iránynak bizonyul, amelyhez sokan csatlakoztak. Összefogással, minden szinten magasan képzett szakemberekkel biztos benne, hogy továbbra is sikeresek lesznek.

A Belgrádi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja Prof. Dr. Branko Stajic Fotó: Agro Jager News

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a Belgrádi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja Prof. Dr. Branko Stajic is, aki hangsúlyozta, hogy az egyetem minden vonatkozásban, továbbra is támogatja és biztosítja azt a tudományos, oktatási hátteret, ami ahhoz kell, hogy a változó világban, a változó klimatikus és gazdasági környezetben, jól képzett mérnökökkel, kutatási háttérrel valósítsák meg ezt a munkát. Hozzátette: az erdész szakma évszázadokon keresztül óvta, védte a természetet. Számukra az ökoszisztéma minden szereplője, fontos, ismert, tisztában vannak a fajok jelentőségével és a természetben betöltött szerepével. Az elvégzett munka, a mögöttünk álló két évtized sikerei bizonyítják, hogy jó úton vannak és biztosította a vállalatot, hogy a következő évtizedben is számíthatnak az együttműködésükre.

Prof. Dr. Sasa Orlovic, Az Alföldi Erdészeti Intézet igazgatója Fotó: Agro Jager News

Prof. Dr. Sasa Orlovic, Az Alföldi Erdészeti Intézet igazgatója, ünnepi köszöntőjében leszögezte, hogy olyan nemzetközi együttműködéseket valósítottak meg, amely mögött fenntartható és hosszútávú erdészeti, vadászati és természetvédelmi eredmények állnak. Hangsúlyozta, hogy széles körben be kell mutatni a nagyközönség számára is ezeket a projekteket. Fejleszteni kell a tudományos és a technikai hátteret.

Az Újvidéki Kamarakórus koncertje közben Fotó: Agro Jager News

Az ünnepségen kitüntetések átadására is sor került, miközben az Újvidéki Kamarakórus pazar előadásával, vonós négyesével emelte az ünnepség színvonalát, miközben Kókai Roland, a Vajdasági Erdészeti Közvállalat igazgatója filmvetítéssel mutatta be a vállalat mindennapi munkáját, feladatait, a tudományos kutatásoktól, egészen a csemetekertben előállított kisfákig. Hozzátette, az erdészek munkája, keze nyoma csak emberöltő távolságból ítélhető meg, s bízik benne, hogy a megkezdett munkát a fiatalok tovább tudják majd folytatni.

20 éves a Vajdasági Erdészeti Közvállalat Fotó: Agro Jager News

Kép és szöveg: Agro Jager News

Tovább olvasom

Vadászat

Drótba akadt gímszarvasbikát mentettek meg Nyírtasson

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyírtasson, a Gyöngyharmat Erdőbirtokossági Társulat területén a bőgési időszakban egy drótba szorult gímszarvasbikára lettek figyelmesek a Király tanya melletti elhagyatott almásban.

Fotó: Gyöngyharmat Erdőbirtokossági Társulat

A társaság elnökét, Papp Lászlót azonnal értesítették. A társaság vadgazdálkodásáért felelős szakembere, Szakács Zoltán érkezett elsőként a kimerült gímszarvasbikához, aki azonnal megkezdte a szervezést. A vad megközelítőleg 15-18 órája gabalyodott bele a drótokba. Önerőből képtelen volt kiszabadulni.

Mivel a szarvasbika a szomszédos vadásztársaság határához közel került bajba, ezért a mentésben a Nyírségi Nimród Vadásztársaság hivatásos vadásza, Kis Gábor is aktív szerepet vállalt. Miután felmérték a veszélyeket, még több embert hívtak segítségül. Szakács Zoltán rövid, gyors eligazítást tartott a résztvevőknek. Az egykor intenzív almás mára kipusztult, azonban a vezérdrótok mind a mai napig kint maradtak a területen. A gímszarvas csak előre, és hátra tudott mozogni. A mentésben résztvevőkre nagy veszélyt jelentett az agancsa, attól is tartottak, hogy megrúg valakit a rémült állat.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Szereztek köteleket, valamint a közeli gyárból egy akkumulátoros flexet. Hurkot tettek a földre, amibe az állat belelépett. Az állat lábait csak annyira kötötték meg, hogy stabilizálják a mentéshez a szarvasbikát és komolyabb sérülést ne okozzanak neki. A mentésben nyolc ember vett részt, gyakorlatilag a szarvas meg sem tudott mozdulni, mert mindkét oldalról négy-négy ember fogta.

Mivel senki nem csinált még hasonlót, ezért a nyírségi vadgazdálkodók a biztonságra kiemelt hangsúlyt fektettek. A mentésben résztvevők többsége a növénytermesztésben dolgozók voltak. Miután az állatot teljesen stabilázálták, gyakorlatilag „pislogni is alig tudott”. Szakács Zoltán, a terület hivatásos vadásza a flexxel lépésről lépésre elkezdte a vezérdrótot levágni a vad testéről, agancsáról.

A gímszarvas annak ellenére, hogy gyakorlatilag teljesen kimerült, hamar megérezte azt, hogy segítenek rajta a vadászok. Közel negyedórás munka után megszabadították a drót szorításából a vadat. A munka harmadik, egyben legnehezebb művelete következett: a szabadon engedés. Amíg a drót is tartotta a bikát, nagy veszélyt nem jelentett senkire. A hurkokat az állat lábairól úgy kellett levenni, hogy sem az állat, sem az emberek ne sérüljenek meg. Nagy figyelemmel, lépésről lépésre szabadították meg a kötelektől a teljesen kimerült állatot. A szarvas a mentés végére már annyira fáradt, volt, hogy megmozdulni sem tudott. Ekkor egy 5 literes kannából vizet locsoltak a hátulról úgy a fejére, hogy ha még fel is pattan, akkor se sérüljön meg senki. A víz hatására a vad lassan „feltámadt”, megpróbálta szürcsölni a vizet. Kis szünet után, időt hagyva a nagyvadnak, Szakács Zoltán, az agancsát megfogva próbálta lábra állítani. A gímszarvas megrázva magát lassan feltápászkodott, majd elindult. 30 méter után megállt, keresztbe fordult, és visszanézett . „Így köszönte meg a vad, hogy megmentettük..”

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fénykép és videók forrása: Gyöngyharmat Erdőbirtokossági Társulat

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Interjú a Nyugat-Szerbiai Vadászkutya Szövetség elnökével + GALÉRIA a kiállításról

Az 54. LORIST-on, a Vadászati és Horgászati Kiállítás és Vásáron, Szerbia minden pontjáról érkeztek Újvidékre, amely ebben az évben Európa kulturális fővárosa címet is elnyerte. A dinamikusan fejlődő város, a Duna, az Újvidéki vár és megannyi látványosság mellett, Szerbia páratlan természeti kincseire, vadászterületeire és persze nemzeti parkjaira fókuszál szeptember utolsó napjaiban. Ezt a gazdagságot most, Újvidéken, egy kicsit mi is megízlelhettük.

Az 54. LORIST-on balról Stanojevic Aleksandar elnök, a Nyugat-Szerbiai Vadászkutya Szövetség elnöke, Sanja Momcilovic Bognic társaságában Fotó: Agro Jager News

Az 54. LORIST-on két nagy teremben járhatjuk körbe a szerbiai lehetőségeket. Az egyik termet szinte kizárólag a Vojvodine Sume, azaz a vajdasági Vadászszövetség töltötte meg, amelyben a Vajdasági Erdészeti Vállalat több heti munkával építette fel azt a látványos standot, amelyet Budapesten, a Vadászati és Természeti Kiállításon láthatott a nagyközönség, illetve egy további, monumentális köralakú erdészeti és természetvédelmi megfigyelő tornyot, de érkeztek szűcsök a egészen Szerbia déli határvidékéről is.

Az 54. LORIST-on a természetvédelemnek is nagy szerep jutott Fotó: Agro Jager News

A nagyteremben egy emeletes, látványos kiállításon futottunk össze Stanojevic Aleksandar elnökkel, aki Nyugat-Szerbiából érkezett és a mintegy 9000 ezer főt számláló vadászkutyás szövetséget vezeti – vele beszélgettünk:

Pár szóban bemutatná az ön által vezetett régiót?

Belgrádtól nyugatra, egészen Boszniáig, egy olyan érintetlen és varázslatos terület húzódik, amelyben a fennsíkoktól kezdve a magashegyekig, a vadvizektől a Tara 1000 méteres szakadékáig, sokszor érintetlen, őserdőket találunk, amelyek különleges vadfajokat őriznek és különleges vadfajokra lehet vadászni. A vadászati kontroll soklépcsős és szigorú.

Az összefogással komoly eredményeket tudhatunk magunk mögött. Ebben a munkában, a vadászati kultúra megőrzésében, fontos szerepet vállalnak a vadászkutyások, hiszen a vadászkutyák tenyésztése, vadászati alkalmassága csak a vadászatokon mutatkozik meg.

A szerbiai érdekképviseletek aktívan támogatják az ágazatot Fotó: Agro Jager News

Milyen vadfajokra lehet vadászni?

A területek tagoltak, nehezen járhatóak, különösen igaz ez a magashegyi régiókra. Zárt, lombos és luccos erdők, amelyekben sikeresen megtelepedett és visszatért a medve. Miközben Uzice régióban megkezdtük a szarvas visszatelepítését is. Ez a munka rendkívül összetett feladatot követel meg a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás munkatársaitól. A kihívás nagyon nagy, de olyan eredményeket értünk el, hogy hamarosan vadászni is lehet majd a szarvasra. Ezek a vadfajok mellett azonban óriási nyomást helyez a gazdálkodásra, mind a vadgazdálkodás, mind pedig az állattenyésztés vonatkozásában – a farkas. Medvéból, óvatos becslések szerint is 100 egyed él a területen.

Az 54. LORIST: Trófeák, trófeák és trófeák… Fotó: Agro Jager News

Mit jelent egy ilyen területen vadászni, egy ilyen területen vadászkutyát tartani?

Mindenképpen ki kell emelni, hogy ahol farkas él, ahol feltűnik a farkas, a vadászkutyák vadászati stílusa merőben más, mint mondjuk a Vajdaságban. Ez persze nemcsak hátrány, hanem előny is, hiszen kutyáink olyan génjeit is aktiváljuk, amelyek esetleg elvesznének. Gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy vaddisznóhajtásban felugorhat a medve, sokszor utána mennek a kutyák s ha van bent farkas, előfordul, hogy a számára csemegét jelentő kutyákból egyet-egyet elveszítünk. Ez hozzátartozik a vadászathoz, ez hozzátartozik az itt élő ember mindennapjaihoz, de le kell szögezni, hogy a farkasra ellenőrzött körülmények között, de aktívan vadászni kell. Állományaik stabilak, de látható, hogy lassan növekednek.

Monumentális stand az 54. LORIST-on, Újvidéken Fotó: Agro Jager News

Mit ajánl a magyar vadászoknak?

Szerbia minden részében találhatunk valami különlegeset: a Vajdaság síkságjaitól, a Duna komoly árteréig. Nekünk persze a magas hegyek jelentik az otthont, erről tudok igazán, szívvel , lélekkel beszélni. A farkas vadászatát nem lehet igazán elmesélni, azt át kell élni, de egy hegyi vaddisznó hajtás, egy nyári, hegyi őzbakvadászat, vagy ősszel a hegyi fürjvadászat, azt hiszem, minden vadász szívét megdobogtatja. Szerbiába el kell jönni. Fel kell fedezni. Erre a legjobb lehetőséget például az 54. LORIST kínálja, de vannak más, megyei rendezvények is. Aki Szerbiába egyszer ellátogat, biztosan vissza fog térni. A Magyarországon kedvelt 30-06-os kaliber bevált. Zergére a 7 mm-es kaliberek a jók, de általánosságban mi a 7-8 mm kaliberű fegyvereket preferáljuk.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom