Keressen minket

Vadászat

Létavértesi sakálvadászok

Hajdú-Bihar megyében, Létavértesen, az Érmelléki Vadásztársaság területén, 2021. december 9-én Sipos Zsolt hivatásos vadász szőrmés kártevőgyérítésen vett részt a Tóth Miklós tanya területrészen, jó barátjával, Szűcs Andrással.

Sipos Zsolt hivatásos vadász hozta terítékre a fényképen látható aranysakált (Kép: Sipos Zsolt – Agro Jager News)

Először nyúlsirámmal próbálkoztak egy tarlón, amire egy vörös róka ugrott be, de lövést sajnos nem tudtak rá tenni. Közben megérkezett Puskás Róbert barátjuk is, aki egy jól ismert márkájú, sakálhívó sípot javasolt. Aki ezután megfújta a sípot. Az első strófa után azonnal három-négy aranysakál bukkant fel a határból, amelyek óvatosan közelítettek. Érdekelte őket az idegen aranysakál kereső hangja. Ezután következett újból a nyúlsirám, amire a ragadozók nem reagáltak.

Az aranysakálokat Puskás Róbertnek sikerült megtévesztenie kereső sakál hang alkalmazásával (Kép: Sipos Zsolt – Agro Jager News)

Türelmes várakozást követően, 20 perc elteltével, újból sakálhangot utánzott Róbert. A nyílt, tipikus alföldi tájon a sakálok egy félkört leírva teljesen más irányból tűntek fel, szél alá kerülve. A fegyverlámpát hirtelen felpattintotta, amire az aranysakál szuka azonnal elugrott, de a hím egy pillanatra megállt, amit a terület hivatásos vadásza ki is tudott használni. A 7×64 kaliberű fegyverével sikerült megcéloznia, de a szügyön ért lövés és a viszonylag erős kaliber ellenére 50 métert még megtett. Súlya, mintegy 14,5 kilogramm, a koponya pedig a trófeabírálaton aranyérmes minősítést kapott – mindösszesen 26,7 pontot kapott.

A bírálat során aranyérmet kapott a trófea (Kép: Sipos Zsolt – Agro Jager News)

A régióban és az Érmelléki Vadásztársaság 15 600 hektáros területén az aranysakálok állománya folyamatosan növekszik. Néhány falka egyedszáma eléri az öt-hat fős nagyságot. Az elmúlt időszakban az afrikai sertéspestis miatt sajnos bőven találtak elhullott vaddisznót a területen. Ott, Létavértesen, vaddisznómalactól egészen a remetekanig találtak elhullott egyedeket. A bőséges élelemforrás miatt nem is lehetett hallani aranysakál-vonyítást. A terület mozaikossága, és a sűrű, ember számára áthatolhatatlan fedett területeken találta meg a számításait a toportyán és sajnos Románia irányából folyamatos az utánpótlás. Éves szinten a tagság megközelítőleg 25-30 egyedet hoz terítékre. A becsült állománynagyság ennek körülbelül a duplája lehet. Az aranysakál megjelenése elsősorban az őz állományára hatott  negatívan, mert kevesebb a felnevelt gidák száma. Az eddigi tapasztalatok alapján a kereső aranysakál hangja volt az, amellyel a legeredményesebb lehetett eleddig vadászni Létavértesen – összegezte tapasztalatait Sipos Zsolt létavértesi hivatásos vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Vadászat

Drótba akadt gímszarvasbikát mentettek meg Nyírtasson

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyírtasson, a Gyöngyharmat Erdőbirtokossági Társulat területén a bőgési időszakban egy drótba szorult gímszarvasbikára lettek figyelmesek a Király tanya melletti elhagyatott almásban. A társaság elnökét, Papp Lászlót azonnal értesítették.

A társaság vadgazdálkodásáért felelős szakembere, Szakács Zoltán érkezett elsőként a kimerült gímszarvasbikához, aki azonnal megkezdte a szervezést. A vad megközelítőleg 15-18 órája gabalyodott bele a drótokba. Önerőből képtelen volt kiszabadulni. Mivel a szarvasbika a szomszédos vadásztársaság határához közel került bajba, ezért a mentésben a Nyírségi Nimród Vadásztársaság hivatásos vadásza, Kis Gábor is aktív szerepet vállalt. Miután felmérték a veszélyeket, még több embert hívtak segítségül. Szakács Zoltán rövid, gyors eligazítást tartott a résztvevőknek. Az egykor intenzív almás mára kipusztult, azonban a vezérdrótok mind a mai napig kint maradtak a területen. A gímszarvas csak előre, és hátra tudott mozogni. A mentésben résztvevőkre nagy veszélyt jelentett az agancsa, attól is tartottak, hogy megrúg valakit a rémült állat. Szereztek köteleket, valamint a közeli gyárból egy akkumulátoros flexet. Hurkot tettek a földre, amibe az állat belelépett. Az állat lábait csak annyira kötötték meg, hogy stabilizálják a mentéshez a szarvasbikát és komolyabb sérülést ne okozzanak neki. A mentésben nyolc ember vett részt, gyakorlatilag a szarvas meg sem tudott mozdulni, mert mindkét oldalról négy-négy ember fogta. Mivel senki nem csinált még hasonlót, ezért a nyírségi vadgazdálkodók a biztonságra kiemelt hangsúlyt fektettek. A mentésben résztvevők többsége a növénytermesztésben dolgozók voltak. Miután az állatot teljesen stabilázálták, gyakorlatilag „pislogni is alig tudott”. Szakács Zoltán, a terület hivatásos vadásza a flexxel lépésről lépésre elkezdte a vezérdrótot levágni a vad testéről, agancsáról. A gímszarvas annak ellenére, hogy gyakorlatilag teljesen kimerült, hamar megérezte azt, hogy segítenek rajta a vadászok. Közel negyedórás munka után megszabadították a drót szorításából a vadat. A munka harmadik, egyben legnehezebb művelete következett: a szabadon engedés. Amíg a drót is tartotta a bikát, nagy veszélyt nem jelentett senkire. A hurkokat az állat lábairól úgy kellett levenni, hogy sem az állat, sem az emberek ne sérüljenek meg. Nagy figyelemmel, lépésről lépésre szabadították meg a kötelektől a teljesen kimerült állatot. A szarvas a mentés végére már annyira fáradt, volt, hogy megmozdulni sem tudott. Ekkor egy 5 literes kannából vizet locsoltak a hátulról úgy a fejére, hogy ha még fel is pattan, akkor se sérüljön meg senki. A víz hatására a vad lassan „feltámadt”, megpróbálta szürcsölni a vizet. Kis szünet után, időt hagyva a nagyvadnak, Szakács Zoltán, az agancsát megfogva próbálta lábra állítani. A gímszarvas megrázva magát lassan feltápászkodott, majd elindult. 30 méter után megállt, keresztbe fordult, és visszanézett . „Így köszönte meg a vad, hogy megmentettük..”

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fénykép és videók forrása: Szakács Zoltán

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

SZERBIA: 20 éves a Vajdasági Erdészeti Közvállalat

Fennállásának és megalapításának 20. évfordulóját ünnepelte a Vajdasági Erdészeti Közvállalat, az Újvidéken megrendezett 54. LORIST, Vadászati és Horgászati Kiállítás és Vásár harmadik napján, amelyet a kiállítás megnyitója után, második ízben tisztelt meg jelenlétével Pásztor István, a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának elnöke.

Balról Pásztor István, a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának elnöke, jobbról Kókai Roland, a Vajdasági Erdészeti Közvállalat igazgatója Fotó: Agro Jager News

Pásztor István az ünnepélyes megnyitón kiemelte, hogy a 20 éve kidolgozott terv és kezdeményezés bebizonyította: jó döntésnek bizonyult, hogy útjára indították a Vajdasági Erdészeti Közvállalatot. A feladatai azóta még összetettebbé váltak, hiszen a klímaváltozás, a globalizáció újabb és újabb kihívások elé állították az erdészeket és egyáltalán magát a vállalatot.

A Vajdasági Erdészeti Közvállalat irányításával szarvasokat is telepítenek vissza Fotó: Agro Jager News

A gazdasági kihívások mellett társadalmi szükségleteket, igényeket, környezet- és természetvédelmi kérdéseket, vadászati és persze erdészeti feladatokat kell megoldania a vállalatnak. Kiemelte: jól látszik, hogy magasan képzett szakemberekkel nemcsak a törvényi feltételeknek tud megfelelni, hanem gazdasági tevékenysége egyben fenntarthatóvá tette a tevékenységét, amellyel eközben gazdagodott a környezetünk.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Az erdészek munkája mellett növekedett az erdőhöz köthető fajok száma, miközben olyan gyepekre is vigyázniuk kell, amely nemzetközi viszonylatban is kiemelten fontos élőhelyeket jelent. Az út, amelyre ráléptünk, jó iránynak bizonyul, amelyhez sokan csatlakoztak. Összefogással, minden szinten magasan képzett szakemberekkel biztos benne, hogy továbbra is sikeresek lesznek.

A Belgrádi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja Prof. Dr. Branko Stajic Fotó: Agro Jager News

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a Belgrádi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja Prof. Dr. Branko Stajic is, aki hangsúlyozta, hogy az egyetem minden vonatkozásban, továbbra is támogatja és biztosítja azt a tudományos, oktatási hátteret, ami ahhoz kell, hogy a változó világban, a változó klimatikus és gazdasági környezetben, jól képzett mérnökökkel, kutatási háttérrel valósítsák meg ezt a munkát. Hozzátette: az erdész szakma évszázadokon keresztül óvta, védte a természetet. Számukra az ökoszisztéma minden szereplője, fontos, ismert, tisztában vannak a fajok jelentőségével és a természetben betöltött szerepével. Az elvégzett munka, a mögöttünk álló két évtized sikerei bizonyítják, hogy jó úton vannak és biztosította a vállalatot, hogy a következő évtizedben is számíthatnak az együttműködésükre.

Prof. Dr. Sasa Orlovic, Az Alföldi Erdészeti Intézet igazgatója Fotó: Agro Jager News

Prof. Dr. Sasa Orlovic, Az Alföldi Erdészeti Intézet igazgatója, ünnepi köszöntőjében leszögezte, hogy olyan nemzetközi együttműködéseket valósítottak meg, amely mögött fenntartható és hosszútávú erdészeti, vadászati és természetvédelmi eredmények állnak. Hangsúlyozta, hogy széles körben be kell mutatni a nagyközönség számára is ezeket a projekteket. Fejleszteni kell a tudományos és a technikai hátteret.

Az Újvidéki Kamarakórus koncertje közben Fotó: Agro Jager News

Az ünnepségen kitüntetések átadására is sor került, miközben az Újvidéki Kamarakórus pazar előadásával, vonós négyesével emelte az ünnepség színvonalát, miközben Kókai Roland, a Vajdasági Erdészeti Közvállalat igazgatója filmvetítéssel mutatta be a vállalat mindennapi munkáját, feladatait, a tudományos kutatásoktól, egészen a csemetekertben előállított kisfákig. Hozzátette, az erdészek munkája, keze nyoma csak emberöltő távolságból ítélhető meg, s bízik benne, hogy a megkezdett munkát a fiatalok tovább tudják majd folytatni.

20 éves a Vajdasági Erdészeti Közvállalat Fotó: Agro Jager News

Kép és szöveg: Agro Jager News

Tovább olvasom

Vadászat

Drótba akadt gímszarvasbikát mentettek meg Nyírtasson

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyírtasson, a Gyöngyharmat Erdőbirtokossági Társulat területén a bőgési időszakban egy drótba szorult gímszarvasbikára lettek figyelmesek a Király tanya melletti elhagyatott almásban.

Fotó: Gyöngyharmat Erdőbirtokossági Társulat

A társaság elnökét, Papp Lászlót azonnal értesítették. A társaság vadgazdálkodásáért felelős szakembere, Szakács Zoltán érkezett elsőként a kimerült gímszarvasbikához, aki azonnal megkezdte a szervezést. A vad megközelítőleg 15-18 órája gabalyodott bele a drótokba. Önerőből képtelen volt kiszabadulni.

Mivel a szarvasbika a szomszédos vadásztársaság határához közel került bajba, ezért a mentésben a Nyírségi Nimród Vadásztársaság hivatásos vadásza, Kis Gábor is aktív szerepet vállalt. Miután felmérték a veszélyeket, még több embert hívtak segítségül. Szakács Zoltán rövid, gyors eligazítást tartott a résztvevőknek. Az egykor intenzív almás mára kipusztult, azonban a vezérdrótok mind a mai napig kint maradtak a területen. A gímszarvas csak előre, és hátra tudott mozogni. A mentésben résztvevőkre nagy veszélyt jelentett az agancsa, attól is tartottak, hogy megrúg valakit a rémült állat.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Szereztek köteleket, valamint a közeli gyárból egy akkumulátoros flexet. Hurkot tettek a földre, amibe az állat belelépett. Az állat lábait csak annyira kötötték meg, hogy stabilizálják a mentéshez a szarvasbikát és komolyabb sérülést ne okozzanak neki. A mentésben nyolc ember vett részt, gyakorlatilag a szarvas meg sem tudott mozdulni, mert mindkét oldalról négy-négy ember fogta.

Mivel senki nem csinált még hasonlót, ezért a nyírségi vadgazdálkodók a biztonságra kiemelt hangsúlyt fektettek. A mentésben résztvevők többsége a növénytermesztésben dolgozók voltak. Miután az állatot teljesen stabilázálták, gyakorlatilag „pislogni is alig tudott”. Szakács Zoltán, a terület hivatásos vadásza a flexxel lépésről lépésre elkezdte a vezérdrótot levágni a vad testéről, agancsáról.

A gímszarvas annak ellenére, hogy gyakorlatilag teljesen kimerült, hamar megérezte azt, hogy segítenek rajta a vadászok. Közel negyedórás munka után megszabadították a drót szorításából a vadat. A munka harmadik, egyben legnehezebb művelete következett: a szabadon engedés. Amíg a drót is tartotta a bikát, nagy veszélyt nem jelentett senkire. A hurkokat az állat lábairól úgy kellett levenni, hogy sem az állat, sem az emberek ne sérüljenek meg. Nagy figyelemmel, lépésről lépésre szabadították meg a kötelektől a teljesen kimerült állatot. A szarvas a mentés végére már annyira fáradt, volt, hogy megmozdulni sem tudott. Ekkor egy 5 literes kannából vizet locsoltak a hátulról úgy a fejére, hogy ha még fel is pattan, akkor se sérüljön meg senki. A víz hatására a vad lassan „feltámadt”, megpróbálta szürcsölni a vizet. Kis szünet után, időt hagyva a nagyvadnak, Szakács Zoltán, az agancsát megfogva próbálta lábra állítani. A gímszarvas megrázva magát lassan feltápászkodott, majd elindult. 30 méter után megállt, keresztbe fordult, és visszanézett . „Így köszönte meg a vad, hogy megmentettük..”

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fénykép és videók forrása: Gyöngyharmat Erdőbirtokossági Társulat

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom