Keressen minket

Vadászat

Vadászat orkánerejű szélben – Videóval

Bérces János jó barátjával és vadásztársával, Heiter Tiborral tollaskártevő-gyérítésen vett részt az Őzbak vadásztársasági saját területükön, a Tordas-Gyúró határában. Vadászatuk során a fényképen látható dolmányos varjakat, és szarkákat hozták terítékre.

Béres János jó barátjával Heiter Tiborral tollas tollaskártevő-gyérítésen vett részt (Kép: Bérces János)

Bérces János összefoglalta az orkán erejű szélben történt, nem mindennapi vadászatukat:

Végre itt a tél! A gazdák befejezték a földjeiken a mezőgazdasági munkákat, a betakarítást és a vetést, így a határban megszűnt a mozgás. Itt a lehetőség arra, hogy szoktató etetéssel a varjúféléket a leshelyeink elé csaljuk.

Bő egy heti etetés után meglátogattuk az egyik állandó lesünket, ahol az éhes tollas- és szőrmés kártevők nagytakarítást végeztek.  Azon a napon hajnali négy órakor keltem és egy kissé elbizonytalanított a 80-90km/h-ás orkán erejű, északi szél, ami a lesen természetesen a szemből fújt, ezért a vadászatunk során végig könnyezett a szemünk a hidegben.

Ráadásul a leskunyhónk egy magas domb platóján áll, cudarul kitéve a szélnek. A jól megépített “varjú-kunyhót” persze nem tudta kikezdeni a viharos szél és a hidegérzetünket is csökkentette némileg a leshely oldalainak nádborítása.

A művarjakat még a sötétben raktuk ki az etetett helyre, speciálisan mozgóra állítva. Úgy táncoltak az őrültes szélben, mint a farsangi bál tancparkettjének ördögei. Fél nyolc körül már azt latolgattuk dideregve, hogy hamar befejezzük a vadászatot, mert pár sirályon és énekesmadarakon kívül nem láttunk semmit, ráadásul mind a kettőnknek más dolga is akadt még délelőttre.

Aztán hirtelen megjött az első pár szarka. Magasan, hátszéllel, mellyel pillanatok alatt már mögöttünk is voltak. A következőket már állva vártuk, mert az égen megjelenő pici pontból, alig két másodperc alatt, lőtávba hozta őket az erős szél.

Meglepetésünkre sokat hibáztunk. Ha korábban mozdultunk, mint a lőtávba kerülő madár, akkor eldobták magukat valamelyik irányba, vagy kihasználva a nagy szelet, már ott sem voltak.

Abban az esetben viszont, ha elég türelmesek voltunk, akkor két-három másodpercünk volt a lövésre.  Célzott lövésre ritkán volt lehetőségünk, csak az odadobott kapáslövésekre.

Ráadásul mindketten csak 2.7mm-es RC-t hoztunk, ami gyorsabb, mint a nagyobb átmérők és általában elég szokott lenni. Ebben az orkánban azonban nem volt tervezhető a kilőtt sörétraj iránya, dobálta is rendesen a sörétet a szél. Szerencsésebb lett volna a három mm feletti és 32g-nál nagyobb patronok használata, de avval tudtunk “főzni”, amit magunkkal hoztunk.

A visszanézett, kikockázott filmfelvételeken nyomon követhettem, hogy több esetben a célzás és elétartás mértéke is megfelelő volt, viszont a széllökések jobb oldalra tolták el a sörétrajt. (Ugyanezen a napon, barátaim, fácánozás közben hasonló hibázásokról számoltak be.) A terítékünkről két dolmányosvarjú és egy szarka hiányzik, mert a hatalmas szél a nádasba, vagy az alattunk lévő erdős domboldalba fújta, lökte el őket. Mindkettőnk lőtudását ismerve, fele ekkora szélben, vagy szélcsendben, (bár azt én nem szeretem) háromszor ennyit tudtunk volna terítékre hozni.

A mostani vadászat során inkább csak a szarkák jöttek, dolmányosvarjak körülbelül 15%-ban repültek be. Remélhetőleg majd legközelebb találkozunk velük!

Még egy érdekessége volt a vadászatunknak. Éppen egy dupla szarkára tettem lövést, amikor előttünk 80 méterre egy aranysakál bújt elő a bokrokból, egyáltalán nem törődve a lövések okozta zajjal. Lehet nem is hallotta az óriási szélben. A duplázásomra azonnal elugrott. Mindenkinek hasonló vagy jobb vadászatot kívánok!

Írta: Bérces János

Kép és videó: Bérces János

Vadászat

KITEKINTŐ: Interjú a Nyugat-Szerbiai Vadászkutya Szövetség elnökével + GALÉRIA a kiállításról

Az 54. LORIST-on, a Vadászati és Horgászati Kiállítás és Vásáron, Szerbia minden pontjáról érkeztek Újvidékre, amely ebben az évben Európa kulturális fővárosa címet is elnyerte. A dinamikusan fejlődő város, a Duna, az Újvidéki vár és megannyi látványosság mellett, Szerbia páratlan természeti kincseire, vadászterületeire és persze nemzeti parkjaira fókuszál szeptember utolsó napjaiban. Ezt a gazdagságot most, Újvidéken, egy kicsit mi is megízlelhettük.

Az 54. LORIST-on balról Stanojevic Aleksandar elnök, a Nyugat-Szerbiai Vadászkutya Szövetség elnöke, Sanja Momcilovic Bognic társaságában Fotó: Agro Jager News

Az 54. LORIST-on két nagy teremben járhatjuk körbe a szerbiai lehetőségeket. Az egyik termet szinte kizárólag a Vojvodine Sume, azaz a vajdasági Vadászszövetség töltötte meg, amelyben a Vajdasági Erdészeti Vállalat több heti munkával építette fel azt a látványos standot, amelyet Budapesten, a Vadászati és Természeti Kiállításon láthatott a nagyközönség, illetve egy további, monumentális köralakú erdészeti és természetvédelmi megfigyelő tornyot, de érkeztek szűcsök a egészen Szerbia déli határvidékéről is.

Az 54. LORIST-on a természetvédelemnek is nagy szerep jutott Fotó: Agro Jager News

A nagyteremben egy emeletes, látványos kiállításon futottunk össze Stanojevic Aleksandar elnökkel, aki Nyugat-Szerbiából érkezett és a mintegy 9000 ezer főt számláló vadászkutyás szövetséget vezeti – vele beszélgettünk:

Pár szóban bemutatná az ön által vezetett régiót?

Belgrádtól nyugatra, egészen Boszniáig, egy olyan érintetlen és varázslatos terület húzódik, amelyben a fennsíkoktól kezdve a magashegyekig, a vadvizektől a Tara 1000 méteres szakadékáig, sokszor érintetlen, őserdőket találunk, amelyek különleges vadfajokat őriznek és különleges vadfajokra lehet vadászni. A vadászati kontroll soklépcsős és szigorú.

Az összefogással komoly eredményeket tudhatunk magunk mögött. Ebben a munkában, a vadászati kultúra megőrzésében, fontos szerepet vállalnak a vadászkutyások, hiszen a vadászkutyák tenyésztése, vadászati alkalmassága csak a vadászatokon mutatkozik meg.

A szerbiai érdekképviseletek aktívan támogatják a ágazatot Fotó: Agro Jager News

Milyen vadfajokra lehet vadászni?

A területek tagoltak, nehezen járhatóak, különösen igaz ez a magashegyi régiókra. Zárt, lombos és luccos erdők, amelyekben sikeresen megtelepedett és visszatért a medve. Miközben Uzice régióban megkezdtük a szarvas visszatelepítését is. Ez a munka rendkívül összetett feladatot követel meg a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás munkatársaitól. A kihívás nagyon nagy, de olyan eredményeket értünk el, hogy hamarosan vadászni is lehet majd a szarvasra. Ezek a vadfajok mellett azonban óriási nyomást helyez a gazdálkodásra, mind a vadgazdálkodás, mind pedig az állattenyésztés vonatkozásában – a farkas. Medvéból, óvatos becslések szerint is 100 egyed él a területen.

Az 54. LORIST: Tórfeák, trófeák és trófeák… Fotó: Agro Jager News

Mit jelent egy ilyen területen vadászni, egy ilyen területen vadászkutyát tartani?

Mindenképpen ki kell emelni, hogy ahol farkas él, ahol feltűnik a farkas, a vadászkutyák vadászati stílusa merőben más, mint mondjuk a Vajdaságban. Ez persze nemcsak hátrány, hanem előny is, hiszen kutyáink olyan génjeit is aktiváljuk, amelyek esetleg elvesznének. Gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy vaddisznóhajtásban felugorhat a medve, sokszor utána mennek a kutyák s ha van bent farkas, előfordul, hogy a számára csemegét jelentő kutyákból egyet-egyet elveszítünk. Ez hozzátartozik a vadászathoz, ez hozzátartozik az itt élő ember mindennapjaihoz, de le kell szögezni, hogy a farkasra ellenőrzött körülmények között, de aktívan vadászni kell. Állományaik stabilak, de látható, hogy lassan növekednek.

Monimentális stand az 54. LORIST-on, Újvidéken Fotó: Agro Jager News

Mit ajánl a magyar vadászoknak?

Szerbia minden részében találhatunk valami különlegeset: a Vajdaság síkságjaitól, a Duna komoly árteréig. Nekünk persze a magas hegyek jelentik az otthont, erről tudok igazán, szívvel , lélekkel beszélni. A farkas vadászatát nem lehet igazán elmesélni, azt át kell élni, de egy hegyi vaddisznó hajtás, egy nyári, hegyi őzbakvadászat, vagy ősszel a hegyi fürjvadászat, azt hiszem, minden vadász szívét megdobogtatja. Szerbiába el kell jönni. Fel kell fedezni. Erre a legjobb lehetőséget például az 54. LORIST kínálja, de vannak más, megyei rendezvények is. Aki Szerbiába egyszer ellátogat, biztosan vissza fog térni. A Magyarországon kedvelt 30-06-os kaliber bevált. Zergére a 7 mm-es kaliberek a jók, de általánosságban mi a 7-8 mm kaliberű fegyvereket preferáljuk.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Megnyitott Újvidéken az 54. LORIST – GALÉRIA

Szerbiában, Újvidéken megnyitotta kapuit az 54. LORIST, a Nemzetközi Vadászati és Horgászati Kiállítás és Vásár. Két pavilonban és szabadtéren is terveznek programokat. A kiállítás két nagy pavilonban tekinthető meg, amelyek a város szívében álló Novi Sad Fair területén szeptember 28-án kezdőtt.

Hatalmas trófeabemutatóval készültek az 54. LORIST-on Forrás: Agro Jager News

A megnyitó a Vajdasági Vadászszövetség és Szerbia Budapesten, a Vadászati Világkiállításra készült, tornyos, Szerbia vadászterületeit szimbolizáló monumentális standján vette kezdetét.

Milan Đurić, Újvidék alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a város elismeri  és támogatja a „Lorist”, amely rangos kiállítások és trófeák bemutatása mellett a legújabb termékeket vonultatja fel, olyan rendezvény, amely ösztönzi a szakemberek oktatását, képzését, valamint olyan fontos témákat érint, mint a környezetvédelem szerepe és az energiahatékony rendszerek bevezetésének szélesebb körű megismertetése.

Szeptember 28-án hivatalosan is megnyitotta kapuit az 54. LORIST Forrás: Agro Jager News

Külön köszöntötte a Szlovákiából és Ausztriából, továbbá Magyarországról érkezett vendégeket.

A vásár ünnepélyes megnyitóját megtisztelte jelelétével a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőtestületének elnöke, Pásztor István, aki méltatta a „Lorist” jelentőségét Újvidék város életében.

Pásztor István köszönti az 54. LORIST vendégeit és látogatóit Forrás: Agro Jager News

Az ötnapos vásár alatt az ifjúsági programokra nagy hangsúlyt fektetnek. A gyermek csoportoknak egész osztályos interaktív órákat tartanak, a szombati napon szabadtéri látványos programokat szerveznek.

A kicsiknek külön programokat szerveznek az 54. LORIST-on Forrás: Agro Jager News

Dejan Dzakula a Lov i jos ponesto főszerkesztője és Sveti Hubert Klub elnöke kiemelte, hogy az ifjúsági nevelésre nagy hangsúlyt fektetnek. Tagjaik segítik a rendezvény lebonyolítását és a kicsik őzbakot is láthatnak majd terítéken, de a vadászkutyákat is meg lehet majd nézni közelebbről.

Szarvasbőgéssel vette kezdetét az öt napos kiállítás és vásár Forrás: Agro Jager News

A nagyobbak megismerkedhetnek a Novi Sadi Egyetem vadgazdálkodás, vadászati turisztikai képzésével. Várhatóan a standra látogat Prof. Dr. Zoran Ristic. A Sveti Hubert Klub lehetőséget biztosít az ifjú természetfotósok bemutatkozására is.

A tudomány mellett azonban a szépirodalom is helyet kapott. Dejan Dzakula hangsúlyozta, hogy az áprilisi, Újvidéki Könyvvásár sikere után, most az 54. LORIST-on újra meg lehet tekinteni a Szerbiában megjelent összes vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos kiadványt.

Prof. Zoran Ristic professzor diákjai, akik az Újvidéki Egyetem vadgazdamérnök hallgatóiként vesznek részt az 54. LORIST-on Forrás: Agro Jager News

Trófeák, baráti találkozások, vásár várja azokat, akik a határtól 100 kilométerre fekvő Újvidékre ellátogatnak. Persze a város és a környéke családi kirándulásoknak is kiváló helyszíne, hovatovább pedig ízelítőt ad a Nyugat-Balkáni vadászati lehetőségek széles tárházából.

Kép és szöveg: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

Veszett rókát találtak Magyarország ukrán határ menti területén

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. A hatóság az érintett területen gócvakcinázással egészíti ki a 2022. október 1-8. között zajló őszi vakcinázási kampányt.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Idegrendszeri tüneteket mutató rókát figyeltek meg 2022. szeptember 21-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község közigazgatási területén. Az állatot a helyi vadásztársaság szakemberei a közegészségügyi veszély elhárítása érdekében, valamint diagnosztikai célból kilőtték. A Nébih debreceni laboratóriumában elvégzett vizsgálatok a hét elején megerősítették a róka veszettséggel való fertőzöttségét.

Az állategészségügyi hatóság az érintett területen gócvakcinázással egészítik ki az október 1-8. között zajló őszi vakcinázási kampányt. A Nébih az esetről a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékes szervét, továbbá az Európai Uniót és az Állategészségügyi Világszervezetet is tájékoztatta.

 

Magyarországon 2017. óta nem azonosítottak veszett állatot, a betegség jelenlegi behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Ezt támasztja alá, hogy az eset az ukrán határtól mintegy 5 kilométerre történt. Emellett a térségben a korábbinál magasabb a járványügyi kockázat, mivel Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt idén nem tudta végrehajtani a rókaállomány körében végzett immunizálási programját.

A veszettség az egyik legrégebben ismert és legveszélyesebb fertőző betegség, melyet a veszett állat – harapása útján – akár az embernek is átadhat, tehát az ellene való védekezés a humán megbetegedések megelőzését is szolgálja. Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, azt haladéktalanul jelentse az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244).

A témában további hasznos információk olvashatók a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján, a www.veszettsegmentesites.hu oldalon, többek között a betegség tüneteiről, a terjedés módjáról és a megelőzéséről.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom