1. A vadászterületre, a vadászterület földtulajdonosi közösségére a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szabályozás módosítása
Vadászat
A vadászati tárgyú törvények 2021. év végi módosításai
Számos vadászati tárgyú törvény módosult 2021. január 1-től.
A vadászati törvény a korábbiakban is biztosította annak lehetőségét, hogy meghatározott kivétellel a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, ugyanakkor annak feltételei eddig nem kerültek szabályozásra. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja, egyértelműsíti.
A földtulajdonosi közösség, mint szervezet megszűnését nem a tagok határozzák el, ezért szükséges, hogy a törvény a lényegi kérdések vonatkozásában rendelkezzen a tulajdonosi közösség megszűnésekor szükséges intézkedésekről.
A földtulajdonosi közösség gyűlésén meghozott határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított három hónapon belül lehet megtámadni a bíróságnál, amely határidő jogvesztő. Ez egyaránt, megkülönböztetés nélkül biztosítja a megtámadás lehetőségét a gyűlésen részt vevő, és az onnan esetlegesen önhibájukon kívül távolmaradó személyeknek, azzal, hogy a határozat meghozatalától számított három hónapon túl nincs lehetőség a sérelmezett döntés megtámadására, elkerülve ezzel is az esetleges indokolatlan pereskedést.
A vad elől tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterületen okszerű vadgazdálkodási tevékenység nem folytatható, ezért ezen terület vonatkozásában a továbbiakban a vadászati jog fejében haszonbérleti díj sem jár.
A vadászati törvénybe került új rendelkezés szerint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összege a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani.
A vadászati törvény eddig nem kellő pontossággal szabályozta a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés megszűnésének esetén követendő eljárást. A pontosított szabályozás értelmében a szerződés bármilyen okból előálló megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője köteles a megszűnést követő hatvan napon belüli időpontra összehívni a tulajdonosi gyűlést és a tulajdonosi gyűlés dönt az új haszonbérleti szerződés feltételeiről és a haszonbérlő személyéről.
A vadászterület módosításának esetköreit a vadászati törvény az alábbiak szerint határozza meg:
- a szétválasztáson belül történhet kiválás, amikor az érintett vadászterület változatlanul fennmarad azzal, hogy a területe csökken a kivált vadászterület területével, a létrejött új területen a tulajdonosi közösség dönt a képviselő és a jogosult személyéről, a haszonbérlet feltételeiről, a működési szabályzatról;
- különválás esetén a szétválasztással érintett vadászterület megszűnik, és két vagy több új vadászterület jön létre, és minden új vadászterület esetében dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról;
- az egyesítésen belül beolvadás során a beolvadó vadászterület megszűnik, a befogadó vadászterület a beolvadó területtel növekszik, egyebekben, így különösen a képviselő és a vadászatra jogosult személyében a befogadó vadászterület esetében változás nem történik;
- összeolvadás esetén a korábbi vadászterületek megszűnnek, és új vadászterület jön létre, ahol dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról.
2. A vadászatra vonatkozó szabályozás módosítása
A nem lőfegyverrel folytatott hagyományos vadászati módok (agarászat, solymászat) során kegyelemlövésre nincs minden esetben lehetőség. Egy hatályba lépő új rendelkezés ezekre az esetekre előírja, hogy a sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat a kímélete érdekében gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.
Pontosításra került, hogy a vadászati hatóság már nem csak a vadászterület egésze, hanem annak meghatározott része vonatkozásában is rendelkezhet akként a határozatában, hogy korlátozhatja vagy megtilthatja egy, vagy több vadfaj vadászatát.
Az egyes vadászható nagyvadfajokat a törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg, ezért az egyes nagyvadfajok tételes felsorolása a vadászati törvényből törlésre került.
A törvény általános jelleggel tiltja a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használatát. A tiltás alól a törvény egyes vadfajok (pl. aranysakál, róka) állományának hatékony szabályozása érdekében mostantól mentességet biztosít.
3. A vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások és nyilvántartások szabályozásának, valamint ezekkel is összefüggésben a vadászkamarára vonatkozó szabályozás módosítása
A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a továbbiakban az érintett tájegységi fővadásszal egyeztetve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel dönt. Alapvető elvárássá vált továbbá, hogy a jóváhagyott éves terv legyen összhangban a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakkal. A módosítással beépíteni kívánt új rendelkezések egyrészt kialakítják a már régóta fennálló gyakorlat jogszabályi hátterét, másrészt megteremti a vadászati hatóság részéről az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak történő adatszolgáltatás jogalapját.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár a továbbiakban a vadgazdálkodási jelentések adatait is tartalmazni fogja.
A hivatásos vadászokról az Országos Magyar Vadászkamara is nyilvántartást vezet. Ehhez a vadászati hatóság a továbbiakban a hivatásos vadászok tekintetében mind a nyilvántartásba vételről, mind a nyilvántartásból való törlésről rendelkező döntését megküldi a vadászkamara részére is.
A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben a törvényben rögzítésre került, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár, amely kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.
A vadásztáraságok tekintetében a felelős személy fogalma egyértelműen meghatározásra került.
Pontosításra kerültek a vadászjegy és a vadászati engedély kiadásának feltételei.
Egyértelműen meghatározásra került, hogy a vadászjegyet a vadászkamara állítja ki, továbbá azt a továbbiakban nem naptári évenként, hanem vadászati évenként kell érvényesíteni.
Pontosításra került a törvény vadászati felelősségbiztosításra, illetve annak megléte igazolására irányadó szabályozása.
Pontosításra került, hogy a vadásznak a vadászat alkalmával milyen dokumentumokat kell minden esetben magánál tartania, és azokat a meghatározott ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatnia.
Pontosításra kerültek a vadászjegynek, illetve a vadászati engedélynek a vadászati hatóság általi visszavonására vonatkozó rendelkezések, azzal, hogy a vadászati hatóság a visszavonásról rendelkező, véglegessé vált döntésről értesíti a vadászkamarát, amely intézkedik a vadászjegy érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről.
Az egyes vadgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 412/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes rendelkezései átkerültek törvényi szintre. Ennek keretében a Vtv.-ben kerül meghatározásra a vadászvizsga ellenőrzése, valamint a vadászvizsga eredményének esetleges érvénytelenítésével kapcsolatos rendelkezések.
Tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel, képesítéssel rendelkező személyek a szakirányú képzés során a vadgazdálkodás területének ismeretanyagát magasabb szinten sajátítják el, mint a vadászvizsgát megelőző tanfolyamon résztvevők, indokolt annak kimondása, hogy e személyek a megszerzett szaktudásra figyelemmel mentesülnek a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól.
A vadászható nagyvadfajok trófeabemutatási kötelezettségének egységesítése érdekében került rögzítésre, hogy a vadászatra jogosultnak az elejtett vad trófeáját az elejtéstől – elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől – számított harminc napon belül kell trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutatnia.
A módosítás egyben biztosítja annak lehetőségét is, hogy a vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja.
Kiegészítése, pontosítása és racionalizálása került az Országos Trófeabíráló Testület tevékenységére, működésére, a testület összetételére vonatkozó szabályozás.
A továbbiakban vadvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki.
A tulajdonosi képviselő és a vadászatra jogosult személyének nyilvántartásba vétele iránti ügyekben is szükséges – az esetlegesen a vadászterület határának megállapításával, a tulajdonosi gyűlések határozatainak megtámadásával, a haszonbérleti szerződés felmondásával kapcsolatos nem ritkán több évig húzódó peres eljárások jogerős befejezését követően – a hatósági döntés módosítása vagy visszavonása.
A tájegységi fővadász szakirányítási feladatköre bővítésre került azzal, hogy a tájegységi fővadász közreműködhet a trófeabírálati tevékenységben.
Pontosításra kerültek a vadászkamarai tagok (sport- és hivatásos vadászok) nyilvántartásával kapcsolatos feladatok, a kötelező vadászkamarai tagsággal összefüggő eljárások, valamint az új típusú vadászjegy kiadásával kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. Régi szakmai igény teljesült azzal, hogy a hivatásos vadászokat a továbbiakban nem lakóhelyük, hanem szolgálati helyük (munkahelyük) alapján tartsa nyilván az érdekképviselet, hiszen a hivatásos vadászok továbbképzésének alapja a nyilvántartás helye.
A vadászkamara gazdasági tevékenységet közvetlenül nem végezhet. A törvény módosításával azonban lehetővé vált, hogy bizonyos költségeket (így különösen a postázással együtt járó költségek) a vadászkamara a tagok részére áthárítson.
Végezetül a miniszter felhatalmazást kapott a törvényben a vadászjegy és a vadászati engedély érvénytelenítésére irányadó szabályozás megalkotására, valamint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályozására.
Az első felhatalmazó rendelkezéshez kapcsolódó rendelkezések az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 50/2021. (XII. 29.) AM rendeletben már meg is jelent.
Forrás: NAK
Vadászat
Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás
Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.
Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.
A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.
A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.
A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.
A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.
A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.
Forrás: NÉBIH
Vadászat
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben
Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.
Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.
A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.
A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.
A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!
A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.
Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK
Vadászat
Megjelentek az első új erdészeti pályázati felhívások
Megjelentek az első erdészeti vidékfejlesztési pályázati felhívások
Megjelentek az első erdészeti vidékfejlesztési pályázati felhívások a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között, így a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó kompenzációs kifizetését lehetővé tévő és az erdőkárok helyreállítását támogató felhívás. Mindkét egységköltség alapú támogatás igénybe vétele érdekében először a 2024. évi egységes kérelem keretében nyújthatók be támogatási, egyben kifizetési kérelmek – jelentette be Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.
A kormányzat elkötelezett abban, hogy több és jobb minőségű erdő legyen Magyarországon, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek. Éppen ezért a Közös Agrárpolitika keretében a korábbi költségvetési időszaknál háromszor nagyobb, összesen 310 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a magyar erdők fejlesztésére. Az agrártárca erdők iránti kiemelt figyelmét mutatja, hogy az erdészeti pályázati felhívások megjelenése az elsők között indult. Így már elérhető a Natura 2000 területek támogatásával és az erdőkárok helyreállításával kapcsolatos felhívás – tájékoztatott az államtitkár.
A 60,6 milliárd forint keretösszegű, „Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések” elnevezésű (KAP-RD34-1-24 kódszámú) felhívás a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával járó többletköltség, valamint bevételkiesés kompenzációját jelenti az erdőgazdálkodók számára. A 2030-ig szóló Nemzeti Erdőstratégia rögzíti, hogy az erdők hármas funkciója közül a természetvédelmi szempontok érvényesülése és érvényesítése is fontos társadalmi érdek. A Natura 2000 erdőterületek állapotának megőrzése, megfelelő kezelésük biztosítása és lehetőség szerinti javítása ennek megfelelően alapvető erdészeti cél. Jelentőségét mutatja, hogy a Natura 2000 hálózatba 773 ezer hektár erdő tartozik, ezekből 594 ezer hektár állami erdő, 179 ezer hektár pedig magánerdő – hangsúlyozta Zambó Péter.
A felhívás keretében a minimális támogatható erdőterület mérete 1 hektár és csak teljes erdőrészlet támogatható azzal, hogy a 0,25 hektár nagyságot el nem érő erdőrészletre nem vehető igénybe támogatás. A támogatás mértéke faállomány típus csoportok, illetve korcsoportok szerint változik és a pályázati felhívásban megtekinthető. Bizonyos faállomány típusok esetében, amennyiben az igényelt támogatás meghaladja a 200 euró/ha/év összeget, és a kérelem olyan erdőrészlethez kapcsolódik, amelyre az elmúlt 5 naptári évben már vettek igénybe Natura 2000 erdő kompenzációs támogatást, a támogató döntések meghozatala érdekében az Agrárminisztérium egy uniós notifikációs folyamat keretében megkérte az Európai Bizottság jóváhagyását.
Zambó Péter kiemelte, hogy a 10 milliárd forint keretösszegű, „Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása” elnevezésű (KAP – RD41-2-24 kódszámú) felhívás abból indul ki, hogy a gyors ütemben változó klimatikus adottságok és az ezzel összefüggő környezeti hatások miatt az erdőállományok komoly kihívásokkal néznek szembe. A felhívás alapvető célja, hogy a fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló abiotikus környezeti károsító körülmények és események – például vízhiány és aszály következtében kialakuló erdő- és vegetációtüzek, fagykárok és viharkárok -, továbbá a biotikus kórokozók és károkozók elterjedésének hatására bekövetkező erdőkárok helyreállításának támogatásával ellentételezze az erdőgazdálkodók többletköltségeit. A kiírás keretében különböző típusú helyreállítási tevékenység kapcsán igényelhető támogatás. Az alaptámogatás mértéke célállomány-típus csoportként és kártípusonként változik, például „mesterséges erdősítéssel történő helyreállítás” esetén hozzávetőlegesen összesen 2300-3900 eurónak megfelelő forintösszeg hektáronként. A pontos értékek a pályázati felhívásban tekinthetők meg.
Mindkét támogatási konstrukció esetében a mindenkori egységes kérelem keretében nyújthatóak be a vissza nem térítendő egységköltség alapú támogatás igénybe vétele érdekében támogatási, egyben kifizetési kérelmek. 2024. évre értelemszerűen ez az idei egységes kérelem benyújtását jelenti – közölte az államtitkár.
Az Agrárminisztérium célja, hogy egyensúlyt teremtsen a környezeti és versenyképességi szempontok között, de a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása csak a gazdálkodók aktív bevonásával lehet igazán eredményes. A felhívások és az azokhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a kap.gov.hu-n találhatók.
Forrás: AM