Keressen minket

Természetvédelem

Ismerjük fel a fekete párducot

Az Agro Jager News összefoglaló szakmai anyagot készített a fekete párducról, amelyet látni véltek az Alföldön. Cikkünkben két macskafajt részletesen bemutattunk. Kiemelve a nyomképeket.

Az elmúlt időszakban számos híradás szólt egy fekete nagymacskáról, amit először Kiskunhalason pillantottak meg. Ezt követően látták Ballószögön és Kecskeméten is. Nem egy esetben fényképet is készítettek az állatról.  Kiskunfélegyháza és Bugac közötti tanyavilágban eközben birkákat ölt meg valami. Egyértelműen senki nem tudta megmondani, milyen nagymacska járhat az Alföldön.

A fekete párduc három különböző faj is lehet. A faj pontos meghatározása messziről igen nehéz feladat (Kép: Pixabay)

A nagymacska jelenlétét a Magyar Rendőrség szakértők bevonásával vizsgálta és a helyszínelésük után az alábbi tájékoztatást adta: http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/kozrendvedelem/fekete-parduc-kiskunhalason . Mivel a leopárd és a jaguár nem őshonos hazánkban, ezért leopárd- és jaguárkutatók anyagait, külföldi forrásokat gyűjtöttük össze.

Kecskeméten készült fénykép 2021. december 23-án (Kép: Kecskeméti Televízió, Híros.hu)

Mi is pontosan a fekete párduc?

A „fekete párduc”, a fekete színváltozatú nagymacskák gyűjtőneve, de nem biológiai fogalom. Ismereteink szerint a leopárd (Panthera pardus) és a jaguár (Panthera onca) fordul elő ilyen színváltozatban, de vita tárgyát képezi Közép-Amerikában, a puma is – ezt még hivatalosan az ottani kutatók sem tudták bizonyítani. Valójában a fekete változat a melanin túlzott termelése miatt alakul ki.

Leopárd

A jaguár Dél- és Közép-Amerika nagy részén, valamint Mexikó néhány területén él. A leopárd pedig Afrika északkeleti és szubszaharai régióiban, Közép-Ázsiában, Srí Lankán, Dél-Indiában és Kínában él.  Mind a jaugár, mind a leopárd húsevő, kivételes látásuk és hallásuk miatt, rendkívül sikeres ragadozók.

Milyen állat a fekete párduc?

A fekete párduc afrikai leopárd lehet, de nem különálló faj, hanem egyfajta változat és a magyar nyelvben gyűjtőfogalomként használjuk mind a jaguárra, mind pedig a leopárdra.

Egy fekete nagymacska játék közben. A videó készítői nem közölték azt, hogy melyik faj látható a rottweilerrel.

 Meddig él egy leopárd vagy egy jaguár?

A jaguárok és leopárdok körülbelül 12-17 évig élnek. Fogságban – a szakirodalmi adatok szerint – 15-20 évig.

Jaguár vadászat közben:

Hány kilogramm egy jaguár vagy egy leopárd?

Súlyuk nemüktől függően is változik. A hím leopárdok súlya 80-165 font (36-75 kg), míg a nőstény leopárdok 46-132 font (21-60 kg) között mozognak. A hím jaguárok tömege 126-250 font (57-113 kg), míg a nőstény jaguárok tömege 100-200 font (45-91 kg).

Milyen természetvédelmi oltalom alatt állnak?

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) álláspontja szerint, a leopárd sérülékeny, a jaguárt a fenyegetett fajok közé sorolták. A két faj állománya folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt.

Jaguárok a Nyíregyházi Állatparkban:

Milyen gyorsan futnak?

Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy milyen gyorsan képesek futni ezek az állatok. A leopárdok 58 km/h, míg a jaguárok akár 80 km/h-val is futhatnak. Gyors tempójuknak köszönhetően ezek a nagymacskák könnyen zsákmányolhatnak szarvasokat, antilopokat is.

Veszélyesek-e ezek az állatok?

Igen, kétségtelenül ezek a nagymacskák veszélyes ragadozók. Megtámadhatják az embereket, bár Molnár Gábor brazíliai őserdei vadászatai során leírja, hogy, ha tehetik, elkerülik az embert.

A rendőrség felhívásában figyelmeztetett, hogy semmiféleképpen ne közelítsük meg!

Lábnyomuk

Mivel két különböző fajról beszélünk, ezért összegyűjtöttük a leírásaikat, de vannak közös határozóbélyegeik is. A karmuk, mivel visszahúzható, szemben a kutyafélékkel, ezért azok nyomai egyik nyomképnél sem látszanak. Kivéve akkor, ha futnak, vagy csúszós helyen, mászásra, kapaszkodásra használják. Zsákmányukat is ezzel a különleges képeségükkel ragadják meg.

A leopárd nyomképe:

A hímek nyomai hosszabbak és szélesebbek, mint a nőstényeké. A hímek hátsó lábának nyoma 9 cm, a nőstényeké körülbelül 8 cm (átlag, amelyet Dél-Afrikában, Londoloziban mértek a helyi vadrezervátumban). A nőstények lábujjai valamivel karcsúbbak, mint a hímeké. Karmok nem látszanak, hacsak az állat nem fut.

Female Leopard Track

Dél-Afrikában a Londolozi Vadrezervátumban készített fénykép nőstény leopárd nyomképéről (Kép: https://blog.londolozi.com/2012/05/19/in-the-footsteps-of-the-leopard/)

Az elülső nyomtáv szélesebb, de valamivel rövidebb, mint a hátsó nyom. A leopárdnyomok összetéveszthetők a hiénával (amelynek karmai vannak) és az oroszlánkölykökkel (6 hónaptól 1 évig). Az oroszlánkölyökök nyomai jobban elkülöníthetőek a leopárdtól, mert a talppárna hátsó része három részre tagolható.

A leopárdokat, jaguárokat messze a legnehezebb gyalogosan követni és megtalálni. Nagyon könnyedén mozognak, magányosak, és kiszámíthatatlan a viselkedésük. Gyakorlatilag lehetetlen egy leopárdot követni, ahogyan a Kruger Nemzeti Parkban is ezt állítják a szakemberek. A tapasztalt nyomkövetőknek fel kell használniuk a leopárd viselkedésével kapcsolatos ismereteiket, meg kell keresniük az állatra utaló legkisebb jelzést, és figyelniük kell az állatok viselkedését, mert a madarak, a mókusok, a vörösmajmok és az antilopok vészjelzést adnak a leopárd feltűnésekor. Emiatt a vadászata is rendkívül nehéz.

A jaguár nyomképe:

Közép- és Dél-Amerikában a puma és jaguár egy ugyanazon helyen él, ezért a nyomok pontos meghatározása sok kutató érdeklődését felkeltette ( tudományos eredmények ). Kevésbé hozzáértők könnyen összetéveszthetik a puma nyomképét a jaguáréval – állítják.

Nagytestű kutya, puma,  és jaguár nyomképe (Ábra: https://www.originalwisdom.com/wp-content/uploads/bsk-pdf-manager/2019/03/deAngelo-et-al_2010_Traditional-versus-multivariate-methods-for-id-jaguar-puma-and-large-canid-tracks.pdf)

Puma és jaguár nyom közötti különbségek (Ábra: http://www.saguaro-juniper.com/i_and_i/mammals/jaguar/jaguar.html)

A legtöbb jaguárnak nagyobb a nyomképe mint a pumának. A talppárna mérete, és annak alakja a döntő határozóbélyeg a két faj meghatározása során.

Jaguár nyomképe (Kép: https://www.projectnoah.org/spottings/18732071/fullscreen)még egy kép: http://www.saguaro-juniper.com/i_and_i/mammals/jaguar/jaguar.html)

Kecskeméten készült felvétel:

Album képeinek megnevezése, és forrása (balról jobbra):

  1. Kutya nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
  2. Kiskunfélegyházán rögzített nyom (Kép: https://www.facebook.com/PoliceHungaryOfficial/ — http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/kozrendvedelem/fekete-parduc-kiskunhalason)
  3. Leopárd nyomképe (Kép: https://www.africahunting.com/media/leopard-track-south-africa.93267/)
  4. Jaguár nyomképe (Kép: https://phys.org/news/2021-05-colombia-cattle-farmer-declares-truce.html)
  5. Puma nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
  6. Puma nyomképének meghatározása (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)

 

Korábbi cikkek a “magyar fekete párducról” itt, valamint itt és az elpuszított birkákról itt érhető el.

2021. január 9-én egy újabb észlelés érkezett, amelyet Szolnok közelében látták. Az esetet még vizsgálják.

Írta és fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Forrás:

  1. https://www.wildlifeillinois.org/gallery/animal-sign/tracks/mountain-lion-tracks/
  2. https://kidadl.com/animal-facts/black-panther-facts
  3. https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144
  4. https://www.originalwisdom.com/wp-content/uploads/bsk-pdf-manager/2019/03/deAngelo-et-al_2010_Traditional-versus-multivariate-methods-for-id-jaguar-puma-and-large-canid-tracks.pdf

Természetvédelem

Ezentúl biztonságosabban költhet Vasegerszegen egy hamvas rétihéja-pár

Ezentúl sokkal biztonságosabb körülmények között költhet az a hamvas rétihéja-pár, mely a Vasegerszeg közelében található gabonaföld területén épített fészket. A fokozottan védett, földön fészkelő madárpár közül csak a tojó kotlik a tojásokon, miközben a hím hordja számára a táplálékot és két etetés között őrzi a területet.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON Hungária Csoport szakemberei összefogtak egy hamvas rétihéja-párért. (Fotó: EON)

Ábra: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

A hímek ilyenkor általában egy-egy karón vagy ágon ülnek, de ritkább esetben az is előfordulhat, hogy ilyenkor a villanyoszlopokon őrködnek vagy pihennek. Széles szárnyfesztávolságuk miatt a villanyoszlopok veszélyesek lehetnek számukra. Ilyen problémát észleltek az Őrségi Nemzeti Park szakemberei is Vasegerszegen egy mezőgazdasági területen, ahol a hím rétihéja előszeretettel használta pihenőként az ott lévő villanyoszlopok szigetelőit. Mivel az érintett oszlopok nem voltak madárvédelmi burkolattal ellátva, a nemzeti park igazgatósága az E.ON szakembereihez fordult segítségért.

  • Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON Hungária Csoport hálózatos szakemberei példaértékű összefogásának köszönhetően rekordidőn belül madárvédelmi burkolat került a villanyoszlopokra
  • Vasegerszeg térségében 4 oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el azonnal burkolatot az E.ON szakemberei annak érdekében, hogy a közelben fészkelő hamvas rétihéja-pár biztonságosabban költhessen
  • A hamvas rétihéja hazánkban fokozottan védett madárfaj, költőállománya mindössze 45-60 pár
  • Az energiaszolgáltatót az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei keresték meg a kéréssel

Ábra: E.ON Hungária Csoport

„Ez a munka is jól mutatja, hogy a természeti értékek megóvása, a madarak védelme egyetlen módon, az érintettek összefogásával lehet hatékony és eredményes. Számunkra, műszaki szakemberek számára a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú, hiszen ők ismerik a legjobban a védendő madarak szokásait. Számos programunk és hosszú évekre visszanyúló partneri kapcsolatunk, együttműködésünk van madárvédelmi témában mind itt a régióban, és az ország számos pontján, ahol szolgáltatóként jelen vagyunk. A hosszú távú együttműködéseink mellett igyekszünk az ilyen, ehhez hasonló egyedi kérésekben is segíteni, akár szakemberekkel, eszközökkel, akár anyagi támogatással, hiszen a madárvédelem fontos szerepet tölt be az E.ON mindennapi életében” – mondta Pászli Balázs, E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. Győri Üzemének területi üzemeltetési irányítója.

Az energiaszolgáltató a megkeresést előre sorolva pár napon belül megszervezte és beütemezte a munkálatokat, és június 20-án, hétfőn az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel együttműködve madárbarát burkolattal látták el az érintett 4 villanyoszlopot. A szigetelőkre helyezett burkolat megvédi az oszlopra repülő madarakat az esetleges áramütésektől, így ezentúl biztonságosabb környezetben élhetnek és költhetnek.

Fotó: E.ON Hungária Csoport 

„A hamvas rétihéja a nagy nyílt térségek, nedves rétek madara, de kisebb arányban mezőgazdasági területeken, szántóföldi kultúrákban is fészkel. Így történt ez annak a párnak az esetében is, amely Vasegerszegtől nem messze egy gabonatáblában kezdett költésbe. Amikor tapasztaltuk, hogy a hím madár előszeretettel ül ki a fészekhez közeli középfeszültségű oszlopokra, igazgatóságunk megkereste az E.ON szakembereit a madárvédelmi munkálatokkal kapcsolatban, akik készséggel álltak rendelkezésünkre. A környékbeli madarászokkal együttműködve alternatív kiülőhelyek felkínálásával is igyekszünk csökkenteni az áramütés kockázatát, ugyanakkor a megnyugtatóbb megoldást a megfelelő burkolatok felhelyezése jelenti. Reményeink szerint az E.ON Hungária Csoport gyors beavatkozásának köszönhetően most számottevően mérséklődnek a szülőmadarakra és leendő utódaikra leselkedő veszélyek és a pár sikeres költéssel gazdagítja majd a faj állományát” – mondta Kutschi Péter, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi terület-felügyelője.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A madarak védelme áramhálózati szempontból rendkívül összetett feladat, az E.ON Hungária Csoport elkötelezett a minél szélesebb együttműködésre alapuló megoldások megtalálásában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mellett a nemzeti park igazgatóságokkal és a kormányhivatalokkal is rendszeresen együttműködik és egyeztet annak érdekében, hogy hálózata minél inkább madárbarát legyen. A vállalat sok száz madárvédelmi beavatkozást végez évente működési területén, az újonnan létesített villamos hálózatai egytől-egyig madárbarát módon épülnek, és a már meglévők veszélytelenné alakításán is folyamatosan dolgoznak. Arra is figyelnek, hogy az áramellátás zavartalan biztosítása mellett a természeti környezetet is óvják.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Az E.ON idén is számos új gólyafészek-tartót helyezett ki, amelyre fonott fészekalap is került, hogy vonzó helyet jelentsen a tavasszal újra hazánkba érkező fehér gólyák számára. Az új fészektartókkal összesen már több mint 2800 fészektartó várja a fészkelő madarakat az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózatán.

Idén a védett és fokozottan védett madarak védelme érdekében a Mosonmagyaróvár-Mosonszolnok-Újrónafő vonalon egy nagyobb lélegzetvételű projekt keretében 7 kilométeren bontja el a vállalat a középfeszültségű szabadvezetéket és föld alatt elhelyezett kábellel oldja meg a környék áramellátását. A beruházás tervezett összköltsége 280 millió Ft.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal is rendszeresen együtt dolgozik az energiavállalat, többek között a vörös vércsék számának növelését célzó programban: az E.ON szakemberei eddig több mint 100 vörös vércse költőládát szereltek a nagyfeszültségű hálózat tartóoszlopaira.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Hazatért elleni a gímszarvas – GALÉRIÁVAL

Rizmayer György feleségével a 2000-es évek elején telepedett le Kútágapusztán, amely Nógrád megyében, Zabar mellett található a Mátrában.  A négy gyermekes család falusi turizmussal foglalkozik; az év minden napján fogadják a vendégeket a vadregényes tájon. A falusi turizmus mellett az állattenyésztés is közel áll a Rizmayer család szívéhez.

Rozi, a hétéves gímszarvastehén hazatért elleni a Rizmayer család birtokára. Rizmayer Regina, a család legújabb tagjával. (Fotó: Rizmayer György – Agro Jager News)    

Hét évvel ezelőtt, jó barátja, a Váraszói tavak gazdája, hívta fel és segítséget kért tőle. Egy gímszarvastehén borja beleesett az egyik tóba. Hiába mentették ki, a gímtehén magára hagyta. Így került 2015-ben a családba, Rozi, a gímszarvasborjú, akit több mint fél éven keresztül, egymást váltva, etetett a Rizmayer család apraja, nagyja.

Naponta négy-öt alkalommal adtak neki kecsketejet, napi szinten körülbelül hátom litert. Az idő előrehaladtával tehéntejjel folytatták a nevelését. Rozi a család tagja lett, szabadon ki- és bejár a kútágapusztai birtokon. Mindig a tanyához közel élt, a szürkefarkasnak kinéző, nagytestű kóborkutyák miatt, több esetben inkább a tanya közeli erdőkbe húzódott.

Fotó: Rizmayer György – Agro Jager News

2021. őszén azonban, a bőgésben, a hét éves tehén egy hétre eltűnt, de előtte egy szerelmes gímszarvasbika többször megjelent a birtokon. A legidősebb lánya, Regina figyelmeztette édesapját: Rozi talán vemhes lehet. Gyuri nem vette komolyan, pedig voltak erre utaló jelek. 2022. június 22-én délelőtt Regina, Renáta, és Rebeka szóltak apjuknak, hogy Rozival valami baj van, jöjjön és segítsen. Nem tudják, mi történik vele….

Gyuri azonban már nem egyszer látott ilyet. Elkezdődött az ellés.  A lányoknak igaza volt – mosolygott közben Gyuri, aki mind a négy gyerekénél bent volt a szülőszobán. Barátja, Robi segített mindenben, aki egy közeli tehenészetben sokáig dolgozott.

Nemcsak a Rizmayer család lepődött meg a borjú születésén. (Fotó: Rizmayer György – Agro Jager News)

Eleinte minden jól indult, de a folyamat nagyban lelassult, és Rozin látszódott, hogy szenved. Gyuri ekkor, – mint egy sokat látott veterán, – bekapcsolódott a szülésbe. Mindent, amit a gyermekei születésénél ellesett, megpróbált. Rozi tudta, hogy segíteni próbál rajta a gazdája, mert mindeközben, ahol érte, nyalta.

Fotó: Rizmayer György – Agro Jager News

Rizmayer György attól félt, hogy a borjú és a tehén is belepusztul, mert a borjú mindenáron bent akart maradni.

Közel egy órás vajúdás után, azonban feltűnt a borjú feje és lábai. Ekkor Gyuri egy határozott mozdulattal, mint az állattenyésztésben bevett gyakorlat, kihúzta a borjút. A család legkisebb tagja, Ricsi eközben az egész folyamatot megörökítette.

A borjú szerencsére női ivarú, nagyon picike még, alig nyolc kilogrammos. A család örül, mert a mostani borjút nem nekik, hanem Rozinak kell felnevelnie a Kútágapusztai birtokon, ahol, ha megnő, szabadon jöhet-mehet, mint Rozi, akit Gyuri mentett meg hét évvel ezelőtt – tudta meg az Agro Jager News.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók és videó: Rizmayer György 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Vaddisznómalacokat fényképeztek a Szigetközben – GALÉRIÁVAL

Lakatos Krisztián, a Szigetköz Fotóműhely alapítója a minap a Szigetközben vaddisznómalacokat fényképezett, a Ásványráró környékén. Sétált a parton. Az egyik helyen hangos röfögésre figyelt fel.

Lakatos Krisztián kajakból fényképezett vaddisznómalacokat. (Fotó: Lakatos Krisztián – Szigetköz Fotóműhely)

A fényképezőgépét azonnal kézbe vette, és várta mi fog történni. Legnagyobb meglepetésére a röfögés egyre fokozódott. Hatalmas kondára számított, de a semmiből vaddisznómalacok tűntek fel a szeme előtt, akik a kánikulai melegben vízparton fürödtek. Mivel vélhetően nem találkoztak még emberrel, egy pár pillanat erejéig hagyták magukat fényképezni. A következő másodpercekben a malacokat elnyelte az ember számára áthatolhatatlan sűrű – tudta meg az Agro Jager News.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Lakatos Krisztián – Szigetköz Fotóműhely

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom