Keressen minket

Természetvédelem

Ismerjük fel a fekete párducot

Az Agro Jager News összefoglaló szakmai anyagot készített a fekete párducról, amelyet látni véltek az Alföldön. Cikkünkben két macskafajt részletesen bemutattunk. Kiemelve a nyomképeket.

Az elmúlt időszakban számos híradás szólt egy fekete nagymacskáról, amit először Kiskunhalason pillantottak meg. Ezt követően látták Ballószögön és Kecskeméten is. Nem egy esetben fényképet is készítettek az állatról.  Kiskunfélegyháza és Bugac közötti tanyavilágban eközben birkákat ölt meg valami. Egyértelműen senki nem tudta megmondani, milyen nagymacska járhat az Alföldön.

A fekete párduc három különböző faj is lehet. A faj pontos meghatározása messziről igen nehéz feladat (Kép: Pixabay)

A nagymacska jelenlétét a Magyar Rendőrség szakértők bevonásával vizsgálta és a helyszínelésük után az alábbi tájékoztatást adta: http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/kozrendvedelem/fekete-parduc-kiskunhalason . Mivel a leopárd és a jaguár nem őshonos hazánkban, ezért leopárd- és jaguárkutatók anyagait, külföldi forrásokat gyűjtöttük össze.

Kecskeméten készült fénykép 2021. december 23-án (Kép: Kecskeméti Televízió, Híros.hu)

Mi is pontosan a fekete párduc?

A „fekete párduc”, a fekete színváltozatú nagymacskák gyűjtőneve, de nem biológiai fogalom. Ismereteink szerint a leopárd (Panthera pardus) és a jaguár (Panthera onca) fordul elő ilyen színváltozatban, de vita tárgyát képezi Közép-Amerikában, a puma is – ezt még hivatalosan az ottani kutatók sem tudták bizonyítani. Valójában a fekete változat a melanin túlzott termelése miatt alakul ki.

Leopárd

A jaguár Dél- és Közép-Amerika nagy részén, valamint Mexikó néhány területén él. A leopárd pedig Afrika északkeleti és szubszaharai régióiban, Közép-Ázsiában, Srí Lankán, Dél-Indiában és Kínában él.  Mind a jaugár, mind a leopárd húsevő, kivételes látásuk és hallásuk miatt, rendkívül sikeres ragadozók.

Milyen állat a fekete párduc?

A fekete párduc afrikai leopárd lehet, de nem különálló faj, hanem egyfajta változat és a magyar nyelvben gyűjtőfogalomként használjuk mind a jaguárra, mind pedig a leopárdra.

Egy fekete nagymacska játék közben. A videó készítői nem közölték azt, hogy melyik faj látható a rottweilerrel.

 Meddig él egy leopárd vagy egy jaguár?

A jaguárok és leopárdok körülbelül 12-17 évig élnek. Fogságban – a szakirodalmi adatok szerint – 15-20 évig.

Jaguár vadászat közben:

Hány kilogramm egy jaguár vagy egy leopárd?

Súlyuk nemüktől függően is változik. A hím leopárdok súlya 80-165 font (36-75 kg), míg a nőstény leopárdok 46-132 font (21-60 kg) között mozognak. A hím jaguárok tömege 126-250 font (57-113 kg), míg a nőstény jaguárok tömege 100-200 font (45-91 kg).

Milyen természetvédelmi oltalom alatt állnak?

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) álláspontja szerint, a leopárd sérülékeny, a jaguárt a fenyegetett fajok közé sorolták. A két faj állománya folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt.

Jaguárok a Nyíregyházi Állatparkban:

Milyen gyorsan futnak?

Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy milyen gyorsan képesek futni ezek az állatok. A leopárdok 58 km/h, míg a jaguárok akár 80 km/h-val is futhatnak. Gyors tempójuknak köszönhetően ezek a nagymacskák könnyen zsákmányolhatnak szarvasokat, antilopokat is.

Veszélyesek-e ezek az állatok?

Igen, kétségtelenül ezek a nagymacskák veszélyes ragadozók. Megtámadhatják az embereket, bár Molnár Gábor brazíliai őserdei vadászatai során leírja, hogy, ha tehetik, elkerülik az embert.

A rendőrség felhívásában figyelmeztetett, hogy semmiféleképpen ne közelítsük meg!

Lábnyomuk

Mivel két különböző fajról beszélünk, ezért összegyűjtöttük a leírásaikat, de vannak közös határozóbélyegeik is. A karmuk, mivel visszahúzható, szemben a kutyafélékkel, ezért azok nyomai egyik nyomképnél sem látszanak. Kivéve akkor, ha futnak, vagy csúszós helyen, mászásra, kapaszkodásra használják. Zsákmányukat is ezzel a különleges képeségükkel ragadják meg.

A leopárd nyomképe:

A hímek nyomai hosszabbak és szélesebbek, mint a nőstényeké. A hímek hátsó lábának nyoma 9 cm, a nőstényeké körülbelül 8 cm (átlag, amelyet Dél-Afrikában, Londoloziban mértek a helyi vadrezervátumban). A nőstények lábujjai valamivel karcsúbbak, mint a hímeké. Karmok nem látszanak, hacsak az állat nem fut.

Female Leopard Track

Dél-Afrikában a Londolozi Vadrezervátumban készített fénykép nőstény leopárd nyomképéről (Kép: https://blog.londolozi.com/2012/05/19/in-the-footsteps-of-the-leopard/)

Az elülső nyomtáv szélesebb, de valamivel rövidebb, mint a hátsó nyom. A leopárdnyomok összetéveszthetők a hiénával (amelynek karmai vannak) és az oroszlánkölykökkel (6 hónaptól 1 évig). Az oroszlánkölyökök nyomai jobban elkülöníthetőek a leopárdtól, mert a talppárna hátsó része három részre tagolható.

A leopárdokat, jaguárokat messze a legnehezebb gyalogosan követni és megtalálni. Nagyon könnyedén mozognak, magányosak, és kiszámíthatatlan a viselkedésük. Gyakorlatilag lehetetlen egy leopárdot követni, ahogyan a Kruger Nemzeti Parkban is ezt állítják a szakemberek. A tapasztalt nyomkövetőknek fel kell használniuk a leopárd viselkedésével kapcsolatos ismereteiket, meg kell keresniük az állatra utaló legkisebb jelzést, és figyelniük kell az állatok viselkedését, mert a madarak, a mókusok, a vörösmajmok és az antilopok vészjelzést adnak a leopárd feltűnésekor. Emiatt a vadászata is rendkívül nehéz.

A jaguár nyomképe:

Közép- és Dél-Amerikában a puma és jaguár egy ugyanazon helyen él, ezért a nyomok pontos meghatározása sok kutató érdeklődését felkeltette ( tudományos eredmények ). Kevésbé hozzáértők könnyen összetéveszthetik a puma nyomképét a jaguáréval – állítják.

Nagytestű kutya, puma,  és jaguár nyomképe (Ábra: https://www.originalwisdom.com/wp-content/uploads/bsk-pdf-manager/2019/03/deAngelo-et-al_2010_Traditional-versus-multivariate-methods-for-id-jaguar-puma-and-large-canid-tracks.pdf)

Puma és jaguár nyom közötti különbségek (Ábra: http://www.saguaro-juniper.com/i_and_i/mammals/jaguar/jaguar.html)

A legtöbb jaguárnak nagyobb a nyomképe mint a pumának. A talppárna mérete, és annak alakja a döntő határozóbélyeg a két faj meghatározása során.

Jaguár nyomképe (Kép: https://www.projectnoah.org/spottings/18732071/fullscreen)még egy kép: http://www.saguaro-juniper.com/i_and_i/mammals/jaguar/jaguar.html)

Kecskeméten készült felvétel:

Album képeinek megnevezése, és forrása (balról jobbra):

  1. Kutya nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
  2. Kiskunfélegyházán rögzített nyom (Kép: https://www.facebook.com/PoliceHungaryOfficial/ — http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/kozrendvedelem/fekete-parduc-kiskunhalason)
  3. Leopárd nyomképe (Kép: https://www.africahunting.com/media/leopard-track-south-africa.93267/)
  4. Jaguár nyomképe (Kép: https://phys.org/news/2021-05-colombia-cattle-farmer-declares-truce.html)
  5. Puma nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
  6. Puma nyomképének meghatározása (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)

 

Korábbi cikkek a “magyar fekete párducról” itt, valamint itt és az elpuszított birkákról itt érhető el.

2021. január 9-én egy újabb észlelés érkezett, amelyet Szolnok közelében látták. Az esetet még vizsgálják.

Írta és fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Forrás:

  1. https://www.wildlifeillinois.org/gallery/animal-sign/tracks/mountain-lion-tracks/
  2. https://kidadl.com/animal-facts/black-panther-facts
  3. https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144
  4. https://www.originalwisdom.com/wp-content/uploads/bsk-pdf-manager/2019/03/deAngelo-et-al_2010_Traditional-versus-multivariate-methods-for-id-jaguar-puma-and-large-canid-tracks.pdf

Természetvédelem

Fehér hótakaró borítja a sárréti tájakat

Jelentős mennyiségű hó fedi a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területeit

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén – hasonlóan az országos viszonyokhoz –, az utóbbi évek enyhe telei során ritkán alakult ki hótakaró. Most azonban jelentős mennyiségű hó fedi a tájat, ami feltehetően hosszabb ideig meg is marad – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park.

Jelentős mennyiségű hó fedi a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területeit (Kép:  Biró István – KMNP)

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

A hirtelen beköszöntött tél gyökeresen megváltoztatta a terület élővilágának életét. A téli időszakban látványos tömegeket produkáló vadludak elől a hótakaró elfödte az élelmet (vetéseket, rövidfüvű gyepeket), így jó részük már továbbállt, táplálék után kóborolva. A nyári ludak viszont ilyenkor már zömmel párban mozognak és készülődnek a kora tavaszi költésre, nem repültek el. Gyakran látni hóban álldogáló nyári lúd párokat a halastavak és mocsarak közelében.

A halastavak még nem fagytak be, így a vadrécék több fajával is találkozhatunk itt. Természetesen a tőkés réce a leggyakoribb, de több száz barátréce, és néhány kerceréce, továbbá kanalas és kendermagos réce is színesíti a palettát.

Az áttelelő szürke gémek, nagy kócsagok, nagy pólingok most nehéz időknek néznek elébe. A kócsagok és a gémek a szántóföldeket keresik fel, rágcsálókra vadászva. A vonuló madárcsapatokat követő ragadozók (sólymok, sasok) száma is megcsappant. Az áttelelő rétisasok száma 15-20 példány körül alakul, fő táplálékukat ilyenkor az elpusztult halak képezik.

A Kis-Sárréten található Vátyoni-erdők elcsöndesedtek, a téli madárcsapatok azonban fel-feltűnnek az erdőszéleken. Fenyőrigókat, süvöltőket lehet megfigyelni, az öregebb erdőkben pedig a csuszkák kiáltását is hallhatjuk.

A területen előforduló nagyvad, főként a gímszarvasok, őzek a tél beálltával rögtön nagyobb csapatokba tömörültek és táplálék után kutatva, gyakran nappal is szem elé kerülnek. A természetvédelmi őr számára kiváló alkalom ez a terület figyelmes bejárására, hiszen a hóban olyan ritkán látható fajok nyomait is felfedezhetjük, mint a vadmacska, a hermelin, vagy a nyuszt. A lombját vesztett erdőt járva ilyenkor lehet felfedezni azokat a madárfészkeket, melyek vegetációs időszakban, a sűrű lombok között nem kerülnek szem elé. Elsősorban a rétisas, a héja, a darázsölyv, a fekete gólya vagy a holló fészkeinek feltérképezését végezhetjük el, ami nagyon fontos feladat.

A hótakarónak azért is van jelentős szerepe, mert az elmúlt év komoly csapadékhiányt eredményezett, és egy havas tél sokat segíthet a vizes élőhelyek fenntartásában, állapotuk javításában. Jelenleg mintegy 15 centiméteres hóréteg borítja a Kis-Sárrét tájait.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Vonulási csúcs: 6600 darumadár éjszakázott Kardoskúton

Január 7-én 6600 daru töltötte az éjszakát a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon és a környező gyepeken. Az őszi madárvonulás kezdete óta ez a legmagasabb egyedszám – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park.

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon és a környező gyepeken megközelítőleg 6600 daru éjszakázott január 7-én. (Kép: Palcsek István Szilárd – KMNP)

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

Az ősz folyamán a daruvonulás gyengének bizonyult a térségben, mert alig volt csapadék, így a száraz tómeder nem vonzotta a madarakat. November végén megjöttek a várva-várt esőzések, s a tómeder is lassan kezdett feltöltődni. December közepére már összegyűlt annyi víz a Fehér-tóban, ami bevonzotta a darvakat, az itt éjszakázó egyedek száma ekkor elérte a 770-et. A hónap végén már 1560 daru éjszakázott a tavon és a közeli gyepeken.

Január legelején 3300 példányt, január 7-én pedig már 6600-at számoltunk. Nagy részük ekkor is a gyepeken töltötte az éjszakát, mivel a tó sekély, 10-20 cm-es vize addigra már befagyott. A hideg idő a madarakat is gyors továbbhaladásra késztette, így csupán 1-2 napot töltöttek a területen. Januárban Magyarországon belül a kardoskúti Fehér-tó körzetében volt a legmagasabb a darvak száma.

Jelenleg már csupán néhány tucatnyi daru tartózkodik a tó környékén. Az utóbbi években minden télen voltak itt kisebb-nagyobb számban áttelelő példányok.

Forrás: KMNP

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Jubileum: 25 éves a Körös-Maros Nemzeti Park

1997. január 16-án alakult meg a Körös-Maros Nemzeti Park

Pontosan huszonöt esztendővel ezelőtt, 1997. január 16-án alakult meg – hazánk hetedik nemzeti parkjaként -, a Körös-Maros Nemzeti Park. Több részterületből álló, 52 125 hektár kiterjedésű nemzeti parkunk magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park.

1997. január 16-án alakult meg a Körös-Maros Nemzeti Park (Kép: KMNP Facebook oldala)

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

Az elmúlt két és fél évtizedben rengeteg szakmai tudást és tapasztalatot gyűjtöttünk össze a természetvédelmi kezeléshez. Megteremtettük az élőhelyek hosszú távú fenntartásához nélkülözhetetlen extenzív legeltetés feltételrendszerét és kiépítettük a bemutatás infrastruktúráját. A helyreállító beavatkozások révén számottevően javult az élőhelyek állapota. A fajmegőrzési programok eredményeként emblematikus, veszélyeztetett fajok állományait sikerült stabilizálni, vagy növelni. Mindez lehetőséget ad arra, hogy ezeket, az Alföld eredeti arculatát őrző, egyedi és megismételhetetlen szentélyterületeket a jövő generációira örökíthessük.

A Körös-Maros Nemzeti Park területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád-Csanád megye tiszántúli felén található, kisebb része Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti peremére is átnyúlik.  Legnagyobb értékeit az egykor összefüggő löszpuszta-gyepek utolsó maradványai, valamint a nagy kiterjedésű szikes puszták, továbbá az ártéri területek jelentik.  A nemzeti park legnagyobb részét borító füves élőhelyek fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen az extenzív legeltetés. Ehhez Igazgatóságunk 4000 egyedet számláló, magas genetikai értéket képviselő magyar szürkemarha, házi bivaly, cigája és racka juh állományokkal rendelkezik.

A természeti és táji értékek megőrzése mellett alapvető fontosságú azok bemutatása, megismertetése a nagyközönséggel. Az ökoturisztikai tevékenység zászlóshajói a Kárpát-medence egykor és ma honos állatfajait bemutató Körösvölgyi Állatpark Szarvason, és a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványán. A két helyszín regisztrált látogatóinak száma az előző évben meghaladta az 50 000 főt.

A KMNPI területén rendszeresen előforduló védett növény- és állatfajok száma meghaladja az 500-at. Nemzeti parkunknak különleges szerepe van a madárvonulásban is. A kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai-halastavak és a Montág-puszta nemzetközi szinten számon tartott vizes élőhelyek, amelyek évente több százezer madárnak nyújtanak pihenőhelyet. A fajmegőrzési programok eredményeként növekedésnek indult többek között olyan veszélyeztetett fajok állománya, mint a túzok (a KMNPI címerállata) és a fokozottan védett volgamenti hérics. Előbbi állománya az elmúlt 25 évben 300-350 példányról 600 példány fölé, míg a volgamenti héricsé 1000 tőről 5000 tőre emelkedett.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom