Keressen minket

Vadászat

Biharkeresztesen nyúlsirámra érkeztek az aranysakálok

Hajdú-Bihar megyében gazdálkodik a Biharkeresztesi Petőfi Vadásztársaság, mintegy 18 ezer hektáron. Fazekas Máté, az Északi Agrárszakképzési Centrum Mátra Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium után, 2017-től már hivatásos vadászként kezdte meg a munkáját. A fiatal szakember Váncsod, Bojt és Mezőpeterd határában lévő vadállományért felel – tájékoztatta a társaság az Agro Jager Newst.

Fazekas Máté, a Biharkeresztesi Petőfi Vadásztársaság hivatásos vadásza hozta terítékre a fényképen látható kan aranysakálokat a Bojti Lapos területrészen (Kép: Fazekas Máté – Agro Jager News)

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal arany minősítést adott mindkét kan aranysakál trófeájára (Kép: Fazekas Máté – Agro Jager News)

2022. január 13-án egyéni vadászaton vett részt, elsősorban szőrméskártevő-gyérítésre indult. Sakált és rókát szeretett volna lőni Bojt község határában, a csak Bojti laposnak emlegetett határrészen. Bokros, szikes fedett területet választott, ahol már korábban is látott, láttak aranysakált. A napokban leesett friss hó és a kemény hidegek ideálisak a ragadozó vadászatára. Miután elhelyezkedett egy kökénybor tövében, egy jól ismert márka sípjával nyúlsírást utánzott. Fényes nappal volt és a legnagyobb meglepetésére, igen nagy sebességgel, ugatva, szemből egy nagytestű aranysakál érkezett. Nem tétlenkedett és a váratlan érkezőt egy pontos célzással fogadta. A .223-as golyós puskája nem is tévesztett és helyben marasztalta a dúvadat.

Igen megörült neki, de úgy döntött, hogy marad még és nem sokkal később, a szürkület beállta előtt, még egy kan aranysakál érkezett egy újabb strófára. A hidegebb napok miatt, a sípokra jobban reagálnak az éhes ragadozók. Az első aranysakál vélhetően azért „ugatott”, mert jelezni próbálta a falkának a sérült prédaállat jelenlétét – véli Fazekas Máté.

Biharkeresztesen egyébként az első aranysakál 2010-ben esett, amit akkor egy spanyol vadászhölgy hozott terítékre. Az akkor kuriózumnak számító dúvad ma már egy visszatelepült ragadozó a térségben, olyannyira, hogy éves szinten mintegy 80 kerül a terítékre. Sajnos a törzsállományt ma már stabilnak mondhatjuk, amely évről évre egyre jobban erősödik.

Biharkeresztesen szerencsére nagyobb zárt erdők, összefüggő, fedett, nádasok, háborítatlan területek nincsenek. Az ide érkező újabb és újabb egyedeket azonban folyamatosan apasztani kell, hogy mind az apróvad, az őz és védett, földön fészkelő természeti értékeket megóvhassák – összegezte tapasztalatait Fazekas Máté hivatásos vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Vadászat

SZERBIA: 20 éves a Vajdasági Erdészeti Közvállalat

Fennállásának és megalapításának 20. évfordulóját ünnepelte a Vajdasági Erdészeti Közvállalat, az Újvidéken megrendezett 54. LORIST, Vadászati és Horgászati Kiállítás és Vásár harmadik napján, amelyet a kiállítás megnyitója után, második ízben tisztelt meg jelenlétével Pásztor István, a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának elnöke.

Balról Pásztor István, a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának elnöke, jobbról Kókai Roland, a Vajdasági Erdészeti Közvállalat igazgatója Fotó: Agro Jager News

Pásztor István az ünnepélyes megnyitón kiemelte, hogy a 20 éve kidolgozott terv és kezdeményezés bebizonyította: jó döntésnek bizonyult, hogy útjára indították a Vajdasági Erdészeti Közvállalatot. A feladatai azóta még összetettebbé váltak, hiszen a klímaváltozás, a globalizáció újabb és újabb kihívások elé állították az erdészeket és egyáltalán magát a vállalatot.

A Vajdasági Erdészeti Közvállalat irányításával szarvasokat is telepítenek vissza Fotó: Agro Jager News

A gazdasági kihívások mellett társadalmi szükségleteket, igényeket, környezet- és természetvédelmi kérdéseket, vadászati és persze erdészeti feladatokat kell megoldania a vállalatnak. Kiemelte: jól látszik, hogy magasan képzett szakemberekkel nemcsak a törvényi feltételeknek tud megfelelni, hanem gazdasági tevékenysége egyben fenntarthatóvá tette a tevékenységét, amellyel eközben gazdagodott a környezetünk.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Az erdészek munkája mellett növekedett az erdőhöz köthető fajok száma, miközben olyan gyepekre is vigyázniuk kell, amely nemzetközi viszonylatban is kiemelten fontos élőhelyeket jelent. Az út, amelyre ráléptünk, jó iránynak bizonyul, amelyhez sokan csatlakoztak. Összefogással, minden szinten magasan képzett szakemberekkel biztos benne, hogy továbbra is sikeresek lesznek.

A Belgrádi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja Prof. Dr. Branko Stajic Fotó: Agro Jager News

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a Belgrádi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja Prof. Dr. Branko Stajic is, aki hangsúlyozta, hogy az egyetem minden vonatkozásban, továbbra is támogatja és biztosítja azt a tudományos, oktatási hátteret, ami ahhoz kell, hogy a változó világban, a változó klimatikus és gazdasági környezetben, jól képzett mérnökökkel, kutatási háttérrel valósítsák meg ezt a munkát. Hozzátette: az erdész szakma évszázadokon keresztül óvta, védte a természetet. Számukra az ökoszisztéma minden szereplője, fontos, ismert, tisztában vannak a fajok jelentőségével és a természetben betöltött szerepével. Az elvégzett munka, a mögöttünk álló két évtized sikerei bizonyítják, hogy jó úton vannak és biztosította a vállalatot, hogy a következő évtizedben is számíthatnak az együttműködésükre.

Prof. Dr. Sasa Orlovic, Az Alföldi Erdészeti Intézet igazgatója Fotó: Agro Jager News

Prof. Dr. Sasa Orlovic, Az Alföldi Erdészeti Intézet igazgatója, ünnepi köszöntőjében leszögezte, hogy olyan nemzetközi együttműködéseket valósítottak meg, amely mögött fenntartható és hosszútávú erdészeti, vadászati és természetvédelmi eredmények állnak. Hangsúlyozta, hogy széles körben be kell mutatni a nagyközönség számára is ezeket a projekteket. Fejleszteni kell a tudományos és a technikai hátteret.

Az Újvidéki Kamarakórus koncertje közben Fotó: Agro Jager News

Az ünnepségen kitüntetések átadására is sor került, miközben az Újvidéki Kamarakórus pazar előadásával, vonós négyesével emelte az ünnepség színvonalát, miközben Kókai Roland, a Vajdasági Erdészeti Közvállalat igazgatója filmvetítéssel mutatta be a vállalat mindennapi munkáját, feladatait, a tudományos kutatásoktól, egészen a csemetekertben előállított kisfákig. Hozzátette, az erdészek munkája, keze nyoma csak emberöltő távolságból ítélhető meg, s bízik benne, hogy a megkezdett munkát a fiatalok tovább tudják majd folytatni.

20 éves a Vajdasági Erdészeti Közvállalat Fotó: Agro Jager News

Kép és szöveg: Agro Jager News

Tovább olvasom

Vadászat

Drótba akadt gímszarvasbikát mentettek meg Nyírtasson

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyírtasson, a Gyöngyharmat Erdőbirtokossági Társulat területén a bőgési időszakban egy drótba szorult gímszarvasbikára lettek figyelmesek a Király tanya melletti elhagyatott almásban.

Fotó: Gyöngyharmat Erdőbirtokossági Társulat

A társaság elnökét, Papp Lászlót azonnal értesítették. A társaság vadgazdálkodásáért felelős szakembere, Szakács Zoltán érkezett elsőként a kimerült gímszarvasbikához, aki azonnal megkezdte a szervezést. A vad megközelítőleg 15-18 órája gabalyodott bele a drótokba. Önerőből képtelen volt kiszabadulni.

Mivel a szarvasbika a szomszédos vadásztársaság határához közel került bajba, ezért a mentésben a Nyírségi Nimród Vadásztársaság hivatásos vadásza, Kis Gábor is aktív szerepet vállalt. Miután felmérték a veszélyeket, még több embert hívtak segítségül. Szakács Zoltán rövid, gyors eligazítást tartott a résztvevőknek. Az egykor intenzív almás mára kipusztult, azonban a vezérdrótok mind a mai napig kint maradtak a területen. A gímszarvas csak előre, és hátra tudott mozogni. A mentésben résztvevőkre nagy veszélyt jelentett az agancsa, attól is tartottak, hogy megrúg valakit a rémült állat.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Szereztek köteleket, valamint a közeli gyárból egy akkumulátoros flexet. Hurkot tettek a földre, amibe az állat belelépett. Az állat lábait csak annyira kötötték meg, hogy stabilizálják a mentéshez a szarvasbikát és komolyabb sérülést ne okozzanak neki. A mentésben nyolc ember vett részt, gyakorlatilag a szarvas meg sem tudott mozdulni, mert mindkét oldalról négy-négy ember fogta.

Mivel senki nem csinált még hasonlót, ezért a nyírségi vadgazdálkodók a biztonságra kiemelt hangsúlyt fektettek. A mentésben résztvevők többsége a növénytermesztésben dolgozók voltak. Miután az állatot teljesen stabilázálták, gyakorlatilag „pislogni is alig tudott”. Szakács Zoltán, a terület hivatásos vadásza a flexxel lépésről lépésre elkezdte a vezérdrótot levágni a vad testéről, agancsáról.

A gímszarvas annak ellenére, hogy gyakorlatilag teljesen kimerült, hamar megérezte azt, hogy segítenek rajta a vadászok. Közel negyedórás munka után megszabadították a drót szorításából a vadat. A munka harmadik, egyben legnehezebb művelete következett: a szabadon engedés. Amíg a drót is tartotta a bikát, nagy veszélyt nem jelentett senkire. A hurkokat az állat lábairól úgy kellett levenni, hogy sem az állat, sem az emberek ne sérüljenek meg. Nagy figyelemmel, lépésről lépésre szabadították meg a kötelektől a teljesen kimerült állatot. A szarvas a mentés végére már annyira fáradt, volt, hogy megmozdulni sem tudott. Ekkor egy 5 literes kannából vizet locsoltak a hátulról úgy a fejére, hogy ha még fel is pattan, akkor se sérüljön meg senki. A víz hatására a vad lassan „feltámadt”, megpróbálta szürcsölni a vizet. Kis szünet után, időt hagyva a nagyvadnak, Szakács Zoltán, az agancsát megfogva próbálta lábra állítani. A gímszarvas megrázva magát lassan feltápászkodott, majd elindult. 30 méter után megállt, keresztbe fordult, és visszanézett . „Így köszönte meg a vad, hogy megmentettük..”

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fénykép és videók forrása: Gyöngyharmat Erdőbirtokossági Társulat

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Interjú a Nyugat-Szerbiai Vadászkutya Szövetség elnökével + GALÉRIA a kiállításról

Az 54. LORIST-on, a Vadászati és Horgászati Kiállítás és Vásáron, Szerbia minden pontjáról érkeztek Újvidékre, amely ebben az évben Európa kulturális fővárosa címet is elnyerte. A dinamikusan fejlődő város, a Duna, az Újvidéki vár és megannyi látványosság mellett, Szerbia páratlan természeti kincseire, vadászterületeire és persze nemzeti parkjaira fókuszál szeptember utolsó napjaiban. Ezt a gazdagságot most, Újvidéken, egy kicsit mi is megízlelhettük.

Az 54. LORIST-on balról Stanojevic Aleksandar elnök, a Nyugat-Szerbiai Vadászkutya Szövetség elnöke, Sanja Momcilovic Bognic társaságában Fotó: Agro Jager News

Az 54. LORIST-on két nagy teremben járhatjuk körbe a szerbiai lehetőségeket. Az egyik termet szinte kizárólag a Vojvodine Sume, azaz a vajdasági Vadászszövetség töltötte meg, amelyben a Vajdasági Erdészeti Vállalat több heti munkával építette fel azt a látványos standot, amelyet Budapesten, a Vadászati és Természeti Kiállításon láthatott a nagyközönség, illetve egy további, monumentális köralakú erdészeti és természetvédelmi megfigyelő tornyot, de érkeztek szűcsök a egészen Szerbia déli határvidékéről is.

Az 54. LORIST-on a természetvédelemnek is nagy szerep jutott Fotó: Agro Jager News

A nagyteremben egy emeletes, látványos kiállításon futottunk össze Stanojevic Aleksandar elnökkel, aki Nyugat-Szerbiából érkezett és a mintegy 9000 ezer főt számláló vadászkutyás szövetséget vezeti – vele beszélgettünk:

Pár szóban bemutatná az ön által vezetett régiót?

Belgrádtól nyugatra, egészen Boszniáig, egy olyan érintetlen és varázslatos terület húzódik, amelyben a fennsíkoktól kezdve a magashegyekig, a vadvizektől a Tara 1000 méteres szakadékáig, sokszor érintetlen, őserdőket találunk, amelyek különleges vadfajokat őriznek és különleges vadfajokra lehet vadászni. A vadászati kontroll soklépcsős és szigorú.

Az összefogással komoly eredményeket tudhatunk magunk mögött. Ebben a munkában, a vadászati kultúra megőrzésében, fontos szerepet vállalnak a vadászkutyások, hiszen a vadászkutyák tenyésztése, vadászati alkalmassága csak a vadászatokon mutatkozik meg.

A szerbiai érdekképviseletek aktívan támogatják az ágazatot Fotó: Agro Jager News

Milyen vadfajokra lehet vadászni?

A területek tagoltak, nehezen járhatóak, különösen igaz ez a magashegyi régiókra. Zárt, lombos és luccos erdők, amelyekben sikeresen megtelepedett és visszatért a medve. Miközben Uzice régióban megkezdtük a szarvas visszatelepítését is. Ez a munka rendkívül összetett feladatot követel meg a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás munkatársaitól. A kihívás nagyon nagy, de olyan eredményeket értünk el, hogy hamarosan vadászni is lehet majd a szarvasra. Ezek a vadfajok mellett azonban óriási nyomást helyez a gazdálkodásra, mind a vadgazdálkodás, mind pedig az állattenyésztés vonatkozásában – a farkas. Medvéból, óvatos becslések szerint is 100 egyed él a területen.

Az 54. LORIST: Trófeák, trófeák és trófeák… Fotó: Agro Jager News

Mit jelent egy ilyen területen vadászni, egy ilyen területen vadászkutyát tartani?

Mindenképpen ki kell emelni, hogy ahol farkas él, ahol feltűnik a farkas, a vadászkutyák vadászati stílusa merőben más, mint mondjuk a Vajdaságban. Ez persze nemcsak hátrány, hanem előny is, hiszen kutyáink olyan génjeit is aktiváljuk, amelyek esetleg elvesznének. Gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy vaddisznóhajtásban felugorhat a medve, sokszor utána mennek a kutyák s ha van bent farkas, előfordul, hogy a számára csemegét jelentő kutyákból egyet-egyet elveszítünk. Ez hozzátartozik a vadászathoz, ez hozzátartozik az itt élő ember mindennapjaihoz, de le kell szögezni, hogy a farkasra ellenőrzött körülmények között, de aktívan vadászni kell. Állományaik stabilak, de látható, hogy lassan növekednek.

Monumentális stand az 54. LORIST-on, Újvidéken Fotó: Agro Jager News

Mit ajánl a magyar vadászoknak?

Szerbia minden részében találhatunk valami különlegeset: a Vajdaság síkságjaitól, a Duna komoly árteréig. Nekünk persze a magas hegyek jelentik az otthont, erről tudok igazán, szívvel , lélekkel beszélni. A farkas vadászatát nem lehet igazán elmesélni, azt át kell élni, de egy hegyi vaddisznó hajtás, egy nyári, hegyi őzbakvadászat, vagy ősszel a hegyi fürjvadászat, azt hiszem, minden vadász szívét megdobogtatja. Szerbiába el kell jönni. Fel kell fedezni. Erre a legjobb lehetőséget például az 54. LORIST kínálja, de vannak más, megyei rendezvények is. Aki Szerbiába egyszer ellátogat, biztosan vissza fog térni. A Magyarországon kedvelt 30-06-os kaliber bevált. Zergére a 7 mm-es kaliberek a jók, de általánosságban mi a 7-8 mm kaliberű fegyvereket preferáljuk.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom