Keressen minket

Vadászat

Kitekintés: Az aranysakál vadászata a Vajdaságban

Print Friendly, PDF & Email

A vajdasági Török Zsolt királyhalmi vadász osztotta meg a tapasztalatait az aranysakál vadászatáról

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Szerbiában, alig két kilométerre a magyar határtól, található Királyhalom. A vajdasági település a Duna–Tisza közi homokhátságon helyezkedik el az Észak-bácskai körzetben, Szabadkától nem messze. A települést régebben hívták Rúzsaházának, és Bácsszőlősnek is. A szerb vadászati szabályokról, és az aranysakál vadászatáról tájékoztatta az Agro Jager Newst Török Zsolt, királyhalmi vadász. Azt is elmesélte, hogy náluk sok esetben a lakosság szokta a vadászok segítségét kérni, mert a megnövekedett sakálállomány egyre jobban húzódik a falu széleihez. 

A fényképen látható aranysakált Török Zsolt királyhalmi vadász hozta terítékre a Vajdaságban (Kép: Török Zsolt – Agro Jager News)

A magyar szabályoktól valamelyest eltér a szerb szabályozás. Itt ugyanis minden községnek van egy vadásztársasága. A terület mérete településenként változik. Nálunk Királyhalmán például a terület nagysága bruttó 2500 hektár, a belterülettel együtt – ahol összesen tízen vagyunk tagok. A vadászat szervezése azonban itt teljesen egyedi. Minden egyéni vadászatot egy héttel előre be kell jelenteni a hatóságnak. Egyéni vadászat csak kedden, csütörtökön és szombaton lehetséges. Ekkor előre meg kell adni, hogy pontosan hol, milyen kaliberrel, mire szeretnénk vadászni. Fontos szabály az is, hogy egyszerre három főnek kell kint lennie a területen.

Az őszi és téli hónapokban, vasárnaponként, társasapróvad-vadászatokat lehet tartani. Szerbiában a természetvédelmi szabályok is valamelyest eltérnek a magyarországitól. A vadászterületen belül védett természetvédelmi területek is vannak. Három különböző zónára osztották, a megvédendő természetvédelmi értékek szerint. Ha a részterület 1-es, ott látogatni sem lehet a területet. Ide csak külön engedéllyel lehet belépni. Ha a terület 2-es besorolást kapott, akkor abban az esetben engedéllyel társasapróvad-vadászatokat szervezhetünk. Egy évben maximum csak négy alkalommal lehet belépni ezekre a területekre. Ha 3-as zóna, ott nincs semmilyen korlátozás a vadászok számára.

Az elmúlt időszakban sajnos madárinfluenza is fellépett a vándormadarak miatt. A hatóságok egy védőkörzetet alakítottak ki, ahol nem lehetett vízi vadra és más egyéb madárra vadászni. Ennek az lett az egyik következménye, hogy a Ludasi-, és a Kapitányi-tó között a vándorliba állománya feldúsult. Olyannyira, hogy megközelítőleg 5 ezer vadliba jelent meg. A helyi gazdák viszont nem nagyon örültek ennek a hatalmas vízivadállománynak, mert amint felolvadt egy kicsit a talaj, a libák képesek voltak sok esetben az őszi vetésű növényeket  kihúzni a földből. Amivel nagy károkat okoztak a gazdáknak.

A januári aranysakál

Az első aranysakál nálunk körülbelül hat, hét éve jelent meg. Én intenzíven, ragadozóra körülbelül öt évvel ezelőtt kezdtem vadászni. Másfél év kellett ahhoz, mire elég gyakorlatot szereztem, hogy sikerüljön dúvadat terítékre hozni. Itt Királyhalom, sok esetben a lakosság szokta a vadászok segítségét kérni, mert a megnövekedett sakálállomány egyre jobban húzódik a falu széleire. Tavasszal, amikor már a kis rókák egyre éhesebbek, a felnőtt egyedek gyakrabban járnak be a  baromfiudvarokba.  Ekkor a törvényi feltételeknek megfelelően csapdázzuk őket. Élvefogó csapdákat telepítünk ilyen esetekben a baromfik közelébe.

Az aranysakál közvetlen a házak közelébe nem merészkedik. Sokszor olyan megkeresést kapunk, hogy a vonyításuk sötétedéskor „közelről” hallatszik. Tavaly megközelítőleg 40 egyedet hoztunk itt terítékre, aminek a jelentős részét a helyi hivatásos vadász tudta elejteni.

A legutolsó aranysakálomat tudatosan előre felkészülve tudtam terítékre hozni. Az egyik barátom kertje egy kaszálóra nyílik. Ettől nem messze kukoricabálákat tárolnak egy nagyobb kazalban. Itt már többször láttak aranysakált. Nem messze ettől a helytől kiástam egy 50×50 cm méretű gödröt, két ásónyom mélyen. Az elmúlt időszakban dögszórót üzemeltettem, két három naponként vittem friss élelmet a ragadozók számára. Ez minden esetben el is tűnt.

Az elmúlt időszakban azt figyeltem meg, hogy az aranysakálok, ha tehetik, inkább a hajnali órákban szeretnek a falu határában lenni. Ha túl nagy a mozgás és zajok hallatszódnak a faluból, az nagyobb elővigyázatosságra készteti őket. Sokat ültem kint esténként. Azt figyeltem meg, hogy a ragadozók is tudják ezt, és kivárják amíg a kint ülő vadász bele nem fárad. Emiatt huzamosabb ideje csak hajnalban járok ki.

2022. január 17-én, körülbelül hajnali három órakor keltem. Négy órakor már kint voltam a saját készítésű háromlábú vas székemen, ami körülbelül 170 centiméter magasra van a talajtól. Ezen egy saját gyártású székem van, amivel hangtalanul körbe tudok fordulni. Emellett puskatartót is szereltem rá, ami állítható. Úgy terveztük meg édesapámmal, hogy személyautóval is kényelmesen szállítható legyen.

Hajnalban a ragadozók jóval nagyobb biztonságba érzik magukat (Kép: Török Zsolt – Agro Jager News)

Egyéni vadászataim során még nyúlsirámot is szoktam alkalmazni, amit csak akkor használok, ha túl nagy a „csönd”. Miután elhelyezkedtem, rövid várakozás után a takarásból kiváltott egy nagytestű aranysakál. Óvatosan jött, megállt, figyelt. Átváltott egy mezőre és indult a szóró irányába. Ilyenkor szinte meg se szabad mozdulni, a vadászláz egyre erősödött bennem.

A bálák mellett, takarásban, szerencsére nem vett észre, és a szelem is jó volt. Amikor körülbelül 100 méterre volt tőlem, egy pillanatra újból megállt. Úgy döntöttem, hogy lövést teszek rá. A .223-as golyós fegyveremet vittem magammal, ami nagyon pontos és helyben is marasztalta a ragadozót.

Ezután viszont hibáztam, mert akkor érte kellett volna hogy menjek. 30 perc elteltével ugyanis érkezett egy vörös róka is, ami viszont igen tartott az aranysakáltól és inkább elment, mint hogy közelebb merészkedjen.

Miután birtokba vettem az elejtett aranysakált, éreztem rajta, hogy egy nagytestű egyedet sikerült terítékre hozzak. Meg is mértem. A kan aranysakálom tömege 14 kilogrammot mutatott. Itt Szerbiában, a Vajdaságban, az aranysakál jelenléte az őz állományára hatott a leginkább. Ugyan intenzíven vadásszuk és csapdázzuk is ezt a visszatért ragadozót, ami bizony nehezebb és nagyobb kihívás mint a vörös róka vadászata,. Látni kell, hogy ettől függetlenül egyre több és több van belőlük – zárta beszámolóját a Török Zsolt, királyhalmi vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Vadászat

A Velence-tavi őzbak

Print Friendly, PDF & Email

Őzbakra vadásztak a Velencei-tavi Vadásztársaság területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Demeter Attila őzbakra vadászott a Velencei-tavi Vadásztársaság területén. Élményeiről számolt be lapunknak:

Fotó: Varga Mihály hivatásos vadász – Agro Jager News

Egy ismert bakot sikerült vasárnap hajnalban terítékre hozni a Velencei-tavi Vt területén. Varga Mihály hivatásos vadász kolléga, már márciusban lefotózta a már teljesen letisztított és kifent agancsú őzbakot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Már akkor is feltűnt az agancson lévő két dudor, vagy pukli, “gombóc” – ezért el is neveztük két kisgombócosnak a bakot. A vadat középkorú baknak tippeltük, súlyban körülbelül 360 gr + – gondoltuk. Egy hármas kereszteződésben jól tartotta a helyét, folyamatosan négy sutával tartózkodott a búzatábla közepén.

Fotó: Varga Mihály hivatásos vadász – Agro Jager News

Vasárnap is ugyanitt találtuk meg. A szeles idő miatt, a nagy üres placcon, a három kilométerre lévő őzeket, csak a földön kúszva, mászva tudtuk belopni.

Fotó: Varga Mihály hivatásos vadász – Agro Jager News

Órákig négykézláb araszoltunk feléjük. 170 méternél közelebb nem sikerült belopni a távolságot. Guggoló helyzetből, lőbotról sikerült lövést tenni a vadra. A találatot jól jelezte a bak. Körülbelül 40 méteres halálvágta után végleg elnyugodott.

Fotó: Varga Mihály hivatásos vadász – Agro Jager News

Kaliber: 8*57 Geco – teilmantel
Az őzbak korban körülbelül 6-7 éves. A trófea súlya 350 gr alatt lesz.

 

Írta: Demeter Attila

Fényképek: Varga Mihály, Velencei-tavi Vadásztársaság hivatásos vadásza

 

 

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

A kitartás jutalma

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Major Tamás aranysakált hozott terítékre. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Szeretek úgy vadászni,hogy egy konkrét egyedet keresek és hozok terítékre. Amikor így vadászom, azok az eredmények mindíg többet jelentenek számomra. A legnagyobb sakálomat is egy ilyen vadászat során sikerült meglőni, nem várt ajándékként. Egy íjászvendéget kísértem tavasszal őzbakra, amikor először megláttuk.

Fotó: Major Tamás – Agro Jager News

Épp, egy Diána által utunkba terelt, disznókondából szerettünk volna egy malacot elejteni, két árok közé ékelődött kukorica vetésről,amikor a sikertelen lövés okait magyarázva, vizsgáltuk a vesszőt. Tőlünk, kényelmes golyólövésre, kilépett a takarásból, új izgalmat adva az amúgy is csodás hajnalnak. Mivel megbeszéltük, hogy nálam azért lesz puska, gyorsan átnyújtottam azt a vendégemnek. Sajnos a lőbotomat nem tudta gyakorlottan használni, így szabad kézből engedte el a lövést. Sértetlenül tűnt el újból előlünk a nem mindennapi vadászzsákmány.

Mindketten láttuk, hogy a bal első lábát nem használta. A további cserkelés közben már egyre többet gondoltam arra, ha időm engedi, célzottan járok ki rá, pedig csak remélni tudtam, hogy nem hagyja el apró vadászterületünket. Sok eredménytelen hajnal és este után, másodszor augusztus derekán láttam újra, szintén egy vendéget kísérve.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Első bakját szerette volna meglőni – skót származású felesége kíséretében -, amit édesapjától kapott ajándékba. Egy energianyaras és egy középkorú akácos között lévő nyiladékon álló lesre ültünk, ott vártunk egy általam ismert bakra. Párás volt egy kicsit a reggel, ami nagyon szép napindító volt. Valószínűleg azért nem vettem észre először, hogy nem róka, hanem sakál igyekszik felénk, velünk szemben a nyiladékon.

Mikor rájöttem tévedésemre, már azt is láttam, ki is jön felénk. Ő volt az. A bal első lábára sánta sakál. Gyorsan mondtam vendégemnek, hogy ha neki kedvező távolságra ér, lőjön. Meglepetésemre azt kérdezte: és mi lesz a bakkal? Kicsit megszeppentem,de aztán elmondtam neki: Sakált nem mindennap lő az ember,bakot meg keresünk másikat, akár ma is. Rábeszélésemre felemelte a puskát de a vadászláz miatt csak egy hibázásra futotta tőle. Sajnáltam….

De legalább tudtam, hogy itt maradt a keresett sakálom. Ezt el is mondtam neki, így már úgy láttam megértette, miért akartam mindenáron meglövetni vele. Egyébként pár perc múlva ugyan onnan terítékre hozta első őzbakját, egy 220 grammos selejtbakot, ami kiváló első baknak.

Harmadjára egyedül indultam ki bakot figyelni, már a következő bakszezonra készülve. Kicsit megcsúsztam idővel, így szinte futottam a lesre, ahová ki akartam ülni aznap reggel. Az utolsó hibázás melletti energianyaras túlsó oldára akartam ülni, ahol egy öreg akácos kezdődik és arra voltam kíváncsi, hogy van-e jó őzbak a nyarasban, ami esetleg az akácosba vált vissza. Felérve a lesre, letámasztottam a .22-es puskámat és éppen az ülésdeszkát igazgattam, mikor a szemem sarkából mozgást láttam. Azt hittem egy őz jön kifelé, de mivel az utolsó pár soron végig láttam, hamar megismertem, ki is tart kifelé a nyarasból. Mire kilépett a nyiladékra, addig a puskám már a palánkon várta. Kilépett és átfutott a fejemben, hogy hová célozzak.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Valamit meghallhatott, mert felnézett a lesre, de akkor már a szálkereszt biztosan ült a bordáján, a lapockája mögött. Éleset csattant a .22-es és láttam, hogy összerándul. Tehát a lövés jó volt. Láttam odament, ahová szántam. Kifújtam magam és a kötelező várakozás után lemásztam a lesről. A kis .22-es miatt tudtam, hogy nem lesz egyszerű megtalálni, de bíztam a jó tüdőlövésben.

Elsőre nem is sikerült. Már vagy egy félórája kerestem, amikor eszembe jutott a barátom (azóta komám) kutyája, akivel már találtak meg sakált. Telefon és utazás után újból keresés, de sajnos a tacskó sem vette fel a nyomot kellőképpen. Végső próbálkozásomban (ami már számtalanszor bejött) a menekülés vélt irányába, Hubertuszra bízva magam, elindultam vakon. Az erdő zsebkendőnyi tisztására érve, annak túloldalán, aztán pontot tettünk a közel egy év végére. Velem szembefordulva, az oldalán ott feküdt ünnepnapjaim egyik ajándéka, a környék akkori legnagyobb, elejtett sakálja…

 

Írta és fényképezte: Major Tamás

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Vadásztársaságok és a szakigazgatás számára fejlesztett vadgazdálkodási statisztikai programjával mutatkozott be Belgrádban, a Szerbiában élő Fenyvesi István. Az alapvégzettségét tekintve a programozó informatikus, de szabadidejében vadászó szakember az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés számára, hogy a fővárosban, Szerbia legnagyobb vadászati, horgászati és hajózási kiállításán számolhatott be a fejlesztésekről.

Fenyvesi Istvánnal a nagyközönség két éve, az újvidéki könyvvásáron találkozhatott először, ahol Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője egy standon gyűjtötte össze a tudományos szakembereket. Fenyvesi István elmondta, hogy az adatok feldolgozásának szükségességére és az eredmények statisztikai feldolgozására először a Szenttamási Vadásztársaság elnökeként figyelt fel.

Fenyvesi István Belgrádban. Fotó: Agro Jager News

1981-től informatikai mérnök és szenvedélyes vadász. A legnagyobb problémát abban látja, hogy nincs adatszinten rögzítve, egy-egy vadászterületen belül, az elejtett vad mennyisége és annak minősége. Ez egy-egy év vonatkozásában, s egy-egy terület életében nem is jelentős, de évtizedes léptékben, úgy, hogy a társaságok vezetősége, munkásai, beosztottai cserélődnek és az információ elveszik, már jelentős veszteség.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A cél tehát az, hogy modernizáljuk a napi munkát és ne csak társasági, hanem régiós, és országos viszonylatban is átlátható adatsorokat kapjunk. Ebbe a munkába csatlakozott be Ristic professzor, aki az Újvidéki Egyetem vadászati professzoraként a trófeaelbírálásról adott ki szakkönyvet Szerbiában. Fenyvesi István ehhez csatlakozva adatbázist épített és mai nyelvezettel élve, megvalósították az interdiszciplináris kutatásokat.

Konkrétan egy trófea elbírálási alapot alkottak. Az adatokat összegyűjtve, a vad elejtésének helyétől kezdve egységesen kezelik. Ezeket az adatokat a szerbiai hiteles törvényes szabályzattal összehangban kitöltik.

Belgrád: Balról Fenyvesi István barátai társaságában. Fotó: Agro Jager News

Ezek után az adatbázisba beviszik a további mérési adatokat, amely automatikusan kitölti és kiszámolja a trófeák pontjait.

Ezzel a programmal nem kell számolni. Amikor tervezik az évi vagy a tízéves stratégia tervet, a vadászatra jogosultak, akkor ebben a táblázatban azonnal látható, hogy melyik határrészekben, milyen eredményeket értek el.

Az egységesítés miatt körzetek szerint is látni lehet, hogy miként alakul az őz állománya és terítékadatai.

Ez a tervezésre kifejezetten jó hatással bír és valós adatokkal dolgoznak. Jó lehetősége a programnak, hogy fényképeket is lehet csatolni. Ma muflonra, szarvasra, vaddisznóra és őzre készítették el a programokat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Könnyű használni, az adatok átláthatóak.

Fenyvesi István kiemelte, hogy Belgrádban különleges élménynek számított előadást tartani. Nagy megtiszteltetés, abból az aspektusból pedig különösen, hogy olyan, a vadgazdálkodásban – Szerbia szerte – elismert szakember támogatta és használja kutatásaiban a programot, mint Prof. Dr. Zoran Ristic.

Fenyvesi István előadása közben. Fotó: Agro Jager News

Szerbiában a vadászok és a lakosság is rajong a vadászatért. Sokat tesz érte a kormány, összefognak a vadászok, Vajdaságtól egészen Szerbia magashegyi vadászterületéig. A vadászok Szerbiában összetartanak és nagyon sokan ismerik egymást. Gyorsan tájékozódnak és gyorsan terjednek a hírek. Összetartó közösség, akik nemcsak vadászni szeretnek, hanem tesznek is a vadért. Ehhez a munkához lehet segítség ez a program, hogy régiós, avagy ágazati szinten is átlátható lehessen a gyakorlati munka, a gyakorlati eredmény, hiszen a hivatásos vadászok munkáit, eredményeit pontosan ellenőrizni és felügyelni kell. A gyakorlati munka irányítását a mérnökökre, a vadgazdamérnökökre kell bízni, akik meghatározzák a hosszú távú stratégiai irányokat. Ehhez a széles ismeretek mellett pontos adatsorokat kell biztosítani. Ebben a munkában lehet segítség ez a program – tájékoztatta Belgrádból az Agro Jager Newst Fenyvesi István.

Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Tovább olvasom