Vadászat
Aranysakálokat ejtettek el Csesztregen
Zala megye nyugati részén, a Lenti járásban, a Kerka-patak völgyében fekszik Csesztreg község. A falu Zalaegerszegtől megközelítőleg 36 kilométerre található, ahol Fentős Dániel, Parasza-Kerkamente Vadásztársaságban helyi vadász. Nagypapájának köszönhetően ismerkedett meg a vadászattal, akivel több mint 15 évig együtt járta a határt. Érthető, hogy mire vadász lett, óriási helyismerete is kialakult.
A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztregen. (Kép: Fentős Dániel – Agro Jager News)
A társaság úgy 6800 hektáron gazdálkodik, amely jellemzően nagyvadas. Az elmúlt évben többször találkozott már aranysakállal és az is előfordult, hogy nem tudott rájuk lövést tenni. Mikor meg minden körülmény megfelelő volt, akkor meg hibázott. Teljesen másképp kell az aranysakálokra vadászni, jóval nagyobb felkészülést igényel – mesélte lapunknak Fentős Dániel. A korábbi tapasztalatoknak és élményeknek köszönhetően, el is döntötte, hogy kitanulja a sakál vadászatát.
Az aranysakál vadászatakor érdemes több sípot használni, megfelelő időközöket betartva. (Kép: Fentős Dániel – Agro Jager News)
Tavaly októberben vásárolt egy ismert márka sípjaiból. Interneten keresztül, autodidakta módon megtanulta a technikákat és a módszereket. Ez a kitartás meghozta a várt eredményeket, mert szinte azonnal be is tudott hívni két aranysakált, amelyet pontos lövésekkel terítékre is hozott. Megtört a jég!
Közben felvette a kapcsolatot, hazánk legnagyobb aranysakál vadászával, Horváth Mihállyal, aki telefonon, időt nem kímélve, számos gyakorlati tapasztalatát osztotta meg fiatalabb kollégájával. Dani megfogadva gyakorlati tanácsait, egy-két percig hív, majd vár 10-15 percet. Ha ezalatt az idő alatt nem jön ragadozó, indul tovább a következő magasleshez.
Csesztregen az elmúlt két évben, négy-öt területrész lett az aranysakálok kedvelt tartózkodási helye. Az állományuk a korábbi években még elviselhető szinten stagnált, azonban a számuk egyre jobban növekszik. A fiatal vadász szerint, olyan az aranysakál Zala-megyében, mint a sárkány a gyerekmesékben. Ha levágjuk az egyik fejét, kettő nő a helyébe. Itt azt figyelték meg a vadászok, hogy az alfa pár valamelyik tagját elejtik, akkor a többi alárendelt egyed előrelép a ranglétrán. Vagyis a szülőpárok száma elkezd növekedni, ami még több utódot eredményez. Ezáltal még több lesz a aranysakál. Ez vélhetően azért alakult így, mert eleve nagy a sakál állománya a megyében. Nagyon nehéz megmondani, megbecsülni nagyságukat. A négy-öt nagyon fertőzött területen, megközelítőleg 50-60 darab aranysakál élhet. Más megyékben, ahol a számuk jóval kisebb, mindenképpen törekedjünk az alfa pár elejtésére, ezt üzenete az alföldi társaságoknak.
Csesztregen az aranysakál vadászatához csak pár dolog szükséges. Egy táska, a fegyverünk és a lőbot. Mivel itt már sok az aranysakál, akár nappal is találkozhatunk velünk. Mindig viszek magammal kereső hőkamerát, és a fegyverlámpa is készen áll az esti hívásokra – mesélte lapunknak. Tudni kell az aranysakálról, hogy a fényre szinte azonnal ugrik. Az elmúlt fél év során terítékre hozott aranysakálokat, szinte minden esetben, futva ejtette el. Más esély nem nyílt rá – folytatta.
A csesztregi vadász csak sípokat használ. Ami számára bevált, azok a következőek: a báránysírás, a nyúlsírás, az egérhang és a magányos sakál hangja. Amint kiér a területre, a kereső és a magányos aranysakálhanggal kezd. Nem mindig válaszolnak, de olyan is előfordul, hogy hirtelen négy-öt helyről visszavonyítanak rá. Ez sokszor elég félelmetes, annak ellenére, hogy ismeri a sakálok viselkedését. Akkor érdekesebb a helyzet, ha egyet se lát, a fedett, sűrűbb részek miatt, de a vonyításuk egyre jobban közeledik.
A legutolsó alkalom is hasonlóan alakult. A Csesztreg 2-es körzetben magányos aranysakál hanggal kezdett, de semmilyen választ nem adtak. Azt gondolta, hogy egy sincs a közelben. Aztán hirtelen a semmiből a második hívás után futva érzett négy aranysakál.. Ahol nagy az aranysakál állománya ott féltékenyen őrzik a területet egymástól.
Arra is figyelni kell, hogy az aranysakálok mindig a hangforrását támadják, azaz bennünket. Akire már futott sakál, csak az tudja átérezni ezt a szituációt. A lövés után a másik három, sokáig kereste az eltűnt társát, de többször nem bújtak elő. Három este alatt, más-más területrészeken sikerült terítékre hozni végül három egyedet, ami ez idáig a fiatal vadásznak elképzelhetetlennek tűnt.
Ha hasonlítani lehetne az emberekhez, az aranysakál több diplomás mérnöknek számít – meséli. Okosak és nagyon sok mindent észrevesznek. Télen az egyik lesvadászat során kocogott felé egy aranysakál, amikor csöndben elbiztosította a fegyverét. Még azt a pici zajt is meghallotta és azonnal megállt. Figyelte, nézett a magasles irányába. Előnyben voltam, hamarabb vettem észre és nem hibázott. Öregebb vadászok tapasztalata alapján az őz állománya fogja igazán megszenvedni az aranysakál térhódítását. Zala megyében egyértelmű, hogy óriási pusztítást végez – zárta beszámolóját Fentős Dániel csesztregi vadász.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Vadászat
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
Patócsné Khern Monika előadást tartott óvodásoknak Alsó-Szeliben
Múlt héten lehetőségem volt megosztani vadász tapasztalataimat kis óvodásokkal. Ellátogattam az Alsó-Szeliben található óvodába és a Meseország Óvodába, Nagy Födémesre, ahol örömmel meséltem a vadászok munkájáról, az állatokról és a természetvédelem fontosságáról.
Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News
A beszélgetésünk egyszerű kérdéssel kezdődött: “Mit csinálnak a vadászok?” Megpróbáltam nekik elmagyarázni, hogy a vadászok nem csak az állatok vadászatával foglalkoznak, hanem munkájuk magában foglalja a vadon élő állatok és környezetük gondozását is. Meséltem nekik arról, hogyan segítenek a vadászok az állatpopulációk és az élőhelyük közötti egyensúly fenntartásában.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ezután beszéltem nekik azokról az állatokról, amelyekkel találkozhatunk erdeinkben. A gyerekek lelkesen hallgattak, amikor különböző állatfajokról és egyedi tulajdonságaikról meséltem nekik. Együtt beszélgettünk arról, hogyan tudjuk megvédeni az állatok élőhelyét, és biztosítani, hogy elegendő táplálékhoz és menedékhez jussanak.
Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News
Végül a természetvédelem fontosságával foglalkoztunk. Együtt beszéltünk arról, hogyan segíthet mindenki a bolygónk védelmében, ha figyelemmel vagyunk a természetre és az állatokra. A gyerekek nagyon lelkesek voltak és megígérték, hogy részt vesznek a környezetvédelemben.
Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News
Ez egy gyönyörű és inspiráló találkozás volt ezekkel a kisgyerekekkel, akiknek olyan szenvedélyük van a természet iránt. Remélem, hogy sikerült nekik kicsit megérteni és szeretni a természetet és hogy a jövőben is részt vesznek gyönyörű természetünk védelmében.
Írta és fényképezte: Patócsné Khern Monika
Az elmúlt időszakban számos vadásztársunk – nem csak magyarok, külföldiek is – szembesülhettek egy rendkívül bosszantó problémával: a Dél-afrikai Köztársaságból nagyon nehezen, hosszadalmas eljárás során engedik ki a trófeákat. A vadászkamara és a védegylet segíteni kíván a probléma megoldásában.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vadászati érdekképviselethez eljutott hírek alapján a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó trófeákra annak ellenére adják ki indokolatlanul lassan az exportengedélyt a dél-afrikai hatóságok, hogy minden szükséges feltétel teljesül, és a kapcsolódó engedélyek, dokumentumok is rendelkezésre állnak. Más afrikai országok esetében ugyanakkor nem tapasztaltak ilyen fennakadásokat a vadászatszervezők. (Fontos megjegyezni azt is: a magyar Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, amely az importengedélyeket adja ki, gördülékenyen dolgozik, nem tudunk a behozatalnál felmerülő problémákról.)
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Dél-Afrikában hónapok telnek el az exportengedélyek és egyéb okmányok kiállításáig, miután a szállítmányozó cégek azokat megigénylik. Ez bizonyos trófeák esetében komoly gondot jelent, hiszen a raktározás alatt állaguk romlik, akár tönkre is mehetnek, miután a speditőr raktára, ahol a trófeák várakoznak, alapvetően nem alkalmas a kényes bőrök tartós tárolására a szellőzés, a bogarak, férgek elleni védelem hiánya és egyéb körülmények miatt. Ráadásul a dél-afrikai hatóságok által kiadott dokumentumok sokszor hibákat, elgépeléseket tartalmaznak, amelyek miatt javításra van szükség. A rendkívül lassú ügyintézés alatt egyéb dokumentumok – például a fogadó országok importengedélyeinek – érvényessége is lejárhat, így azokat újra kell igényelni, ami további időveszteséget okoz.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Mindezekért a két országos érdekképviselet vezetője, dr. Semjén Zsolt és dr. Jámbor László interveniált Pretoriába az engedélyező hivatalnál a Dél-Afrikába látogató magyar vadásztársak – és egyben minden odautazó vadász – érdekében. Azt kérték, hogy tegyenek meg mindent a vadásztrófeákkal összefüggő ügyintézésben tapasztalt anomáliák megszüntetéséért, mert a vadászokat érő kellemetlenségek ronthatják a kivételes idegenforgalmi és vadászturisztikai adottságokkal bíró ország imázsát, mi több, árthatnak a dél-afrikai turizmusnak.
Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Az Alföld szívében, Bács-Kiskun vármegye dél-keleti szegletében járunk Kömpöcön, Kiskunmajsától alig 11 kilométerre. Pipis Gyula és fia Békés vármegyéből érkeztek őzbakra vadászni, a nyolc ezer hektáros Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság területére. A főleg apróvadas területen váltóvadként jelen van a vaddisznó, a gím-, és dámszarvas is. A területen jelentős a mezeinyúl és a fácánállomány, ami a vadásztársaság éves bevételeinek a 60 %-át adja. A területen kimagasló az őz állománya is. Annak ellenére, hogy Kömpöc környékén a homoktalajok dominálnak, minden évben esik egy-két aranyérmes őzbak is. Idén az őzbak vadászata április 13-án kezdődött.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
Pipis Gyula számolt be élményeiről:
Fiammal már több éve járunk apa-fia vadászatra, egy-egy őzbak elejtéssel egybekötve. Idén április 19.-én a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaságnál voltunk őzbakvadászaton, amire meghívtuk a jánoshalmi vendégeinket is. Dobai Zoltán hivatásos vadász kísért bennünket, aki mindent megtett azért, hogy jól érezzük magunkat és eredményes legyen a vadászatunk itt, a Kiskunságban.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A rendkívül szeszélyes április ellenére, eredményesen cserkeltük be az őzbakokat. A közös vadászatunkon barátainkkal nagyon jól éreztük magunkat. Ápoltuk barátságunkat közös szenvedélyünk, a vadászat ideje alatt.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
Annak ellenére, hogy most voltunk először ezen a területen vendégségben, nagyon szép élményekkel gazdagodtunk. Az alföldi erdők utánozhatatlan fényekben ragyognak a kora reggeli órákban.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
A terítékre hozott bakok közül két egyed koros volt. Trófeasúlyuk megközelítőleg 260 gramm körül alakul. A másik három körülbelül 300 gramm körüliek.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
Remélem jövőre is vissza tudunk jönni a baráti társaságunkkal Kömpöcre vadászni – zárta beszámolóját Pipis Gyula tótkomlósi vadász.
Írta: Pipis Gyula
Fényképek: Dobai Zoltán, a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság hivatásos vadásza
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
A dél-afrikai trófeabehozatalról
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása
A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban
Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata
Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat
Aszály információk: 2024. április 18.
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
