Keressen minket

Vadászat

Egy optimális vaditató az apróvadnak

Győr-Moson-Sopron megyei Menyhárt Zoltán összegezte lapunknak az optimális vaditatás alapfeltételeit és a lényegi sarokpontokat.

A tartósan vízhiányos időszakok miatt szükségszerűvé vált az itatók üzemeltetése. (Kép: Menyhárt Zoltán – Agro Jager News)

Az apróvadas-, és nagyvadas területeken, ahol nincs természetes vízforrás, a a vad védelme érdekében. szükségszerű vaditatókat üzemeltetni  Egyes helyeken, mint például az Alföld egyes részein, semmilyen vízforrás nem áll rendelkezésre. Vélhetően az éghajlatváltozás miatt, a téli csapadék mennyisége is jelentősen kevesebb, több helyen a meglévő csatornák is kiszáradtak. Vízgazdálkodás szempontjából szélsőséges évek váltogatják egymást. A különböző típusú itatók jelentősen eltérhetnek egymástól. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya is egyben. A vagyonvédelem több helyen igen komoly fejtörést okoz hazánkban. A rongálást és a lopást nehéz bizonyítani. A vadkamerák megjelenésével jobban megőrizhető a magántulajdon, de azok sem jelentenek 100%-os védelmet, mivel a hozzáértők könnyen kijátszhatják a drága eszközök adta védelmet. Megtalálni a vadkamerákat viszonylag egyszerű, főleg azoknak, akik tudják a „technológiát”.

A 10 centiméter falmagasságú itatóból bármi vehet fel vizet gondtalanul sündisznótól egészen a gímszarvasig. (Kép: Menyhárt Zoltán – Agro Jager News)

A hazai vaditatók többsége igen pazarló. A fóliás, vagy a betonmedencés megoldásnál  a nyári hónapokban nagy a párolgás mértéke. Minél nagyobb kiterjedésű egy vaditató, annál sűrűbben kell azokat újratölteni.

Egyes itatók vízpótlása sok munkával járhat. (Kép: Menyhárt Zoltán – Agro Jager News)

A fóliás megoldásnál bármi könnyen belecsúszhat. Ha az itató mély és egyúttal a meredeksége túl nagy, akkor vélhetően nehezen tud kijönni belőle bármilyen állat. A vízpazarló módszereknél a vadőröknek jóval többet kell kijárniuk a területre, amihez olyan gépparkkal is rendelkezniük kell, ami nagyobb mennyiségű víz szállítására alkalmas. A szennyvízcsőből kialakított itatók pedig több madárfélének a pusztulását okozhatják. Ha beleesnek a kistestű madarak, akkor azok könnyen belefulladhatnak, illetve ezek az itatók nem a legesztétikusabb berendezések közé tartoznak. A lehetőségek száma azonban korlátozott. A műanyagot leszámítva, nem sok opció közül választhat a vadgazdálkodó.

A fóliás megoldásnál bármi könnyen belecsúszhat. (Kép: Menyhárt Zoltán – Agro Jager News)

Olyan is előfordul amikor „tejesládákat” vagy megunt fürdőkádakat helyeznek ki a területileg illetékes vadászok. Mivel egyre többen töltik a szabadidejüket a természetben, ezeket az itatókat a kirándulók is könnyen megtalálhatják. Fontos a megfontolt kommunikáció és a jó példák bemutatása az embereknek.

Kistestű madarak könnyen belefulladhatnak egy rosszul kialakított itatóban. (Kép: Menyhárt Zoltán – Agro Jager News)

Menyhárt Zoltán szerint, ha fagymentes időben kihelyezünk egy 220 literes műanyaghordót, amit összekapcsolunk egy bélelt M10-es ládával talán az egyik legjobb megoldás. Abban a pillanatban, amikor megszűnnek a téli fagyok, egy úszószeleppel összekötve automatikusan újra tölti magát az itató. Télen csak az M10-es,  láda üzemel. A víz párolgása is kisebb. Kora tavasztól egészen kora őszig a hordóban lévő ivóvíz nem tud elpárologni. A 10 centiméter falmagasságú itatóból bármi vehet fel vizet gondtalanul sündisznótól egészen a gímszarvasig. Abban az esetben, ha véletlen beleesne egy kisebb testű állat, sem történik katasztrófa mert  a 10 centiméter falmagasságú itatóból bármi kimászhat. Ez a megoldás főleg apróvadas területeken tekinthető optimálisnak, mivel a vaddisznó felboríthatja az itatót, miközben férgek és giliszták után kutatnak. Egy ilyen itató gazdaságos, mivel akár hét-nyolc évig fenntartható.

A határban  a növénytermesztés eredményeként kultúrsivatagok alakulnak ki, az itatás a mindennapok részévé vált, főleg a nyári időszakokban. Itatás nélkül elképzelhetetlen a fenntartható vadgazdálkodás. Az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek (AKG), zöldítés, valamint az ökológiai gazdálkodási rendszerek alkalmazása elősegítette az apróvad állományok védelmét, azonban a vadgazdálkodók aktív munkája nélkül megszenvedi a hazai vadállomány a tartósan száraz, aszályos időszakokat – zárta beszámolóját Menyhárt Zoltán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Új bértábla ajánlás a hivatásos vadászok számára

Az Országos Magyar Vadászkamara a 2022-es évet a hivatásos vadászok évének nyilvánította, ezzel is elismerve a hivatásos vadászok által végzett munka jelentőségét a vadgazdálkodás terén. A munkához fűződő belső elköteleződés, odaadás, azaz hivatástudat ennél a munkakörnél nélkülözhetetlen, hiszen a munkakör fizikailag megterhelő, a feladatok sokrétűek és szabályozottak, a munkaidő beosztás változó.

A Vadászkamara új bértáblát ajánl a hivatásos vadászok munkáltatóinak. (Ábra: OMVK)

A Vadászkamara álláspontja szerint az erkölcsi elismerés mellett azonban az anyagi elismerés is jár azoknak a hivatásos vadászoknak, akik áldozatos munkájukkal szolgálják a hazai vadgazdálkodást, természetvédelmet és az egész vadásztársadalmat.

2017. márciusában a Vadászkamara Elnöksége az anyagi megbecsültség előmozdítása érdekében ajánlást fogalmazott meg a bérminimumokra, amelyek a 2022. évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum tükrében korrigálásra szorultak. A Vadászkamara 2022. május 19-én Hatvanban tartott ülésén a 2017. évi bértáblából kiindulva új bértáblát ajánl a hivatásos vadászok munkáltatóinak, melyben a kezdő béreknél elismeri a munkakör sajátosságait és a végzettséget, a fizetési fokozatoknál pedig a hivatásos vadász munkakörben eltöltött szolgálati évek kerülnek figyelembevételre.

Ábra: OMVK

A bértábla 3 évenkénti  béremeléssel számol annak érdekében, hogy a vadászatra jogosultak hosszú távon is meg tudják tartani munkavállalóikat, illetve előrelátható módon tudjon kalkulálni a bérekkel a munkavállaló és a munkáltató egyaránt.

Az ajánlásban meghatározott bérek a 2017. évi garantált bérminimum és a korábbi vadászkamarai ajánlás arányában kerültek felülvizsgálatra és megállapításra a 2022. évre vonatkozóan.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Őzbakvadászat a Hódagro Zrt. Vadásztársaságnál

Hódagro Zrt. Vadásztársaság területén ejtették el a fényképen látható őzbakokat

Három vadásznapon, négy vadászvendég, mintegy 13 őzbakot hozott terítékre a Csongrád-Csanád megyei Hódagro Zrt. Vadásztársaság területén. Az idei legerősebb őzbak trófeája 580 grammot nyomott – tájékoztatta lapunkat Nagy Sándor fővadász. Szabó Lajos elnök hozzátette, hogy az osztrák vendégek további két 500 gramm feletti agancsost is elejtettek.

Hódagro Zrt. Vadásztársaság területén ejtették el a fényképen látható őzbakokat. (Kép: Nimród Vadászújság)

Az idei nyitány, az idei tavasz, csapadékban nagyon szegény, amely miatt késtek az őszi káposztarepcék. A kalászosok is alacsonyabbak voltak, ami kedvezett a vadásztatásnak, de a növénytermesztés szempontjából már problémákat vet fel.

Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Szilágyi Bay Péter

Tovább olvasom

Vadászat

Aranysakál vadászok találkoztak Békés megyében

Békés megyében, Nagyszénáson, a Sterbetz István Lőtéren hagyományteremtő céllal aranysakál vadászok találkoztak szűk, baráti körben. Az összejövetelen csak meghívással lehetett részt venni – tájékoztatott Matuska Pál, a rendezvény főszervezője, aki a Békés megyei OMVK Sportlövő Bizottságának a tagja. Mivel korábban még egyikünk sem szervezett hasonló rendezvényt,  Horváth Mihállyal vágtunk bele, aki SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. egyik erdészetének vezetőjeként, a Lábodi Vadászterületet is igazgatja, egyben hazánk legismertebb aranysakál vadásza is. 2016. év második felétől mostanáig, összesen 1588 aranysakált hozott terítékre.

Hagyományteremtő céllal aranysakál vadászok találkoztak Nagyszénáson. (Kép: Agro Jager News)

Mivel ez a faj, nem túl régen – vélhetően a délszláv háború után – került Magyarországra, a rejtett életmódja miatt, jó ideig alig-alig esett belőle néhány egyed. Valójában a 2000-es éveket követően kezdett el nagyobb számban felszaporodni. A rendezvény célja Nagyszénáson, a baráti kapcsolatok megerősítése és a tapasztalatcsere mellett, a lőkészség csiszolása is volt. Borza Ferenc, a lőtér tulajdonosa biztosította a helyszínt a körülbelül 50 fős társaságnak. A lőtéren egész nap szóltak a különböző kaliberek, a 129 méterre lévő aranysakál lőlapokra. Bárki, bármilyen golyós fegyverrel indulhatott. Minden lőállásban egy körbálát helyeztek el a szervezők, erről, illetve lőbotról is 10-10 lövést kellett leadniuk a résztvevőknek. A verseny jó hangulatban telt, akinek nem volt saját lőbotja, válogathatott a felajánlásokból, amit egymásnak biztosítottak a vadászok.

Verseny előtti bemelegítés. Matuska Pál hasznos tanácsokkal látta el a versnyzőket. (Kép: Agro Jager News)

A lőversenyen,  a szakma mellett, többszörös ifjúsági, és megyei lövészbajnokok is részt vettek. Hivatásos vadászok, tájegységi fővadászok mellett sportlövők is érkeztek az ország minden részéből. A résztvevők többsége ugyanannak a szenvedélynek hódol nap mint nap, vagy amikor az ideje engedi – a ragadozóvadászatnak. A közösségi médiának köszönhetően hazánk legjobb ragadozóvadászai napi kapcsolatban állnak egymással.

Pataki Bálint, többszörös Békés megyei bajnok egy 0.22-es fegyverrel. (Kép: Agro Jager News)

A SUCCESSFUL VARMINTERS of HUNGARY (Sikeres Magyar Ragadozó Vadászok) Facebook csoport éppen ezért alakult meg – összegezte Horváth Mihály. Az elmúlt években jócskán megnövekedetett a ragadozóvadászat iránt érdeklők tábora a vadásztársadalomban, közülük néhányat most meghívtunk ide Nagyszénásra. Az aranysakál hazai jelenléte komoly feladatot ad a magyar vadgazdálkodási szakembereknek, hiszen a haszonvadfajok állományában okozott kártétele egyre jelentősebb, intelligenciája és alkalmazkodó képessége miatt pedig a vadászata nagy felkészültséget igényel.

Békés Megyei Dianák is képviselték magukat (Kép: Agro Jager News)

A Békés megyei Dianák is képviselték magukat a versenyen. A szervezésben és a logisztikában is aktívan részt vettek. Az itteni vadászhölgy-közösség 2014 óta évről évre erősödik, amiért mindent megteszünk – mesélte két szünet között Diriczi Rózsa, a Békés Megyei Dianák Szakbizottságának elnöke. Bottáné Tisza Zsuzsa volt a felelős a lőlapokon lévő pontok összeszámolásáért a teljes nap során. A versenyen, a rendkívül jó lőtudással rendelkező mezőnyben, mindkét Diana megméretette magát. A tűző nap ellenére új barátságok születtek, az aranysakálok viselkedéséről, szokásairól hasznos tanácsokat osztottak meg a résztvevők egymással. Az előadók között volt Horváth Mihály is, aki az elmúlt évek alatt közel kétezer éjszakát töltött kint a magaslesen ülve vagy cserkelve a nádi farkasokra.

Horváth Mihály, és Matuska Pál főszervezők átadják a második helyezést Kovács Sándorné-nak. (Kép: Agro Jager News)

A rendezvény végén, az eredményhirdetés következett, ahol a legjobbak átvehették a díjaikat. A helyben főzött birkapörkölttel ért véget a rendezvény, amit a tervek szerint jövőre, kibővített létszámmal újból megszerveznek majd – tudta meg az Agro Jager News.

A lövészverseny győztesei:

  • férfi kategóriában: I. Kovács Sándor, II. Kovács Tibor, III. Hajzer Szabolcs
  • női kategóriában: I: Botta Zsófia, II. Kovács Sándorné, III. Diriczi Rózsa
  • ifi kategóriában: Pataki Bálint, Matuska Máté – (Viharsarki Sportlövész Egyesület tagjai)

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom