Keressen minket

Vadászat

Zala megyei aranysakálok – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Zala megye déli részén, Nagykanizsa mellett, a Hunor 2000 Vadásztársaság területén, a magyar-horvát határ szomszédságában aranysakálra vadászott Billege Balázs. A sportvadász beszámolója szerint az első egyedek a kétezres évek elején bukkantak fel a területen. A faj állománya az elmúlt tíz évben jelentősen gyarapodott.

A fényképen látható aranysakált Billege Balázs hozta terítékre. (Kép: Billege Balázs – Agro Jager News)

A helyi vadászterület rendkívül mozaikos: nagyobb szálerdők mellett, sok a fasor, bokor, mezőgazdasági terület,  emellett a vizes élőhelyek száma is jelentős. A terület sokszínűsége miatt rendkívül nehéz vadászni erre az okos ragadozóra, mert minden lehetőséget kihasznál az emberrel szemben. Hívással jól detektálható a nádi farkas, de olyan esetekről is beszámoltak, amikor erre nem reagál. A megközelítőleg négyezer hektáros területen öt – hat aranysakál falka élhet. Falkánként három – öt egyeddel lehet kalkulálni, így a helyi törzsállományuk 20-25 példány lehet. Korábbi beszámolók alapján, a Zala megyei aranysakálok is óriási távolságokat tesznek meg, amelyet minden esetben a prédaállatok száma befolyásol. Itt, közel az államhatárhoz, a nagyvadas területen, a jelenlétük markánsan érzékelhető: egyre több van ebből az okos ragadozóból. A faj rendkívül rejtett életmódot folytat, nagyon kevés információval rendelkezünk még róluk. Vélhetően azért ennyire sikeresek, mert családban, falkában élnek. Az alárendelt egyedek is segítenek az utódnevelésben.

Aranysakál-kotorék. (Kép: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

Egy évvel ezelőtt, a Soproni Egyetemen végzett vadgazdamérnök elhatározta, hogy megpróbál minél több aranysakált elejteni, mert rendszeres területbejárásai során egyre többször tapasztalta kártételüket. Elejtésük kihívást jelent számára.

Nem messze a Mura-gáttól, az ártérben, ami az ember számára szinte áthatolhatatlan dzsungel, a legolcsóbb kutyatápból szórót üzemeltet. A vadásztársaság területén több aranysakál-kotorék ismert, amiket inkább védett helyeken, szinte áthatolhatatlan sarjerdőkben, homokos talajú akác fiatalosokban szeretnek megépíteni

Egyéni vadászatai során szinte minden alkalommal különböző gyártók sípjaival hívja a ragadozókat a magaslesen. A magányos aranysakál hangját szájsíppal utánozza. A különböző sípok használata azért célszerű, mert utánozhatatlan, egyedi. Sípokkal mindig más hangokat tudunk létrehozni. Szerbiában, ahol a vadászok elektromos hívókkal vadásznak, az aranysakálok gyorsan kitanulták a sűrűn, rosszul ismételt strófákat. Nagyon fontos, ha sikerült behívni a ragadozót, akkor a lehetőség szerint el is kell ejteni, mert a „túlélő” nádi farkasok gyorsan kitanítják a többi fajtársukat. Ha ez megtörténik, már csak az igazán jó lőtudással rendelkező, professzionális hívók tudnak eredményt elérni. Ők is nehezen. Szerbiában, ahol a távcsőre szerelhető éjjellátó sem illegális, azt tapasztalták, hogy abban az esetben, ha intenzíven vadásznak rájuk, a sűrű, fedett részeket nem hagyják el a ragadozók. Mivel a faj gyorsan tanul, bármilyen új „technikához” gyorsan alkalmazkodik.

Őzszőrt is lehet találni gyomorvizsgálatok során. (Kép: Billege Balázs – Agro Jager News)

A sakál nagyon türelmes, időnként persze hibáznak ők is. Az igazán tapasztalt egyedek, több irányból közelítenek, szél alá kerülnek, kivárnak. Ha valami egy picit is gyanús, nem mozdulnak. Olyan is előfordult már, hogy az aranysakál 40 percig várt, több irányból közelítve, mire elhatározta, hogy megmutatja magát. Ha kereső aranysakál hangját utánozza, Balázs azt figyelte meg, hogy a falkák egymás után vonyítanak az éjszakában. Egy idő elteltével az összes falka megszólal. A hívásoknál nagyon fontos az alapvető szabályok betartása. az első hívás után rövid idő – körülbelül 30 másodperc – után lehet újra hívni, ezután várni kell 30 percet. Ezt vadászatai során körülbelül háromszor, négyszer ismétli. A hagyományos nyúlsíró sípok mellett, használ egy, – 3D nyomtató segítségével elkészített, – olyan sípot, ami a „karcosabb” nyúlsírást produkál. A saját sípja sok esetben eredményesebb, mint az ismert gyártók jól bevált termékei. Valamiért az aranysakál preferálja az érdesebb nyúlsirámot, szemben egy vékonyabb hanggal.  Tudni kell az aranysakálról azt, hogy a tapasztaltabb egyedek, a fegyverlámpa fényére azonnal elugranak.

Fegverlámpa segítségével szinte kizárólag olyan egyedeket lehet terítékre hozni, akik tapasztalatlanok. Erre legfőképpen augusztus, szeptember hónapban van lehetőség. A Zala megyei vadász eddig összesen hat aranysakált hozott terítékre, többször próbálkozott fegyverlámpával is. Ez egy személynek, egyedül nagyon nehéz, ezért az utolsó lővilág után, szinte mindig haza is indul. Fegyverlámpával csak a legelső egyedet tudta terítékre hozni, az összes többit alkonyatkor, még optimális lővilág mellett ejtette el.

Kép: Billege Balázs – Agro Jager News

Egyéni vadászatai előtt minden esetben megnézi a helyi meteorológiai előrejelzést. Abban az esetben, ha nagy szél van kint, el sem indul. A legrosszabb, amikor kavarog a szél. Az aranysakál orra sokkal jobb, mint a vörös rókáé. A vadásztársaság másik tagja, Farkas Renátó, 2019. novemberében érdekes esetet figyelt meg. A terület határához közel, egy vendégvadászt kísért, amikor a cserkelés közben, egy magányos aranysakálra lettek figyelmesek. Az éhes ragadozó egyedül vadászott. Egy mezőn lépésről-lépésre közelebb lopódzott egy egyedül legelésző őzgidához. Amikor az őzgida a legelést megszakítva, fel-felemelte a fejét, a sakál is megállt, mindig akkor indult el újra, amikor a gida lehajtott fejjel folytatta a legelést. Végül 5-10 méterről támadta meg a vadat, üldözés nem volt, a gida egy lépést sem tudott tenni, a sakál támadását követően csak a gida vészsiráma volt hallható rövid ideig. A vadász nem lőhetett át a szomszédos területre, csak figyelte az eseményeket. A sakál az őz elejtése után felkapta a fejét és beszaladt egy közeli bokorba, otthagyta a zsákmányát. A két vadász rövid ideig még figyelte a helyszínt, de a sakál nem tért vissza a zsákmányához ez idő alatt. Vélhetően a magányos kan tartott a területet uraló falkától – zárta beszámolóját Billege Balázs.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek: Dr. Szőcs Tímea és Billege Balázs

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.

Fotó: OMVK

Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.

Fotó: OMVK

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!

Fotó: OMVK

A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.

Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Megjelentek az első új erdészeti pályázati felhívások

Print Friendly, PDF & Email

Megjelentek az első erdészeti vidékfejlesztési pályázati felhívások

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megjelentek az első erdészeti vidékfejlesztési pályázati felhívások a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között, így a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó kompenzációs kifizetését lehetővé tévő és az erdőkárok helyreállítását támogató felhívás. Mindkét egységköltség alapú támogatás igénybe vétele érdekében először a 2024. évi egységes kérelem keretében nyújthatók be támogatási, egyben kifizetési kérelmek – jelentette be Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kormányzat elkötelezett abban, hogy több és jobb minőségű erdő legyen Magyarországon, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek. Éppen ezért a Közös Agrárpolitika keretében a korábbi költségvetési időszaknál háromszor nagyobb, összesen 310 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a magyar erdők fejlesztésére. Az agrártárca erdők iránti kiemelt figyelmét mutatja, hogy az erdészeti pályázati felhívások megjelenése az elsők között indult. Így már elérhető a Natura 2000 területek támogatásával és az erdőkárok helyreállításával kapcsolatos felhívás – tájékoztatott az államtitkár.

A 60,6 milliárd forint keretösszegű, „Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések” elnevezésű (KAP-RD34-1-24 kódszámú) felhívás a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával járó többletköltség, valamint bevételkiesés kompenzációját jelenti az erdőgazdálkodók számára. A 2030-ig szóló Nemzeti Erdőstratégia rögzíti, hogy az erdők hármas funkciója közül a természetvédelmi szempontok érvényesülése és érvényesítése is fontos társadalmi érdek. A Natura 2000 erdőterületek állapotának megőrzése, megfelelő kezelésük biztosítása és lehetőség szerinti javítása ennek megfelelően alapvető erdészeti cél. Jelentőségét mutatja, hogy a Natura 2000 hálózatba 773 ezer hektár erdő tartozik, ezekből 594 ezer hektár állami erdő, 179 ezer hektár pedig magánerdő – hangsúlyozta Zambó Péter.

A felhívás keretében a minimális támogatható erdőterület mérete 1 hektár és csak teljes erdőrészlet támogatható azzal, hogy a 0,25 hektár nagyságot el nem érő erdőrészletre nem vehető igénybe támogatás. A támogatás mértéke faállomány típus csoportok, illetve korcsoportok szerint változik és a pályázati felhívásban megtekinthető. Bizonyos faállomány típusok esetében, amennyiben az igényelt támogatás meghaladja a 200 euró/ha/év összeget, és a kérelem olyan erdőrészlethez kapcsolódik, amelyre az elmúlt 5 naptári évben már vettek igénybe Natura 2000 erdő kompenzációs támogatást, a támogató döntések meghozatala érdekében az Agrárminisztérium egy uniós notifikációs folyamat keretében megkérte az Európai Bizottság jóváhagyását.

Zambó Péter kiemelte, hogy a 10 milliárd forint keretösszegű, „Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása” elnevezésű (KAP – RD41-2-24 kódszámú) felhívás abból indul ki, hogy a gyors ütemben változó klimatikus adottságok és az ezzel összefüggő környezeti hatások miatt az erdőállományok komoly kihívásokkal néznek szembe. A felhívás alapvető célja, hogy a fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló abiotikus környezeti károsító körülmények és események – például vízhiány és aszály következtében kialakuló erdő- és vegetációtüzek, fagykárok és viharkárok -, továbbá a biotikus kórokozók és károkozók elterjedésének hatására bekövetkező erdőkárok helyreállításának támogatásával ellentételezze az erdőgazdálkodók többletköltségeit. A kiírás keretében különböző típusú helyreállítási tevékenység kapcsán igényelhető támogatás. Az alaptámogatás mértéke célállomány-típus csoportként és kártípusonként változik, például „mesterséges erdősítéssel történő helyreállítás” esetén hozzávetőlegesen összesen 2300-3900 eurónak megfelelő forintösszeg hektáronként. A pontos értékek a pályázati felhívásban tekinthetők meg.

Mindkét támogatási konstrukció esetében a mindenkori egységes kérelem keretében nyújthatóak be a vissza nem térítendő egységköltség alapú támogatás igénybe vétele érdekében támogatási, egyben kifizetési kérelmek. 2024. évre értelemszerűen ez az idei egységes kérelem benyújtását jelenti – közölte az államtitkár.

Az Agrárminisztérium célja, hogy egyensúlyt teremtsen a környezeti és versenyképességi szempontok között, de a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása csak a gazdálkodók aktív bevonásával lehet igazán eredményes. A felhívások és az azokhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a kap.gov.hu-n találhatók.

Forrás: AM

Tovább olvasom