Keressen minket

Vadászat

Zala megyei aranysakálok – GALÉRIÁVAL

Zala megye déli részén, Nagykanizsa mellett, a Hunor 2000 Vadásztársaság területén, a magyar-horvát határ szomszédságában aranysakálra vadászott Billege Balázs. A sportvadász beszámolója szerint az első egyedek a kétezres évek elején bukkantak fel a területen. A faj állománya az elmúlt tíz évben jelentősen gyarapodott.

A fényképen látható aranysakált Billege Balázs hozta terítékre. (Kép: Billege Balázs – Agro Jager News)

A helyi vadászterület rendkívül mozaikos: nagyobb szálerdők mellett, sok a fasor, bokor, mezőgazdasági terület,  emellett a vizes élőhelyek száma is jelentős. A terület sokszínűsége miatt rendkívül nehéz vadászni erre az okos ragadozóra, mert minden lehetőséget kihasznál az emberrel szemben. Hívással jól detektálható a nádi farkas, de olyan esetekről is beszámoltak, amikor erre nem reagál. A megközelítőleg négyezer hektáros területen öt – hat aranysakál falka élhet. Falkánként három – öt egyeddel lehet kalkulálni, így a helyi törzsállományuk 20-25 példány lehet. Korábbi beszámolók alapján, a Zala megyei aranysakálok is óriási távolságokat tesznek meg, amelyet minden esetben a prédaállatok száma befolyásol. Itt, közel az államhatárhoz, a nagyvadas területen, a jelenlétük markánsan érzékelhető: egyre több van ebből az okos ragadozóból. A faj rendkívül rejtett életmódot folytat, nagyon kevés információval rendelkezünk még róluk. Vélhetően azért ennyire sikeresek, mert családban, falkában élnek. Az alárendelt egyedek is segítenek az utódnevelésben.

Aranysakál-kotorék. (Kép: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

Egy évvel ezelőtt, a Soproni Egyetemen végzett vadgazdamérnök elhatározta, hogy megpróbál minél több aranysakált elejteni, mert rendszeres területbejárásai során egyre többször tapasztalta kártételüket. Elejtésük kihívást jelent számára.

Nem messze a Mura-gáttól, az ártérben, ami az ember számára szinte áthatolhatatlan dzsungel, a legolcsóbb kutyatápból szórót üzemeltet. A vadásztársaság területén több aranysakál-kotorék ismert, amiket inkább védett helyeken, szinte áthatolhatatlan sarjerdőkben, homokos talajú akác fiatalosokban szeretnek megépíteni

Egyéni vadászatai során szinte minden alkalommal különböző gyártók sípjaival hívja a ragadozókat a magaslesen. A magányos aranysakál hangját szájsíppal utánozza. A különböző sípok használata azért célszerű, mert utánozhatatlan, egyedi. Sípokkal mindig más hangokat tudunk létrehozni. Szerbiában, ahol a vadászok elektromos hívókkal vadásznak, az aranysakálok gyorsan kitanulták a sűrűn, rosszul ismételt strófákat. Nagyon fontos, ha sikerült behívni a ragadozót, akkor a lehetőség szerint el is kell ejteni, mert a „túlélő” nádi farkasok gyorsan kitanítják a többi fajtársukat. Ha ez megtörténik, már csak az igazán jó lőtudással rendelkező, professzionális hívók tudnak eredményt elérni. Ők is nehezen. Szerbiában, ahol a távcsőre szerelhető éjjellátó sem illegális, azt tapasztalták, hogy abban az esetben, ha intenzíven vadásznak rájuk, a sűrű, fedett részeket nem hagyják el a ragadozók. Mivel a faj gyorsan tanul, bármilyen új „technikához” gyorsan alkalmazkodik.

Őzszőrt is lehet találni gyomorvizsgálatok során. (Kép: Billege Balázs – Agro Jager News)

A sakál nagyon türelmes, időnként persze hibáznak ők is. Az igazán tapasztalt egyedek, több irányból közelítenek, szél alá kerülnek, kivárnak. Ha valami egy picit is gyanús, nem mozdulnak. Olyan is előfordult már, hogy az aranysakál 40 percig várt, több irányból közelítve, mire elhatározta, hogy megmutatja magát. Ha kereső aranysakál hangját utánozza, Balázs azt figyelte meg, hogy a falkák egymás után vonyítanak az éjszakában. Egy idő elteltével az összes falka megszólal. A hívásoknál nagyon fontos az alapvető szabályok betartása. az első hívás után rövid idő – körülbelül 30 másodperc – után lehet újra hívni, ezután várni kell 30 percet. Ezt vadászatai során körülbelül háromszor, négyszer ismétli. A hagyományos nyúlsíró sípok mellett, használ egy, – 3D nyomtató segítségével elkészített, – olyan sípot, ami a „karcosabb” nyúlsírást produkál. A saját sípja sok esetben eredményesebb, mint az ismert gyártók jól bevált termékei. Valamiért az aranysakál preferálja az érdesebb nyúlsirámot, szemben egy vékonyabb hanggal.  Tudni kell az aranysakálról azt, hogy a tapasztaltabb egyedek, a fegyverlámpa fényére azonnal elugranak. Fegverlámpa segítségével szinte kizárólag olyan egyedeket lehet terítékre hozni, akik tapasztalatlanok. Erre legfőképpen augusztus, szeptember hónapban van lehetőség. A Zala megyei vadász eddig összesen hat aranysakált hozott terítékre, többször próbálkozott fegyverlámpával is. Ez egy személynek, egyedül nagyon nehéz, ezért az utolsó lővilág után, szinte mindig haza is indul. Fegyverlámpával csak a legelső egyedet tudta terítékre hozni, az összes többit alkonyatkor, még optimális lővilág mellett ejtette el.

Kép: Billege Balázs – Agro Jager News

Egyéni vadászatai előtt minden esetben megnézi a helyi meteorológiai előrejelzést. Abban az esetben, ha nagy szél van kint, el sem indul. A legrosszabb, amikor kavarog a szél. Az aranysakál orra sokkal jobb, mint a vörös rókáé. A vadásztársaság másik tagja, Farkas Renátó, 2019. novemberében érdekes esetet figyelt meg. A terület határához közel, egy vendégvadászt kísért, amikor a cserkelés közben, egy magányos aranysakálra lettek figyelmesek. Az éhes ragadozó egyedül vadászott. Egy mezőn lépésről-lépésre közelebb lopódzott egy egyedül legelésző őzgidához. Amikor az őzgida a legelést megszakítva, fel-felemelte a fejét, a sakál is megállt, mindig akkor indult el újra, amikor a gida lehajtott fejjel folytatta a legelést. Végül 5-10 méterről támadta meg a vadat, üldözés nem volt, a gida egy lépést sem tudott tenni, a sakál támadását követően csak a gida vészsiráma volt hallható rövid ideig. A vadász nem lőhetett át a szomszédos területre, csak figyelte az eseményeket. A sakál az őz elejtése után felkapta a fejét és beszaladt egy közeli bokorba, otthagyta a zsákmányát. A két vadász rövid ideig még figyelte a helyszínt, de a sakál nem tért vissza a zsákmányához ez idő alatt. Vélhetően a magányos kan tartott a területet uraló falkától – zárta beszámolóját Billege Balázs.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek: Dr. Szőcs Tímea és Billege Balázs

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Vadászat

Új bértábla ajánlás a hivatásos vadászok számára

Az Országos Magyar Vadászkamara a 2022-es évet a hivatásos vadászok évének nyilvánította, ezzel is elismerve a hivatásos vadászok által végzett munka jelentőségét a vadgazdálkodás terén. A munkához fűződő belső elköteleződés, odaadás, azaz hivatástudat ennél a munkakörnél nélkülözhetetlen, hiszen a munkakör fizikailag megterhelő, a feladatok sokrétűek és szabályozottak, a munkaidő beosztás változó.

A Vadászkamara új bértáblát ajánl a hivatásos vadászok munkáltatóinak. (Ábra: OMVK)

A Vadászkamara álláspontja szerint az erkölcsi elismerés mellett azonban az anyagi elismerés is jár azoknak a hivatásos vadászoknak, akik áldozatos munkájukkal szolgálják a hazai vadgazdálkodást, természetvédelmet és az egész vadásztársadalmat.

2017. márciusában a Vadászkamara Elnöksége az anyagi megbecsültség előmozdítása érdekében ajánlást fogalmazott meg a bérminimumokra, amelyek a 2022. évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum tükrében korrigálásra szorultak. A Vadászkamara 2022. május 19-én Hatvanban tartott ülésén a 2017. évi bértáblából kiindulva új bértáblát ajánl a hivatásos vadászok munkáltatóinak, melyben a kezdő béreknél elismeri a munkakör sajátosságait és a végzettséget, a fizetési fokozatoknál pedig a hivatásos vadász munkakörben eltöltött szolgálati évek kerülnek figyelembevételre.

Ábra: OMVK

A bértábla 3 évenkénti  béremeléssel számol annak érdekében, hogy a vadászatra jogosultak hosszú távon is meg tudják tartani munkavállalóikat, illetve előrelátható módon tudjon kalkulálni a bérekkel a munkavállaló és a munkáltató egyaránt.

Az ajánlásban meghatározott bérek a 2017. évi garantált bérminimum és a korábbi vadászkamarai ajánlás arányában kerültek felülvizsgálatra és megállapításra a 2022. évre vonatkozóan.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Őzbakvadászat a Hódagro Zrt. Vadásztársaságnál

Hódagro Zrt. Vadásztársaság területén ejtették el a fényképen látható őzbakokat

Három vadásznapon, négy vadászvendég, mintegy 13 őzbakot hozott terítékre a Csongrád-Csanád megyei Hódagro Zrt. Vadásztársaság területén. Az idei legerősebb őzbak trófeája 580 grammot nyomott – tájékoztatta lapunkat Nagy Sándor fővadász. Szabó Lajos elnök hozzátette, hogy az osztrák vendégek további két 500 gramm feletti agancsost is elejtettek.

Hódagro Zrt. Vadásztársaság területén ejtették el a fényképen látható őzbakokat. (Kép: Nimród Vadászújság)

Az idei nyitány, az idei tavasz, csapadékban nagyon szegény, amely miatt késtek az őszi káposztarepcék. A kalászosok is alacsonyabbak voltak, ami kedvezett a vadásztatásnak, de a növénytermesztés szempontjából már problémákat vet fel.

Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Szilágyi Bay Péter

Tovább olvasom

Vadászat

Aranysakál vadászok találkoztak Békés megyében

Békés megyében, Nagyszénáson, a Sterbetz István Lőtéren hagyományteremtő céllal aranysakál vadászok találkoztak szűk, baráti körben. Az összejövetelen csak meghívással lehetett részt venni – tájékoztatott Matuska Pál, a rendezvény főszervezője, aki a Békés megyei OMVK Sportlövő Bizottságának a tagja. Mivel korábban még egyikünk sem szervezett hasonló rendezvényt,  Horváth Mihállyal vágtunk bele, aki SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. egyik erdészetének vezetőjeként, a Lábodi Vadászterületet is igazgatja, egyben hazánk legismertebb aranysakál vadásza is. 2016. év második felétől mostanáig, összesen 1588 aranysakált hozott terítékre.

Hagyományteremtő céllal aranysakál vadászok találkoztak Nagyszénáson. (Kép: Agro Jager News)

Mivel ez a faj, nem túl régen – vélhetően a délszláv háború után – került Magyarországra, a rejtett életmódja miatt, jó ideig alig-alig esett belőle néhány egyed. Valójában a 2000-es éveket követően kezdett el nagyobb számban felszaporodni. A rendezvény célja Nagyszénáson, a baráti kapcsolatok megerősítése és a tapasztalatcsere mellett, a lőkészség csiszolása is volt. Borza Ferenc, a lőtér tulajdonosa biztosította a helyszínt a körülbelül 50 fős társaságnak. A lőtéren egész nap szóltak a különböző kaliberek, a 129 méterre lévő aranysakál lőlapokra. Bárki, bármilyen golyós fegyverrel indulhatott. Minden lőállásban egy körbálát helyeztek el a szervezők, erről, illetve lőbotról is 10-10 lövést kellett leadniuk a résztvevőknek. A verseny jó hangulatban telt, akinek nem volt saját lőbotja, válogathatott a felajánlásokból, amit egymásnak biztosítottak a vadászok.

Verseny előtti bemelegítés. Matuska Pál hasznos tanácsokkal látta el a versnyzőket. (Kép: Agro Jager News)

A lőversenyen,  a szakma mellett, többszörös ifjúsági, és megyei lövészbajnokok is részt vettek. Hivatásos vadászok, tájegységi fővadászok mellett sportlövők is érkeztek az ország minden részéből. A résztvevők többsége ugyanannak a szenvedélynek hódol nap mint nap, vagy amikor az ideje engedi – a ragadozóvadászatnak. A közösségi médiának köszönhetően hazánk legjobb ragadozóvadászai napi kapcsolatban állnak egymással.

Pataki Bálint, többszörös Békés megyei bajnok egy 0.22-es fegyverrel. (Kép: Agro Jager News)

A SUCCESSFUL VARMINTERS of HUNGARY (Sikeres Magyar Ragadozó Vadászok) Facebook csoport éppen ezért alakult meg – összegezte Horváth Mihály. Az elmúlt években jócskán megnövekedetett a ragadozóvadászat iránt érdeklők tábora a vadásztársadalomban, közülük néhányat most meghívtunk ide Nagyszénásra. Az aranysakál hazai jelenléte komoly feladatot ad a magyar vadgazdálkodási szakembereknek, hiszen a haszonvadfajok állományában okozott kártétele egyre jelentősebb, intelligenciája és alkalmazkodó képessége miatt pedig a vadászata nagy felkészültséget igényel.

Békés Megyei Dianák is képviselték magukat (Kép: Agro Jager News)

A Békés megyei Dianák is képviselték magukat a versenyen. A szervezésben és a logisztikában is aktívan részt vettek. Az itteni vadászhölgy-közösség 2014 óta évről évre erősödik, amiért mindent megteszünk – mesélte két szünet között Diriczi Rózsa, a Békés Megyei Dianák Szakbizottságának elnöke. Bottáné Tisza Zsuzsa volt a felelős a lőlapokon lévő pontok összeszámolásáért a teljes nap során. A versenyen, a rendkívül jó lőtudással rendelkező mezőnyben, mindkét Diana megméretette magát. A tűző nap ellenére új barátságok születtek, az aranysakálok viselkedéséről, szokásairól hasznos tanácsokat osztottak meg a résztvevők egymással. Az előadók között volt Horváth Mihály is, aki az elmúlt évek alatt közel kétezer éjszakát töltött kint a magaslesen ülve vagy cserkelve a nádi farkasokra.

Horváth Mihály, és Matuska Pál főszervezők átadják a második helyezést Kovács Sándorné-nak. (Kép: Agro Jager News)

A rendezvény végén, az eredményhirdetés következett, ahol a legjobbak átvehették a díjaikat. A helyben főzött birkapörkölttel ért véget a rendezvény, amit a tervek szerint jövőre, kibővített létszámmal újból megszerveznek majd – tudta meg az Agro Jager News.

A lövészverseny győztesei:

  • férfi kategóriában: I. Kovács Sándor, II. Kovács Tibor, III. Hajzer Szabolcs
  • női kategóriában: I: Botta Zsófia, II. Kovács Sándorné, III. Diriczi Rózsa
  • ifi kategóriában: Pataki Bálint, Matuska Máté – (Viharsarki Sportlövész Egyesület tagjai)

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom