Keressen minket

Vadászat

5+1 ok, amiért idén is jelentősen emelkedhetnek a földárak

Föld Körüli Pálya: Több alkalommal is foglalkoztunk már a hazai földpiaccal, a földárakat jellemző tendenciákkal, most folytatva ezt a sort, azokat a reálisan várható gazdasági, politikai, jogi és egyéb hatásokat vesszük sorra, amelyek jó eséllyel jelentősen befolyásolják majd a földárakat. Elnézve az aktuálisan 60 napos kötelező kifüggesztésre közzétett termőföld-adásvételi szerződéseket, azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt évek földár-növekedési lendülete bizony idén is kitart.

Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

A majd 2023 elején megjelenő, az idei év földárait elemző „termőföld értéktérképek” jó eséllyel ismét legalább 7-9%-os átlagos földár-növekedésről fognak beszámolni. 2022 első negyedévében már nem ritkán találkozhattunk adásvételi szerződésben rögzített, 7-8 millió Ft-os hektáronkénti földárral is, vagyis egyértelműnek tűnik a földárak további emelkedése. De milyen fő tendenciák mozgathatják a hazai földpiacot az idei évben és mivel számoljon 2022-ben, aki földbe fektetne, ezekre keressük a választ az alább részletezett 5+1 várható fontos földpiaci hatás bemutatásakor.  

1.) Gazdasági környezet

A rendkívüli mértékű költségvetési hiány, a különféle „árstopok” ellenére is nehezen féken tartható infláció, a fogyasztást – és ezzel az inflációt is – erősen felpörgető, intenzív jövedelem-kiáramlás, a hitelkamatok jelentős emelkedése, a hazai fizetőeszköz értékének a főbb devizákhoz képest történt leértékelődése csak néhány olyan kedvezőtlen hatás, ami mindenképpen óvatosságra inti a befektetőket. Egyre nehezebb kockázatmentes és az inflációhoz képest értékelhető hozamot generáló befektetést találni. A Magyar Nemzeti Bank a 2021. decemberi, 4,9 százalékos inflációs előrejelzését 2022 március végén 8,7 %-ra módosította, míg a várható gazdasági teljesítményre vonatkozó prognózisok az optimista várakozások szerint is legfeljebb 3-4%-os növekedést jósolnak. Ilyen környezetben talán nem kell magyarázni az újonnan bevezetett inflációkövető – igaz, akár több mint 5 éves futamidejű – állampapírok népszerűségét. Ugyanakkor a termőföldek kapcsán megállapíthatjuk, hogy a hazai földpiac az elmúlt években stabilan átlagos 7-8 %-os éves értéknövekedést produkált. Vagyis aki az elmúlt években termőföldbe fektette szabad forrásait, az még akkor is jelentős értéknövekedést könyvelhetett el, ha a föld hasznosításából nem származott jelentős mértékű jövedelme. Ez az áremelkedési tendencia tehát várhatóan az idei évben is kitart, hiszen a földpiac teljesítménye sokkal kevésbé függ a különféle állami kedvezmények lététől, mint például a lakáspiacé. Más kérdés, hogy 8-9%-is infláció mellett várhatóan önmagában a termőföldek értéknövekedése sem lesz képes hozamot realizálni a tulajdonosoknak az idei évben.      

2.) Egy elhúzódó háború a szomszédban

Talán a legnagyobb bizonytalansági tényezőt az orosz-ukrán háborús konfliktus okozza 2022-ben. A háború gazdasági hatásai már most is látszanak, a globális mezőgazdaságot különösen élénken érintik, hiszen a szembenálló felek – az idei évre biztosan, de vélhetően hosszabb távon is – elvesztették meghatározó gabonaexportőri szerepüket. Az Ukrajnából és Oroszországból eddig komoly mennyiségű gabonát vásárló országoknak pedig a lehető leggyorsabban pótolniuk kell a kieső importárut, hiszen ennek elmaradása akár komoly humanitárius katasztrófához, élelmezési válsághoz is vezethet egyes afrikai és ázsiai országokban. A magyar mezőgazdaságról sokszor hallani, hogy jóval több élelmiszert képes előállítani, mint ami az ország lakosságának ellátásához szükséges. Egy esetlegesen elhúzódó háborús helyzet miatt a már bevezetett export-korlátozások mellett várható a mezőgazdasági termelés fokozásának ösztönzése, akár az eddig akár átmenetileg is parlagon tartott területek ismételt termelésbe vonásával, amelyet a jelenlegi hírek szerint az EU-s agrártámogatási rendszer is tolerálni képes. Mindez természetesen fokozza a földek iránti keresletet vagyis szintén árfelhajtó hatású lehet.

3.) Az osztatlan közös tulajdon felszámolása

Több bejegyzésünkben is foglalkoztunk már a földeken fennálló – és a hazai földhasználati és tulajdoni viszonyok egyik legnagyobb kerékkötőjét jelentő – osztatlan közös tulajdon felszámolásának lehetőségeivel. Amennyiben az új szabályozás hatályba lépése óta eltelt időben csak igen lassan beindult megosztási és bekebelezési folyamatok az erre vonatkozó várakozások szerint jelentősen felgyorsulnak az idei évtől, úgy az szintén a földárak további emelkedéséhez fog vezetni. Hiszen az egyetlen tulajdonossal bíró földterület mindig jelentősen többet ér az osztatlan közösnél. Mivel még közel 1 millió földterületen vár megszüntetésre az osztatlan közös tulajdon, így van bőven tere az új 1/1-es földtulajdonok nyomán létrejövő áremelkedésnek. Ne felejtsük el azt sem, hogy az osztatlan közös földtulajdon felszámolása során a földművesnek nem minősülő tulajdonostársak is szerezhetnek földtulajdont, sőt, az ilyen eljárások nyomán létrejövő földtulajdonra a személyenkénti 300 hektáros felső tulajdoni korlát sem vonatkozik. Tehát szinte biztosak lehetünk abban, hogy a hazai földpiac belátható időn belül számos új, földművesként nem regisztrált olyan földtulajdonossal fog bővülni, akik az osztatlan közös tulajdonuk tulajdonviszonyainak rendezése révén jelentős földtulajdonosokká válnak.    

4.) 2023-tól életbe lépő új földügyi szabályok

2023-tól több jelentős, a hazai földpiacot érintő jogszabályi változás lép életbe. Ezek közül kiemelendő a termőföld-öröklés új szabályozása, amely megakadályozza az osztatlan közös tulajdon keletkezését a földeken. Vagyis a jövő év elejétől, amennyiben többen örökölnének közösen egy földet vagy egy tulajdoni hányadot, annak kapcsán legfeljebb egy éven belül el kell dönteniük, hogy melyikük lesz a tulajdonosa, illetve közösen kell értékesíteniük az örökölt földet. Az ilyen jellegű, az örökösök közötti elszámolási helyzetek is nagy eséllyel a földárak emelkedését fogják majd okozni, hiszen minden olyan örökösnek, aki nem kíván a földdel foglalkozni, az lesz az érdeke, hogy minél több pénzt kapjon saját örökölt tulajdoni hányadáért. Fontos szabályozási újdonság lesz még a 2023. január 1-jén hatályba lépő gazdaságátadási törvény, amely lehetővé teszi, hogy az elővásárlási jogok és egyéb speciális törvényi előírások alól mentesülve lehessen akár komolyabb földvagyont is bárki másra ruházni. Amennyiben pedig a gazdaságátadó személy bizonyos földeknél jobb elővásárlói ranghelyen áll, mint a majdani gazdaságátvevő, úgy érdemes lesz még az idei évben megszerezni a vágyott földek tulajdonjogát, ami szintén a földpiaci keresletet fogja erősíteni.

5.) Egy esetleges új kormányzati földprogram

Nem zárhatjuk ki egy új kormányzati földértékesítési program indítását sem 2022-ben, noha a 10 hektár alatti méretű állami földek eladása 2020 óta folyamatos. Mivel az állam folyamatosan vásárol, örököl és cserél földeket, biztosan van olyan fölösleges földkészlet, amelynek a legjobb hasznosítási módja a nyilvános pályázaton történő értékesítés lenne. Nincs pontos nyilvánosan elérhető adat arra vonatkozóan, hogy az egykori termelőszövetkezeti földhasználattal érintett földek közül mennyi került a 2020. évi XL. törvény alapján a Nemzeti Földalapba (vagyis állami tulajdonba), de feltételezhető, hogy több ezer hektár ilyen terület létezik. A törvény alapján az ezeken a földeken fennálló korábban megkötött földhasználati szerződések 2022. december 31-én mindenképpen megszűnnek, vagyis az államnak bőven lesz lehetősége arra, hogy legkésőbb 2023 elején egy új földértékesítési programot hirdessen, hiszen ezekre a földekre korábban sem volt szüksége, így várhatóan a jövőben sem lesz érdemes állami tulajdonban tartani azokat. Ha pedig a 2022-ben várható költségvetési hiány mértékére is vetünk egy pillantást, vélhetően kormányzati elvárás is lesz mind az idei, mind a jövő évben az állami földalapkezelő felé, hogy minél több földet adjon el, lehetőleg minél magasabb áron, növelve az állami bevételeket. Több tényező is alátámasztja tehát, hogy lenne reális alapja egy újabb nyilvános állami földértékesítési programnak, amely kapcsán a korábbi tapasztalatok alapján biztosan kijelenthető, hogy ismételten komoly árfelhajtó hatással bírna a földpiac érintett szegmenseiben.

+1.) Egy (nem?) várt tartalmú EU-s döntés

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hazánknak az Európai Unióval vívott évtizedes szabadságharcai sorában bizony ott találjuk a 2014-től hatályos földforgalmi szabályozással kapcsolatos jogvitát is, amely jelenleg már az uniós bíróság előtti szakaszban van. Komoly esély mutatkozik arra, hogy a közeljövőben várható ítélet alapján Magyarországnak úgy kell módosítania a földjogi szabályozását, hogy lehetővé tegye a jogi személyek – vagyis akár külföldi cégek – földtulajdonszerzését. Ha pedig ez az ítélet ilyen tartalommal bekövetkezik 2022-ben, akkor – függetlenül attól, hogy a szabályozás ténylegesen mikor módosul majd – bizonyosan ki fog alakulni egy olyan eladói várakozás a hazai földpiacon, amely jelentős, a korábban „megszokott” éves ütemet jóval meghaladó földár-emelkedést fog generálni. Hiszen a tőkeerős külföldi cégek, amelyek az új szabályozás alapján bizonyosan készek lesznek a magyar földből „bevásárolni”, sokkal többet fognak tudni adni ugyanazért a területért, mint akár a hazai vállalati konkurenseik, akár a magyar földművesek.

Rövid és középtávon van tehát számos olyan tényező, amely a hazai földárak további emelkedését prognosztizálja, e tényezők bekövetkezésük esetén önmagukban is különböző mértékű áremelkedést tudnak generálni, de természetesen, ahogy eddig is, úgy ezután is lesznek a magyar földpiacon stagnáló és igen élénk földforgalmat mutató régiók, illetve művelési ágak.

Forrás: Föld Körüli Pálya

Tovább olvasom

Vadászat

Új bértábla ajánlás a hivatásos vadászok számára

Az Országos Magyar Vadászkamara a 2022-es évet a hivatásos vadászok évének nyilvánította, ezzel is elismerve a hivatásos vadászok által végzett munka jelentőségét a vadgazdálkodás terén. A munkához fűződő belső elköteleződés, odaadás, azaz hivatástudat ennél a munkakörnél nélkülözhetetlen, hiszen a munkakör fizikailag megterhelő, a feladatok sokrétűek és szabályozottak, a munkaidő beosztás változó.

A Vadászkamara új bértáblát ajánl a hivatásos vadászok munkáltatóinak. (Ábra: OMVK)

A Vadászkamara álláspontja szerint az erkölcsi elismerés mellett azonban az anyagi elismerés is jár azoknak a hivatásos vadászoknak, akik áldozatos munkájukkal szolgálják a hazai vadgazdálkodást, természetvédelmet és az egész vadásztársadalmat.

2017. márciusában a Vadászkamara Elnöksége az anyagi megbecsültség előmozdítása érdekében ajánlást fogalmazott meg a bérminimumokra, amelyek a 2022. évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum tükrében korrigálásra szorultak. A Vadászkamara 2022. május 19-én Hatvanban tartott ülésén a 2017. évi bértáblából kiindulva új bértáblát ajánl a hivatásos vadászok munkáltatóinak, melyben a kezdő béreknél elismeri a munkakör sajátosságait és a végzettséget, a fizetési fokozatoknál pedig a hivatásos vadász munkakörben eltöltött szolgálati évek kerülnek figyelembevételre.

Ábra: OMVK

A bértábla 3 évenkénti  béremeléssel számol annak érdekében, hogy a vadászatra jogosultak hosszú távon is meg tudják tartani munkavállalóikat, illetve előrelátható módon tudjon kalkulálni a bérekkel a munkavállaló és a munkáltató egyaránt.

Az ajánlásban meghatározott bérek a 2017. évi garantált bérminimum és a korábbi vadászkamarai ajánlás arányában kerültek felülvizsgálatra és megállapításra a 2022. évre vonatkozóan.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Őzbakvadászat a Hódagro Zrt. Vadásztársaságnál

Hódagro Zrt. Vadásztársaság területén ejtették el a fényképen látható őzbakokat

Három vadásznapon, négy vadászvendég, mintegy 13 őzbakot hozott terítékre a Csongrád-Csanád megyei Hódagro Zrt. Vadásztársaság területén. Az idei legerősebb őzbak trófeája 580 grammot nyomott – tájékoztatta lapunkat Nagy Sándor fővadász. Szabó Lajos elnök hozzátette, hogy az osztrák vendégek további két 500 gramm feletti agancsost is elejtettek.

Hódagro Zrt. Vadásztársaság területén ejtették el a fényképen látható őzbakokat. (Kép: Nimród Vadászújság)

Az idei nyitány, az idei tavasz, csapadékban nagyon szegény, amely miatt késtek az őszi káposztarepcék. A kalászosok is alacsonyabbak voltak, ami kedvezett a vadásztatásnak, de a növénytermesztés szempontjából már problémákat vet fel.

Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Szilágyi Bay Péter

Tovább olvasom

Vadászat

Aranysakál vadászok találkoztak Békés megyében

Békés megyében, Nagyszénáson, a Sterbetz István Lőtéren hagyományteremtő céllal aranysakál vadászok találkoztak szűk, baráti körben. Az összejövetelen csak meghívással lehetett részt venni – tájékoztatott Matuska Pál, a rendezvény főszervezője, aki a Békés megyei OMVK Sportlövő Bizottságának a tagja. Mivel korábban még egyikünk sem szervezett hasonló rendezvényt,  Horváth Mihállyal vágtunk bele, aki SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. egyik erdészetének vezetőjeként, a Lábodi Vadászterületet is igazgatja, egyben hazánk legismertebb aranysakál vadásza is. 2016. év második felétől mostanáig, összesen 1588 aranysakált hozott terítékre.

Hagyományteremtő céllal aranysakál vadászok találkoztak Nagyszénáson. (Kép: Agro Jager News)

Mivel ez a faj, nem túl régen – vélhetően a délszláv háború után – került Magyarországra, a rejtett életmódja miatt, jó ideig alig-alig esett belőle néhány egyed. Valójában a 2000-es éveket követően kezdett el nagyobb számban felszaporodni. A rendezvény célja Nagyszénáson, a baráti kapcsolatok megerősítése és a tapasztalatcsere mellett, a lőkészség csiszolása is volt. Borza Ferenc, a lőtér tulajdonosa biztosította a helyszínt a körülbelül 50 fős társaságnak. A lőtéren egész nap szóltak a különböző kaliberek, a 129 méterre lévő aranysakál lőlapokra. Bárki, bármilyen golyós fegyverrel indulhatott. Minden lőállásban egy körbálát helyeztek el a szervezők, erről, illetve lőbotról is 10-10 lövést kellett leadniuk a résztvevőknek. A verseny jó hangulatban telt, akinek nem volt saját lőbotja, válogathatott a felajánlásokból, amit egymásnak biztosítottak a vadászok.

Verseny előtti bemelegítés. Matuska Pál hasznos tanácsokkal látta el a versnyzőket. (Kép: Agro Jager News)

A lőversenyen,  a szakma mellett, többszörös ifjúsági, és megyei lövészbajnokok is részt vettek. Hivatásos vadászok, tájegységi fővadászok mellett sportlövők is érkeztek az ország minden részéből. A résztvevők többsége ugyanannak a szenvedélynek hódol nap mint nap, vagy amikor az ideje engedi – a ragadozóvadászatnak. A közösségi médiának köszönhetően hazánk legjobb ragadozóvadászai napi kapcsolatban állnak egymással.

Pataki Bálint, többszörös Békés megyei bajnok egy 0.22-es fegyverrel. (Kép: Agro Jager News)

A SUCCESSFUL VARMINTERS of HUNGARY (Sikeres Magyar Ragadozó Vadászok) Facebook csoport éppen ezért alakult meg – összegezte Horváth Mihály. Az elmúlt években jócskán megnövekedetett a ragadozóvadászat iránt érdeklők tábora a vadásztársadalomban, közülük néhányat most meghívtunk ide Nagyszénásra. Az aranysakál hazai jelenléte komoly feladatot ad a magyar vadgazdálkodási szakembereknek, hiszen a haszonvadfajok állományában okozott kártétele egyre jelentősebb, intelligenciája és alkalmazkodó képessége miatt pedig a vadászata nagy felkészültséget igényel.

Békés Megyei Dianák is képviselték magukat (Kép: Agro Jager News)

A Békés megyei Dianák is képviselték magukat a versenyen. A szervezésben és a logisztikában is aktívan részt vettek. Az itteni vadászhölgy-közösség 2014 óta évről évre erősödik, amiért mindent megteszünk – mesélte két szünet között Diriczi Rózsa, a Békés Megyei Dianák Szakbizottságának elnöke. Bottáné Tisza Zsuzsa volt a felelős a lőlapokon lévő pontok összeszámolásáért a teljes nap során. A versenyen, a rendkívül jó lőtudással rendelkező mezőnyben, mindkét Diana megméretette magát. A tűző nap ellenére új barátságok születtek, az aranysakálok viselkedéséről, szokásairól hasznos tanácsokat osztottak meg a résztvevők egymással. Az előadók között volt Horváth Mihály is, aki az elmúlt évek alatt közel kétezer éjszakát töltött kint a magaslesen ülve vagy cserkelve a nádi farkasokra.

Horváth Mihály, és Matuska Pál főszervezők átadják a második helyezést Kovács Sándorné-nak. (Kép: Agro Jager News)

A rendezvény végén, az eredményhirdetés következett, ahol a legjobbak átvehették a díjaikat. A helyben főzött birkapörkölttel ért véget a rendezvény, amit a tervek szerint jövőre, kibővített létszámmal újból megszerveznek majd – tudta meg az Agro Jager News.

A lövészverseny győztesei:

  • férfi kategóriában: I. Kovács Sándor, II. Kovács Tibor, III. Hajzer Szabolcs
  • női kategóriában: I: Botta Zsófia, II. Kovács Sándorné, III. Diriczi Rózsa
  • ifi kategóriában: Pataki Bálint, Matuska Máté – (Viharsarki Sportlövész Egyesület tagjai)

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom