Keressen minket

Vadászat

5+1 ok, amiért idén is jelentősen emelkedhetnek a földárak

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Föld Körüli Pálya: Több alkalommal is foglalkoztunk már a hazai földpiaccal, a földárakat jellemző tendenciákkal, most folytatva ezt a sort, azokat a reálisan várható gazdasági, politikai, jogi és egyéb hatásokat vesszük sorra, amelyek jó eséllyel jelentősen befolyásolják majd a földárakat. Elnézve az aktuálisan 60 napos kötelező kifüggesztésre közzétett termőföld-adásvételi szerződéseket, azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt évek földár-növekedési lendülete bizony idén is kitart.

Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

A majd 2023 elején megjelenő, az idei év földárait elemző „termőföld értéktérképek” jó eséllyel ismét legalább 7-9%-os átlagos földár-növekedésről fognak beszámolni. 2022 első negyedévében már nem ritkán találkozhattunk adásvételi szerződésben rögzített, 7-8 millió Ft-os hektáronkénti földárral is, vagyis egyértelműnek tűnik a földárak további emelkedése. De milyen fő tendenciák mozgathatják a hazai földpiacot az idei évben és mivel számoljon 2022-ben, aki földbe fektetne, ezekre keressük a választ az alább részletezett 5+1 várható fontos földpiaci hatás bemutatásakor.  

1.) Gazdasági környezet

A rendkívüli mértékű költségvetési hiány, a különféle „árstopok” ellenére is nehezen féken tartható infláció, a fogyasztást – és ezzel az inflációt is – erősen felpörgető, intenzív jövedelem-kiáramlás, a hitelkamatok jelentős emelkedése, a hazai fizetőeszköz értékének a főbb devizákhoz képest történt leértékelődése csak néhány olyan kedvezőtlen hatás, ami mindenképpen óvatosságra inti a befektetőket. Egyre nehezebb kockázatmentes és az inflációhoz képest értékelhető hozamot generáló befektetést találni. A Magyar Nemzeti Bank a 2021. decemberi, 4,9 százalékos inflációs előrejelzését 2022 március végén 8,7 %-ra módosította, míg a várható gazdasági teljesítményre vonatkozó prognózisok az optimista várakozások szerint is legfeljebb 3-4%-os növekedést jósolnak. Ilyen környezetben talán nem kell magyarázni az újonnan bevezetett inflációkövető – igaz, akár több mint 5 éves futamidejű – állampapírok népszerűségét. Ugyanakkor a termőföldek kapcsán megállapíthatjuk, hogy a hazai földpiac az elmúlt években stabilan átlagos 7-8 %-os éves értéknövekedést produkált. Vagyis aki az elmúlt években termőföldbe fektette szabad forrásait, az még akkor is jelentős értéknövekedést könyvelhetett el, ha a föld hasznosításából nem származott jelentős mértékű jövedelme. Ez az áremelkedési tendencia tehát várhatóan az idei évben is kitart, hiszen a földpiac teljesítménye sokkal kevésbé függ a különféle állami kedvezmények lététől, mint például a lakáspiacé. Más kérdés, hogy 8-9%-is infláció mellett várhatóan önmagában a termőföldek értéknövekedése sem lesz képes hozamot realizálni a tulajdonosoknak az idei évben.      

2.) Egy elhúzódó háború a szomszédban

Talán a legnagyobb bizonytalansági tényezőt az orosz-ukrán háborús konfliktus okozza 2022-ben. A háború gazdasági hatásai már most is látszanak, a globális mezőgazdaságot különösen élénken érintik, hiszen a szembenálló felek – az idei évre biztosan, de vélhetően hosszabb távon is – elvesztették meghatározó gabonaexportőri szerepüket. Az Ukrajnából és Oroszországból eddig komoly mennyiségű gabonát vásárló országoknak pedig a lehető leggyorsabban pótolniuk kell a kieső importárut, hiszen ennek elmaradása akár komoly humanitárius katasztrófához, élelmezési válsághoz is vezethet egyes afrikai és ázsiai országokban. A magyar mezőgazdaságról sokszor hallani, hogy jóval több élelmiszert képes előállítani, mint ami az ország lakosságának ellátásához szükséges. Egy esetlegesen elhúzódó háborús helyzet miatt a már bevezetett export-korlátozások mellett várható a mezőgazdasági termelés fokozásának ösztönzése, akár az eddig akár átmenetileg is parlagon tartott területek ismételt termelésbe vonásával, amelyet a jelenlegi hírek szerint az EU-s agrártámogatási rendszer is tolerálni képes. Mindez természetesen fokozza a földek iránti keresletet vagyis szintén árfelhajtó hatású lehet.

3.) Az osztatlan közös tulajdon felszámolása

Több bejegyzésünkben is foglalkoztunk már a földeken fennálló – és a hazai földhasználati és tulajdoni viszonyok egyik legnagyobb kerékkötőjét jelentő – osztatlan közös tulajdon felszámolásának lehetőségeivel. Amennyiben az új szabályozás hatályba lépése óta eltelt időben csak igen lassan beindult megosztási és bekebelezési folyamatok az erre vonatkozó várakozások szerint jelentősen felgyorsulnak az idei évtől, úgy az szintén a földárak további emelkedéséhez fog vezetni. Hiszen az egyetlen tulajdonossal bíró földterület mindig jelentősen többet ér az osztatlan közösnél. Mivel még közel 1 millió földterületen vár megszüntetésre az osztatlan közös tulajdon, így van bőven tere az új 1/1-es földtulajdonok nyomán létrejövő áremelkedésnek. Ne felejtsük el azt sem, hogy az osztatlan közös földtulajdon felszámolása során a földművesnek nem minősülő tulajdonostársak is szerezhetnek földtulajdont, sőt, az ilyen eljárások nyomán létrejövő földtulajdonra a személyenkénti 300 hektáros felső tulajdoni korlát sem vonatkozik. Tehát szinte biztosak lehetünk abban, hogy a hazai földpiac belátható időn belül számos új, földművesként nem regisztrált olyan földtulajdonossal fog bővülni, akik az osztatlan közös tulajdonuk tulajdonviszonyainak rendezése révén jelentős földtulajdonosokká válnak.    

4.) 2023-tól életbe lépő új földügyi szabályok

2023-tól több jelentős, a hazai földpiacot érintő jogszabályi változás lép életbe. Ezek közül kiemelendő a termőföld-öröklés új szabályozása, amely megakadályozza az osztatlan közös tulajdon keletkezését a földeken. Vagyis a jövő év elejétől, amennyiben többen örökölnének közösen egy földet vagy egy tulajdoni hányadot, annak kapcsán legfeljebb egy éven belül el kell dönteniük, hogy melyikük lesz a tulajdonosa, illetve közösen kell értékesíteniük az örökölt földet. Az ilyen jellegű, az örökösök közötti elszámolási helyzetek is nagy eséllyel a földárak emelkedését fogják majd okozni, hiszen minden olyan örökösnek, aki nem kíván a földdel foglalkozni, az lesz az érdeke, hogy minél több pénzt kapjon saját örökölt tulajdoni hányadáért. Fontos szabályozási újdonság lesz még a 2023. január 1-jén hatályba lépő gazdaságátadási törvény, amely lehetővé teszi, hogy az elővásárlási jogok és egyéb speciális törvényi előírások alól mentesülve lehessen akár komolyabb földvagyont is bárki másra ruházni. Amennyiben pedig a gazdaságátadó személy bizonyos földeknél jobb elővásárlói ranghelyen áll, mint a majdani gazdaságátvevő, úgy érdemes lesz még az idei évben megszerezni a vágyott földek tulajdonjogát, ami szintén a földpiaci keresletet fogja erősíteni.

5.) Egy esetleges új kormányzati földprogram

Nem zárhatjuk ki egy új kormányzati földértékesítési program indítását sem 2022-ben, noha a 10 hektár alatti méretű állami földek eladása 2020 óta folyamatos. Mivel az állam folyamatosan vásárol, örököl és cserél földeket, biztosan van olyan fölösleges földkészlet, amelynek a legjobb hasznosítási módja a nyilvános pályázaton történő értékesítés lenne. Nincs pontos nyilvánosan elérhető adat arra vonatkozóan, hogy az egykori termelőszövetkezeti földhasználattal érintett földek közül mennyi került a 2020. évi XL. törvény alapján a Nemzeti Földalapba (vagyis állami tulajdonba), de feltételezhető, hogy több ezer hektár ilyen terület létezik. A törvény alapján az ezeken a földeken fennálló korábban megkötött földhasználati szerződések 2022. december 31-én mindenképpen megszűnnek, vagyis az államnak bőven lesz lehetősége arra, hogy legkésőbb 2023 elején egy új földértékesítési programot hirdessen, hiszen ezekre a földekre korábban sem volt szüksége, így várhatóan a jövőben sem lesz érdemes állami tulajdonban tartani azokat. Ha pedig a 2022-ben várható költségvetési hiány mértékére is vetünk egy pillantást, vélhetően kormányzati elvárás is lesz mind az idei, mind a jövő évben az állami földalapkezelő felé, hogy minél több földet adjon el, lehetőleg minél magasabb áron, növelve az állami bevételeket. Több tényező is alátámasztja tehát, hogy lenne reális alapja egy újabb nyilvános állami földértékesítési programnak, amely kapcsán a korábbi tapasztalatok alapján biztosan kijelenthető, hogy ismételten komoly árfelhajtó hatással bírna a földpiac érintett szegmenseiben.

+1.) Egy (nem?) várt tartalmú EU-s döntés

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hazánknak az Európai Unióval vívott évtizedes szabadságharcai sorában bizony ott találjuk a 2014-től hatályos földforgalmi szabályozással kapcsolatos jogvitát is, amely jelenleg már az uniós bíróság előtti szakaszban van. Komoly esély mutatkozik arra, hogy a közeljövőben várható ítélet alapján Magyarországnak úgy kell módosítania a földjogi szabályozását, hogy lehetővé tegye a jogi személyek – vagyis akár külföldi cégek – földtulajdonszerzését. Ha pedig ez az ítélet ilyen tartalommal bekövetkezik 2022-ben, akkor – függetlenül attól, hogy a szabályozás ténylegesen mikor módosul majd – bizonyosan ki fog alakulni egy olyan eladói várakozás a hazai földpiacon, amely jelentős, a korábban „megszokott” éves ütemet jóval meghaladó földár-emelkedést fog generálni. Hiszen a tőkeerős külföldi cégek, amelyek az új szabályozás alapján bizonyosan készek lesznek a magyar földből „bevásárolni”, sokkal többet fognak tudni adni ugyanazért a területért, mint akár a hazai vállalati konkurenseik, akár a magyar földművesek.

Rövid és középtávon van tehát számos olyan tényező, amely a hazai földárak további emelkedését prognosztizálja, e tényezők bekövetkezésük esetén önmagukban is különböző mértékű áremelkedést tudnak generálni, de természetesen, ahogy eddig is, úgy ezután is lesznek a magyar földpiacon stagnáló és igen élénk földforgalmat mutató régiók, illetve művelési ágak.

Forrás: Föld Körüli Pálya

Vadászat

KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Vadásztársaságok és a szakigazgatás számára fejlesztett vadgazdálkodási statisztikai programjával mutatkozott be Belgrádban, a Szerbiában élő Fenyvesi István. Az alapvégzettségét tekintve a programozó informatikus, de szabadidejében vadászó szakember az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés számára, hogy a fővárosban, Szerbia legnagyobb vadászati, horgászati és hajózási kiállításán számolhatott be a fejlesztésekről.

Fenyvesi Istvánnal a nagyközönség két éve, az újvidéki könyvvásáron találkozhatott először, ahol Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője egy standon gyűjtötte össze a tudományos szakembereket. Fenyvesi István elmondta, hogy az adatok feldolgozásának szükségességére és az eredmények statisztikai feldolgozására először a Szenttamási Vadásztársaság elnökeként figyelt fel.

Fenyvesi István Belgrádban. Fotó: Agro Jager News

1981-től informatikai mérnök és szenvedélyes vadász. A legnagyobb problémát abban látja, hogy nincs adatszinten rögzítve, egy-egy vadászterületen belül, az elejtett vad mennyisége és annak minősége. Ez egy-egy év vonatkozásában, s egy-egy terület életében nem is jelentős, de évtizedes léptékben, úgy, hogy a társaságok vezetősége, munkásai, beosztottai cserélődnek és az információ elveszik, már jelentős veszteség.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A cél tehát az, hogy modernizáljuk a napi munkát és ne csak társasági, hanem régiós, és országos viszonylatban is átlátható adatsorokat kapjunk. Ebbe a munkába csatlakozott be Ristic professzor, aki az Újvidéki Egyetem vadászati professzoraként a trófeaelbírálásról adott ki szakkönyvet Szerbiában. Fenyvesi István ehhez csatlakozva adatbázist épített és mai nyelvezettel élve, megvalósították az interdiszciplináris kutatásokat.

Konkrétan egy trófea elbírálási alapot alkottak. Az adatokat összegyűjtve, a vad elejtésének helyétől kezdve egységesen kezelik. Ezeket az adatokat a szerbiai hiteles törvényes szabályzattal összehangban kitöltik.

Belgrád: Balról Fenyvesi István barátai társaságában. Fotó: Agro Jager News

Ezek után az adatbázisba beviszik a további mérési adatokat, amely automatikusan kitölti és kiszámolja a trófeák pontjait.

Ezzel a programmal nem kell számolni. Amikor tervezik az évi vagy a tízéves stratégia tervet, a vadászatra jogosultak, akkor ebben a táblázatban azonnal látható, hogy melyik határrészekben, milyen eredményeket értek el.

Az egységesítés miatt körzetek szerint is látni lehet, hogy miként alakul az őz állománya és terítékadatai.

Ez a tervezésre kifejezetten jó hatással bír és valós adatokkal dolgoznak. Jó lehetősége a programnak, hogy fényképeket is lehet csatolni. Ma muflonra, szarvasra, vaddisznóra és őzre készítették el a programokat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Könnyű használni, az adatok átláthatóak.

Fenyvesi István kiemelte, hogy Belgrádban különleges élménynek számított előadást tartani. Nagy megtiszteltetés, abból az aspektusból pedig különösen, hogy olyan, a vadgazdálkodásban – Szerbia szerte – elismert szakember támogatta és használja kutatásaiban a programot, mint Prof. Dr. Zoran Ristic.

Fenyvesi István előadása közben. Fotó: Agro Jager News

Szerbiában a vadászok és a lakosság is rajong a vadászatért. Sokat tesz érte a kormány, összefognak a vadászok, Vajdaságtól egészen Szerbia magashegyi vadászterületéig. A vadászok Szerbiában összetartanak és nagyon sokan ismerik egymást. Gyorsan tájékozódnak és gyorsan terjednek a hírek. Összetartó közösség, akik nemcsak vadászni szeretnek, hanem tesznek is a vadért. Ehhez a munkához lehet segítség ez a program, hogy régiós, avagy ágazati szinten is átlátható lehessen a gyakorlati munka, a gyakorlati eredmény, hiszen a hivatásos vadászok munkáit, eredményeit pontosan ellenőrizni és felügyelni kell. A gyakorlati munka irányítását a mérnökökre, a vadgazdamérnökökre kell bízni, akik meghatározzák a hosszú távú stratégiai irányokat. Ehhez a széles ismeretek mellett pontos adatsorokat kell biztosítani. Ebben a munkában lehet segítség ez a program – tájékoztatta Belgrádból az Agro Jager Newst Fenyvesi István.

Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Tovább olvasom

Vadászat

12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében

Print Friendly, PDF & Email

A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki a vadelütések megelőzése érdekében:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki a vadelütések megelőzése érdekében:

Fotó: Rendőrség

1. Lassíts❗ A megengedett legnagyobb sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell haladnia. Ha lakott területen kívül 90 helyett csak 80 km/óra sebességgel mész, jóval több időd lesz reagálni egy esetlegesen hirtelen felbukkanó vadra.
2. Kapcsold be a biztonsági övet❗ Már nem lesz rá időd, mielőtt a fékre taposol.
3. Kapcsold fel a távolsági fényszórót❗ Így nagyobb területet láthatsz át. Szembejövő forgalom esetén természetesen kapcsold le a reflektort!
4. Tudj róla, hogy szembejövő forgalomnál nehezebb észrevenni a közelben lévő vadállatokat❗ A sebesség csökkentése segíthet.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

5. Tarts nagyobb követési távolságot❗ Az elöl haladó gépkocsi is ugyanúgy bármikor hirtelen fékezésre kényszerülhet.
6. Folyamatosan figyeld az út két oldalát is❗ Vezetés közben az ember hajlamos elmerengeni – különösen éjszaka egy kihalt úton.
7. Ha vadat látsz, lassíts❗ A vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek. Van, hogy nem mozdulnak, de az is lehet, hogy megugranak és valamelyik irányba vágtatni kezdenek.
8. Ha egy őzet vagy szarvast látottál, számíts többre is❗ Általában ezek az állatok csoportokba verődnek.
9. Dudálj, ha vadállat van az úttesten❗ A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látják a járművet, a hangjelzés segíthet nekik, hogy tudják, merről jön a veszély. Vigyázz azonban, ha az állat nem az úton áll – lehet, hogy a hangtól megriad és pont a kocsi elé ugrik.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

10. Lakott területen belül is találkozhatunk őzekkel vagy más vadállatokkal. Általában sötétedés után jönnek elő, de gyakorlatilag bárhol és bármikor felbukkanhatnak, ezért legyél ezeken a területeken is nagyon körültekintő❗
11. Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezz, adj hangjelzést, de ne rántsd félre a kormányt, még ha így el is ütöd az állatot❗ Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva sokkal súlyosabb baleset következhet be.
12. Ha elpusztult vadállatot látsz az úton, hívd a 112 segélyhívó számot❗ Ne próbáld meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult állatot ne vidd magaddal, az lopásnak számít!

Forrás: Rendőrség
Tovább olvasom

Vadászat

Újabb rekord született Ohaton

Print Friendly, PDF & Email

Az ohati kapitális harcsák…

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Fontosak ezek a kora tavaszi napok és hetek a szürkeharcsa-horgászok életében. A késő őszi hónapok óta  fél év telt el harcsahorgászat nélkül. Nagyon sok idő ez egy szenvedélyes horgász életében – kezdte beszámolóját Zsolna Mihály, a Vác Dunakanyar Catfish Team csapat oszlopos tagja.

Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News

Barátaival már hónapokkal ezelőtt elkezdték szervezni a tavaszi horgászatot, a Hajdú-Bihar vármegyében található Ohati 3-as tóra, amely Tiszafüredtől 30 kilométerre, Debrecentől alig 50 kilométerre helyezkedik el, a Hortobágy szívében. A helyi egyesület szabályaihoz alkalmazkodva, január 15-e után le is foglalták az időpontot a helyi tógazda segítségével. Zalkodi András, amiben csak tudott, segített a barátainak. Tippekkel, tanácsokkal látta el ismerőseit, akik többnapos horgászatot szerveztek.

Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News

Április 11-én, kora reggel érkezett meg a baráti társaság: Pálinkás Viktor, a Váci harcsalesők csapatából, Kramlik Kázmér pedig az LKV Catfish csapatát erősítette. A hivatalos versenyeken, más- más csapatban, egymás ellen versenyeznek, barátságuk azonban megkérdőjelezhetetlen.

Csütörtök kora délelőtt foglalták el nagy reményekkel a négyes állást. Előzetesen, amire csak tudtak, mindenre felkészültek. Az Ohati 3-as tavon csalihalat fogni szinte kizárt, mert a tó bővelkedik a nagytestű harcsákban, amik szinte minden kisebb testű halat felfalnak. Időnként a helyi tógazdaságból hoznak több száz kikó keszeget, kárászt, ami alig négy-öt nap alatt el is tűnik a harcsák gyomrában.

Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News

Idén a csalihalakért, Kázmér volt a felelős, aki az Ipolyból, főleg vörösszárnyú keszeggel segítette a barátait. Egy hidegfront miatt hirtelen megváltoztak a körülmények. Drasztikusan esett a légnyomás, jóval hűvösebb lett. Ez óriási sikerrel kecsegtetett, mert ilyenkor a kapitális harcsák rendkívül agresszívvé válnak, a harcsarablások száma megtöbbszöröződik. A nagyobb méretű harcsák is félreteszik az óvatosságukat, mivel hamarosan kezdődik az ívás. A szaporodás sok energiába kerül, kora tavasszal farkaséhesek a harcsák.

Bár mindhárman nagy tapasztalattal rendelkeznek, idén igazán nagy harcsákat akartak zsákmányolni.  Zsolna Mihály és Pálinkás Viktor 2021-ben a Harcsafogó Országos Bajnokságon második helyezést ért el a Váci harcsalesők csapatával.

Annak ellenére, hogy 25 éve horgászik szürkeharcsára és 15-20 esetben fogott már 190 és 196 centiméter közötti halat, két méternél nagyobb harcsát egyszer sem akasztott meg.

Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News

Az első nagy halat Kramlik Kázmér fogta ki,  péntek hajnalban három óra körül, spannolós módszert alkalmazva. Az első harcsa 240 centiméter hosszúságú volt fejétől a faroktő végéig. A négy napos horgászatuk alatt ez a hal bizonyult a legnagyobbnak. A hal becsült súlya megközelítőleg 90 kilogramm lehetett. Sérülésmentesen egy ekkora halat már nagyon nehéz lemérni. Így rövid fotózás után vissza is engedték.  Evvel Kázmér megdöntötte az egyéni rekordját, amit Pálinkás Viktor 220 centiméteres harcsája követett. Vélhetően a súlya megközelítette a 70 kilogrammot. Bár már nagyon sok halat fogtak együtt,  óriási élmény volt mindhármuknak ekkora halakat fárasztani.

Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News

Zsolna Mihály 2024-ben, 25 évnyi próbálkozás után kifogta az első igazán nagy harcsáját, aminek a teljes hossza elérte a 231 centimétert. A  súlyát megközelítőleg 78-83 kilogrammosra becsülték. Ezt a halat hétfő hajnalban sikerült megakasztani. Ezekre a nagy halakra Ohaton nagyon vigyázni kell, amire külön felhívja a figyelmet Zalkodi András tógazda. A halakért minden esetben csónakkal mentek. A kapitális méretű halaknál nagyon fontos a kíméletes bánásmód. A cél: a minél gyorsabb fárasztás, és fogás, amihez elengedhetetlen a jó minőségű felszerelés, ami kibírja az ekkora terhelést.

A több napos horgászat alatt számos kisebb harcsát is akasztottak. Viktornak volt egy rontott kapása is, amin valószínűleg még egy kapitális harcsa lehetett. A kapás erejéből következtettek hal méreteire, azonban a gerebenfogak sűrűjéből kicsúszott a horog.

Az eredményes napok és éjszakák után mindhárman tudták, hogy egyszer minden horgászat véget ér.  Hétfőn reggelre szinte már mindent összepakoltak, kivéve a botokat, amik az ég felé állva várták az újabb harcsákat. Reggel hatig szólt a horgászjegyük, ezért az utolsó másodperceket is kihasználták. Zsolna Mihály egyik horgászbotján, a felszín közelében felkínált karikakeszeg, amit a horgászok csak “kelj fel Jancsinak” neveznek – eddig eredménytelennek bizonyult. Pálinkás Viktor folyamatosan biztatta barátját, hogy alkalmazzon más tecnikát, de Mihály kitartott a taktikája mellett.

Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News

Reggel, hat óra előtt pár perccel, a karikakeszeggel megindult egy újabb óriási kapitális harcsa. A csapat azonnal mozgásba lendült. Óriási volt a meglepetés. Akik harcsáztak már életükben, pontosan jól tudják, hogy egy ilyen kapás a horgászat legvégén, ritka, mint a fehér holló. A fárasztás során érezték, hogy egy újabb nagy hal került a horogra. A sok-sok év megtanította őket arra, hogy csak akkor örülhetnek igazán, amikor a hal már kint pislog a parton. Óriási öröm volt egy újabb kapitális harcsát a partra emelni. Közben véletlenül egy pezsgő is kinyílt, amivel megünnepelték a horgásztúrájuk legutolsó nagy halát, a parton nézelődökkel és az parton megjelenő újabb horgászokkal együtt.

Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News

Így Zsolna Mihálynak sikerült kifognia két nagy harcsát alig pár óra leforgása alatt. A mostani hal pontosan 228 centiméter hosszúságú volt, amit egy gyors fénykép elkészítése után vissza is engedtek a tóba.

A kora tavaszi horgászat alatt mindhárman megdöntötték az egyéni legnagyobb harcsarekordjukat. A harcsa horgászatának 60 %- a szerencsén múlik. Ezt követi talán az egyik legfontosabb tényező: az időjárás. A harcsa kifejezetten kedveli a hidegfrontot, a legoptimálisabb időszak a harcsák horgászatára a kora tavaszi és késő őszi hónapok. Ekkor még a legokosabb, legöregebb halak is feladják a méltán híres óvatosságukat.

Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News

A harcsahorgászat egy nagyon időigényes hobby, amelyhez óriási türelem és kitartás szükséges. Egyes horgászok akár egy-két éven belül is képesek két méter feletti harcsákat is kifogni, amihez óriási szerencse kell. Sokan nem is tudják megfelelően értékelni ezeket a szép halakat. Másoknak ugyanehhez az eredményhez sok-sok év, évtized szükségeltetik. Ezeket a nagy harcsákat óvni, védeni kellene. Gasztronómiai értéke kevés. A legízletesebb harcsák súlya nem több öt-hat kilogrammnál.

Zsolna Mihályt, a Versus Kft. támogatja a Harcsafogó Országos Bajnokságon, amit idén áprilisban Tiszalúcon majd késő ősszel, az Atkai holtágon rendeznek meg.

 

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

 

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom